Petőfi Népe, 1989. november (44. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-17 / 273. szám

•fr 2 • PETŐFI NÉPE • 1989. november 17. Berliniek tüntetése a román nép szabadságáért Rehabilitálták Waiter Janka írót A román nép szabadságáért tüntettek szerda délután az NDK fővárosá­ban — jelentette az ADN keletnémet hírügynökség. A beszámoló szerint a megmozdulást a Képzőművészek Szövetsége berlini csoportjának tagjai szervezték. A mintegy háromszáz tüntető transzparensekkel és hangszórón követelt szabadságot a román népnek. A menet a román nagykövetség elé vonult, ahol a szervezők felolvasták a külképviseletre már korábban eljuttatott nyilatkozatukat. Ebben tiltakoz­tak a bukaresti kormány drasztikus megszorító intézkedései, az emberi jogok megsértése, valamint a nyolcezer falu tervezett lerombolása ellen. Jelen voltak a tüntetésen azok is, akik magukat az „Egyesült Baloldal Létrehozását Kezdeményező Koordinációs Csoportnak” nevezik, ők, va­lamint az NDK Művészeti Kiállítási Központjának képviselői felszólítot­ták a Német Szocialista Egységpártot: ne küldjön delegációt a Román Kommunista Párt kongresszusára. Az ADN jelentéséből az nem tűnt ki, hogy a megmozdulásra a brassói munkástüntetés második évfordulója alkalmából került sor. Azt azonban megírta a keletnémet hirügynökség, hogy a szervezők bejelentették: ezentúl minden hónap 15. napján békés tüntetést tartanak a román nagykövetség előtt. • Az NDK-ban rehabilitálták Walter Janka írót és könyvkiadót, akit az 1956-os magyarországi népfelkelés támogatása miatt — „államellenes bűn- cselekmény” vádjával — több évre bebörtönöztek a keletnémet hatóságok. (Janka 1956-ban az Aufbau kiadó igazgatója volt.) Mint az ADN jelentet­te, az NDK Legfőbb Ügyészsége a Legfelsőbb Bíróságnál kérte az 1957- ben kelt ítélet megsemmisítését. A 75 éves Janka mostani jogi rahabilitáció- ja már várható volt, a múlt hónapban ugyanis —mintegy erkölcsi felmen­tésben részesülve — alkalmat kapott arra, hogy nyilvános felolvasóestet tartson, „Bajok a valósággal” című könyvéből. Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő a keletnémet rádiónak és hírügynökségnek adott nyilatkozatában jelezte: szeretne a „nem távoli jövőben” ellátogatni az NDK-ba. Kormányszóvivői tájékoztató láthatólag decemberi ülésszakán tár­gyal a parlament. Szükség van a terme­lési szerkezet átalakítására, a technoló­giák korszerűsítésére, az úgynevezett energiaracionalizálásra is. A koncepció figyelemre méltó eleme, hogy — a je­lenlegi erőművi teljesítményekre tekin­tettel — az országnak, egy évtizedig nincs szüksége új alaperőműre. Ha­zánk kapcsolódni kíván a nyugat-euró­pai energiarendszerekhez, s a kormány a fejlesztésekbe a működőtökét is sze­retné bevonni. A Minisztertanács a koncepció részeként kezdeményezi a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatko­zó magyar—szovjet egyezmény felfüg­gesztését, illetve az atomerőmű bővíté­sével kapcsolatos minden munka leállí­tását. A vállalkozók szabadságának kitel­jesítéséért, az azonos versenyfeltételek megteremtésére készült törvényjavaslat leglényegesebb elemeként említette a szóvivő, hogy az indítvány szerint min­den magyar állampolgár vállalkozhat, gyakorlatilag megkötöttség nélkül. A vállalkozóknak több üzlete vagy te­lephelye is lehet. A postatörvény módosításával kap­csolatban Bajnok Zsolt elmondta, hogy az átfogó postatörvény minden bizonnyal a jövő év közepén kerül a parlament elé. A posta monopóliumát például már január 1-jétől „oldani kell”, hogy más szervezetek is folytat­hassanak hírközlési tevékenységet. Ily módon postai távbeszélő, távíró lehet állami vállalatok által létrehozott, vagy állami vállalatok részvételével működő gazdasági társaság tulajdonában is. Fontos kikötés azonban, hogy az álla­mi tulajdon részesedésének meg kell haladnia az 50 százalékot. A népi ellenőrzés Vagyonának egy része a létrehozandó Állami Számvevő- szék kezelésébe kerül, a fennmaradó hányad az államra száll, rendeltetéséről a Minisztertanács dönt. A népi ellen­őrzésnél foglalkoztatottak hat hónapi átlagkeresetüknek megfelelő végki­elégítésben részesülnek, illetve korked­vezménnyel nyugdíjba mehetnek. , A KNEB dolgozóit természétszerűleg az Állami Számvevőszék, illetve más intézmények lehetőségükhöz mérten alkalmazzák. A kormány tudatában vann annak, hogy a piaci viszonyok kialakulásával, erősödésével párhuzamosan növeked­nek a foglalkoztatási feszültségek, ezért szükségesnek látja a munkaügyekért felelős önálló minisztérium felállítását — mondta a szóvivő. Az új tárca az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, il­letve az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség apparátu­sából alakul meg, szó sincs azonban újabb nagylétszámú szervezet létreho­zásáról. A kormány dr. Czeglédi Jánost, a nyugat-berlini magyar főkonzulátus vezetőjét e tisztéből, érdemei elismerése mellett felmentette, s egyidejűleg Nagy Lajost nevezte ki főkonzullá, a nyugat­berlini főkonzulátus élére. Dr. Szálkái Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettesét saját kérésére e tisztsé­géből november 10-ei hatállyal felmen­tette. 4 kormány Szórádi Zoltán altá­bornagyot, honvédelmi miniszterhe­lyettest érdemei elismerésével, saját ké­résére, nyugállományba vonulására te­kintettel december 1-jei hatállyal men­tette fel tisztéből. Krasznai Lajos ve­zérőrnagyot, honvédelmi miniszterhe­lyettest ugyancsak december 1-jei ha­tállyal mentette fel, más fontos megbí­zatása miatt. A kormány dr. Hársfalvi Rezsőt november 16-ai hatállyal műve­lődési miniszterhelyettessé nevezte ki. Kollarik István pénzügyminiszter- helyettest a kormány felmentette tiszté­ből, s november 16-ai hatállyal az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezte ki. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigazgató­ság tájékoztatása szerint a lottó 46. já­tékhetének nyerőszámai a következők: 30, 31, 47, 51, 52 Idő, ideg é .Kjjobnom iífifpj Még nincs két esztendeje, hogy Kecskeméten, a Kun Béla tér 5. szám alatti négy emeletes házat benépesítették a lakók. Ám azóta már lassan felőrlődnek a mérhetetlen idegeskedés­ben, melyet a fűtés okoz. Itt ugyanis, különös tekintettel az épület sarki részén lakókra, az emberek nem a radiátortól, hanem a méregtől melegednek ki. Valami nincs rendjén a fűtőrendszerrel, így legfeljebb egy­két napig van megfelelő hőmérséklet az otthonokban. Ilyen­kor aztán kezdődik a huzavona, mert az első emeleten há­rom gyerekével élő Kői Jánosék és a fölöttük lakó, szintén három gyermekes Varga Józsefék állandó látogatók a Nyíri úti hőközpontban. Persze, vannak mások is az épületben, akik hasonló gonddal küszködnek, de náluk általában „csak” egy-egy szoba marad fűtetlen. Kijönnek a szerelők, teszik a dolgukat, leeresztik a levegőssé vált rendszert, ami legalább egy órát vesz igénybe. Utána nincs hiba egy darabig (van hogy ez fél napot jelent) aztán mehetnek újra segítséget kérni. A lakó és a szerelő egyaránt ideges. Az utóbbi a hiábavaló munkáért, az előbbi a fagyoskodásért. Mindegyi­kőjüknek az ideje és türelme hiába pocsékolódik. Ezt a házat akkoriban a Dutép részenként adta át. A fűtő­művek annak idején azzal vigasztalta a családokat, hogy ha majd a munkák befejeződnek, s az épületegyüttes teljes egé­szében kész lesz, a probléma magától megoldódik. A Dutép elment, ám a gond maradt. Már nem tudtak mihez kezdem, hát írtak a pártbizottságnak. Ki is jöttek hozzájuk, s megál­lapították, hogy jogos a panaszuk. Februárban visszafizettek a számukra 415 forintot. Ettől persze semmi sem oldódott meg. A lázas gyerek, akit a hideg ráz, a fűtetlen szobában kénytelen feküdni. A fűtőművek emberei és közöttük állandó a hangos szó, a veszekedés. Legutóbb már bicskával zavarták el a felhábo­rodott lakót. Azt is javasolták nekik, hogy ne fizessék az OTP-részleteket, mert az értékesítette a rossz fűtésű lakáso­kat. Persze ezt nem merik vállalni, hiszen akkor a fizetésük­ből vonnák az összeget. így aztán nincs mas, mint havonta kifizetik az 1600 forin­tos fűtésszámlát és perlekednek a szerelőkkel. De az ilyesfaj­ta kimelegedésre kinek van szüksége? Hogy mindezért ki a felelős? Az OTP, az Ingatlankezelő Vállalat, vagya Dutép? Erre nem kíváncsiak a lakók. „Mindösszesen” annyit szeret­nének, hogy az egymillió forintos otthonaikban nyugodtan és nem idegeskedve, fagyoskodva élhessenek. (bencze)' HINE-RENDEZVÉNY TÉMÁJA VOLT . Kultúrálatlan politizálás Mint annak idején beharangoztuk, „A demokratikus poli­tikai kultúra fejlesztéséért” címmel előadássorozatot szerve­zett a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. A rendezvényekre a különböző politikai pártok vezető sze­mélyiségeit hívták, illetve hívják meg. A második előadást a napokban dr. Ruttner György tartotta. A 34 éves — az előadására szóló meghívón független szociáldemokrata ügyvédnek titulált — dr. Ruttner György a magyarországi politikai kulturálatlanság erélyes, ám intel­ligens bírálatát fejtette ki előadásában. Mint mondotta, akik ma Magyarországon politikával foglalkoznak, azok szépen kifejezve amatőrök, csúnyán szólva dilettánsok. Ma nálunk olyan a politizálás, mint annak a busznak az esete, melynek az utasai elindulnak, de nem tudják, hová, s amikor a célta­lan úton lerobban a jármű, mindenki másfelé tolja, károm­kodva, egymást szidalmazva. Ez azért van így, fűzte hozzá, mert nálunk az utóbbi 40 év alatt lehetetlen volt az igazi politikusképzés, s emiatt most képzett politikusok hiányá­ban szenvednek a pártok. Ennek a következményei a túlzot­tan radikális fellépések, a mocskolódások, nemcsak a külön­böző pártállásúak, hanem olykor az ugyanazon párton belü­li platformisták között is. S az eredmeny: a politika további tekintélyvesztése, holott éppen az ellenkezőjére lenne szüksé­ge a társadalomnak. Ilyen és hasonló kérdéseket feszegetett az előadó, majd az összejövetel „átcsapott” beszélgetésbe, kulturált politizálásba. A különböző pártallású és pártonkívüli résztvevők kérdéseire válaszolva, dr. Ruttner György úgy vélekedett, hogy minden politikusnak — kivétel nélkül — szent kötelessége tenni vala­mit az egyetértésért, a politika tekintélyének visszaszerzéséért, mert a jelenlegi állapot — a politikai apátia — hátrányosan kihat a munkahelyekre is, s ott árt csak igazán. Helyeselte azt a véleményt, hogy a munkanélküliek segé­lyezésének „erősítésére” kell fordítani azt a pénzt, amit az állam a veszteséges vállalatokra kifizet. Ehhez hozzáfűzte: ez Nyugaton, különösen pedig Svédországban tipikus szociál­demokrata program. Az ország gazdasági helyzetével kap­csolatos kérdésekre így. felelt, mintegy összefoglalóan: Rá kell döbbennünk, hogy nem jön el a Messiás. Keleten már nincs erő a segítséghez, Nyugaton pedig ily módon sem akarnak beavatkozni ügyeinkbe, így hát magunkra marad- * tunk, ami jó is, meg rossz is. Jó, mert ez az önállóság, a szabadság, s rossz, mert nagyon nehéz helyzetben vagyunk, a szakadék szélén állunk. Rapi Miklós Nem csökkent a balesetek száma SEVARDNADZE­INTERJÚ „Csak demokratikus Európa válhat a mi közös házunkká” .Nincs kizárva, hogy a december eleji szovjet—amerikai csúcstalál­kozón nagy jelentőségű megállapo­dások születnek. A találkozónak nincs pontos napirendje, s lényegé­ben nem folytattunk különösebb előkészületeket — de a nagyhatal­mak vezetőinek1 találkozásait a tör­ténelemben gyakran fémjelezték je­lentős intellektuális áttörések. A máltai találkozó is minden bi­zonnyal nagy jelentőségű lesz, a többi között a leszerelési folyamat előmozdítása terén — jelentette ki a moszkvai rádióban szerdán el­hangzott interjújában Eduard Se- vardnadze szovjet külügyminiszter. A leszerelési folyamatról szólva Sevardnadze leszögezte: nem tartja lassúnak a haladást, mivel az 1985 óta elért eredmények meggyőző ké­pet mutatnak. A legkomolyabb probléma az, hogy a fegyverkezési hajsza üteme még mindig gyorsabb a leszerelési folyamatnál — fűzte hozzá. A Kelet-Európábán végbemenő változások kapcsán a szovjet kül­ügyminiszter rámutatott, hogy nem lát semmi különlegeset a jelenlegi helyzetben. — Ami a kelet-európai országokban szövetségeseinknél most végbemegy, az törvényszerű — szővetségesi kapcsolataink pedig érvényben maradnak, ahogy ezen országok vezetői már több ízben hangsúlyozták. Megújulási folya­matok zajlanak, a szocialista társa­dalom új arculatának kialakulása. Ezek a folyamatok a különböző or­szágokban eltérnek egymástól, de ez is törvényszerű. Mindez vonat­kozik az NDK-ra is. Véleményem szerint az NDK új-vezetőinek a ha­tár- megnyitásáról, a külföldi utazá­sok engedélyezéséről hozott dönté­se összhangban áll a helsinki megál­lapodásokkal, az európai országok, a Kelet és Nyugat közötti új típusú civilizációs kapcsolatok kialakulá­sának tükröződését jelenti. — Az Európa Ház nem felelhet meg valamennyi nép érdekeinek, nem lehet kényelmes minden nép, minden ember számára demokrati­zálódási folyamat lezajlása nélkül. Mindannak, ami most a kelet-euró­pai országokban és nálunk, a Szov­jetunióban végbemegy, a legfőbb jellegzetessége éppen a demokrati­zálódási folyamat. Csak demokra­tikus Európa válhat a mi közös há­zunkká — a mélyreható és valódi demokrácia alapján felépülő Euró­pa — hangsúlyozta Eduard Sevard­nadze. ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNY BULGÁRIÁBAN: Zsivkovot rég le kellett volna váltani Húsz százalék Mladenovban sem bízik A vezetőváltás társadalmi visszhangját fel­mérni kívánó első bulgáriai reprezentatív köz­vélemény-kutatás azt mutatja, hogy Todor Zsivkov leváltásával nemcsak egyetért kivétel nélkül minden megkérdezett, de azt a nagy többség szerint már rég végre kellett volna hajtani. Ezzel a „késedelemmel” függ össze, hogy a megkérdezettek 20 százaléka nem biz­tos abban, hogy Petar Mladenov, az új főtit­kár képes lesz megoldani a gondokat, illetve hogy a kialakult válság egyáltalán megoldha­tó., / A Trud című szófiai szakszervezeti lap közli csütörtökön ezeket az adatokat, 206 olyan személy megkérdezése álapján,' akik eltérő szociális csoportokat, életkort, iskolai vég­zettséget, foglalkozást és nemet képviselnek. Általános vélemény, hogy „az ország vál­ságban van, amiért a korábbi vezetés a fele­lős”. Zsivkov leváltása „olyan szükségszerű­ség, amelynek rég meg kellett volna történ­nie”. Jellemző a munkások elégedetlenségé­nek állandó növekedése: ma minden harmadik képviselőjük azt vallja, hogy „az országban semmi sem megy úgy, ahogy kellene”. Ez az arány tavaly még 20, egy évvel korábban 10 százalék volt mindössze. Az elégedetlenség fő forrása az alapvető közszükségleti cikkek hiánya. A Trúdnak a közvélemény-kutatás eredményeihez fűzött kommentáló megjegyzése szerint, „ha ez a súlyos probléma nem nyer gyors és sikeres- megoldást, megfordíthatja az ország egész 45 éves történetét és más irányt adhat a társadal­mi fejlődésnek”. Egy másik lényeges forrását jelentik az elégedetlenségnek „a privilégiumok és rokonsági maffiák, amelyek kialakulása minden társadalmi szférában jellemző”, fel­számolásuk tehát sürgős, mert „robbanásve­szélyesek”. Erdélyiek emlékirata az amerikai törvényhozás asztalán Szülőföldjük ügyének kértek támo­gatást erdélyi menekültek az Egyesült Államok törvényhozásától. Németh Géza, a rákosszentmihályi református gyülekezet lelkésze adta át szerdán em­lékiratukat Washingtonban Tom Lan­tosnak, az amerikai törvényhozás ma­gyar származású képviselőjének. A 175 erdélyi menekült által Buda­pesten aláírt levél rámutat, hogy Romá­niában — a békeszerződés előírásai el­lenére —soha nein tartották tisztelet­ben a kisebbségi jogokat s az utóbbi év­tized tapasztalati arra mutatnak, hogy a nemzetiségeket meg akarják semmisí­teni. Az erdélyi magyarok—a törvény- hozás útján — a szabadságszerető ame­rikai néphez folyamodnak, javasolva: a kelet-európai kérdések hosszú távra szóló megoldásánál vegyék figyelembe az évezredes erdélyi magyar kultúrát, az európai civilizáció részét, s az erdélyi népek igényét az önkormányzatra. Horn Gyula benyújtotta kérelmünket az európa tanácsi tagságra (Folytatás az 1. oldalról) időben közelállhat az Európa Tanács teljes tagságának elnyeréséhez.. Délben került sor a Miniszteri Bi­zottság kupolatermében a magyar kül­ügyminiszter meghallgatására,. ami egyben alkalmat nyújtott arra, hogy Horn Gyula hivatalosan is átadja Catherine Lalumiere főtitkárnak a csat­lakozási szándékunkról szóló levelet. Horn Gyula egyben átadta Németh Miklós miniszterelnöknek a miniszteri bizottság tagjaihoz .küldött üzenetét is. A három európai konvencióhoz való magyar csatlakozás aktusára 13.00 órakor került sor az Európa Tanács kék alapon 12 csillagot viselő zászlajá­val díszített asztalon. A kulturális egyezményben való tagságunk meg-* nyitja a kaput a szélesebb körű európai kulturális együttműködéséhez, lehető­vé teszi különböző nemzetközi kulturá­lis rendezvények támogatását az Euró­pa Tanács által Magyarországon. Ez a csatlakozás szerény tagdíjjal jár. A kül­földi joggal kapcsolatos konvenció az aláírók jogrendszeréről szóló széles kö­rű tájékoztatás kötelezettségét tartal­mazza. Catherine Lalumiere és Bonde- vik norvég külügymipiszter az aláírás­sal kapcsolatban üdvözölte Magyaror­szág és Lengyelország közeledését az Európa Tanácshoz. A zsúfolt csütörtö­ki program munkaebéddel, majd sajtó- értekezlettel folytatódott. Horn Gyula és kísérete az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa soros elnökének minőségében Budapestre lá­togató Roland Dumas francia külügyi államminiszter különgépén indult haza a késő délutáni órákban Magyaror­szágra. Még tarott a Minisztertanács csütör­töki soros ülése, amikor Bajnok Zsolt megbízott szóvivő tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a na­pirenden szerepelt több mint egy tucat témáról. Bajnok Zsolt a tanácsi pénzügyi sza­bályozás 1990-re szóló új rendjét ismer­tetve rámutatott: a tervezet szoros kap­csolatban áll a tanácsi gazdálkodás re­formjával. A kormány szükségesnek ítéli, hogy a tanácsi bevételek között szerepeljen az évi teljes személyi jöve­delemadó a helyi feladatokhoz kapcso­lódó normatív támogatással. A körze­tekhez, illetve térségekhez kapcsolódó szintén normatív támogatást a jövő esztendőtől megyénként 250 millió fo­rintban, illetve fejenkénti 500 forintos hozzájárulásban kívánják meghatároz­ni. A kormány elfogadta a közigazga­tási deregulációról szóló előterjesztést, amely a jogi paragrafusok dzsungelé­ben kíván rendet teremteni. Életre hív­ta a Közigazgatási Deregulációs Taná­csot, amelynek élére Verebélyi Imre bej- ügyminiszter-helyettest nevezte ki. Ha a dereguláció sikerrel jár, egy esztendő alatt 800 ezerrel csökkenthető a ható­sági határozatok száma, a közigazgatá­si szerveknek félmillióval kevesebb iga­zolást, bizonyítványt, bizonylatot kell kiadniuk, s az állampolgároknak jóval kevesebbszer kell a hatóság előtt sze­mélyesen megjelenniük. A Minisztertanács az egyes értékpa- pirok nyilvános forgalomba hozatalá­ról és forgalmazásáról, valamint az ér­tékpapír-tőzsdéről szóló előteijesztést megvitatva fontosnak tartotta az érték­papírpiac fejlesztését, normatív szabá­lyozásának, illetve a működtetés intéz­ményeinek a kialakítását, a piac sze­replőinek védelmétj— mondta a továb­biakban a szóvivő. A törvényjavaslat rendelkezik az értékpapír-felügyelet­ről, s fontos eleme, hogy a részvények kibocsátását az információk nyilvános­ságra hozatalához kell kötni. A kormány foglalkozott az energia- politikai koncepcióval, amelyről előre­(Folytatás az I. oldalról) majd az 53-as, és 55-ös út kereszteződé­sében az a forgalombiztonsági intézke­dés, amelyet az igazgatóság valósít meg, ugyanis a kereszteződésben kör­forgalmat alakítanak ki. Az értékelő, elemző, forgalomszer­vező és forgalombiztonsági szakbizott­ság elnöke, Ambrus Attila arról tájé­koztatta az elrfökséget, hogy november 13-áig összesen 1177 közúti baleset tör­tént, nyolccal kevesebb, mint a múlt év november 30-áig. Ebből halálos 127, súlyos 581, könnyű pedig 469. Sajnos, az ittasság miatti szerencsétlenségek okozóinak száma még mindig 20 száza­lék felett van. Mint a beszámolóból kitűnt, az utak mentén létesülő műhe­lyek, vendéglősök tulajdonosait a jövő­ben arra kényszerítik majd, hogy par­kolóhelyeket alakítsanak ki. Az úton álló járművek ne akadályozzák az át­eresztő képességet, növelve a balesetve­szélyt. Bejelentette, hogy rövidesen sza­badalmaztatják az utak úgynevezett nyomvájúinak felületi zárását; jövőre megerősítik Kecskeméten az Árpád körutat. Irsa Ernő, a Kecskeméti Városi Ta­nács csoportvezető mérnöke tájékozta­tójában elmondta, hogy a megyeszék­hely nagyforgalmú útjain rendkívül ve­szélyes a kerékpáros közlekedés, s a városközpontban, a Szabadság téren e kétkerekű járművek áthaladására két lehetőséget vettek figyelembe: vagy ke­rékpárutat jelölnek ki, vagy gyalogos­kerékpáros zónát. Kecskeméten 20 ki­lométer kiépített kerékpárút van, s to­vábbi létesítésükre ötéves programot dolgoztak ki. Jövőre kis költségráfor­dítással kerékpárút létesül a Rákóczi úton, a Nyíri úton, a Petőfi Sándor utcában, a Tóth László és a Kossá Ist­ván sétányon. Kiegészítő lámpával biz­tonságosabbá teszik a Cifrapalota előtt a jobbrakanyarodást, ugyanakkor a Jókai és az Erdősi utca kereszteződésé­ben 40-40 méter hosszúságban megtilt­ják a várakozást, a gyalogos átkelést, s ezzel megteremtik a balra kanyaro­dás, illetve az egyenes irányba haladás meggyorsítását. A KBT megyei elnökségi ülése beje­lentésekkel fejeződött be. G. G. EGYKORI HÁBORÚS BŰNÖS A BÍRÓSÁG ELŐTT Megkezdődött Finta Imre pere Kanadában Kanadában szerdán megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt Finta Imre, Kanadában élő egykori szegedi csendőr százados pere. Finta az összes vádpont­ban ártatlannak mondta magát. A vád ellene az, hogy 1944 nyarán ő vezette 8617 magyar zsidó bezárását egy szegedi téglagyárba, ahol elrabolta értékeiket, majd kényszerítette foglyait, hogy felszálljanak arra a vonatra, amely az auschwitzi és strasshosi koncentrációs táborokba vitte őket. A vádpontokban szerepel halált okozó bűnös gondatlanság is. A tárgyalás várhatóan 3 napig fog tartani. 0 Tokió: szerte az országból érkezett mezőgazdasági dolgozók tüntetnek a rizs és más mezőgazdasági termékek importja ellen a Japán fővárosban november 15-én.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom