Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-18 / 141. szám
MA Móricgaton nincs munkanélküliség Magyar Szamurájkötvények Japánban (3. oldal) HOLNAP Utolsó simítások a SOS-falun Az ígéret földje (5. oldal) NEMZETI GYÁSZNAP • A 301-es parcellánál, Nagy Imre sírja előtt. Az 1956-os forradalom mártírjaira emlékeztünk Az 1956-os forradalom mártírjairól emlékeztek meg a nemzeti gyásznapon. Egy évvel a történelmi fordulópontot is jelentő, 1989. június 16-ai temetés után, szombaton kegyeletes megemlékezés színhelye volt a rákos- keresztúri Újköztemető 301-es parcellája, Nagy Imrének és mártírtársainak, valamint az 1956-os forradalom hőseinek tényleges vagy jelképes nyugvóhelye. A nemzeti gyásznapon, a Himnusz elhangzása után először Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke koszorúzott, őt követte Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke, majd a Magyar Köztársaság kormánya nevében Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter helyezte el a tisztelet és az emlékezés koszorúit a mártírok sírján. Ezt követően a Budapesten akkreditált A Batthyány—Nagy Imre örökmécsesnél. diplomáciai képviseletek nevében Jósé Pablo Mórán Val, a Perui Köztársaság nagykövete, a testület doyenje, majd a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (Folytatás a 2. oldalon) VÁLLALKOZÓK PÁRTJA: ESTÉBE NYÚLÓ KONGRESSZUS Az elnök kecskeméti, a székhely Budapest Végeérhetetlen viták, hosszadalmasság és a napirend teljes csúszása jellemezték a Vállalkozók Pártja II. kongresszusát, amelyet a hét végén rendeztek Kecskeméten. A kongresszus súlyponti témája és legfontosabb feladata az új gazdasági és politikai program kialakítása lett volna, ám vasárnap délután a küldöttek még el sem jutottak ehhez a napirendi ponthoz. Szombaton késő estig vitáztak a választási kudarcon (a Vállalkozók Pártja nem szerezte meg a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékot), a párt pénzügyi helyzetén, az elnökség munkájának megerősítésén. Mint kiderült, az új vezetőség üres pártkasszát vesz át, amelyet még adósságok is terhelnek. Többen feltették a kérdést: hová lett a pénz a választások során? Az elnökséget azzal vádolták, hogy a választási harcokban „rosszul” használta fel a pénzt, a képviselőjelöltek nem egyformán kaptak anyagi támogatást, és meglehetősen magasak voltak a reprezentációs költségek is. A pénzügyi beszámoló körüli vitát végül is azzal rekesztették be, hogy alakítsanak egy bizottságot, amely a pénzfelhasználást ellenőrzi a jövőben. A kongresszuson érezhetően kiéleződött a Budapest -vidék ellentét. A párt vidéken erősebb, mégis sokan úgy vélték, hasznosabb, ha központja a fővárosban van. A küldöttek az előzetes megállapodás ellenére (a székhely ott lett volna, ahol az új elnök lakhelye) úgy szavaztak, hogy az elnökség székhelye Budapest legyen. Á vasárnap délelőtti ülésről kizárták az írott sajtó képviselőit, így a Petőfi Népe tudósítóját is. Mint később Erdő- sí Imre szóvivőtől megtudtuk, délelőtt az alapszabály-módosítással telt az idő, bár a napirend szerint ekkor már az új elnökséget kellett volna megválasztani. Erdősi Imre azt is elmondta: a gazdasági programot illetően nem várhatók viharos szópárbajok. A párt tagjai abban alapvetően egyetértenek: ha továbbra is a rendkívül nagy arányú, a (Folytatás a 2. oldalon) KIBŐVÍTETT LÉTSZÁMÚ ELNÖKSÉG Az MDF nem tart pártszakadástól Kegyeletes aktussal kezdődött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harmadik munkanapja: a resztvevők megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadság- harc mártírjairól és áldozatairól. Állásfoglalásukban, melyet Csurka István elnökségi tag olvasott fel, leszögezték: bár Nagy Imre és társai egy évvel ezelőtti temetésével, a gyászszertartással megtörtént a jelképes igazságtétel, itt az idő, hogy ez immár gyakorlati valósággá is váljék. Kapjanak anyagi és erkölcsi kártérítést mindazok, akik még ma is viselik a megtorlás következményeit. A társadalom kötelessége — hangoztatja a dokumentum —, hogy valóra váltsa a forradalom eszméit, mégpedig a megbocsátás és az igazság- tétel jegyében. Az országos gyűlés új elnökségi tagokat választott. Mint emlékezetes: két héttel ezelőtt, a gyűlés második munkanapján már megtörtént a választás, am időközben kiderült, hogy a létszám megfogyatkozása miatt az eredmény érvénytelen volt. Ezúttal több mint ki- lencszázan szavaztak, s érdekes módon ugyanazok a jelöltek kapták a legtöbb szavazatot, mint az elmúlt alkalommal, nevezetesen: Bethlen István, Zacsek Gyula, Kiss Gy. Csaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. így a korábbi tizennégyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszáma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyhatósági választások előkészületeivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi államtitkárhelyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvénytervezetekről, majd megkezdődhetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen soká elnapolni a helyhatósági választásokat, ugyanis meg mindig a régi emberek állnak a tanácsok élen, s ez, főleg vidéken, meghatározza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasztalható visszaélések miatt kételkednek a rendszer- változás teljességében. A felszólalók közül többen olyan tapasztalatoknak adtak hangot, hogy vidéken kezd meggyengülni az MDF, s ez annak a veszélyével fenyeget, hogy nem sikerül győznie a helyhatósági választásokon. Többen is hangoztatták: meg kell erősíteni a helyi szervezeteket. Á vita egy másik szakaszában a párton belüli egység kérdésével foglalkoztak a küldöttek. Többen hangoztatták: nem aggódnak amiatt, hogy szétszakad a párt, de arra is figyelmeztettek, a fölösleges, gyakran önös érdekből fakadó viták csak ártanak az MDF-nek. A legtöbb felszólaló aláhúzta: a Demokrata Fórum a sokszínűség pártja, amelyben helye van a nézetek széles körének, ugyanakkor nincs helye az anarchiának. A vitában előkelő szerepet kapott a sajtó, ugyanis sokan ostorozták az újságírók rosszindulatát, az újságok pesszimista hangvételét. Volt, aki egyenesen azt szorgalmazta, hogy a kormány váltsa le azokat a lapszerkesztőket, akik orgánu- muKoan nem szentelnek elegendő teret az MDF-fel kapcsolatos in-' formációknak. Az egyik küldött kifejezetten azt kérte, hogy az MDF is kapjon egy szeletet a sajtó tortájából. Más úgy fogalmazott: (Folytatás a 2. oldalon) GYIJJTÓTÁBOR, KÍNZÁS, VALLATÁS Letartóztatások Bukarestben Megverték a bányászok az RMDSZ képviselőit is Több mint ezer személyt tartóztattak le eddig Bukarestben, és a sebesültek száma meghaladja a félezret. Ezt Dumitru Bitlan vezérezredes, a bukaresti rendőrség felügyelőségének vezetője jelentette ki, egyben arról is tájékoztatva, hogy folytatódik a bukaresti zavargásokban részt vevők azonosítása. Az MTI tudósítója arról értesült, hogy a megvert és letartóztatott személyeket Bukarest határába szállítják, ahol gyűjtőtábort rendeztek be az egyik katonai laktanyában. A területet szigorúan őrzik, az elhurcolt egyetemisták szüleit sem engedik a közeibe, és a táborból csak az szivárgott ki, hogy a begyűjtőiteket kínozzák és vallatják. Az internálótáborba hurcolták azokat a cigányokat is, akik bosszúból, mert a bányászok szétverték viskóikat, otthonukat, az elutazókat meg akarták támadni. A fejszékkel, láncokkal, botokkal, vasdorongokkal felszerelkezett 150-200 főnyi cigánycsopprt autóbuszt kerített hatalmába és az Északi pályaudvarra vitette magát, ahol rendőrgyürűbe ütközött. Más irányból érkezett csoportok is hasonló kelepcébe jutottak. így a bányászok megmenekültek a vérbosszútól. Őrizetbe vettek két magyar nemzetiségű képviselőt is. Szilágyi Zsolt egyetemi hallgató, a képviselőház legfiatalabb tagja és Zsigmond László mérnök Bukarestben, az egyetem épületének közelében a bányászok törvénytelen akciójának lett szenvedő alanya. A gumibotos bányászok igazoltatták őket, s a május 20-ai választásokon képviselőnek megválasztott két RMDSZ-tag hiába magyarázta nekik, hogy mentelmi joguk van, s nem vehetők őrizetbe, mégis karon ragadták, ütlegelték, bántalmazták és a rendőrségre vitték őket. A rendőri szervek elnézést kértek az incidensért és a két képviselőt rendőri kísérettel szállodájukba vitték. Mindezekről a két inzultált képviselő a bukaresti rádió magyar nyelvű adásában, szombaton délután számolt be. Ügyükben tiltakozást jelentett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, elítélve a brutális és önkényes, teljesen törvénytelen akciót. PETRE ROMAN: Spekulánsok, csempészek, kerítők állnak a háttérben PÁRIZS A legutóbbi bukaresti erőszakhullám mögött azok a „spekulánsok, csempészek és kerítők állnak, akik fenyegeltetve érzik magukat a demokráciától”—jelentette ki pénteken Petre Roman. A román kormányfő az egyik francia tévéállomásnak nyilatkozva pénteken este elismerte, hogy az ország külföldi megítélése sokat romlott a kormányellenes tüntetések erőszakos elfojtása miatt, de hozzátette: a demokratikus útról már Romániában sem lehet letérni. Véleménye szerint a bukaresti incidensek nem jelentik azt, hogy az ország visszafordult volna. A vezetés „változatlanul elkötelezettje a demokráciának, amelybe az ellenzék léte és a véleménykifejtés szabadsága is beletartozik”. Elismerte, hogy a bányászok rendőri szerepe „teljesen szokatlan”, de szavai szerint a rendőrség képtelen volt megbirkózni a kirobbant zavargásokkal. A miniszterelnök mindazonáltal nem volt hajlandó elítélni a bányászok garázdálkodásait, mondván: ők ugyanazok a munkások, akik a Ceausescu-rendszer ellen is harcoltak és életüket áldozták. Inzultus lenne őket fasiszta hordáknak nevezni — tette hozzá. „Támad” a Békehadtest Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: WASHINGTON — Budapesten rendkívül jól előkészítették az amerikai Békehadtest önkénteseinek munkáját és már dolgoznak a további programokon -- mondotta az MTI washingtoni tudósítójának Paul Coverdell, a Peace Corps igazgatója. A hét végén Bush elnök személyesen búcsúztatta az első csoportot: a 60, Magyarországra induló nyelvtanárt. A csoport tagjait különös gonddal választott ták ki, hiszen speciális feladatról van szó, olyan országban, ahol a békeszolgálat még nem működött — mondotta Coverdell. A mintegy 2000 jelentkezőből kiválasztott 60 személy kivétel nélkül képesített pedagógus és gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkeznek. A hétfőn Magyarországra induló csoport átlagos életkora 31 év, tehát túlnyomórészt fiatalokról van szó. Van közöttük néhány magyar származású, akik valamennyire bírják a nyelvet, a nagy többség azonban nem; a csoport a nyári hónapokban, a pécsi előkészítés során kap ismereteket a magyar nyelvből. Az önkéntesek kisebbik része egyetemeken, tanárképző főiskolákon működik majd, többségük gimnáziumokban, általános iskolákban tanít angolt. Az önkéntesek csak szerény, a magyar viszonyoknak megfelelő tiszteletdíjat kapnak, hogy szállás- és ellátási költségeiket fedezni tudják ~ közölte Coverdell. A program költségeit egyébként közösen viseli az amerikai és a magyar kormány. Az önkénteseknek ezentúl a Békehadtest amerikai viszonylatban igen csekély térítést, havi 200 dollárt folyósít majd hazatérésük után. Az eddigi tervek szerint, kétéves váltásokban, 60-80 amerikai pedagógus tanít majd Magyarországon, de nagyobb igény esetén a létszám bővítésére is lesz mód — mondotta az igazgató. Párhuzamosan előkészületben van ugyancsak az amerikai kormány támogatásával — a budapesti Nemzetközi Környezetvédelmi Központ felállítása, amelynek munkájához a Békehadtest 1991-ben küldi az első önkénteseket. Paul Coverdell még az idén ismét tárgyal Budapesten a további tervekről: szó van arról, hogy a kisvállalkozások támogatására is küldenek szakértőket. Lengyelországba a héten — az ugyancsak 60 nyelvtanár mellett — 40 olyan önkéntes indult, akik a kisvállalkozások és a helyi közigazgatások gazdasági-pénzügyi tevékenységét segítik majd szakértelmükkel. Tömegsír Ukrajnában Hatezer-ötszáz lengyel katona és szovjet civil földi maradványait találták meg a kelet-ukrajnai Harkov mellett egy tömegsírban^- jelentették be az ukrajnai állambiztonsági szervek. A kijevi KGB-hivatal egy munkatársa a Reuter brit hírügynökségnek elmondta: a sztálini titkosrendőrség áldozatainak holttesteit egy csalitosban találták meg. A vizsgálat jelenleg is folyik. Hozzátette: egyelőre nem tudni, hogy az áldozatok közül hányán szovjetek, de az már bizonyos, hogy a sírban egykori lengyel katonák is vannak. A tömegsírról először a Moszkovszkije Novosztyi című moszkvai hírmagazin adott hírt a hét elején. A jelentés szerint a környéken játszó gyerekek emberi maradványokat, lengyel egyenruhafoszTányokat. katonai kitüntetéseket és érméket találtak. A lap párhuzamot von a mostani lelet és a katyni ügy között: a szomszédos Belorussziában 4000 lengyel tisztet lőttek agyon és temettek el a háború elején hadifogságba esett 15 ezerből. A további 11 ezer lengyel katona sorsa egyelőre ismeretlen, de a Moszkovszkije Novosztyi úgy tudja, hogy közülük csaknem négyezer a harkovi NKVD kezére került annak idején. ÚrnaDi körmenet • A kecskeméti katolikus hívők tegnap délelőtt, az istentisztelet után megtartották úrnapi körmenetüket. Antall József szerint a három irányzat egymást erősíti