Petőfi Népe, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-13 / 216. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. szeptember 13. i fi 1 f T¥ r •• 1 •• 1* A Feher Ház üdvözli Hétfőn mind a Fehér Ház, mind az amerikai külügyminisztérium szóvivője igen elismerően szólt a magyar kormány döntéséről, az NDK-polgárok kiutazásának engedélyezéséről. Mindkét szóvivő utalt arra, hogy Bush elnök hamarosan állandó jelleggel megadhatja Magyarországnak a legnagyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi feltételeket. A két szóvivő egybehangzó állásfoglalása szerint Washington „melegen üdvözli a magyar kormány humanitárius döntését... az egyoldalú lépés bátran megoldott egy fenyegető méretűnek ígérkező humanitáriánus problémát. Eljárásával a magyar kormány tanúságot tett elkötelezettségéről az emberi jogok és a mozgásszabadság mellett — összhangban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásaival. Tudjuk, hogy ez nehéz döntés volt Magyarország számára de ez volt a helves döntés. \ kelet2n.stk • A Newsweek hétfői számában jelent meg e karikatúra. németektől nem szabad megtagadni a törekvést a szabadságra és a jobb életre. Magyarországgal kapcsolatban mindkét szóvivőnek feltették a kérdést: mi a helyzet a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény hosszabb időre való megadásával annak tükrében, hogy az amerikai képviselőház a napokban megszavazta a kedvezmény három évre való megadását. A szóvivők emlékeztettek Bush elnök Magyarországon tett kijelentésére, hogy kész a legnagyobb kedvezményt tartósan megadni, miután Magyarországon életbe lép a szabad kivándorlást biztosító törvény. A magyar bel- és külpolitikai változások tükrében az amerikai törvényhozásban idén többségi tábora alakult ki a legnagyobb kedvezmény hosszabb időre való megadásának. A képviselőház a múlt héten 221—169 arányban szavazott a hároméves hosszabbítás mellett (szemben az eredetileg tervezett öt évvel). A kérdés egyébként heves vitákat hozott a gyökeres magyarországi változásokat méltató demokratapárti képviselők (elsősorban a budapesti születésű Tom Lantos) és a konzervatív republikánusok között, akik szerint az elnöknek meg kell hagyni a lehetőséget, hogy döntsön a kérdésben. A vita végül is feleslegesnek bizonyulhat. Jól értesült körök szerint Bush elnök a parlament szeptemberi ülésszakának napirendjén szereplő emigrációs törvény elfogadása után valószínűleg úgy dönt, hogy Magyarország állandó jelleggel jogosult a normális kereskedelmi feltételekre. Az sem elképzelhetetlen azonban, hogy a kérdés még a szenátus elé is kerül, és a pozitív döntés tovább húzódik. Viszonylag közelinek látszik az ugyancsak jóváhagyó döntés az úgynevezett általános vámkedvezmények megadásáról, valamint arról, hogy kiterjesztik Magyarországra az OPIC, a külföldi amerikai beruházásokat támogató és biztosító amerikai kormányhivatal tevékenységét. A döntés közös törvényjavaslatban szerepel a Lengyel- országnak nyújtandó gazdasági támogatással és — tekintettel a lengyel helyzetre, Washington támogatási készségére — a szenátus várhatóan a közeljövőben elfogadja a javaslatokat. Hegyeshalom és Sopron a fő irány Kedden napközben is folytatódott az NDK-beli állampolgárok kiutazása Magyarországról, s változatlanul Sopron és Hegyeshalom a fő irány. Sopronnál 36 óra alatt valamivel több mint ötezren távoztak. Tíz személy rövid ausztriai tartózkodás után visszatért. A határőröknek kijelentették, hogy mégsem távoznak az NSZK- ba, hanem inkább hazatérnek az NDK-ba. Hegyeshalomnál is hasonló a mozgás. Kedden délig az Ausztriába átlépők száma meghaladta az ötezret. Különösebb „roham” nincs; Hegyeshalomnál visszatérő NDK-belit még nem fogadtak. Híresztelések szerint Csehszlovákiából tömegesen érkeznek az NDK-s menekülők újabb csoportjai. A győri határőrkerület parancsnokságától kedden délben nyert információ szerint a hír valótlan. Kedden reggelig Rajkán, Vámosszabadin és Komáromon át mindössze 103 NDK-beli állampolgár lépett magyar területre. Ugyanitt az NDK-s kiutazók száma 231 volt. Ők hazaindultak az NDK-ba. Túlzottak azok a híresztelések is, hogy a Csehszlovákiában tartózkodó NDK-beli állampolgárok tömegesen szöknek át Magyarországra. Szórványosak az ilyen tiltott határátlépések. Kedden hajnalban a Rajka és Szob közötti közös Duna-szakaszon egy csónakkal 3 NDK-s állampolgár próbált érvényes úti okmányok nélkül Magyarországra szökni. A határok megnyitása óta, kedd kora délutánig több mint 10 ezer, Magyarországról érkezett NDK-menekült lépte át az NSZK határát, a legtöbben Bajorországban. A határ menti szükségtáborok nagy részének kimerült a felvevőképessége, hasonló a helyzet a menekültek rendelkezésére bocsátott kaszárnyákban és műsortermekben is, ezért az érkezők felvételére újabb helyiségeket rendeztek be. A menekülteket már a többi tartományba irányítják. Az NSZK újságjaiban több oldalt is kitesznek a menekültek Magyarországról való kiutazásával és NSZK-beli fogadtatásával foglalkozó jelentések. A vezető napilapok ugyanígy, széles körben kommentálják a magyar kormány döntését, illetőleg az NDK reagálását és belső helyzetét. A Süddeutsche Zeitung című liberális müncheni napilap keddi vezércikkében a főszerkesztő méltatja Magyarország bátorságát, nagylelkűségét és segítségét. Az NDK vezetéséről szólva ellenben megemlíti, hogy Berlin most először valóban elszigetelődött a keletnémet lakosságtól, nemkülönben a nagy testvért is magában foglaló, keleti reformállamok együttesétől és a Nyugattól is. Az NSZEP idős káderei nyilvánvalóan nagyon pontosan tudják, hogy ez alkalommal nagyobb a tét, mint a tekintélyük: most már a hatalmukról van szó. A budapesti reformerek — Varsótól támogattatva és Gorbacsovtól megtűrve — Kelet-Berlintől nem várhatnak semmit. Fennmaradásukat és sikerüket csak akkor tudják szavatolni, ha a reformmozgalom átterjed Romániára, Csehszlovákiára és az NDK-ra. Kelet- Európának akkor lesz meg a nyugalma, akkor gyógyulhat meg gazdaságilag és politikailag, ha eltűnnek a sztálinizmusnak azok a szigetei, amelyekkel a reformereknek, bizony, otthon is meggyűlik a bajuk. Honeckernek kudarcot vallott az a politikája, hogy népét a jólét fokozásával békítse ki az NSZEP-rendszerrel. Lehetőségei is korlátozottak. Az NDK rendszere megbénult. Honecker már nem tudja félrekapni a volánt — de nem is akarja ... — így a Süddeutsche Zeitung. ENSZ-delegáció tanulmányozza a magyar kohászatot ENSZ-delegáció — 18 ország 50 szakembere —- tanulmányozza a magyar vaskohászat helyzetét. Az ENSZ-szakértők már felkeresték a Dunai Vasmüvet, ellátogatnak a Lenin Kohászati Művekbe, a Csepeli és a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe, valamint a Vasipari Kutató Intézetbe. A szakértők a magyar kormány meghívására érkeztek, és Vörös Árpád ipari miniszterhelyettessel való találkozójukkor arra kaptak biztatást, hogy működjenek közre a magyar kohászat strukturális megoldásában és az üzleti kapcsolatok bővítésében. Mezei József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezető igazgatója, amikor találkozott az ENSZ-szakértőkkel, elmondta: az idei eredmények alapján a kohászat immár nem minősíthető tisztán válságágazatnak hazánkban, bár a legfőbb gondok nem oldódtak meg. 1989 első felében nyersvasból 1,04 millió tonnát, acélból 1,77 millió tonnát, hengerelt áruból 1,3 millió tonnát állítottak elő a kohászati üzemek; vagyis csaknem ugyanany- nyit, mint a múlt év első felében. Kohászati termékekből 61 ezer tonnát szállítottak a szocialista piacra és 300 ezer tonnát a konvertibilis elszámolású országokba, ez utóbbi esetében kihasználták a kedvező piaci árakat. Az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusa sorsdöntő lesz, készülnek rá a reformerők éppúgy, mint más platformok képviselői. A reformkörök és a reform-alapszervezetek II. országos találkozóján egyértelműen fogalmazódott meg, hogy az MSZMP programnyilatkozat-tervezete alapelveiben jó kiindulási vitaanyag, amelyhez szeptember 3-án a platformszerkesztő munkabizottság egy jelentést adott ki. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az elkötelezett reformszárny csak akkor képezhet meggyőző erőt a kongresszuson, ha a centrum (remélhetőleg nagyobb) reformgondolkodású többségét sikerül maga mellé állítani. Ezen cél elérése érdekében viszont meg kell ismernie párttagságunknak azokat a gondolatokat, amelyekkel a reformszárny közeledik az MSZMP programnyilatkozat-tervezetéhez. A kecskeméti reformkor azt az utat választotta, hogy meghívta szeptember 11-én, 17 órára a pártiskola földszinti termébe mindazokat (párttagokat, pár- tonkívülieket), akik kiindulási alapnak elfogadják a Pozsgay vezette bizottság munkáját. Felkérte vendégnek Gazsó Ferencet, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát, szociológust, aki már több ízben járt Kecskeméten a közelmúltban, úgy is, mint a Demokratikus Magyarországért Mozgalom alapító tagja. Közel 100 résztvevője volt a délután 5-től 9-ig tartó, helyenként erős érzelmi töltésű helyzetértékelésnek, politikai eszmecserének. • • A kb. 1 órás vitaindítót Gazsó Ferenc tartotta. Beszélt arról, hogy hazánknak szüksége van egy új baloldali erőre, egy hiteles „szocialista” pártra. Ennek a pártnak gyökeresen és végérvényesen szakítania kell múltjával, tovább nem vállalható ideológiájával, cselekedeteivel, szervezetével és tagsága felett uralkodó vezetésével. Ki kell mondania, hogy az eddig szocialistának mondott modell zsákutcába juttatta az országot. Alapvető fontosságúnak tartotta egy korszerű, a mai társadalmi, gazdasági problémákra választ adó, (a társadalom által már rövid távon is) elfogadható program meglétét. Véleménye szerint folyik egyfajta a látszatplatformok, áramlatok mögé bújtatott egzisztencia és hatalomátmentés. A látszategység kompromisszumaival letudott kongresszus csak elodázása lehet a pártszakadásnak. A hozzászólók a helyzetértékelés legfontosabb megállapításaival szinte kivétel nélkül egyetértettek, de a „mi a teendő?” kérdésében már inkább megoszlott a hallgatóság véleménye. Egy dologban azonban nem volt nézeteltérés: a magyar népet, a párt tagságát megtévesztő, hatalmát egy doktriner ideológiára alapozó, egyeduralkodó pártállami berendezkedést plurális politikai rendszer, demokratikus jogállam és vegyes tulajdonon alapuló szociális piacgazdaság kell hogy felváltsa. Ebben nem lehet kompromisszum. Dr. Szűcs Miklós PROGRAM A GAZDASÁGI DEREGULÁCIÓRA Megszüntetni a túlszabályozást! Szeptember 15-étől csak a Gazdasági Deregulációs Tanács véleményével ellátott jogszabálytervezeteket terjeszthetnek a Minisztertanács elé a gazdasági főhatóságok — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Sárközy Tamás ígazságügyminiszter-helyettes, deregulációs kormánybiztos. Mint mondotta: a jogtudósokból álló, 15 tagú tanácsot a kormány azért hívta életre, hogy közreműködjön a túlszabályozás megszüntetésében és a piac- gazdasági viszonyok fejlesztésében: csökkentse az állami beavatkozást, a gazdálkodás, a vállalkozás kötöttségeit, , s lényegesen .javítsa $ gazdálkodók lehefpségejt. ,, „, A Minisztertanács deregulációs programja különbséget tesz a már meglévő,és a leendő jogszabályok között. Ez év december 31-éig a kormányhatározatban felsorolt minisztériumoknak — indoklással ellátva — nyilatkozniuk kell, melyik korábbi jogszabályaikat kívánják a jövőben is hatályban tartani. Minden olyan minisztertanácsi rendelet és határozat, miniszteri rendelet és államtitkári rendelkezés, amelynek módosításáról, megújításáról a Deregulációs Tanácsot nem tájékoztatják, legkésőbb 1990 májusában hatályát veszti. A módosított vagy újra szövegezett jogszabályokat a Deregulációs Tanács véleményezi, s a kormánybiztos március 1-jéig nyilatkozik, egyetért-e azzal, vagy sem. Érdemi véleménykülönbség esetén a Minisztertanács hoz végső döntést. A gazdasági deregulációt egyben fel kell használni a magyar gazdasági jognak a közös piaci szabályozáshoz való közelítésére, ahogy teszik ezt számos országban. A jogalkotóknak ismerniük kell, hogy az eléjük kerülő jogszabálytervezetek összhangban vannak-e az EGK szabályaival, s ha nincsenek, annak mi az oka, s mi lehet a következménye. A jogi felülvizsgálat nem terjed ki a műszaki előírásokra, szabványokra, ám a kormánybiztos nem tartotta kizártnak, hogy a választásokat követően az új Országgyűlés elfogadjon egy deregulációs törvényt, amely már a monopolhelyzetben lévő vállalatok túlszabályozásával szemben is fellép. Az érdemi dereguláció természetesen elsősorban az új gazdasági törvényhozás feladata. Az igazságügyi. kormányzat elkészítette a gazdasági törvényhozás hároméves tervét, amely módot ad a végrehajtási jogszabályok dzsungelének áttekintésére és a felesleges kötöttségek leépítésére. A kormánybiztos kérdésekre válaszolva elmondta: mivel hazánkban a jogszabályoknak semmilyen megbízható nyilvántartása nincs, 40-60 ezerre becsülhető a gazdaságra közvetlenül ható jogszabályok száma. Ugyancsak nem lehet előre látni, hány munkahely szűnik meg a dereguláció eredményeként. Hozzáfűzte azonban, hogy a jogszabályokra nagy szükség van más területeken, elsősorban a közigazgatási bíráskodásban, a cégbíróságokon, illetve a bankokban, különböző gazdasági szervezeteknél. Sárközy Tamás megismételte: csak az ezt követően benyújtandó jogszabálytervezeteket véleményezik. Mivel az új adótörvényeket a Pénzügyminisztérium már a kormány elé terjesztette, arról a Deregulációs Tanács még nem nyilvánított véleményt. (MTI) Mégis lesz népszámlálás jövőre A Compack nem emelt árat KECSKEMÉT IS ALAPÍTÓ Miért jelentős a népgazdaság és a társadalom számára az 1990-ben sorra kerülő nép- számlálás — amely egyébként a tizenharmadik rendszeres, tízévenként megtartott teljes körű statisztikai felmérés lesz hazánkban , milyen módszerekkel történik az adatfelvétel, s főként milyen garanciák vannak arra, hogy a kérdőívekben szereplő adatokkal senki nem élhet vissza — ezekről a kérdésekről rendeztek kedden szakmai megbeszélést a Központi Statisztikai Hivatal vezetői a sajtó képviselőinek részvételével. Elöljáróban elmondották: hosszú évtizedek óta először fordult elő, hogy a tizéven- kénti teljes körű népszámlálás helyett — anyagi okokból, hiszen ez összesen 700 millió forintba fog kerülni — felmerült a népesség 10 százalékára kiterjedő reprezentatív adatfelvétel gondolata is. Végül azonban — különösen a tudományos intézetek megalapozottnak bizonyult véleményei alapján — olyan döntés született, hogy éppen az ország jelenlegi helyzetében van a legnagyobb szükség a teljes társadalmi és gazdasági keresztmetszet elkészítésére. A próbafelmérések során a statisztikusok kellő tapasztalatot gyűjtöttek arról, hogy bizonyos kérdések feltevésével valószínűleg a lakosság ellenállásába ütköznének, néhány téma ezért kimarad a végleges kérdőívekről. Így például nem kérdezik meg, hogy kinek van üdülő ingatlantulajdona, mennyi a lakbére, mennyi a lakással kapcsolatos köl- csöntörlesztése, milyen tartós fogyasztási cikkek vannak a birtokában; egyszóval a vagyoni helyzetet bemutató adatokat nem firtatják majd a kérdezőbiztosok. A Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat illetékese arról tájékoztatta az MTI-t, hogy — a híresztelésekkel ellentétben — nem emelték áraikat, s ebben az évben semmiképpen sem szándékoznak termékeiket magasabb áron értékesíteni. A szeptember 4-ei áremelésekről szóló tájékoztatók szerint a húskészítmények és a háztartás-vegyipari cikkek mellett emelték egyes fűszerek árát is. A Compack, a legnagyobb hazai fűszer-, illetve fűszerkeverék-előállító, -csomagoló és -forgalmazó szakvállalat azonban semmilyen cikkének árát nem változtatta meg. így például a 25 grammos köménymag 5,60-ba kerül, a 10 grammos majoránna pedig 4 forintba, akárcsak 1988. január 1-jén. Ekkor egyébként néhány termék árát csökkentette a Compack, s úgy tervezi, hogy ezt az árszintet, ameddig tudja, tartani fogja. A Compack szerint az áremelési bejelentés más vállalatok termékeire vonatkozik, amelyek kisebb mértékben ugyancsak forgalmaznak fűszereket. E cégek részben a csomagolás, részben az árképzés különbsége miatt eddig is különböző árakon dobtak piacra hasonló cikkeket. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Szövetkeznek a sportegyesületek Kedden délután a Csepel SC székházában tanácskozott a Sportegyesületek Szövetsége, amelyet eredetileg a legnagyobb hazai klubok önkormányzati módon működő érdekképviseleti szerveként hoztak létre. Az alapító tagok között tizenkét egyesület szerepelt: a Bp. Honvéd, az Ú. Dózsa, a Bp. Spartacus, az FTC, a Csepel, a DVTK, a Kecskeméti SC, a Tatabányai Bányász, a Vasas, az MTK-VM, a BVSC, a Békéscsabai Előre Spartacus. Az ülés célja az volt, hogy a szövetségbe bevonjanak más, önkéntesen csatlakozó sportklubokat is. Ennek a szándéknak a szellemében több, belépni kívánó egyesület képviselői is részt vettek a megbeszélésen, amelynek fontosságát jelzi az is, hogy megjelent az OSH részéről dr. Domonkos Anna elnökhelyettes is. A szervezet elsődleges céljaként az alapítók a sportfinanszírozással, az irányítással és szervezéssel összefüggő gondok feltárását tűzték ki. Tervbe vették, hogy kidolgoznak a klubok tevékenységét érintő határozatokat is. E célból a sportszövetség különböző munka- bizottságokat állított fel. A már kidolgozott alapszabályt minden csatlakozni szándékozó gondosan tanulmányozza, és az esetleges módosításokat egy későbbi időpontban terjesztik elő. Kényúr marad-e a posta? > A Fogyasztók Országos Tanácsa a készülő postatörvényről Olyan postatörvényre van szükség, amely révén egyenrangú fél lenne a postai szolgáltatást nyújtó és az azt igénybe vevő — tömören így summázható a Fogyasztók Országos Tanácsa álláspontja a postáról és a távközlésről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A tervezetet kedden vitatta meg a FŐT, a Hazafias Népfront székházában tartott ülésén. A tanács tagjai közül többen kifogásolták, hogy a tervezet szerint továbbra is fennmaradnának a távközlésben bizonyos prioritások, így például a MSZMP-é, a belügyé, illetve a honvédségé. Ezt a különbségtételt a régi mechanizmusok továbbélésének tekintették, éppen úgy, mint azt, hogy — bár a törvény a postai monopóliumok feloldása céljából készült — számos hatósági jogkört meghagy a posta számára. így — miként az ülésen többször is elhangzott — nem érvényesül majd az egyébként fennen hirdetett versenysemlegesség elve, s félő: a jövőbeni helyzet sem készteti majd a távközlést arra, hogy megmozduljon és vállalkozzon. Az ülésen rámutattak arra is: a telefontulajdonos vagy a postai küldeményt feladó továbbra is kiszolgáltatott helyzetben maradt a postával szemben, s a postai szolgáltatást igénybe vevőnek a tervezet szerint a jövőben sem lenne lehetősége érdekei érvényre juttatására. Holott — miként az egyik hozzászóló kifejtette —• szerte a világon működnek a távközlési szolgáltatást igénybe vevők érdekvédelmi egyesületei, amelyekkel rendszeresen konzultálnak a távközlési, postai intézmények és vállalatok. Szóba került a FŐT ülésén az is: a postának biztosítania kellene a telefonbeszélgetések védelmét, azaz titkosságuk garantálását. Erre azonban — mint a posta jelenlévő illetékese hangsúlyozta — műszakilag nem alkalmas a jelenlegi hálózat, az ilyen irányú fejlesztés pedig a távbeszélő-szolgáltatás díjtételét is jelentősen megemelné. (MTI) Németh Miklós válasza magyar egyházi vezetők levelére Mindenekelőtt szeretném kifejezni Önöknek köszönetemet azért a segítő magatartásért, melyet az egyházak az NDK áttelepülni kívánó állampolgárai iránt tanúsítottak. Ezzel emberek ezreinek nyújtottak támaszt nehéz helyzetükben, és egyúttal segítségére voltak kormányunknak a súlyos feszültségeket keltő és komoly gondokat okozó helyzet megoldásában. Tudjuk, hogy magát az alapproblémát ezzel nem oldottuk meg, de az nem is tőlünk függ. Az a két német allam ügye és csakis ők illetékesek ebben. Mi a kérdést humanitárius ügyként kezeltük, s kormányunk ezen az alapon tett meg minden tőle telhetőt az Önök által is szorgalmazott megoldás érdekében. Az önzetlen, felebaráti segítség nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem az alapvető emberi jogok érvényesítésének is követelménye. A magyar kormányt — önálló, szuverén döntésében mindkét ok egyaránt vezérelte. Külön örömmel tölt el a magyar nép mély embersége, szolidáris magatartása, amelyről nap mint nap tanúbizonyságot tesz. Az egyházak és a kormány együttműködésében most újabb és újabb fejezeteket nyithatunk. Bízom abban, hogy ezek a lépések együttműködésünket stratégiai szövetséggé szilárdítják, olyan közös célokért küzdve, mint a demokratikus'átmenet békés jellege, a politikai stabilitás, valamint a társadalom- és közösségépítés. Budapest, 1989. szeptember 12. Őszinte nagyrabecsüléssel Németh Miklós Történelmi felelősség...
