Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

1990. június 22. • PETŐFI NÉPE • 3 NINCS GYEREKORVOS, MESSZE A GYÓGYSZERTÁR Védőnővel, kömpöci szülőknél Fiatal asszony sétál fel és alá a kömpöci tanácsház és orvosi rendelő előtt. A védő­nőt, Szabó Zoltánnét várja, vele szeretne beszélni. Földe­rül az arca, amikor észreveszi a járdán közeledni. — Hozza be a gyereket a jövő héten, amikor tanács­adás lesz — kéri az anyától a védőnő. — Szeretném látni. Akkor majd mást is megbe­szélünk. Jó helyre jön a gólya, csak ritkán — Az idei születések szá­mával nincs okunk büszkél­kedni — fordul most már hozzánk Szabó Zoltánné. — Eddig két kömpöci újszülött jött a világra, tavaly viszont tizenkettő. Ha szétnézünk a faluban, maguk is láthatják, hogy a mai családokban jó helyre várhatják (s még vár­hatnák, sűrűbben) a „gólyát”. — Egy 86 éves nénitől hal­lottam: fiatalasszony korában pálinkás kenyeret dugtak a csecsemő szájába, hogy ne sír­jon. — Ez a múltbéli szokás annyira régi, hogy sokan már nem is emlékezhetnek rá. A cukros cumi is kiment a „divatból” — mondja a védő­nő. — Új generáció nőtt fel az elmúlt negyedszázad alatt. Ők tehetősebbek, jobban meg tudják fizetni, amire kisgyer­mekeik egészséges fejlődése érdekében szükség van. Egy­kor a napszámos asszonyok a szőlősor végére tették le az apróságokat. Ma: Liberót, bébiételt és -italokat vesznek az anyák. Kömpöc tipp-topp község, itt még nem volt olyan, hogy szülői hanyag­ságból nem hoztak volna el egy babát a rendelőbe oltásra, ellenőrző vizsgálatra. A vizsgálatért Majsán fizetni kell Ifj. Kormányos Antal 28 éves apa az Arany János utcá­ból a Csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezetbe jár dol­gozni. Erőgépvezető. Felesé­ge a helyi ABC alkalmazottja. Kislányuk, Csilla egyéves. — Már a lakodalom után, a második napon elhatároz­tuk: lesz gyerekünk — így a férj. Felesége a kislánnyal a tanyán lakó szüleihez ment. — Ebben a lakásban, nézze­nek körül, jó helye van. Nincs hiánya semmiben, csak ... Ilyen szép, jól berendezett falusi lakásról, amelyet a fiata­lok 1986 óta tető alá hoztak, a nagyszülők legfeljebb csak ál­modhattak. Am az örömbe üröm is vegyül. Nincs gyer­mekorvosa és gyógyszertára a községnek. Majsáról, 13-14 kilométerről, havonta egyszer dr. Koncz Erzsébet jár ki hoz­zájuk tanácsadásra. A felnőt­tek körzeti orvosa bead ugyan egy diftéria vagy kanyaró elle­ni védőoltást, nem küld el sen­kit, ha életveszélyt kell elhárí­tania, de a gyermekes szülők­nek többnyire mégiscsak két választásuk van: Kiskunmajsa vagy Kistelek. E két helyen ter­mészetesen fizetniük kell min­den vizsgálatért, mivel nem ezekhez a településekhez tar­toznak. Egy influenza, egy magas láz, hasfájás vagy bár­milyen kóros tünet: ezer forint kiadással jár, a vizsgálati, az • Rita, a pótmama. 0 Bársony Zolika is megkapja a szeretetteljes gondosko­dást. 0 Viktor- kát megmen­tette az or­vos. 0 Az apu hintát bar­kácsolt. (Méhesi Éva felvételei) volt az, akinek az életét dr. Mihályfi György körzeti or­vos az idén megmentette. Február 12-én, fél ötkor kel­tették fel a kétségbeesett szü­lők, hogy segítsen, mert a ki­csi alig kap levegőt. Az előz­mény kétoldali középfülgyul­ladás volt. A jókor adott in­jekciónak is köszönhető — így értékeli a család —, hogy Viktorka ma köztünk lehet. üzemanyag- és a gyógyszer- költséggel együtt. Nem lehelne ezt valamiképpen olcsóbban megúszni? Dupla ablak, fehér függöny. De, ha baj van...! — Egy kézi gyógyszertár és persze gyermekorvos kellene Kömpöcön is — szűri le a ta­nulságot Szabó Zoltánné. — Hemoglobinérték-mérőnk már van. Szemközt, Kovácséknál, egy kis ember nagy tányérból kapja az ennivalót. Dupla ab­lak, szép, fehér függöny a gyermekszobában. Sarga szekrénysor néz a kiságyra, ahol a 12 éves testvér, Rita, evés után, pótmama szerepet vállalva lát hozzá az öcsike tisztába tevéséhez. Viktor Értük dolgoznak A tíz hónapos Bársony Zol­tán nem nélkülözi a szeretet­teljes szülői gondoskodást. Édesapja vadász, édesanyja a Tápéi Háziipari Szövetkezet bedolgozója volt, amíg nem ment el gyesre. Ma a gyer­meknevelés a fő hivatása. Értük s a többi, fiatal szülő­ért és kisgyermekért kel útra, jár a családokhoz, dolgozik rendelőkben, tanácsadáso­kon és a szűrővizsgálatok al­kalmával, immár 25. eszten­deje, Szabó Zoltánné. Gyó­gyítani nehezebb, megelőzni könnyebb a bajokat. Ez a gon­dolat hatja át őt és társait — Zsán Klúcsó Vilmosnét, Szabó Lászlónét, Fintor Gá- bornét, P. Szabó Mihálynét, Hegedűsné Németh Gabriellát és Béresné Tóth Máriát —, amikor a Kiskunmajsai Anya- és Gyermekvédelmi Központból bekopognak a bodoglári, a tajói, a kígyósi és a kömpöci anyákhoz. Kohl Antal GYORSÍTJÁK A HÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉT Jó hír a telefonról A Baja környéki települések tanácselnökei — gyakorlatilag a régi járás területéről — ültek össze szerdán, a bajai városházán, hogy a posta illetéke­seivel megbeszéljék a telefonhálózat-fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókat. Az ülés után néhány kérdésre kértünk választ Vojnár Lászlótól és Kál­mán Miklóstól, a Magyar Távközlési Vállalat Sze­gedi Igazgatóságának igazgatójától, illetve fejlesz­tési igazgatóhelyettesétől. — Ami a környéket illeti, a régi bajai járás területén levő községekben vállaljuk, hogy aki je­lentkezik az önerős formában történő fejlesztésre, annak telefonját legkésőbb 1992. június 30-áig be­kötjük. — Mennyit kell fizetni és milyen feltételekkel? — Egységesen 40 ezer forintba kerül. Az OTP nagyon magas kamattámogatással biztosít köl­csönt az igénylőknek. Ez azt jelenti, hogy az állam a pénzintézetnek megtéríti a kamatot, így az ügyfe­let csak 1 százalék kezelési költség terheli. — Ha jól értem: minden igénylő kaphat telefont. — Valóban. Megszűnik a posta elosztó szerepe, igazgatóságunk kifejezetten szolgáltató funkciót Iát el. A jelen fejlesztés mintegy 800 millió forintba ke-- rül, a lakosság ebből 250 milliót vállal át. Összegez­ve: aki befizeti a díjat, határidőre készülékhez jut. — Hogyan áll a bajai előfizetők igényének teljesí­tése? — A Barna György tanácselnök-helyettessel történt iménti beszélgetés értelmében minél jobban felgyorsítjuk a bekötés ütemét. Az idén még 900 telefont adunk át, a következő területi megoszlás­ban: az Újvárosban 500, a Vásártéren 100, a Baj- csy-Zsilinszky út, Kazinczy utca és a Sugovica által határolt területen 150, a Sugovica, a Kazinczy, Szent László, a Bajcsy-Zsilinszky út és a Duna közötti területen szintén 150-et. Jövőre folytatódik a munka, és az a törekvésünk, hogy minél hama­rabb és minél több előfizetőt bekapcsoljunk. G. Z. Arató­sztrájk helyett tiltakozó levél Többfelől hallani, hogy az idén, Péter-Pálkor demonstrá­cióra készül a szövetkezeti pa­rasztság, aratósztrájkot szer­veznek. Forcek Andrást, a Kis­kunsági Mezőgazdasági Szö­vetség elnökét, a MOSZ elnök­ségének tagját kérdeztük meg: igaz-e a hír? — Nem igaz. Most is ara­tunk és fogunk is aratni. De hogy ilyen hír fölröppenhetett, annak oka van. Manapság sok támadás éri a mezőgazdaságot, és főleg a téeszeket. Fő formája olyan, konkrétan meg nem ne­vezett negatív jelenségek általá­nosként való feltüntetése, ame­lyekről nem tudni, hol, mikor történtek meg, s az sem, hogy valójában mennyire fedik a va­lóságot. A Mezőgazdasági Ter­melők és Szövetkezők Országos Szövetségéhez az ország külön­böző részéről érkeztek kezde­ményezések arra vonatkozóan, hogy a parasztság emiatti aggo­dalmának olyan formában ad­junk hangot, amire felfigyel az ország közvéleménye, nem utolsósorban a parlament. A MOSZ országos tanácsa múlt heti, június 14-ei ülésén ezekkel a javaslatokkal is fog­lalkozott. A Péter-Pál-napi de­monstrációt vita nélkül elvetet­te, támogatta viszont, és ezzel országos akcióvá minősítette a hódmezővásárhelyi tsz kezde­ményezését. A többi felvetést azzal szavazta le, hogy a MOSZ és a Földművelésügyi Miniszté­rium, valamint a pártok között megindult párbeszédet a MOSZ vezetői folytassák, és csak abban az esetben kerüljön sor demonstrációra, ha a pár­beszéd megszakad, avagy teljes­séggel eredménytelennek mu­tatkozik. Nem lesz tehát ara­tósztrájk. — Mire vonatkozik a hód­mezővásárhelyi tsz kezdemé­nyezése? — Ez tulajdonképpen alá­írás-gyűjtési akció az ország- gyűlési képviselőkhöz címzett levélhez. A levél azt tartalmaz­za, hogy a földtulajdon-rende­zést a földdel nem rendelkező tsz-tagság megélhetésének, munkahelyének veszélyeztetése nélkül hajtsák végre. Kéri a le­vél, hogy a mezőgazdaságot érintő döntések előtt hallgassák meg a tagság, az érdekvédelem véleményét is, és ne hozzanak olyan törvényt vagy törvény- módosítást, ami a szövetkezeti önkormányzat jogait csorbítja, mint történt például a június 4-ei törvénymódosításnál. B. Nagy Éva A magyar zsidóság fennmaradásáért, egységéért A Magyar Rabbikar nem akart és nem akar puccsot, nem tört és nem tör a magyar zsidóság világi vezetőinek hatalmára, a továb­biakban is a Tórát, a magyar zsidóság érdekeit kívánja szolgálni — válaszolta dr. Schöner Alfréd, az Országos Rabbitánács elnöke az MTI munkatársának arra a kérdésére: miért mondott le tiszté­ről, s miért vállalta mégis, ezt követően, hogy a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség a napok­ban tartott teljes ülése ebben a funkciójában megerősítette. A fő­rabbi a továbbiakban kifejtette: — A magyar zsidóság fennmaradását, a kis zsidó közösségek egységét szeretnénk elősegíteni. Négy évtizeden át világi vezetők, öttagú elnökség irányította a zsidó közösséget. A rabbik, a ma­gyarországi zsidóság valóságos vezetői az elnökség alárendeltjei voltak. Tavaly december végén a MIOK és a BIH teljes ülésén elhatározták, hogy a követelményeknek megfelelően átalakítják a közösség szervezeti, felépítését, elkülönítik a közösség vallási és világi vezetőinek feladatait. Megállapodtak abban, hogy a közösség vallási, pedagógiai, vallás-kulturális és karitatív tevékenységét a rabbik, gazdasági ügyeit pedig a világi vezetők irányítják. Elkészítik az új szervezeti- szabályzat-tervezetet, amelyben rögzítik a közösség jogi státusát, s megszabják, hogyan válasszák demokratikusan vezetőiket. Ezt az „alkotmánytervezetet” megvitatják a zsidó közösségek és szer­vezetek, s javaslataikat figyelembe veszik annak kialakításánál. A hazai zsidóság legmagasabb képviseleti szervének a határoza­tát azonban, bár szóban és levélben egyaránt több ízben szorgal­maztam, mindeddig nem valósították meg. Ezért döntöttem úgy már egy hónappal ezelőtt, hogy lemondok tisztemről. Ily módon tiltakoztam a halogatás ellen, és hívtam fel a hazai zsidóság figyel­mét a változtatás szükségességére. — A napokban tartott teljes ülés résztvevői bizalmat szavaztak nekem, ugyanakkor az elnökséget azonnali hatállyal felmentették. Megválasztották az új világi vezetőt, akinek munkáját a rabbikar és a zsidó szervezetek képviselői segítik. A társadalmi testület a rabbikarral együtt folyamatosan intézi a közösség ügyeit, elkészíti az új szervezetiszabályzat-tervezetet, amelyet a közösségek megvi­tatnak, és a november végére vagy december elejére összehívandó közgyűlés elé terjesztenek. Ezután a magyarországi zsidó közösségek megválasztják új ve­zetőiket, és képviselőket delegálnak a hitközség „parlamentjébe”, amely demokratikusan választja meg a hazai zsidóság országos vallási és világi vezetőit — mondotta. Arra a kérdésre, miként képzelik el a hitközség megújítását, Schöner Alfréd így válaszolt: — A rabbikar hamarosan elkészíti erre vonatkozó koncepcióját. Egyebek között az máris bizonyos: a vallási élet felélesztéséhez feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a zsidó közösség visszakapja államosított iskoláit, kórházait, szociális otthonait. Továbbá: elen­gedhetetlen olyan védőháló kiépítése, amely kiterjedne a holocaus­tot túlélt, magukra maradt idős emberekre, illetve az úgynevezett holocaust-unokákra. Szeretnénk feleleveníteni a magyarországi neológja klasszikus hagyományait, amely integrálja a progresszív magyar, valamint a hazai és az egyetemes zsidó szellemi értékeket. Tervezik azt is, hogy tovább erősítik kapcsolataikat Izrael állam­mal, úgyszintén bővítik együttműködésüket a nemzetközi zsidó szervezetekkel. A rabbikar tagjai tevékenyen részt kívánnak venni a magyar szellemi és közéletben, ezzel is elősegítve az ország demokratikus átalakítását, az antiszemitizmus terjedésének megakadályozását. Tovább bővítik kapcsolataikat a magyarországi történelmi egyhá­zakkal és az újonnan szerveződött gyülekezetekkel. Hivatásuknak tekintik, hogy istenhitre, erkölcsös életre, munkaszeretetre, a más vallásúak, másként gondolkodók elfogadására neveljék a zsidó fiatalokat. Szeretnék elérni, hogy a mintegy 1300 zsidó temető az emlékezés méltó helye lehessen, s hogy a zsinagógákat alkalmassá tegyék az ájtatosságra, valamint azt, hogy a második világháború időszakának zsidó üldözöttjeit részesítsék jóvátételben, miként a nem zsidó, ugyancsak üldözött magyar állampolgárokat. Tervezik vallási, kulturális, tudományos kiadványok megjelen­tetését. Szeptembertől újabb iskolákat nyitnak, a több mint száz­éves Országos Rabbiképző Intézetben pedig olyan pedagógusokat is képeznek, akik zsidó és esetleg nem zsidó stúdiumokat taníthat­nak majd az ország oktatási intézményeiben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom