Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-11 / 109. szám
1990. május 11. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY TRABANT — KÉT GERENDA Templom épül Imrehegyen TANÁCSÜLÉS HALASON Imrehegy, ez az alig ezer lelket községi keretbe foglaló település, történetének elmúlt évtizedeiben nem sokszor lépett ki nagy cselekedetekkel az ország színpadára. A színtiszta katolikus lakosság azonban nem felejtette el, hogy a községnévből a közigazgatás diktatúrája törölte ki a névadó Árpádházi herceg, Szent Imre nevéből a „jelzőt”, egyszerű keresztnévvé változtatva a „klerikális” múltra utaló rövid szó elhagyásával. Érdekes' fél évszázadnyi idő telt itt is el. A néhány „ősi” épület — tanácsháza, posta — nem mutat egységes faluközpontot, nagy, tágas terekben, laza szerkezetű településsé növekedett. Az egyik házsorban, ha nem kifejezetten keresnénk, észre sem lehetne venni azt a boltíves ablakú épületet. Viszont, hogy az épülő új templomot kutatjuk, a téglafalak takarásában a „kórus” betonidomai elárulják, nem valami gazdag építtető hóbortjából nőtt ki a homokból az épület eddig kész része. Egyszerre — három Takács Jánosné tanácselnök asz- szonyhoz kopogtattunk be érdeklődni, bevallottam egy kis perfidiával: mégis csak furcsa érzet: a vallási életet nem pártoló államhatalom helyi letéteményesénél érdeklődni a megtűrt, üldözött egyház föltámadását jelentő építkezésről. Örömmel lepődtünk meg, hogy a tanácselnöknő nemcsak jóindulattal, de lelkesen kezeli a falu fejlődésének ezt a „mérföldkövét”. Azonnal tervrajzokat mutat, előkészíti a „mindent tudó” kockás nagyfüzetet, amelyben a község lakóinak azt a szolgáltatását is rögzítették, amivel a „császárnak” tartoztak. (így Imrehegyen, 1989-ben is érvényessé vált Jézus tanítása, akit az adófizetés minősítésén akartak tetten érni, mint lázadót. A pénzt Jézus, kezébe véve, megnézte, s felmutatva a római császár arcképét, mondta: adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené ...) E kis kitérő után a lényeg: Imrehe1|P it gyen már elkészüli egy uj, szép iskola, de tavaly belevágtak a templom és a takarékszövetkezet felépítésébe is. Az építkezéshez a területfejlesztési adón kívül társadalmi munkával is járult a lakosság, no, és természetesen adományokat is gyűjtöttek. A tanács testületé épp a közelmúltban szavazott meg 150 ezer forintot a templomépítésre. — De menjenek csak Misihez! Ő mindent tud! -— mondta Takácsné, s azonmód be is ajánlotta — telefonon —; az érdeklődőket a kecel-újfalusi plébános „kegyeibe”. Felépül — közakaratból Gubik Mihály plébános úr egy hosszú asztal mellé invitált „tárgyalni”. A lócák kínálta ülőhely sokaságából kikövetkeztethetni is lehetett, hogy ritkán szokott magában üldögélni ez a páratlan emberismeretű, bölcs humorral és nem utolsósorban elszánt hittel bíró ember, akit Erdély- szerte az egyszerű emberek, a vallási szervezetekhez tartozók szeretettel és bizalommal fogadtak (legtöbbször ismeretlenül) szívükbe. Nem is csalatkoztak, csalatkoznak benne, több száz erdélyi menekült pártfogolása, az otthon kitartók célszerű segítése csak egyike a naponta végzett tevékenységnek. 1WÉI Az imrchegyi templom? kérdez vissza az érdeklődésre. — Épül. Ne aggódjon érte senki! — csillan meg a szemében egy csöppnyi huncutság. — Mondjon egy papot az országban, aki azt mondja, hogy sok a pénze ... Ez á templom is belekerül vagy 8 millióba . . . Sőt, a terveket is módosítani szükséges, mert a megálmodott épület milliókkal drágábba került volna. Még szerencse, hogy az építő előzetesen beszerezte az alapanyagot, s így nem kell futást tartanunk az áremelkedésekkel... Közben Imrehegyen csődbe ment a téesz, a nyulászat, zajlott az élet. De a templomépítés folytatódik. — Másfél millió forint gyűlt össze adományokból. Külföldről is kaptunk segítséget, „természetesen” azt ott dollárban adták fel, nekünk meg forintban érkezett. Költségvetést manapság csinálni szélhámosság, de minden rendben. A Pintér úr ígéretet tett: ha baj van, kisegít... És már kanyarodik a beszélgetés a Pintér Művekben jól megfizetve dolgozó menekültekre, akikből 15-20 család „mindig” lakik a plébánián (egyébként módfelett szokatlan látvány az egyházi hivatali épület környékén a kiságyak, gyerekjátékok látványa . . .) Szent Imrének emlékére A forgalom nem szűnik a délutáni órákban sem a plébánián. Gyerekek jönnek érdeklődni, benéz a cserkészcsapat-vezető, egy erdélyi apáca, aki „tanulmányutat” tesz a keceli plébánián, a hívekkel való közvetlen foglalkozás megismerésére, egész gyereksereggel megy a foglalkozásra. Gubik Mihály a templomkert kapujáig kísér. Az „O” temploma se régi, de még az Állami Egyházügyi Hivatal regnálása alatt építtetett. — Nézték ezt már hűtőháznak, vágóhídnak, meg . .. akkor ilyent engedtek építeni. Legyint. Az imrehegyi templomnak — amely az 1947-ben alapított egyház- község védőszentjének. Szent Imrének lesz felszentelve — igazi tornya is lesz. Ja, s hogy el ne felejtsem: valahol két gerenda Gubik plébános úr Trabantjának árából „került” bele ... Nagy Mária Búcsúhangulatban a városatyák Elvileg utolsó ülését tartotta szerdán Kiskunhalas tanácsa. Mivel a testület mandátuma egy hónap múlva lejár, a számvetés, a letelt négyéves időszak értékelése nagyobb hangsúlyt kapott. Ugyanakkor nem búcsúztak a tanácstagok, hiszen mindén valószínűség szerint az őszi helyhatósági választásokig meghosszabbítják a testület mandátumát, s az új önkormányzat megalakulásáig ők látják el az adódó feladatokat. Egyetlen napirendi pontként az elmúlt év zárszámadását vitatták meg és fogadták el a városatyák. Az értékelés szerint — bár adódtak pénzügyi gondok és nehézségek — mindent összevetve eredményesnek tekinthető az 1989. év gazdálkodása. A gondok, nehézségek felsorolása között került szóba a kertvárosi telkek kialakításához, közművesítéséhez felvett hitelek törlesztése. Mivel a telkek nagy része eladatlan maradt a visszafizetés határidejének lejártáig, a büntető kamatok elhárítására olyan pénzhez nyúlt a végrehajtó bizottság, amellyel valójában nem rendelkezhetett. A családsegítő központ pályázaton, ifjúságvédelmi célú felhasználásra nyert millióiról van szó. A végrehajtó bizottság ugyan a CSSK részére pénzmaradványból jóváhagyott hárommilliós tétel felhasználását említi, ideiglenes átcsoportosításként. Tóth Istvánná, a központ vezetője viszont 3,7 milliót ír beadványában, s kéri vissza, mondván: a, hiteltörlesztésre olyan pénzt használt fel a tanács, amely célfeladatra érkezett, így azzal nem rendelkezhet véglegesen. Maga az összeg sem tisztázódott a tanácsülésen — a tanácselnök-helyettes 3,5 millióról beszélt. A kölcsönvétel tényét ugyan senki nem vitatta, az ez évi visszafizetésről azonban — mert Tóth Istvánná azt kérte, legalább kétmilliót ebben az évben fizessen vissza a tanács, hogy elkezdhessék az ifjúsági ház kialakítását — hallani sem akart a tanács vezetése. Az interpelláció a levegőben maradt tehát, bár nem az egyetlen, ahogy az a búcsúhangulatú számvetés során a városatyák felsorolásaiból kitűnt. Kérdés, hogyan fog elszámolni a gondozóház építésével — ha ellenőrzésre kerül a sor —- a város. Az is igaz azonban, hogy ebben a,nagy országos átalakulási folyamatban az utánunk az özönvíz gondolatnak is van némi realitása. H. T. KÉT HETET KÉSTEK Vendégvárás az üdülő- területeken Az idén a magánkereskedők két héttel később fogtak hozzá a vendégvárásra való felkészüléshez hét, bács-kiskunbeli üdülőterületen. A lemaradást lassanként pótolják. A Kisosz megyei szervezete az első felmérést három hete, Tisza- kécskén végezte. Szombaton a tőserdei üdülőterületet vették sorra, ahol a köjál ebben az időben vett vízmintát a kemping melletti vendéglőben. A kiskereskedők összegyűjtötték a szemetet, vágták a füvet; festettek, rendezkedtek az üzleteikben. Megkezdték az előkészületeket a vendégek fogadására a Szelidi- és a Vadkerti-tónál, Kunfehér tón, Tasson és más, Duna menti településen is. A nagytakarítás befejeztével, a hét végétől vagy a jövő héttől már kinyitja boltját mind a kétszáz magánkereskedő az említett helyeken. Arról, hogy milyen üzletmenetre számíthatnak, megoszlanak a vélemények. Vannak kevésbé derűlátók, akik szerint gyenge idegenforgalmi szezonnak nézünk elébe, mivel magasak az árak. Száz forint alatt már alig lehet kapni valamilyen ételt! Ezért inkább az olcsóbb állva fogyasztásra rendezkednek be az idén a vendéglátók. A vállalkozók tevékenységét az üdülőterületeken is korlátozza, hogy van-e szakképzettségük. Korábban elég volt, ha hároméves szakmai gyakorlatot igazoltak. Áprilistól viszont tejet, kiflit és minden más élelmiszert — a paprika és a paradicsom kivételével — csak olyan vállalkozó forgalmazhat, akinek erre megvan az eladói szakképzettsége. K —I KERÉKPÁRÚT LESZ KISKUNFÉLEGYHÁZÁN A lakosság véleményét kéri a helyi tanács Szinte elviselhetetlen már a Kiskunfélegyházát átszelő főútvonal forgalmának zajártalma, környezetkárosító hatása. A hazai és a nemzetközi áruforgalom kamionjain, egyéb szállító járművein, a személygépkocsik ezrein kívül itt közlekednek a motorosok, kerékpárosok is, a munkahelyükre menet és vissza. A város déli ipartelepe felé ez a legrövidebb út, amelyen nem ritka a karambol, a halálos kimenetelű baleset. Megelőzésére, a kerékpárosok, kismotorosok, gyerekkocsit toló szülők biztonságosabb közlekedésére néhány éve már épült kerékpárút két szakaszon: a déli iparteleptől a Móra Ferenc téri kápolnáig, valamint Petőfivárostól a Kőrösi- Csoma Sándor utcáig. A közbeeső, sűrűn beépített, egy kilométeres szakaszon is halaszthatatlan a kerékpárút-építés, a városi tanács 1989-ben ezért megpályázta a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium által meghirdetett támogatást a kivitelezés pénzfedezetére. Sípos Róbert megbízott osztályvezető felvilágosítása szerint a város elnyerte a pályázatot. A minisztérium 1 millió forinttal, a megyei tanács 500 ezerrel támogatja a munkát. A félegyházi tanács pedig a költségvetési tartalékból 500 ezer forinttal egészíti ki az összeget, hogy az előirányzott 2 millió forint birtokában a kivitelezés megkezdődhessen. A helyszíni bejáráskor a leendő kerékpárút építésének több változata merült fel főként a Hattyúház környéki, valamint a Kiskun Múzeum és a Fehér Ló vendéglő közötti szakaszon, ahol elég keskeny szabad hely van a közintézmények, lakóházak és az úttest között. Ésszerűnek látszik — ez utóbbi szakaszon - a gyalogjárdát szegélyező fasor, valamint az úttest közötti zöldfelület egy részének igénybevételével, ott elvezetni a kerékpárutat. Ez esetben a gyalogjárdán közlekedőket a fák közé ültetett cserjesor is védené a kismotorosoktól, kerékpározóktól. Ugyanitt, a másik változat szerint, a járda kiszélesítésével oda terelnék a gyalogos-, a kerékpáros-, kismotoros- közlekedést, úgynevezett vegyes használattal. A Hattyúház környéki kerékpárút építésének egyik változata szerint a Petőfi téren, a halászcsárdától a Gorkij utcán folytatódnék a második szakasz felé a kerékpáros-közlekedés, és a Hattyúház mögött, a közlekedési lámpánál haladna tovább, a Móra Ferenc tér irányába. A másik változat itt, a tanácsháza előtti közlekedési lámpa felé terelné a Petőfi téren a kerékpáros-forgalmat, és a Haty- tyúház eszpresszó felőli parkszegélyen vezetné tovább. A tanács városgazdálkodási osztálya kéri Kiskunfélegyháza lakosságát, hogy szóban vagy írásban nyilvánítson véleményt a kerékpárút legjobb építési változatának megoldására. Az érdeklődők a kerékpárút különböző kivitelezési megoldásait a városi tanácsháza előcsarnokában térképvázlatokon is megtekinthetik. K. A. A Kecskeméti Zöldek Egyesületének nyílt lerele a tanács elnökének A Kecskeméti Zöldek Egyesülete, a környezetvédők helyi csoportja felhívja Kecskemét megyei város tanácselnökének figyelmét a kecskeméti Vadaskertben tapasztalható lehangoló állapotokra. Tűrhetetlennek tartjuk, hogy ott milyen tarthatatlan körülmények között kényszerül élni az — egyébként szép és értékes — több száz darabos állatállomány. Megengedhetetlen, hogy az intézmény, amely a lakosság köreiben a környezetvédő és természetszerető gondolatok ébresztésére volna hivatott, ehelyett a jelenlegi eszközfelszereltsége és általános külleme következményeként visszatetszést szüljön. Nem tartható tovább az a sokéves gyakorlat, hogy a Vadaskert fenntartója — Kecskemét Megyei Város Tanácsa — a pénztelenségre hivatkozva hagyja lezülleni és gazdátlanná válni— evvel a több tízezer látogatónak, a természethez való közeledése illúzióját ellopva a Vadaskertet. Szeretnénk látni azt, hogy a sok-sok éve ígért és tervezett (hiszen évek óta vannak kész tanulmánytervek, sőt, a városi tanács a szükséges — a jelenleginél sokkal nagyobb területet, mely a Széchenyiváros közelében van, már régen megvásárolta) a Vadaskertnek kulturált körülmények közé költöztetésére érdemi lépések történnek végre. Szeretnénk érezni azt, hogy a megyei városi tanács nem szándékozik továbbra is leértékelni az állat- és természetszeretetüket a Vadaskertben kielégíteni kívánó emberek igényeit. Kecskeméti Zöldek Egyesülete MEGEGYEZÉSES VALUTA — EGYMÁS KÖZÖTT A kelet-európai fizetési unió terve Kelet-európai pénzügyi és gazdasági szakemberek tanulmányozzák annak a lehetőségét, hogy a térség országai egymás között klíringelszámoláson — megegyezéssel, adott valután alapuló, új fizetési rendszert vezessenek be. A kelet-európai fizetési unió létrehozása azért lenne szükséges, mert a térség államai csak így kerülhetik el, hogy a dollárelszámolásra történő áttérést ne kísérje jelentős piacvesztés az érintett országok részéről — nyilatkozta Antal László kormányfőtanácsos az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió központi bankjainak, illetve pénzügyminisztériumainak képviselői nemrég Magyarországon tárgyaltak a tervezett fizetési rendszer bevezetéséről. A pénzügyi rendszert George Soros kezdeményezte, aki valamennyi kelet-európai ország vezető kormány- tisztviselőivel jó kapcsolatot alakított ki, és egyúttal a nemzetközi pénzügyi világban elismert üzletembernek számit. Mint a kormányfőtanácsos hangsúlyozta: az elképzelés szerint a fizetési unióban részt vevő országok klíringközpontot hoznának létre, amely a tagországok központi bankjai által havonta beküldött jelentések alapján rendszeresen elvégezné a pénzügyi elszámolásokat. A központ a kialakuló passzívumok egy részére automatikusan hitelt nyújtana a Wiring elszámolási valutájában, azaz klíringdollárban. Ha azonban a kereskedelmi forgalomban, egy-egy ország esetében, a hiány egy bizonyos mértéket meghaladna, akkor a bank részben vagy egészben szabad felhasználású dollárban nyújtana hitelt a deficit finanszírozására. A központi bank pénzalapját részben a tagországok által befizetett alaptőkéből teremtenék elő, de feltétlenül kellene a nyugati országok pénzügyi támogatása is a bank létrehozásához. A klíringelszámolásé rendszer működtetését összefüggésbe hozzák azzal, hogy a részt vevő tagországokban megkezdődik a tényleges piac- gazdaság kiépítése. Ma még nem biztos, hogy a pénzügyi rendszerben részt vesz-e a Szovjetunió, s mostanáig Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország előbbre tart a piacgazdaság kiépítésében. Ámbár a pénzügyi rendszer előnyei valójában akkor jelentkeznének, ha a Szovjetunió is részt venne az új elszámolásban. A kelet-európai országok egymás közötti kereskedelmében a klíring-dollárelszámolásra való áttérés ugyanis várhatóan nem fog problémákat okozni, viszont a Szovjetunióval folytatott kereskedelem esetében az áttérésnél jelentős cserearány-veszteségre lehet számitani. Az áttéréssel kapcsolatos veszteségek pénzügyi finanszírozását jól szolgálná a tervezett elszámolási rendszer, s hozzájárulhatna ahhoz is, hogy a kelet-európai országok ne veszítsék el jelenlegi piacaikat a Szovjetunióban. A rendszer kidolgozásában nagy szerepet játszana a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), amely jelentős tapasztalatokkal rendelkezik e téren. A nyugat-európai valuták konvertibilissé tételét megelőzően hasonló pénzügyi uniót hoztak létre a második világháború után, Nyugat-Európában.
