Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

1990. január 15. • PETŐFI NÉPE • 3 EGYELŐRE MÉG ÉLNEK A VALÓBAN KEDVEZŐBB FELTÉTELEK Megszűnik a lakásmobilitás? Ha bevezetik az új lakásfinanszírozási rendszert, akkor az valóban csaknem lehetetlenné teszi a lakáscseréket, megakasztja a lakásmobilitást — e megállapítással lényegében egyetértett a Petőfi Né­pének az elmúlt év végén adott interjújában dr. Surányi György, az Országos Tervhivatal államtit­kára. Az ok, vagy ha úgy tetszik, a változás, hogy a kedvezményes kamatot vagy ami most ezt helyet­tesíti, a kiemelt törlesztési támogatást csak egy alkalommal lehet majd igénybe venni, s a gyerme­kek után járó szociálpolitikai kedvezményt is csak egyszer kaphatja meg a lakást vásárló, építő csa­lád. Vagyis, ha 10 éve mondjuk a két -— később születendő vagy már meglévő gyermek után a la­kás vételárába beszámítottak 60 ezer forintot, ak­kor hiába építkezik valaki, mondjuk, idén vagy jövőre, esetleg nagyobb lakás vásárlásán töri a fejét — nem jut majd hozzá a most még fennálló, s a két gyermek esetén 200 ezer forintot kitevő szociálpolitikai kedvezmény fel nem használt kü- lönbözetéhez, tehát a 140 ezer forinthoz, s nem kaphatja meg utólag a kiemelt törlesztési támoga­tást, vagyis 5, illetőleg újabb 5 éven át a csökken­tett részletfizetést. Holott a lakásárak az elmúlt években többszö­rös mértékűre nőttek. Még nagyobb veszteség, lehet mondani: csapás éri a háromgyermekeseket, akik most költöznének új lakásba, miután a régi már igencsak szűk lehet a maga 45-55 négyzetméterével. Nos, ők 600 ezer forint (mínusz az esetleg már beszámított 60—80 ezer forint) szociálpolitikai támogatástól esnének él, s nem kaphatnák az első öt évben nekik járó 80 százalékos törlesztési támogatást. Márpedig ezek nélkül megoldani a lakáscserét a mai árakon, s amikor a kedvezményes kamat 24,5 + 1, tehát 25,5 százalék, lehetetlen. Esetleg az képes rá, aki ezt a rendelkezést meghozta, előkészí­tette. Az Országos Takarékpénztár megyei igazgató­ságán megkérdeztük, mit lehet tenni? Megtudtuk, hogy a rendelet módosítása után semmit. A Ma­gyar Közlöny 97-es számában, az Országgyűlés határozatában még csak a kérdés vizsgálatát ajánl­ják a kormánynak. Kétség azonban nem lehet, az ilyen tárgyú rendeletek hamar megszületnek. Addig is azonban él a korábbi lehetőség. Az OTP csak Kecskeméten mintegy 130-140 — 70— 85 négyzetméteres — lakást kínál, s aki januárban vagy később, de mindenképpen a rendelet megjele­nése előtt benyújtja igényét a minőségi cserére, vagy akár újonnan lakásvásárlásra, az még a régi feltételek szerint vásárolhatja meg. Sőt, mivel a lakások egy része még félkész állapotban van, most nem is kell fizetni, elegendő pusztán jelentkezni. A várható terhekről annyit, hogy egy kétgyerme­kes családnál a magasabb kamat mellett 400 fo­rinttal nőne a havi részlet az első öt évben a koráb­bi, kisebb kamatú hitelekhez képest. Váczi Tamás • • Összevont taggyűlésen új vezetőséget választott Kecskeméten az MSZMP Péntek este összevont taggyűlést tartott Kecskeméten a Magyar Szocialista Munkáspárt 9 városi alapszervezete. Dr. Hegedűs András, az MSZMP ideiglenes városi és megyei intézőbizottságának tagja beszámolt a XIV. kong­resszus és az azon részt vett harminchét Bács-Kiskun me­gyei küldött munkájáról. Ez a kongresszus — mint mondot­ta — feladatait csak részben teljesíthette. Mégis, megmutat­ta, hogy a két hónapja újraszerveződött pártot csak vagyo­nától foszthatták meg, tagságának jelentős részétől nem. Ezután Kovács Endre, az intézőbizottság titkára szólt arról, nem igaz, hogy az új baloldali pártot csupa aggastyán alkotná, mint azt ma egyesek híresztelik. A félezer kecske­méti MSZMP-tagsághoz eddig harminc fiatal csatlakozott. Ami a kormány közelmúltbeli, nagyarányú áremelő in­tézkedéseit illeti: ezeket a taggyűlésen példátlannak nevez­ték, elítélték. Végül feloszlott az ideiglenes intézőbizottság, és helyére új városi vezetőséget választottak. Tagjai: Borsos György, Balogh Jánosné, dr. Gál Ödön, Németh Istvánná és Rozsnyói Simon. Az MSZMP megyei koordinációs bizottságában Kovács Endre, Gál Jenőné, Forgó László, Németh István, Balogh Jánosné, dr. Gál Ödön, dr. Hegedűs András, Borsos György és Ács Viktor képviseli Kecskemét város MSZMP- tagságát. K —1 NYOLCVANKÉTEZER TAGOT SZÁMLÁL Január 27-én folytatja XIV. kongresszusát az MSZMP Január 27-én, az Építők Rózsa Fe­renc székházában folytatja XIV. kong-. resszusát a Magyar Szocialista Mun­káspárt — erről döntött egyebek kö­zött a párt első ízben összehiyott Köz­ponti Bizottsága szombaton. Még tar­tott a tanácskozás, amikor Thürmer Gyula, a — január 2-án bejegyzett — párt elnöke tájékoztatta az újságírókat az ott történtekről. (A december 17-ei XIV. kongresszuson a 89 tagú KB egy részét választották meg, mintegy két­harmadát az alapszervezetek delegál­ták.) A pártelnök kiemelte: az ülésen min­denekelőtt értékelték a kongresszus de­cemberi, első szakaszának munkáját. Megállapították, hogy egy új, korsze-, rűen működő és gondolkodó marxista párt jött létre, amely új arculattal, új szervezeti szabályzattal, új vezetőtestü­lettel kapcsolódott be a politikai életbe. Döntöttek arról is, hogy a jelenleg 82 ezer tagot számláló MSZMP részt vesz a márciusi országgyűlési választáso­kon. Célja: a jobboldali fordulat meg­akadályozása, és markáns baloldali képviselet megteremtése az Országgyű­lésben. Az MSZP minden körzetben állít jelöltet Kiskunhalason tartotta legutóbbi ülését a Szocialista Párt Bács- Kiskun megyei elnöksége, amelyen Mester Sándor adott tájékoztatást az országos választmány első ülésé­ről. A továbbiakban a párt választási elképzeléseit tárgyalták. Az elnöki álláspőnt, hogy minden választási körzetben állítsanak jelöltet, kivá­lasztásukat a párt minél szélesebb nyilvánossága előtt tervezi. Elfogadta az elnökség azt a javas­latot, hogy csatlakozva a református egyház felhívásához, a feleslegessé vált írógépekből négyet, mintegy 150 ezer forint értékben felajánlanak az egyháznak, Erdélybe való továbbí­tásra. Felhasználásukat semmi egyéb feltételhez nem kötik, mint hogy az a magyar nyelv ügyét szol­gálja. A későbbiekben egyébként az el­nökség tervezi, hogy üléseit változó helyszíneken fogja tartani, nem ki­zárólagosan Kecskeméten. Az SZDSZ jelöltje nyert Szombaton néhány perccel este 8 óra után Toldi János, a helyi választási bi­zottság elnöke kihirdette a fővárosi V. kerületi időközi választás végeredményét: a szavazásra jogosult 18 533 kerületi pol­gár közül 7942-en éltek szavazati joguk­kal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksoltak Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövet­ségének jelöltjére. Balázs Péter független jelölt 2625 (33,61 százalék), Szalma Béla ugyancsak független jelölt 898 (11,5 szá­zalék) szavazatot kapott. Az érédmény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós lett a 14. számú budapesti választókerület parlamenti képviselője. Sikeres volt a Glória első éve A Glória Bútoripari Részvény- társaság 1988 októberében alakult a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárából. Első teljes évük az 1989-es volt. A gazdálko­dás eredménye a tervezettnek meg­felelően alakult. Az adózott nyere­ség elérte a 22 millió forintot. A dolgozók keresetnövekedése 19,8 százalék volt. Termékeik 85 száza­léka belföldön marad, exportjuk döntő mértékben a tőkés országok­ba kerül. • Régi népsze­rű termékük a Glória ülőgarni­túra. Itt a fotel­ágy fekvőbetét­jeit varrják. • Amerikai ex­portra készülő szék támlájának alkatrészét él­marással göm­bölyítik. 9 A Vénusz he­verő vázának ol­dalát kárpitoz­zák. # Lengjvl Máriás Grácia éjjeliszek­rényt állít össze. (Kép és szöveg: Mé- hesi Éva) TÁRGYALÓTEREM Szándékosan vagy önvédelemből ölt? Lehet-e még megrázó történetet me­sélni egymástól elszakított szerelme­sekről, gyilkossá lett szeretőről? A tévéképernyőről, az újságok hasáb­jairól nap mint nap erőszak néz vissza ránk. Persze, az ember ilyenkor azzal is nyugtatgatja magát, hogy mindez me­se, jobb-rosszabb agyszülemény. Ám ha a hétköznapok valóságában talál­kozunk megdöbbentő tragédiával, időnként nem tudjuk, kit is sajnáljunk: az áldozatot vagy a bűnöst? Itt van például — mert példa, sajnos, akad bőven — egy lajosmizsei történet. Névnapon ismerkedett meg egymással a 20 éves Majoros Lajosné és a 28 esz­tendős Spirkó Sándor. Az asszony 17 évvel idősebb férje börtönbüntetését töltötte garázdaság és ittas járműveze­tés miatt. A „nagy múltú” férj Egy évet kapott, nem éppen feddhe- teüen múltja miatt. A tanyasi férfit egyébként is erőszakos, kötekedő em­bernek ismerték, saját édesanyja is tud­ta, hogy időnként a feleségétől sem „sajnálta” az ütlegelést. Persze, nagy szerepet játszott életében az ital. A bí­róságon is többször megfordult. An-* nak idején, 1970-ben különös kegyet­lenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt tíz évet töltött a fiatalkorúak bör­tönében. Aztán, alighogy kiszabadult, hamarosan újra összeütközésbe került a törvénnyel, s 1981-ben könnyű testi sértés, magánlaksértés és más bűncse­lekmény iniatt két év három hónap börtönre ítélték. Ám alig szippantott egy kis friss levegőt, ismét a börtönben kötött ki: könnyű testi sértés, garázda­ság és rongálás volt a számláján, me­lyekért egy év tíz hónap börtönnel fize­tett. Szóval, több időt töltött zárt helyen, mint szabadon. Nem csoda hát, hogy fiatal, két gyermeket nevelő felesége vonzódott a dolgos, tisztélettudó Spir­kó Sándorhoz. Szívesen látta, ha meg­látogatta őket a tanyájukon. Úgy dön­töttek: összeköltöznek. Az asszony és a gyerekek Spirkónál laktak békében, nyugalomban és megértésben. Amíg a férfi dolgozott, az asszony a ház körüli munkákat látta el. Arra az elhatározás­ra jutottak, hogy Majorosné végleg szakít a férjével. Am egyre inkább közeledett a férfi szabadulásának ideje, s ezzel egyenes arányban nőtt feleségében a félelem a durva férjtől. Ez az érzése rettegéssé erősödött, mert félt, hogy bosszút áll rajtuk. így inkább visszaköltözött a ta­nyájukra a két gyerekkel együtt. Spirkó még időnként ellátogatott Majorosné- hoz, de amikor a férj kiszabadult,, min­den kapcsolatot megszakítottak. Inkább a halál A Majoros család élete visszatért a rendes kerékvágásba. Am az asszony­nak már elege volt mindebből. Nem látta értelmét, hogy tovább ilyen körül­mények között tengesse az életét. Ta­valy májusban elszánta magát. Az anyósára bízta a két kicsi gyermekét, mondván, hogy a postaládához megy. Magához vette férje Anthetyl tablettáit és elindult, hogy végezzen magával. A környéken bolyongott, az éjszakát, étlen-szomjan, a rozsvetésben töltötte. Vivődött, hogy mit is tegyen. Másnap az egyik dűlőúton összeta­lálkozott Spirkó Sándorral. Nem sok­kal ezelőtt a tanyáján járt Majoros, és a felesége után érdeklődött. Ázt is el­mondta, hogy attól tart, az asszony végezni akar magával. Már a rendőrsé­get is értesítette. Spirkó azonban akkor még semmit sem tudott. Most, hogy összetalálkoztak, az elkeseredett nő ki­jelentette, nem bírja tovább durva férje mellett és inkább a halált választja. A férfi kérte, hogy ismét költözzenek össze és hagyjon fel ezzel a szándéká­val. Hívta a tanyájukra, de Majorosné annyira félt, hogy be sem mert menni, így aztán mindketten a közeli rozsve­tésben töltötték az éjszakát, ahová a férfi takarókat és élelmet vitt ki. Következő nap Spirkó Sándor mun­kába indult, de előtte az asszonyt elbúj­tatta az egyik fasorban. Délben, ami­kor hazament ebédelni, rendőrök ke­resték fel, és Majorosné felöl kérdez­ték. Spirkó őszintén elmondta, hogy találkozott vele. Él, de nem akar vissza­menni a férjéhez. Délután a nővére in­nen két kilométerre lévő tanyáján dol­gozott. Amikor sötétedni kezdett, Ma­jorosné elindult elé. Miután találkoz­tak, Spirkó a kerékpárját tolva, egymás mellett hazafelé tartottak. Sipos Márk- né ismerősük is épp erre járt, s utolérte őket. O is leszállt a bicikliről és így hárman együtt haladtak. Már ráfor­dultak a Spirkó-tanyához vezető dűlő- útra, amikor Majoros Lajos egy MZ motorral — melyet egy ismerőse veze­tett -í- utolérte a társaságot. Előzőleg ugyanis az italboltban megtudta, hogy a felesége él, nem követett el öngyilkos­ságot. Persze, arról is e megfelelő hír­szerző helyen hallott, hogy az asszony annak idején Spirkóval élt. Találkozás a dűlőúton Majoros közepesen ittas volt. Le­szállt a motorról, amelynek a vezetője rögtön el is hajtott. Először szép sza­vakkal kérlelte az asszonyt, hogy men­jen vissza hozzá, mert nem tud mit mondani a két gyereknek, miért tűnt el az anyjuk. A felésége azonban kijelen­tette, hogy soha többé nem akar vele egy fedél alatt élni. A párbeszédbe Si­pos Márkné is beleszólt, aki szintén győzködte Majorosnét, hogy térjen vissza az urához, de egyben a férfit is figyelmeztette, hogy ne bántsa a felesé­gét. A férj azonban alaposan legorom- bitotta Siposnét. Mondván, ő is hibás, mert nála ismerkedett össze az asszony Spirkóval, és ajánlotta, hogy jobb lesz, ha gyorsan hazamegy. így hárman maradtak. A férj minden­áron vissza akarta szerezni az asszonyt. Odalépett hozzá, hátulról átölelte és úgy próbálta hazahúzni. Majorosné tiltako­zott, s igyekezett kiszabadulni a fogás­ból. Közben pedig azt kiabálta, hogy nem akar visszamenni. Miután kiszaba­dította magát, Majoros elkapta a karját és maga felé rángatta. Spirkó Sándor, a kerékpárját fogva, másfél méterre állt tőlük. Látva a huza­vonát, szólt a férjnek, hogy engedje el a feleségét, mert ezzel semmi sem fog megoldódni. Ezt hallva. Majoros szót is fogadott, ám hangos káromkodás és szidalmazás közepette, ökölbe szorított kézzel Spirkó felé indult. Amint a köze­lébe ért, a másik a kerékpárja kormá­nyáról lekapta a harminc centiméter hosszú, a végén fémhollanderrel ellátott gumicsövet és hadonászni kezdett vele maga előtt. Majoros elkapta ellenfele mellén a ruhát, miközben annak kiesett a gumitömlő a kezéből. Összekapasz­kodtak, szorították egymást és a felbő­szült férj többször megpróbálta hasba rúgni Spirkót, de nem sikerült neki. Közben a földre zuhantak, birkóztak, forogtak. Spirkó Sándor néhányszor ököllel fejbe vágta támadóját. Végzetes birkózás Az asszony félelmében elszaladt a helyszínről. Először Spirkónak sikerült felállnia a földről, ám Majoros hanyatt fekve utánarúgótt. Ellenfele azonban elkapta a lábát és meghúzta a földön. Időközben már olyan dühös lett Spir­kó, hogy a földről felkapott egy 30-40 centiméteres faágat, és azzal ütlegelni kezdte a másik arcát. Majoros védeke­zett, elkapta a jobb kezét, s a földre rántotta. így az ág pontosan a nyakára esett. Spirkó az ágdarab egyik végére rátérdelt, a kezével pedig a másik végét szorította le. Közben torkaszakadtából kiabált, hogy segítsenek rajta, mert nem tudja a kezét levenni és megöli Majorost. A szorítást már csak akkor hagyta abba, amikor a férfi kezei szét­csapódtak és többet nem mozdult. Ekkor a földre borult, sírt, zokogott és a közelgő ismerősöknek azt kiabál­ta: „Ne jöjjetek ide, menjetek a rendőr­ségre, mert megöltem Lajost!” A történet a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folytatódott, ahol tavaly no­vember 10-én dr. Árvay Árpádné bíró tanácsa emberölés bűntettében bűnös­nek találta Spirkó Sándort. Öt év bör­tönnel, valamint négy év közügyektöl eltiltással sújtotta. Az ítélet még nem jogerős, mert, bár az ügyész tudomásul vette, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbezett, arra hivatkozván, hogy Spirkó Sándor tette jogos önvédelem volt. Bencze Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom