Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
IDŐJÁRÁS Folytatódik a nyáriasan meleg idő. Számottevő felhősödé« csak délutánonként valószínű, szerdán a Dunántúlon helyi zápor, zivatar is előfordulhat. A déli, délkeleti szél általában élénk, napközben — főként szerdán a Dunántúlon—gyakorta erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 25 fok körűi alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 85. szám Áf3! 4,30 Ft 1989. április 12., szerda INTÉZKEDÉSSOROZAT TÁRSADALMI ELLENŐRZÉSSEL Eltávolítják a veszélyes hulladékot a kecskeméti reszelőgyárból • -.A salak többsége egy lezárt épületben-található, a folyamatosan keletkező hulladékot pedig fémhordókban:, többszörös fóliaréteg mögött gyűjtik., (lásd képünket) Először ezt az átmeneti tárpíót számolják fél, többszörösen szigetelt, zárt méregraktárat-építenek helyette. A Bács-rKiskún Megyéi Népi Ellenőrzési Bizottság: januári ülése óta .'reflektorfénybe került a kecskeméti részé-. lőgyár területén tárolt hagy riiéhnyisé- gű bárium- és ciántartalmú salak sorsa. Több évtizede fennálló veszélyhelyzetre hívta fel a figyelmet a népi ellenőri vizsgálót, melynek megoldása nem tűrt további halasztást! A gyár vezetői és az illetékes hatóságok a NEB-ülés után szinte már másnap hozzáfogtak a szükséges intézkedések kidolgozásához. A napokban lezárult az első szakasz, az érintett szervek képviselői a legfontosabb kérdésekben kpzös nevezőre jutottak. A népi ellenőrzési bizottság által összehívott tegnapi megbeszélésen minden érintett részvételével összegezhették a közeli és távolabbi jövő tennivalóit. A hétfőn tartott egyeztető tárgyalás eredményeit, a kidolgozott intézkedési tervet Tokai László, & megyei település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottság: elnöke foglalta össze,- Mint elmondta, az az álláspont alakult ki, hogy a-több évtizedé tárolt, fólyámato-. sän Szaporodó veszélyes hulladékot él kell távolítani a gyár területéről. Ennek lehetséges módja egy olyan regeneráló- üzem megépítése, mely képes az érté: kés, újból felhasználható vegyi anyago-, kát kivonni a salakból. A kis vegyi üzemet Kecskeméten hoznák létre, de nem a reszelőgyár területén, hanem a város ipari körzetében, minden szempontból megfelelő, biztonságos helyen, a Mindszenti úton. Az első években teljesen feldolgoznák a gyár felgyülemlett hulladékát, később pedig máshonnan is fogadna az üzem ilyen anyagot. Ez a feltétele a központi támogatás elnyerésének. A regenerálóüzem elkészültéig is meghatározták a legsürgetőbb intézkedések sorrendjét. Az első lépés, hogy a ■ (Folytatás a 2. oldalon) UNIKUM A BIOGAZDÁLKODÁS Termények vegyszer nélkül Leginkább a kertészek körében csapnak időnként magasra a biogazdálkodás körüli viták. Attól függően, ki milyen lehetőséget talált meg, ki milyen új, illetve újrafelfedezett szakmai fogásra bukkant rá, vagy éppen frissen vette hírül a külpiac biotermékek iránti igényeit, tör lándzsát mellette, ellene, vagy fogadja kétkedéssel eredményeit. Tegnap, a kecskeméti kertészeti főiskolai karon e témáról, beszélgettek a HNF Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének tagjai, a főiskolajó néhány hallgatója és a biokertészet egyik hazai szószólója, dr. Győrf- fy Sándor, a Magyar Biokultúra Egyesület szakosztályvezetője. Dr. Hamar Norbert, a társadalmi szövetség elnöke, néhány szóban a hallgatóknak mutatta be az elmúlt években végzett munkájukat, szólt arról, hogyan igyekeznek segíteni a kistermelők szakmai tudásának elmélyítését. •Dr. GyőrffySándor, a biokertészke- dés néhány, hazánkban elsőként megvalósított, létesítményéről vetített diákat. Elmondta, a látványos, úgynevezett domboságyások készítéséhez a kertekben fellelhető minden szerves anyagot fel lehet használni. A növény- állományok összerendezése, a természetes eredetű anyagok „növényvédő szerként” való alkalmazása ezekben a kertekben igen biztató eredményeket hoz. Miért is van szükség minderre? Való igaz, az okszerűtlen vegyszerezés inkább árt, mint használ ,a természet egyensúlyának, a környezetnek, az így kezelt termékek fogyasztóinak. Ezért fogalmazott talán így az előadó: „a biogazdálkodás a leginkább életigenlő termelés”. Nálunk még bizony a biokertek unikumnak számítanak. Külföldön, példáúl az NSZK-ban, a biokultúra kutatására már intézetek fejlődtek ki. Nemzetközi szervezet foglalkozik azzal, hogy a biotermékek előállítása során betartják-e a termelők a vegyszermentességet. A végtermékek ilyen szempontból való vizsgálatáról, a bel* tartalmi értékek, a vitamintartalom, a tárolhatóság és nem utolsósorban a nitráttartalom változásainak kutatásáról nem is beszélve. A társadalmi szövetség tagjai a tanácskozás után sétára indultak a főiskola bemutatókertjében, dr. Kovács András főiskolai adjunktus kalauzolásával. Megnézték a korai zöldségek síkfóliás technológiai kísérletét, a melegházakban gondozott palántákat és a paprika talaj nélküli hajtatásának kísérletét. G. E. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága április 12- ére, szerdára összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület megvitatja azt a jelentést, amelyet a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntése alapján kiküldött bizottság készített. A bizottság tanulmányozta a párt vezető testületéinek munkáját, stílusát és módszereit. A bizottság jelentését Grósz Károly főtitkár terjeszti elő. (MTI) Vita a gazdasági modernizációról Független szakértők véleménye ■ A- kormány jelenlegi gazdaságpolitikája’. nem alkalmas . gondjaink megoldására, mivel nem. az ország tényleges ádott- • ságaira épít és 'a problémák kezelésére alkalmazott elmélet -4-;'. benne kizárólag a költségvetés egyensúlyára összpontosító fiskális politikával -||sem váltotta be az eddigiek szerint a hozzáfűzött reményeket — mondta több független szakértő az Országgyűlés műszaki-gazdasági modernizációs csoportjának kedden, a Parlamentben megtartott első munkaülésén. A szekció —- amelybe már több mint hatvan képviselő jelentkezett — megvitatta a Ka- polyi László által vezetett füg- (Folytatás a 2. oldalon) ] A KÖLTÉSZET NAPJÁN KÖLTŐKKEL Megyei ünnepség Bácsalmáson l4*3&? * 'I „A költészet: őrszerep. Amit I véd, amit óv, amiért kiáll és ki- . ált: az az ember” — Fábry Zol- j tán gondolatait választották mottóul a költészet napja megyei ünnepségén, Bácsalmáson. A napokban szerte a ínegyében rendeztek költő-olvasó találkozókat, irodalmi esteket a költészet napja tiszteletére. A líra ünnepére 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én - kerítenek alkalmat a vers tisztelői. Bács-Kiskunban ezúttal Bácsalmáson tartották meg a ] megyei ünnepséget. A városháza tanácskozótermében szép számmal egybegyűltek a helyiek, hogy találkozzanak a meghívott költőkkel. A megjelenteket — köztük Komáromi AttiI lát, a megyei pártbizottság titkárát — dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök köszöntötte. A kecskeméti Szénvonó együttes kellő hangulatot teremtett az irodalmi délután során többször is felcsendülő erdélyi muzsikával. Dr. Orosz László kecskeméti irodalomtörténész Vörösmarty időszerűsége címmel tartott előadást. A település egykori népképviselőjének költészetéről, verseinek a mai ember számára is üzenettel szolgáló sorairól ugyancsak hallhattunk. A Bácsalmási Hunyadi János Gimnázium négy diákja a költővendégeket is meglepte azzal az összeállítással, melyben pályafutásukat, költészetüket ismertették az egykori kritikák alapján. Természetesen verseikből is előadtak néhányat. Dobozi Eszter, Lezsák Sándor és Buda Ferenc József Attila- és SZOT-díjas költő bemutatkozásképp saját verseiket olvasták fel. Ezt tartalmas beszélgetés követte, majd a költők dedikálták versesköteteiket. n x Megnyílt a VSZ külügyminiszteri bizottságának ülése Kedd délelőtt, a NDK minisztertanácsának dísztermében, megkezdte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A kétnapos tanácskozáson részt vevő nemzeti küldöttségek élén — a szovjet delegáció kivételével — külügyminiszterék állnak: Petar Mladenov, a bolgár; Jaromir Johanes, a csehszlovák; Tadeusz Olechowski, a lengyel; Várkonyi Péter, a magyar; Oskar Fischer, az NDK-; loan Totu, a román diplomácia vezetője. Az ülésre Berlinbe érkezett szovjet küldöttséget — Eduard Sevardnadze távollétében — Alekszandr Besszmertnih, a külügyminiszter első helyettese vezeti. Sevardnadzét — Razumovszkij KB-titkárral egyetemben — az SZKP KB Politikai Bizottsága hétfőn Grúziába küldte a köztársaságban kialakult feszült belpolitikai helyzet okainak kivizsgálása végett. A külügyminiszteri bizottság kétnapos üléséről várhatóan közlemény jelenik meg. Ennek tartalmáról kedden délelőtt Berlinben semmi bizonyosat nem lehetett tudni. Tegnap délelőtt, Kecskeméten, soros ülését tartotta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottsága. A testület első napirendi pontként'— Komáromi Attila megyei titkár előterjesztésében — azt a jelentést vitatta meg, amely a megyében élő értelmiség, ezen belül a tudományos kutatásban, a kutatóműhelyekben dolgozók helyzetéről készült. Az írásban előterjesztett jelentéshez Komáromi Attila bevezetésként hozzáfűzte, hogy Bács-Kiskunban zömmel elsőgenerációs értelmiségi él és dolgozik. A jelentés készítésében részt vevők a többi között 13 pártalapszervezettől kértek-írásos véleményt arról, hogy hogyan látják az értelmiség helyzetét a munkahelyeken. Elmondta azt is, hogy nem szociológiai felmérésről van szó, hanem egy alapos politikai tájékozódásról, amelynek során, természetesen, az érintettek véleményét is kikérték. Az ily módon megkérdezettek kifejtették: a párt máskor is kikérte véleményüket, amikor róluk tárgyalt, de az a tapasztalatuk, hogy mindig elölről kezdik a velük való foglalkozást, amelynek eredményét viszont eddig nem tapasztalták. A jelentés megállapítja, hogy az ország életében korszakváltás zajlik. Társadalmunkban és a közvetlen környezetünkben — Bács-Kiskun megye falvaiban és városaiban — élő emberek mindennapjaik során érzik a gazdaság, a -politika, a.kultúra eddig követendő* ként váltott értékeinek és elismertnek számító gyakorlatának gyors cserélődését. A válságjelenségek különösen az értelmiségiek körében indítottak meg politikai mozgásokat. E réteg érdekeit nyomta el legerőteljesebben a szocializmus nagyfokú újraelosztásra és túlcentralizált irányításra épülő modellje. Az MSZMP—mint egyetlen magyar politikái párt — által meghatározott politikai és szakmái közélet másfél évtizedé egyre szotitóbbrá fogta á koráb- ' ban kitágított korlátokat- az értelmiség feladatvállalása körül. Ez azzal járt, hogy e réteg- fokozatosan elvesztette bizalmát az MSZMP általános, és különösen értelmiségi politikáját illetően. Bács-Kiskun megye értelmiségének sorsát a területnek az országos újraelosztásból való részesedés átlagon aluli mértéke, agrárjellege, falusias települési viszonyai és belső fejlesztési aránytalanságai is befolyásolták. Az MSZMP megyei politikája — kapcsolódva az országos irányvonalhoz — csak néhány elszigetelt esetben kísérelt meg ezen javítani. A megyei politikai vezetés — állapítja meg a jelentés — még a közelmúltban sem tudott az MSZMP-hez vonzó, következetes ideológiai, politikai gyakorlatot folytatni az értelmiség körében. A párt soraiban politikai szerepet kereső értelmiségiek csatlakozását nehezítette, hogy a párttag értelmiségieket a vezető testületek és funkcionáriusok, politikai munkatársak sokszor elzárták a véleménynyilvánítástól. Előfordult a párttag értelmiségiek hátrányba hozása is, szűk politikai elitcsoportok érdekeinek védelmében. Ezzel a megye pártszervezetei gyengítették a vezetés ellenőrzésének esélyét, végső soron valamennyi párttaggal lazították a kapcsolatot. A vitában elsőként Urbán András kért szót, aki elmondta, hogy a testület ülésére készülve és a jelentés ismeretében több kutatóhelyen dolgozó értelmiségi véleményét hallgatta meg, s azokat tolmácsolva kijelentette: keményebben fogalmaznak, mint a jelentés. A megbecsülést illetően példaként említette, hogy 16 éves munkaviszonnyal rendelkező, kandidátusi fokozattal bíró munkatárs havi bruttó fizetése alig több 10 000 forintnál. De á példa szinte a végtelenségig bővíthető volna. Elmondta a felszólaló, hogy ilyen körülmények között nem csoda, ha a második gazdaságban, fizikai munkával kénytelenek jövedelmüket kiegészíteni. Lovrity Ernőné — hivatásából eredő- en |j^tflelsősofban a , pedagógusoktól szólt. Elmondta, hogy az értelmiség szóhoz korábban olyan fogalmak társultak, mint tanulás, könyvek, gondolkodás. Sajnos, ma már inkább az alacsony fizetés, a túlórázás és a pluszmunka. Szólt arról, hogy nemcsak a tanulóknak, de a pedagógusoknak is esélyegyenlőséget kell teremteni, mert jelenleg túlterheltek, anyagi gondokkal küzdenek s nem egy helyen a munka- körülményeik is méltatlanok. Horváth István azzal kezdte hozzászólását, hogy sajnos e jelentés megállapításai igazak. Viszont-az is igaz: az ország helyzete nem olyan, hogy az értelmiség anyagi helyzetén a közeljövőben előnyösen változtatni lehetne. Hozzátette, hogy nem csak a pedagógusok kényszerülnek hivatásuktól idegen, de a jövedelmet kiegészítő tevékenységre. Gaborják József az anyagnak arra a részére reagált, amely szerint a megyei tanács 1977-ben 110 iskolai tanterem árát utalta át az építőiparnak. Elmondta, hogy ez kifejezetten az akkori megyei pártvezetés döntése alapján történt. Hangsúlyozta azonban, hogy az összeget — 122 millió forintról volt szó — nem vették el a kulturális területtől, mert a pénzből „csak” 59 millió forint volt az, ami a közművelődést érintette. De az akkor és emiatt elhalasztott köz- művelődési beruházások azóta megvalósultak. Mindezek ellenére tény - hangsúlyozta a felszólaló —, hogy az államilag illetékes megyei szervek, de a párt sem foglalkozott kellő mélységben a pedagógusokkal: Szabó Lajos felszólalásában azt emelte ki, hogy az értelmiséghez való viszony minden pártnak fontos kérdés. Főleg az MSZMP-nek, amely ezt a réteget eddig csak valamely osztályhoz csatlakoztatva értékelte. O is felhívta a figyelmét arra, miszerint régen tarthatatlan, hogy csak a kétkezi munka szá-/ mit alkotómunkának. El kell érni, hogy az értelmiségi ember abból tudjon egzisztenciát teremteni magának, amire képesítése van. A vitában dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is kifejtette véleményét. Hangsúlyozta, hogy az értelmiséggel való törődésben is a minőség forradalmára van szükség. Jobban meg kell becsülni az alkotómunkát, s ez a pedagógusokra is érvényes. Most az a gyakorlat, hogy lehet valaki bármilyen kitűnő és eredményes tanár, soha nem lesz magasabb a fizetése, mint például egy igázgatóhelyettes- nek. Elmondta azt is, hogy értelmiség- politikánk, része, tehát tükrözője is an- nak a folyamatnak, amely az utóbbi időben társadalmunkban végbement. Ellentmondásos. Mert igaz például, hogy megépültek az iskolai tantermek I városokban, de az is igaz, hogy ugyanakkor külterületeken, tanyákon, jó néhány üresen is maradt. A testület a jelentést azzal fogadta el, hogy a további feladatokat meghatározó javaslatokat ki kell egészíteni a vita során elhangzott észrevételekkel, javaslatokkal, előremutató gondolatokkal. Ugyanakkor állást foglalt abban, hogy a napirendet előterjesztő megyei titkár a közeljövőben a Petőfi Népében elemző írásban foglalkozzon a témával. A testület második napirendi pontként szóbeli tájékoztatót hallgatott meg az alternatív szerveződések, csoportok, egyesületek hatásáról, tevékenységükről a megyében. Úgy döntött, hogy a témát a megyei pártbizottság legközelebbi ülése is megvitatja. A végrehajtó bizottság tegnapi ülése bejelentésekkel ért véget. (A szóvivői tájékoztatóról a 2. oldaton közöljük írásunkat.) Javaslat a bizalmi szavazás intézményéről Ülést tartott az Országgyűlés jogi bizottsága A jogalkotói munka újabb állomásaként keddi ülésén törvénytervezetet dolgozott ki az alkotmány módosítására az Országgyűlésjogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az alaptörvény egyes rendelkezéseinek áttekintését ezúttal az tette szükségessé, hogy megszületett a javaslat egy régóta szorgalmazott jogintézményről, a bizalmatlansági és a bizalmi indítványról, illetve az ezzel összefüggő bizalmi szavazásról. A kormány és a parlament viszonyának e kényes területét szabályozó törvénytervezet kidolgozását — tekintettel az új jogintézmény különleges jelentőségére — a szokásoktófelté- rően ez alkatommal a jogi bizottság vállalta magára. így a parlament különféle bizottságai, csoportjai most egy olyan előterjesztés felett nyithatnak vitát, amelyet saját képviselőtársaik állítottak össze. A jogi bizottság csaknem háromórás vitájának eredményeit összegző módosítástervezet a bizalmi kérdésekben széles körű jogokkal ruházza fel a törvényhozó testületet a kormány, illetve annak egyes tagjai tevékenységével kapcsolatban. E koncepciónak megfelelően sem a bizalmatlansági indítvány tárgykörében, sem az érintett kormányhivatalnokok személyében nem állít korlátokat a képviselők elé. Ugyanakkor a zökkenő- mentes kormányzati munka garantálása érdekében -f- egy esetleges obstrukciós kampány kivédésére—a tervezet kollektív jogként kezeli a bizalmatlansági indítványt, s képviselők meghatározott számához köti annak benyújtását. Bár a törvényhozók általában egyetértettek ezzel a megszorítással, élénk vita kerekedett arról, hány képviselő aláírásához kössék e jog gyakorlását. A bizottság végül úgy határozott, hogy alternatív javaslatokat terjeszt a képviselők elé, s a viták tapasztalatai alapján döntenek ebben a kérdésben. Az egyik változat, szerint 100 törvényhozó, egy másik javaslat szerint pedig a képviselők legalább harmada nyújthat be bizalmatlansági indítványt a Minisztertanáccsal, vagy 'annak valamely tágjával szemben. Nemzetközi gyakorlat szerint hangzott el a tanácskozáson — általában a törvényhozó testület negyedének kezdeményezéséhez kötik a bizalmatlansági indítványt. A bizalmi szavazás során könnyűnek találtatott kormány a tervezet szerint az új Minisztertanács megválasztásáig hivatalban marad ugyan, de tevékenységére számos megkötés lép életbe. így például nem köthet nemzetközi szerződéseket, és rendeletet is csak törvény vagy törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján hozhat, az illetékes parlamenti bizottság tudomásával. Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy a bizalomtól megfosztott Minisztertanács meddig maradhat a kormányrúd mellett, de a jogi bizottság álláspontja szerint a lehető legrövidebbre kell faragni ezt a „ex-lex” állapotot. Az egyik variáns szerint az új Minisztertanácsot a bizalom megvonásától számított 30 napon belül kell megválasztani, s a kormány elnökének a megválasztást követő 60 napon belül kell letennie programját az Országgyűlés asztalára. A második változatnak megfelelően a parlament 90 napon belül választja meg a Minisztertanácsot, s egyidejűleg határoz a kormány- program elfogadásáról is. A szakemberek véleménye szerint az utóbbi megoldás már egy egyszerűbb — a készülő új alkotmány szellemének megfeleled«- szabályozást vetít előre. Az alkotmánymódosítással összefüggésben a testület megvitatta az Országgyűlés ügyrendjének módosítástervezetét is. A házszabályok újdonsága lesz a többi között a parlament főtitkári -j vagy ahogy sok képviselő kérte: háznagyi —*~ tisztének bevezetése. A jogi kérdésekben járatos tisztviselő az Országgyűlés elnökének irányítása alatt szakmai segítséget nyújt a házszabályok helyes alkalmazásához, az ülésszakok zökkenőmentes munkájájioz. Az Országgyűlés Hivatala néven megújul a parlament irodája is, amelynek tevékenysége az elmúlt hónapokban a képviselők kritikájának kereszttüzébe került. A módosuló házszabályok megfogalmazása szerint a hivatal a parlament elnökének felügyelete mellett szakmai, szervezeti, szervezési és technikái segítséget nyújt a képviselőknek, a bizottságoknak, illetve a különféle képviselői csoportoknak. A jogi bizottságjavaslatára beépítik a házszabályokba az Országgyűlés szóvivőjének intézményét is, s megvizsgálják azt is, hogy az országgyűlési könyvtár miként támogathatná hatékonyabban a túlterheltséggel küszködő törvényhozók felkészülését. (MTI)
