Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-02 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf-101. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 2., kedd JUBILEUMI ÜNNEPSÉG, KITÜNTETÉS, FÓRUM Nyílt politikával kell megváltoztatni hazánk viszonyait! Pozsgay Imre köszöntötte az olajbányászokat Bizony nem fogadta kegyeibe az időjárás szombaton a Szánkon megrendezett olajosmajális résztvevőit. A hűvös, esős, szeles időjárás miatt a pihenőparkerdő helyett a helybéli sportcsarnokban kellett megtartaniuk program'; jaik jó részét. Fél 10-kor a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat (KFV) kiskunsági üzeme tartott ünnepséget, amelyet Fáik Miklós üzemigazgató nyitott meg. Ezt követően dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára mondott beszédet. Felidézte a huszonöt éve történteket, amikor a KFV dolgozói a szakszerű kutatások eredményeként Szánk határában először leltek ipari termelésre alkalmas olajra kétezer méter mélyen a fr'ld gyomrában. F.z az esemény nagy változást hozott Szánk és térsége életében, hiszen hatására új munkakultúra honosodott meg a homokon. A kiskunsági üzem ma már több mint ezer főt — közöttük 600 szakmunkást és 46 mérnököt — foglalkoztat, s majdnem ugyanennyi családnak biztosít megélhetést Ezután az első titkár a hazánkban bekövetkezett társadalmi-politikai változásokról szólt. Mint mondotta, létezése óta az MSZMP most egy soha nem járt útra indul. Rá kellett ugyanis döbbennie, hogy valós társadalmi ellenőrzés az egypártrendszer keretein belül nem alakul ki. Ez a felismerés juttatta el az MSZMP-t arra, hogy -a szocializmus építését a jövőben a többpártrendszer keretei között kell folytatni. Fájdalmas, gyötrelmes folyamat volt ez és az ma is, hiszen a politikai mozgalom szinte önmagán hajtja végre a műtétet. S közben azt reméli, hogy valós pluralizmus, nemzetet szolgáló együttgondolkodás, érdemi vitákban kialakuló egység teremtődik. Jó esélyünk van arra, hogy sikeresen megvalósítsuk újító elképzeléseinket, hiszen minden égtáj felől jóindulattal-figyelik társadalmi-politikai törekvéseinket. GRÓSZ KÁROLY BESZÉDE De ugyanakkor nem lehetnek illúzióink' sem, mert politikai küzdelem van kialakulóban, amely időnként szélsőséges áramlatokat is a felszínre hoz a legfontosabbról: hogy a jövő elsősorban nem szavakkal, hanem munkával építhető.. Május 1-jén külön is ki kell emelni ezt az igazságot — mondotta befejezésül Szabó Miklós. Az ünnepi megemlékezés után a kiskunsági üzemnek az 1988-as munkaversenyben elért eredményei alapján az „Élüzem” címet jelképező oklevelet Trombitás István, a KFV vezérigazgatója nyújtotta át Fáik Miklósnak, majd egyéni és brigádkitüntetések átadására került sor. A kiskunsági üzemnek a község fejlesztéséért végzett tevékenységéért Zaka László, Szánk tanácselnöke nyújtotta át az-üzemigazgatónak a „Szánk községért” emlékérmet és oklevelet. A program ünnepi nagygyűléssel folytatódott, amelyen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter tartott előadást. ('Folytatás a 2. oldalon.), Szocializmust, demokráciát, fellendülést! Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP egyszerre nemzeti és internacionalista párt, az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket is maradéktalanul képviseli. A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől — az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve — fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el — hangoztatta a pártfőtitkár. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük — szögezte le Grósz Károly. — A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ébből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk és másképpen is, mint korábban csináltuk — mondotta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk — bár sokan azt szeretnék —, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az „eltékozolt évtized” hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzetet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar — ez programjának három kulcsszava. Határozottan vállalja a szocializmus ügyét, olyan eszményt lát benne, amelyet nem kitalált az emberiség, hanem valóságosan benne rejlik a mai viszonyokban, ami nem elérendő állapot, hanem a meglevő lehetőségek felismerése és tudatos kiaknázása — s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a magyar nép szigorúan igényes, követelményeket támasztó bizalmát. Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket —- szögezte le az előadó. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változatos formákban szerveződő közössége — jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömegbázisa^ Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük, mert ez a jövőnk záloga, az értékteremtés igazi forrása — hangoztatta, majd kifejtette: azokat ünnepeljük, akik — bármely poszton — tudásuk legjavát adva, szorgalommal, tisztességesen dolgoznak. Grósz Károly befejezésül a közös célok,-a haza és a jövő érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. NYERS REZSŐ BESZÉDE KECSKEMÉTEN A dolgozók érdekeinél nincs, és nem is lehet nagyobb érdek Magyarországon! A korábbi napok gyakori záporai, esőre hajló időjárása ellenére ezrek keresték fel tegnap Kecskeméten a vasút- kerti majálist. Tér- és vurstlizene, körhinták, mütatványosbódék, bazárok, virslit meg sört áruló sátrak sokasága fogadta a munkát ünneplő tömeget A nnmkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei májas 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek. Á pofitikaí véleménynyilvánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció résztvevői — a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik — többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek a hideg, esőre hajló időben. A formaságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonná.- kátj az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szóit a demonstráció résztvevőihez. mege tolongott a sátrak között késő délutánig. A Vasútkertben felállított emelvényen kiváló dolgozókat, a megye és a város politikai, állami, társadalmi vezetőit, képviselőit köszöntötték. Jelen volt dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára és dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök is. Az emelvény köré több százan sereglettek. Az érdeklődés az ünnepség szónokának, Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, államminisztemek szólt, aki így köszöntötte a kecskemétieket: — Üdvözlöm önöket, a város asszonyait, a férfiakat és az ifjúságot az idei május első napján, amit nemzeti naptárunk a munka ünnepének nevez. A mai napon vörös és nemzetiszínű lobogókat lenget a szellő országunk minden vidékén, városokban és községekben, munkahelyeken és lakóterületeken egyaránt. Új tavaszt hirdet, új reményt ébreszt. Május elseje jelképezi azt, hogy a természet újra teljes pompájában kibontakozik számunkra, a fák zöldje és a kertek virágai ismét körülfogják életünket, erőt adnak és szépséget sugároznak. Van mit nyögni! Ahhoz, hogy megalapozzuk a jövőt, gondolatilag tisztázottabbá kell tennünk távolabbi és közelebbi múltunkat, különválasztva a tartósat a múlan- dótól, í helyes cselekedeteket a tévedésektől. Valós történelemértékelést! Nem revansot a múlton! Nem dicshimnuszt! Hazánk politikai vezetése eddig is kereste a gazdasági nehézségekből való kivezető utat, azokból a szorító bajokból való kijutást, amelyek a hetvenes évek világgazdaságából zúdultak ránk, s amelyek hatására világszerte újraértékelődtek a nemzetgazdasági teljesítmények. Számunkra hátrányokat hozott a világ átrendeződése, súlyos veszteségek érték az országot, sokáig nem találtunk igazán jó választ a külvilágból jött kihívásra. A kockázatot nem vállaló, inkább reformkorlátozó, mint -ösztönző politika nem vált be, visszafogta a kezdeményező erőt, majd pedig a reform nélküli növekedéserőltetés 1985- től újabb-külföldi adósságfelhalmozódáshoz vezetett. Ekkor mélyülő gazdasági válság keletkezett, ennek hatását és terheit nyögjük ma is. Nyögj a lakosság a reáljövedelmének csökkenésével, nyögi a vállalati szféra a hitelszűkével; a magas kamatlábbal és a vállalkozói korlátokkal, nyögi az államháztartás a nagy adósságállománnyal és a költség- vetés makacsul újratermelődő hiányával. 1988-ban világossá vált nagyléptékű változás kell! Sem a válság megállítása, sem'a nemzeti fellendülés nem lenne megvalósítható a korábbi gazdasági és politikai intézményekkel. Ez a felismerés vezette a pártot és az országot a politikai fordulat elindításakor. Most, 1989. május elsején abból indulhatunk ki, hogy a válság nem állítható meg átfogó reformok nélkül és fordítva, a reformok nem megvalósíthatók a pénzügyi stabilizáció nélkül. Olyan korszakban vagyunk, amikor a kormányzók és a gazdasági, politikai vezetők egyik kezükkel a pénzügyigazdasági rendcsináláson dolgoznak, másik kezükkel intézményes reformokat valósítanak meg, s akkor lehet eredményes a rmipkáiuk.ha mindezt elvi alapon, a reformpolitika -szellemében teszik. Ez a felfogás vezérli az MSZMP-t politikai kezdeményezéseiben, és ma már nincs számottevő politikai erő, amely vitatná a reformok politikáját. A vitatás és az ellenzés ördöge most már a részletekbe, a „hogyan” problémájába bújik. (Folytatás a 3. oldalon.) «fBfgn BMP ezen a május elsején is, ahogy annyi évtizede már. Mondhatni: a növekvő inflációnak, a nyomasztó gazdasági és társadalmi közhangulatnak nyoma sem volt az esőtől felázott parkban ... Léggömböknek örvendező gyerekek, ünneplőbe öltözött felnőttek tarka töSliflgl ET KUNSZENTMIKLÓS A vonzáskörzet községei a szervezeti önállóságot választották A kunszentmiklósi városi pártértekezlet egyik küldötte kissé sértve mutatta szombaton reggel meghívóját, minthogy az belül üres volt. Bár eredetileg ő. volt fölháborodva, a nyomdai baklövés miatt üres belső oldalak azonban mégis érvényesebbek lettek az eredetileg helyesen^ kinyomtatott változatnál. A tervezett napirendet ugyanis a képviselők, a város és a I'körzet kommunistáinak delegáltjai Ij megváltoztatták. Bálint István szalkszentmártoni pártbizottsági titkár a napirend elfogadása előtt javasolta, hogy a vonzás- körzet pártbizottságai (négy községről van szó: Kunadacs, Szalkszent- márton, Szabadszállás, Tass) legyenek önállóak, ily módon kerüljenek megyei irányítás alá. Ehhez a javaslathoz csatlakoztak a négy község képviselői, indokaik között szerepelt, hogy egyrészt a községek nem szorulnak gyámkodásra, másrészt milyen alapon szólhatnának bele a város politiSzőkéné Vörös Rozália az új városi titkár * á AV • 1953-ban született, diplomáját az Államigazgatási Főiskolán kapta. A kunadacsi tanácson előadóként dolgozott 1978-ig, majd a kunszentmiklósi tanácson volt előadó, csoportvezető és osztályvezető. 1989-ben a kunszentmiklósi pártbizottság munkatársa, 1980 óta párttag. Férjezett, két gyermek édesanyja. kai életébe (a kunszentmiklósi pártértekezleten ugyanis szavazati joggal vettek részt küldötteik), amikor ezzel Kunszentmiklós önállóságát is csorbítanák. A pártmunka társadalmasítása —| mint mondták —, az aktivisták munkájában ölthet testet, és ezért a lakóhelyen van legnagyobb szükség tevékenységükre, különösen a választások előtt. Mivel úgy érzik, hogy a. város igyekszik befolyásolni őket, ezért is kérik a megyei pártirányítást. (A felszólalásokban először június 1- jei, majd május 1-jei határidőt javasoltak, ez utóbbit szavazta meg az értekezlet.) Dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság jelenlevő titkára felszólalásában a szervezeti rend és a munkastílus működésképtelenségeinek okaira utalt, hogy tudniillik a kettőt nem szabad összekeverni. A munkastílus megújítása napirenden van, a szervezeti szabályzatot azonban jelenleg dolgozzák ki és júniusban tűzi a Központi Bizottság napirendre. Javasolta, hogy Kunszentmiklós-és vonzáskörzetének pártbizottságai szövetségi rendszerben tartozzanak össze. Ezután több hozzászóló adott nyo- matékot az önállósodási indítványnak, majd szavazásra került sor: a százhat küldött egyhangúlag a községi pártbizottságok önállósodása mellet voksolt. Ezt követően a pártértekezlet föloszlott és átalakult kunszentmiklósi városi pártértekezletté. A községek küldötteinek többsége a szünet után el is hagyta a termet, a város küldöttei pedig úgy határoztak, hogy a leköszönő pártbizottság helyzetelemzését, mint tervbe vett napirendi pontot nem vitatják meg — hiszen már nem érvényes helyzetet tükröz —, viszont tes- tületüket megválasztják. A tizenöt fős pártbizottság tagjait az alapszervezetek delegálják, így itt választásra nem volt szükség, a titkár és a fegyelmi bizottság elnökének személyére azonban- titkos szavazással voksolt a jelenlevő 56 delegált. Szókéné Vörös Rozália 41, Németh Mihály 12 szavazatot kapott a titkári posztra, a fegyelmi bizottság elnöke -Szekeres András lett. A választást követően Balogh Mihály kért szót és bejelentette, hogy múlt szerdán a helyi gimnázium alap- szervezetének kezdeményezésére megalakult a kunszentmiklósi reformkor, mely a helyi politikában kíván tevékenyen részt venni, támogatja a pártértekezlet által is igényelt, mély összefüggéseket tárgyaló helyzetelemzés elkészítését, nyílt és demokratikus várospolitikát szorgalmaz. Az önállóság mellett szavaznak a küldöttek. (Tóth Sándor felvétele)