Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

Czinege-fészkek 3. oldal A szövetkezeti tagok vagyona nem az államé! (3. oldal) HÓI NAP: Van-e jövője a kecskeméti baromfi­feldolgozónak? Emelkednek az autóbusz- viteldíjak Japán—magyar kapcsolatok új alapokon Kaifu Tosiki és Németh Miklós nemzetközi sajtókonferenciája Kaifu Tosiki japán miniszterelnök és vendéglátója, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, szerda reggel nemzetközi sajtókonferenciát tartott a Hilton Szállóban Németh Miklós elégedetten szólt a Kaifu Tosikivel folytatott tárgyalásokról. A megbeszélések eredményei megfelelnek a kapcsolatépítés jelenlegi szintjének, és segí­tik a kontaktusok további fejlesztését is. Ezzel kapcsolat­ban Németh Miklós azt a magyar kívánságot fogalmazta meg, hogy Japán a jövőben vállaljon nagyobb szerepet Magyarország strukturális átalakításában, s örömmel szólt arról, hogy'Japán a 24-ek csoportján belül, illetve kétoldalú alapon is kész segítséget nyújtani hazánk szá­mára. Magyarország nagyra értékeli ezt a gesztust, amelynek már részletei is körvonalazódnak. Németh Miklós ennek kapcsán megismételte azt á gyakran han­goztatott tételt, miszerint Magyarország nem segélyt vár partnereitől, hanem olyan támogatást, tőkét, külföldi szakértelmet, amellyel Magyarország saját maga bizto­síthatja a gazdaság privatizálását. Kaufi Tosiki rámutatott a kelet-európai reformfolya­mat jelentőségére, hangoztatván, hogy mindez a kelet —nyugati kapcsolatrendszer egészére is hatással van. Mindezen folyamatokon belül történelmi jelentősége van a magyarországi változásoknak, Magyarország „a refor­mok zászlóvivője”. Látogatásának tapasztalatait össze­foglalva a japán miniszterelnök megelégedéssel szólt ar­ról, hogy annak eredményeként ma már jobban érti az Európában zajló történelmi jelentőségű mozgásokat, s személyes benyomásai meggyőzték arról, hogy ezen re­formoktól már nincs visszaút. (Folytatás a 2. oldalon) 1990-ES KOLTSEGVETESI VITA A MEG YEI TANÁCS ÜLÉSÉN Mitterrand Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnökének meghívá­sára január 18-án, csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Francois Mitterrand, a Francia Köztár­saság elnöke. Az elnököt útjára elkíséri felesége is. (MTI) Vízum nélkül utazhatunk Olaszországba Magyarország és Olaszország között eltör­lik a vízumkényszert a 30 napnál rövidebb uta­zásoknál — ez a legfontosabb megállapodás azok között, amelyeket szerdán, tárgyalásai végeztééi út alá Horn Gyula magyar és Gianni de Michelis olasz külügyminiszter. A vízumkötelezettség kölcsönös megszünteté­se 60 nap múlva, március 19-étől lép életbe. A 30 napnál tovább tartózkodók, tartós kiküldöttek vízuemeljárása, tartózkodási engedélyének megszerzése is sokkal könnyebb lesz, noha szá­mukra nem szűnik meg a vízumkötelezettség. Háttérbe vagy süllyesztőbe? Jajszavát hallatná a munkás, ha valahol meghallgatnák. A tévé­képernyőről azonban egy ideje hi- ’ ányzik a dolgozó ember. Az értékek — a fogyasztási javak — létrehozó­ja méltatlanul háttérbe szorul. Háttérbe vagy süllyesztőbe? Ez azért nem teljesen mindegy. Kende­rest Lászlótól, a Kecskeméti Zo­mánc- és Kádgyár kádtisztítójától hallom: — Ennél mélyebbre, mint most, 40 éves koromra, nem süllyedtem anyagilag. Nyolcezer-nyolcszáz, ki­lencezer forint fizetést kapok kéz­hez tisztán, havonta. Ebből és 1800 forint tanácsi szociális segélyből tartom el egymagámat s három gyermekemet. A legnagyobb 12 éves, a két kisebb 11 és 9. Amikor 1985-ben idejöttem, láttam, hogy piszkos, poros munkára jelentkez­tem, de nem kényeskedhettem. Meg kell élni valamiből. Volt úgy, hogy vasárnap éjszakára jöttünk be dol­gozni, csakhogy ezzel is több legyen a borítékban. A mázsás kádakból hetvenet megmozdítok egy mű­szakban. Ezt csak azért mondom el, hogy tudják: a munkás ma megdol­gozik a 18 forintos tejért. Dollárt még nem láttam 40 éves fejjel. Ha valaki ideadná a kezem­be, azt sem tudnám, hogy az. Kér­dezze meg az öntödei tisztítóban dolgozó 50 embert, hogy ők jobban (Folytatás a 2. oldalon) • Ezt a mostani adórendszert végképp eltörölni (Jánosi Ist- váit) , t Porban, piszokban, a nehéz munkát is vállalva. Nem kényes­kedhettem ... — mondja Kende- resi László. (Méhesi Éva felvéte­lei) Szűkre szabott lehetőségek — 12,6 milliárd forintból I Húszezer katona érvényesíti a rendkívüli állapotot Azerbajdzsánban Több mint tízezer katonát dobtak át az elmúlt 24 órában Karabah-hegyvi- dékre, az autonóm területet övező vá­rosokba, a szovjet államhatár menü azerbajdzsán területekbe, ahol hétfőn rendkívüli állapotot hirdettek ki az ör­mény—azerbajdzsán nacionalista bel- villongások miatt, a további vérontás megakadályozása érdekében. A TASZSZ jelentése szérint kedden, erősítésként, a belügyi alakulatok több mint 6 ezer katonája érkezett légi úton e körzetekbe, s több mint ötezer fős katonai egységek is azt a parancsot kapták, hogy támogassák a karhatalmi erők tevékenységét Légi úton belügyi és ügyészségi nyomozócsoportok ér­keznek a térségbe, hogy felelősségre vonják a szenvedélyeket felkorbácsoló, a pogromokat szervező szélsőséges ele­meket. Az elmúlt napokban több mint skáz pogromlovagot vettek őrizetbe. Megkezdődött a katonai parancs­nokságok szervezése az érintett terüle­teken: a rendkívüli állapot előírásai szerint jelentősen korlátozzák az ál­lampolgári jogokat, s a helyi hatalom e parancsnokságok kezébe kerül. A rendőri alakulatok és a katonaság átvette a legfontosabb objektumok, így a vasút, a közutak, a vállalatok, a köz­művek, a repülőterek stb. őrzését, meg­kezdték az elrabolt fegyverek begyűjté­sét, elkobzását. Szovjet csapatok érkeztek az állam­határ menü azerbajdzsán területekre, így Nahicsevánba is, hogy megerősít­sék a határ védelmét. A zavargások itt december elején kezdődtek, amikor is több tízezer azerbajdzsán követelte a határátlépések könnyítését, s megron­gálták a határzárat is. A Moszkvában kedden befejeződött szovjet—iráni tár­gyalások értelmében január végén Te­heránban írják alá-a kishatárforgalom- ról szóló megállapodást. Elfogadta az 1990. évi költségvetést tegnap Kecskeméten tartott ülésén Bács- Kiskun Megye Tanácsa. Az utóbbi időszak legnépesebb tanácsülésén — a jegyző­könyv és a szavazatszámlálás tanúsága szerint 68 tanácstag volt jelen — Gaborják József megyei tanácselnök köszöntötte a testület tagjait, köztük Szabó Gábor református esperest, aki ezentúl Kecskemét megyei várost képviseli majd a megyei tanácsban. , A tanács jóváhagyta a napirendet, amely a következő témákat tartalmaz­za: 1. Beszámoló a végrehajtó bizottság tevékenységéről. 2. Javaslat a tanácsok 1990. évi költ­ségvetésére. 3. Előterjesztés a megyei tanács 1990. évi munkatervére és tájékoztató a vb idei munkaprogramjáról. 4. Tájékoztató az önkormányzati törvény szabályozási koncepciójáról. 5. Egyéb ügyek, interpellációk. A testület a végrehajtó bizottság el­múlt 3 éves tevékenységéről szóló be­számolót elfogadta. Ezt követően Kő­törő Miklós, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője az 1990-es költségvetési javaslathoz fűzött szóbeli kiegészítést. Vitaindítójában kiemelte, hogy a ta­valy decemberben előzetes elgondolás-, ként tárgyalt tervezet még számos bi­zonytalansági tényezőt tartalmazott, amelyek azonban az országgyűlési döntések nyomán jórészt tisztázódtak. Az persze tény maradt, hogy a népgaz­daság költségvetése minden eddiginél szűkebbre szabja az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeit, s a tanácsi költ­ségvetés nem biztosít fedezetet a várha­tó áremelkedésekre, újabb fejlesztések- (Foly tátás a 2. oldalon) Lemondott a belső biztonsági szolgálat vezetője Horváth József vezérőrnagy, a '' BM belső biztonsági szolgálatának: vezetője az MTI érdeklődésére kö­zölte. hogy a napokban levelet írt a belügyminiszternek, amelyben kér­te felmentését, mert a belső bizton­sági szolgálattal és személyével' szemben megrendült a bizalom. El­mondta: az állambiztonsági tevé­kenységgel összefüggő ügyészségi vizsgálathoz minden okmányt, - anyagot benyújtottakj^hogy minél hathatósabban segítsék munkáju­kat. Hozzátette: véleményé szerint a belbiztonsági szolgálat nem vég- . zett alkotmányellenes tevékenysé­get, s miközben igyekezett az októ­berben módosított alkotmányhoz ■ hozzáigazítani munkáját, áldozata lett a politikai csatározásoknak. Horváth József szerint félő, hogy ez a bizalomvesztés a későbbiekban még nagy kárt okozhat. „Azt sem | érzem korrektnek — mondotta —, hogy már a vizsgálat megkezdése­kor prejudikáltak, rögtön bűnös­nek neveztek ki minket. Ezért én - levonom a konzekvenciákat, és ie- moödók”. Ismeretes: a legutóbbi kabinet--, ülés elrendelte, hogy a belügymi­niszter a január 18-ai miniszterta­nácsi ülésre nyújtson be előterjesz­tést az állambiztonsági tevékenység tartalmi, szervezeti változtatására, jogi szabályozására és a szükséges személyi változtatásokra. Nem annyi az annyi! (HANEM MÉG TÖBB) Tegnap abból az országgyűlési képviselőknek dr. Soltész István parlamenti főtitkár által hivatalosan megküldött törvényjavaslat-munkapéldányból adtam közre részleteket. Ezt a kulturális bizottság ülésén osztották ki. Kiderült azonban, bogy időközben meg­született a végleges törvényjavaslat-tervezet. A kü­lönbség a tegnap leírtak és az új változat között az, bogy az új nem határozza meg összegszerűen »'képvise­lői tiszteletdíjat, hanem úgy fogalmaz: a mindenkori miniszteri fizetés 50 százaléka. (Ez ma egyébként 50 ezer forint, mármint a miniszteri fizetés felé). A másik módosítás: a bizottsági tagságért nem 20, hanem 40 százalékos pótdíjat irányoz elő, fönntartva, hogy egy képviselő maximum két bizottságban dolgozhat. Har­madsorban pedig: a költségkeret konkrét összegét, s azt, hogy egyáltalán milyen költséget hogyan fizettet­het meg a képviselő, a jövendő Országgyűlés által meghatározandó Házszabályban javasolja megfogal­maztatni. Olvasóink reakciója, aggodalma, hogy ezek az ösz- szegek esetleg magasak, talán abból fakad, bogy a mostani képviselők havi fizetései nem kerültek nyilvá­nosságra. Szakértők szerint az igazgatók, tsz-einökök és más menedzserek a mai parlamentben ezeknek az összegeknek a sokszorosát keresik meg (no, nem azért, mert képviselők, hanem mert komoly beosztást tölte­nek be). A következő parlament azonban kizárólag főfoglalkozású képviselőkből fog állni, akik ráadásul nem csupán havi 4-5 napot töltenek konkrét ülésezés­sel, hanem egyfolytában törvényhozói munkát végez­nek. Könnyen lehetséges tehát, bogy az új parlamenti képviselők több — képviselői — munkáért sokkal ke­vesebbet fognak kapni, mint a mostaniak, akik közül soknak az 5-7 ezer forintos tiszteletéi} valóban csak jelképes összegecske, zsebpénz. A vita a bizottsági üléseken egyébként tovább folyta­tódik. Konkrétan arról: a „ tiszteletéi j” kifejezés mö­göttes tartalma vajon nettó vagy bruttó összeget je­löl-e? Ki fizeti a — ma még — 43 százalékos társada­lombiztosítási járulékot? Egyszóval: a képviselői „tiszteletdíjak” ügye még nem lefutott... * Ballai József Két Cavinton helyett egyet... Olvasóink tegnap reggel nem sajnálták a telefonköltséget, hogy az országgyűlési képvise­lők fizetésének közreadott terve­zetét minősítsék. Az ügyeletes riporter csak úgy kapkodta a fejét: de hisz mit is tehetett vol­na ?! A kérdésre, hogy érdemes-e a Parlamentbe „bejutni”, egy a válasz: igen. Akár mindenáron! Ilyen feltételek mellett ez már nem is képviselőség, hanem fő­nyeremény! Ha eddig csak pártcélok vezé­relték az aspiránsokat, most már az anyagi javak birtoklása is lelkesítheti a nemes célért küz­dőket! Egy nyugdíjas asszony főihá­borodva mondta: — Ennyi fizetést egy képvise­lőnek, amikor egy idős férő a gyógyszertárban a két doboz Cavinton helyett csak egyet kért, mert nem volt annyi pénze, hogy kiűzéssé?! Hát igen, a Cavinton a szelle­mi megfrissülés gyógyszere. Akik a bértervezetet összehoz­ták, sajnos, nem élnek vele. Pe­dig rájuk férne! Már annak okán is, hogy ideje lenne rádöbbenni: nem szül jó vért, ha a nyomorgó emberek azt látják, hogy a fejük felett ismét nagy osztozkodás történik! És azt se volna jó ágyelmen kívül hagyni, hogy a választásra jogosultak egybarmada nyugdí­jaskorú. Az USA-ban már rég rájöttek, hogy a szeniorok sza­vazata döntő, tehát megnyeré­sük sem mellékes! Nálunk viszont, egypártrend- szer ide, többpártrendszer oda, egy a vezérelv: aki a tűz körül ül, kikaparja magának és a hason­szőrűeknek a gesztéhyét... Ötmillió magyar meg kapa­rásszon a pénztárcájában. Ca- vintonra, kenyérre, miegyébre. Csak nehogy eszükbe jusson eme foglalatosságuk közben, hogy a zsebükben kaparászó ke­zekre üssenek! ‘ Nagy Mária sm

Next

/
Oldalképek
Tartalom