Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

\ 1989. december 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Földinduláskor is rendnek kell lennie Új rendőrkapitány Kecskeméten Dr. Molnár Istvánnal a beiktatását követő napon, délutánra beszéltünk meg,találkozót. Ám igencsak gondban voltam, mert nem tudtam, hol is keressem. Az eddigi helyén, a megyei rendőr­főkapitányságon, vagy már a Kossuth téren? Végül is az új irodájá­ban beszélgettünk. — Tudja — kezdi'Kecskemét új rendőrkapitánya a beszélge­tést —, ma még én sem tudtam pontosan, hol leszek. Nálunk az a rend, hogy amíg a felettes nem költözik el, addig a helyére lépőnek türelemmel kell várnia. , -— Ez, gondolom, önre annál inkább érvényes, mivel ebben a beosztásban igen fiatalnak szá­mít. Kérhetnék egy rövid bemu­tatkozást?- Harmincnyolc éves va­gyok. Annak idején Kecskemé­ten, a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiz­tem. Rendőrtiszti főiskolát vé­geztem. Tompái vagyok, Izsák­ra nősültem. Végül is 15 éve Kecskeméten dolgozom és majdnem ennyi ideje itt is élek. Először a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztályára kerültem, aztán 1980-tól 1981-ig a kecskeméti rendőrkapitányság vizsgálati alosztályát vezettem. Ezt köve­tően ismét a főkapitányságon dolgoztam, a népgazdaság- és társadalmitulajdon-védelmi osztály alosztályvezetője vol­tam. Négy év óta az egész osz­tály az irányításom alá tarto­zott. Időközben jogi egyetemet végeztem. A magánéletemről annyit, hogy nős vagyok és két fiam van. — Nem is olyan régen, a Pe­tőfi Népe hasábjain, a volt városi rendőrkapitány, dr. Bitó István (akit most a megyei rendőrfőka­pitány helyettesévé neveztek ki) igen elszomorító és megdöbben­tő képet festett a rendőrség hely­zetéről. Ilyen körülmények kö­zött feltételezhetően, egyebek mellett, bátorság is kellett e be­osztás vállalásához. — Szóval arra kíváncsi, hogy miért vállaltam? Hát nézze, en­gem annak idején, 18 évesen, amikor a rendőri pályára jé- lentkeztem, vonzott ez a mun­ka, főleg a nyomozás. Már amit könyvekből, filmekből megtud­tam róla. Miután az ember bi­zonyos gyakorlatra, tapaszta­latra tesz szert, rájön e hivatás szépségeire és nehézségeire is. De hát'minden feladatot így kell vállalni. Feletteseim már nagyon fiatalon megtiszteltek bizalmukkal, amint már, eddigi pályafutásomat említve, részle­teztem. S hogy őszinte legyek, én ismerem e beosztással járó gondok egy részét, s éppen ezért nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy engem bíztak meg. — Bár még tulajdonképpen a székét sem foglalta el, mégis, hogyan vélekedik az önre háruló feladatokról?- Én eddig huszon-egyné- hány ember munkáját irányí­tottam. Most több száz a be­osztottam, s azt már nem is em­lítem, hogy hány lakos jut a rendőrkapitányság illetékességi területére. Szerteágazó munka folyik itt, a bűncselekmények felderítésétől az útlevélkiadá­sig. Elődöm, dr. Bitó István után nekem jelenleg annyi cé­lom lehet, hogy megfelelő fo­lyamatosságot és eredményes­séget mutassak fel a rendőri munkában. Egyébként alap- koncepcióm, hogy a rendőrség nem önmagát találta ki. Min­den társadalom, bármilyen be­rendezkedésű, egyfajta rendet követel meg, hogy állampolgá­rai megfelelően élhessenek és dolgozhassanak. A rendőrség­nek, miután azért tartják, hogy megfelelő rendet, közbiztonsá­got teremtsen, adott esetben ne­héz helyzetben, akár földindu- lá'Skör is eleget kell tennie en­nek az elvárásnak. Annál is in­kább, mert ha az ember becsü­lettel teljesíti a kötelességét (a rendőrség költségvetésből él, amelynek alapja ugyebár az adó), akkor méltán várja el, hogy a társadalom teremtse meg neki a biztonságot, amiből élni tud. Bencze Andrea CIKKÜNK NYOMÁN A Dégáz válasza ' a halasiaknak Lapunk június 7-ei számában ír­tunk a kiskunhalasi „gázcsatáról”, a fogyasztók és az ipar között, A gázra mindenki ráfizet címmel. A cikk tudósított az Ipari Mi­nisztérium és a reklamáló lakosság képviselőinek találkozójáról, amelynek előzménye az volt, hogy a Fogyasztók Bács-Kiskun Megyei Tanácsa, valamint a lakosság leve­le 1400 aláírással panaszt emelt a gáz minősége ellen. Akkor az Ipari Minisztérium felajánlotta, hogy mintát vesz, s az adatokat közli a fogyasztókkal, de jelezte azt is, hogy a későbbiekben, egy modern mérőműszer felállítása után, folyamatos adatszolgáltatás áll majd a lakosság rendelkezésére? November végén levél érkezett szerkesztőségünkbe a Dégáz Bajai Üzemigazgatóságától, s kérték, adjuk közre az alábbi tájékozta­tást: „Az ipari miniszterhelyettesi tár­gyaláson Kiskunhalason a Dégáz' feladataként jelölték meg a föld­gázminőséggel kapcsolatos adat­szolgáltatást a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács V. B. műszaki osztálya részére, a Gáz- és Olajszállító Vál­lalattól kapott adatok alapján. Ez az adatközlés november elejétől fo­lyik, így a fogyasztók nyomon kö­vethetik, hogy a szolgáltatott föld­gáz fűtőértéke az adott 32 megajou- le/köbméter érték között van-e. ( Azaz 30,4—33,6 megajoule/ köbméter között.) Az 1400 aláírást tartalmazó jegyzékből 50 háztartá- si fogyasztó kijelölésére kerül sor. A fogyasztói berendezések vizsgá­latát szeptember 18—26. között el­végeztük, az érintettek előzetes ki­értesítése alapján. A megállapítá­sainkat fogyasztóként munkajegye­ken rögzítették a fogyasztó és a fo­gyasztók képviseletében jelen lévő Mihály László aláírásával záradé­kolva. A berendezések felülvizsgálatá­nak időszakában a földgáz fűtöér- téke a szanki indítóponton 32,1— 32,4 megajoule/köbméter. A városi tanács képviselője a gáz- szolgáltató által tett megállapítá­sokkal egyetértett, s megerősítette, hogy a gázkészülékek az adott idő­szakban szolgáltatott földgázzal jól üzemeltek. A Dégáz Vállalat további hely­színi vizsgálatok elvégzésére megbí­zást adott a Szénhidrogénipari Ku­tató és FejleSztő Intézet részére. Az intézet a vizsgálatokat november hónapban elvégezte. Vállalatunk és a kiskunhalasi kirendeltség dolgo­zói fokozott figyelemmel készültek az 1989/90. évi fűtési idényre a be­jelentett, földgázminőséggel kap­csolatos fogyasztói panaszokra azonnal intézkednek." Rábóczki János üzemigazgató Csak egy mondat a fentiekhez. Reméljük, a lakosság is olyan meg­elégedett és bizakodó, mint a Dé­gáz. H. T. Kartellhivatal alakul Elkészült a verseny- és ártörvény tervezete, a versenygazdaságban nélkülözhe­tetlen jogszabályokat a következő hetekben társadalmi vitára bocsátják. A tör­vénytervezetek ezt követően kerülnek a kormány, majd a parlament ele, és léphet­nek életbe, esétleg már a jövő év első felében. Minderről hétfőn tartottak sajtótájé­koztatót az Országos Árhivatalban. Vissi Ferenc árhivatali elnök elmondta: a törvénytervezetek kialakítása során számos nyugati piacgazdaság több évtizedes'tapasztalatait is hasznosították. Azt is figyelembe kellett venniük, hogy az ország, jelenlegi gazdasági állapota alapján, nem készült fel egy ilyen versenyszabályozásra, de ha nem léptetik életbe ezeket a törvényeket, nem alakulhat ki megfelelően a piacgazdaság. A gazdasági környe­zet tehát egyelőre nem a legmegfelelőbb, mégis a verseny- és ártörvény alkalmazá­sa a piacgazdaság felé vezető út egyik nagyon fontos lépésének tekinthető. Az új törvények abból indulnak ki, hogy az árakat a vevő és az eladó alakítja ki, ezért korlátozni fogják az államigazgatási jogokat, amelyek eddig az árak alakulásába való beavatkozást jelentettek. A kartellhivatal csak olyan esetekben emel majd szót, ha úgy látja, hogy visszaélnek a monopolhelyzetekkel, illetve korlátozzák valamilyen módon a versenyt. RÁDIÓ JEGYZET [ A Húszas Húszas Stúdió, ez az elnevezés a Ma- j gyár Rádiónál nem valami felvételi | szoba számát jelenti, hanem egy rend­szeres időközönkénti műsornak a címe. Mégpedig már 25 éve! Ifjúsági réteg- műsornak indult, de valójában minden korosztályhoz szól. A szociográfiához közelítő, életteli, keményen őszinte do­kumentumműsor. Két nevét is említeni kell vele kap­csolatban: Kovalik Márta szerkesztőét és Hegyi Imre riporterét. Az előbbi fe­gyelmezettsége s az utóbbi „rámenőssé- ge” révén jöttek létre azok a dokumen­tumműsorok, melyekre még évek múl­tán is emlékezhetünk. Mint legutóbb is, a Kádergyerekek címűre, amelynek nagy visszhangja volt. Az új vallási szektát alapító cigányokról szóló Kreol mise, vagy a látszólag ok nélkül öngyil­kossá lett 14 évds fiú története, a Tetté­nek oka ismeretlen című adás is ezek közé tartozik. Az elmúlt héten hétfőn elhangzó Aki szegény, az a legszegényebb című össze­állításban az élet perifériájára szorult emberek megrendítő sorsat villantot­ták fel. Közülük is egy járni is alig tudó öregasszony sorsa volt a legmegrá­zóbb, aki alkoholista lánya öt gyerme­két is neveli, de még mindig bizakodó, mert élni akar, a gyermekek miatt. Hegyi Imre egyébként „civilben” ze­nész, a Magyar Állami Énekkar segéd­karnagya, s a „pokoljáró” valóságfel­tárás a szenvedélye. Szerencsés társulá­suk, negyedszázados alkotómunkájuk megérdemelne egy jelentős díjat, amit mások már régen elnyertek. Hangzavar Az Áthangolás című, szerda esti mű­sor témája eredetileg ez volt: Nemzeti médiák a többpártrendszerben. A szer­kesztők úgy gondolták, hogy a Magyar Rádió és Televízió felügyeletére létre­hozott kormánybizottságról és nem ál­talában a „médiákról” — közvetítő eszközökről — kellene vitát rendezni­ük. A pártok képviselői mellett meg­hívták a bizottság koordinátorát is, fejtse ki a véleményét. Rövidesen olyan parázs vita kereke­dett, hogy a rádiónál ülő alig értett valamit a hangzavartól. A műsor szer­kesztője, Pásztor Magdolna még „rá­tett egy lapáttal”, mert nem rejtette véka alá a bizottságról alkotott elítélő véleményét, holott a vita mederben tar­tása lett volna a feladata. A szegény koordinátor, l^öhalmi Ferenc, alig tud­ta elmondani megbízatásuk és elképze­léseik lényegét. Az ilyen káoszba fiilladt vitamüsor csak erősíti a hallgatóban is azt a meg­győződést, hogy a rádiónál sincs min­den rendben, fellazulóban a szükséges rend és fegyelem. Vagyis, hogy tényleg szükség lenne valamiféle kuratóriumra. Ajánló A Rádió Dalszínháza különleges be­mutatójára kerül sor vasárnap este a Kossuth rádióban. Még a húszas évek­ben született A diadalmas asszony című operett, melyet Klein József, a bécsi állami operaház karmestere a legnép­szerűbb Csa/kovszkij-melódiákból állí­tott össze. Budapesten 1923-ban mutatták be, s azóta is készültek felvételek a legszebb zenei részleteiből. A mostani, teljes fel­újításban szerepet kapott, többek kö­zött: Bács Ferenc, Gulyás Dénes, Toko- dy Ilona', Rozsos István, Kézdy György, Tyll Attila, Máthé Erzsi —_hogy a kedvcsináló névsort említsem. Érdemes lesz tehát előjegyezni a hét végi pihen­tető programban, még akkor is, ha a televízió szintén zenés játékot, sőt egy krimit is kínál. F. Tóth Pál AZ ELLENZÉKI KEREKASZTAL HÍREI Túl vagyunk történelmünk első népszavazásán, krimihez méltó izgalmak után derült ki a végeredmény az első kérdésben, végül győzött a négy igen. Rögtön le kell szögezni — nem a Szabad Demokraták, illetve a „négy igen” pártjai a nyertesei e referendumnak —: az igazi győztes a magyar nép. Azya magyar nép, amelyik megtévesztő magyarázatok, boj­kottfelhívás ellenére egyértelműen kinyilvánította, hogy igenis fontosnak tartja a feltett kérdéseket és igenis dönteni akar. A végeredmény ismeretében könnyű lenne ma már, a megelőző polémiákra utalva, értékesíteni a ziccereket. Nem teszem, csak egyetlen 'tényre utalok: az 58%-os részvételi arány nemzetközi összehasonlításban is kimagasló aktivitásról tanúskodik. (Ez nem az én, hanem a szakemberek egybehangzó véleménye.) Egyetlen példa: az amerikai elnökválasztásokon is 50-60% körüli ez a mutató, pedig annak tétjét senki sem vitatja, s ott aztán van épp elég kampány, felhajtás. Nyugodtan leszámolhatunk tehát azzal a sztereotípiával, hogy nálunk politikailag közönyösek az emberek, hogy ne mondjam, depolitizáltak. Ennél is talán fontosabb tanulság, hogy igenis érett a nép, tudja, hogy mit akar. Az első kérdésnél ez tetten érhető, hiszen itt a hatalom olyan magyarázatot íratott a szavazólapokra, mint­ha a között kéne választani, hogy a nép vagy a parlament válasz- sza meg a köztársasági elnököt. Nos, annak ellenére döntött a nép igennel, hogy már az elnökválasztás időpontja is ki volt tűzve. Igenis a szavazópolgárok tisztában voltak e kérdés tétjével, hiába korteskedett a kormányzó párton kívül néhány, magát ellenzékinek valló párt is a „nem” válasz mellett, és hiába agitált a magát legnagyobb „ellenzéki” pártnak valló Magyar Demokra­ta Fórum a távolmaradás érdekében. A szoros eredményen fanyalgóknak csak annyit, hogy a de­mokrácia szabályai szerint a többség akkor is többség, ha még ennél is kisebb a különbség, akár egyetlenegy. Keveset beszélünk a többi három kérdésről, illetve az azokra adott válaszokról. Pedig ez sem tanulság nélküli. Egyértelműen mutatja az eredmény, hogy a 'magyar nép döntő többsége (kb. 95%) elutasítja a létező szocializmus tipikus jelenségeit (munka­helyi pártszervezet, pártvagyon, munkásőrség). Talán nem túl merész a következtetés, hogy a nép rendszerváltást akar, persze, erre a végső választ a parlamenti választások adják meg. Érdekes, hogy egyedül a Grósz—Ribánszki-féle MSZMP agitált a NÉGY NEM mellett. Úgy tűnik, ez a párt talán mégsem rendelkezik olyan óriási tömegbázissal, mint amilyenre oly szívesen hivatko­zik. Nem volt hiábavaló feltenni e kérdéseket, hiszen a fenti intézményeket a népszavazás után már csak egy nyílt diktatúra tudná ráerőltetni a társadalomra. Érdekesség az is, hogy az MSZ(M)P októberi kongresszusa mennyire volt tisztában a mun­kahelyi pártszerveződéssel kapcsolatban a nép, illetve saját tagsá­ga véleményével, amikor úgy foglalt állást, hogy a pártszerveze­tek maradjanak a munkahelyeken. Az MSZ(M)P akkori taglét­száma kb. 700 ezer volt, míg a népszavazáson ezzel alig több, mint 200 ezer ember értett egyet. Végül levonhatjuk azt a tanulságot is, hogy a parlamenti vá­lasztásokat másképpen kell szervezni. Nem fordulhat elő, hogy otthonuktól távol lévő diákok, kórházi betegek, művészek stb. nagy része gyakorlatilag ki legyen zárva a szavazás lehetőségéből, hogy az ún. „kopogtatócédulákat” amatőrök időnként a szemét­kosárba kézbesítsék, hogy a népesség-nyilvántartás funkciózava­rai miatt régen elhalt személyek is kapjanak értesítést. És, persze, sürgősen meg kellene a pártoknak egyezniük valamiféle választá­si etikai kódexben, mert a korteskedés körüli anomáliák igazán senkinek sem használhatnak. A népszavazás eredménye elutasította a parlamenti választá­sok előtti elnökválasztást, így egy lényeges akadály elhárult a demokratikus átmenet elől. Most már minden figyelmünket a szabad országgyűlési választásokra kell irányítanunk. A szabad demokraták véleménye egyértelmű: minél előbb ki kell tűzni a választásokat. Erre megvan a lehetőség, hiszen ugyanezt .dekla? rálta az MSZP és az MDF is. A pártok párbeszéde a kormánnyal elkezdődik, így minden esély megvan arra, hogy március második feleben hazánkban parlamenti választások legyenek. Könnyű belátni, ha olyan, egymással eltérő politikai nézeteket valló pár­tok, mint például az MSZP és SZDSZ, ebben a kérdésben ugyan­azt vallja, az Országgyűlés sem állhat ellent a politikai nyomás­nak és kénytelen lesz levonni a megfelelő következtetéseket, tehát elhárít minden akadályt a tavaszi választások elől. Időszerű lenne a választások előtt, ebben a felgyorsult időben, néhány pillantást vetni a politikai palettára. Égyre élesebben rajzolódik ki két fő irány. Egyik oldalon állnak a gyökeres rend­szerváltást akaró pártok, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Fiatal Demokraták Szövetsége. Ok nemcsak rendszer- váltásról beszélnek — ezt mások is megteszik —, hanem annak irányát is meghatározzák. Nevezetesen: következetesen töreksze­nek a polgári demokrácia megvalósítására. Ez az a cezúra, ami megkülönbözteti őket az MSZP, MDF, Magyar Néppárt stb. nevével fémjelzett, ún. „harmadik utas” pártoktól. A „négy igen” pártjai ugyan csak a népszavazásra szólóan léptek „kiskoalíció- ra”, ám a későbbi együttműködésre is kétségtelenül van esély. Az MSZMP-ről csak annyit, e párttal valószínűleg az összes többi valamilyen módon szembenáll, s bár nem szeretném őket lebecsülni, a népszavazás számszerű eredményének tükrében úgy tűnik, tömegfolyásuk egész egyszerűen jelentéktelen. Tényleg az esélytelenek nyugalmával indulhatnak a választásokon. Úgy gondolom, nyíltan kell szólni a Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Magyar Demokrata Fórum szakításáról. A népsza­vazás volt az a politikai esemény, amely egyértelműen szembeállí­totta egymással e két szervezetet. Rögtön megjegyzem, ezt én személy szerint hasznosnak tartom, hiszen megkönnyíti a válasz­tópolgárok tisztánlátását. Meggyőződésem, hogy ma már az ellenzékiségnek nem az a kritériuma, hogy elutasítjuk az elmúlt 40 év politikáját, az állampártot, hogy 1956-ot forradalomnak nevezzük, hiszen ezt ma már minden párt (beleértve a kormányzó MSZP-t is) megteszi. Kivétel természetesen a félig-meddig létező MSZMP. Ki kell mondanom, a látványos deklarációk ellenére, az MDF — úgy tűnik — nem ellenzéki párt. A népszavazással kapcsolatos magatartásával egyértelműen kiszóljálta az MSZP érdekeit; más kérdés, hogy sikertelenül. Egyértelműen deklarálta, hogy a vá­lasztások után hajlandó koalícióra lépni a jelenlegi kormányzó párttal. A múlt héten pedig többedmagával, mint „erkölcsös pártok”, közös sajtóértekezletet tartott az MSZP-vel. Számomra ma az jelenti az ellenzékiséget, ha valaki következetes és megha­tározott rendszerváltást akar. Úgy tűnik, az MDF nem ezt teszi. Rögtön megjegyzem, nem az egyszerű MDF-tagokról beszélek, hiszen közöttük nagyon sokat ismerek, akik távolról sem értenek egyet vezetőségük álláspontjaival. Az SZDSZ-nek meggyőződése, hogy tényleges rendszerválto­zást vár a nép, nem elégszik meg puszta elitváltással. Attól nem lép előre az ország, ha a volt pártbizottsági névtáblákat alispánira cserélik. A nép-nemzeti gondolatok túlhangsúlyozása, az erkölcs- . ről való szónoklatok pedig azért veszélyesek, mert elfedhetik a lényegi kérdést, a gyökeres gazdasági átalakítás szükségét. Ter­mészetesen a magyarság, illetve az erkölcsi állapotok problémája jelentős, azzal foglalkozni kell, ám a lényegi áttörés a gazdaság­ban látszik szükségesnek és halaszthataúannak. A gazdaságot azonban törvényszerűségek irányítják (normális esetben), ezért ehhez tényleg komoly, megvalósítható program kell. A szabad demokraták ezt részleteiben is már kidolgozták. Végül megkülönbözteti a két szervezetet a politizálás stílusa is. Ehelyütt nem kívánom minősíteni Csengey Dénes, ületve Csurka István népszavazás kapcsán tett megnyilvánulásait, ezek ugyanis önmagukat minősítik. A nemzet a pártoktól jól elhatárolható, világos programokat vára jövőt illetően. A Szábad Demokraták Szövetsége nyilvános­ságra hozta a magáét. Mások következnek. Dr. Sándor László, a Szabad Demokraták Szövetsége. Kecskeméti Szervezetének -szóvivője Csak 35 éven felülieknek! A Fiatal Demokraták Szövetsé­gének II. kongresszusa elfogadta, hogy 35 éven felüli szimpatizánsai­ból támogató tagságot hoz létre. Ennek megfelelően a Fidesz Kecskeméti Csoportja felhívással fordul mindazokhoz, akik a Fidesz által kinyilvánított társadalmi, poli­tikai, gazdasági elvekkel és pólókkal egyejértenek, vagy azokkal részben . azonosulni tudnak, de a fenti kor-51 határt meghaladták, hogy támogató tagként csatlakozzanak a csoport­hoz. A támogató tagnak semmiféle tagdijat nem kell fizetnie, de önkén­tes hozzájárulást természetesen örömmel elfogadunk. Ugyanakkor — korhatár nélkül — várjuk azon magánszemélyek (főleg kisiparo­sok, kiskereskedők, magángazdál­kodók stb.), jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dasági társaságok jelentkezését is, akik kifejezetten anyagi támogatás­ban kívánják részesíteni a Fideszt ill. csoportunkat, a jövendő válasz­tásra történő eredményes felkészü­lés érdekében. A leendő „szponzo­roknak” célszerű lenne e célra ala­pítványt létrehozni, mivel ebben az esetben az oda befizetett összegeket adóalapjukból levbnhatnák. A csatlakozási szándékot, vala­mint az anyagi támogatást a Fidesz- irodán (Kecskemét, Katona J. tér 8. fszt. 11. sz.) lehet bejelenteni, illetve ; név és lakcím megadásával a 76/21- 266-os telefonszámon, hétfőtől csü­törtökig du. 5—7 óra között. * * * Szervezeteink elhatárolják magu­kat a Bácskapocs november 28-ai számában „Esélylesö” címmel meg­jelent írás ránk vonatkozó részétől. Fel sem merült részünkről semmifé­le tiltakozás lehetősége a kecskemé­ti Katona József Színház leendő igazgatójának kinevezésével kap­csolatban. Tisztában vagyunk vele, hogy a pályázatok elbírálása az erre a célra létrehozott bizottság felada­ta, munkáját még közvetett módon sem kívánjuk befolyásolni. Ezért le­szögezzük, hogy sem Komáromi Attila, sem más pályázók személyé­vel kapcsolatban nincs semminemű kifogásunk. Szabad Demokraták Szövetsége Kecskeméti Szervezete Fiatal Demokraták Szövetsége Kecskeméti Csoportja A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alapcéljai 1. Szabad, demokratikus választásokat, jogállamiságot! 2. Munkahelyek depolitizálását! 3. A nagyhatalmak által garantált semlegességet! 4. Teljes jogú tagként csatlakozást az Európai Közösséghez! 5. A katonai tömbök egyidejű felszámolását, európai biztonsági szerződést! % 6. Négyhavi katonai szolgálatot, zsoldos hadsereget! 7. Vegyes szektorú piacgazdaságot, szabad versenyt! 8. Az önkéntesség elve alapján újraszerveződő, piacorientált mezőgazdaságot! 9. Az állami bürokrácia lebontását, regionális és helyi önigazgatást!^ 10. Átfogó tulajdonreformot úgy, hogy mindenki számára a munkához való jog és a létbiztonság garantálva legyen! 11. Az állam a gazdaságban csak az adó- és hitelpolitikában legyen jelen, a szociális igazságot az élosztásban érvényesítse! 12. A kis- és középvállalkozások ügyének felkarolását! 13. Korlátozásmentes és egyenjogú bel- és külkereskedelmi lehetőséget min­denfajta vállalkozó számára, a vállalkozás teljes szabadságát! 14. A tisztességes piaci verseny garantálását! 15. Mindenkire egyformán kiterjedő szociális védőhálót, az emberhez méltó élethez elegendő munkanélküli-segélyeket, nyugdíjreformot, családipót- lék-reformot, vállalkozásinditó segélyt, végkielégítést! 16. A területileg, egészségileg vagy szakképzettségükben hátrányos helyzetű­eknek esélyegyenlőséget, az átképzés költségeinek átvállalását az életben való érvényesüléshez! 17. Előjogoktól mentes társadalmi igazságosságot! 18. A csődöt előidéző politikai-gazdasági lobbyk túlélésének megakadályozá­sát! 19. Egykeresős családmbdellt, de a nők munkahelyi diszkriminációja nélkül! 20. Az első gyermekévek a családban, erkölcsi nevelést is biztosító gyermekin­tézményeket és iskolákat! 21. A kényszerű asszimilációt megakadályozó nemzetiségi politikát, a cigány­ság személyiségi jogainak elismerését! 22. Napi nyolcórás munkával a megélhetést biztosítani kell! 23. Kiszámítható és hosszabb távon állandó adórendszert! 24. Határainkon túl élő honfitársaink életének, alapvető emberi jogainak védelmét a nemzetközi fórumokon! 25. A fiataloknak és a kis jövedelmű öregeknek szociális lakásokat, a tanácsi lakásokat lakbértörlesztéssel a bérlőknek eladását. K 26. Hitel- és adókedvezményekkel támogatott- építőanyag-ipari és építőipari programot, de szigorú teljesítési garanciákkal! 27. A természet jogainak garantálását, minőségileg új környezetvédelmet! 28. Független, demokratikusan szerveződő szakszervezetek szövetségét mint állandó és szoros szövetségesünk működésének biztosítását! 29. Az emberi méltóság biztosítását a születéstől az elmúlás pillanatáig! 30. Az európaiság gondolatkörét képviselő kultúrpolitikát, vallás- és gondo­latszabadságot! MSZDP Egyesített Programkészítő Bizottsága Népszavazás után — választások előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom