Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

ú 9 PETŐFI NÉPE t 1989. november 11. EMLÉKEK A MÚLTBÓL Delizsánszon érkezett az utas meg a levél Futárok, küldöncök hozták-vitték egykoron a híreket, s a gondjaikra bízott leveleket. A küldemények célba juttatá­sára csak a 18. századtól kezdődően vállalkozott a hazai posta. Mária Terézia 1750-ben kiadott postarendeletét követően alakult ki a postautak hálózata. Kezdetben csak Bécs és Pozsony, illetve Bécs és Buda között, de hamarosan behálóz­ta az egész országot. Az egymástól 1—1,5 postamérföldre lévp állomásokon nemcsak a lovakat cserélték ki, hanem a delizsánszon, a kor kedvelt személy- és postaszállító jármü­vén utazók is kipihenhették magukat. Akkoriban borítékot nem használtak, a megírt és össze­hajtott leveleket viaszpecséttel zárták le, így adták fel, vagy dobták be a postaállomások levélszekrényeibe. Ekkor még a feladóhely nevével ellátott bélyegzés, úgynevezett előfutár került a levelekre, amelyeket — elsősorban a városokban — házhoz kézbesítettek. Hazánk területén a 19. század közepéig az osztrák császári posta működött. A postamesterek is császári egyenruhát hordtak. 1867-ben, a kiegyezés értelmében vált önállóvá a Magyar Királyi Posta. Ezt jelezte a hivatalos nyelv magyarra változása, a magyar címer használata a postai címtáblákon és a koronás postakürtjelvény megjelenése a postai berende­zéseken. A postamesterek szerződéses alkalmazottai voltak a Ma­gyar Királyi Postának. Amennyiben kellő szakképzettséggel rendelkeztek, szerződésben vállalták a postahivatal működ­tetését, a küldemények felvételét, a szállítás és kézbesítés ellátását. Ezért évdíjat, irodai, kézbesítési és esetleg szállítási átalányt kaptak, egyébként minden terhet maguk viseltek. Szerény jövedelmükből ritkán tellett arra, hogy alkalmazot­tat tartsanak, így rendszerint az egész családot bevonták a munkába — mindezt Nagyvázsonyban, a Postamúzeum gazdag kiállítási anyagából tudhatja meg a látogató. A nagyvázsonyi lóváltó állomás a Buda—Székesfehérvár —Körmend—Graz főútvonalon állt. Ezt csak 1862-ben vál­totta föl állandó postamesteri hivatal; az első postamester, Madár János csaknem 20 évig látta el tisztét. A jól felszerelt hivatalban 1901-től távíró is működött, mivel a község vál­• Légiposta 1931-ből, a Zeppelin léghajó magyarországi körrepülése alkalmából. • Városi telefonközpont a múlt század végéről. lalta, hogy öt éven keresztül évi 400 korona értékben ad fel táviratot. Távbeszélő-állomást 1913 szeptemberében létesí­tettek itt. A hajdani postamesteri hivatal most múzeumként szolgál. Megsárgult dokumentumok, régi postai berendezések és ma­kettek segítségével mutatják be e szolgáltatás múltját és fejlődését. Itt látható például az első hazai gyártású bélyeg, amelyet az Államnyomdában készítettek 1871-ben. Kevesen tudják, hogy a világ első postai levelezőlapját az osztrák és a magyar postaigazgatás adta ki, 1869-ben. A levelezőlap jó szolgálatot tett a háború idején is: kapcsolatot teremtett a mozgósított csapatok és a hátország, az otthon között. A tá­bori postai levelezőlapok díjmentesek Voltak. Ezekből is látható egy csokorra való. A hírközlés régi és új eszközeinek bemutatása mellett egy külön teremben gyűjtötték össze és tárják a látogató elé a távbeszélő-készülékek és -hálózatok fejlődésének dokumen­tumait. A sok-sok öreg készülék mellett a ma használatos típusokat is felfedezhetjük. A legnépszerűbb kiállítási tárgy az 1890-es évekből származó városi telefonközpont, amely ma is működőképes. Gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen játsszák el a hajdani telefonos kisasszony szerepét. Gyerkó Katalin A JÁTÉKOS EMBER A legelterjedtebb gyűjtőszenvedély: a numizmatika Ha megkérdeznének, a gyűjtők mely táborába sorolható a legtöbb ember, habozás nélkül a pénzgyűjtők­re szavaznék. Pesze, tréfás mellékgon­dolattal, mivel — ha van is, aki tagad­ja — a pénzt mindannyian szeretjük, s állítólag jó érzés, ha sok van belőle. Hogyne, hiszen a ropogós bankókért, csengő érmékért az életet szebbé tevő anyagi javak mindegyike megvásárol­ható. Aki viszont csak halmozza a pénzt, s egy szemernyit sem ad ki belőle, az vagy fösvény, mint Moliére Harpagonja — vagy numizmata. Közöttük szakadéknyi a különbség. Harpagont csak a vagyon boldogítja, a numizmata viszont csak ritkán gon­dol gyűjteménye mai pénzben kifejez­hető értékére. Az ő igazi kincse a bankjegyek, pénzérmék sorozatának teljessége, s lehetőleg ritkasága, akár­csak a bélyeggyűjtők esetében. A nu­mizmata pénzérméket gyűjt, sőt, pa­pírpénzeket, bankjegyeket is, persze, lehet éremgyűjteménye is. Ide illik tehát egy kis szómagyará­zat. Numizmatika, vagyis éremtan: érmekkel és érmékkel foglalkozó tu­domány. Érem: kitüntetésként vagy díjul adományozott, többnyire felirat­tal is ellátott kis fémkorong, a művé­szetben pedig hasonló kisplasztikái alkotás. Érme: fém pénzdarab. A je­lentés tehát kettős. A" numizmaták nagy többsége beéri a pénzérmék gyűjtésével, hiszen ez a szenvedély is kimeríthetetlen változa­tosságot kínál híveinek. Mint minden gyűjtésben, ebben is a rendszerezettség jelenti a többletet. Alapul vehetik egy- egy nemzet, azon belül is egy-egy időszak pénzérméit, bankjegyeit. (Á magyar pénzek gyűjtői a numizmati­kai szövetség révén minden évben megvásárolhatnak egy teljes soroza­tot, a megfelelő évjelzéssél forgalomba került valamennyi pénzérméből.) Az egyes példányokat meg kell óvni az idő pusztításától, ezért egyenként át­látszó műanyag fóliába csomagolva és a levegőtől hegesztéssel elzárva tárol­hatók a legszakszerűbben. A fólia­ívekben őrzött érmék ugyanúgy al­bumba köthetők, mint a bélyegsoro­zatok, azzal a különbséggel, hogy egy- egy ilyen album súlya bizony a tíz kilót is meghaladhatja, ezért sok nu- / mizmata a szenvedélyét tréfásan sportnak is szokta nevezni. Aki fellapoz egy ilyen albumot, s kellően élénk a fantáziája, az előtt történelmi korszakok, népek, nemze­tek kiváló személyiségei, sorsfordító eseményei éppúgy feltárulnak, mint a mindennapok fontos és apró esemé­nyei. A sorozatban egymás után kö­vetkező érmék alapján nyomon követ­hető az illető ország valutájának foko­zatos értéktelenedése, vagy erősödése, hiszen a címletek nagysága, az érmék mérete és a hozzájuk felhasznált anyag mind-mind áruló jel, még az avatatlan szemlélődő számára is. Per­sze, a numizmatika semmivel sem kí­ván kevesebb szakismeretet, mint a gyűjtőszenyedélyek bármelyike: az ér­mék meghatározásának, rendszerezé- I sének elvei igen szigorúak, s a hamisít­ványok éppúgy nem zárhatók ki, mint a bélyegek, vagy mondjuk, a festmé­nyek esetében. Ezért nemcsak az ér­mék alakja, anyaga, vastagsága és kerülete, az ábrázolt motívumok ki­dolgozása, hanem még az érmék pere­mének rovátoltsága vagy simasága, esetleg jelekkel való díszítése is meg­határozó fontosságú. A numizmatikai katalógusok nyil­vántartják mindezek mellett azt is, hogy egy-egy^ érméből mennyi került forgalomba. Évjáratonként, fő- és altí­pusonként rendszereznek, s az eltéré­sek nemcsak a sorozat teljessége, ha­nem értéke szempontjából is jelentő­sek. A ma közforgalomban lévő ma­gyar pénzérmék némelyike is már csaknem ritkaságszámba megy, ha a kibocsátás évét is figyelembe vesszük, így előfordulhat, hogy sárga kétforin­tosaink egyik-másik évjárata a gyűj­tők körében többet ér névértékénél. Inflációval sújtott világunkban ez is figyelemre méltó, hiszen a többség inkább a forintok leértékelődésére koncentrál. Schölfer Jenő Örök ifjúság Fokváros egyik kórházában, 1967 decemberében új szívet kapott egy úr.‘Az ötórás műtét után a hír­ügynökségek sietve tudatták a vi­lággal a jó hírt, hogy új korszak kezdődött a szívsebészetben. Chris­tian Barnard nyitotta meg. Ki em­lékszik manapság a filmsztárarcú orvosra, aki előtt a bátor vállalko­zást követően nemcsak az akadé­miai előadótermek, hanem a gáláns kalandokat ígérő szalonok is ajtót tártak?! A szikét, az operálókést 1983-ban végleg letette. A mítosz szokvány szenzációkká változott: válások, barátnők, érdektelenség. Október elején Milánó egyik szállo­dájának bemutatótermében szépítő­szerek, krémek, púderek alkalmi vásárán' bemutattak egy reszkető kezű, idős urat, aki az örök ifjúság szérumát, az alkimisták hajdani ál­mának megvalósulását helyezte ki­látásba egy-svájci cég képviseleté­ben. Az úr: Christian Barnard. így múlik el a világ dicsősége. A szobatiszta kisgyermek : Gyakori panasza az első­gyermekes kismamának, hogy másfél-kétéves gyerme­két képtelen bilire szoktatni. A legtöbb édesanyának sok gondot és kínlódást jelent a szobatisztaságra nevelés. A bajok forrása ott rejtőzik, hogy az anyukák szeretnék ezt a folyamatot gyorsítani, megszabadulni a kellemetlen peienkamosástól, s nem vár­ják be türelemmel, míg ahhoz a kisbaba megérett Ha a kicsi már nemcsak az ágyban, de a kisszéken is biz­tosan ül, akkor próbáljuk bi­lire ültetni. Természetesen nem ágy, hogy egész áldott nap az edénykén tartjuk, ha­nem eleinte csak kétszer kí­sérletezzünk, akkor is csupán 2-3 percig. Ha produkált va­lamit, ne mulasszuk el megdi­csérni, de ne büntessük meg, ha nincs eredmény, vagy nem akar ráülni. Volt már olyan eset is, hogy a gyereket oda­kötözték a bilihez, $ egész nap ott kínlódott. Rossz pe­dagógia, s ettől sem lesz szo­batiszta, hiszen csak a kény­szerűség következtében csi­nált a bilibe. Arról jiem is szólva, hogy a kicsi nem tud rendesen mozogni, játszani, s fejlődését gátolja az ilyen módszer. A másfél éves gyermekről nyáron már nyugodtan ve­gyük le a pelenkát, és hagy­juk kisnadrágban, így köny- nyebben kéredzkedik bilire. Általában kétéves kora körül szobatiszta lesz a kicsi, és rendszerint hároméves, ami­kor már éjjel is száraz marad. Türelem, jóindulat és sze­retet kérdése ennek a problé­mának a megoldása. Inge­rültséggel, veréssel, gorom­basággal nem jutunk előbbre. A drasztikus módszerekkel az édesanya nemcsak saját, de gyermeke életét is megke­seríti, s az ilyen gyerek da­cos, ideges és szomorú lesz. B. K. Szemen­szedett igazság „A Forma—1-ben versenyezi ni egyfajta kábítószer, amely el­len őrült erővel kell küzdeni, ha érzi az ember, hogy a dolgok már nem mennek a régi módon." Niki Lauda, volt autóversenyző * „Egész életemben nagyon sok pénzt és szánalmasan kevés sze- ' retetet kaptam." Mike Wilding, Liz Taylor fia * „Mindig futottak, és futni is fognak mindaddig, amíg lesz­nek, akik ki akarnak kerülni a gettóból. A futás ugyanis a leg­célszerűbb módszer azok számá­ra, akik áhítoznak a sikerre és nagyon szegények." Ross Rogers, amerikai atlétaedző * „Az erotika változásáról az a véleményem, hogy manapság egyszerűen nincs titkuk a nők­nek. Már egy új mosószert is meztelenül reklámoznak." Laura Antanelli, színésznő * „Aggodalommal szemlélem azokat a férfiakat, akik leszok­tak a dohányzásról. Mi jöhet ez­után, netán a szerelemről is le­szoknak?" Jeanne Moreau, . színésznő * „Sajnálom, hogy engem csu­pán mint nagy bokszolót tarta­nak számon. Ha ugyanis rádöb­bennek az emberek, hogy nem vagyok Superman, már nem is fogadnak el." Mohamed Ali, profi világbajnok A gyes-neurózis háttere A gyes és gyed kétségtelepül igen hasznos intézményének kisvártatva tá­madt egy előre kellően fel nem mért mellékhatása: a gyes-neurózis; és ez még ma is megkeseríti számos anya, apa és gyermek életét Sok otthon maradt kismama pa­naszkodik idegességről, belső feszült­ségről, ingerlékenységről, szorongáséf- zésekről, kedvetlenségről, fáradékony­ságról, alvászavarról. Ezek a leggyako­ribb panaszok gyes-neurózisban, de előfordulhatnak egyéb testi-lelki tüne­tek is. Megváltozik az anya viszonyulá­sa és viselkedése gyermekéhez: vagy nem eléggé érdeklődik iránta, vagy pe­dig betegesen aggódik a kicsi egészsé­géért; olykor elhanyagolja, de legtöbb­ször éppenhogy túlzottan sokat foglal­kozik vele. Ettől a kóros állapottól nagyon szenved a kismama, de nem csak ő. A fiatal apára is sok hárul: a legtöbben amúgy is túlmunka vállalására kény­szerülnek, és ilyenkor feleségük sok­szor nekik hagyja meg a mosogatást, meg egyéb teendőket, miközben még fokozott törődésért is ostromolja. Az aggodalmaskodásból eredő túl- etetést, túlöltöztetést a kisgyermek egészsége is közvetlenül megsínyli. Hosszú távon ennél is károsabb, hogy a túlzott féltés eredményeként bátorta­lanná, önbizonytalanná, önállótlanná alakul a személyisége. Újratermelődik’ majd benne anyja-neurózisa. A gyes-neurózis hátterében szerep­problémák állnak. Például: az értelmisé­gi nő önként és szívből vállalta ugyan az 'anyaságot, mégis hiányzik neki a hiva­tása, veszteségként éli meg, hogy évekre kimarad tudása gyarapításából, az al­kotásból és az előmenetelből. A „csak pénzért” dolgozó munkásnő sincs más helyzetben, hiszen megszokta az önálló keresetet, a munkahelyi mozgalmas te­vékenységet, a vidám társaságot. Ez az egyszerűbb szerepütközés: ellentét a dol­gozó női és az anyai szerep között. Mélyebb szerepkonfliktus lobban fel, ha az anyai szerephez szükséges voná­sok többé-kevéssé hiányoznak a nő személyiségéből. Tehát ha érdeklődése inkább férfias, nem köti le a főzés, ha nem áll simogatásra a keze, nem áll gyengéd szavakra a szája. Ez folytonos feszültséget kelthet benne. A szerepbizonytalanság a gyakorlat­lanságból fakad, ha az anya nem ismeri eléggé az anyasággal járó feladatokat. Vannak esetek, amikor az anyaszerep­re a fiatal nő még nem.érett. Annak előre csak a jó oldalát látta, azt érezte, hogy szívesen játszana már egy aranyos kisbabával, de a vele járó áldozatokat előre nem mérte föl, és azok önkéntele­nül is visszariasztják. Nagymértékben súlyosbítja a felso­roltakat, ha az anya külső kényszert ér­zett a .gyermekvállalásban, mondjuk a kölcsön miatt, vagy a család akarta már a gyermeket, vagy pedig „váratlanul”, jött. Tetézi a bajt, ha nehéz terhessége volt, ha komplikált volt a szülés, vagy, szülés után támadtak testi betegségei, például emlőgyulladás vagy egyéb. A csecsemő betegsége is súlyosan rontja a helyzetet. Rendkívül sokat nyom' a latba az esetleges szexuális zavar, mert ha a nő nem élvezi eléggé a nemi életet, ha nyűg a számára, akkor ennek fe­szültségei áttevődnek a terhességre, a szülésre és a gyermeknevelésre is. Gyógyitható-e, illetve elkerülhető-e a gyes-neurózis? Igen. Legfontosabb, hogy úgy vállaljon gyermeket a fiatal nő, hogy lelkileg érett, kellően felké­szült legyen. Kompromisszumra min­denképpen szükség van, néhány évre félre kell tenni a hivatást, nélkülözni kell a megszokott társaságot, de az elő-1 ző életmód egy idő után majd többé- kevésbé folytatható lesz. Rengeteg le­hetőség van arra is, hogy. a monotóniát feloldva változatosabbá tegye a napját az anya. A munka is hatékonyabban megszervezhető, miáltal nem folyik szét egész napjára a teendő, haném azt elvégezve marad szabad ideje, melyben kézimunkázhat, olvashat vagy tanul­hat. Nem szükségszerű az állandó rab­ság sem. Az időszakos kimozdulás a férj, a nagyszülők vagy a szomszédok segítségével általában megszervezhető — amennyiben a kismama leküzdi túl­zott aggodalmát a kisgyermeke iránt. Igen lényeges, hogy,a szélsőséges vi­selkedésmódok között az „arany kö- zépúton” próbáljon járni az anya, ne legyen sem nemtörődöm, sem túlzottan aggodalmaskodó. A kisgyermek ter­hessé is válhat, amikor például egész éjjel nyűgös, és tízszer fel kell kelni hozzá, vagy amikor növekedve nem fogad szót, nem eszik, és mindent szét­dobál. Ezt lélekben el kell fogadni, mármint azt, hogy a gyermek ilyen, és azt is, hogy égy jó anya is érezheti ter­hesnek olykor a gyermekével való fog­lalkozást. Az élet egészséges szervezéséhez, a harmonikus családi légkörhöz, a lelki nyugalomhoz a férj és a tágabb család segítsége is elengedhetetlenül szüksé-. ges, mégis magának az anyának kell a legnagyobb erőfeszítéseket tennie mindannyiunk érdekében. A jó anya­gyermek kapcsolathoz mindenképpen fontos lenne ez az együtt eltöltött idő. Sok előnye is van a gyednek és a gyes­nek, csak meg kell találni! Dr. Ignácz Piroska 1 2 3 □ 5 3 6 7 8 9 10 11 12 13 14 1 |15 16 ■ 1 17 ■ 1 18 19 20 21 0 22 23 8 24 É ■ IS 3 25 26 27 28 ■ 29 30 31 32 33 m 34 1 35 36 ö ■ 37 38 m Ik sz ö* ■ 39 EL 40 41 42 ■ 43 44 ■ 45 46 47 ■ 48 49 50 ■ 51 52 m 53 1 IA B) 1 E 54 ■ 55 56 r 57 58 59 60 ■ 61 EZ m 1 62 63 64 m 65 66 IS k 67 A PÉNZ ÍZE Úgy látszik, a pénz még a filozófusokat — köztük Schopenhauert is~— foglalkoztat­ja. Rejtvényünkben a pénzről szóló szellemes aforizmája szerepel. VÍZSZINTES: 1. Lüttich folyója. 5. Schopenhauer találó megállapítása (folytatás afügg. Lés 3. sorban). 13. Kerítéssel övezett. 15. Európa északi tájegysége. 16. Holland és spanyol autójel. 17. Költői napszak. 18. Mű­sorszórással kapcsolatos. 19. Közönséges nő. 22. Szerencsével szerzi. 24. Után egyne- műi, 25. Részben felugrik! 26. Pusztít. 27. Levéltávirat. 29,. Ez a sajt és a vaj. 31. Há­rom, latin nőnemben. 32. Fogadási összeg. 34. Fonal. 35. Egyházi gyűlés. 37. Védhetet- len adogatás a teniszben. 39. Állatkert. 40. Somogyi ősláp. 43. Női név. 45. Sárga elem. 47. Ruy ... 48. Katonai vezényszó. 51. Szög­függvény, röv. 52. Részben beás! 53. Vakond páros betűi. 54. Az egyik főiskola rövidítése. 55. ,NDK-beli város lakója. 57. Dunántúli kis folyóvíz. 59. Tejtermék. 61. Olasz névelő. 62. Az erbium és vanádium vegyjele. 63. He­vesen udvarol. 65. Mezőőri. 67. „A” zamat. FÜGGŐLEGES: 1. A megállapítás folyta­tása. 2. Fasor. 3. A megállapítás befejező része. 4. Sáldarab! 5. Autonóm terület. 6. Értékes bútorfa. 7. „M”. 8. A lengyel pénz rövidítése. 9. Japán város Hokkaido szige­tén. 10. Becézett női név. 11. Nagykálló ré­sze! 12. Bécsi sportklub. 14. A tetejére bo­csát, 20. Belga és egyiptomi autójel. 21. Isko­lai tantárgy. 23. Világgá üldöz. 26. Régi hi­vatali beosztás. 28. Kiejtett betű. 30. Ketté­vág. 31. Szóösszetételekben kénatom jelenlé­tére utal. 33. Népi bútordarab. 36. Kelleténél sem többet, sem kevesebbet nem mondó. 38. Vízi növény, 41. A mű hangulatának megfe­lelő zenével kísér. 42. Gárdonyi színműve. 44. Vízben tisztítá. 46. Lap van ilyen. 49. Porcióz. 50. Abban van! 53. A levegő oxigén- tartalmát igénylő. 55. Angol lány. 56. A szo­kásnak mégfelelő. 58. Tapasztalja. 60. FTO. 64. Mennyiségi egység. 65. A cérium vegyje­le. 66. őa: Házy László Beküldendő: vízszintes 5., függőleges 1. és 3. A november 4-én közölt rejtvény megfejté­se: Álmodnak boldogságot, Minékünk, nélkülünk Megteremtik, elérik Élik, de nem velünk Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Be­rn Mihályné, Baja; Siha János, Kiskunhalas; Pozsár Jánosné, Pálmonostora; Palásthy Gé­za, Hetényegyháza; dr. Hausinger Gézáné, Kecskemét; id. Bajzáth János, Lakitelek; Farkas Gyuláné, Kalocsa; Kanyó László, Kiskunfélegyháza; Házi Tóbiásné, Szabad- szállás; Gyimóti Lajos, Kiskőrös.

Next

/
Oldalképek
Tartalom