Petőfi Népe, 1989. október (44. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 241. szám Ára: 4,30 Ft 1989. október 11., szerda AZ ÚJPESTI GEPELEMGYAR KECSKEMÉTI GYÁREGYSÉGÉBEN Hidraulikaszerviz alakult Csukás Ferenc és Pisztrán József egy árokásó hidraulikáját hozza rendbe. I Országszerte több tucat milliós gép áll tétlenül a mezőgazdasági üzemekben, [erdőgazdaságokban, bányákban a hidraulikus munkahengerek hibája miatt. Tétlenségre vannak kárhoztatva, hiszen az említett alkatrész a lelke ezeknek az 'értékes, markoló-, árokásó és emelőgépeknek. A munkahengerek szervezett javítását hazánkban eddig egyetlen cég sem vállal- ta magára. Az ebből adódó jelentős kereslet indította arra az Újpesti Gépelemgyár Kecskeméti Gyáregységét, hogy létrehozzon egy önálló szervizcsoportot. A napokban szervezett maroknyi kollektíva számára egy jól felszerelt, speciális mű- Ihelyt alakítanak ki erre a célra a megyeszékhelyi üzemben, lesz bőven tennivaló- hűk, hiszen az előzetes piaci felmérések szerint évente 700-800 munkahenger javítására mutatkozik igény. Az új tevékenység kiválóan illeszkedik a kecskeméti gyáregység profiljába, mert [immáron csaknem húsz éve gyártanak 40—125 milliméteres átmérőjű hidraulikus hengereket. Szakonyi János főmérnök a terveiket ismertetve elmondta azt is, hogy az itt dolgozó kvalifikált szakemberek a szerviz- és javítási tevékenység mellett az üzem számára prototípusokat is gyártanak majd. Elsődleges feladatuk azonban a javítás, amelyet vagy a helyszínen, vagy (ha komolyabb a meghibásodás) a kecskeméti műhelyben végeznek el. A főmérnöktől megtudtuk azt is, hogy a csoportot jelenleg négy szerelő alkotja, de ha az igények úgy diktálják, akár tízfősre is felfuthat a létszám. G. B. Kérdések a parlament októberi ülése előtt Országgyűlési bizottságok napirendjén Miért kell most köztársasági elnököt választani? Hogyan befolyásolja-befo- [ lyásolhatja a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás a törvényalkotók munkáját? — ezek vol- ! tak a legfőbb kérdések az Országgyűlés I ifjúsági és sportbizottságának keddi ülésén. A képviselők elsősorban az alkot- ; mány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elemezve úgy vélekedtek: a köztársasági elnök megválasztását célszerű lenne már első ízben is az új Országgyűlés hatáskörébe utalni, Í 1 mert a köztársasági elnök csak a hatalommegosztás elvére épülő struktúrában képes stabilizáló szerepét betölteni. Egy javaslat szerint az alkotmány rögzítse a köztársasági elnöki intézményt, de az államfőt az új parlament ■ válassza meg. Jelenleg ugyanis semmi sem indokolja, hogy néhány hónapos időtartamra, kivételes szabály alapján II köztársasági elnököt válasszon az orB szág. Elhangzott az is: az Országgyűlésnek legyen joga eldönteni, hogy maga választja-e meg az államfőt, avagy népszavazással történjék a megválasztás. Több képviselő megítélése szerint a köztársasági elnöknek az új parlament létrejöttét megelőző megválasztása olyan alku eredménye, amelynek nem ismerik az ellentételezését. Ugyancsak az alkotmányt módosító törvényjavaslathoz kapcsolódva, jó né- hányan hangsúlyozták: jogos a képviselők igénye az ellenőrzés megteremtésére, de. erre a jelenlegi, az Állami Számvevőszék létrehozásáról . szóló törvényjavaslat alkalmatlan. Az Állami Számvevőszék csak egy konszolidált, államháztartási rend alapján működő gazdaságban tölthetné be funkcióját, az átmeneti időszakban viszont működésképtelen lenne. Hiányoznak a működését megalapozó jogszabályok is. Felállítására nem lehet elegendő indok a KNEB megszűnése. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatban az egyéni és a listás mandátumok arányát kifogásolták elsősorban, nevezetesen azt, hogy a jelenlegi törvényjavaslat csaknem 60 százalékban kizárólagosan a pártok között osztja fel a képviselői helyeket, noha a 7-7,5 millió választópolgárnak csak töredéke tartozik valamilyen párthoz vagy szimpatizál azokkal. Az ülésen szó volt a sarkalatos törvények hátterében álló, a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásról is. A törvényjavaslatok feletti vita is jelezte a képviselők dilemmáját: nem tisztázott e megállapodás és a törvényhozás viszonya. A képviselői mandátumok legalább ötven százalékát az egyéni választókerületekben lehessen megszerezni, ily módon — a törvényjavaslatban rögzített 152 helyett 187-en jussanak be a parlamentbe — így foglalt állást az Országgyűlés kulturális bizottsága keddi ülésén, a sarkalatos törvények vitájában. — A további 187 helyet pedig a megyei listákon, illetve — a töredékszavazatok összeszámlálása után — az országos listán töltsék be. (Folytatás a 2. oldalon) A kongresszus a pártvagyonról, a munkásőrségről és a nemzeti megbékélésről Tegnapi lapunk kongresszusi tudósításában ígértük, hogy a tanácskozás lapzárta után történt eseményeiről ma számolunk be olvasóinknak. ígéretünket az alábbiakban teljesítjük. Este 11 óra után a plenáris ülésen bejelentették: a küldöttek az Országos Egyeztető Bizottság elnökévé Balogh Sándort, a Párttörténeti Intézet igazgatóját választották. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett. Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával folytatták a tanácskozást. Kovács Imre, aki a kül- dőttcsoportok pártvagyonnal foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP vagyonának értéke 10,3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan, amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti. A pártvagyonról a küldöttek részletes tájékoztatót kaptak. Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteknek, hogy a kongresszus mindazon ingatlanok kezelői jogáról mondjon le közcélokra, amelyek meghaladják a politikai, a mozgalmi tevékenységhez szükséges mértéket. Ennek módjával kapcsolatban két változat közül választhattak a küldöttek. Az első lehetőség szerint szakértői csoport mérje fel, mire van szüksége az új pártnak, s ezután döntsenek arról, mit tartanak meg, s mit nem. A második változat az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezte volna a vagyontárgyakat, a parlamentre bízva ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fogadták el, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyontárgyról leíhonda- nak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. Éjfél is elmúlt már, amikor a küldöttek kinyilvánították véleményüket a munkásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy az MSZP kongresszusa köszönetét mond a munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben azonban a munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja: elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel összeegyeztethetetlen, ha a testület egészét vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás éri. Az MSZP számít arra, hogy a munkásőrség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált rendszerében a polgári védelem és a katasztrófaelhárítás igényeit és követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit és az átalakulás módját. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az új testület működését törvény szabályozza. A törvénynek a többi között ki kell mondania, hogy a szervezetet nem lehet belső karhatalmi feladatokra felhasználni. 1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus, csaknem 70 százalékos szavazati aránynyal. Az elfogadott állásfoglalásában a kongresszus leszögezi: az MSZP minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasolják: „ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenek. Á jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet.” A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a kongresz- szus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap, mely mementóként emlékeztet arra, hogyan tudja eltorzítani a társadalmat és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomorító politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának alkalmazása, a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására, nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az államok belügyei- be a külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti küldött kért szót, aki — mint mondotta — a küldöttek 10 százalékának aláírását összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plénum elé kerüljön. A kongresszus elvetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveivel egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint mondotta, a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örökségét, s magukat reformkommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresz- szusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd a Intemaci- onálét. (MTI) A világ hírügynökségeinek elemzése Az MSZP elnökségében ugyan a reformerek vannak többségben, de a vezető testület összetétele mégis kompromisszumot tükröz — állapítják meg keddre virradóan a nyugati hírügynökségek. Az AP amerikai hírügynökség kiemeli, hogy Nyers Rezső személyében a régi párt centrista szárnyának' vezére lett az új párt elnöke, nem a radikális reformerek közül valaki. A hírügynökség megállapítja, hogy a kulcsfontosságú reformer vezetőket bosszantják Nyers egyes nézetei és a reformerek csak húzódozva leplezték fenntartásaikat Nyers megválasztását illetően. Az AP é nézeteltérés jelének látja, hogy a kongresszus Pozsgay t és Némethet nem választotta meg alelnöknek. Az elnökség csak reformerekből áll B húzza alá az amerikai hírügynökség —, és kiemeli, hogy nem kerültek be az elnökségbe a kevésbé lelkes reformerek, mint például Barabás János, a régi párt szóvivője. Az AP szerint a tiszta reformer összetétel — a konzervatívok távolléte — a vigaszdíj a radikális reformereknek azért, hogy Nyers lett az elnök. Az amerikai hírügynökség abban is a kompromisszum jelét látja, hogy a kongresszus elvetette a radikális reformerek javaslatát, hogy az ortodox marxistákat zárják ki az új pártból. Az AFP francia hírügynökség megállapítja, hogy az elnökségben az összes reformer szárny vezetője ott van. A 23 elnökségi tag közül 13 van abból a reformszárnyból, amely a finn vagy svéd szociáldemokratákhoz hasonló, nyugati típusú szocialista pártot akart. Öt tag a népi demokrati(Folytatás a 2. oldalon) TÖBB ALAPANYAG KELLENE 9 Több ezer tonna almából készítenek sűrítményt a Kecskemétvin kiskőrösi gyárában ezen az őszön. (Straszer András felvétele) ALMASŰRÍTMÉNY EXPORTRA Többet fizetnek a lékészítéshez alkalmas almáért, mint tavaly, a Kecskemétvin kiskőrösi gyáregységében mégsem elégedettek a felvásárolt mennyiséggel. A tervezett ötezer-ötszáz tonna mintegy kétharmadát megvették a nagyüzemektől, háztáji gazdaságoktól és a folyamatosan üzemelő berendezésekkel naponta átlagosan 150 tonna alapanyagot dolgoznak fel. Ä kilónkénti 4,50—5 forint közötti ár jónak mondható, s mivel fajtától függetlenül adnak ennyit (a magasabb árakat a távolról szállítóknak), arra számítanak, hogy az elkövetkezendő hetekben még nagy mennyiséget tudnak átvenni a termelőktől. A szüretre jelentős beruházás fejeződött be. Az olasz Manzmi cégtől vásároltak egy sűrítőberendezést, de mielőtt ide kerülne az almaié, egy svájci gyártmányú filtrox szűrőn engedik át, a tökéletes tisztítás érdekében. Most óránként ötven hektoliter sűrítményt gyártanak, amit már nem keli vegyszerekkel tartósítani. Ez az egyik nagy előnye is az új berendezésnek. A külföldi vásárlók magasabb árral ismerik el a kémiai szerektől mentes italt Eddig az osztrák és a nyugatnémet partnereiknek mintegy kétezer hektolitert már eladtak. A szezon végéig a mennyiség megduplázódását szeretnék elérni. —cs— ROMÁNIA Aláírások Ceausescu ellen A Libération című párizsi lap keddi jelentése szerint román ellenzéki körök aláírás- gyűjtési kampányt indítottak az RKP XIV. kongresszusa előtt, hogy kifejezésre juttassák tiltakozásukat Nicolae Ceausescu politikájával szemben. A tiltakozó petíciót aláírta már Doina Comea asszony és Dán Petrescu, ismert ellenzéki személyiség. A 40 éves Petrescu jelenleg éhségsztrájkot folytat Iasiban, hogy kivívja visszavételét könyvtárosi állásába — ettől politikai állásfoglalása miatt fosztották meg —, s egyúttal kiutazási vízumot kapjon egy kisebb műtét elvégzéséhez. A lap úgy tudja, hogy a tiltakozást elsősorban pártonkívü- liek között teijesztik. A nyilatkozat egyebek között a román sajtónak azt a beállítását vitatja, ami szerint Ceausescu újraválasztása a párt élére „az egész nép ügye”. „Véleményünk szerint a népnek kell erről állást foglalnia” — hangoztatják. A Libération közlése szerint a tiltakozást már több író is aláírta, köztük Mariana Marin, Alexandru Tacu és Liviu Antonesei.
