Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-11 / 110. szám

ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ség terheli: Sokkal szimpatikusabb len­ne a jövőben az a megoldás, ha, nem a korábbi kifogásolható munka miatt politikailag kompromittálódott szemé­lyek lépnének elődeik nyomdokaiba, hanem olyanok, akik munkájukkal rá­szolgáltak a bizalomra — tette hozzá. A képviselő végezetül felvetette: a jelölést végzők vajon tájékozódtak-e arról, hogy a közvélemény miként véle­kedik a Szociális és Egészségügyi, vala­mint a Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium vezetéséről. Ha ezt esetleg nem tették meg, mielőbb pótolják ebbéli mulasztásukat. Németh Miklós rögtön reagált a képviselő felszólalására. Utalt arra, hogy a mai politikai helyzetet még nem koalíciós viszonyok jellemzik. Ezért az eltérő érdekeket a formálódó pártok vagy erők" akarata ellenére — mégha a kormány vagy bárki más szeretné is — nem lehet érvényesíteni. Szólt arról is, hogy ő maga a tárcák élére három­négy személyt is javasolt volna, ám a közelgő választások miatt — főként egzisztenciális okokra hivatkozva — többen elálltak a jelöléstől. A mi­niszterelnök kijelentette: jelöltjei krea­tív'személyiségek, felkészültek a fel­adatra, politikailag egyikük sem komp­romittálódott. A képviselő kérdésének további ré­szére válaszolva a kormányfő elmond­ta, hogy a két minisztérium vezetését érintő kritikai észrevételek hozzá is el­jutottak, neki azonban más véleménye van a miniszterek tevékenységéről. A jelenlegi helyzetben a mostani vál- toztátást tartotta indokoltnak. Felmentés, titkos szavazás Az Országgyűlés ezután — az Elnöki Tanács javaslata alapján — a Minisz­tertanács tagjainak felmentéséről nyilt szavazással döntött. A testület Berecz Frigyes ipari minisztert 2 ellenszava­zattal és 9 tartózkodással; Czibere Ti­bor művelődési minisztert 3 ellenszava­zattal és 16 tartózkodással; Hoós Já­nost, az Qrszágos Tervhivatal elnökét 5 ellenszavazattal és 14 tartózkodással; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert 84 ellenszavazattal és 27 tartózkodással; Várkonyi Péter külügyminisztert 45 ellenszavazattal és 37 tartózkodással; Villányi Miklós pénzügyminisztert 11 ellenszavazattal es 41 tartózkodással felmentette tisztsé­géből. Szűrös Mátyás maga és képviselő- társai nevében köszönetét mondott a Minisztertanács most felmentett tagjai­nak tevékenységükért. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az újonnan megválasztandó miniszterekre vonatkozó titkos szavazás eredményét. Mint mondotta, összesen 352-en adták le szavazatukat. Békési László pénz­ügyminiszterré történő megválasztása mellett 313-an voksoltak, ellene 39-en. Glatz Ferenc művelődési miniszterré történő megválasztása mellett 330-an voltak, 22-en ellene szavaztak. Horn Gyula külügyminiszterré történő meg­választására 326 igen és 26 nem szava­zat érkezett. Horváth Ferenc ipari mi­niszterré történő megválasztása mellett 292-en, ellene 60-an voksoltak. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré történő megválasztását 313-an támogatták, ellene 39-en sza­vaztak. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnökévé történő megvá­lasztásával 339-en értettek egyet, 13-an nemmel szavaztak. Szűrös Mátyás felkérte az újonnan megválasztott minisztereket, hogy — a magyar parlamenti gyakorlatban első­ként — az Országgyűlés plénuma előtt tegyék le ünnepélyes esküjüket. Az es­kütétel után az új miniszterek elfoglal­ták helyüket a miniszteri székekben. A miniszteri eskütételt követően ha­tároztak viszont a képviselők annak az ideiglenes bizottságnak a felállításáról, amelyre a legutóbbi ülésszakon tett ja­vaslatot Técsy László. Az ad hoc bi­zottság feladatköre a ciklus végéig hát­ralévő országgyűlési munkaprogram felülvizsgálata. Az ideiglenes bizottság elnökévé — három tartózkodás mellett — Jakab Róbertnét, az Országgyűlés alelnökét választották meg. A testület elfogadta azt is, hogy az ideiglenes bizottságba valamennyi állandó parlamenti bizott­ság egy-egy képviselőt delegáljon. Törvényjavaslat az alkotmány módosításáról Az Országgyűlés ezután—a soros el­nök, Horvath Lajos indítványára — együtt tárgyalt az alkotmány módosítá­sáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az állam­titkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. Hbrváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügy­véd, az Országos Ügyvédi Tanács elnö­ke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság tagja, a javaslatok előterjesztő­je felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban megvalósí­tani a hatalmi ágak megosztásának el­vét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremte­ni. Erre garanciát jelenthet a parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kor­mány között — a bizalmi viszony meg­rendülése esetére — a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a parlamentnek — az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában — az új alkotmányfelfo­gás szellemét kell érvényesíteni. Nem kodifikálhatja csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a hatályos alkotmány a kormány­nak és egyes tagjainak parlament előtti, alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásá­nak lehetősége ezért nem zártható ki. Horváth Jenő elmondta: a bizalmat­lansági indítványt előterjesztő képvise­lők számának meghatározására az elő- terjesztés két alternatívát jelöl meg. Nem abszolút számban, hanem a kép­viselőház létszámának hányadában ha­tározza meg az indítvány érvényes előter- jeszthetőségének módját. (A két változat a képviselők egyötödét, illetve egynegye­dét jelöli meg szükséges arányként.) A beterjesztett javaslat a Miniszterta­nács egészére kiterjedő bizalommegvo­nás esetén meghatározza az úgyneve­zett ügyvezetői kormány feladatait; ha­táskörét csak a folyamatos tevékenység biztosításához feltétlenül szükséges le­hetőségekre korlátozza. A javaslat azo­nos időpontot határoz meg az új kor­mány megválasztására és programjá­nak elfogadására. Azt 60 napra mérsék­li azzal, hogy elsőként a programot kell előterjeszteni, s csak utána kerülhet sor az új miniszterelnök és a miniszterek megválasztására. A Minisztertanács el­nökének és tagjainak megválasztása ezáltal az előterjesztett program elfoga­dását is jelenti. Ezzel elkerülhető, hogy a parlament a miniszterelnök és a Mi­nisztertanács tagjainak megválasztása­kor ismeretlen, csak később előterjesz­tendő programra adjon biankó csekket — mondta végezetül. A soros elnök a szavazást megelőző­en emlékeztetett arra, hogy az alkot­mány megváltoztatásához az ország- gyűlési képviselők kétharmadának sza­vazata szükséges. A parlamentnek 382 tagja van, a minősített szavazáshoz te­hát legalább 255 képviselőnek kellett igennel szavaznia. Szavazás A testület tagjai a vitát követően végül is 275 igenlő szavazattal amellett döntöt­tek, hogy a képviselők legalább egyötö­dének kell írásban benyújtaniuk a bizal­matlansági indítványt a Miniszterta­náccsal vagy valamely tagjával szemben. A Minisztertanács elnökével szembeni bizalmatlansági indítványt a Miniszter- tanáccsal szemben benyújtott bizalmat­lansági indítványnak kell tekinteni. Az Országgyűlés ezután az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében—309 szavazat­tal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az állam­titkároknak a jogállásáról és felelősségé­ről szóló 1973. évi III. törvény módosítá­sát egyhangúlag szavazták meg. A házszabályok módosítása Az Országgyűlés ezután—az elfoga­dott napirendnek megfelelően — rátért a parlamenti házszabályok módosítá­sáról szóló határozattervezet megvita­tására. A változtatásokat indokolva dr. Ke­reszti Csaba az ad hoc bizottság nevében először arról szólt, hogy jelenleg nincs szabályozva az az eset, ha az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Minisz­tertanács elnökének és tagjainak meg­választására nem kíván kezdeményezési jogáyal élni. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a kormány elnökének és tagjainak megválasztására irányuló politikai ér­dekegyeztetés mechanizmusának ügy­rendi újraszabályozása túlmutat a ház­szabály keretein. Amúgy is figyelembe kell venni a közeljövőben hozandó, a politikai pártokról, a köztársasági el­nökjogállásáról és a választásokról szó­ló törvényeket is, s meghozataluk után ismét felül kell vizsgálni az említett tes­tületek kezdeményezési jogát. Egy másik módosító javaslat lehető­vé kívánja tenni, hogy az Országgyűlés ideiglenes bizottságának ne csak képvi­selők lehessenek tagjai A bizottság is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükséges átalakítani és kibővíteni az Országgyűlést, illetve an­nak tisztségviselőit és a képviselők munkáját kiszolgáló és segítő hivatali apparátus szervezetét. A parlamenti főtitkár funkciójának bevezetését az aktív képviselői vita és az intenzívebb törvényalkotó tevé­kenység indokolja. A házszabályok módosítása feletti vi­tában két képviselő jelentkezett szólásra. Huszár István (országos lista), a Haza­fias Népfront elnök-főtitkára szövegmó­dosításijavaslatot tett, miszerint töröljék a MSZMP és a HNF kezdeményezési jo­gát a kormánytagok megválasztásara vonatkozóan. Ehelyett viszont foglalják a házszabályba: a Minisztertanács tagjai­nál a kezdeményezés joga a Miniszterta­nács elnökét illeti meg. Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.), a Pé­csi Dohánygyár műszaki osztályvezető­je arra az anomáliára hívta fel a képvise­lők figyelmét, hogy jelenleg a parlament anyagilag függ az általa ellenőrzött kor­mánytól. Véleménye szerint ezt a kér­dést minél hamarabb, de legkésőbb a költségvetés reformjával egyidejűleg rendezni kell, mégpedig oly módon, hogy a parlament saját maga határozza meg — a költségvetéstől függetlenül — működésének anyagi feltételeit. Ezt követően az elnöklő Horváth La­jos elrendelte, hogy Huszár István mó­dosító javaslatát vitassa meg az ügy­rendelőkészítő bizottság. A rövid szü­net elteltével ismét egybegyűlő képvise­lők egyhangúlag elfogadták Huszár István szövegmódosítását, majd pedig ugyancsak egyhangúlag a házszabá­lyok módosítását. Ezután Gyuricza László (Veszprém m., ,5. vk.) kapott szót, aki ismertette az Országgyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság jelentését. Összegzésképpen elmondta: a bizottság többségének az volt a véle­ménye, hogy nem javasolják a harma­dik alelnöki tisztség betöltését. Az elnök szavazásra bocsátotta a bi­zottság jelentését. A képviselők közül 114-en értettek egyet azzal, hogy nincs szükség harmadik alelnökre, 128-an nem fogadták el a jelentést; 15-en pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Az elnök igy arra kérte a bizottságot: folytassa munkáját. Ezzel az Országgyűlés májusi ülés­szakának első munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás és Horvath Lajos fel­váltva elnökölt — befejeződött. Az el­fogadott napirendnek megfelelően az ülésszak ma, 9 órakor folytatódik; Hat miniszter — hat kérdés C A miniszterek eskütétele. Jobbról balra: Dr. Kemenes Ernő, dr. Hütter Csaba, Horváth Ferenc, dr. Horn Gyula, dr. Glatz Ferenc, dr. Békési László. Az új miniszterek életrajzai A kormány új tagjai nemzetközi saj­tótájékoztatón mutatkoztak Nbe az< ülésszak szünetében. A frissen megvá­lasztott minisztereket Németh Miklós azzal ajánlotta a sajtó képviselőinek, hogy mindannyian elkötelezett hívei a magyar politikai és gazdasági refor­mok együttes megvalósításának. A saj­tótájékoztatón elhangzott kérdésekből és-válaszokból válogattunk: — Stratégiai Vagy taktikai döntés volt az ön számára a miniszteri tisztség elvállalása? Dr. Békési László pénzügyminiszter: — A mai magyar társadalomban nincs idő, türelem a döntések halogatására. Számomra ezért a stratégia és a taktika azonos. — Mi lesz a következő hetekben a legfontosabb tenivalója? Dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: — A tenniva­lókat tekintve a bőség zavarával küz­dők. Legnagyobb jelehtőségűnek azo­kat a törvényjavaslatokat tekintem, amelyeknek előterjesztője leszek a kö­vetkező parlamenti ülésszakon. A földtörvény és a szövetkezeti töltény módosítása a tulajdonviszonyokat is érinti. — Hogyan lát munkához? Horn Gyula külügyminiszter: — Az első kiindulópontom: nemzeti adottsá­gaink nem korlátokat jelentenek, ha­nem lehetőséget. Másodszor: a bizalom építésén fogok munkálkodni. Harma­dik tézisem: ahhoz, hogy mi, magyarok fennmaradhassunk, mindennap meg kell újulnunk. — Milyennek látja a jövőt? Dr. Kemenes Ernő, a tervhivatal elnöJ ke: — A tervezés elkötelezettje vagyok, ezért optimistán látom a jövőt. — A képviselők egy része szerint ön államtitkárként részese volt a korábbi évek ipari ^programjainak. Nem gon­dolja, hogy az ellenszavazatok magas aránya bizalmatlanságot tükröz? Horváth Ferenc ipari miniszter: — Az ipart nem a minisztérium hozta vál­ságos helyzetbe. Nincs ekkora ereje, hatalma. Bízom ^viszont abban, hogy lehet növelni a minisztérium jó értelem­ben vett befolyását, elősegítve a kor-, mányzati szándék érvényesülését. — Tervezi-e a történelemtanítás re­formját? Glatz Ferenc művelődési miniszter: — Céljaim közé tartozik az iskolarend­szer radikális felülvizsgálata. A törté­nelem az egyik leglényegesebb tan­tárgy. Már megkezdődött az új tan­könyvek elkészítése. Az egyiknek ma­gam is szerkesztője és részben szerzője vagyok. Év végéig várhatóan elkészü­lünk a munkával. Egyébként az alter­natív tankönyvek híve vagyok. Minden tanár maga dönthesse el, milyen mód­szerrel ismerteti meg diákjaival törté­nelmünket. L.D. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ pénzügymi­niszter 1942-ben született Győrött. Diplo­máját a Pénzügyi és Számviteli Főisko­lán, majd a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen szerezte meg, 1971- ben egyetemi doktori címet kapott. Szak­mai pályafutását a közigazgatásban kezdte; különböző községi és járási taná­csoknál dolgozott, majd a Pest Megyei Tanácshoz, onnan pedig a Budapest Fővá­ros Tanácsához került; 1975 és 1981 kö­zött a Fővárosi Tanács elnökhelyettese volt. Ezután a főváros pártbizottságának titkáraként tevékenykedett, s 1985 óta pénzügyminiszter-helyettes. Az utóbbi 20 évben rendszeresen publikált, főleg pénz­ügyi és közgazdasági témájú tanulmányo­kat. Tagja az MSZMP-nek; nős és egy gyermeke van. GLATZ FERENC művelődési minisz­ter 1941-ben született Csepelen. Diplomá­ját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte meg. Titkárként dolgozott a Szá­zadok szerkesztőségében, s ott jelentek meg első tanulmányai. 1968 óta dolgozik az MTA Történettudományi Intézetében, ahol 1986-ban tudományos igazgatóhe­lyettessé, majd igazgatóvá nevezték ki. Emellett a Történelmi Szemle egyik szer­kesztője volt hat éven át, majd 1979-től felelős szerkesztője a História című folyó­iratnak. Tanulmányaiban a XIX— XX. századi magyar és európai kultúrtörténe­tet vizsgálta. Szerepet vállalt a közműve­lődési, valamint az oktatási törvény elő­készítésében. Több országban ösztöndí­jasként tanulmányozta az európai kultúra és kultúrtörténet összefüggéseit, s erről tanulmányokat is publikált, s megszerezte a történelemtudomány kandidátusa cí­met. Több idegen nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja; nős, két gyermeke van. HORN GYULA külügyminiszter 1932-ben, Budapesten született. Felsőfo­kú iskolai tanulmányait a Szovjetunióban, Rosztovban végezte, ott szerzett pénz­ügyi, közgazdasági végzettséget. Pályájá­nak kezdetén a Pénzügyminisztériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium ál­lományába került. A 60-as évek elején Szófiában és Bclgrádban diplomataként teljesített szolgálatot, ezt követően több mint 15 éven át az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa, osztályvezető­helyettese, majd vezetője volt. 1985 óta külügyminisztériumi államtitkár. Időköz­ben a közgazdaság-tudomány kandidátu­sa lett. Eddig 120 publikációja, közöttük három könyve jelent meg. Több nyelven beszél. Az MSZMP-nek tagja, 1985 óta a KB tagja. Nős, két gyermeke van. HORVÁTH FERENC ipari miniszter 1942-ben, Zalaegerszegen született. Dip­lomáját a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen szerezte, tanulmá­nyai befejezése után ugyanott tanársegéd­ként dolgozott. Oktatóként társszerzője volt a népgazdasági tervezéssel foglalkozó tankönyvnek. Közgazdászként a beruhá­zások tervezését és általában a beruházási rendszer problémáit kutatta. Az 1970-es években az MSZMP Központi Bizottsá­gának apparátusában dolgozott, kezdet­ben munkatársként, majd alosztályveze­tőként, illetve osztályvezető-helyettes­ként. 1984-től ipari minisztériumi állam­titkár. Az MSZMP-nek tagja, nős és egy gyermeke van. DR. HÜTTER CSABA mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter 1943-ban született Moholon. A Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen agrármérnöki diplo­mát, majd 1977-ben egyetemi doktori cí­met szerzett. Vezető mezőgazdászként Mátranovákon, Homokterenyén és Ce- dervölgyén dolgozott a helyi termelőszö­vetkezetekben. 1973 óta a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz-ben tevékenyke­dik, ahol termelési főmérnök volt; tíz éve pedig a termelőszövetkezet elnöke. Tevé­kenyen részt vett mezőgazdasági energia- takarékos rendszerek kifejlesztésében, a melléktermékek, hulladékok korszerű fel­dolgozásának megszervezésében. . Az MSZMP-nek tagja, országgyűlési képvi­selő. Német nyelven beszél. Nős és három gyermeke van. DR. KEMENES ERNŐ miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke 1940-ben, Budapesten született. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyete­men szerezte, ahol később tanársegéd­ként, majd adjunktusként oktatott. 1964 óta részt vesz az Országos Tervhivatal munkájában. Az 1970-es években az OT Tervgazdasági Intézetének munkatársa, később a Művelődési Minisztériumban fő­osztályvezető volt. Ezután a társadalom- tudományi koordinációs bizottság titká­raként részt vett a kormányzati tudo­mánypolitika kidolgozásában és megszer­vezésében. 1983—87 között a tervhivatal tervgazdasági intézetének igazgatója volt. 1987 óta az OT államtitkára. Időközben közgazdász egyetemi doktori címet szer­zett; orosz nyelven beszél. Kemenes Ernő pártonkívüli, nőtlen. (MTI) • ( serélik a miniszterek névtábláit. • A kormány új tagjainak nemzetközi sajtótájékoztatója. ( Az országgyűlés képeit W alter, Péter készítette.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom