Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

2 £ PETŐFI NÉPE • 1990. január 12. A titokzatos barguzini (Folytatás az 1. oldalról) olykor úgymond „vicces” stílusban nyilatkozott az ügyről. Mint legutóbb, a kiutazásuk előtt. Akt kérdeztem tőle, vajon pártatlan, független emberként vehetett-e így részt a mostani kutatás­ban. . — Igen, valóban nyilatkoztam a sze­gedi lapban arról, hogy Kiszelyék há­rom egymásnak ellentmondó adatot hoztak nyilvánosságra. Ezért engedtes­sék meg, hogy kételkedjem. Egyébként Kiszely Istvánnal közösen vettünk fel adatokat a hét során. Azt is megemlí­tem, hogy a tavaly július 23-ai megálla­pítások között az is szerepel, a dagerro- típia 17 fokos hajlásszögben készült és az átszámítások után megegyezik a barguzini koponyával. Nos, ezúttal pe­dig 20-25 fokos eltérést mutattam ki. — Tudja ön, hogy igen mostoha kö­rülmények között történtek a mérések júliusban? — Ezzel nem magyarázhatók a téves adatok. Morvái Ferenc: — fiinak örülök, hogy az Akadémia szakemberei eljöttek velünk Moszkvá­ba, de ennek már régen meg kellett volna történnie. Sok-sok kétely felme­rült, de nem hagyom annyiban. A ter­veim szerint Japánban, Svájcban és Amerikában vizsgáltatom meg a most hazahozott csontdarabkákat egy kü­lönbizottsággal. További pénzt fordí­tok tehát arra, hogy kiderüljön az igaz­ság. Az viszont elgondolkodtató, hogy az egyik magyar szakértő a valóságos­nál kisebb méreteket jegyzett fel az új­bóli vizsgálat során. Meglepő volt az is, hogy a meghívott amerikai és japán antropológusok nem vehettek részt e munkában, mert úgy tudom, nem kap­tak beutazási engedélyt. Nőst tehát: ez a helyzet az állítólagos Petőfi-lélettel kapcsolatban. Következ­zék hát egy újabb felvonás. Borzák Tibor ROMÁNIA: KÉSZÜLNEK A VÁDIRATOK Magyar—román áruforgalmi megállapodás Pénteken, január 12-én Románi­ában megemlékeznek a népi forra­dalom hőseiről, az áldozatokról, akik életüket adták a szabadságért és a demokráciáért. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (NMFTj felhívására ezen a napon a középületeken félárbocon leng majd a nemzeti lobogó, s vala­mennyi helyen, így elsősorban a két mártírvárosban, Bukarestben és Temesváron, a véres események színhelyein, gyertyákat égetnek és a harcok főbb pontjain virágokat he-’ lyeznek el, amelyekre gyászszalago­kat kötnek. Ezen a napon a rádió, a televízió, a filmszínházak és szín­házak a naphoz méltó kegyeletes műsorokat sugároznak, illetve elő­adásokat tartanak. Újabb rendeleteket bocsátottak ki, módosították a büntető tör­vénykönyv cikkelyeit. így a többi között módosult a tiltott határ- átlépésre vonatkozó szigorított in­tézkedés is. A jövőben a tiltott ha­tárátlépésekért kiszabható büntetés mértéke 15-30 nap fogház, illetve 1000-től 5000 lejig terjedhető pénz- büntetés lész. Rendeletileg felére csökkentették a lakossági gáz díját is. Leváltottak Nicolae Popovici ál­lami főügyészt és az NMFT Ghe- orghe Rolnit nevezte ki új állami főügyésznek, aki bejelentette: meg­kezdték a fő bűnösök lajstromba vételét és a vádiratok előkészítését. Románia új vezetése részéről Ste­fan Stancu, külkereskedelmi mi­niszteri rangú államtitkár áláirta a népi forradalom győzelme utáni el­ső nemzetközi megállapodást. Ma­gyar partnerével, Apró Piroska kül­kereskedelmi miniszterhelyettessel csütörtök délben aláírta a magyar —román árucsere-forgalmi megál­lapodás jegyzőkönyvét, amely az idei évre szóló szállításokat rögzíti 570 millió rubel értékben. Apró Piroska magyar és román újságíróknak elmondta: ez a megál­lapodás mintegy 10 százalékkal ke­vesebb, mint a múlt évi szállítás ér­téke. Ez abból fakad, hogy a Ceau- sescu-rendszer részéről mindig arr- ta törekedtek, hogy minél nagyobb összegű megállapodást hozzanak nyilvánosságra, de arra már nem, hogy ezeket teljesítsék. A magyar külkereskedelmi mi­niszterhelyettes közölte: 1991-től a szabad devizában történő elszámo­lásra tér át a két ország, s az erre vonatkozó tárgyalások februárban kezdődnek. Domokos Géza elnökletével csü­törtök délelőtt ülést tartott a Ro- mánaiái Magyar' Demokrata Szö­vetség Ideiglenes Intéző Bizottsága Bukarestben. Ezen az utolsó előké­születekről tárgyaltak és elvi nyilat­kozatot, állásfoglalást szövegeztek egy tervezet formájában, amelyet a Marosvásárhelyen szombaton ren­dezendő első országos küldöttérte­kezlet elé terjesztenek. KAPCSOLÓDJÉK BE AZ ELLENZÉK IS A KORMÁNY MUNKÁJÁBA Modrow borús képet festett BERLIN Váratlan lépésre szánta rá magát az NDK miniszterelnöke, amikor a Népi Kamara (Parlament) csütörtökön kezdődött kétnapos ülésén fölajánlotta az ellen­zéki pártoknak, hogy hozzáértő személyiségek révén közvetlenül kapcsolódjanak be a kormány munkájába. Hans Modrow érdemi javaslatokat kért a kefékasztal-tárgyalásokon részt vevő felektől a hónap végén esedékes NDK—NSZK kormáúyfői találkozóval, továbbá a KGST-n belüli NDK-szerepvállalással kapcsolatban. Leszögezte: a közelgő parlamenti választásokra való tekintettel mindenképpen az esélyegyenlőség híve. Egyúttal visszautasította a külföldi — azaz nyugatnémet — beavatkozást a válasz­tási hadjáratba. A továbbiakban Modrow borús képet festett a gazdaság helyzetéről. Számos kombinát, gyár és vállalat nem tudta teljesíteni a tavalyi tervet. Az állami költség- vetés hiánya 7 milliárd márkára rúg, az országot tavaly 250 ezer munkaképes korú személy hagyta el nyugati irányban — köztük .1500 orvos és 5000 ápolónő. A miniszterelnök bejelentette, hogy feloszlatják az állami tervbizottságot. He­lyette gazdasági bizottságot hoznak létre. A minisztertanács mellett működő intézményben szakértők gyanánt szívesen látják a különböző pártok, társadalmi szervezetek képviselőit. Modrow kilátásba helyezte, hogy az eddigi, termékhez kötött ártámogatás helyett a jövőben a kormány személyhez kötött árkiegyenlítés­hez folyamodhat, a költségvetés tehermentesítése és a szociális biztonság érdeké­ben. Az ülésszak első napján a Népi Kamara elfogadta négy miniszter visszahívását. A képviselők egyhangúlag jóváhagyták 25 (ebből 13 NSZEP-párti) honatya föl­mentését. GORBACSOV VILNIUSBAN (Folytatás az 1. oldalról) delkeznek. Gorbacsov előbb a helyi pártvezetőket próbálta meggyőzni az elszakadás szükségtelenségéről, azután pedig a helyi értelmiségiekkel találko­zott a Katedrális téren a Sajudis által rendezett megmozduláson. A résztve­vők szabadságot és függetlenséget kö­veteltek Litvániának. Vitautas Land- bergis, a Sajudis elnöke egyebek közt hangsúlyozta: csak a független Litváni­ának van jövője. A népfront nevében felszólalók rámutattak: miután a lenini dekrétummal 1920. július 12-én Litvá­nia függetlenné vált és a közelmúltban kimondták a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenségét, nincs jogi alapja Litvánia Szovjetunióhoz való tartozásának. A megmozdulás több résztvevője követelte a szovjet csapa­tok LitvániábóK történő kivonását is, Eközben a köztársaság több városában is tömegmegmozdulásokat tartottak, hogy így adjanak nagyobb nyomatékot elszakadási törekvéseiknek. Mind gyakrabban lehet olyan megnyilvánu­lásokkal találkozni, amelyek Litvániát eleve a Szovjetuniótól függetlennek te­kintik.' Az egyik litván képviselő Gor- bacsovot „mint a szomszédos baráti ország állami vezetőjét köszöntötte.” Az este folyamán a Katedrális téren résztvevők gyertyát gyújtottak és a köztársaság városaiban megszólaltak a harangok. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TITKÁRA ÁLLÍTJA: ■ Pozsgay Imre nem szólhat bele a rádiót és a televíziót érintő' érdemleges kérdésekbe Tájékoztató a személyszállítási és távbeszélő­díjak február 1-jei emeléséről A Minisztertanács határozata alapján 1990. február 1-jétől változnak a személy- szállítási díjak, valamint a távbeszélő-szol­gáltatás tarifái — erről számolt be Udvari László államtitkár, a Közlekedési, Hírközlé­si és Építésügyi Minisztériumban tartott saj­tótájékoztatóján csütörtökön. A vasúti személyszállítás átlagosan 20 szá­zalékkal, ezen belül a személyvonat díjai át­lagosan 26 százalékkal, a gyorsvonat díjai átlagosan 16 százalékkal növekednek. A me­netrend szerinti távolsági autóbusz-közleke­dés 20 százalékkal, a helyi tömegközlekedés pedig átlagosan 45 százalékkal lesz drágább. Az áremelkedés mértéke Budapesten eléri az 55-60 százalékot, Debrecenben, Szegeden és Miskolcon a 43-44 százalékot, az egyéb tele­püléseken pedig a 27-30 százalékot. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériummal, valamint a^Országos Ár­hivatallal való egyeztetés alapján a Magyar Távközlési Vállalat február 1-jétől bizonyos távközlési díjakat módosít. E változások a szolgáltatások árszintjét összességében 11 százalékkal növelik. Változatlan marad a la­kossági távbeszélő-állomások alapdíja, vala­mint a helyi és nemzetközi beszélgetések díja. A belföldi helyközi telefonálás esétében csak a távhívásos beszélgetések drágulnak, ez azt jelenti, hogy a korábbi összegért rövi- debb ideig lehet majd beszélni. Az áremelés díjkörzetek szerint differenciál: kisebb távol­ságra 30 százalékkal, nagyobbra pedig 60 százalékkal lesz drágább a beszélgetés. A távhívásos beszélgetések éjszakai kedvez­ménye viszont — a nappali beszélgetésekhez képest — az eddigieknél nagyobb mértékű, közel 50 százalék lesz. Az eddigi telexelőfize­tési díj -— amely egyébként 15 éve változat­lan — kétszeresére emelkedik és havonta ezer forint lesz. (MTI) Az utóbbi napokban több szer­vezet is a nyilvánosság előtt adott hangot a tévé és a rádió felügyelő bizottságának összetételét, illetve Pozsgay Imre e nemzeti médiákat felügyelő szerepét érintő kifogásai­nak. Szilvásy György, a felügyelő bizottság titkára is kérte az MTI-t, hogy kifejthesse ezzel kapcsolatos álláspontját. Mindenekelőtt leszögezte: véle­ménye szerint az okozza a nézetel­téréseket, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyeletéről szóló (tavaly novemberi) rendelet módosítása nem eléggé közérthe­tően jelent meg a lapokban, így sokak számára nem volt egyértel­mű, miben is áll a rendeletmódosí­tás lényege. Világossá kell tehát tenni — mondotta —, hogy a tévé és a rádió felügyeletét továbbra is a Minisztertanács gyakorolja rész­ben közvetlenül, részben a felügye­lő bizottságon, illetve az állammi­niszteren keresztül. A korábbiak­ban az összes jogkör a felügyelő bizottság kezében összpontosult, ám a mostani rendeletmódosítás — a pártokkal kötött kompro­misszumos megállapodás eredmé­nyeként —- megosztja a jogkörö­ket. A Minisztertanács közvetlenül, testületileg gyakorolja a kinevezési jogkört, ebben a kérdésben tehát a felügyelő bizottságnak nincs dön­tési joga, legfeljebb javaslatokat tehet. A bizottság legfőbb feladata az, hogy ügyeljen e két médián be­lül a pártatlanság és esélyegyenlő­ség elvének érvényesítésére, vala­mint hogy a választási kampány idején a pártokat érintő kérdések­kel foglalkozzék. Az államminisz­ter, jelen esetben Pozsgay Imre, ki­zárólag szervezeti, működési ügyekben felügyeli a rádiót és a televíziót, semmiféle beleszólási jo­ga nincs személyi kérdésekbe, és nem tartozik, nem tartozhat hatás­körébe az sem, hogy a választások­kal összefüggő feladatokat irányít­sa, befolyásolja. A bizottság és az államminiszter között nincs szer­vezeti kapcsolat, így alá- és fölé­rendeltségi viszony sem. A fel­ügyelő bizottság tagjait nem az ál­lamminiszter nevezi ki, sőt ebben javaslattevő szerepe sincsen, ezt a jogkört a miniszterelnök gyakorol­ja az egyes pártok, társadalmi szer­vezetek jelölése alapján. Mint köztudomású — folytatta Szilvásy György —, a felügyelő bi­zottság tagjait az Ellenzéki Kerék­asztal pártjainak jó része, a koráb­bi Harmadik Oldal jelentősebb szervezetei, az MSZP, valamint né­hány társadalmi szervezet delegál­ta ;— a kormány felkérésére. Az SZDSZ, a Fidesz és az SZDP azonban — mivel nem értenek egyet azzal, hogy pártok felügyel­jék a rádiót és a tévét — mind a mai napig nem delegált senkit, ám továbbra is nyitva áll előttük a bi­zottság. E testület tagjai közül egyébként csak két személyt neve­zett ki közvetlenül, ajánlás nélkül a miniszterelnök, a többieket önál­lóanjelölték ki az érintett szerveze­tek. A bizottság munkájában fon­tos alapelv, hogy a tagok kinevezé- < süket követően már nem az őket ajánló pártoknak, hanem a Mi­nisztertanácsnak, illetve saját lelki­ismeretüknek tartoznak felelősség­gel. Az azonban természete­sen előfordul, hogy a többségi sza­vazás alapján kialakított döntések nem egyformán kedvezőek a kü­lönböző pártoknak, szervezetek­nek. A napokban létrehozott televí­zióelnökséggel kapcsolatban Szil­vásy György elmondta, hogy ezt a belső szakmai irányító testületet — a felügyelő bizottság javaslatára- a Minisztertanács nevezte ki. Minden szakmai, műsorpolitikai, személyi kérdésben az elnökség dönt, a kormány és a felügyelő bi­zottság ezekbe a döntésekbe nem avatkozik be, tehát nincs szó arról, hogy cenzúráznák a tévé munká­ját. (MTI) Sajtótájékoztató a belügyben A településfejlesztésben elért eredmé­nyekről, a következő időszak ilyen irá­nyú feladatairól tájékoztatta tegnap dél­előtt dr. Lackó László belügyminiszter­helyettes az újságírókat. A lakbéremelés küszöbén — a témától kissé eltérve — persze érthetően a bérlők terheinek nö­vekedése lett az eszmecsere vegyik ‘köz­ponti témája. Egy kérdés kapcsán min­denesetre az is felvetődött: mit tehetnek a tanácsok azokban az esetekben, ami­kor a lakásbérlők — esetleg nagycsalá­dosok — fizetésképtelenne válnak és hosszabb ideig elmaradnak a lakbérrel? A szakértők szerint a jelenlegi 2,5 szá­zalékos lakbérhátralék minden'bizony­nyal növekedni fog. Nem lehet azonban cel a kilakoltatás. Ennek ellenére a lehe­tőség ma már feltételezhető. Lesznek olyan esetek, amikor elkerülhetetlenné válhat a kényszerintézkedés — hangzott el a válaszban. A belügyminiszter-helyettes az elmúlt évi munkájuk értékelésénél elsőként szólt a gazdasági fejlődésben elmaradott térségek felzárkóztatására kifejtett erő­feszítéseikről. Csak ‘emlékeztetőként: megyénk nem tartozott, s a jövőben sem tartozik ebbe a körbe, jóllehet, a köz­ponti támogatás eléréséhez szükséges mutatórendszert objektívnek ítélték meg (?!). Sikerült annak a jogszabály-dzsun- gelnek a feltérképezése is, .— említették meg a sajtótájékoztatón —, amely nap­jainkra ténylegesen gátjává vált a telepü­lések fejlesztésének. (A jogszabályoknak ■ csak . a.felsorolása’ il 3r<gépelL oldalt tesz ki). Az Országgyűlés illetékes bizottsága februári ülésén tárgyal majd a lehetséges ésszerű sütésekről: ' ; A miniszterhelyettes a külterületeken kialakuló zárt települések önállóságának támogatása, az új községek kialakítása terén kiemelte Bács-Kiskun megye ilyen irányú munkáját. Mint mondta: orszá­gos elemzés készül erről a folyamatról. Szóba került a tanácsi gazdálkodás 1990. évi rendjének kialakítása, az ezzel kapcsolatos előkészítő munka is. A helyi tanácsok gazdasági önállóságának foko­zása elsődleges. Elhangzott: „A tanácsi finanszírozás az asztal alatti kártyázás helyett nyílt lesz a jövőben. Ha úgy tet­szik; történelmi változás ez hazai közéle­tünkben.” Lehetséges, hogy vége a „kijáró” tanácselnökökkel jegyzett korszaknak? N. M. M. TANÁCSÜLÉS KECSKEMÉTEN ÉS KALOCSÁN Napirenden: a költségvetési terv elgondolásai (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés decemberi döntésének megfelelően az 1990-es év a költségvetési reform bevezetése is, amelynek része a személyi jövedelemadónak a lakóhelyre való szabályozása, valamint a normatív támogatás rendszere. Mindezek alapvető­en befolyásolják a helyi tanácsok költségvetését. A bizonytalanságok ellenére — vagy éppen azért — a kalocsai tanácsvezetés úgy döntött, hogy tagjait előzetesen tájékoztatja az idei esztendő elképzeléseiről, várható kilátásairól azzal a szándékkal, hogy mondjanak véleményt, amit a végleges terv összeállításakor figyelembe vesznek. Ezért volt a tegnapi tanácsülés egyik napirendi pontja tájékoztató az 1990. évi költségvetési terv előzetes elgondo­lásairól. Mint már az írásos anyagból is kiderült, fontosnak tartják, hogy az egészségügyi és oktatási ágazatban megvalósuljon a 20 százalékos bérfejlesztés, de a minimum­bér legalább hatezer forint legyen. Az oktató-nevelőmunkában kiemelkedő telje­sítményt nyújtóknak pályázati rendszerű, külön díjazást javasolnak. Nem feled­keznek meg a Kalocsáról kikerülő fiatal, egyetenii, főiskolai kiválókról sem, akiknek ösztönzésére alapítványt szeretnének létrehozni. Támogatják a kezdő pedagógusok letelepedését, valamint pályázat kiírásával sportpálya építését. Az egészségügyben legsürgetőbb feladat a kórház rekonstrukciója. A szociális ellátás kiteijesztése érdekében az időseknek Negyvenszálláson napközit alakíta­nak ki, a városban pedig újabban hétközi klubot hoznak létre teljes ellátással. A kereskedelemben azt tervezik, hogy a piacok és vásárok szervezésével keletke­zett bevételeket, kiadásokat külön kezelik, hogy az eredményt ugyanott'hasznosít­hassák, ahol keletkezik. Az előző évekhez hasonlóan, az idén is kétmillió forintot szánnak útkorszerűsítésre. A munkaerőhelyzetet e városban is ugyanazok a gon­dok jellemzik, mint országosan: egyre kevesebb a munkaerőigény. Tervezik a magánerős lakásépítés elősegítését, a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését. Foly­tatni kívánják a város barokk főterének megfelelő színvonalú kialakítását, amiben anyagi támogatással a megyei műemléki albizottság is' partner. A jelentős feladatok közé sorolták a telefonhelyzet javítását, az átmenő forga­lom városközpontból történő kizárását, a sűrűn beépített területeken játszóterek kialakítását. Szóba került új szeméttelep szükségessége, a volt Teszöv-székház megvásárlásával pedig élelmiszerbolt kialakítása. Az előzetes térvjavaslat forintosított számadataiból kitűnik, a megvalósuláshoz 13 millió forint hiányzik, vagyis ez az az összeg, amitől a normatív támogatási rendszer megszűnésével — 15 milliót jelentett volna — elestek. A továbbiakban szó volt a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, a vb két ülés közötti munkájáról, amelyről Szalóki István elnök számolt be. A testület ülése interpellációkkal ért véget. P. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Utazási törvény BERLIN Az NDK Népi Kamarája által csütörtökön második olvasatban jóváhagyott utazási törvény értelmében minden NDK állampolgárnak joga van útlevéllel, külön vízum, (kiutgzási engedély) nélkül külföldre utazni, es onnan bármikor hazatérni. 1990. december 31-ig személyi igazolvánnyal .is utazhatnak az NDK- polgárai a másik német államba, függetlenül attól', meddig érvényes az igazolvány­ba bepecsételt 1ciűía2asi engedély. A lottónyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 2. heti lottó nyerőszámok a következők: If 7, 32, 76, 84 Zöld színben az emberekért (Folytatás az 1. oldalról) Hasznos tanácsokkal szolgált az egyesület működésének további tökéletesítésé­re a Magyarországi Zöld Párt Dél-alföldi Szervezetének két ügyvivőtestületi tagja is. Ez a támogató együttműködés is jelzi, a zöldek ügyszeretete minden szervezeti féltékenykedést nélkülöz,'egyetlen célt szolgálva: minden ember számára a tartós, kiegyensúlyozott létezést egy harmonikus világban. Fenntartható társadalmat, amelynek szerkezete és működése garanciát nyújt a jövőre nézve is. Az anyagi növekedés, a birtoklás kizárólagossága helyett a létezés anyagi, humán és termé­szeti oldalainak egyensúlyát. Mindezek érdekeben a kecskeméti Zöldek Egyesülete kinyilvánította csatlako­zását a Magyar Természetvédők Szövetségének felhívásához, melyet az alábbiak­ban közreadunk: Új minisztériumot a környezetvédelem összefogására! A Magyar Természetvédők Szövetsége egyre aggasztóbbnak látja a környezet- és természetvédelem helyzetét. A Környezetvedelmi es Vízgazdálkodási Minisztérium létrehozásával a vízügy teljesen „bekebelezte” a környezet- és természetvédelmet, S azt nem megfelelő súllyal kezelte. Kérjük ezért a kormányt, a természetért és környe­zetért felelősséget érző politikái pártokat, progresszív társadalmi erőket, tegyenek lépéseket egy új, egységes Környezetvédelmi Minisztérium létrehozására. A Természetvédők Szövetségének Elnöksége az új minisztérium koncepciójá­nak kialakítása során a következőket javasolja érvényre juttatni: Környezetünk állapotának javítására, minden környezeti elem összehangolt védelmére törekvő, a károsodások megelőzését garantáló koncepciót kell kidolgozni. így egv egységes Környezetvédelmi Minisztériumba integrálni kell a jelenleg más tárcáknál levő feladatok közül a termőtalaj védelmét, a nem védett élővilág védelmét, az erdőfel­ügyeletet, a vadászat felügyeletét, a radioaktív hulladékok kezelését. A KVM eddigi feladatai közül az új minisztériumba kell átvinni a veszélyes hulladék, a zaj és rezgésvédelem, a levegőtisztaság-védelem, a vízkészletgazdálkodás, a természet- védelem és az általános tájvédelem témakörét. Ezeket az elemeket magába foglaló minisztérium egységes államigazgatási feladatokat lásson el, gazdasági érdekeltsé­ge nem lehet. Az új minisztériumnak fontos feladata kell, hogy legyen sürgősen kidolgozni egy erőforrásgazdálkodási, koncepciót. A Kecskeméti Zöldek Egyesülete egyetért a Magyar Természetvédők Szövetsé­gének a magyar kormány felé intézett kérésével, és támogatja egy új Környezetvé­delmi Minisztérium létrehozásának javaslatát. Védeni kell az állami vagyont (Folytatás az 1. oldalról) nek kell lennie, s teljesen új számviteli rend is szükséges. A privatizáció —: har nem a vagyon elherdálásáról van szó —jó esetben 10-20 éves folyamat, ami a megtakarítási képességtől is függ. Ed­dig nem túl sok ilyen ügylet ment vég­be, de a visszásságai — például az aján­lattevők versenyeztetésének hiánya, alulértékelés — gyorsan kiütköztek. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslatot — kivételesen — már ismerték a képviselők, mivel az már kétszer is kimaradt az ülésszakok napirendjéről. Az előterjesztő kérte a januári tárgyalást, hogy hatályát ve­szítse egy korábbi jogszabály, s meg­szűnjön a sokat bírált feddhetetlenség jogintézménye. A hatósági erkölcsi bi­zonyítvány viszont csak a büntetett vagy büntetlen előéletre vonatkozó kérdést válaszolná meg. Dr. Bflk István, a megyei csoport ve­zetője a parlamenti ülésszakok várható munkarendjét ismertette, majd az új választásokkal és a képviselőjelöltek helyzetével foglalkozó, jelenleg homá­lyos, pontatlan megfogalmazású jog­szabály részleteiről váltottak szót a képviselők, s úgy döntöttek, hogy kifo­gásaikat már a bizottsági üléseken is szóvá teszik. Felvetik a kamatadó fize­tésével összefüggésben máris látható problémákat is. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom