Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-18 / 274. szám

2 • PETŐFI NÉPE I 1989. november 18. Nem időszerű a német újraegyesítés Gorbacsov: a realitásokból kell kiindulni Nem hiszem, hogy a két német állam egyesítése időszerű kérdés lenne — jelentette ki csütörtökön Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető a moszkvai diákfórumon hangsúlyozta, hogy a realitásokból kell kiindulni, amelyek azt mutatják: ma két, különböző berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez tartozó német állam létezik. — Hogy a későbbiekben mit hoz a történelem, majd meg­látjuk — mondotta Gorbacsov. Ezzel együtt leszögezte, hogy Európa, csakúgy mint a világ, a stabilitásban, a helsin­ki folyamat normális fejlődésében érdekelt. Az egyetemisták kérdéseire válaszolva Gorbacsov üdvö­zölte és országa támogatásáról biztosította az NDK-ban zajló változásokat. Annak a véleményének adott hangot, hogy az NDK-beli folyamatok, amelyek Gorbacsov szerint eleinte meglehetősen drámaiak voltak, a szocialista orszá­gokra kiterjedő megújulás részét képezik. —| Mi és szocialista országbeli barátaink hűek maradunk a szocializmus eszméjéhez, és fel akarjuk tárni a benne rejlő lehetőségeket. Ezt a feladatot azonban minden ország és minden nép a saját konkrét feltételei között kell hogy meg­oldja, figyelembe véve fejlettségi szintjét, társadalmi-gazda­sági helyzetét. Ez pedig meghatározza a változások formáját és ütemét is — fejtette ki a szovjet főtitkár-államfő. JACQUES DELORS INTERJÚJA AZ NDK VÁROSAIBAN: Az EGK szolidáris Budapest és Varsó törekvéseivel „Egészen új megoldásokat kívánunk keresni valutáris, pénzügyi és gazdasági téren, hogy rövid és középtávú támogatást nyújthassunk Magyarországnak és Lengyelországnak. Újabb tanújelét szeretnénk adni annak, hogy az EGK szolidá­ris a magyar és a lengyel nép törekvéseivel, a két ország felelős vezetőivel át akarjuk tekinteni országaik helyzetét, meg akarjuk beszélni, milyen segítségre tartanak igényt, hogyan mélyíthető az együttműködés” — mondotta Jacques Delors, a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó segély kérdésével foglalkozó EGK-bizottság elnöke, aki pénteken és szombaton Budapestre és Varsóba utazik. Delors, aki elutazása előtt Brüsszelben adott interjút az MTI és a PAP lengyel hírügynökség brüsszeli tudósítóinak, azt hangsúlyozta, hogy az EGK illetékesei jól látják azokat a nehézségeket, amelyeket a magyaroknak és a lengyeleknek kell leküzdeniük. „Budapest és Varsó a saját útját járja a nagyobb szabadság felé és remélem — tette hozzá — a gazdasági megújulás, a szociális biztonság felé, mert úgy vélem, a politikai reformok sikere szorosan összefügg a gazdaság korszerűsíté­sével”. Delors a két tudósító kérdéseire válaszolva szokás szerint erélyesen cáfolta, hogy az EGK 1992 után bezárkózna, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy az Európai Közösség a korábbinál nagyobb esélydkkel akarja felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Japánnal. „Ä bezárkózásról terjesztett propaganda az EGK ellen­feleitől származik és csak néhány szám ennek értelmetlenségéről: a világkereske­delmi forgalom 20 százaléka az EGK országaira esik, 15 az Egyesült Államokra, 9 Japánra! Ezen túlmenően, az EGK meg kívánja erősíteni a szervezet nyitottsá­gát, mégpedig főleg a közösség európai szomszédai irányába”. Arra a kérdésre, mennyiben befolyásolja az EGK terveit 1992-ig mindaz, ami Kelet-Európábán történik, mindenekelőtt ami az utóbbi időben az NDK-ban zajlik, Delors kifejtette: „Az EGK következetesen halad a saját útján, a gazdasági és a politikai unió felé, a külső események ezt egyáltalán nem befolyásolják, ezután is sikerülni fog összeegyeztetni saját, belső céljainkat és az egyre szorosabb együtt­működést Európa más országaival”. Magyarország segítséget kér az ENSZ-től a menekültek fogadása érdekében WASHINGTON Csaknem 28 000 Romániából érkező menekült lépte át a magyar határt és számuk növekszik. Az emberek alapvető szabadságjogaik megsértése miatt mene­külnek és közös kötelesség a szülőföldjüket elhagyók szenvedésének enyhítése csakúgy, mint menekülésük okainak megszüntetése. Magyarország nem bátorítja a menekülést és az áradattal csak nagy nehézségek árán tud megbirkózni, ezért segítséget kér. Erről beszélt csütörtökön az ENSZ-közgyűlés illetékes bizottságá­ban dr. Szelei Gyula, a magyar küldöttség tagja. A magyar képviselő szólt arról, hogy Magyarország kész akár befogadással, akár a továbbutazás támogatásával segíteni a menekülőkön. Magyarország idén csatlakozott az ENSZ menekültügyi egyezményéhez s összhangba hozta jogrend­jét az abból fakadó követelményekkel. Két megállapodást kötöttünk a világszer­vezet menekültügyi főbiztosságával: az egyik értelmében az ENSZ segítséget nyújt a menekültprobléma megoldásához. A magyar küldött köszönetét mondott Ausztriának, az Egyesült Államoknak, Finnországnak és Hollandiának, amelyek hozzájárultak e program megvalósításához, így három magyarországi menekült- fogadó állomás felállításához. Tízezrek tüntettek a szabad választásokért Az NDK városaiban csütörtök este ismét több tízezren tüntettek szabad választásokért és mielőbbi reformo­kért. Az erfurti dóm előtti téren, Gerá- ban, valamint Rostock központjában gyűltek össze nagy tömegek. Egyebek közt a Német Szocialista. Egységpárt alkotmány biztosította vezető szerepé­nek megszüntetését követelték. Az ADN keletnémet hírügynökség jelentette, hogy pénteken 19 új határát­kelőhelyet nyitnak meg az NDK és az NSZK között. A jövő héten ezt még további három átkelőpont létesítése követi. Ezzel összesen 55 lesz az olyan helyek száma, ahol át lehet lépni a bel- német határt. Szó van arról is, hogy tíznél több új átkelő-ellenőrző pontot létesítsenek Nyugat-Berlin határán. A kelet-berlini rendőrség szerint ugyanakkor a Brandenburgi kapunál „a legközelebbi napokban” nem várha­tó a fal megnyitása. Manfred Gerlach, a Német Liberális Demokrata Párt (LDPD) elnöke csütör­tök este a nyugatnémet televíziónak úgy nyilatkozott, hogy pártja négy miniszteri posztot kap majd Hans Modrow koalíci­ós kormányában. Eddig csak egy LDPD-tag volt a kabinetben, most vi­szont ez a párt lesz az NSZEP után a má­sodik legnagyobb kormánypárt. Martin Bangemann, az Európai Kö­zösségek egyik vezető beosztású, nyu­gatnémet tisztségviselője csütörtökön azt mondta újságírók előtt, hogy 1992- ig semmiképpen sem fognak foglalkoz­ni a kelet-európai országok közös piaci tagságával — kivéve esetleg az NDK-t, amelyet különleges kapcsolatok fűznek az NSZK-hoz. Ä Közösség folytatja a gazdasági és politikai integrációs tervek megvalósítását, és csak 1992 után veszi fontolóra Magyarország és más, a sza­bad piacgazdaság felé tartó országok felvételének kérdését. Az NDK kivételt képezhet, hiszen polgárainak automati­kus joguk van az NSZK-állampolgár- ságra, s a keletnémet árucikkek — nyu­gatnémet közvetítéssel — szabadon el-_ juthatnak a Közösség piacaira. NAGY SÁNDOR VÉLEMÉNYE: A hatalmi-politikai tülekedésben kevés energia marad a gazdasági problémák megoldására (Folytatás az 1. oldalról) A dolgozók szempontjából elfogad­hatatlan, ’ hogy a mai nagy hatalmi­politikai tülekedésben az ország alap­vető gazdasági-szociális problémáinak megoldására marad a legkevesebb energia, s miközben a szócsaták éle­ződnek, romlanak az élet- és munkakö­rülmények. Nagy Sándor ezután azt taglalta, ' hogy milyen lehet a szakszervezeti mozgalom viszonya az egyes pártok­hoz. Véleménye szerint a mozgalom nem törekedhet együttműködésre a magukat nyíltan jobboldalinak valló, vagy programjuk alapján annak minő­síthető pártokkal, s némiképp hasonló a helyzet a liberális elveket valló pár­tok, politikai tömörülések esetében is. Mivel jelenleg hazánkban nincs szerve­zett, konszolidált és befolyásos balol­dal, a jelenlegi helyzetben a legnagyobb esélyt abban látja, hogy valamilyen partneri viszonyt alakíthat ki a cent­rumhoz sorolható pártokkal. Az ala­kuló baloldalról szólva — amely a szakszervezeteknek mindig is történel­mi partnere volt — kiemelte: amennyi­ben e pártokban, köztük az újjáalakul­ni látszó MSZMP-ben elsősorban a ko­rábban kivételesen nagy politikai lehe- tőséggekkel rendelkező, de azzal élni nem mindig tudó személyek jutnak meghatározó szerephez, e pártok nem számíthatnak a szakszervezetek támo­gatására. A szakszervezetek a lehetséges együttműködés szempontjából alapve­tőnek tartják, hogy az egyes pártok és a kormány hogyan viszonyulnak prog­ramjukban a gazdasági növekedés, az infláció, a reálbérek és a foglalkoztatási helyzet alakulásának kérdéseihez. A társadalmi béke megőrzésének, a válságos gazdasági-szociális helyzetből való kilábalásnak a szakszervezetek szerint vannak olyan minimális feltéte­lei, amelyekből a mozgalom nem en­gedhet. Ezeket sorolva a főtitkár ki­emelte, hogy a kormány, az egyes pár­tok, a Gazdasági Kamara, a szövetke­zetek és a szakszervezetek részvételével egy olyan válságkezelő bizottságot kell létrehozni, amely a gazdasági átalaku­lás valamennyi fontos kérdésével fog­lalkozna az országos és a helyi konflik­tusok megelőzése érdekében, illetve ha azok már kialakultak, megoldásukról az érintettek bevonásával konzultáció­kat folytatna. A nehéz helyzetből való kiút közös keresésének előfeltételeként említette, hogy az érdekelt felek mind­egyike rendelkezzék a szükséges infor­mációkkal. Ezzel összefüggésben ja­vaslatot tett arra, hogy a Központi Sta­tisztikai Hivatal legyen valóban nemze­ti intézménnyé, s közvetlenül a parla­mentnek alárendelve működjön. A szakszervezetek elfogadják a struktúraváltás szükségességét, és tá­mogatják azt még akkor is, ha tudják, hogy elkerülhetetlenül foglalkoztatási feszültségekkel jár. Ezzel kapcsolatban azonban leszögezte: az átalakítás, mo­dernizáció árát nem fizettethetik meg kizárólag az érintett munkavállalói, szakmai csoportokkal. A szakszervezetek azt ajánlják, hogy a kormány az adórendszer módosítása során olyan javaslatot terjesszen a par­lament elé, amely a vállalkozások nye­reségét terhelő adók mérséklésével egyidejűleg kötelezővé tenné a nyereség meghatározott százalékának befizeté­sét egy központi foglalkoztatási és in­tervenciós alapba. A szakszervezetek által követelt minimális feltételek kö­zött említette még: a kormány tekintse. elsődleges feladatának az infláció letö­rését. Egy valódi és ellenőrizhető anti­inflációs program megvalósítása során a szakszervezetek is készek együttmű­ködni abban, hogy a bérek is csak bizo­nyos határok között, az árakkal össze­hangoltan emelkedjenek. További kö-' vetelmény a reálbérek csökkentésének megállítása, s már a jövő évtől a bérme­chanizmus minden kötöttségének meg­szüntetése. A szakszervezetek szót emelnek az adóterhek csökkentéséért, az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatásának mérsékléséért. Szükséges­nek látják, hogy a kormány és a parla­ment a szakszervezetekkel közösen ki­dolgozott koncepcióval forduljanak a fejlett ipari országok kormányaihoz és’ szakszervezeteihez, amelyben javasla­tokat tennének a hazánknak nyújtandó gazdasági segítség tartalmára, lehetsé­ges módozataira, a szociális szempon­tok figyelembevételével. Nagy Sándor ugyanígy az átalakulás feltételei közé sorolta az állami és nemzeti vagyon esztelen kiárusításának megakadályo­zását, működőképes elgondolások ki­dolgozását a tulajdonreform keretében a közösségi tulajdonformákra, vala­mint azt, hogy a kormány teijesszen elő javaslatot a parlamentnek a társada­lombiztosítás önkormányzatára. Véle­ménye szerint szükség van továbbá az érdekegyeztetés új, hatékony intéz­ményrendszerének kiépítésére és mű­ködtetésére. Külön is szólt a munkástanácsok kérdéséről, amelyek léte szerinte a jö­vőben nemhogy gyengítené a munka- vállalói érdekek képviseletét, hanem sokkal inkább erősítené, ha a vállalati ügyekbe való beleszólás jogát e taná­csok gyakorolnák, a szakszervezetek pedig munkájukat elsősorban a klasszi­kus szakszervezeti jogokra összponto­sítanák, a kollektív szerződések meg­kötésétől kezdve az egyéni érdekvéde­lemig. A főtitkár végezetül annak lehe­tőségeit vázolta, hogy a szakszerveze­tek milyen magatartása lenne a legcél­ravezetőbb a közelgő parlamenti és helyhatósági választásokon. A tagság­nak kell eldöntenie, hogy a szakszerve­zetek állítsanak-e önálló jelöltet, netán még úgy is, hogy választási pártot hoz­nak létre, vagy pedig más pártok színe­iben indítsanak jelölteket. A Nagy Sándor által említett alap- követelményekkel a felszólalók szinte kivétel nélkül egyetértettek. V NYÍLT LEVÉL Németh Miklós miniszterelnökhöz Tisztelt Miniszterelnök Úr! Mi, a nyilvánosság munkásai a deklarációk és nyilatkozatok dömpingje idején csak vonakodva folyamodunk ehhez a megol­dáshoz. De szorult helyzetünk rákényszerít bennünket, hogy nyílt levélben forduljunk Önhöz. Az elektronikus és az Írott sajtót egyaránt súlyos megrázkódtatások érik napjainkban. A magyar demokrácia születésénél buzgón bábáskodó sajtót ma többirányú, részben körein kívüli, részben saját környezetében felbukkanó veszély fenyegeti. Mindez olyan következményekkel járhat, hogy a demokrácia kibontakoztatásához, az ország előtt álló rendkívüli feladatok végrehajtásához egy erejét vesztett, színvonalában meg­gyengült, anyagi lehetőségeiben a működésképtelenség határán egyensúlyozó sajtója marad a nemzetnek. E levelünk közvetlen indítéka a bennünket fenyegető veszélyek egyike. Ez az írott sajtót érinti, anyagi természetű és igen közeli: november 20-ára, hétfőre kell az ország valamennyi lapkiadó hivatalának válaszolni arra a postai diktátumra, amely a terjesztési költségeket úgy emelné meg, hogy egy 4,30-as napilap árának majdnem a felét csak a postai terjesztési költség vinné el. Ez év elején az újságolvasók már megszenvedtek egy drasztikus áremelést, amelyben a terjesztési költségnövekedés is tetemes részt képvisel. A posta mostani döntése, amihez a papír- és a nyomdai árak tervezett, illetve már végrehajtott emelése társul, elkerülhetet­lenné tesz egy újabb nagy áremelési hullámot. Ez a nyilvánosság mai színvonalát az írott sajtó területén alapjaiban rendítené meg. Nem a piaci realitásokkal szándékozunk szembeszállni, hanem azzal, hogy a piaci erőfölénnyel visszaéljenek. A Magyar Posta a kiadóvállalatokkal folytatott tárgyalásokon közölte, hogy ha a kiadók nem fogadják el a Posta feltételeit, akkor a Postás Szak- szervezet egyetértésével dolgozóik sztrájkba lépnek. Egyben azt is a kiadók tudomására hozták, hogy azokat a lapokat, amelyek a diktált árakat nem fogadják el, január 1-jétől nem kézbesítik. A Magyar Posta piaci erőfölényével él vissza, s szavakban ugyan már nem ragaszkodik terjesztési monopóliumához, ezt a több évtizedes kizárólagosságot mégsem lehet a valóságban egy jogsza- bálymódositással megszüntetni. A Posta hol piaci szereplőként, hol országos hatáskörű költségvetési intézményként jelenik meg —, attól függően,- hogy melyik kedvezőbb a számára. Ezért kérjük Önt: járjon közbe, hogy a Magyar Posta, mint tényleges terjesztői monopolhelyzetben levő költségvetési intéz­mény, hozza teljes részletességgel nyilvánosságra, elkülönítve a lapterjesztésre vonatkozó valamennyi adatát, a költségek mértékét és összetételét, valamint a klasszikus postai tevékenység költségei­nek a hírlapterjesztéshez kapcsolódó részletező tételeit. Ezen adatok átvizsgálásáig, a megtakarítási lehetőségek feltárá­sáig pedig kérjük, a sajtó súlyos megrázkódtatásához vezető ár­emelést függesszék fel. A Petőfi Népe Szerkesztősége és a Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat kollektívája 589 SZAVAZÓKOR BÁCS-KISKUNBAN Jövő vasárnap népszavazás (Folytatás az 1. oldalról) sítést és a személyi igazolványukat. Mindenki csak saját maga szavazhat, mégpedig a szavazatszámláló bizottság által, előtte lebélyegzett hivatalos sza­vazólapon, amelyet borítékba helyezve kell az urnába dobni. Minden szavazókörben az elsőként érkező állampolgár egyben hitelesítője is lesz a szavazás tisztaságának, ugyan­is jelentlétében vizsgálják át az urnát, üres-e, majd előtte zárják le, s az általa is aláírt ellenőrző lapot bedobják az urnába, ahol lennie kell a felbontáskor is. Mozgó urnát kérésre, beteg embe­rekhez visznek ki. A szavazás befejezése után ott hely­ben megkezdődik a voksok összeszám- lálása. A bizottság két példányos jegy­zőkönyvet állít ki. Egyik a helyi tanács­nál marad, a másikat a megyei taná­cson keresztül az országos választási bizottsághoz továbbitják. Az informá­ció számítógépen keresztül már vasár­nap, a jegyzőkönyv hétfőn jut el a par­lamentbe. A pártok megbízottainak 3 munkanap áll rendelkezésére, hogy kétségeik esetén a dokumentumokat megnézhessék. Miután egyetlen lapon* négy kérdést- tesznek fel, így az azokra adott vála­szokat külön-külön összesítik. Egy adott kérdésre érvényes a szavazat ak­kor, ha a hozzá tartozó két négyzet valamelyikében egy plusz jel vagy beik.- szelés egyértelműen megállapítható. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a hivatalos szavazólapon adják le, vagy az nincs lebélyegezve, továbbá, ha nem lehet tudni, mire irányult az állampol­gár szándéka. Érvénytelen akkor is, ha az egy kér­déshez tartozó mindkét négyzet üresen marad, vagy mindkettőt beikszelik, ha valaki az egész lapot áthúzza, ha az illető csak a borítékot dobja be, s a szavazócédulát hazaviszi. Miután egy lapon négy kérdés van, előfordulhat .nemcsak négy érvényes, és négy ér­vénytelen szavazat, hanem 1, 2, 3 érvé­nyes, és fordítva ugyanennyi érvényte­len is. Az összeszámláláskor a külön kérdéseket külön összesítik, s az ér­vénytelen szavazatokon fel kell tüntet­ni azt is, miért minősítették őket ér­vénytelennek. A népszavazás -gl amelynek megis­métlését nem lehet elrendelni — több­féle eredményt is hozhat. Amennyiben azon nem vesz részt a szavazásra jogo­sult állampolgárok 50 százalékánál több, akkor — függetlenül a leadott szavazatok megoszlásától — 1990. ja­nuár 7-én megtartják a köztársaságiel- nök-választást, és érvényben marad az Országgyűlés döntése a pártalapszerve- zetek munkahelyi működésének meg­tiltásáról, az MSZMP vagyonának el­számolásáról, és a munkásőrség felosz­latásáról. Ha a szavazásra jogosultak több mint fele leadja voksát, de az összes érvényes szavazat nem haladja meg a szavazásra jogosultak számának 50 százalékát, akkor az előző megoldás lesz ismét, vagyis köztársaságielnök­választás, és a parlamenti döntések ér­vényben maradása. Amennyiben az érvényes szavazatok száma — természetesen ez is, mint az előző latolgatás, kérdésenként értendő — több mint a szavazásra jogosultak számának ötven százaléka, és az érvé­nyes szavazatoknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos vá­laszt adott, akkor eredményes volt a népszavazás. Ha az első kérdést ki­emeljük: többségi igen esetén nem lesz köztársaságielnök-választás január 7- én, többségi nem esetén népszavazáson választják meg a köztársasági-elnököt. Hogy a november 26-ai népszavazás költségei milyen összeget jelentenek, arra még nincs pontos információ. A központi költség 200 millió forint. A helyi költségekről utólagos elszámo­lás készül, s összesítését a Belügymi­nisztérium az Országgyűlés elé terjesz­ti. Az biztos, hogy a szavazatszámláló bizottságok tagjai pénzt nem kapnak, ellátásukról azonban gondoskodnak. További kiadást jelent a helyiségek fű­tése, világítása, szavazófülkék, urnák készítése, a telefon, telex, futárkapcso­lat díjtétele. Ezek fedezetét a helyi taná­csok megelőlegezik, s később ezt meg­térítik nekik. Bács-Kiskun megye eddig 1,8 millió forintot kapott erre a célra. V. T. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az MSZP Elnökségének állásfoglalása a megyei sajtóról A Magyar Szocialista Párt El­nöksége megállapította, hogy a csaknem 1,2 milliós napi példány­számban megjelenő megyei lapok a vidéki Magyarország — a nem­zetet alkotó lakosság döntő több­sége — tájékoztatásának meghatá­rozó bázisát képezik. Ezért e lapok igen fontos eszközei a mai magyar valóság sokoldalú bemutatkozásá­nak, annak, hogy a lakosság hűen legyen tájékoztatva mindarról, ami ma Magyarországon,és a vi­lágban történik, illetve, hogy az olvasók felelősséggel tudjanak dönteni mindennapi társadalmi és politikai ügyeikben. Mindennek biztosításához az MSZP Elnöksége határozatban vetette el a korábbi sajtóirányítási gyakorlatot és úgy foglalt állást, hogy támogatja az újságírók mesz- szemenő alkotói függetlenségét, s a maga részéről biztosítja is azt. Szö­vetséget kínál mindenkinek, aki vállalja azokat a baloldali értéke­ket, amelyeket ^ hazánk haladó társadalmi erőivel karöltve — a Magyar Szocialista Párt is magáé­nak vall. Az MSZP állást foglalt amellett is, hogy záros határidőn belül kor­szerűsíti a tulajdonában lévő me­gyei kiadóvállalatok működésének mechanizmúsát. Az MSZP Elnöksége úgy dön­tött, hogy soron következő ülésein egyenként foglalkozik a megyei ki­adóvállalatok és lapok helyzetével, s további együttműködésre kéri az ott dolgozó kollektívákat. Budapest, 1989. november 15. Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés Honvédelmi Miniszteri Bizottsága November végén Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szer­ződés Tagállamainak Honvé­delmi Miniszteri Bizottsága, amelyen — a Varsói Szerződés Tagállamai katonai doktrínájá­nak védelmi jellegét figyelembe véve — megvizsgálják az egyesí­tett fegyveres erők további tö­kéletesítésének kérdését. (MTI) Kongresszust tart az MSZMP Az MSZMP XIV. kongreszusát de­cember 17-ére összehívják — adja tudtul az a felhívás, amelyet az MSZMP XIV. kongresszusát előkészítő bizottság nevé­ben Grósz Károly írt alá. A dokumen­tum — amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez—a Magyar Szocialista Mun­káspárt tagjaihoz és barátaihoz fordulva tudatja: „A legfontosabb feladat a mun­kások, a parasztok, az értelmiségiek egységes marxista pártjának újjászerve­zése annak érdekében, hogy képesek le­gyünk megőrizni a négy évtized alatt áldozatos munkával elért vívmányokat, leküzdjük a fojtogató válságot és megta­láljuk a szocialista eszmények kiteljese­déséhez vezető utakat.” A félhívás a to­vábbiakban rögziti azt is: „A XIV. kongresszus azt a feladatot tűzi maga elé, hogy kidolgozza az MSZMP akció- programját a szükséges reformokról, a demokratikus törvénykezésről, az égető gazdasági és szociális tennivalókról, a fizikai és szellemi dolgozók, a nyugdíja­sok és fiatalok érdekeinek politikai kép­viseletéről.” (MTI) Négyszáz utast irányítottak vissza A. nagylaki magyar—román határállomásról a román hatóságok pénteken 0 órától 14 óráig mindenféle indoklás nélkül mintegy 400 beutazni szándékozót — közöttük 145 magyart, továbbá 100 lengyel és 29 NSZK-állampolgárt — irányítot­tak vissza — közölte a BM Határőrség illetékese az MTI-vel. A nagylaki határállo­másnál az utazók hosszú várakozásra számíthatnak, a kamionok 12-15 óra múltán jutnak tovább. A többi magyar—román határátkelőhelyen a forgalom jellege nem tér el jelentősen a szokásostól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom