Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-17 / 166. szám
1989. július 17. • PETŐFI NÉPE • 3 a lakosság véleményét is V ÁRJA A TANÁCS Mi legyen a kecskeméti volt szovjet laktanyák sorsa? Kecskemét Megyei Város Tanácsának vezetői az alábbiak közlésére kérték lapunkat: Ismeretes, hogy a szovjet csapatok létszámcsökkentése Magyarországon és annak kihatásaként Kecskeméten is folyamatban van. Ennek megfelelően bejelentést tett a Honvédelmi Minisztérium Kecskemét Megyei Város Tanácsánál hivatalosan is, hogy az Izsáki úton lévő, volt Ferenc József és Rudolf laktanya kiürítése rövidesen befejeződik és a Magyar Néphadsereg részére átadásra kerül. 1989. június 22-én megkezdődtek a tárgyalások a Honvédelmi Minisztérium és Kecskemét Megyei Város Tanácsának vezetése között. A minisztérium képviselői bejelentették, hogy jelenleg adat-, illetve tényfeltáró megbeszéléseket kívánnak folytatni, ezt követően a kormány elé vinni döntésre, majd azután vagy azzal egyidejűleg folytatni szeretnék a minisztérium és a tanács közötti tárgyalásokat. Mindkét laktanya 1886—1894 között épült, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. A laktanyákat Kecskemét város építtette, a császári katonaságnak is bérbe adta és 1973-ban került a magyar állam tulajdonába és a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe, tehát akkor jegyezték le a város tulajdonából, kisajátítás és földrendezés jogcímén. A város vezetése a következő álláspontot fejtette ki. Mindenféleképpen ragaszkodnak ahhoz — s ezt a minisztérium képviselője is kérte —, hogy a várossal egyeztetett és az elképzelésekkel szinkronban lévő funkciókra szabad csak az átadandó laktanyákat hasznosítani az épületek eredeti, levéltárban megtalálható terveinek felhasználásával. A tanácsvezetés álláspontja szerint az, hogy a szóban forgó terület, illetve laktanyaegyüttes milyen formában kerül vissza a város életébe a gazdasági szempontok tekintetében, az attól legyen függő, hogy milyen irányú a további hasznosítás, hiszen amennyiben a város érdekeivel egyező — például felsőoktatási — intézmény kerül ide, úgy a tulajdonviszonyok kérdése kevésbé élesen, míg esetleg egy vállalkozásszerű szállodafunkció esetén a tulajdonviszonyok élesebben vetődnek fel. A tanács vezetése úgy tartja, hogy a kérdés korrekt rendezésére csak úgy van lehetőség, ha tisztázódnak az 1973-as kisajátítás gazdasági-pénzügyi részletei is, amelyek feltárása most van folyamatban. A HM képviselői egyetértenek a hasznosítás városi elképzeléseivel, ugyanakkor az is érzékelhető volt, hogy a további tárgyalások során a jelenlegi jogállásból — HM kezelői jog — kívánnak kiindulni. A tárgyaláson megállapodtak abban, hogy függetlenül a gazdasági kérdések eldöntésétől, felkérik a városi tanácsot, s egyben a város lakosságát, tegyenek javaslatot az átadandó laktanyáknak a város és a lakosság érdekeit messzemenően figyelembe vevő funkció kiválasztására. R. M. Alapítvány Nagy Imre emlékére Glatz Ferenc művelődési miniszter a napokban fogadta Nagy Erzsébetet és férjét, Vészi Jánost abból az alkalomból, hogy Nagy Erzsébet alapítványt kíván tenni édesapja, Nagy Imre volt miniszterelnök emlékére. Az alapítvány célja Nagy Imre emlékének megőrzése Nagy Imre Múzeum létesítésével, tudományos és politikai munkái kiadásának elősegítésével, valamint ösztöndíjak adásával azon fiatal hazai ós külföldi magyar írók, újságírók, politikusok, tudósok, kutatók és művészek részére, akik Nagy Imre szellemében tevékenykednek. Az alaptőke összege a Nagy Imre műveinek kiadásából származó jogdijakkal, valamint hazai és külföldi pártolók adományaival emelhető. A Nagy Imre Alapítvány gondozását kuratórium látja el. Az alapítványt létesítő Vésziné Nagy Erzsébet jogosult kinevezni a kuratórium tagságát, illetve jogosult a kuratóriumi tagság visszavonására. A művelődési miniszter az alappal azonos nagyságrendű összeggel egészítette ki az alapító indulótőkéjét. Glatz Ferenc személyes támogatását ajánlotta fel egy alapítványi titkárság felállítására. Az OTP V. kerületi fiókja MNB 218-98055 Nagy Imre Alapítvány 508-13217-4 számú számlára várják az alapítványhoz a hozzájárulásokat. (MTI) SIKKASZTÁS; HŰTLEN KEZELÉS Hol tart a nyomozás az ORI-ügyben? Miként a sajtó korábban beszámolt róla, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság az Országos Rendező Irodánál végzett vizsgálata után ismeretlen tettes ellen feljelentést tett sikkasztás, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Hol tart most a nyomozás az ORI-ügyben? —- kérdezte a nyomozás vezetőjét, dr. Laborcz László rendőr alezredest, a Belügyminisztérium ORFK vizsgálati osztályának alosztályvezetőjét az MTI munkatársa. — A feljelentés, illetve a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok tanulmányozása után — feljelentés-kiegészítés keretében — konzultációt folytattunk a vizsgálatot végző népi ellenőrzési szakemberekkel, megkerestük az ŐRI felügyeletét ellátó Művelődési Minisztériumot, és további iratokat, kimutatásokat, bizonylatokat szereztünk be. Ezek értékelését követően, áprilisban ismeretlen tettesek ellen nyomozást rendeltünk el csalás bűntettének alapos gyanúja miatt, de természetesen a felmerülő más bűncselekményeket is vizsgáljuk. — A nyomozás során szaktanács- adók, illetve szakértők segítségével áttekintjük az OR1 működését, pénzügyi-gazdálkodási rendjét, elszámolásait, különös tekintettel az 1985—88 közötti időszakra. Ezen belül vizsgáljuk a különböző produkciókban foglalkoztatott technikai munkatársaknak, művészeti szakembereknek, szervezőknek, előadóművészeknek kifizetett összegek bizonylatait. Célunk: felderíteni, hogy kik vettek fel munkavégzés nélkül, illetve jogosulatlanul honoráriumot. Emellett fel kell tárnunk, hogy ebben az időszakban az utalványozások, a kifizetések, illetve elszámolások közül melyek voltak jogsértőek. A bűncselekmények bizonyítása szempontjából fontos tanúk kihallgatása és az egyes bizonyítékok értékelése párhuzamosan halad. — Mivel a hasonló bűncselekmények vizsgálata igen időigényes, ezért nem várható, hogy a nyomozást rövid időn belül be tudjuk fejezni. Az eljárás jelenlegi szakaszában egyes személyek felelősségéről megalapozottan nyilatkozni még nagyon korai lenne. A vizsgálat jelenlegi szakaszában tehát — a nyomozás érdekeinek veszélyeztetése nélkül — teljesebb tájékoztatást nem adhatok, Arra törekszünk, hogy az ügy minden részletét feltárjuk, s azt követően az ügyet átadjuk az ügyészségnek. Az esetleges bűnösség megállapítása természetesen a bíróság feladata — mondotta dr. Laborcz László. Az alezredes végezetül elmondta, hogy a Belügyminisztérium vezetése a sajtó egy munkatársának lehetőséget biztosított arra, hogy a nyomozást folyamatosan figyelemmel kísérje és a vizsgálat lezárása után nyilvánosságra hozza. (MTI) Megalakult a Magyar Gyógyszerészi Kamara Megalakult a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Az új társadalmi szervezet létrehozásáról azon a küldöttközgyűlésen döntöttek, amelyet szombaton tartottak a SOTE Nagyvárad téri dísztermében. A rendezvényen, amelyen a 4500 hazai gyógyszerész képviseletében 443 küldött vett részt, elfogadták a kamara alapszabályát és programját. Az új szervezet alapvető feladatának tartja kivívni a gyógyszerészi hivatás társadalmi hasznosságának megfelelő társadalmi, erkölcsi és anyagi elismertséget. A kamara tehát érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciót lát el, s vállalja az érdekegyeztetés feladatkörét is. A különböző szakterületen dolgozó gyógyszerészeket összefogó szervezet a jövőben be kíván kapcsolódni a gyógyszerészetet érintő koncepciók kidolgozásába. Ez utóbbi gondolatot a vitában többen nyomatékosan is hangsúlyozták, kifejtve: a kamarának megkülönböztetett figyelmet kell fordítania arra, hogy ne szülessenek a gyógyszerészeire vonatkozó döntések a szakma véleményének mellőzésével. Sokan sürgették a gyógyszerészi munka nagyobb megbecsülését a magyar egészségügyi hálózaton belül. Megfogalmazódott az is, hogy a medicinákat csakis a gyógyszertári hálózaton keresztül lehessen forgalmazni, s a gyógyszertárak üzemeltetésébe legyen beleszólási joga a kamarának. A kamara támogatja az egészségügy reformját, ugyanakkor bírálja, hogy a reform jelszavával átgondolatlan, s időszerűtlen tervezetek is készülnek. Ilyen elhamarkodott lépés lenne a gyógyszertárak magánkézbe adásának terve, a megfelelő közgazdasági, jogi feltételek megteremtése nélkül — mutattak rá. A Magyar Gyógyszerészi Kamara a befizetett tagdíjakból, rendezvények bevételeiből, a pártoló tagok támogatásából, egyéb díjazásért végzett tevékenységből, valamint adományokból tartja fenn magát. Az önállóság, az autonómia fontosságát több felszólaló is hangsúlyozta. Az alakuló közgyűlésen megválasztották a kamara vezető testületéit; az elnöki tisztet dr. Vincze Zoltán, az orvos- tudomány kandidátusa tölti be. (MTI) A KSH FELMÉRÉSE Növekednek a lakosság terhei az infrastrukturális beruházásokban A lakásépítkezésen, az egészségügyi, szociális, kulturális, közlekedési és postai, valamint kereskedelmi, vízellátási és szolgáltatási beruházásokon a lakosság részesedése az elmúlt évben már 44,1 százalék volt - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal közzétett jelentése. Az összeg sem csekély: az állampolgárok 54,9 milliárd forintot fordítottak arfa, hogy lakás- és életkörülményeik javuljanak. A lakásberuházások összege tavaly mintegy 58,6 milliárd forintot tett ki, 10,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a magánlakás-építések értéke 15,2 százalékkal emelkedett, míg az állami és szövetkezeti szervezeteké 11 százalékkal csökkent. Ha nem a forintösszegeket, hanem a mennyiséget nézzük, úgy összességében szinte valamennyi infrastrukturális területen csökkentek a beruházások. Lakásból 6,6, egészségügyi létesítményből 5,2, szociális és kulturális létesítményből 25, kereskedelmi egységből 7,7 százalékkal kevesebb épült tavaly, mint 1987-ben. Mindössze a posta és a távközlés könyvelhet el némi fejlődést: 2,13 százalékkal gyarapodott azoknak a létesítményeknek a száma, amelyek közvetlenül a lakosság ellátását szolgálják. Tovább javult a telefonellátottság, az üzembe helyezett távbeszélő-főközpontokban 70 ezer állomás, az automata távbeszélő-alközpontokban 33 ezer állomás lépett be az elmúlt évben. A statisztika szerint a kulturális beruházások múlt évi csökkentése egy kétéves dinamikus növekedési periódusnak a lezárását jelzi. A közművelődési és sporttevékenységgel kapcsolatos beruházások mérséklődése mellett lassult a középfokú oktatás létesítményeinek fejlesztése is. Nem túlságosan biztató az sem, hogy a szociális beruházások csökkenésében a munkásellátási létesítmények visszafogottabb fejlesztése, valamint a magánüdülőket építők megcsappant beruházási kedve játszott közre. Ezt csak némiképp ellensúlyozza, hogy ugyanakkor az időskorúak szociális ellátására a különféle intézményekben, otthonokban az előző évi 443-nál lényegesen többet, 819 férőhelyet létesítettek. (MTI) Az amerikai „magánposta’1 Magyarországon WASHINGTON — Amerikai üzletfeleik igénye és a kedvező magyarországi reagálás indokolja, hogy az UPS első kelet-európai képviselete Budapesten nyílik meg — mondották a vállalat illetékesei Hcltai Andrásnak, az MTI washingtoni tudósítójának. A United Parcel Service a világ legrégibb és legnagyobb „magánpostája”: az 1907-ben Seattle-ben alapított kézbesítőcégnek napjainkban a világ 122 országát átfogó hálózata, 220 000 alkalmazottja, százezer autója és 360 repülőgépe van. A lassú, bürokratikus amerikai állami posta már hosszú évek óta háttérbe szorult a csomagkézbesítésben: a vállalati és a magánforgalom nagyobbik része az UPS-rc és kisebb társaira jut. Az UPS barna kézbesítő gépkocsijai éppoly ismert, jellegzetes tartozékai az amerikai utaknak és utcáknak, mint a kék postaautók. A UPS naponta 10 millió csomagot, levelet továbbít gépkocsin, 600 000-et repülőgépein. A tavalyi összforgalom 2,7 milliárd küldemény volt s az óriásvállalat bevételei 11 milliárd dollárt tettek ki. A cég budapesti képviselete a tervek szerint szeptemberben nyílik meg és forgalmat nyit mind Budapestre, mind Budapestről. A UPS európai központja Londonban működik. A hazánkat is érintő légiforgalmuk csomópontja Majna-Frankfurt. A cég egy, illetve két napon belül kézbesít csomagokat, leveleket, dokumentumokat légi úton a világ minden részébe. Rokkantán, magányosan A madarasi Nagyváradi utca 3. számú ház mintha segítségért kiabálna. Az egyik vége repedten, düledező- ben, a másikon már a tető is tátong. A drótkerítést itt-ott látni, mert két oldalról gaz, folyondár öleli. A lesüllyedt, kicsiny deszkaajtó nehezen nyílik. A gangon túlterhelt szemeteslapát, a bádoglck nőben beszáradt sár, a macskatányérban sárgult tejeskenyerdarabok. A Jó napot kívánókéra barátságos hang válaszol. □ □ A küszöbön átlépve konyhába ér a látogató. A szekrényt gázpalack, -tűzhely és egy asztal fogja közre. Rajtuk lábasok, maradékokkal telt tányérok, száraz kenyér, egy stanicliban apró körte, a tálkán sóssütemény. A paprikásdoboz majdnem üres, a festékei régen látott, szemközti öreg pad alatt kosárnyi vöröshagyma. A sarokban az ütött-kopott kis hűtőszekrény ajtaja résnyirc nyitva, alig tudom becsukni. A vaskályha cső nélkül, leterítve. És itt a szobára nyitott ajtó. Az L alakban összerakott ágyak lepedőjén régen felvert párna, összehajtott paplan, a pléden fekete táska, zsebkendők. Egy zacskóból iratok, fényképek, kisebb könyvek kandikálnak. A tévéasztalon halom gyógyszer. Alatta szódásüvegek. A másik oldalon rokkantkocsi. Előtte valami, hófehér anyaggal letakarva. A hajlék közepén megtermett, koros asszony üldögél. Sötét haja rövidre nyírt; mélyen ülő fekete szeméből folynak a könnyek, de azért látszik, örül a látogatónak. Az „Isten hozta” után hellyel kínál, és a táskájáért nyúl. □ □ □ , -—" Ebben van mindenem mondja. - Nem gondoltam ám, hogy eljön. Látja, itt, íj^y .élek. Elkeseredtéfn.'- Azért írattam azt a pár soros levelet. („Nagy elkeseredésemben fordulok Önökhöz, mivel már sok rászorulón segítettek. Bízok, hogy engem is meglátogatnak. Mindkét lábam nélkül élek, lassan ledüledező házamban, egyedül! Kis nyugdíjam 3090 forint, van életbiztosításom, szakszervezeti tagságom, de nem tudok láb nélkül sehová eljutni. Ezért kérem önöket, látogassanak meg szerény otthonomban. Segítsenek rajtam ha lehet. Tisztelettel: Gál Istvánné”.) — A többiek? Harminc éve, hogy ide költöztünk az urammal. Nagybeteg volt mindig. Negyvcn-valahányban, szentmihálykor összekerültünk, rá tavaszra lebetegedett. Jólclkü, barátságos ember volt,. . . gyomorrákban hall meg. Lányunk, Kati házasságunk tizenkettedik évében, 1958-ban született. Itt maradtam vele. Akkor hetedik osztályos volt. Nem maradt ránk semmi. Parasztok voltunk mindig. Sok jószág, tanyai élet... a nagy beadások. Kati a madarasi tanácsnál dolgozik. Nem mondok én rá semmit, mert hallatszik minden irányba, hogy milyen anya az ... van baja neki is. Néha át-átjön egy picit. Égy kis falatot is hoz. Csak én mehetnék! Egyik labam, ezt mutat a megmaradt combdarabjára tavaly augusztusban, a másikat meg most márciusban vágták le. A sok fázás, munka ... érszűkület lett a vége. Még hintőporoz- ni kell a maradékot. Sehol semmi. Ez a bánatom. Pedig mit összedolgoztam a tanyán! Amikor az uram meghalt, a tanácshoz mentem munkáért. Az öregek otthonában osztottam az ebédet, takarítottam kilenc esztendeig. Nyolcvanban mondta is az elnök: nagyon kevés az özvegyi nyugdíj. Én azért úgy gondoltam, jo az is, jó volt a dohányhoz, a majoránnához, a bazsalicskához. Meg libákat tömtem. A bölcsődében pelenkamosást vállaltam. Kellett a pénz, itt volt a nagylány. Nagyon akartam, hogy legalább az érettségije meglegyen. Jó tanuló volt, majdnem kitűnő, még angolból is négyes. De ha tudom, hogy eljön, előkeresem, milyen ügyes volt ő. A tanárai is szerették, mint én. Most a tanácsnál csinál valamit. Nem akarom én a tanácsot vágni, mert minden áldott nap ingyen kapok tőlük egy kis ebédel. Kérdezik, mi kellene, mi nincs. Én magam, ebből a kocsiból, amit bírok, csinálok. Otthonba...? Nagyon akartak. Nem megyek! A kórházban is egyik sírt, a másik haldoklót!. Szeretek én itt. .. Igaz,-ez már nem mind az enyém, a lányomé is. Csak az a baj, hogy a nyugdíjam háromezer-pár forint. Kifizetem a vízdíjat, a villanyt, a tévét, s itt a Képes Újság. Azért járatom, mert benne van a tévéműsor. A képeket megnézem. Olvasni? Az imádságos könyv való nekem. A gyógyszereket ingyen kapom. Mcgvónék én rpagamban. Csak a rokkantságit sem akarják megadni. Van biztosításom is. Hetvenöt óta fizettem a csébet, hogy öregségemre legyen a temetésre. De nem adnak rája. Ötszáz forintot kaptam, nem jár több mondták. Fogadnék valakit, de kit? Ott, a másik szobát be kellett tapasztatni. Ötven forintot kért egy mester óránként. Tíz óra. Számolja ki. A folyosóm is csúnya, hátul meg ki van dőlve a fal. Az egész összedől, de legalább rám ... A lakásbiztosításra is azt mondták előtte szétnéztek, elhúzták a szájukat : ez vályogból van, nem jár rá pénz. Pár éve, kölcsönből, megcsináltattam, de kidőlt. Most meg lábak nélkül járjak a dolgaim után? Pedig úgy érzem, mintha lenne lábam. És látja, ugye. nincs!? Ez a két csonk maradt nekem. Ez jár a sok munkáért, a férjem ápolásáért, a gyermeknevelésért, Ná'gy dólgöt' nem kívánók. Nem megyek én sehová, hogy segítsenek. Hogy is járnék én akárkinek is a nyakára? Itt a pénztárcám! (Kiborítja; potyogó fillérek ...) Mikor is hozzák majd a nyugdíjat? Nem sok kell nekem. Ha lesz pénzem, veszek, vetetek Szaharáit, lisztet, meg a paprika is hiányzik. Most enni sem kívánok. Főzök majd teat. Felkelek reggel, innen mászok a kocsiba. Ami itt van leterítve, azt kiviszem. De ne nézze meg a fürdőszobát! Ott rendezem vízben a dolgaimat. Aztán összerakom a eset- rest, clmosogalok. Látja, két üveg meggyet is tettem cl. I la szédülök, félek a kocsiban, inkább visszatápászkodok. Kicsit nézelődök az ablakból. Az ebédet hozzak, a vacsora marad, vagy hoznak. Ha nem, sütök krumplit vagy hajában főzök. Nincs fényesség-kényesség. Nem vagyok nagyigényű. Vajon mi lesz az unokámmal? Azt szeretném, hogy legalább becsülje meg a szüleit, nehogy úgy járjanak, mint én ... nézze mar meg a fényképeket! □ □ □ A monológ végighallgatása után búcsúzóul végignézem a falon függő fényképeket, amelyeket lassan elérnek a mennyezetről ügyeskedő pókok hálói. Minden irányból a lány, Kati, kedves arccal, simogató, tekintettel „nézi” a mamát, aki ha keservesen is, de becsülettel felnevelte, taníttatta. Azért bármennyire is szépek, bájosak a repedező falakról néző arcok, kedvesek a megmaradt gyermekjátékok, nem lehet nem észrevenni a már sosem keli fél pár használt fekete szandált a fotel közepén, a pár mankót a sarokba támasztottam a cső nélküli vaskályhán a görbebotot, a lábakat hiába váró varrógépet... Pulai Sára