Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-18 / 194. szám

4 • PÉTŐFI NÉPE • 1989. augusztus 18.

AKIKET EDDIG ELKERÜLTEK A VENDÉGAUTÓK

Mit akar a falusi turizmus ?

Az ország lakosságának mintegy 41 százaléka, megközelítőleg 4 és fél millió ember falun él. A statisztika, mint tudjuk, sem az élet minőségét, sem a változás lehetőségeit nem tükrözi. Az ezzel kapcsolatos viták, a közigazgatási, a településfejlesztési és nem utolsósorban a gazdasági helyzetkép arra utal, hogy a város és falu közötti különbség csökkentésének az ünnepi beszédekben oly jól hangzó érve helyett inkább a falvak védelméért történnek konkrét lépések manapság. Ilyen szándékkal alakult meg a Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi turizmus) Szövetsége, amely augusztus 28. és szeptember 1. közötti konferenciáján, Balatonföldváron arra készül, hogy szervezetten is segítse azokat, akik falun a vendéglátást egyik megélhetési forrásnak tekintik.

Dr. Csáky Csabával, a szövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk a szervezet céljairól.

— A cél összefügg falvaink valós helyzetével. A falu megtartó ereje csökken, ugyanakkor a magyar falvak lakóházait senki sem tekinti termelési eszköznek — mondja az elnök. — Ezekben lakni, aludni, pihenni lehet, ám a jövedelmet nem gyarapítják. Viszont az NSZK-ban, Ausztriában, Franciaországban és még számos országban más a helyzet. Az NSZK-ban például 30 ezer család félmillió vendégágyat biztosít, s egy ágy általában any- nyit hoz, mint egy elismerten jól jövedelmező holstein-fríz tehén! Nyugaton tehát kialakult a turizmusnak az a sajátos ága, amelynek a falu a célja és az alapja, amely segít megőrizni a hagyományos faluképet, fejlesztésre ösztönöz és nem az idegenforgalmi hivatalok csapolják le a jövedelmét. A módszer nálunk változtatás nélkül nem alkalmazható, de a tapasztalatokból meríthetünk. Hozzájuk képest mi legalább negyven évet késtünk, vagy úgy is

mondhatom, hogy ők negyven évvel előttünk járnak.

— A késés behozásához akkor fogunk hozzá, amikor köztudottan kevés a pénz. Márpedig a vendégfogadás mindenütt befektetést jcíván.

— Ehhez elsősorban nem sok pénzre, hanem az anyagi források értelmes felhasználására lenne szükség. Éppen ezért új támogatási, pénzügyi politikát javasolunk és mindenekelőtt azt sürgetjük, hogy a kormányzati szervek ismerjék fel és el, hogy falvainkban és különösen az elmaradt térségekben a foglalkoztatás, a mezőgazdasági tevékenység kielégítésének egyik eszköze a falusi ti(rizmus.

— Konkrétan mit javasolnak ?

— A falusi turizmus feltételeként, úgy véljük, szükség van arra, hogy a mezőgazdasági kormányzat tekintse azt a háztáji termelés szerves részének-. Hogy az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap támogassa ezt a formát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tekintse munkahelyteremtésnek, s ezért a Foglalkoztatási Alap á költségvetésnél is számoljon vele. S minthogy a háztáji részeként kell kezelni, a Pénzügyminisztérium is ennek megfelelően terjesz- sze ki reá a háztáji adókedvezményt. Csak néhányat emeltem ki a 22 pontban összegzett „csomagból”, melyet a balatonföldvári értekezlet után kívánunk a kormány elé terjeszteni. Ez az első, és pillanatnyilag a legfontosabb lépés. Hangsúlyozni szeretném, hogy a javaslat a meglevő források célszerű átcsoportosítására alapozva kéri a támogatást. Kétségkívül biztató, hogy

' mindazok az állami szervek, intézmények, akiknek beleszólási joga és kötelessége lehet a falusi turizmus elindítása, jóindulatról biztosítottak bennünket, s ebben a szellemben vesznek részt a hó végi konferencián is.

— Mi a különbség a már meglevő fizetővendég-szolgálat és a falusi turizmus között?

— Az előbbi általában a Balaton környékén, az üdülőövezetekben található, a falusi turizmus pedig azokat az országrészeket célozza meg, amelyeket eddig elkerültek a vendégautók. Azt szeretnénk, ha magukat a falusi embereket is ráébreszthetnénk, hogy érték van a kezükben: a kellően felszerelt, szép, egyáltalán a vendégfogadásra felkészült porta pénzt hoz. A lényeg tehát az, hogy a helyi társadalom szerveződjék meg, és készítse fel vendégfogadásra az erre alkalmas családi portákat. S minthogy a kezdet kezdetén vagyunk, itt mondom el, hogy akár levélben — címünk: Falusi turizmus, 1056 Budapest, Belgrád rakpart 24. vagy telefonon — a szám: 183-855 és 183- 877 hozzánk fordulhatnak az érdeklődők ‘és mi szívesen adunk felvilágosítást, tájékoztatást a megindulást érintő bármely kérdésben. A nem is távoli terv azonban írásos anyag elkészítésével számol. Egyrészt a vendégfogadás lehetőségeiről, praktikus módszereiről adunk ki kézikönyvet, másrészt pedig elkészítjük a vendégházak katalógusát, amelybe belekerülhetnek mindazok, akik készek és képesek fogadni és ellátni a hozzájuk bekopogó vendéget. Aki — meglehet — e katalógus alapján választotta ki a számára kedvező országrészt és abban az adott falusi házat.

A beszélgetés végén dr. Csáky Csaba megajándékozott egy kis könyvecskével, amelynek címe: A falusi vendéglátás mestersége. Ebben olvasható: „Ha a pincéje előtt soha nem látott vándor megy el, a magyar gazda behívja és jó1 szívvel kínálja meg egy pohár borral. Az idegennek szívesen ad éjszakára szállást s esze ágába sem jut, hogy ezért pénzt kérjen. De jött az általános elszegényedés, s ma már nehezebben élünk.”

Nincs új a nap alatt, a könyvet 1934- ben adták ki. (MTI-Press)

VEGYES VÁLLALAT CSALÁDI HÁZAK GYÁRTÁSÁRA

1 Osztrák stílusú családi házak magyarországi gyártására és helyszíni szerelésére vegyes vállalat alakult ez év elején Kaposvárott. A cégbejegyzéstől számított öt hónap múltán elkészült és megkezdte a termelést a Pannon—Wolf Kft. kaposújlaki gyártóbázisa. A százmillió forintos beruházással és az ehhez kapcsolódó osztrák technológiával lényegében egy új építési rendszer meghonosításának alapját teremtették meg. Az új üzemben olyan favázas paneleket és tetőszer- kezeteket gyártanak, amelyeket egységcsomagként szállítanak az építés helyszínére, s egy öttagú munkacsoport öt nap alatt összeszereli az épület szerkezetét. A vállalkozás a gyártás és helyszíni szerelés munkálataiban összesen száz dolgozót foglalkoztat. (MTI-fotó)

HAZUNK TAJA

KÖNYVESPOLC

Táplálkozásunk mozgatója a megszokás, a lehetőségek és a helytelen táplálkozási szokások felismeréséből eredő tudatos változtatni akarás, az új ízek, lehetőségek keresése és a kiskértmozga- lom teremtette kertészkedő láz. Egyre újabb zöldségfélék termesztésére vállalkoznak a termesztők, sokszor gyanakodva nézzük a piacon az új, alig ismert növényt. A kabakosok közül rácsodálkozunk a nyakastökre ( termése hosszúkás, egyenes nyakú, zöldessárga, éretten narancssárga), a görbetökre (gyümölcse hosszúkás, nyaka görbe, színe mint a nyakastöké), az olasztökre (cukkiniként is ismert hosszúkás, hosszában bordázott, uborkára emlékeztető, de héja sima). A csíkostök (hosszúkás, sima felületű, erősen bordázott, zöld vagy narancssárga színű), a csillagtök (patisszon) kabakja lapított félgömb, kissé domború, peremén tompán fogas. A kabakosokat (tököt, dinnyét, uborkát) hazánkban a XIII. századtól termesztik, a különleges tökfélék iránti kereslet az elmúlt években nőtt meg ' ugrásszerűen. Kezd köztudottá válni: a tökfélék különlegesen alkalmasak energiaszegény ételek, könnyű emészthetőségük miatt diabetikus étrendek összeállítására, ugyanakkor tömegük, rosttartalmuk a jóllakottság érzetét keltik a fogyasztóban.

Nagy György a külföldi és a hazai irodalom áttekintésével igyekszik gyakorlati tanácsokkal szolgálni a különleges tökfélék termesztőinek, részletesen elmondva mindent a tökök termesztéstechnológiájáról (területkiválasztás, talajművelés, tápanyagpótlás, öntözés, növényvédelem, szedés, hajtatás), majd sorra veszi a termés felhasználási lehetőségeit. Szól a tőkfélék választékbővítéséről, tápértékéről, tartósítási, konzerválási, gyorsfa- gyasztási, szárítási, porítási lehetőségeiről, majd az utolsó fejezetben a magtermesztésre vállalkozókat látja el praktikus tanácsokkal. ( Mezőgazdasági Kiadó)

Földművesek nagy álmai

Immáron a cégbíróság is bejegyezte a Magyar Gazdaszövetséget, tehát hivatalosan is „létezik” az idén Kecskeméten alakult szervezet. Alapszabályukban először azt a meghatározást kerestem, amely a tagokra vonatkozik: minden 16 évet betöltött magyar állampolgár, aki saját vagy bérelt földön gazdálkodik és termékét a szövetségen keresztül értékesíti. A szövetség céljának megfogalmazásában egy nálunk kevésbé „bevett” kifejezés is szerepel: biofarmtermelés. Az alapszabályban leírtak körvonalak, hogyan tervezik mindezt konkrétumokkal megtölteni, erről kérdeztem Kalocsai Andrást, a gazdaszövetség elnökét.

— Másfél hónapot töltöttem a közelmúltban Münchenben, ahol sok magyar származású gazdasági, kereskedelmi szakemberrel találkoztam, tárgyaltam. Akkor már megkezdtük itthon a szövetség szervezését, júliusban pedig alakuló ülést tartottunk. Ma a szövetségnek mintegy ötszáz tagja van az országban, növénytermelő, kertész, állattenyésztő kistermelők. Két tiszteletbeli tagunk is van, az egyik Bush amérikai elnök, a másik Gorbacsov főtitkár. Ezzel is jelezni akartuk, hogy valamiféle kapocs akarunk lenni a biotermelés területén, Nyugat és Kelet között.

— Konkrét üzleti vállalkozásokról is szó van ?

—>Az első üzleti elképzelésünk Szovjetunió felé irányul. Engedélyt kértünk és kaptunk arra, hogy két ottani, körülbelül tízezres lakosú város ellátásában részt vegyünk. Manapság egyre-másra hallani málna-, barack- és egyéb túltermelésről, eladási nehézségekről, ezeket kinn lehetne értékesíteni. Ma megyek a kereskedelmi konzulátusra, ahol kijelöljük ezt a két települést. Akkor már csak a szállítandó árut kell előteremteni.

— Ez azért nem olyan egyszerű. Például mivelfizet a szovjetfél? Ki az üzlet bonyolítója? Önöknek van-e exportjoguk?

— A szovjet fél, az eddigi tárgyalások szerint, például fa építőanyagokkal térít. A gazdaszövetség vállalja, hogy a szállításokat, az itthoni be-, az ottani kirakásokat, az áru szétosztását megbízottjával figyelemmel kísérteti. A gazdaszövetségnek tagja a budapesti Érted Kft., amelynek van külkereskedelmijoga, ők bonyolítják a csereügyletet is.

— A beszélgetés kezdetén Münchent emlegette.

— E pillanatban is ketten vannak a szövetség tagjai közül tárgyalni az NSZK-ban. Az eddigi megbeszélések szerint az ottaniak nagy mennyiségű biotermékre lennének vevők. Mi azt szeretnénk, ha ezek termeléséhez pépet, eszközt, technológiát bocsatanának a szövetség tagjainak rendelkezésére. A megtermelt árunak pedig piaca lenne. Az ottani „zöldek” jó partnernek látszanak, segítséget ígértek. Konkrét kérésünk is van a németekhez.' Az ottani autógyárakba is elmentek a kollégáim, felvetésük például az volt, hogy néhány személygépkocsi — e pillanatban a szövetségnek nincs járműve, igaz, fizetett alkalmazottja sem —, szállító jármű fejében az autógyárak munkásainak gyerekei közül nyaraltatnánk Magyarországon a szövetség tagjainál. A szállító járművekhez speciális fűkaszákat ígértek a müncheniek. Úgy gondoljuk, az útszéli árokpartokat tennénk ezekkel rendbe, a komposztnak valót pedip a tagjainknak adnánk el, minimális térítésért. Az eszközöket olyan kertekben, hobbikon is hasznosíthatnánk, amelyeket a gazdája nem tud művelni.

— Azért a nyugati technikáért, technológiáért fizetni is kellene?

— Svájciakkal tárgyaltunk, az ottani gazdaszövetséggel egy közös bankot akarunk létrehozni, amelyben részvényes lehetne a magyar termelő is, forinttal. (A Magyar Nemzeti Bank szakemberétől érdeklődve megtudtam, hogy e pillanatban ilyen ügyletre csak pénzügyminisztériumi külön engedéllyel nyílhatna lehetőség. A szerk.) Éttől a közös banktól várhatnak a Magyar Gazdaszövetség tagjai azután hitelt, mondjuk gépi, számítógépes fejlesztésre.

— Az egész szövetkezés alapjának kellene lenni, hogy eladható árualap termelését segítse a tagjainak. Hogyan?

— Érdekeltté kell* tenni a földművest. Ha az általunk meghatározott technológiát a biotermékek előállításában betartja, az áru értéke a nyugati piacon is magasabb az átlagosnál. Persze, az ilyenekért többet is lehet fizetni a termelőnek.

— A biotermékek előállítása borzasztóan nagy rizikóval jár, hiszen sem növényvédő szert, sem — állatoknál — gyógyszert nem lehet használni. Es ha mégis rákényszerül

a veszteségét? Nem beszélve arról, hogy míg, mondjuk, egy biobúza megterem, addig eltelik három év. Ki finanszírozza addig a munkákat ?

— Az indulás valóban nagyon nehéz, viszont ha „bejön” egy-két jó év, a szövetség tagjai már tudnak félretenni ilyen eshetőségekre is.

*

Konkrétumok és álmok. Néhány, talán nem eléggé szakszerűen végiggondolt elképzelés. Szépen megfogalmazott célok. Talán fanatikusnak is mondható akarat. Mi lesz belőle? Igyekszünk figyelemmel kísérni.

Gál Eszter

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt .betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (t.: 25); Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (t.: 53-324); Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (t.: 51-222); Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (t.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (t.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér

14., t.: 71-234); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Széchenyi krt. 46., t.: 42- 152); Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u. 19., t.: 74-084); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18., t.: 44-162).

Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Pokorny u., t.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a réndelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el (t.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (t.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (t.: 21-575); Soltvadkert: központi rendelő (t.: 31-231).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4., (t.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el (t.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt

látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234.) Éjszakai ügyelet: 213-as ügyelet.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyélet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér L, t.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (t.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (t.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (t.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zsilinszky u. 27., t.: 47).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak Ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér L; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan

működik.

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa- u. 149., t.: 34); Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A, t.: 12- 851); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany

J. u. 37., t.: 29); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11., t.: Madaras: 47); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18., t.: 168).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.);’ Tass, Szalk- szentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztái Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86., t.: 52); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10., t.: 3); Szakmar, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.); Miske, Drágszél, Hajós, Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecskemét, László K. u. 11., t.: 27-985); Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9., t.: 23-831); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22.,

t. : 42); Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u.

16., t.: 43-192); Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29., t.: 56- 248); Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6., t.: 41- 027); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54., t.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u.

16., t.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári

u. 4., t.: 74-263); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. L, t.: 51- 055); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr.

Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u.

29., t.: 31-325); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhí, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u.

15., t.: 41-130); Kecel, Imrehegy, Császártöltés: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/1., t.: 21-980).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Hprváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3., t.: 61-389); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6., t.: 61- 120); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7., t.: 44- 111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130., t.: 31-388); Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28., t.: 31-942); Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577., t.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13., t.: 22-920); Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6„ t.: 22-533); Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20., t.: 223); Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Holló Á. (Kisszállás, II. kér. I/C, t.: 19); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3., t.: 35); Bácsalmás, Csikéría, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csi- kéria, Kossuth u. 21., t.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39., t.: 10).