Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

Szűrös Mátyás búcsúlátogatáson fogadta az USA nagykövetét Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke búcsúlátogatá­son fogadta Mark Palmert, az Amerikai Egyesült Államok budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki szerdán elutazott hazánk­ból. (MTI) / Mától majdnem mindennek emelkedik az ára KÉPVISELÖ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Programvázlat (Folytatás az 1. oldalról) korábbinál nagyobb differenciá­lással élhet. A tanácsi szervek feb­ruár végéig kiértesítik a bérlőket a megváltozott lakbérek összegéről. Az IKV-k ugyancsak írásban tájé­koztatják a lakókat a fizetendő vízdíjakról. Ahol a vízfogyasztás lakásonként nem mérhető, ebben az évben a díjfizetés a bérlemények komfortfokozatának, szobaszá­mának függvényében, differenciált normatívák alapján történik. A kormány intézkedései nyo­mán, ugyancsak február 1-jétől a vasúti közlekedésben 20 százalék­kal emelkednek a személyfuvaro­zási tarifák. A díjváltozás kizáró­lag a belföldi utazásokat érinti. Az új menetdíjakat a pályaudvari pénztáraknál kifüggesztették. Ha­sonló mértékben emelkednek a közúti személyszállítási díjak. Mind a vasúti, mind a közúti di­jaknál a munkába járásnál, vala­mint a tanulók iskolába járásánál meghatározott szociálpolitikai kedvezmények változatlanul érvé­nyesek. Ugyanakkor a tanintéze­tek által igériybe vett különjárati autóbuszok tarifái 15 százalékkal emelkednek. Az MTI értesülése szerint a taxi­tarifák is emelkednek-, de az órák átállítása valamennyi kocsiban még heteket vehet igénybe. Az emelés mértékéről még szerdán délután is tanácskoztak. A helyi közlekedési tarifák átla­gosan 45 százalékkal emelkednek, ennek mértéke Budapesten na­gyobb, vidéken kisebb. Arányosan _ emelkednek a bérletek, a tanuló- és nyugdíjasbérletek árai, de a 70 évelj felüliek ingyenes utazási lehe­tősége továbbra is megmarad. A BKV-nál a villamos vonaljegy ára 8, az autóbuszoké 10 forint lesz. Amíg az új jegyek elkészül­nek, az utasoknak az új viteldíjnak megfelelő összértékű régi fajta je­gyeket együttesen kell érvényesíte­niük. A Magyar Távközlési Vállalat arról tájékoztatott, hogy ugyan­csak 1990. február 1-jétől, a belföl­di távhívási díjakat átlagosan 30- 35 százalékkal emeli. Egyidejűleg azonban a helyi és a távhívással lefolytatott, úgynevezett éjszakai díjkedvezményt a hét végére is ki­terjesztik, azaz szombaton 14 órá­tól hétfőn reggel 7 óráig olcsóbban lehet telefonálni. A kézi kapcsolás pótdíja belföldön 50, nemzetközi viszonylatban 100 forint lesz. Az ébresztés díja 6 forintra emelkedik, de ha a hét mind áz öt munkanap­jára kér valaki ébresztést, az 25, ha pedig egész hónapra*folyamato­san, akkor 120 forintba kerül. Vál­tozik továbbá a késedelmes szám­labefizetés díja. Az első késés 50, minden további, későbbi befizetés 150 forintba kerül. A helyi és a nemzetközi beszélgetések díja nem változik. A kormány közleménye szerint a 15 éve változatlan telex-előfize­tési díj kétszeresére emelkedik, és ezentúl havonta 1000 forint lesz. A fürdőigazgatóság bejelentése alapján, február 1-jétől átlagosan 6,20 forinttal emelkednek a für­dők, strandok belépői, szolgálta­tásai; a budapesti Gellért, illetve a Palatínus strandoké ennél jóval nagyobb mértékben. A Csemege Vállalattól szerzett információk szerint néhány élel­miszer ára is emelkedik csü­törtöktől, sőt február 5-én továb­bi áremelések várhatók, de ez utóbbiról még nem közöltek rész­leteket. A február 1-jei változá­sokról: a VOSZK átlag 10 száza­lékkal emeli a palackozott égetett szeszes italok árát. Hasonló mér­tékben drágulnak a Debreceni A. G’ gyümölcsborai és égetett sze­szes italai. A Túszért tájékoz­tatása szerint jó néhány fűszerféle is többe kerül ezentúl, s emelte több csemegecikk árát a Vörös Csillag Tsz is, így például a Túró Rudi 3,90 helyett 4,50-be kerül ezentúl. A Belvárosi Közért viszont arról adott tájékoztatást, hogy február 5-éig 11 üzletükben még a tavalyi áron kínálnak számos húskészít­ményt. Az állampolgári jogok nem a hatalom engedékenységén alapul­hatnak, azokat szigorúan jogsza­bályokban kell garantálni. Szeret­nénk, ha az elmúlt 40 év gyakorla­tával szemben az állam szerepe mi­nimálisra csökkenne a magánem­berek életében. Az igazi demokrá­cia számunkra nem a többség dik­tatúráját, hanem minden értelem­ben a kisebbség, az eltérő gondol­kodású egyének védelmét is. kell hogy jelentse. Nem kérünk az ál­lam mindenbe beleszóló „gondos­kodásából”! Maradéktalanul érvényesíteni kívánjuk az egyén politikai és szo­ciális jogait. A gyökeres rendszer- váltásnak csak egyik szintje a kö­zelgő képviselő-választás* legalább ilyen fontos, hogy a szabad hely- hatósági választások után megva­lósuljon a valódi helyi önkor­mányzat. Sürgősen el kell érnünk a nem­zeti szuverenitást: ma már semmi­féle geopolitikai okok nem indo­kolhatják, hogy hazánk területén szovjet csapatok állomásozzanak. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy semmilyen irányból nem kell tarta­nunk idegen támadástól. Ritka szerencsés történelmi szituációban vagyunk, mert minden lehetősé­günk adott ahhoz, hogy elindul­junk az 1848-ban megkezdett úton, és elérjük célunkat: a polgári demokratikus társadalmi beren­dezkedést. Szeretnénk, ha az or­szághatárok nem sorompókat, ha­nem puszta rajzokat jelentenének a térképen, mert nézetünk szerint ez lenne a megoldás a határainkon kívül élő magyarok számára is. Mi, szabad demokraták, ezért is kérünk mindenkit: összefogással, együtt induljunk el az Európához vezető úton! Dr. Sándor László, a Bács- Kiskun megye 1. sz. választókerü­let (Kecskemét) SZDSZ-jelöltje ír­ja önmagáról: „Harminchét éves vagyok, 1962 óta élek Kecskemé­ten. Jogi egyetemet végeztem, je­lenleg egy kft. ügyvezetőjeként dolgozom. Teleségem jogtanácsos,, két kislányunk van. Végzettségem miatt is mindig érdekeit a politika, így soha nem voltam az MSZMP tagja. Igaz, nem is hívtak. A Sza­bad Demokraták Szövetségének elképzeléseivel azonosulni tudtam, a helyi szervezet ügyvivője vagyok. Hitem szerint csak szabad embe­rek alkothatnak szabad társadal­mat.” * Magántulajdonon alapuló, mo­dern piacgazdaságot szeretne pár­tunk minél rövidebb időn belül ki­építeni. Úgy tűnik, .a tulajdonvi­szonyok megváltoztatása nélkül képtelenség valós piaci viszonyok­hoz eljutni. A privatizálás hívei va­gyunk, ám ez semmiképpen sem vezethet a volt állampárti vezető­réteg gazdasági hatalomátmenté­séhez. A privatizálás ellenőrzését oly módon kell megszervezni, hogy az ne jelentsen bürokratikus gátat a folyamat előtt. A nyugat-európai országok gazdasági sikersorozatai igazolják, hogy a modern piacgaz­daság nem azonos a múlt századi vad kapitalizmussal. A jóléti társa­dalomhoz való felzárkózás adhat lehetőséget arra, hogy a társada­lom hatékony védelmet biztosítson az arra rászorulóknak (nyugdíja­sok, pályakezdő fiatalok, munka- nélküliek). Tisztában kell lennünk azzal, hogy az elmúlt 40 év ésszerűtlen gazdálkodásának az árát most kell megfizetni. Felelősen politizáló ember nem ígérhet azonnali élet­színvonal-emelkedést. Mindannyi­an tudjuk azonban, hogy népünk tagjai rendkívül sokat dolgoznák, és ha a társadalom lehetőséget biz­A negyven éve uralkodó rend­szer csődbe juttatta az országot. A kommunista kormányok a nem­zet gazdasági és politikai érdekeit a mindenkori szovjet érdekek alá rendelték, s ezzel, országunkat gyarmati függőségbe taszították. Miközben a piacgazdaságra és parlamentáris demokráciára épülő nyugati polgári társadalmak a jó­lét és szabadság soha nem tapasz­talt szintjét érték el, nálunk a jóléti állam helyett a pártállami gyám­kodás súlyos válságot idézett elő. A diktatúra évtizedei alatt, miköz­ben Magyarország a világ egyik —jelöltekkel tosít arra, hogy ez a munka jó irányban hasson, nem maradhat el az Európa nyugati feléhez való fel­zárkózás. Ezért is dolgozunk sza­bad demokrata barátainkkal. Tóth Tamás, a Bács-Kiskun me­gyei 2. sz. választókerület (Kecske­mét) SZDSZ-jelöltje úja önmagá­ról: „Kecskeméten, 1941. június 1- jén, pedagógus szülők kilencedik gyermekeként születtem. Nős va­gyok, három leánygyermekem van. Építész-tervező mérnöki vég­zettségemnek megfelelően az Ép­terv Kft. ügyvezetőjeként dolgo­zom. Részt vettem városunk építé­szeti arculatának kialakításában, így én terveztem a Homyik J. utcai sétálóudvart, többek között a Do­bó körúti Delikát üzlet belső építé­szetét. Tagja vagyok a Magyar Építőművészek Szövetségének. Meggyőződésem szerint a rend­szerváltás során a döntő áttörést a gazdaságban kell^elérni.” *i — A föld azé legyen, aki meg­műveli. Meg kell akadályozni, hogy bármilyen újrarendeződés le­hetővé tegye a földbirtokosok megjelenését — ideértve a kizsák­mányoló jellegű kollektív gazdasá­gokat, vállalatokat is. Lehetővé kell tenni, hogy aki akar és tud földet művelni, az tulajdonos le­hessen. Ha nincs földje, hosszú le­járatú törlesztésre megvehesse. — Az erőszakos kollektivizálá­sért — elvett földekért, épülete­kért, felszerelésekért stb. — kárta­lanítás jár. Ennek legkézenfek­vőbb módja az elvett vagyon visz- szaadása. Ha a sérelmet szenvedett már nincs az élők sorában, örökö­sei lépnek helyére. Ha az eredeti állapot visszaállítása nem lehetsé­ges — mert a területet közcélokra kisajátították, megváltoztatták hasznosítását stb., vagy a tulajdo­nosok és örökösök nem kívánnak a mezőgazdaságba visszatérni, ak­kor pénzbeli kártalanítás jár. A sa­ját, botcsinálta vezetőink által ki­fosztott állam aligha tudja a pénz­beli kártérítést vállalni. Érre azon­ban alapot lehet képezni az előző alapelvben kifejtettek szerint érté­kesített földek árából. — A jelenlegi helyzetből kell ki­indulni. Annak az egyéni érdeknek a feltétlen biztosítása mellett, hogy minden földműves úgy gazdálkod­hasson, ahogy akar, gondoskodni kell aijnak a közérdeknek az érvé­nyesítéséről, hogy minden művel­hető föld hasznosítva legyen. A sa­ját, meg nem érdemelt kiváltságai­nak megszerzése és megtartása ér­dekében a beosztottak érdekével nem törődő, kiskirálykodó veze­tőktől mielőbb meg kell szabadul­ni. Emellett azonban biztosítani kell, hogy a nemzet vagyonát képe­ző épületek, munkaeszközök és egyéb vagyontárgyak veszteség nélkül a termelés szolgálatában maradjanak. Állami gyámkodás­tól mentes szövetkezeteknek zöld utat kell biztosítani. Vezetőiket a gazdálkodók maguk válasszák és nekik legyenek felelősek. Dr. Frigyessy Ferenc, a Bács- Kiskun megyei 3. sz.-választókerü­let (Tiszakécske) SZDSZ-jelöltje írja önmagáról: „Kecskemét környéki kis szőlő­gyümölcsösben nőttem fel. Szüle­im mellett a kecskeméti piaristák neveltek emberré, kereszténnyé és magyarrá. Rövid ideig folytatott ügyvédi gyakorlatomat a pártál­lam vonta meg, az 1956-os forra­dalom eszméinek hirdetése miatt. Kétkezi munkás éyek után újra ta­nulni kezdtem és előbb Mészöly Gyula kutatóintézetében kutató, majd a kertészeti főiskolán tanár lettem. Állhatatosan küzdöttem a Duna—Tisza közi kertészeti ter­mőtáj és főiskolánk tervezett visz- szafejlesztése ellen.” legeladósodottabb országává vált, gazdaságunk ipari múzeummá zül­lött. Hazánkban ma minden ötö­dik ember szegénységben él. Szocializmus még nem jött létre a társadalom akaratából. Ahol megvalósult, ótt az emberek hall­gatásra lettek kényszerítve. Feladatunknak tartjuk, hogy megszabadítsuk az állampolgáro­kat a félelemtől, hogy közremű­ködjünk egy új, emberközeli politi­ka megteremtésében. Feladatunk, hogy most, a diktatúra bomlása idején, elgondoljunk egy szabad társadalmat, amelyben szabad em­berek élnek. Nekünk eddig nem adatott meg, hogy ilyen társada­lomban élhessünk. Ma már raj­tunk is áll, hogy megteremtjük-e. Ez a választás új fejezetet nyit­hat a magyar történelemben, és re­ményeink szerint nemcsak politi­kai döntés lesz, hanem a magyar nép erkölcsi ítélete a kommunista rendszer fölött. Vajon megoldhatják-e a nemzet problémáit a szabad választások? A FIDESZ válasza a következő: a szabad választáslehetőség — ön­magában semmit sem old meg, de nélküle semmi sem oldható meg. A választások megteremthetik a gazdasági válság felszámolásához szükséges feltételeket azáltal, hogy létrehozzák a társadalom demok­ratikus politikai képviseletét. Le­hetőséget nyújtanak a nemzet aka­ratát kifejező kormányzásra. A választásokon győzelemre kell vinni azokat a politikai szerve­zeteket, amelyek képesek~Tesznek olyan kormányt alakítani, amely úrrá lehet az országot sújtó csődtö­megen. Erre csak határozott prog­ramifial rendelkező, a társadalom bizalmát bíró politikai erők lesz­nek képesek. A FIDESZ senkit sem akar ál­tatni a gyors fellendülés ígéretével. Tudjuk, hogy az elkövetkező évek­ben nem várhatjuk az eladósodás mértékének csökkenését, az élet- színvonal emelkedését. Először az életszínvonal csökkenését kiváltó okokat kell megszüntetni ahhoz. Dr. Petrasovits Anna közgaz­dász, gazdasági szakértő, a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt elnök asszonya tiltakozási L mozgalmat kezdeményezett a la­káscélú állami kölcsönök meg­adóztatása ellen. A tiltakozási mozgalom jogi útra terelése végett a Magyarországi Szociáldemokra­ta Párt beadvánnyal fordult az Al­kotmánybírósághoz, javasolva, hogy a tárgybani törvényt nyilvá­nítsa alkotmányellenesnek. Áz or­szágos jelentőségű kezdeményezés ismertetése végett, a beadvány tel­jes szövegének közlésére a Petőfi Népe szerkesztőségét kértük fel. A beadványt teljes terjedelmében,, az alábbiakban közöljük: Tisztelt Alkotmánybíróság! A Magyarországi Szociálde- ' mokrata Párt indítványozza, hogy vizsgálja meg a lakáscélú állami kölcsönök utáni, 1990. évi adófize­tésről alkotott 1989. évi XLIX. tv. rendelkezéseit, mert álláspontunk szerint a törvény alkotmányelle­nes. Javasoljuk a törvény alkot­mányellenességének megállapítá­sát és teljes egészében történő meg­semmisítését. Indoklás Az Országgyűlés a lakásvásárlás, lakásépítésésegyéb, lakásokon vég­zett építési munkák céljára, a pénz­intézetek által nyújtott kamatmen­tes vagy kedvezményes kamatozású kölcsönre fennálló tartozásra adó­kötelezettséget állapított meg. ■ A törvény alkotmányellenes. Az alkotmány kinyilvánítja, hogy a Magyar Köztársaság füg­getlen, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus érté­kei egyaránt érvényesülnek, egy­ben célul tűzte ki, többek között, a szociális piacgazdaságot megva­lósítójogállamba való békés politi­kai átmenet elősegítését. Az alkotmány 7. paragrafus 1. bekezdése tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja'a nemzetközi jog általá­nos elismert szabályait. A 70/1. paragrafus szerint min­den állampolgár köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfele­lően a közterhekhez hozzájárulni. Az előbb felhívott célok elérésé­vel, jogszabályi rendelkezésével a „kamatadó”-törvény ellentétben áll. Formailag az állam olyan törvé­nyeket alkothat, amelyeket csak akar, egy demokratikus jogállam­nak viszont a demokrácia érvényre juttatásának érdekében korlátoz­nia kell magát a nemzetközileg el­fogadott jogi normák szerint. Az adó alapja, az alkotmányi rendelkezéssel összhangban, csak jövedelem és vagyon lehet. A ka­matadó lényegében nem jövedel­met vagy vagyont, hanem egy tar­tozást adóztat meg. Ez minden nemzetközi normával ellentétes. Az állam feladata, többek kö­zött, az állampolgárok szociális biztonságának a megteremtése. Az állampolgárok lakáshoz juttatása is elsőrendű feladat lenne, amely elvárásnak nem tudott ez idáig ma­radéktalanul eleget tenni. Ezért vált, szükségessé a lakáscélú támo­gatás nyújtása, amely az állampol­hogy később az életszínvonal ismét emelkedhessen. A FIDESZ egyetlen lehetőséget lát a válság leküzdésére: az előrelé­pést a nyugati típusú polgári de­mokráciák piacgazdasaga felé. Központi állami újraelosztás he­lyett az állami beavatkozás radiká­lis csökkenését kívánjuk. Vállalko­zók nélkül nincsen piac, magántu­lajdon nélkül nincsen vállalkozás. Az új kormány nem tehető majd felelőssé azért a csődtömegért, amelyet a bukott rendszertől örö­köl. Rajta csak azt kérhetjük szá­mon, hogy a reá bizött mandátum birtokában megtett-e minden lehe­tő politikai és gazdasági lépést a válság leküzdésere. A FIDESZ csak olyan kor­mányt támogat, amely vállalja ezt a felelősséget, ugyanakkor nem gerjeszt kielégíthetetlen várakozá­sokat, aminek csak egy újabb, tár­sadalmi méretű csalódás lenne a vége. A FIDESZ programja radikális, ezért reális. Hamis kompromisszu­mok vagy utópisztikus légvárak helyett olyan programok tapaszta­lataira épül, amelyek más országo­kat már kivezettek a válságból. Küzdelmünkben ném számítha­tunk másra, mint a magyar nép sza­badságvágyára, tenni akarására. Hiszünk abban, hogy Magyar- országon is megteremthető a pol­gárok békés, szabad, független éle­tét biztosító demokratikus kultú­rájú társadalom. gári önerős kezdeményezést össze-1 kötötte az állami segítségnyújtás­sal. A kölcsönszerződés megköté­sekor az állam nevében szerződő pénzintézet és a magánfél előtt nyilvánvaló volt, hogy a magánfél kedvezményben részesül, ugyan­akkor az államtól átvállal olyan feladatot, amely az általános köte­lezettségek körébe tartozik. Az 53/ 1982. (X. 7.) MT rendelet, amely a pénzügyi feltételeket rögzítette 2. paragrafus (2) bekezdés nyilvánva­lóvá tette, hogy „kamatkedvez­ményből adódó terheket az állam viseli”. Ennek a rendeletnek ké­sőbbi módosításai visszautaltak arra, hogy a kölcsönszerződések tekintetében a szerződés megköté­sekor hatályban volt törvény ren­delkezéseit kell alkalmazni. Az állampolgár a feltételekkel tisztában volt, vállalta azt, és telje­sítette. Számolt azzal, hogy családi háztartását mennyi ideig, milyen terhek terhelik, felépítette, illetve korszerűsítette lakását és fizette, illetve fizeti a törlesztéseket. Eddig is történtek kísérletek, az eredeti törlesztési feltételek megváltozta­tására, azonban szem előtt tartva a közös akaratnyilvánítás és egye­ző meggyőződés követelményeit. A tartozás egy összegű megfizetése esetén ugyanis az állampolgár ked­vezményben részesül. Éz a megol­dás lehetővé tette, hogy az adós anyagi körülményeinek kedvező változása esetén, saját belátása szerint, kiegyenlíthesse a tartozá­sát, így az állam az eredeti lejárat előtt hamarabb jutott a kihelyezett kölcsönösszeghez, ha nem is teljes egészében. Ez a rendelkezés mind­két szerződő fél érdekeit megfele­lően szem előtt tartotta. A „kamatadó” lényegében azt a segítséget adóztatja meg, és ezáltal vonja el, legalábbis részben, ame­lyet egyszer már az állam koráb- ban megadott. Ez a törvény alkal­mas arra, hogy megingassa az ál­lampolgároknak az államba, a gazdasági élet biztonságába vetett bizalmát. Bárminek is nevezzük, a kamatadó az állampolgárok olda­lán egyoldalú szerződésinódosítási kényszerként jelentkezik. Mindezek fényében a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt le­szögezi, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely veszélyez­teti a demokratikus jogállamba va­ló békés átmenetet, a nyugdíjasok, nagycsaládosok és az alacsonyabb jövedelműek megélhetését. Egy ilyen jogalkotási gyakorlat, amely­nek kialakulását a kamatadó­törvény megalkotása is jellemzi, az egész nemzetgazdaságra nézve is kedvezőtlen hatással járna, csök­kentené a dolgozók munkakedvét, és kockára tenné a külföldi töke Magyarországra települését. A gazdasági élet biztonságáról nem beszélhetünk olyan körülmé­nyek között, amikor olyan jogsza­bályt lehet hozni, amely visszame­nőlegesen, lényegében módosítva a polgári jogi szerződést, a gyengébb szerződő felet hátrányosabb hely­zetbe hozza. A Magyarországi Szociálde- ■ mokrata Párt ennek szellemében kéri az Alkotmánybíróságot, hogy az 1989. évi XLIX. törvényt sem- misitse meg. A TÁRGYALÓTEREMBŐL JELENTJÜK Újra bíróság előtt a félegyházi gázoló Tavaly október 25-én úgy tűnt, hogy a 23 éves Móczár Károly egy időre eltekint a friss levegőtől és két év hat hónapra börtönbe vónul, valamint négy évig nem ül a volánhoz. Ez volt ugyanis a Kecskeméti Városi Bíróság ítélete. Halált okozó ittas járművezetéssel vádolták Móczárt, mert 1989. június 20-án, Kiskunfélegyházán, a Zrínyi utcában elgázolta az út szélén kerékpárján ülő, két lábával magát kitámasztó Farkas Józsefet. A 33 éves, kétgyermekes férfi olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy már nem lehetett segíteni rajta. A védő és a vádlott nem látta bizonyítottnak az ittasságot, mivel szerintük a baleset oka: Móczár élettársa, Rácz Anita rosszulléte. A lány ugyanis panaszko­dott az élettársának, aki emiatt azokban a pillanatokban nem az útra figyelt. Fellebbeztek az elsőfokú ítélet ellen és a következő tárgyalásra tegnap került sor a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, dr. Hemády Gyula itélötanácsá előtt. A rövidnek ígérkező tárgyalás — hiszen ilyenkor már csak a bizonyítás halvá­nyabb pontjaira világítanak rá — hosszabbra nyúlt. Egy új tanúvallomást hallgat­hatott meg a bíróság. Rácz Anita, Móczár élettársa mondta el most az ő szemszö­géből a baleset körülményeit. Ez azért újdonság, mert a lány eddig élt azzal a jogával, hogy a vádlotthoz fűződő viszonya miatt megtagadhatta a tanúvallomást. Most azonban, úgy látszik, meggondolta magát. Elmesélte, hogy június 15—16-án Félegyházán kórházban volt és megműtötték. Ezért történhetett meg, hogy június 20-án rosszul lett. Éles fájdalmat érzett a hasában. Panaszkodott, hogy rosszul van. Ekkor Móczár megveregette a lábát és ígérte, hogy rögtön az SZTK-ba viszi. Mire azonban a tekintetét újra az útra szegezte, már késő volt. A lány egyébként nem látott semmit, csak a csattanást hallotta. • Az igazságügyi orvosszakértő, a műtétjéről szpló igazolást látva, arról érdeklő­dött, hogy mikorra rendelték vissza ellenőrzésre. Erre a lány nem tudott pontos dátumot mondani. Arra sem, hogyha olyan rettenetesen rosszul volt, miért nem ment el a baleset után orvoshoz. Az általa elmesélt tünetek miatt ugyanis, az orvosszakértö szerint, halaszthatatlan lett volna egy vizsgálat. A szakértő fenntartja azt a véleményét is, hogy legalább 2,5 deciliter gint kellett Móczárnak meginnia ahhoz, hogy ennyi ezrelék alkoholt találjanak a vérében. Most egyébként Móczár kizárólag egyetlen pohár, egy deci ginnel kevert kólára emlékszik. Miközben az elsőfokú tárgyaláson elismerte, hogy már délelőtt is ivott valamicskét és a mindmáig ismeretlen jóbaráttól, körülbelül negyedórával a bal­eset előtt, a Virág presszóban két pohár gines kólát kapott. A tárgyalást február 28-ára halasztotta a bíróság. B. A. V FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom