Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-28 / 279. szám

HOLNAP DÖNT A BT A HÁBORÚ KÉRDÉSÉBEN Gorbacsov: Iraknak ki kell vonulnia Az ENSZ köreiben bizo­nyosra veszik, hogy a Biztonsá­gi Tanács csütörtökre kitűzött ülésén elfogadják a határoza­tot, amely katonai erő alkalma­zását is lehetővé teszi Irakkal szemben. Az Egyesült Államok azt szerette volna, ha január 1-jéig adnak határidőt Iraknak a megszállt Kuvaitból való ki­vonulásra, míg a BT más tagjai hír szerint nem hívei az ultimá­tumnak, mondván, hogy az még valószínűbbé teszi a hábo­rút. Egyes értesülések szerint kompromisszumként január 15-ét jelölnék meg határidőnek. Ám a dátum az amerikai értel­mezés szerint sem jelent azon­nal háborút — csak a lehetősé­get az Irak elleni támadásra, ha az ország (amint várható) nem tesz eleget a BT újabb határo­zatának sem. Washingtonban arra számí­tanak, hogy a BT szilárd több­séggel elfogadja majd a határo­zatot. Irak soha nem fog engedni semmiféle nyomásnak — szö­gezte le hétfőn Tárik Aziz iraki külügyminiszter. Éles szavak­kal bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát az Öböl-válsággal kapcsolatban hozott határoza­taiért, valamint a csütörtökön előterjesztendő határozati ja­vaslat miatt. A miniszter hétfőn este, Moszkvából történt hazatérése után nyilatkozott, s állásfogla­lását az INA iraki hírügynök­ség adta közre. Moszkvában Mihail Gorbacsov közölte vele: Iraknak ki kell vonulnia Kuva­itból, ellenkező esetben számol- nia kell a következményekkel. IFolytatás a 2. oldalon) Gemenc legyen bajainké 3. oldal A Hajdú-cég nem adja föl 4. oldal Kistelepülések pénz, támogatás nélkül 3. oldal Rádió Marika néninek 8. oldal 5. oldal ♦ ;v; Á " ’ III f / ) WiliYáil BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 279. szám Ára: 5,80 Ft 1990. november 28., szerda SZEGÉNY EMBER VÍZZEL FŐZ? Keletnémet fegyvereket veszünk Német lapjelentések szerint Magyar- országot változatlanul érdeklik a fel­oszlatott keletnémet hadsereg szovjet gyártmányú vagy szovjet licenc alapján előállított fegyverei. (Folytatás a 2. oldalon) A RÉGI DOLGOZÓK NEM PÁLYÁZTAK, ÚJAKRÓL NEM TUDNAK A lakiteleki önkormány#fiPTO megerősítette múlt heti döntését ^ V., Jogorvoslati kérelem a Munkaügyi Bíróságnál Több mint egy hete került az ország reflektorfé­nyébe a lakiteleki önkormányzat. Akkor, amikor a testület fölmondott a szakapparátus valamennyi, szám szerint 12 dolgozójának, és egyben pályázatot írt ki e helyekre, munkakörökre. A döntés óriási visszhangot kapott, a Belügyminisztérium és a me­gyei vb-titkár helyettese törvénysértőnek minősítet­te — az utóbbi jelzéssel is élt ez ügyben —, tiltako­zott a lépés ellen a Közalkalmazottak Szakszerveze­te. Jogszerűnek minősítette azt egy tévébeli nyilat­kozatában a parlament alkotmányjogi bizottságá­nak MDF-es elnöke. Ezek voltak az előzmények hétfő estig,’ amikor is összeült újból a lakiteleki önkormányzati testület, hogy a törvényességi jelzés nyomán a témát ismét napirendre tűzze. (Folytatás a 2. oldalon) Nagytakarítás Bőd Péter Ákos moszkvai tárgyalásai Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter vezetésével küldöttség tárgyal hétfő óta a Szovjetuni­óban. A delegációban jelen van a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériumának, a pénzügymi­nisztériumnak, valamint a szovjet piacon különösen érdekelt két nagyvállalatnak, a Videotonnak és az Ikarusnak a képviselője is. A tárgyalások menetéről kedden a moszkvai magyar nagykövetségen a minisz­ter sajtóértekezletet tartott.: Antall József és Mihail Gorbacsov párizsi találko­zója higigulatilag jó alapokat teremtett a mostani tárgyalásokhoz — hangzott el a tájékoztatón. A kül­döttség az első két napon a szövetségi kormány ma­gas rangú vezetőivel energetikai és gépgyártási együtt­működési kérdésekről tárgyalt. A látogatás utolsó napjára, szerdára maradt az Oroszországi Föderáció kormányának^ képviselőivel való találkozó. Bőd Péter Ákos bevezetőként a magyar gazdaság helyzetéről beszélt röviden, majd kérdésekre vála­szolt. Az együttműködés új formáira példaként felhozta, hogy az Ikarus részvényeinek egy részét a szovjet partnerek vásárolják fel. NEMZETKÖZI CSALÓ MAGYARORSZÁGON Krőzusként szórta a pénzt Amint a sajtó a minap nyilvánosságra hozta, csalás cs sikkasztás gyanújával a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság letartóztatta Joseph Madol, más információk szerint Joseph Lapo­inte kanadai (vagy USA-beii) állampolgárt, aki magát tőkeerős külföldi üzletembernek kiadva gyárvásárlással, részvénytársaság-alapítással hitegette magyar partnereit, jelentős károkat okozva nekik. Kedden a Pest megyei rendőrség sajtótájékoztatón ismertette az ügy eddig fel­tárt részleteit. Eszerint Joseph Madol az év elején tűnt fel Szentendrén, ahol gróf Széchenyi István leszármazottjaként mutatkozott be, s a Márka Üdítő Kft. vegyes vállalattá alakításába „szállt be” egy svájci cég állítólagos megbízásá­ból, 5 millió márkát ígérve. Pénzt ugyan Senki sem látott, ám az agilis üzletember, mint a Márka ügyvezető igazgatója, nagyszabású gaz­dasági akciókba kezdett, több külföldi céggel is tárgyalt. Ennek során egy NSZK-beli vállalat­tól I millió márkáért autókat rendelt, 25 millió márka bankkölcsönéit folyamodott, miközben egy magyar részvénytársaságot 60 millió forint értékű rcklámmunkával bízott meg. Mindezek mögül azonban hiányzott az anyagi fedezet, még a félmillió forintra felgyülemlett szálloda- számláját sem egyenlítette ki. Egyik üzleti partnere, a Promontorvin igaz­gatója végre gyanút fogott, ekkor a kellemetlen kérdések elől Madol úr áttette a székhelyét Szegedre. Ott a gazdasági nehézségekkel küsz­ködő konzervgyár mentőangyalaként bukkant fel, s dollárpapának feltüntetve magát, késznek mutatkozott 20 millió márkáért megvásárolni az üzemet, másik 20 millió márkáért az adóssá­gokat kiegyenlíteni, de magának Szegednek is jutott volna 6 millió márka a város felvirágozta­tására. Végül is az Állami Vagyonügynökség éberségén múlott, hogy a pecsétet nem ütötték rá a szerződésre, a vagyonügynökség ugyanis időközben államigazgatási irányítás alá vonta a gyárat, s firtatni kezdte, hogy mire van a gáláns külföldi üzletfélnek bankfedezete. Köz­ben a pénzügyi zavarba került Madol egy kül­földről kölcsön kapott Mercedest is eladott. A feljelentések nyomán a rendőrség is vizsgá­lódni kezdett a titokzatos idegen után. Az Inter­pol is bekapcsolódott az ügybe, újabb és újabb álnevek merültek fel, amelyekben a közös csu­pán Madolnak a bűnügyi nyilvántartásban sze­replő ujjlenyomata volt. Az eddigi nyomozásból kiderült, hogy a soknevü urat Jugoszláviából 3 évre kitiltották, de meggyűlt a baja az osztrák hatóságokkal is. A rendőrség a szerteágazó ügyben tovább folytatja a nyomozást. (MTI) MEGÚJUL A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA Önálló szervezetek szövetsége alakul A december 15-ei országos értekezletén tesz pontot a Magyar Gazdasági Kamara tagsága a nyáron elin­dított átalakulási folyamat végére. Ekkor mondják ki a helyi (területi) kamarák képviselői a szövetség meg­alakulását, ami egyébként föltétele volt a nemzetközi kamarai szövetségbe történt fölvételnek is. A Dél- Magyarországi Gazdasági Kamara megyei szekciójá­nak elnöksége tegnap tartotta értekezletét Kecskemé­ten, amelyen az új munkamódszerről, a gazdasági és érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés­ről beszéltek. Szó volt azokról a tennivalókról, ame­lyek vonzóvá, a tagok számára a korábbiaknál hasz­nosabbá teszik a kamarai tagságot. Egyebek mellett üzleti, gazdasági, jogi, pénzügyi információkat köz­vetítenek a magánvállalkozóknak, szövetkezeteknek éppúgy, mint a részvénytársaságoknak és az állami vállalatoknak. Rendszeres szóbeli tájékoztatásokat, valamint tanfolyamokat tartanak, sőt külföldi ta­pasztalatcseréket, üzleti tárgyalásokat és még kiállí­tásszervezést is lebonyolítanak. A mostani gyorsan változó és átmeneti időszakban fontosnak mondották az egységes érdekképviselet létre­hozását. A szakmai ágazatok kiilön-külön nehezebben tudják megvívni csatájukat a helyi önkormányzatok­kal, (például az adóügyekben), és a kormányzati szer­vekkel is. A gazdasági kamara társult tagsági kapcsola­tot akar kialakítani az agrárkamara, az IPOSZ, a MTESZ stb. megyei szervezeteivel, hogy a gazdálkodók érdekvédelmét hatékonyabbá tegyék, és természetesen azért is, hogy felgyorsítsák az információáramlást, amit egyúttal komplettebbé tesznek. Felhasználják ehhez a már kiépített külföldi partnerhálózatukat a több or­szágban meglevő kamarai iroda révén, és szándékukban áll olyan új fórumokat létrehozni, amelyek alkalmasak a tagság jobb kiszolgálására. Bács-Kiskunban eddig mintegy kétszáz tagja volt a kamarának s jelenleg folyik a tagsági megújítás, ami az­zal is jár, hogy sok kis szervezet, kft. belépett a megújuló szervezetbe. Besscny i István, a megyei szekció elnöke ki­fejtette, hogy az önállóság a jövő esztendőtől nagyobb mozgásteret és lehetőséget ad nemcsak a döntéseikben, hanem a megfelelőbb programok, szolgáltatások össze­állításában is. A kamarai tagok javaslatainak figyelem- bevételével a decemberi országos értekezletre Forczek Andrást (Kecskeifiét) és Katona Istvánt (Kiskunhalas), a dél-alföldi szervezet etikai bizottsága elnökének Szarka Balázst (Kecskemét), azellenörző bizottság tagjának dr. Lakatos Lajost (Kalocsa) delegálta az elnökség. Cs.I. Tamás Gáspár Miklós: hogyan, mikor alakul át a kormány? Antall József nem fedte föl lapjait Csupán egy határozatot ho­zott kedden délután 17.35 órá­ig az Országgyűlés: elfogadták, hogy december 1-jétől az or­szág húsz helységét megyei jo­gú várossá nyilvánítják. Esze­rint megyei jogú várossá lesz: Békéscsaba, Debrecen, Duna­újváros, Eger, Győr, Hódme­zővásárhely, Kaposvár, Kecs­kemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szol­nok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. A nap másik figyelemre mél­tó eseménye volt Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata kép­viselő interpellációja Antall Jó­zsefhez a kormány beharango­zott átalakításáról. Négy konk­rét kérdést fogalmazott meg az interpelláló képviselő: tervezi-e ■■■ 1992-ben kínálati piac lesz a városi távközlésben Merász József fogadta a Szegedi Távközlési Igazgatóság vezetőit a miniszterelnök a kormány szerkezetének átalakítását; ha igen, milyen koncepció alapján; ‘ milyen minisztériumok élén ter­vez változást, változik-e a tár- i cák elosztása a koalíciós pártok között?; tárgyalt-e már az áta­lakításról a koalíciós partne­rekkel, illetve az MDF-fel? Antall József a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: a megígért határidőre a Há? asz­talára kerül az ország jövő évi I költségvetése. A feltett kérdésre a kormányfő pedig bejelentette: élni kíván a házszabály adta ; lehetőséggel, miszerint 30 na­pon belül írásban válaszolhat | az interpellációra. Kilátásba { helyezte azt is, hogy ennek for­mája esetleg újságcikk lesz, hi- j szén a képviselő maga is a sajtó- j (Folytatás a 2. oldalon) Fontos, a megyeszékhely fejlő­dését alapvetően befolyásoló té­máról tartottak megbeszélést teg­nap délelőtt Kecskeméten, a vá­rosházán. Merász József polgár- mester bemutatkozó látogatáson fogadta Vojnár Lászlót, a Szege­di Távközlési Igazgatóság néhány hete kinevezett vezérigazgatóját, valamint Gyenes Gézát, a megyei távközlési üzem vezetőjét. A vá­ros új fejlesztési koncepcióját tár­gyaló tanácskozásra meghívták a Petőfi Népe tudósítóját is. Az eszmecserén számos újdon­ságról adhatott hírt Vojnár László. Megtudhattuk: a vállalat vezetői elvetették a korábban meghirde­tett (lapunkban is ismertetett) köz­pont- és hálózatfejlesztési tervet, amely úgynevezett önerős lakossá­gi finanszírozásra alapult. Magán- személyeknek 50 ezer, vállalko­zóknak 200 ezer forinttal kellett volna hozzájárulni a fejlesztéshez. És 1993 második félévétől indul­hattak volna az első bekötések. Az elvetett projekt szerzői kedvezmé­nyes OTP-hitellel számoltak. De a hírek szerint 1991-től az Országos Takarékpénztár Bank nem tud már ilyen forrást kínálni. A lakos­ság feltehetően nem tudná közvet­lenül finanszírozni a nagyívű vál­lalkozást. A Távközlési Vállalat központ­jában ezért nemrég egy új elképze­lést dolgoztak ki. Eszerint — hal­lottuk az eszmecserén 1991-ben ötven százalékkal emelik a forgal­mazási és az alapdíjakat. Az így ke­letkezett pluszbevétel adja az alap­ját a nagyobb beruházásoknak, így a kecskeméti fejlesztésnek is. Merász J ózsef kérdésére — hogy a vállalat a gyorsabb és az igénye­sebb fejlesztés érdekében igényel- né-e (vállakozási alapon) a lakos­sági megtakarításokat — Vojnár László így felelt: — A parlament hamarosan elfo­gadja a távközlési és az úgyneve­zett koncessziós törvényt. Ez a sza­bályozás kínál majd alapot a táv­közlési vállalat privatizációjához. Ami első lépésben egy egyszemé­lyes részvénytársaság megalakítá­sát jelenti majd. Később hirdetik meg a csatlakozás lehetőségét a külföldi befektetők számára. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom