Petőfi Népe, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

inó TÁRÁS Várható időjárás az ország területére ma yestig: időnként megnövekszik a felhőzet, szórványos, átfutó záporeső, kissé megélénkülő délnyugati szél várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 17 fok között lesz. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliv. évf. 57. szám Ára: 4,30 Ft 1989. március 8., szerda • A nemzet­közi nőnapon köszöntjük a lányokat és asszonyokat! (Portréink a 3. oldalon.) (Gaál Béla felvétele). Akciótervről tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága Tegnap délelőtt 9 órakor Grósz Károly főtitkár elnökletével — Jászai Mari téri székháziban—összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a KB osztályvezetői, a megyei, megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapes­ti Tártbizottság titkárai, az Országgyűlés elnöke, továbbá a központi sajtó vezetői. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd a testület döntött a tanácskozás napirendjéről. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt akciótervére vonatkozó javaslat — előadó Berecz János, a Központi Bizottság titkára; 2. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről — előadó Szűrös Mátyás, a KB titkára; 3. Különfélék; 4. Személyi javaslat. Ezt követően Berecz János tartotta meg előadói beszédét. BERECZ JÁNOS BESZÉDE Szabadság, igazságosság, szolidaritás Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a májusi értekezlet óta eltelt idő­szakban a párt vezető testületéi — ha néha megkésve is, de rendszeresen foglalkoztak a legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekkel, fejleményekkel. Mind gyakrabban merülnek fel más olyan problémák is, amelyekhez egy politikai pártnak a véleményét és a vi­szonyát ki kell alakítani. Az MSZMP így számos kérdésben külön-külön dol­gozta ki a részletesebb álláspontját. Egyes esetekben pedig még adós a poli­tikai válasszal. Gond azonban, hogy mindezek nem kapcsolódnak egymás­hoz egy összefüggő politikai, gondol­kodási, cselekvési rendszerben. A köz­vélemény számára ez a helyzet, a politi­ka formálódásának ez a módja nehezen áttekinthetővé vált. A párttagság ugyanilyen problémák előtt áll. Sőt ré­szére még a politika képviselete is gon­dot okoz néha, hiszen csak részleten­ként ismeri meg. Ebből is fakad bi­zonytalansága, befeléfordulása, s ami még súlyosabb gond: a társadalom irá­nyában tapasztalható cselekvési bi­zonytalansága. Mindezek következtében elemi erő­vel tört fel a párttagság igénye egy vilá­gos, közérthető és követhető politikai program iránt \— ez a Központi Bizott­ság legutóbbi ülésén egyértelműen megfogalmazódott. Az is világossá vált, hogy most olyan cselekvési prog­ramra, szándékaink kinyilvánítására van szükség, amely tartós törekvéseken alapul, de rövid távra szól. Ebből kö­vetkezően nem vállalhatja fel a 15-20 éves távlatú stratégia megalkotását, amelyen Pozsgay Imre vezetésével bi­zottság dolgozik. A Politikai Bizottság javasolt programtervezete ugyanakkor a stratégia irányaival szerves kapcso­latban áll. A továbbiakban a programról szól­va Berecz János hangsúlyozta: felvál­lalja, hogy egy politikai pártnak a ma­gyar nemzet érdekében, a legfontosabb időszerű kérdésekben megfogalmazott cselekvési programja legyen. Ez egyben a soron következő választásokra lehet kiindulási alap, orientációs irány. Köz­zétételével az a szándék, hogy a párt és a társadalom közötti viszony új, követ­hető és mindenki által ellenőrizhető, a gyakorlatban is értelmezhető tartalmat kapjon. Vagyis az állampolgár döntsön arról, hogy felismeri-e benne az egyéni, a közösségi és a nemzeti érdekeit. Az MSZMP tagjai pedig e program isme­retében, birtokában képviselhetik poli­tikánkat. Mitől a mi pártunké tehát ez a prog­ram? — tette fel a kérdést az előadó. Melyek azok a jegyei, amelyeket ihi vállalunk és képviselhetünk? A prog­ram egyetemes és nemzeti irányadó ér­tékei a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Mi ezeket az eszméket, amelyeknek a középpontjában az egyes ember áll, vissza akarjuk helyezni szer­ves, természetes társadalmi környeze­tükbe, és megvalósítható tartalommal. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesü­lése. Azoké a jogoké, amelyekben az ember szabadsága a társadalom termé­ke, s nem a politika adományai Az egyéni szabadságra épüljön a nép sza­badsága. — Felfogásunkban az igazságosság az esélyek egyenlőségére való törekvést jelenti — fejtette ki a Központi Bizott­ság titkára. Azt, hogy a törvények va­lóban és ne csak kinyilatkoztatásokban vonatkozzanak mindenkire. Az egyen­lő esélyt a hatalomban való részvételre, a munkához való jogban, a tulajdon- formákban, a kultúrában, a szociális biztonságban egyaránt képviseljük. Meg akarjuk állítani az elszegényedést és megakadályozni a gazdasági hata­lom mindenféle koncentrálódását. A szolidaritás eszméje a szabad, auto­nóm egyének és közösségek összetarto­zásának érzése, cselekvésük motiváció­ja. Beletartozik a társadalomnak, a kö­zösségeknek egymásért vállalt felelős­sége és az egyes ember melletti kiállása. Szociáldemokrata és reformkommunista szellemiség B9Az értékek valóra váltásának csak egyetlen útja lehet: a demokrácia. Meggyőződésünk, hogy ezek az esz­mék a szocializmus kiépülésével telje­sedhetnek ki. Ezért azonban cselekedni kell és pártunk cselekedni akar. Politi­kai programjának középpontjába állít­ja a nép akaratát kifejező politikai rendszer kiépítését, a jogállamot, az egyén és a közösség biztonságát, a kor­szerű, Európába és a világba beépülő hatékony gazdaságot. A szellemi alko­tómunka felszabadítását. Nem lehe­tünk többé szűkkeblűek s politikai va­kok! Mozgósításra, előírásra újat al­kotni lehetetlen. Valamennyi alkotó el­me javaslataira, felelős cselekedetére van szükségünk, hogy megoldásokat találjunk problémáinkra la szögezte le az előadó, majd emlékeztetett arra a történelmi tényre, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt egyesült párt. Ér­telmezése a továbbiakban nem lehet formális. Az egyesülés eredeti szellemé­hez kell visszatérni, megtisztítva azt a hozzá méltatlan politikai játszmáktól és cselekedetektől. Ki kell mondani végre: magunkénak valljuk az egyesü­lésbe hozott gondolatiságot. Ha elvi politikát folytatunk', akkor nincs jo­gunk mást tenni. A párttagság elé terjesztendő cselek­vési programjavaslatban az erősödd szociáldemokrata és reformkommunis­ta szellemiség ötvöződik. A szociálde­mokrácia százéves múltjában és jelen­legi teljesítményében is mélyen gyöke­rezik a demokratikus magatartás, a bo­nyolult társadalmi jelenségek árnyalt, összetett megközelítése és kezelése, az egyén, az emberi jogok tisztelete. Nagy értéke a szociáldemokrata mozgalom­nak a nyitott politizálás, a társadalom széles rétegeivel való kapcsolattartás képessége ® állapította meg Berecz Já­nos, s a több mint 70 éves magyar kom­munista mozgalom kiemelkedő értéke­iként sorolta a mozgalmi szervezettsé­get, az elvek iránti elkötelezettséget, a közösség tiszteletét, az önfeláldozást, a társadalmi rendszer viszonyaiban tör­ténő változtatás bátorságát. Hozzátet­te: ez a mai magyar valóságban a radi­kális reformokat jelenti. Ezért a re­formkommunista magatartás és szem­lélet érvényre juttatása a pártban nem elsősorban szűkén vett mozgalmi, ha­nem nemzeti érdek. Néppártként nem is tehetünk mást, mert ha a nemzet választani fog, saját sorsa érdekében a következetes reformok pártját választ­ja majd. Az MSZMP tehát legyen hű önmaga határozott reformvonalához. Ennél több nem kell, ennél kevesebb pedig politikai hitelvesztés. A cél tehát a demokratikus szocializmus megte­remtése, amely társadalmunk mai hely­zetében, ajövőnkért érzett felelősség­ben a párt tagjai számára becsülettel felvállalható politikát jelent. Erre ala­pozva túljuthatunk az Önmagunkat gyötrő időszakon, hogy ismét önbiza­lommal nézzünk előre.- H-7 Sajátosan MSZMP-programot készítünk azért is, mert a saját múl­tunkkal való nyílt, kritikus szembené­zésre törekszünk Sgl hangsúlyozta, utalva arra, hogy a cselekvési program megváltoztatja az alkotóját, a pártot is. Történelmi kötelezettség, hogy az MSZMP meghatározó felelősséget vál­laljon a válságból való kitörésben. En­nek érdekében szakítani kell a torz, egyoldalúnak bizonyult politikai mo­dell maradványaival, s a pártnak el kell határolnia magát a korábbi politikai hibáktól, a szubjektivizmustól, a kö­vetkezetlenségektől és bürokráciától. Attól, hogy a folyamatosság hirdetésé­vel végül is a mozdulatlanság és az apo- litikus magatartás vált programmá. Ilyen módon vállalhatók azok az el­lentmondásokkal is terhelt reform ta­pasztalatok és a fejlődés több helyes­nek bizonyult tendenciája és eredmé­nye, amelyek az 1960-as éveket és a 70-es évek elejét jellemezték. Sajátosan MSZMP-program —- Sajátosan MSZMP-program ez azért is, mert gyakorlati teendőit te­kintve nem akar felelőtlenül ígérni, mert a párt nemcsak elosztást Ígér, ha­nem a források megteremtését is akar­ja. Akik e programot választják, azok nem illúziókat, hanem a valóságot és így a biztonságot választják —jelentet­te ki, hozzátéve, hogy a programterve­zet — mint ahogy a párt eddigi gyakor­lata is — meghaladja az osztálykerete­ket. A fizikai és szellemi munkájukból élő dolgozók pártjaként, néppártként fogalmazzuk meg a programot, amely egyaránt fordul a munkásság különbö­ző rétegeihez, az értelmiséghez, az ag­rárgazdaság dolgozóihoz és a különbö­ző nemzedékeikhez. Támaszkodni kí­ván a termelésbe, a szolgáltatásba be­kapcsolódó kisvállalkozókra, keresve az együttműködést az ország haladó (Folytatás a 2. oldalon.) Németh Miklós fogadta á Külkapcsolatok Tanácsa küldöttségét Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta a hazánkban tartózkodó, New York-i székhelyű Külkapcsolatok Tanácsa küldöttségét, amelyet Peter Peterson elnök vezet. A megbeszélések tartalmáról Kovács László külügyminiszter-helyettes adott tájékoztatást az MTI-nek. Mint mon­dotta: a magyar miniszterelnök elöljá­róban a látogatás fontosságát hangsú­lyozta, utalva arra, hogy az különösen most lényeges, amikor a magyarországi helyzet rendkívül bonyolult, s egyben érdekes. Németh Miklós szólt a mai vál­ságos helyzet kialakulásának évszáza­dos okairól, illetve a legutóbbi négy évti­zed tévedéseiről. Ezek közé sorolta a pártállam létrehozását, amely jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi hely­zethez. Az MSZMP és a kormány célja­ként egy olyan szocialista társadalom létrehozását jelölte meg, amely demok­ratikus politikai intézményrendszerre, illetve hatékonyan működő piacgazda-' ságra épül. A miniszterelnök rámuta­tott arra is, hogy a politikai reformok előbbre tartanak, mint a gazdaságiak, de a megoldás kulcsa nem az előbbi-las­sításában, hanem az utóbbi gyorsításá­ban rejlik. Ezzel kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy hazánknak adott­ságainál fogva nagy szüksége van a nemzetközi kapcsolatokra. A kormányfő köszönettel fogadta a Külkapcsolatok Tanácsa meghívását, amely szerint esetleges egyesült álla­mokbeli látogatása idején tartson elő­adást, ugyanakkor utalt arra, hogy előbb Bush elnök magyarországi láto­gatása szerepel napirenden. A vendé­gek érdeklődtek az alternatív szerveze­tek tevékenységének megítéléséről, il­letve az alakuló pártok ^látásairól is. Németh Miklós szólt arról, hogy a párttörvényt követően talán 15-20 párt is alakul, de néhány éven belül az iga­zán komoly befolyással rendelkező pártpk száma ennek legfeljebb a negye­de lesz. Németh Miklós tájékoztatta a vendégeket az MSZMP elképzeléseiről, s szólt a tárgyalássorozatáról, amelyet a különböző alternatív szervezetekkel, pártokkal folytatott. Az ebbéli tapasztalatok alapján kez­dődnek majd el a többoldalú tárgyalá­sok az MSZMP és a különböző cso­portok között a lehetséges egyetértés kimunkálására. A vendégek arról is tudakozódtak, hogy Németh Miklós szovjetunióbeli látogatásán milyen véleményt fogalma­zott meg a szovjet vezetés a magyaror­szági változásokról. Válaszában Né­meth Miklós utalt Gorbacsov főtitkár kijevi beszédére, amelyben azt hangsú­lyozta, hogy minden szocialista ország a saját útját járja. Ez a kijelentés a magyar állásponttal egyezik — fejezte be tájékoztatóját Kovács Lászlót Ugyancsak a Parlamentben fogadta az amerikai delegációt Pozsgay Imre államminiszter. A magyar politikus kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a gazdaság megújulásának feltétele a politikai intézményrendszer gyökeres1 átalakítása. A küldöttség a nap folyamán talál­kozott Demján Sándorral, a Magyar Hitelbank elnök vezérigazgatójavai, felkereste a tőzsdét, és ellátogatott a Menedzserképző Központba. ■ Márciusi ülésszak Ma délelőtt 10 órakor megnyílik az Országgyűlés márciusi ülésszaka, ame­lyet az új Házszabályoknak megfelelően most első Ízben a Parlament elnöke hivott össze. Az utóbbi csaknem másfél év intenzív jogszabályalkotó tevékeny­ségét folytatva ez alkalommal is többnapos megfeszített munka vár az autonó­miájában erősödő törvényhozó testületre. A törvénykezést szolgáló napirendi pontok tárgyalása előtt egy olyan kér­désben kell dönteniük a képviselőknek, amely magának a Háznak a zökkenő­mentes működését érinti. Mint ismeretes, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke a közelmúltban bejelentette távozási szándékát A házelnök lemondá­sáról hivatalosan ma délelőtt határoz a Parlament. Ezzel közvetlenül összefüg­gően a törvényhozókra vár az is, hogy a Hazafias Népfront javaslata nyomán megválasszák a jelölőbizottságot, amely e fontos tisztség várományosaira tesz javaslatot. Rendkívüli érdeklődés előzi meg a tervezetek sorában elsőként napirendre kerülő alkotmányszabályozási elveket; eddig 41-en jelezték hozzászólási szán­dékukat. Az új alaptörvény előkészítő munkálatait egyébként a mostani ülés­szakot megelőző képviselőcsoport tanácskozásain,, illetve az állandó bizott­ságok ülésein egyaránt nagy figyelem kísérte. A törvényhozók a viták tanúsága szerűit határozottan állást foglalnak amellett, hogy a készülő alkotmány alternatívákat is tartalmazó főbb szabá­lyait széles körű szakmai és társadalmi vita alapján kell kimunkálni. A törvény előkészítői most mindenekelőtt azt várják a képviselőktől, hogy —- mintegy első olvasatban í§ döntsenek áz alkotmány főbb elveiről Ennek alapján az Igazságügyi Minisztérium hozzáfoghatna a törvényszöveg kidolgozásához, megkezdődhetne a társadalmi viták előkészítése. . Az alkotmányszabályozási elveket Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjeszti a törvényhozó testület elé, az alkotmányelökészitö bizottság vélemé­nyét pedig Gajdócsi István, a testület elnöke foglalja össze. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal efiaöke lm gz előterjesztője két egymást követő napirendnek. Az ÁBMH vezetőjének ‘■''Ívj ■” ^ ‘ ... I expozéja nyomán a Parlament megtárgyalja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi H. törvény módosításának tervezetét, illetve a sztrájkról szóló tör­vényjavaslatot. Ez utóbbi törvénytervezet az elmúlt hetekben országszerte élénk társadalmi vitát váltott ki. Számos társadalmi, érdekképviseleti szervezet annak a vélemé­nyének adott hangot — s nézetüket több képviselő is osztotta —, hogy a . tervezet jelenlegi formájában még nem alkalmas e rendkívül fontos munkavál­lalói jog megnyugtató szabályozására. Ezért várható, hogy a sztrájktörvény tervezete, illetve annak számos rendelkezése az ülésszakon is heves vitára készteti a törvényhozókat Elképzelhető, hogy a parlament végül -áthidaló” megoldásként úgy dönt: első olvasatnak tekinti a most beterjesztett törvény­szöveget, | a sztrájkjog szabályozásának elveiről rendez vitát. A belkereskedelemről szóló 1968. évi I. törvény módosításának törvényja­vaslatát Beck Tamás kereskedelmi miniszter előterjesztése alapján tárgyalja az Országgyűlés, majd a testület tájékoztatót hallgat meg a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítéséről. E napirend előadója ugyancsak a kereskedelmi • miniszter lesz. A világkiállítás kiemelkedő jelentőségére utal, hogy a mindin­kább a hazai közvélemény érdeklődésének homlokterébe kerülő eseményről öt parlamenti bizottság is véleményt nyilvánít. Tájékoztatót hallgat meg az Országgyűlés a romániai menekültek helyzeté­ről és a kormány ezzel kapcsolatos további intézkedéseiről. A hazánkban február végéig menedéket keresett több mint 14 ezer romániai állampolgár sorsának alakulásáról Horváth István belügyminiszter ad számot az Ország- gyűlés előtt. A tervek szerint az utolsó napirendi pontok között tárgyalják a képviselők a Parlaiqpnt 1989. évi várható programját, majd interpellációk és kérdések zárják az ülésszak munkáját £ tárgykörben is „rekordot” dönt a törvényho­zók aktivitása, hiszen az ülésszak megnyitását megelőző napig 27 interpelláció és 10 kérdés gyűlt össze. A tervezett napirend előreláthatólag több új vitaponttal egészülhet ki a képviselők indítványai nyomán. így például indítvány várható a bős—nagy­marosi vízlépcső újratárgyalásának ügyében, illetve a gyülekezési jog azon rendelkezésének módosítására, amely tiltja demonstrációk rendezését a Kos­suth Lajos téren. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom