Petőfi Népe, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. augusztus 21. A pangás bakancsa Dühöngve, szitkozódva rohant be a művezető az egykor nagynevű, ma már jobbára csak a fennmaradásáért küzdő nagyvállalat munkavédelmi vezetőjéhez. Kilyukadt a bakancsa és a raktárban nem akarják kicserélni, mert még nem járt le a kihordási ideje, panaszkodik a művezető olyan szenvedélyesen, hogy a tagbaszakadt munkavédelmi vezető szóhoz sem tud jutni mellette. Türelme fogytával ő maga is kiabálva kérdi: védőruhaként vagy kihordásra kapta-e a bakancsot a panaszos? Mit tudja ő, vág vissza aZ, nem is érdekli. A lényeg, hogy lyukas és így nem lehet benne dolgozni — tessék tehát kicserélni. A munkavédelmi vezető — türelmes ember lévén — fellapozza a szabályzatot, s csakhamar kiderül, a hőzön- gő művezető egyéves kihordásra kapta a bakancsot, ő, a munkavédelmi vezető tehát nem illetékes a dologban. A másik felháborodva tiltakozik, hogy márpedig ő a saját pénzén nem cseréli ki. A munkavédelmi vezető higgadtan mondja erre: köteles vagy olyan ruhában megjelenni a munkahelyeden, amilyet a munkavédelmi-balesetvédelmi szabályok előírnak. A vezető már szinte robbant a méregtől, de nem jutott szóhoz. A vele szemben ülő tagbaszakadt munkavédelmis ugyanis az egyik fiókból előhúzott egy hivatalos levelet és majdhogynem üvöltve kérdezte a művezetőt: látott-e, kapott-e már ilyet valaha? Már hogyne kapott volna, hiszen a munkavédelem vezetője minden évben megkérdi egy ilyenforma levélben a brigádoktól, milyen módosításokat javasolnak a vállalati munkavédelmi szabályzatban. Választ csak nagy ritkán kap, éppen ezért üvöltözik most, nem kevés pedagógiai célzattal. A művezető kényszeredetten hallgatja a munkavédelmist, nem érti, miért lett egyszeriben bonyolult minden. Nem is olyan régen még elég volt elsétálnia a raktárba, ledobni a lyukas bakancsot és máris vihette az újat, még papír sem kellett hozzá, valamelyik főnök kézjegyével. Ma meg? . .. Hát mi történt? Ha fut a vállalat szekere Tulajdonképpen semmi, azt az apróságot nem számítva, hogy a vállalat a csőd szélére jutott. Elmúlt már az az idő, amikor minden műhelysarokba futotta egy-egy új hűtőre, amikor számolatlanul vették a ventilátorokat, s ha valamelyik elromlott, egyszerűen kicserélték, meg sem kísérelve a javítást. Azokban az években ugyan ki foglalkozott azzal, hogy kinek jár és kinek adható a bakancs. A pangás évei bakancsának sajátja volt, hogy bárkinek szüksége volt rá, megkaphatta gond nélkül és nemegyszer jogosultság nélkül is. Balgaság lenne most azt gondolni, attól ment csődbe egyik-másik vállalatunk, mert elhordták — és ismerőseiknek néhány száz, egy-két ezer forintért eladták — a munkaruhákat az arra illetéktelenek. Mégis érdemes lenne elgondolkodni talán azon: hová vezet(het), ha egy vállalat még saját szabályaira is fittyet hány? Ha korlátozás nélkül, két marokkal szórja a javakat, mert látszólag van miből. Fut a vállalat szekere, a nyereség meg azért van, hogy elköltsük. Erre ösztönzött szinte minden gazdálkodót a végtelenségig központosítható, elvonó és újraelosztó állami paternalizmus. Rábízták magukat a vállalatok, hiszen az adjon is, aki mindent elvon, és ne kérdezze, miért fogy nálatok, tisztelt vállalat, annyi bakancs? Az csak adjon annyit, amennyit kérünk, kérnek. Minden mindegy? Az állam adott. Egyebek között erre (is) ment rá a ma mindnyájunkat nyomasztó kölcsöndollárok sokasága. Csak az volt a lényeg, hogy a „dolgozók érdekein” csorba ne essék. Cserébe nem kért mást, csak hogy senki ne avatkozzon bele az „ő dolgába”, ne próbálkozzon a dolgok mélyére látni, hiszen csak kérnie kell, mindent megkap. Jogaink és érdekeink ismerete, érvényesítésének, mikéntjének tudása nélkül felháborodottan hallgatjuk mostanában a „nincs rá pénz” kezdetű divatos hivatkozást, amely diszkréten eltakar mindent és mindenkit. Azokat éppúgy, akiknek az ilyen-olyan elosztások szabályait kidolgozni, rendszeresen felülvizsgálni kötelességük lenne, mint azokat, akiknek nagyon is kifizetődő volt ez a múlt. Mert a pénz a legtöbb helyen valóban nincs és abból á bizonyos közös nagy kalapból sem igen remélhetnek ma már. S ekkor derülnek csak ki a „minden mindegy” időszakában megalkotott, soha nem értelmezett, be nem tartott szabályok gyengeségei. Amíg semmi nem volt drága, jutott mindenből mindenkinek, senki sem törődött azzal, hogy a sorok között olvasson, mára már erre képességei sincsenek a legtöbbeknek. Helyettünk gondolkodtak A mindenható állam megígérte, gondoskodik rólunk, s ez egy ideig így is volt, ma már jól tudjuk, hogy milyen áron. Legtöbbünk helyett ugyanis hivatalból gondolkodtak is, nemcsak döntöttek. A gondolkodó, és a saját érdekeit megfogalmazni, képviselni, urambocsá! érvényesíteni tudó ember esküdt ellenségévé vált a pangás haszonélvezőinek. Ügyeltek is, nehogy feleslegesen sok munkajogi, munkavédelmi előírást tömjenek a leendő szakemberek fejébe. A nevetséges tankönyvek s a nem kevésbé mulatságos tanárok bevetésével el is érték céljukat. Az amúgy is nehezen érthető, a szakzsargon szülte szavaktól hemzsegő szabályzatokban így még kevésbé tudja az ember kihámozni, hogy mi az, ami nekijár, s mi az; ami csak „adható”, s hogy hol lehet mindezek miatt tiltakozni, változásokat sürgetni. Másfelől viszont egyre kevésbé lesz tartható az „ehhez nekem semmi közöm, mondják meg a főnökök!” szemlélet. Hiszen a főnökök lábán kevesebb bakancs lyukad, mint a beosztottakén. S ha elfogadjuk azt a politikai elvet, mely szerint, azok döntsenek és ott, akik és ahol majd az adott feladatot végrehajtják, akkor azt is el kell fogadni, hogy az mondja meg, milyen sűrűn kell bakancsot cserélni, aki hordja. De akkor mondja is meg, ne csak akkor pöröljön, amikor már befolyik a lábbeli talpán a víz! - A főnökei meg majd eldöntik: vagy erősebb bakancsokat szereznek, vagy a munkakörülményeken javítanak, mert ez viszont az ő dolguk!... Fekete Gy. Attila Felújították a hangversenytermet a Baradla-barlangban Az Aggteleki Nemzeti Park felújította a Baradla- barlangban levő hangversenytermet. A régi fapadokat műanyag székekre cserélték ki, a zene pedig lézerlemez- játszóról szól. A nemzeti park vezetői kidolgoztak egy tervet a hangversenyterem teljes felújítására, amit hat év alatt szeretnének kivitelezni. (MTI-fotó) A. D. TANULSÁGOS ESETE Ki kaphat testőrengedélyt Moszkvában ? Alekszandr Dmitrijevics esete tanulságos, ám egyáltalán nem példa nélkül álló. A Szovjetunióban ugyanis gombamód szaporodnak a kisszövetkezeteket megzsarolni igyekvő, halálos fenyegetésekkel dolgozó szervezett bandák. Sőt, az utóbbi időben a zsarolóknak az sem fontos, hogy szövetkezetek zsebéből húzzák ki a pénzt, mindenkire kivetik hálójukat, akiktől csak nagyobb összeget remélnek. Alekszandr Dmitrijevics esete ezért egy kicsit rendhagyó is, hiszen azon kevesek közé tartozik, akik fura mód reagálnak a bűnözők kihívására. Ő maszek testőrt fogadott. S ez manapság még nem törvényesen elfogadott szakma ebben az országban. Szóval Alekszandr Dmitrijevics korábban egy sportbázis vezetőjeként dolgozott, ám mikor pályát változtatott, feltűnt egy volt alkalmazottja, bizonyos A. Az illető mindenféle elmaradt prémiumokról zagyváit, majd bejelentette, hogy a korábbi sérelmek el- felcdésére 500 rubelt követel, se többet, se kevesebbet. Alekszandr Dmitrijevics először habozott, majd egy újabb fenyegető hangú telefon után döntött, és jelentette a történetet a rendőrségnek. A moszkvai 121-es körzetben annak rendje és módja szerint meghallgatták panaszát, majd feltették neki a prózai kérdést: mégis mit vár a rendőrségtől? Hiszen manapság annyi a zsarolással fenyegetőző, hogy Moszkva folyót lehetne velük rekeszteni. Minden megfenyegetett mellé mégsem állíthatnak egy-egy rendőrt... Végül Alekszandr Dmitrijevics megnyugtatására egy nyomozót megbíztak az ügy kivizsgálásával. Majd néhány hét múlva megbíztak egy másik nyomozót, akit némi idő után követett egy harmadik. Eközben természetesen a zsaroló telefonjai nem maradtak el, a férfi már fel sem merte venni a kagylót, helyette a felesége hallgatta a mocsko- lódásokat. így értesült Alekszandr Dmitrijevics arról, hogy a zsaroló kitűzte a pénzátadás végső időpontját és helyszínét. Miután a rendőrségen ismét csak széttárt karokkal mutatták ki sajnálkozásukat, nem maradt más hátra: maszek testőrt fogadott. Megkérte egyik barátját, aki mellesleg egykor válogatott szinten szambózott, ugyan kísérje már el a találkozóra. Az óriás tekintélyt parancsoló méretei, úgy látszik, hatottak: Alekszandr Dmitrijevi- cset azóta nem háborgatták, és így a rendőrségnek is levettek egy gondot a válláról. Az más kérdés, hogy a szam- bós a baráti segítség fejében egyetlen kopejkát sem fogadott el, de hivatalosan ezt nem is tehette volna. Bár ki tudja, mit hoz a holnap. Hiszen a moszkvai városi tanács illetékesei nemrégiben bejelentették, hogy az utóbbi hónapokban több különös kérelemmel fordultak hozzájuk. Általában volt válogatott sportolók, ökölvívók, cselgáncsozók és birkózók kívánják kiváltani az „iparengedélyt”, amely maszek testőri feladatok ellátására jogosítaná fel őket. A kérelmekben az a legszebb, hogy a jog elméletileg lehetőséget is adna erre, de a tanácsiak előbb konzultálni kívánnak más szervekkel is. Ne is törjék a féjüket, hogy kit akarnak a tanácsi dolgozók véleménynyilvánításra ösztökélni. Természetesen a rendőrség ez ügyben igencsak illeté- kes(?) munkatársait. Hiszen a maszek testőrködés végül is kockázatos vállalkozás . .. (MTI-Press) Szerdahelyi Csaba SAJTOPOSTA Ha néma az áruház telefonja Köztudomású, hogy a családok hétvégi programja eléggé változatos: egyesek kirándulnak, mások odahaza takarítanak, vagy a kiskertben tesznek- vesznek, s szép számban akadnak, akik a nagyobb bevásárlásaikat intézik. Ez utóbbiak közül nem kevesen dühönghették a legutóbbi szombaton, augusztus 12-én. Konkrétabban azokról van szó, akik a kecskeméti Centrum Áruházban, szándékoztak vásárolni ezt és azt. Az, ugye, magától értetődő, hogy egy bizonyos áruért csak akkor megy el az ember, ha az kapható a kereskedelmi egységben. Ezt telefonon lehet megkérdezni. Mármint ha működik a távbeszélője. A jelzett napon az említett áruház telefonja a nyitástól a zárásig néma volt. Mint kiderítettük, a posta hibafelvevő szolgálata már délelőtt tudott arról, hogy nem működik a Centrum telefonja, ám a hiba kijavítására aznap nem került sor. Vajon miért? A kérdéssel a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem vezetőjéhez, Gyenes Gézához kopogtattunk, aki az alábbiakat felelte: — Szombaton, vasárnap és ünnepnapon is van nálunk szolgáltatási ügyelet, ám a munkatársaink csak arra felhatalmazottak, hogy az egészségügyi intézmények (kórház, rendelő, mentőszolgálat) elromlott telefonalközpontjait javítsák meg, vagy még néhány fontos közü- letnél végezzék el a hasonló munkát. Költségvetésünkből nem futja az ügyeleti állomány növelésére, vagyis a másutt lévő alközpontok hétvégi hibáinak azonnali megszüntetésére. A centrum áruháziak valóban bejelentették szombaton, hogy nem használható a központi vonaluk, ám a hiba elhárítására a már említett okból nem vállalkozhatunk soron kívül. A szükséges műszaki teendőt csak hétfőn délben végezhettük el. Egyébként osztom a lakossági óhajt, hogy a hétvégi nyitva tartás idején legalább a legnagyobb vásárlói egységeknél üzemeljen folyamatosan a telefon. Ezt elősegítendő, jól teszik az áruházak, ha legkésőbb pénteken délelőtt jelzik á helyi alközpontjuk hibáit, melyek rendbetétele akkor még aznap lehetséges. 'A szombati javítószolgálatunk kiterjesztésének feltételei azonban központi döntésen múlnak. A közeljövőben megalkotandó új postatörvény talán lehetőséget teremt az éjfélé jogos igények kielégítésére is. A sorstársakat hallgatva . . . Kiskunfélegyházán lakik az Erdélyből menekült család, akiktől levelet kaptunk. írója látta a tévé augusztus 14-én sugárzott Panorámáját, amely a szülőföldjüket elhagyott embereket is megszólaltatta. Ezeket hallgatva vetette papírra alábbi gondolatait: Azon az estén az NDK-beli sorstársaimmal is együttéreztem. Szavaikból viszont kitűnt, hogy nehéz megfogalmazni tettük, döntésük indítékait. Pedig jól tudják az igazságot, csak még félnek kimondani. Nincs bátorságuk ahhoz, hogy közöljék ők is, mint mi: akit szülőhazájában nap mint nap sújt a kiszolgáltatottság, az emberi megalázás, aki után bárhol, bármikor nyomoznak, az előbb-utóbb utat tör magának a szabadság honába. Függetlenül élni, gondolkodni, cselekedni — ez lehet a szíve vágya azoknak, akik mostanában végleges búcsút intenek korábbi hazájuknak. „FOGYASZTÓNK SZÍVES ELNÉZÉSÉT KÉRJÜK .. Boka.g a vízben £gy története _ a szolgáltató szemszögéből A Hunyadiváros új — Liszt Ferenc utca—Czollner köz—Tinódi utca—Ceglédi út által határolt — lakótelepét gyalogosan a baromfi-feldolgozó melletti kis aluljárón át lehet elérni. Persze, csakis akkor, ha használható a létesítmény. Esőzés után egy ideig azonban nem. A közelmúltban is volt kiadós csapadék, amelyet követően bokáig ért az aluljáróban összegyűlt víz. Már nem először tapasztalható ott efféle „tenger”, ám az illetékeseket ez nem érdekli, ugyanis a víznyelő tisztításával máig adósak. A vonathoz, buszhoz, illetve munkába siető, vagy éppen onnan hazafelé tartó embereken legutóbb úgy segített a MÁV, hogy ideiglenesen megnyitotta a sínek két oldalán lezárt sorompót. A vágányokon jártak át az emberek, nem kis balesetveszély közepette, ugyanis arra igencsak nagy sebességgel száguldanak a szerelvények. Idén 21 éves a kis aluljáró. Talán megérdemelne már nagyobb felújítást. Sziráki Marianna Kecskemét Augusztus 7-ei Sajtóposta rovatunkban közreadtuk a Kecskeméten lakó Csepeli 1st- vámé panaszát: kora este hibásodon meg lakásának automata áramkapcsolója, s noha csupán pár perces javításra szorult, azt kínos tortúra és mellébeszélés előzte meg. Utóbbi szerint, nála talán nem is a biztosítószerkezet hibájából szünetel az elektromos ellátás, hanem azért, mert kikapcsolták díjtartozás miatt. Az előzőekre reagálva megkereste szerkesztőségünket, illetékességből, a Démász helyi kirendeltségének vezetője, Meleg László, aki ekképpjolmácsolta a történteket: Azon a hétköznapon munkavédelmi oktatáson vett részt sZé’relőt'á'llomáSüTik fele, így hát a lakosságtól érkezett egyedi javítási megrendeléseknek nem tehettünk rövid időn belül eleget. A szóban forgó fogyasztónk 1 által jelzett hibát még 19 óra körül feljegyeztük a 220362-es számú hibafelvételi papíron, ám a helyszínre csak másnap délelőtt mehetett ki a szakemberünk. Mint később jelentette, ajavítást befejezte, igaz, odahaza nem találkozott a fogyasztóval. Aki aznap délután újból reklamált, mert még akkor sem volt otthonában áram. Ekkor a hibafelvevő portásunk rádióvonal segítségével érdeklődött a szerelőknél, miközben bekapcsolódott az ügyintézésbe az üzemgazdasági osztályvezető. Ezt követően ellenőrizték munkatársaink, hogy nincs-e kifizetetlen díjhátraléka a panaszosnak. Ebbéli intézkedésünk alaposságnak, semmint sértésnek tekintenő. Ha azonban fogyasztónk sértésnek vélte, szíves elnézését kérjük. Mint vezető, ugyanakkor tiltakozom a kollektívánk nevében amiatt, hogy a díjhátralékra vonatkozó gyanakvásunkat ő mellébeszélésnek nyilvánította. Végezetül arról szólok, hogy a szerelőink külön utasításra újból elmentek a helyszínre, ahol megszüntették az áramszolgáltatási zavart. Egyidejűleg jelezték központunknak a tapasztalataikat: a villanyóra három fázis mérésére konstruált, ám a rossz bekötés következtében csak egy fázis működik a lakásban. így hát az automatánál jelentkező bármilyen hiba esetén Cscpcliné mindegyik helyisége áram nélkül marad. Ezt megelőzendő, a Démász megrendelésre szívesen elvégzi a szükséges műszaki átalakítási munkát. .. Megjegyezzük: E Démász-válasz azt bizonygatja, a történtek nem adtak okot olvasóink bosszankodásá- ra. Nekünk más a véleményünk, nevezetesen az, hogy ahol a nem komplikált javítás is huzavonával-tortúrávaljár, ott korántsem áll hivatása magaslatán a szolgáltató kollektíva, amely jogosan kiválthatja a megrendelő nemtetszését. Ami pedig a cég tiltakozását kiváltó „mellébeszélés" kifejezést illeti, az szerintünk helyes volt, hiszen a díjösszeget éveken át pontosan befizető fogyasztónál került szóba, hogy hátha mégiscsak hátralékos ... ÜZENJÜK „Bejárjuk Nyugat-Európát” jeligére, Kiskunhalasra: Minden alapot nélkülöz a híresztelés, miszerint a magyar turistának nem ajánlatos magával vinnie külföldre nagy értékű fényképezőgépet, illetve videokamerát, mert azokat hazautazáskor elkobozhatják a vá'mosok. A valóság az ..ennek részleteit a nemrégen módosított vámjogszabály tartalmazza —, hogy a szóban forgó tárgyak kivitele-behozatala zökkenő- mentes, csak a kiutazáskor kapott „Kiviteli nyilatkozat”-on fel kell tüntetni a kivitt és visszahozandó úti eszköz fontosabb jellemzőit (típusmegjelölés, gyári szám, szín stb.), s a kiléptető vám- vizsgálat során igazoltatni kell a kivitelt, az eszközök egyidejű felmutatása mellett. Béréi Juditnak, Kiskunmajsára: Önhöz hasonlóan többen sérelmezik, hogy a magánkereskedőknél vásárolt technikai eszköz—például játék —jótállásos javítása néha nagyon bonyolult, s csak hosszas utánajárással lehetséges. Nos, a garanciális kötelezettség szabálya vonatkozik a maszek árusra is, feltéve, ha e kategóriába tartozó terméket értékesít. Egyébként akkor teszi helyesen !a vevő, ha ilyen vásárláskor bizonylatot, névkártyát kér az eladótól, s annak hátlapjára rávezetteti az áru megnevezését, a vételárat és a vásárlási időpontot. Ezek birtokában gyorsabbá válhat a garanciális ügyek intézése. „Gazdálkodunk” jeligére, Kecelrc: Ez év január elsejétől betegségi és anyasági ellátásra, családi pótlékra, nyugdíjra stb. jogosult az a mezőgazdasági kistermelő, aki a lakóhelyileg illetékes tanács igazgatási hatóságának igazolása alapján egyéni gazdálkodónak minősül, s e tevékenységéből származó jevedelme eléri a havi 3500, illetve az évi 42 ezer forintot, az egyidejűleg fennálló egyéb munkajogviszonyból eredően azonban nem szerez szolgálati időt. Az ilyen gazdálkodó havi 1200 forint társadalom- biztosítási járulékpt köteles fizetni a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, mégpedig a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, külön felszólítás nélkül. Megjegyezzük, hogy c fizetési kötelezettség alól csak különös méltánylást érdemlő esetben mentesítheti a kérelmezőt az igazgatóság. Ihoséknak, Kiskőrösre: A személyi- jövedelemadó-törvény értelmében a legalább három gyermeket saját háztartásában rtevelö magánszemély gyermekenként évi 12 ezer forinttal csökkentheti adóköteles összjövedelmét. E kedvezménynél a 14 éven aluli, valamint az idősebb, de nappali tagozatos tanulók vehetők figyelembe. „Perben állok” jeligére, Lajosmizsé- rc: Mindennapos gyakorlat, hogy a felperes is ugyanazon ügyvédi munkaközösségben kap — persze, egy másik szakembertől jogi segítséget, mint az alperes. A két ügyvéd „nem dolgozhat össze”, hiszen őket szigorúan terheli a titoktartási kötelezettség. Ha azonban Ön ennek az ellenkezőjét tapasztalja, jelentse azt,az ügyvédi munkaközösség vezetőjének, vagy a megyei ügyvédi kamara elnökének. Ha bebizonyosodik a titoktartás megsértésének ténye, az ügyvédek felelősségre vonása nem maradhat el. Sági Lászlónak, Kecskemétre: Ön nemtetszését fejezi ki - barátai és ismerősei nevében is amiatt, hogy a műholdas tévéprogram egyre érdektelenebb, unalmasabb. Bizonyítékként hivatkozik a Sky Channel esténként többórás sportműsorára, mely a magyar néző kíváncsiságát nemigen kelti fel. Ezen adás helyett —javasolja — helyesebb lenne az osztrák tévé programját venni, mert változatos és a tömegek figyelmét lekötheti, már csak azért is, mert hazánkban sokan beszélnek, értenek németül. Ez utóbbival kapcsolatosan az a válaszunk: az osztrák televízió nem műhold segítségével sugározza műsorát, így az nem is fogható a műholdantennák segítségével. Közvetítőállomások (relék ) révén azonban áthozhatok a mikrohullámú jelek a „sógoroktól", akár a Duna—Tisza közére is. Ilyen ügyekben azonban a Magyar Posta illetékes szakembereinek kizárólagos joga a külföldi partnerrel tárgyalni és megállapodásokra jutni. Turóczinénak, Bajára: A lomblevelű fák hamuja jelentős növényi tápanyagot káliumot, foszfort stb. — tartalmaz, amit azonban nem ajánlatos közvetlenül a talajra szórni, mert azt lúgo- sítja, s a felszínt elcserepesíti. Fahamut komposzthoz keverve célszerű felhasználni. Vargáéknak, Soltvadkertre: Értesülésük helytálló, ugyanis a győri központú Rekord Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál valóban kifejlesztettek olyan — hetven ember munkáját végző — szőlőszedő gépet, amely bármely típusú traktorral vontatható. A szerkezet leszedi a tőkékről a szőlőszemeket, felveszi a lehullott leveleket, s a termést továbbítja a mellette haladó teherautóra. A speciális gép sorozat- gyártására az idén kezdődő üzemeltetési tapasztalatok birtokában kerül sor. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611
