Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-27 / 175. szám

*

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 27.

J

únius 27-én „Viharok Helvécián” címmel írtunk a Helvéciái Állami Gazdaságról (HÁG), az első számú vezető minősítésével kapcsolatos eseményekről, vitákról és a dr. Mészáros István igazgatót bíráló helyettes váratlan elbocsátásáról. Szerettük volna dr. Mészáros Istvánt is megszólaltatni, ám ő végül nem egyezett bele, hogy a vele folytatott másfél órás beszélgetésből akkor egyetlen sor is megjelenjen. Ellenben megígérte, hogy a június 28-ai, sorsdöntő vállalati tanácsülés után hajlandó visszatérni a témára, válaszolni a kérdésekre. Június 28-án a vt-tagok az igazgató új, egy öttagú bizottság által készített minősítéséről, illetve arról döntöttek: alkalmasnak tartják-e továbbra is dr. Mészáros Istvánt a vállalatvezetői posztra. A témára tehát most visszatérünk.

A VÁLLALATI TANÁCS MEG AZ IGAZGATÓ

Még dúl a vihar Helvécián

VONALRA VÁRVA ... — KÖNNYEBB LESZ A TÁVHÍVÁS

Tartós javulás csak egy évtized múlva?

A harmadik minősítés

A mostani beszélgetés alkalmával lényegesen gyorsabban sikerült bejutni dr. Mészáros István irodájába. Sőt, ezúttal a magnónak sem kellett a táskában maradnia.- Kérem, mondja el, mi most a helyzet Helvécián. Úgy tudom, a vállalati tanács június 28-án döntésképtelennek bizonyult, nem tudott kétharmados szótöbbséggel határozni: alkalmas-e ön továbbra is igazgatónak, vagy sem.

Pontosabban: nem tudott kétharmados szótöbbséggel megfelelő minősítést készíteni.

Ön tehát változatlanul igazgatója a gazdaságnak.

így van, és nincs minősítésem; se ilyen, se olyan. Újra el kell készíteni.

— Ez kinek a dolga lesz?

A vt új elnökéé.

— A jelenlegi vállalati tanács ugyanolyan összetételű, mint az, amelyik nem fogadta el május 30-án az ön első minősítését?

Nem. Két, általam delegált személy változott, ketten lemondtak, egyet pedig visszahívtak.

Vannak már helyettük újak?

Igen. Kettőt én delegáltam, azok helyébe pedig, akik önként mondtak le, most választanak újakat.

Tud arról, hogy a szanáló szervezet levélben fordult a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez: lehetőség szerint vonják államigazgatási felügyelet alá a HAG-ot?

A szanáló szervezet azt írta a miniszternek, hogy az itt kialakult kedvezőtlen helyzet rendezésére tegye meg az intézkedéseit. Esetleg javasolják az államigazgatási felügyelet alá helyezést. A MÉM-ben azóta hivatalosan közölték, hogy a Minisztertanács ezt az intézkedést nem vállalta fel.

Tehát az itteni kollektívának kell eldöntenie: mi legyen a gazdaság, illetve az ön további sorsa.

Az itteni kollektívának kell arról döntenie, hogy meg kívánja-e tartani a vállalati önállóságot, vagy nem kívánja.

— Először erről kell döntenie? Vagy ezt úgy értsem: ha a minősítést illetően megint döntésképtelenek lesznek, akkor kérhetik az államigazgatási felügyelet alá helyezést ?

— Nem. Újbóli döntésképtelenség esetén a szanáló szervezet kivonja a pénzét.

De ha a vt döntésképes, és úgy határoz, hogy ön ne legyen igazgató, a szanáló szervezet nem vonja ki a pénzét?

Ez nem biztos.

— Nem egészen érteni. Az ő segítségük az ön személyéhez lenne kötve? Vagy általában az igazgatóéhoz?

Ahhoz, hogy van-e felelős igazgatója a gazdaságnak. A szervezet képviselője nagyon pontosan elmondta a vt- ülésen, hogy ha nincs döntésképes vezetője a vállalatnak, akkor ilyen bizonytalan helyzetben nem hagyják itt a pénzt.

(Az ügyben — merthogy ez, érthetően, sokakat nyugtalanít a gazdaságban

felhívtuk a szanáló szervezet igazgatóját. Dr. Rédei László tájékoztatása szerint számukra tulajdonképpen közömbös, hogy ki a IÍÁG igazgatója. A lényeg, hogy a vállalat élén megfelelő ember álljon, aki mögé felsorakozik a kollektíva, és aki vállalja a szanálási megállapodás hosszas tárgyalások során kialakított — feltételeit. Ha ez esetleg nem dr. Mészáros István, hanem valaki más, akit a vt elfogad, a szanáló szervezet akkor sem hagyja cserben Helvéciát. Nekik ugyanis nincs joguk

de nem is akarják - e kérdésben befolyásolni a gazdaság vállalati tanácsát. Bizonyos „türelmi időt” -amíg megtalálják, mondjuk, nyilvános pályázat segítségével az új igazgatót — nyilvánvalóan kapna a vállalat. A félreértések elkerülése végett: nem arról van tehát szó, hogy a szanáló szervezet segítsége, a megállapodás a jelenlegi igazgató személyéhez kötődne.)

Nincs személyi garancia

Olyasmit is hallottam, hogy azt beszélik a gazdaságban-: ha ön nem marad igazgató, veszélybe kerülhet a szocialista országokba irányuló exportjuk. Ez bizonyára csak pletyka, nem tudom ugyanis, hogy a két dolog mennyiben függhet össze.

Minden üzlet vagy ehhez kapcsolódó bármilyen egyezség bizonyos személyi garanciákat és feltételeket is tartalmaz.

Ezt megint nem értem. Benne van a szerződésben, hogy csak akkor vásárolnak Helvéciától bort, ha dr. Mészá- tos István az igazgató?

Nem. Ha mint üzletfelek, nem vagyunk egymásnak szimpatikusak, vagy nem látunk egymás munkájában

garanciát, akkor nem kötünk szerződést.

(További vitánk ismertetése helyett a HÁG-gal kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalat, a Monimpex vezérigazgató-helyettesének véleményét idézzük. Fehér Ákos kissé csodálkozva közölte, hogy a külkereskedelmi szerződések semmiféle „személyi garanciákat” nem tartalmaznak. Hogy a partner mit kíván vásárolni a magyar termelőtől, azt elsősorban a partner dönti el. Valamint kizárólag a magyar cég termékét veszi meg, soha nem a cég igazgatóját. A szovjet szállítások felosztását tulajdonképpen erről van szó egy 36 tagú borkereskedelmi társaság dönti el; a döntésnek egyhangúnak kell lennie. Ez a rendszer, mondta a vezérigazgató-helyettes, kizárja annak a lehetőségét, hogy a szállítások személyekhez kötődjenek. Ezzel a témát lezárhatjuk, hiszen világos: ha a Szovjetunióban kedvelik a helvéciai termékeket, az nem kizárólag az igazgatónak köszönhető.)

Tábor és ellentábor

— Engem nemrégiben újra megkeresett a Helvéciai Állami Gazdaság néhány dolgozója. A június 28-ai vt-ülés után ugyanis jól láthatóan két táborra szakadt a gazdaság. Önnek vannak barátai és vannak ellenfelei. Utóbbiak úgy érzik, hogy most ellenük folyik a harc. Azok közül, akik önt bírálták, illetve június 28-án ön ellen szavaztak, azóta többen kaptak fegyelmit, megrovást, felfüggesztést. A bírálatoknak és a büntetéseknek semmi közük sincs egymáshoz?

A bírálatoknak nincs. De ahhoz, hogy ki mit mondott és hogyan telte, vagy, hogy ennek kapcsán hogyan végezte a munkáját, már nagyon is köze van. Mert aki nem foglalkozott mással, csak bírálattal vagy adatgyűjtéssel, és elfelejtette a saját munkáját végezni, arra nem hiszem, hogy szükség van.

— Mint például a műszaki üzemágve- zetöre, akit ön munkaköréből július 17- én felfüggesztett ?

Az érvényes szabályok szerint, a vt előtti bejelentés után, fegyelmi eljárást indítottam ellene, munkaköri kötelessége vétkes megszegésének alapos gyanúja miatt.

Elárulná, mi adott okot az ön alapos gyanújára?

Majd a fegyelmi vizsgálat kideríti.

— Emlékezete szerint a főkönyvelő- nőnek az alatt a 12 év alatt, amióta itt dolgozik, volt már fegyelmije?

— Nem tudom. Korábbi munkahelyi vezetőjétől kaphatott.

Ön mit gondol, ezek az emberek melyik táborhoz tartoznak?

— Tőlük kell megkérdezni.

— De én az ön véleményére lennék kíváncsi.

— Ugyanazt gondolom, ami az ő véleményük, és amit meg is mondtak. Azt, hogy ellenem vannak.

A gazdaságban dúló viharokból, saját személyét illetően, nem vont le valamilyen következtetést? Vezetői módszerein, illetve a gazdaság szervezetén nem kíván mostanában változtatni?

— Sok következtetést levontam, ezeket majd elmondom, ha a viharok elmúltak. Nagyon sokat változtattam a vezetői stílusomon és általában a vezetéssel kapcsolatos dolgokon is. Ilyen például a rendes munkavégzés, az ezzel kapcsolatos ellenőrzés és felelősség kérdése. Meg a bizalomé. Úgy érzem, hogy túlságosan szabad kezet és túlzott bizalmat kaptak a kollégák, s ezzel visszaéltek.

Együtt dolgozni nem kötelező

— A Helvécián kialakult helyzet, a vezetés megosztottsága ön szerint valamiféle összeesküvésnek, és az igazgató- helyettes május 30-ai, ön elleni „vádbeszédének" köszönhető?

Véleményem szerint: jelentős mértékben annak.

Múltkori beszélgetésünkkor azt mondta: ha nem maradhatna tovább igazgató, akkor sem hagyná el Helvéciát, esetleg elfogadna itt egy alacsonyabb beosztást. Változatlanul így gondolja?

Igen. Nincs okom szégyenkezni semmiért, az elmúlt 25 év alatti munkámért sem. Végigcsináltam, és ahogy korábban is mondtam, úgy vélem, hogy mindig azt tettem, amit tennem kellett. Lehet, hogy nem mindig pontosan a mások elképzelése szerint, ezt végül is döntse el ki-ki maga. Nem kötelező velem, mellettem dolgozni; akikkel viszont én kívánok együtt dolgozni, azoktól elvárom, hogy betartsák azokat a feltételeket és szabályokat, amikben megegyeztünk. Akinek más az elképzelése mondja meg, és váljunk el egymástól.

A Helvéciai Állami Gazdaság most

olyan helyzetben van, hogy teljesíteni tudja a szanáló szervezet feltételeit, vagyis az idei 22 millió forintos nyereséget, jövőre pedig a kétszeresét?

Igen. A gazdaság már kilábalt súlyos helyzetéből és teljesíteni tudja a feltételeket. Kizárólag belső személyi válságról van szó, a bizalmat kell mielőbb helyreállítani. Vagy nekem, vagy másnak.

Vállalati maffia

Higgyük el dr. Mészáros Istvánnak, hogy mindig azt tette, amit tennie kellett. Hiszen nincs okunk kételkedni. Abban sem, hogy az állami gazdaságnak voltak szép számmal sikerei, eredményei az ő igazgatósága alatt. Ezt, mellesleg, ellenfelei sem tagadják. Például az elbocsátott igazgatóhelyettes vagy a műszaki ágazatvezető, aki a vt- elnök helyettese, és annak a bizottságnak is tagja volt, amely a második („nem alkalmas”) minősítést készítette. O az, akit alapos gyanúval függesztett fel dr. Mészáros István. A neki küldött levélből csak az az apróság maradt ki, mivel is gyanúsítják. Az ember azt hinné, a gyanút megalapozó tényállást ismertetni kellene a fegyelmi eljárást elrendelő dokumentumban, de hát az ember tévedhet. A HÁG-nak, elvégre, van szakavatott jogtanácsosa, aki feltehetőleg látta az említett dokumentumot, és úgy, ahogy van, jónak tartotta. Hogyan is vitatkozhatnánk vele?

Nem mintha dr. Mészáros Istvánnal könnyű lenne vitatkozni. Senkivel sem könnyű, aki rendíthetetlenül hisz magában, s minden ellenvéleményt személyes támadásnak vél. Akit lehet bírálni, de csak úgy, hogy az neki is tessék. Hogy ez a fajta bírálat „országos szinten” már megbukott, annak híre a messzi Helvéciára talán még nem jutott el.

Ám tegyük fel, hogy dr. Mészáros Istvánnak igaza van, és összeesküvés áldozata lett. Egy maffia szövetkezett megbuktatására. Élén a volt igazgatóhelyettessel, aki természetesen az első számú vezető pozíciójára tör. A „maffiózók” műve a két táborra szakadás, a vállalati tanács döntésképtelensége, a súlyos belső harcok, amelyekben ki ilyen, ki olyan módszerekkel él. Módszer a sajtó segítségének kérése, módszer a fegyelmi meg az elbocsátás, és módszer (lehetne) a tisztességes megegyezés.

Kié az állami gazdaság?

Helvécián folyik a rendőrségi adatgyűjtés, ami, úgy mondják, még nem vizsgálat. Egyelőre nem az eltűnt, 3500 darab, különböző göngyöleg ügyében; ezek hollétét még csak belső vizsgálat nyomozgatja. Hogy a rendőrség pontosan miről gyűjt adatokat, nem tudjuk, de tán korai is lenne erről írni. Hiszen még minden tisztázódhat, a gázvezetéstől a szolgálati lakás használatba vételi díjáig.

Talán tisztázódik a munkaügyi osztályvezető, a főkönyvelőnő és a műszaki ágazatvezető fegyelmijének ügye is. Meg az, hogy ki írta az őket rágalmazó névtelen levelet, amit a június 28-ai vt- ülésen felolvasott az elnök, miután ezt a tagokkal anélkül, hogy tudták volna, mit kell végighallgatniuk — demokratikusan megszavaztatta. Egyszer talán még az is kiderül, kitől származik a szóbeszéd, miszerint a megyei lap június 27-ei cikkének azért nem volt folytatása, mert „valaki” leállította az újságírót. (Nos, ha úgy tetszik, ezek is módszerek!)

Egyébként Helvécián túl is lenne tisztáznivaló. Például az a — régóta vitás, ma nagyon időszerű - kérdés, hogy egy állami vállalat vezetője tulajdonképpen micsoda. Innen-onnan megtámogatott vagy alulról választott vezető, teljhatalmú tulajdonos, avagy csupán a vagyon kezelője? „Állam apánk” jó néhány éve úgy ítélte: jobban jár, ha a szolgálati lakásokat értékesíti. A „szolgálati vállalatokkal” vajon mikorra várható a leszámolás? A helvéciai patthelyzet fényesen bizonyítja, hogy egy állami cég lényegében senkié. Van benne néhány ember, aki szerzett pozícióját és hatalmát igyekszik megtartani —jogosan vagy jogtalanul; nem egy újság dolga eldönteni —, és van néhány másik, aki lelkiismerete vagy érdeke szerint megpróbál messzebbre tekinteni.'S minderről egy áltulajdonos, dönteni képtelen, törvényesen és törvénytelenül is befolyásolható vállalati tanácsnak kellene valahogy határoznia.

Mondhatnánk: nevetséges. De nem mondjuk, mert emberek sorsa múlik a dolgon. Helvécián mindenképpen, ahol még mindig nem tudni, kit fúj el a viharos szél.

Magyar Ágnes

(2) Megunva a hiábavaló várakozást, gyalog sétáltam át a közeli főpostára. Legalább 5 percet nyertem. Eny- nyivel rövidebb ideig tartott a gyalogtúra, mintha telefonon (házi vonal, tárcsahang, központ, alállomás), próbáltam volna összeköttetést keresni Gye- nes Gézával, a posta Bács-Kiskun Megyei távközlési Üzemének vezetőjével. Minden rosszban van valami jó: éppen befejezett egy tárgyalást a Szegedi Postaigazgatóság távközlési osztályának vezetőjével, Engedi Antallal. Mi mást kérdezhettem volna a két illetékestől:

Harmincezer állomás Kecskeméten?

— Mikor lesznek elfogadható, a kor kívánalmainak megfelelő telefonviszonyok Bács-Kiskunban, a megyeszékhelyen?

Óvatos derűlátással válaszoltak.

— Ha minden a lehető legelőnyösebben alakul, akkor a postai szolgáltatások tekintetében 2000-re (kétezerre) elérhetjük a közepesen fejlett országok mai színvonalát. Ismétlem, csak akkor, ha minden sikerül.

— Elképzelhető, hogy tovább növekszik a legjobban ellátott országok és hazánk közötti színvonalkülönbség?

El! Ne feledjük, mi a mellékállomásokat is szerepeltetjük a kimutatásokban, nyugaton csak a fővonalakat.

tehát a statisztikából következtethető- nél nagyobb az elmaradottságunk.

— Mitől függ a Magyar Posta remélt ütemű korszerűsítése?

A gondolkodásmód változásától és sok száz millió forint előteremtésétől. Az biztos, hogy nagyobb támogatás csak a 90-es években várható. Át kell szervezni az egész hálózatot a legújabb TTV, azaz tárolt programvezérlésű rendszerre.

— Tamáskodom. Ha el akarjuk érni az említett mai közepes európai szintet, akkor Kecskeméten egy évtized alatt meg kellene háromszorozni az állomások számát. A központ már a mai terhelést sem bírja.

Segítenek a tranzitközpont- bővítések?

— Elvileg Kecskeméten már nincs szabad vonal. Tízezer-valamennyi működő állomást tartunk nyilván.

— Mit szólna ehhez az a tengerentúli gazdasági csoportosulás, amely éppen az elmúlt hetekben kért árajánlatot megyeszékhelyi üzletházához tervezett száz vonalra?

— A vésztartalékokból kaphatnának fővonalakat.

— Közönséges halandók, új vállalkozások mikor számíthatnak telefonigényeik kilégítésére?

radna a ma elfogadhatónak tekintett száz lakosra 30 készülék aránytól. Mintha Szeged közelebb állna a Postaigazgatóság szívéhez. Már most 26 ezres központjuk van.

Engedi Antal szferint rosszul értelmezem az adatokat.

Kevesebb meddő hívás?

Gyenes Géza jobb hírekkel örvendeztet:

— A jövő év elejétől valamivel gyorsabban kapnak szabad vonalat az előfizetők. Sőt, némi javulás már a következő hónaptól várható. Befejeződik a szegedi és a budapesti nemzetközi központ tranzit kapacitásának bővítése.

— Bács-Kiskunnak mi haszna van mindebből?

— A gyorsabb távolsági kapcsolások révén a hívók kevesebb ideig használják a helyi vonalakat. Számításaink szerint minden második hívás közvetve, közvetlenül kapcsolatos az említett központokkal, főként Budapesten. A rendelkezésre álló 120 áramkörön az eddiginél jóval több eredményes hívás lehetséges. Ha ném kell várakozni a tárcsahangra, akkor ugyanennyi távolsági vonalon legalább 25—30 százalékkal több összeköttetés teremthető meg, több vonal szabadul fel a helyi hívásokra.

— Sokak szerint a távhívásba újabban bekapcsolt települések is rontják a megyeszékhely telefonviszonyait.

— A kunszentmiklósi, a lajosmizsei, a szabadszállási és az izsáki forgalom Kecskeméten is érzékelhető.

Baja ? Kalocsa ?

— Azzal is csökkene a kecskeméti vonalak zsúfoltsága, ha a megye déli és Duna melléki részével javulna az összeköttetés.

— Már elkészült a bajai központ új épülete. Ugyanolyan szerepkörű lesz, mint 1981 óta a kecskeméti: helyi és helyközi feladatokat is ellát. A Budapesti Híradástechnikai Gyár szakemberei a jövő év végére ígérik rpyt\k#juk befejezését. 1991 elején mindenVálSszí- nűség szerint ugrásszerűen javulnák a; telefonviszonyok Baja környékén. Szó van arról, hogy a most ott használt két mozgó (konténer) telefonközpontot Kalocsa kapja meg.

— Köszönöm a tájékoztatást.

— A világért sem szeretnénk megsérteni újságírói önállóságát, de örülnénk, ha esetleges szakmai félreértések elkerülésére telefonon beolvasná kéziratát.

— Magam is kérni akartam a segítséget, de inkább újra átjövök. így egyszerűbb, gyorsabb...

Heltai Nándor

Kábeltelepítés érkötő géppel. (Straszer András felvétele).

— 1991 előtt aligha. Hat hónap múlva fejeződik be a kecskeméti telefonközpont tranzit részének egyezres bővítése. Majd akkor meglátjuk, hogy mennyivel csökkenti a zsúfoltságot. Megkezdődött a központ bővítésének tervezése is. Újabb ötezer ívpontot, érpályát alakítunk ki a következő évtized elején. Ha mindenjói megy, legalább ugyaneny- nyivel, vagy kétszeresével bővíte- nénk a központot évezredünk utolsó éveiben.

— Bármilyen

kecsegtetőnek

látszik is mindez, még mindig elmaFECSEGJÜNK A NŐKRŐL II.

Ereszkedjünk lejjebb az idők kútjába sok ezer évet. Semmit sem tudnák az akkori világról, ha nem lettek volna írástudók, tudósítók, kik a megörökítésre érdemesnek tartott eseményeket megírják, méghozzá az apró részleteket is. Ismerős, ugye, Judit története az Ószövetségből? Aki elindult a nagy hatalmú ellenség vezérének sátrába, hogy csellel, fortéllyal, élete kockáztatásával megmentse saját városát, népét. El is pusztította a vezért, népe megszabadult. (Pár éve a Világirodalom klasszikusai sorozatban jelent meg válogatás a Vizsolyi Biblia alapján, akinek más nincs, ez a nagyszerű válogatás sok örömet szerez, köny- nyebb hozzáférni, mint a drága könyvekhez.) Juditnak szépnek, vonzónak kellett fennie. Hogy öltözött a nagy útra? íme:

„ ... elébb megförödvén, drága kenettel testét megkené, és az ő fejének haját szépen béfonván, és főkötőjét feltevén, az ö inneplö ruháit... reá vévé.

Es mikor bokancsát lábára vonta volna, és függőjét, karjának ékességét, gyűrűit, füleinek ékességeit és minden szép ruháját felvette volna. . . orcáját szépen felékesíté...”

Ekként indult hát Judit hóditó, győztes útjára. Hősként, persze, de akkortájt is léteztek, kik nem vállalkoztak semmiféle mártíromlcodásra, mégis szépen öltöztek. Szoborral tartozunk Ezsaiás prófétának, mondhatnák, akkori kollégánknak, ki a mindenféle ledér divatok láttán keményen megostorozza Sión leányait, káprázatosán tisztán hozva elénk megbotránkozásának alanyait, akiket—úgy tűnik - elég jól megnézett magának. Persze csakis a

kellő felháborodás kedvéért. Es ezeknél a csodás soroknál gondoljunk a fordítóra, az abaúji Károlyi mesterre is. Tehát: „Sionnak leányai felfuvalkod- tanak és felemelt nyakkal járnak és szemekkel pillognak, idetova porosz- kálván járnak és az ö lábokkal nagy zengést-bongást szereznek, ezért azUr megkopaszítja az Sión leányainak te- tejeket, és az Úr az ő szemérmeket megmezteleníti. Az napon elvészi azúr az ö lábokon való zengő ékességöket, az recés főkötöket és az kösönytűket, az jó illatra való függőket, aranyláncokat és fátyolokat. Az biretromokat, szép csizmákat, szoros ruhákat, palástokat, fedeleket és az gombostűket, tükröket, vékony gyolcsokat, keszkenőket, keceleket..."

Hát kérem ... ! Talán kár is idézni ezt a divatot, ezt a tehetősséget! De hát akkor lehetett. Persze hogy nem csak ez a zsörtölődő és jó megfigyelő- képességű próféta látta meg őket, hanem mások is. Ki így, ki úgy mondta el róluk véleményét. Tessenek figyelembe venni, hogy igen mélyen járunk már az idők kútjában, tehát az akkori jelzők nem azonosak a mostaniakkal. (De csak a jelzők.)

Az Énekek Énekében (sokszor megjelent már külön is a Bibliának ez a sajátos része, nagyon szép például az 1962-ben a Magyar Helikon gondozásában napvilágot látott könyv Bernáth István fordításában, Würtz Adám rézkarcaival. Az alábbi idézetek mégis a Bibliából, Károlyi mestertől valók) olvasható például: „Az te magasságod hasonlatos az pálmafához, és az te mej- jed az szőlőgerezdekhez: Felhágok az pálmafára. megfogom az ő ágait..

Tiszta ügy, érthető. Néhány hasonlatot viszont talán nem értékelnének a mai hölgyek. Például: „Az te köldököd, mint az kerekded szép csésze, mely soha nem szűkölködik nedvesség nélkül, az te házad, mint az liliomokkal meg- keríttetettgabona-asztag." Vagy: „Az tefogadik hasonlatosak az juhok nyájához, melyek feljönnek a vízből, melyek kettősöket ellenek ..." Vagy tessenek most figyelni: „Az te nyakad olyan, mint az elefánttetemből csinált torony, az te szemeid, mint az esbonbéli halastók, azsoknépükapunál. Az te orrod hasonlatos az Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé."

Nem valószínű, hogy ezeket a hasonlatokat ma örömmel fogadná bárki, csakhogy tessenek arra gondolni, miszerint az akkori értékeket, nagyszerűségeket vette figyelembe a költő. (Sokak szerint nem is Salamon, hanem a nép. Csak a király elcsaklizta az egészet. Az újítók tudnának erről egyet s mást mondani.) Tehát: az akkori értékekről van szó, például egy frissen fürdőn, gyönyörű kecskenyájról. Egy különös toronyról. Most például mondhatnák, hogy szép vagy, mint a miskolci ( veszprémi, gyöngyösi, ki tudja hová valósi) torony ház. Hűséges és megbízható vagy kedvesem, mint egy Dacia. Kellemes illatú, miként egy Trabant. Halk szavú, miként a Zaporozsec hogy a mai értékekről szóljunk. így kell ezt nézni. Mert még lentebb merülve az idő kútjába: a görög főisten feleségét így illett szólítani: az ökör szemű Héra. Örülne most ennek valaki? És Athéné bagolyszemű jelzőjének ?

Priska Tibor ( Folytatjuk )