Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 19. Göncz Árpád a Fehér Házban (Folytatás az 1. oldalról) a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai főosztályának vezetője jelenlétében fogadta a magyar államfőt. Az MTI-nek arra a kérdésére, szóba kerültek-e a magyar nemzetiségi problémák is, az elnök kijelentette: igen, a kérdés napirenden volt Románia vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogyan vélekedett az amerikai elnök, Göncz Árpád közölte: „George Bush tisztában van a problémával, annak súlyával, a kérdésben kitünően, a legapróbb részletekig tájékozott”. „Egyébként biztosítottuk tárgyalópartnereinket - érzésem szerint sikerrel —, hogy a magyar külpolitika egyenes vonalú, elvi és kiszámítható” mondotta. Kérte az amerikai elnököt, hogy vesse fel a május végi szovjet—amerikai csúcstalálkozón a szovjet csapatok Kelet-Európából való kivonásának kérdését. Bush, aki a magyar elnök véleményét kérte a szovjetunióbeli folyamatok alakulásáról, biztosította, hogy a kérdés napirenden lesz. Egyébként nem kételkedik abban, hogy a szovjet csapatok a megállapodásban rögzített határidőkig el fogják hagyni országunk területét, mondotta Göncz Árpád. Az államfő a nemzetközi sajtó előtt hangsúlyozta, hogy minden várakozását felülmúlta az a megértés, szívélyesség, sőt barátság, amellyel mindenhol fogadták. Arra a kérdésre, mit kért az amerikai kormánytól, kijelentette: összegekről nem volt szó, hiszen „nem segélyt, hanem segítséget kértünk”. Mindenekelőtt a nemzetközi gazdasági intézményeknél, valamint abban, hogy a magántőke beruházzon Magyarországon, ahol stabilak a politikai viszonyok és nem nagyobb az üzleti kockázat, mint másutt a világon. Az ideiglenes államfő nem hivatalos amerikai látogatása szombaton befejeződik, s az elnök igen sikeres útjáról még aznap hazaindul. Jog Nagy Izraelre Az izraeli sajtó pénteki értesülései szerint egyetlen koalíciós partnert, a kis Moledet pártot kivéve a jobb-, szélsőjobboldali és vallási pártok már megegyeztek a Jichak Samir vezetésével felálló új kormány politikájának főbb vonalaiban. Eszerint az új kabinet kinyilvánítja „a zsidó nép elidegeníthetetlen jogát Erec Izraelre” — azaz Nagy Izrael vitatott, a Bibliára visszavezetett határaira, de mindenképp az egykori brit Palesztina mandátumterületére: Izrael államéra, valamint az 1967 óta megszállt palesztin földekre. Enyhítendő e gesztust — főként az amerikai szövetséges miatt — ugyanakkor be fogják jelenteni, hogy az új izraeli kormány fenntartja „az 1989. május 14-ei izraeli béketervet”, mely helyhatósági választásokat tervez, és hosszabb távon korlátozott autonómiát adna Ciszjordánia és Gáza palesztinjainak. VSZ-tanácskozás Hazaérkezett a magyar katonai küldöttség Moszkvából, ahol Lőrincz Kálmán altábornagynak, a magyar honvédség parancsnokának vezetésével május 15. és 17. között részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának soros ülésén, valamint a VSZ létrehozásának 35. évfordulója alkalmából rendezett hadtudományi konferencián. Ezeken a rendezvényeken a magyar delegációval együtt részt vettek a Katonai Tanács tagjai, valamint a szövetséges hadseregek és .az Egyesített Fegyveres Erők vezetői. Az ülésen a fegyveres erők felkészítésével összefüggő tennivalókat vizsgálták meg. A hadtudományi konferencián a Varsói Szerződésnek a béke megőrzésében betöltött történelmi szerepéről tárgyaltak és tevékenységét pozitívan értékelték. Megvitatták továbbá az új politikai gondolkodás alapelveivel és az egész világban végbemenő folyamatokkal összefüggésben a szövetséges országok katonai együttműködésének irányait. A moszkvai rendezvények — az általános értékelés szerint — tárgyszerű légkörben zajlottak le. (MTI) Szovjet belügyi egységek a baltikumi önvédelmi osztagok ellen A szovjet belügyminisztérium „operatív csoportokat” küld Észtországba és Lettországba. hogy a helyszínen tanulmányozzák a kialakult helyzetet és segítséget nyújtsanak a helyi belügyminisztériumoknak a jogrend védelméhez—jelentették be pénteken Moszkvában. A közleményben a kilátásba helyezett intézkedéseket a szovjet elnök május 14-én kelt rendeletével indokolják, amelyben jogtalannak és érvénytelennek nyilvánították a rigai és tallinni parlamentek döntéseit a balti köztársaságok függetlenségének megszilárdításáról. Ennek alapján a Szovjetunió belügyminisztere utasította a lett és az észt belügyminisztereket, hogy haladéktalanul tegyenek intézkedéseket a közrend és a törvények védelmére, biztosítsák az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét, függetlenül politikai nézeteiktől és nemzeti hovatartozásuktól. A köztársasági rendőrségeknek a fő figyelmet az összecsapások és túlkapások megelőzésére, illetve megakadályozására, a fontos objektumok — beleértve a fegyver- és robbanóanyag-raktárakat is — őrzésére kell fordítaniuk — emeli ki a szovjet belügyminisztérium utasítása, hangsúlyozva: a rendőröknek eleget kell tenniük szolgálati kötelmeiknek, az általuk tett eskünek megfelelően. Litvánia után Észtországban és Lettországban is megalakultak a lakossági önvédelmi egységek. A rigai „lövészek” nem számíthatnak a helyi rendőrség „együttműködésére”, hiszen a lettországi rendőrök többsége a szovjet alkotmány védelme mellett foglalt állást, s * csak a korábbi belügyminiszter utasításait hajlandó végrehajtani. A május 15-ei tallinni tüntetést követően is gomba módra szaporodnak a népfront „önvédelmi osztagai” s a vállalati polgári védelmi központokat is e célokra szervezik át. Az észt önkéntesek kedd este óta őrzik a stratégiai fontosságú létesítményeket, a kormányépületeket, a sajtó házát, a tévét és a rádiót. Ezek az osztagok fegyvertelenek, de „szorosan együttműködnek a rendőri erőkkel”. Észtországban egyébként a keddi eseményeket követően — Litvániához és Lettországhoz hasonlóan — a lakosság valósággal megrohanta az üzleteket, felvásárolta a száraztésztaféléket, a lisztet, sót, gyufát, mindenféle kon- zerveket. Az észt kereskedelmi minisztérium ezért jegyrendszert vezetett be ezekre az áruféleségekre. El kell kerülni egy „lett Karabahot” A rend és a nyugalom megőrzésére szólította fel Lettország lakosságát a köztársaság belügyminisztere egy esetleges „lett Karabah” elkerülése végett. Anatolijs Gorbunovs parlamenti elnök tévébeszédében ugyancsak nyugalomra és egyetértésre kérte a polgárokat, egyúttal politikai párbeszédet ajánlott a lett függetlenség ellenzőinek. Gorbunovs bejelentette, hogy május 21-én Moszkvában, a szovjet elnök föderációs tanácsadó testületének ülésén kívánja tájékoztatni Gorbacsovot a lett törvényhozás szándékairól és elképzeléseiről. A lett vezető — a TASZSZ szűkszavú közlése szerint — tévébeszédében bejelentette: Riga és Tallinn azt szeretné, ha a tárgyalásokon mindhárom balti köztársaság legfelsőbb tanácsi elnökei részt vennének. Bruno Steinbrik belügyminiszter a lett parlamentben pénteken kijelentette, hogy a köztársaságban a legkisebb szikra is lángra lobbanthatja a feszültséget, amelyet — megítélése szerint a függetlenségi nyilatkozat elhamarkodott elfogadása váltott ki. A május 15-ei, rigai parlament előtti tumultuózus jelenetek kapcsán határozottan elvetette, hogy a Lett Népfront aktivistái rendfenntartó szerepet töltsenek be, mert erre „semmiféle jogi alapjuk nincs”. A miniszter külön is kitért a sajtó szerepére, amely gyakorta teljesen alaptalanul korbácsolja fel az indulatokat. Egyúttal cáfolta a rigai tévének azt az értesülését, amely szerint meg nem nevezett erők május 21-éré „hatalomátvételt” készítenek elő. A miniszter, akinek tisztségéből való elmozdítására a népfront a hét elején tett kísérletet a parlamentben, leszögezte: csak a szövetségi belügyminiszter utasítására hajlandó megválni beosztásától. Bírálják a Jugoszláv Államelnökséget Jugoszláviában érezhetően növelte a belpolitikai feszültséget, Horvátországban és Szlovéniában pedig nyomban határozott elutasítással találkozott a Jugoszláv Államelnökségnek az a közleménye, amely bejelentette, hogy az alkotmányos rend és a szövetségi törvények súlyos megsértése miatt sürgős intézkedéseket kell foganatosítani az ország területi és politikai integritásának védelmére. Zágrábban és Ljubljanában egyidejűleg bírálják a kollektív államfői testület egyéves mandátummal megválasztott új, szerbiai elnökének, Boriszav Jovicsnak a föderáció egysége erősítését szorgalmazó, a tag- köztársaságok elszakadási jogát megkérdőjelező kijelentéseit. A horvát köztársasági elnökség nyilatkozatában ezt hangoztatta: — Senki sem vonhatja kétségbe Horvátország polgári demokratikus törekvéseit és a nép akaratának érvényesítését. Ezért önkényesnek és elfogadhatatlannak tartjuk azokat a megalapozatlan utalásokat, amelyek nyilván Horvátországra is vonatkoznak. — Stipe Suvar, a Jugoszláv Államelnökség horvátországi alelnöke is elhatárolta magát a kollektív államfői testület közleményétől. BNV-ELŐZETES Kisebb terület, magasabb színvonal Az idén 10 ezer négyzetméterrel csökken a BNV kiállítási területe azért, hogy a kül- és belföldi vállalatoknak az eddiginél magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújthasson a Hungexpo — hangzott el pénteken, a tavaszi BNV-ről tartott sajtótájékoztatón. A beruházási javak szakvásárára május 23-án 10 órakor nyitja meg kapuit és 31-éig tart nyitva. A látogatók naponta 10 és 18 óra között kereshetik fel a BNV-t. A közönség számára a megnyitó napján és a szakmai napokon — május 24., 25., 28., 29. és 30. — 14 órától áll nyitva a vásár. A belépők ára differenciált, 10-től 1400 forintig térjed. A diákok, katonák 10 forintot fizetnek, míg a napi belépő 50, a szakmai belépő 150, az állandó belépő 1400 forintba kerül. A 70 éven felüliek — az idén először — díjtalanul látogathatják a vásárt. A sajtótájékoztatón elhangzott: az idén hazánk mellett 28 országból, Nyugat-Berlin- ből és Hongkongból, összesen 1855 résztvevő, mintegy 90 ezer négyzetméteren mutatkozik be. A kiállító magyar vállalatok száma 593. A külföldiek sorában mind a terület nagyságát, mind a résztvevők számát tekintve Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság bemutatója a legjelentősebb. E két országból érkezett a külföldi cégeknek mintegy a fele, és innen váiják a legtöbb külföldi vendéget is. Az idei tavaszi BNV elsősorban kereskedelmi fórummá kíván válni, és elhagyva korábbi bemutató jellegét, széles körű szolgáltatásokkal igyekszik elősegíteni a sikeres üzletkötéseket. Korszerűsítették a Hungexpo telefonközpontját, 600 új mellékállomással bővült a „telefonpark” és a C épület első emeletén kialakították a Business C»nter-t. ahol minitext-szolgáltatásokkal az üzenet- közvetítésig, a nemzetközi cég-információk beszerzésétől a tolmácsolásig valamennyi, a külkereskedelemhez nélkülözhetetlen szolgáltatást felkínálják az üzletembereknek. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a beruházási javak szakvására jól tükrözi a magyar gazdaságban^bekövetkezett változásokat. A korábbiaknál lényegesen több magánvállalkozó állít ki — a VOSZ önálló pavilonnal jelentkezik —, több vegyes vállalat és részvénytársaság is fontosnak tartja a vásári részvételt és a magyar ipar szerkezetátalakításának eddigi eredményei is megmutatkoznak a kiállításon. A tavaszi BNV előzetes, immár hagyományosnak számító sajtótájékoztatóján természetesen szó esett a vásár megközelítéséről is. A vasúttal érkezők 33 százalékos kedvezményben részesülnek, jegyüket a főbejáratnál és a MÁV-pavilonban érvényesítik. A fővárosiak az Őrs vezér tértől sűrítetten közlekedő 100-as autóbuszokkal közelíthetik meg a BNV-t. Az egyéb gépjárművek a már bevált rendszer szerint — a BKV-járművekkel ellenkező irányban közlekedhetnek. A kiállításra érkező autóbuszok a Fehér úton lévő parkolókban várakozhatnak. A kiállítás ideje alatt a használtautó-piac szünetel. (MTI) KISZÖV-KÜLDÖTTKÖZGYÜLÉS KECSKEMÉTEN Új alapszabály — szabadabb önkormányzat Küldöttközgyűlést tartott tegnap Kecskeméten, a Szövetkezeti Székházban a Bács-Kiskun Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége. Először beszámoló hangzott el a KISZÖV elnökségének 1989. évi munkájáról, majd meghallgatták a küldöttközgyűlés bizottságainak jelentését, a költségvetési beszámolót. Ezt követően új alapszabályt fogadtak el a résztvevők. Az egyesülési törvény figyelem- bevételivel újjáalakult a szövetség, amely a korábbinál sokkal szabadabb önkormányzati hatáskört kapott. A korábbi, úgynevezett kötelező bizottságok rendszerét felszámolták. A továbbiakban csupán két bizottság működik majd. Az egyik a szövetkezeti, amely az üdüléssel, a sporttal és a szociálpolitikával kapcsolatos tennivalókat hivatott elvégezni. A másik a felügyelő bizottság, amely a törvényességi ellenőrzést látja el. Ezen túl* a fórum résztvevői jól képzett országos és megyei szakemberekből egy úgynevezett szakemberbánk létrehozásáról határoztak. Ez a team szükség esetén segíti a szakbizottságok munkáját és közreműködik a döntések előkészítésében. A küldöttközgyűlésen Nusser Elemér, a KISZÓV elnöke szóbeli kiegészítésében beszélt az eddigi országos és szövetségi kezelésben levő szövetkezeti vagyon további sorsáról. Mint modotta: egyértelműen tudatosítani kell, hogy az önkormányzati szerveknek ezzel kapcsolatban nincs joguk a tulajdonosok helyett dönteni, vagy akárcsak állást foglalni. Az elnök hangsúlyozta, hogy az eddig központilag kezelt, több mint 4 milliárd 600 millió forintot kitevő kfa-vagyonnak szövetségi hatáskörbe kell kerülnie, s a helyi tulajdonosi szabályozás figyelem- bevételével hatékonyan segítenie kell a szövetkezetek pénzügyi, fejlesztési gondjai megoldásában. A közgyűlés a tisztségviselők megválasztásával zárult. A Kl- SZOV elnökévé Nusser Elemért, alelnökévé Szivák Gyulát és Kövesi Sándort választották. A szövetségi felügyelő bizottság elnöke dr. Varga István, a szövetkezeti bizottság elnöke Rigó Endre lett. Továbbá a küldöttközgyűlés kinevezte a megyei szövetség ügyvezető elnökének Gaál Józsefet. Az elnökségi és a bizottsági tagokat a tájkörzeti részközgyűlések delegálták. Kalocsára meghívják a pápát (Folytatás az I. oldalról) zi rekonstrukciót sürgette, megállapítva, hógy a kalocsai kórház eszközállománya rendkívül elmaradott. Arra is kitért, hogy az ideggyógyászati részleg szerinte illegálisan működik a kórházon belül, hogyan lehet azt fejleszteni legálisan, ha nem is létezik? Dr. Tóth János igazgató válaszában kifejtette, hogy valóban nagy a lemaradás és kérte a képviselő segítségét is. Ám az ideggyógyászattal (melynek vezetője a kórházigazgató) kapcsolatos felvetésre dr. Andriska Géza nem kapott választ. Egyébként a településfejlesztési tervekre nagy többséggel igent mondott a testület. Ezután dr. Bálint József igazgatási osztályvezető, statisztikai adatokat ismertetve, kijelentette: Kalocsán 380 olyan üres lakás van, amelyben előtte honvédségi alkalmazottak laktak. Mások csak 34-ről tudnak. Mi lesz velük? — hangzottak mindenhonnan a kérdések. Két megoldás kínálkozik: vagy bérlakásokként megkapja a város, vagy a HM értékesíti azokat. A döntés későbbre vár. Mindenesetre, ha a szovjet alakulatok kiköltöznek, az előbbiekkel együtt csaknem ezer üres lakás lesz Kalocsán, melyeket igazságosan kell majd elosztani — mondták a tanácstagok. Ä továbbiakban egyebek között egyhangúlag elfogadták: Kalocsa város felkéri II. János Pál pápát, hogy magyarországi látogatása során keresse fel az érseki székhelyet. Már lankadni látszott a résztvevők érdeklődése, amikor újabb „bomba” robbant a tanácsteremben: a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkás- képző iskola volt igazgatójának ügye. A tanácsi tájékoztató szerint — amely a pénzügyi és művelődési osztály vizsgálatán alapul — a számviteli rendet súlyosan megsértették, sor került a fegyelmi felelősségrevonásra, de ez valójában elmaradt. Pénzes Pál, a számvizsgáló bizottság elnöke újabb vizsgálatot követelt, kijelentette: a bizottság nem fogadja el a jelentést, mert ezzel csak takargatni akarják az igazságot. Ugyanis nem derült ki világosan, az említett összeg pénzügyi, avagy leltárhiány, illetve veszteség-e? A hat párt csatlakozott a számvizsgáló bizottság álláspontjához, követelvén olyan bizottság összeállítását, melyben a pártszakértők is helyet kapnak. Ám Szalóki István tanácselnök — mivel kézzelfogható bizonyítékok nincsenek — egy harmadik vizsgálatot nevetségesnek tartana, javaslata.alapján a tanácsülés leszavazta a felvetést. Egyhangúan döntött a tanácstestület a Kalocsa Város Díszpolgára kitüntetés odaítéléséről is. Grősz József volt kalocsai érsek, a koncepciós perek áldozata, akit a kommunista diktatúra évekig tartott börtönben, post mortem „Kalocsa Város Díszpolgára” kitüntetésben részesül. ZS. Kovács István Távközlési bemutató és szakmai előadás Május 17-én világszerte megemlékeztek a Nemzetközi távközlési Szövetség 125 évvel ezelőtti megalakításáról. Szegeden, a Magyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatóságán távközlés-történeti kiállítás nyílt. A megnyitó után Vojnár László igazgató tartott előadást „Távközlés ma, holnap” címmel. Az új technológiai forradalomról szólva az általános tennivalók ismertetését követően, az előadó a konkrét vállalati feladatokat vázolta fel. Mint mondta, a vállalat belső szerkezetét úgy kell átformálni, hogy valamennyi dolgozóban erősödjön a tulajdonosi szemlélet. Ennek megfelelően módosítani szükséges a döntési jogköröket. A következő lépés a privatizáció felgyorsítása. Először a vállalatnak át kell alakulnia részvénytársasággá. Ezt követően vonhatnak be külföldi tőkét. A harmadik lépés egy úgynevezett „lefedő” hálózati rendszer létrehozása. Ami annyit jelent, hogy a meglévő fölé (mellé) egy korszerű, digitális hálózatot kell kiépíteni. Hároméves programról van szó, amelynek során a megyeszékhelyekkel bezárólag 1993-ig elkészülne az országos digitális gerinchálózat. Erre alapozva pedig újabb 2-3 esztendőn belül (azaz 1995-re) végre kell hajtani az egész országban a telefonhálózat korszerűsítését. Vojnár László aláhúzta, hogy bár az eredeti program tíz évre teszi a feladatok megvalósítását, ám ő úgy véli, ez összesen 5-6 év alatt elvégezhető és el is kell végezni. Mert mint mondotta: „addig nem beszélhetünk európaiságról, korszerű gazdaságról, amíg ebben az országban bizonyos vidékeken kiszolgáltatottságban élnek emberek. Sok helyen délután négykor bezár a posta és a falvak 2-3 telefonnal el vannak vágva a világtól”. Gaál Béla ZÁRÁS A REFORMKONFERENCIÁN (Folytatás az I. oldalról) kárhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a nyugati technológia befogadásának hátterében egy sokkal mélyebb probléma húzódik meg. Valójában egy kulturális-társadalmi alapkérdésről van szó. A kelet-európai társadalmak generációi ugyanis nem a piaci szabad Verseny szellemében nőttek fel. Csak egy polgári-tőkés réteg kialakulása után biztosítható, hogy a már szemléletében, létfeltételeiben is megújul? társadalom befogadója lehessen a modern technológiának. Helmut Kramer, az osztrák Gazdaságkutató Intézet igazgatója felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a kelet-európai fejlemények századunk legnagyobb gazdasági kihívását jelentik, leszámítva talán a nagy gazdasági világválság idejét. Véleménye szerint a kelet-európai térség gazdasági megújulása hosszú távú, nehéz folyamat lesz. Ennek végső célja a kelet és a nyugat teljes integrációja, ám ehhez a régió keletijeiének meg kell szenvednie az alkalmazkodás kényszerét. Általános érvényű elvként azt javasolta az osztrák gazdasági szakember, hogy a térség országai törekvéseikben a kooperációt, az együttműködésre alapozó stratégiát részesítsék előnyben a szűk nemzeti érdekkel szemben. Ami a nyugatot illeti, szükséges, hogy megnyissa piacait a kelet-európai export előtt, hiszen enélkül a technológia-« transzfer is értelmetlen lenne. A konferencián Jeszenszky Géza külügyminiszter-jelölt is szót kért. Elmondotta: Magyarország sokat hangoztatott szándéka az, hogy ismét csatlakozzon Európához. A legfontosabb az, hogy a határok az országok között egyre kevésbé jelentsenek korlátokat, egyre inkább szorosabbá váljanak a kapcsolatok. A vitás ügyek rendezése, az érdekek összehangolása nehéz feladat, s ebben egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az Európa Tanácsnak. A háromnapos konferencia végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben hangsúlyozzák, hogy Kelet- Európában stabilitás, jólét, béke, politikai pluralizmus, demokratikus rendszerek és sikeres piacgazdaság nélkül aligha biztosítható. Éppen ezért a térségben alapvető reformokra van szükség. A jelentős gazdasági változások során azonban el kell kerülni a társadalmi feszültségek növekedését. Erre egyetlenegy lehetőség van: az átalakulással párhuzamosan a kelet-európai országokban megfelelő szociális hálót építenek ki az elesettek, a legrászorultabbak helyzetének javítására. A nyilatkozatban a résztvevők szükségesnek tartják a fejlett technológia Kelet-Európába irányuló exportját korlátozó intézkedések lebontását, eltörlését. Fontos az is, hogy a térség gazdasági átalakulásához szükséges nemzetközi segítség növekedjen. Az Európa Tanács ezért hozzálát a stras- bourgi terv kidolgozásához, amelyet a múlt héten fogadtak el a parlamenti közgyűlésen. A strasbourgi terv keretében az Európa Tanács koordinálni kívánja a fejlett világ erőfeszítéseit a közép-kelet-európai régió megsegítésére. A konferenciát követő sajtótájékoztatón további részletekről számoltak be a strasbourgi tervvel kapcsolatban. Az Európa Tanács vezető tisztségviselői szerint ez a Marshall- tervhez hasonlóan működne és megvalósítása során mintegy 400 milliárd dollárt tudnának Kelet-Közép-Európa pénzügyi finanszirozására, az átalakítás gyorsítására fordítani. A strasbourgi terv végrehajtásába bekapcsolódna az OECD, a Közös Piac, a Világbank, az IMF, valamint Kanada, Új-Zéland és Áusztrália is. Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke elmondotta, hogy pénteken találkozott Antall József kijelölt miniszterelnökkel. Tájékoztatta őt arról, hogy Magyarország valószínűleg még az idén novemberben teljes jogú tagja lehet az Európa Tanácsnak. Antall Józsefet Björck meghívta Strasbourgba. A leendő miniszterelnök szeptemberben tesz eleget a meghívásnak, s a tervek szerint részt vesz a Magyarország teljes jogú tagságával kapcsolatos európa tanácsi vitán.
