Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 16. Napokon belül a vádlottak padjára ül Nicu Ceausescu BUKAREST. Néhány napon belül megkezdik Romániában az első jelentősebb politikai pereket az egykori Ceausescu-rezsim kulcsemberei ellen — közölte Gheorghe Robu főügyész, a Romania Libera című lap hétfői számában megjelent nyilatkozatában. A legismertebb vádlottak egyike Nicu Ceausescu, az exdiktátor fia lesz. Dumitru Mazilu, a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsának első alelnö- ke, hétfőn a bukaresti rádióban bejelentette: jogi lépéseket tesz a Romania Libera ellen, amely őt élesen támadó cikkeket közölt, és követelte lemondását. A cikkben azt állították, hogy Mazilu a Securitate embere volt. Mazilu rágalomnak minősítette a vádakat. Hétfő reggel több százan — zömmel fiatalok — tüntettek a bukaresti amerikai nagykövetség előtt, követelve az Egyesült Államokba való beutazás engedélyezését. A többség azonban természetesen maradni akar, és szervezkedik. Iasi sportcsarnokában mintegy hatezren vettek részt- azon a vasárnapi nagygyűlésen, ahol új diákszövetséget alakítottak egy Mihai Ungureanu nevű történészhallgató •vezetésével. Az új ifjúsági szövetség elveti a korábbi, kommunista ifjúsági szervezet központosított felépítését. A Moldavai SZSZK-ból hétfőn szakértői küldöttség utazott Bukarestbe, hogy eszmecserét folytasson az ottani vezetőkkel a romáp—moldavai kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének lehetőségeiről. A szovjet küldöttséget a moldavai állami tervbizottság elnökhelyettese vezeti. Román szakértők ugyanakkor Svájcban tartózkodnak, azzal a szándékkal, hogy a Ceausescu által állítólag oda menekített nemzeti vagyon nyomára bukkanjanak. Hétfőn a berni igazságügyi szervektől kaptak tájékoztatást a jogi eljárás lehetőségeiről. Hírek Albániából Ramiz Alia cáfol Ramiz Alia albán vezető hivatalos részről először cáfolta azokat a híreket, hogy zavargások lennének Albániában. Az Albán Munkapárt KB titkárságának első titkára, egy tiranai traktorgyár munkásai előtt mondott hétfői beszédében Jugoszláviát, illetve a szerb nacionalistákat vádolta amiatt, hogy a közelmúltban megalapozatlan híresztelések terjedtek el Albániával kapcsolatban. Alia véleménye szerint a szerb nacionalisták azért terjesztik a zavargásokról és a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló híresztelé-' seket, hogy eltereljék a figyelmet a Jugoszláviában élő albán nemzetiségüekről. Az ATA albán hírügynökség hétfői, Bécs- ben vett jelentése szerint Alia kijelentette: „üzenjük a jugoszlávoknak, hogy Albániában sehol nincs rendkívüli állapot, nincsenek tüntetések vagy zavargások és nem történnek gyilkosságok”. Az albán vezető emlékeztetett arra, hogy az utóbbi 45 év alatt számos alkalommal \érték támadások és bírálatok Albániát, és többször is felszólították arra, hogy térjen le „a forradalom, a függetlenség és a szocializmus útjáról. Albánia azonban tántoríthatat- lanul halad előre a szocializmus útján" ^ szögezte le a pártvezető. A Reuter brit hírügynökség Tiranában dolgozó keleti és nyugati diplomatákra hivatkozva azt jelentette, hogy Tiranában továbbra is normális a helyzet. Egy diplomata elmondta, hogy egy nyugati nagykövet a napokban ellátogatott Shkodérbe, ahol nem tapasztalt semmi rendkívülit. Előrehozott ruházati téli vásár (Folytatás az 1. oldalról) A csomagolóban sorra telnek a terepzöld zsákok, dobozok. Rajtuk a rendeltetési helyük: Jánoshalma, Soltvadkert, Császártöltés, Kiskunhalas, Cegléd. — Megyén kívülről is jönnek? — kérdezem a lerakatvezetőt. — Most is vannak Paksról, Bony- hádról, Madocsáról. Egy-egy akciónkon busásan megtérül az ide utazók költsége is. — Es önöknek ... — Most abból a meggondolásból cselekszünk így; ekkora készlet engedményével, hogy tudjuk, az embereknek öltözködni kell, a tél még tart,. az élelem meg nagyon drága lett. így talán tudunk egy kicsit a lakosságon segíteni, s mi meg talán „nem ülünk le” -a szakmában. Az esztendő még hosszú, reméljük, most az év elején adott kedvezményt az év hátralévő forgalmából sikerül kigazdálkodni. A következő szezonok ruhaneműi — amelyekből már vannak is'— hamarabb elkelnek, olcsóbbak, mint a meleg holmik. Azért persze változatlanul arra törekszünk, minél kedvezőbb áron szerezzük be az árukat. Mi, vásárlók pedig azt reméljük, hogy a viszonteladók a Röviköttől kapott kedvezményt továbbadják nekünk. Pillái Sára Romániában elfogy a szénkészlet Románia széntüzelésű hőerőművei lassan kifogynak a szénből — adta hírül az Adevarnl című bukaresti napilap. Január első tíz napjában az átlagos szénfogyasztás kétszeresen múlta felül a bányák termelését, a készletek megcsappantak, egyes helyeken teljesen kimerültek. A lap felhívta a bányászokat, hogy fokozzák a kitermelést, a vállalatok vezetőit pedig arra, hogy takarékoskodjanak az energiával. Román kormánytisztségyiselők a múlt héten közölték, hogy a Szovjetunió megígérte: növeli olaj- és gáz- szállítmányait, ám szénről nem beszéltek. Folyosói pletykákból tudtak Czinege viselt dolgairól (Folytatás az I. oldalról) az összeget sikerült felére leszorítani. Részletesen ismertette a döntési mechanizmus,fázisait. Eszerint a döntésbe sok mindenkinek volt beleszólása, ám azt végső soron a bizottság szentesítette. Az 1960-as évek katonapolitikai felfogására visszaemlékezve Borbándi János közölte: már akkor szó volt a katonai szolgálati idő csökkentéséről is. A létszámcsökkentésben viszont alig sikerült előrelépni, mert a VSZ Egyesített Fegyveres Erői Főparancsnoksága aggodalmát fejezte ki a tervezett lépés miatt. A bizottság tagjai — közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Reidl János Somogy megyei, Sebők János Veszprém megyei és Király Ferenc Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselő — a beszámoló után számos kérdést intéztek Borbándi Jánoshoz. Válaszában elmondta, hogy a hadsereg költségvetésének felhasználását a Honvédelmi Minisztérium vezérkara tervezte meg. Erről a párt és a kormány illetékes szervei tájékoztatást kaptak. Hogy kik voltak ezek az illetékesek, az homályban maradt, Borbándi János azonban állította, hogy a belső mechanizmus részeként ezek a dolgok ismertté váltak. A hadsereg gazdálkodásának ellenőrzésére a Honvédelmi Bizottság önmagában képtelen lett volna, a napi összegzést a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal katonai részlege végezte. Hazánk milyen mértékű katonai segítségben részesítette Vietnamot, Kambodzsát, Etiópiát és Jement, kik hozták a döntéseket? — hangzott a következő kérdés. Borbándi János összegekre nem emlékezett,, szerinte nagyságrendileg nem jelentős tételekről volt szó. A katonai segélyezés olyan hadieszközökből állt, amelyek amúgy is selejtezésre vártak. Ösztönözte-e a segélyezést a Szovjetunió? — firtatták a bizottság tagjai. Borbándi Jánosnak konkrét ösztönzésről nem volt tudomása, azt azonban természetesnek ítélte, hogy egy katonai szervezeten belül ilyen kérdéseket megtárgyalnak az illetékesek. Elmondta viszont,'hogy a hadieszközökön csak a licenc-tulajdonos hozzájárulásával lehetett túladni, s a fegyverkereskedelem nem kevés pénzt hozott az országnak: A párt és a kormány honvédelemmel foglalkozó bizottsága között a hatáskört, belső utasítás nem szabályozta, inkább szokások alapján és személyi kapcsolatok revén dőltek el bizonyos kérdések — válaszolta egy további kérdésre. Elismerte azt is, hogy az Országgyűlés alig-alig kapott tájékoztatást katonai jellegű kérdésekről, ám szerinte mindig voltak és vannak is olyan adatok, amelyek nem publikusak. A kaszópusztai építkezés híre eljutott-e a Honvédelmi Bizottsághoz? — érdeklődött az egyik képviselő. Borbándi János közölte: a bizottság e témáról nem tárgyalt. Válaszából kiderült, hogy az eredetileg a területen lévő ? régi vadászház átépítésére felvett 23 millió forintról a honvédelmi miniszternek nem kellett elszámolnia, mert a tárcák vezetőinek a különböző fejlesztésekhez és építkezésekhez csak 200 millió forint felett keljeit a Minisztertanács hozzájárulását kérniük. Más kérdés, hogy a vadászházat lebontották és helyette teljesen újat építettek. Borbándi János a területen kétszer vadászott, mindkét alkalommal magányosan. Szólt arról, hogy a kaszópusztai építkezés kapcsán több bejelentés érkezett hozzá, és Czinege Lajos tevékenységével összefüggésben hallomás alapján mintegy fél tucat más ügyéről i$ tudott. A minisztert több alkalommal figyelmeztették, ennek azonban nem volt sok foganatja. Ezek mérlegelése alapján javasolta a már idézett feljegyzésben — Czinege Lajos egészségi állapotára is hivatkozva — a miniszter felmentését. Czinege Lajost azonban nemhogy felmentették volna, hanem miniszterelnök-helyettessé is kinevezték — utaltak rá többen is, éreztetve az ügy pikantériáját. Czinege Lajos ugyanis Borbándi János utóda lett, s ezt --- mint Borbándi János fogalmazott — egyikőjük sem értette. 1984 decemberében Czinege Lajos is nyugdíjazására számított. A nap másik meghallgatott személyisége Lázár György nyugalmazott miniszterelnök volt, aki 1975 májusától 1987 júniusáig töltötte be e tisztséget. Lázár György előrebocsátotta, hogy Bokor Imre könyvét nem olvasta, a fejleményeket a tömegkommunikációs eszközökből ismeri. Emlékeztetett arra, hogy megválasztásakor Czinege Lajos már bosszú ideje miniszter volt. A személyi kérdésekben a kollektív döntés híve volt, de az esetleges tévedésekért, hibákért természetszerűleg őt is felelősség terheli. Elismerte ugyanakkor: egyszer sem emelt olyan kifogást bárkivel szemben, amely a vétóval lett volna egyenértékű. Czinege Lajost elsősorban hivatalból ismerte, életmódját, életvitelét annyiban, amennyire valamely „esemény” ráirányította a figyelmet. Ellentmondásos személyiség volt, a magyar érdékeket azonban a nemzetközi színtéren megfelelően képviselte, a VSZ ajánlásaival gyakran nem értett egyet. Amikor Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes lett, elbeszélgetett vele. Felhívta a figyelmét arra, hogy korlátozottabbak lesznek a lehetőségei, „itt mások az elvárások”. Lázár György kifejezte meggyőződését: ha annak idején feljegyzést kap Czinege Lajos viselt dolgairól, ügyeivel hivatalból foglalkozott volna, jelzés azonban sem a minisztériumból, sem a Honvédelmi Bizottságtól nem érkezett. A képviselők kérdéseire á továbbiakban elmondta azt is: a honvédelem pártirányítás alatt állt, katonapolitikai kérdésekben a kormány döntéseket nem hozott. A hadsereg költségvetése a népgazdasági tervezés részeként került az Országgyűlés elé. A tárca költségvetésének tárgyalásakor a fő összegekről és nein a hadieszközök számáról folyt a vita. A nyugalmazott miniszterelnök hozzátette: nem a kormány kívánságára szerepeltek egy összegben a védelmi kiadások a költségvetésben. Szerinte bizonyos határok „között a Honvédelmi Bizottság bármely tagja megtehette volna, hogy tételes elszámolást kérjen. A képviselők Czinege Lajos viselt dolgait firtatva rákérdeztek: igaz-e, hogy 1986-ban vagy 1987-ben hivatalos útjáról hazatérőben Czinege Lajos ellátogatott volna Acapulcó- ba. Lázár György a tényt elismerte, amelyről ő maga is jóval később, „folyosói pletyka” révén értesült. Ennek az ügynek a nyomán rendelte el a volt miniszterelnök, hogy a miniszterek milyen anyagi eszközök felett rendelkezhetnek külföldi útjuk során. Lázár György elmondta azt is, hogy az újságból értesült Kárpáti Ferenc 1969-ben írt leveléről, illetve a mostani ülésen Borbándi János feljegyezéséről Czinege Lajost illetően. Czinege Lajos miniszterelnök-heljrettesi kinevezését annak idején egyfajta átmenetnek szánták, hogy ne minden átmenet nélkül váljék meg a miniszteri tárcától. Ez azonban semmiképp sem végkielégítés volt. Hadseregtá- bomoki előléptetéséről az Elnöki Tanács határozott a Minisztertanács előterjesztése alapján, a politikai mérlegelés azonban nem a kormányban történt. Lázár György a katonai vadászterületek közül járt Lovasberényben, Bujákon és kétszer vadászott Kaszópusztán, az egyik alkalommal Kárpáti Ferenc társaságában. A volt miniszterelnök személyét illető további kérdések között megfogalmazódott az is, hogy nem volt túlságosan harcias kezű vezető. „Senki nem lehet a maga bírája” — mondta válaszában, kezdeményezéseiről azonban a dokumentumok tanúskodhatnak. Nagyon sokszor mondott nemet, az asztalt azonban soha nem verte, ez igaz — mondta végezetül. A bizottság ezután Berki Mihály nyugalmazott vezérőrnagyot hallgatta meg, aki ezredével a kaszópusztai létesítmény kialákítá- sán dolgozott, s aki egyben a Bokor-könyv lektora is volt. Berki Mihály elmondta, hogy az általa lektorált könyv állításait tételesen nem vizsgálta felül, mert saját tapasztalatai, ismeretei alapján meg volt győződve az abban leírtak igazáról. Most is azt állította, hogy a könyv nem sok tévedést tartalmaz. Szerinte egyedül a Török Mihály és Elkán Károly személyére vonatkozó információk bizonyultak tévesnék, illetve Czinege Lajos lakásépítésének költségeit becsülte jelentősen alá a szerző. A kézirat átolvasása után azért piindenesetre azt tanácsolta Bokornak, hogy könyvének kiadásával saját érdekében várja meg a nyugdíjazását. A szerző azonban úgy vélekedett, hogy a könyve addigra már elveszítené értelmét. Berki Mihály ezredével fél évig dolgozott Kaszópusztán. Ez idő alatt egyebek között 130 kilométer hosszan bekerítették a vadász- területet, s a kerítés mentén utat készítettek a terepjáróknak, ahol pedig szükséges volt, ott hidakat, átereszeket építettek. A munka értékét csak becsülni tudta, véleménye szerint a beruházás értéke tízmilliókban mérhető, de a kitermelt és felhasznált faanyagot is beleszámítva az összeg akár százmillióra is rúghat. A könyv erre vonatkozó részét, amely eredetileg csak néhány sor volt, egyébként ő bővítette ki. A ma már nyugdíjas vezérőrnagy többször is hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a hadseregben sok dolog ma sincs másként. Véleménye szerint a hadseregre ma is az a jellemző, hogy az emberhez keresnek feladatot, s nem fordítva. Ezzel arra utalt, hogy a hadsereg jelenlegi átszervezése során volt párttitkárokat, politikai tiszteket mentenek át más munkakörbe, miközben jól képzett katonai szakemberek kerülnek az utcára. A húsáremelés és a termelő A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének álláspontja Az élelmiszerek fogyasztói árának emelése nyomán a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szükségesnek tartja megállapítani: a sertéshús fogyasztói árának emelése révén a termelők nem jutnak többlet- jövedelemhez— közölték a szövetség illetékesei az MTJ-vel. Az állami felvásárló vállalatok a vágósertés kilójáért mindössze 5—6 forinttal akarnak többet adni, mint az áremelés előtt, ez pedig kevés a sertéshizlalás jövedelmezőségének biztosításához. Ilyen felvásárlási árakkal nem javul, hanem tovább romlik a termelési kedv, mivel a sertéstartáshoz használt anyagok, eüszközök árának emelése ennek a többszörösével növeli a kiadásokat. A termelők olyan árat kérnek, amely biztosítja! tisztességes megélhetésüket, gazdaságuk fenntartását. Az állami húsipari vállalatok vezetői által megállapított felvásárlási ár nem tartalmazza a megkívánt jövedelmet. A termelők — akik több százezren vannak, hiszen a vágósertés 60 százalékát magántermelők állítják elő — a kiegyensúlyozott piacnak, illetve a fogyasztás jelenlegi szintjének fenntartásában érdekeltek. Az országos szövetség állásfoglalása szerint a húsipari vállalatok képviselői által tolmácsolt megoldás, hogy a meghirdetett árnál magasabbat nem szabad kifizetni, kimeríti a tisztességtelen gazdasági tevékenység fogalmát. A szövetség javasolja a húsipari vállalatok vezetésének, hogy reálisan mérlegeljék a termelők kezdeményezéseit a hosszú távú közös érdekeltség kialakítására, a szervezeti keretek megteremtésére. A termelők szövetsége kéri a kormányt, hogy gyorsítsa meg a garantált árak kialakítását, és minél előbb tegye közzé azokat, állami garanciát biztosítva olyan esetekre, amikor a feldolgozó Vállalatok a vágóállatokat átmenetileg nem kívánják megvásárolni. Ez növelné a termelők és a fogyasztók biztonságát is. (MTI) Sok kiváló koncepció — kevés telefon A távközlési programról tárgyalt az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Az ezredfordulóra végre tudják hajtani az ország távbeszélő-hálózatának teljes automatizálását, s így 2000-ré gyakorlatilag minden második lakásban működhet telefon. Emellett 3-4 éven belül a nagy forgalmú előfizetők: a vállala-. tok, intézmények, magánvállalkozók is bekapcsolódhatnak' a digitális technikán alapuló — a mainál sokkal korszerűbb távbeszélő-hálózatba. Teljes mértékben kielégíthetők lesznek az adat-, telex- és más informatikai szolgáltatások iránti igények is. Egyebek között ez lehet az eredménye annak a távközlési programnak, amelynek főbb elveiről tárgyalt hétfőn az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A távközlés ezredfordulóig szóló fejlesztési programjának célja az is, hogy versenyhelyzetet teremtsen a távközlési szolgáltatás1 ban a szállítók és a szolgáltatók között. A bizottsági ülésen kiderült, hogy ez a programkoncepció hosszabb ideje formálódik. Többek között már a Világbank hitel-felülvizsgáló bizottsága is értékelte, s átdolgozásra visz- szaadta a szakembereknek. Elfogadásához feltételül szabta egyebek között a beruházások fajlagos költségének csökkentését, a jövedelmezőség növelését. A programkoncepció vitájában felszólalók azt összességében jónak minősítették, s a kormány mielőbbi döntését sürgették. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt évtizedekben is számos kitűnő távközlés-fejlesztési koncepciót tettek le a szakemberek a kormány asztalára, ám a döntés mindig halasztódott — különösebb indoklás nélkül. Szinte minden hozzászóló a program mielőbbi beindítását sürgette, többen azonban óva intettek a realitásoktól elrugaszkodó gyorsítástól. Jó néhányan a program egyes elemeivel — a rendszerszemlélettel, a távközlési vállalat részvénytársaság- kénti működésével, a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségeivel, a közös vállalatok létrehozásának lehetséges mértékével s ezzel összefüggésben a tulajdonformákkal — foglalkoztak. Több képviselő és meghívott szakember is hangsúlyozta: szükség van az új program követelményeihez igazodó oktatási, képzési rendszerre is, viszont a korszerű oktatási igényeket nem lehet „koldulásra berendezkedett egyetemekre, főiskolákra” alapozni. A bizottság a kormány .mihamarabbi döntését sürgetve támogatta a távközlési fejlesztési programot. (MTI) Ülést tartott a Rádió és Tv Felügyelőbizottsága A választási nyilvánossággal, a politikai műsorokbeli esélyegyenlőség kérdéseivel foglalkozott hétfői ülésén a Rádió és Televízió Felügyelőbizottsága. Az ülést követően Szil- vásy -György, a bizottság titkára, az MTI tájékoztatására; elmondta: a két nemzeti média műsoridejének felosztásáról továbbra sincs konkrét döntés. *A hétfői ülésén a rádió és a televízió képviselői fejtették ki a műsoridő felosztásával kapcsolatos véleményüket, s várhatóan a keddi pártközi egyeztetőbizottsági konzultáción határoznak arról: miként teremthető esélyegyenlőség a választási kampány idején a két nagy tömegkommunikációs eszköz műsorában. A választási törvény értelmében egyébként a választásokat megelőző harminc napban a jelöltállítás arányában kaphatnak teret a pártok a tömegtájékoztatásban, tehát márciusban a pártok már várható választási esélyeik mértékében szerepelnek a nyilvánosság előtt. Vitatott kérdés azonban, hogy az addig tartó időszakban — azaz február 24-éig — miként, milyen arányban kapnak nyilvánosságot az egyes politikai pártok az elektronikus tömegtájékoztatásban. Kérdéses továbbá a fizetett politikai hirdetések január 23-áig tartó moratóriumai hiszen ennek esetleges feloldásáról vagy meghosszabbításáról is .csak a pártközi egyeztetőbizottság kongresszusa nyomán születik majd végső döntés. (MTI) Az MTV elnökségének nyilatkozata A Magyar Televízió elnöksége az alábbi nyilatkozat közzétételére kérte fél az MTI-t: A Magyar Televízió elnöksége a továbbiakban nem óhajt sajtónyilatkozatokban foglalkozni azokkal a belső szervezeti és személyi változásokkal, amelyek a mostani időszakban szükségszerűek. Sajnálatos módon az elmúlj másfél évben a sajtó hasábjain és a képernyőn a magyar közönség mind többet találkozhatott a különböző rendű és rangú televíziós vezetők és személyiségek közgondként megjelenő magánközleményeivel. A továbbiakban az elnökség nem nyilatkozatok fogalmazásával, hanem műsorok készítésének ösztönzésével és elindításával kíván foglalkozni. A Híradó és A Hét felmentett főszerkesztőjével kapcsolatban az elnökség méltatlannak tartaná mind önmagával, mind a felmentett főszerkesztővel szemben, hogy a nagyközönség előtt vitassa meg a volt főszerkesztő emberi tulajdonságait és vezetői gyakorlatát, mely — képességeinek elismerése mellett arra késztette az elnökséget, hogy felmentse. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az MDF Országos Elnökségének levele Fodor Istvánnak, az Országgyűlés megbízott elnökének (rövidítve) Hamis százmárkások Csongrádban Pénzhamisítók, illetve hamis pénzzel üzletelők után nyomoz a rendőrség Csongrádban. Az elmúlt hetekben összesen hét darab, hamis nyugatnémet százmárkás került a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára. A bankjegyek közül öt azonos sorszámú. December 23-án hívták fel a rendőrség figyelmét négy gyanús bankjegyre, amelyek Szegeden, a piacon cseréltek gazdát, darabonként 5Ó00 forintért. öt nappal később az egyik pénzintézettől kapott információt a rendőrség arról, hogy egy líbiai állampolgár 4000 márkát akart elhelyezni a bankban, ám a pénz átvizsgálásakor egy hamis bankjegyet találtak. Ennek sorszáma megegyezett a piacon eladott négy közül kettőével. Az újabb időpont január 4., amikor egy idős szegedi asszony 6000 márka értékű bankjegyei közül a pénzintézet ugyancsak kiszűrt egy százmárkást. Ez volt a negyedik azonos sorszámú pénz. Január 7-én Hódmezővásárhelyről érkezett a hír, hogy egy ottani lakos egy százmárkást vizsgáltatott meg az OTP-ben. A bankjegy hamis és az előzőekkel azonos sorszámú volt. A rendőrségi vizsgálat kiderítette: a százmárkások utcán, piacon keltek ql, 50 forintos egységáron. Olyan nyomdatechnikai eljárással készültek, hogy a hozzá nem értő nem tudja megállapítani, valódiak-e vagy sem. , A gazdaságvédelmi osztály pénzhamisítás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes vagy tettesek ellen büntetőeljárást indított és folytatja a nyomozást. (MTI) Tisztelt Elnök Úr! Közvetlenül Önhöz fordulunk, hogy így adjunk még nagyobb nyomatékot annak a követelésünknek, mely szerint a belügyi botrány teljés körű kivizsgálására, az alkotmánysértések, törvénytelenségek, mulasztások, főképpen pedig a/ felelősségek teljes összefüggésrendszerének kiderítésére haladéktalanul ellenzéki és független képviselőkből álló parlamenti bizottságot kell felállítani. 1. A belügyminiszter ne tájékoztassa a parlamentet, hanem kihallgatásra jelenjen meg a parlamenti bizottság előtt. 2. A belső elhárítás vezetői ne az árulót keressék soraikban, ne egymás megfigyelésével, lehallgatásával foglalkozzanak, hanem szintén kihallgatásra jelenjenek meg a parlamenti bizottság előtt. 3. A bizottságnak rendelkezésére kell bocsátani a belső elhárítás zárolt iratanyagának egészét. 4. A miniszterelnök ne érje be elhatárolódással, hanem kezdeményezzen tisztázó vizsgálatot kormányán belül is. 5. A Köztársaság ideiglenes elnöke ne hallgasson, hanem nyilatkozzék arról, hojyan kíván érvényt szerezni az alkotmánynak, melyet október 23-án délben rííagasba emelt a Parlament erkélyén. 6. Az ellenzéki pártok fejezzék be a titkolódzást, mert a belső elhárításnak, ennek a sötét évtizedekből hálószobánkig nyújtózó szörnyetegnek a működése nem lehet titok, nem lehet intimitás, nem lehet pártbelügy. Követeljenek parlamenti mentességet informátoraik számára, és amikor megkapták, nevezzék meg őket, hogy őket is kihallgatásra lehessen rendelni. 7. Azt is ki kell deríteni, milyen kapcsolatban áll a belső elhárítás a szovjet belügyi szervekkel, és azután ezt a kapcsolatot, amely sérti a nemzeti szuverenitást, és amely aligha következhet törvénybe iktatott nemzetközi szerződésekből, haladéktalanul fel kell számolni. 8. A személyi konzekvenciák levonásának, az akár azonnali lemondásoknak nem akarjuk útját állni. De nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy áz ügy nem zárulhat le néhány vezető tisztviselő lemondásának napján, hanfem csakis akkor, amikor a parlamenti bizottság nyilvánosan beszámol az ország házában vizsgálatának eredményéről. Nem akarunk támadást intézni, a Belügyminisztérium és a rendőrség egésze ellen, nincs szándékunkba szétverni a közbiztonság fenntartását szolgáló intézményeket. De nagy hangsúllyal felhívjuk a figyelmet arra, hogy a köz- biztonság éppen a diktatúrában, az abszolutizmusokban válik törvényszerűen ingataggá, ott, ahol „a rendőrök és a kopók nem a bűnözők, az útonállók nyomába szegődnek, hanem a tisztességes polgárok ablakai alatt ólálkodnak” §=ä ahogy akkor mondták, amikor véglegesen lezárult a Bach-korszak. Válaszát és intézkedését várva, tisztelettel: a Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége e if
