Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. február 28. Németh Miklós látogatása Vas megyében Bush hat órát töltött Szöulban Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn Vas megyébe látogatott. Délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházában két és fél órás megbeszélést folytatott a Vas megyei országgyűlési képviselőkkel. A kötetlen konzultáción elsősorban az Országgyűlés márciusi ülésszakának napirendjén szereplő témákat tekintették át. A Vas megyei képviselők kifejezték azt a meggyőződésűket, hogy a nemrég elfogadott gyülekezési törvény egyik passzusát, nevezetesen azt* amelyik megtiltja, hogy a Kossuth téren politikai demonstrációt rendezzenek, módo* sítani kell! Németh Miklós erre vonatkozóan elmdndta, hogy két alternatívát teijesztettek az Országgyűlés elé. Az egyik csak a parlament üléseinek idejére tiltja meg a demonstrációt az érintett területen, míg a másik egyéb kivételekkel tartaná fenn a tilalmat. Ezt követően Németh Miklós - Heinrich Meisel osztrák szövetségi ál- lamminisztcr jelenlétében — felavatta az ország első digitális távbeszélőrendszerét. Az ünnepségen jelen volt Berecz Frigyes ipari, valamint Derzsi. András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, továbbá Ausztria, Kanada és Franciaország budapesti nagykövetségének több vezető munkatársa, ott voltak a beruházás kivitelezésében részt vevő külföldi és hazai vállalatok képviselői. Németh Miklós avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az ország infrastruktúrájának fejlesztése a kormány kiemelt programjai közé tartozik: Mint mondotta: fejlett infrastruktúra, ezen -belül korszerű távbeszélő-hálózat nélkül hatékony gazdaság elképzelhetetlen. A hazai távbeszélő-hálózat megújításában a szombathelyi digitális telefonközpont üzembe helyezése az első lépés, amelynek megtétele széles körű nemzetközi együttműködésnek köszönhető. A közreműködő osztrák, francia és kanadai cégek munkáját, segítőkészségét példaértékűnek nevezte Németh Miklós, majd rámutatott: a kormány mindent megtesz azért, hogy az ezredfordulóig európai színvonalra fejlődjön hazánkban a híradástechnika. Heinrich Meisel felszólalásában példamutatónak nevezte hazánk és Ausztria együttműködését, majd azt hangsúlyozta, hogy az osztrák szövetségi kormány a maga részéről mindent megtesz a két ország vállalatai közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért. Mint kiemelte, különösen nagy lehetőséget lát erre a határ menti régiók vonatkozásában. Az avatást megelőző nemzetközi sajtótájékoztatón a Magyar Posta vezetői elmondták, hogy a Szombathelyre telepített digitális távbeszélőközpont egy Ausztriában licenc alapján gyártott kanadai rendszer európai változata. A kiegészítő berendezéseit francia és magyar vállalatok szakemberei konstruálták, Nem mindennapi feladatot oldottak meg igen eredményesen a magyar szakemberek, akik a különböző berendezéseket magas színvonalon működő egységgé szerelték. A beruházás 1 milliárd 875 millió forintba került. A szombathelyin kívül még 14 központot helyeztek üzembe a környező településeken. A góckörzetben mintegy négyszeresére növekedett a távbeszélőrendszer kapacitása. A korábbi, elavult berendezéseket nemzetközi és belföldi távhívásra alkalmas automata készülékekkel váltották fel. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a távbeszélő-hálózat fejlesztésére kidolgozott program keretében még ebben az évben Budafokon, Székesfehérváron és Gárdonyban, jövőre pedig , Zalaegerszegen, Lentiben és Sopronban készül el egy-egy digitális -telefon- központ. Németh Miklós az avatóünnepség után elutazott Vas megyéből. (MTI) Minden idők legrövidebb elnöki látogatása kezdődött hétfőn Szöulban: mindössze hatórás villámlátogatást tett hétfőn George Bush,-az Egyesült Államok elnöke. Személyében 1983 novembere óta először lépett dél-koreai földre amerikai elnök. A látogatást a kormány- és Amerika-ellenes zavargások, tiltakozások által kiváltott rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. Riadókészültségbe helyezték a 120 ezer fős rendőrséget. 20 ezer rohamrendőr bevetésével sikerült délelőtt megakadályozni a radikális diákság és az Amerika-ellenes élű megmozdulásokat támogató tömegek tüntetéseit Szöulban és hat más városban. ' Az amerikai légibázisról — ahol az elnök különrepülőgépe földet ért — rövid fogadási ünnepség után helikopteren repült Bush az elnöki palotába. Itt programja először háromórás munkaebédre szólította, amelyet Ro Te Vu elnök adott tiszteletére. Ezt követően a nemzetgyűlés előtt 'mondott beszédet az Egyesült Államok elnöke,.. Az Egyesült Államok nem tervezi a Dél-Koreába vezényelt amerikai csapatok létszámcsökkentését — ezt erősítette meg a Koreai Köztársaság parlamentjében George Bush amerikai elnök. Bush azt hangoztatta, hogy az amerikai katonák „a béke védelmezése érdekében és a szöuli kormány kérésére” állomásoznak az országban. Az amerikai elnök ugyanakkor sürgette a dél-koreai vezetést, hogy a kétoldalú kereskedelemben fennálló jelentős amerikai deficit miatt mérsékelje az amerikai termékek előtti kereskedelmi korlátokat. Bush a továbbiakban kijelentette: támogatja Ro Te Vu elnöknek azokat a békekezdeményezéseit, amelyek célja, hogy hidat építsenek a Koreai Köztársaság és a KNDK között. Sevardnadze befejezte teheráni tárgyalásait Az Iránban tárgyaló Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Teherán és Moszkva viszonyában fordulópontként értékelte Mihail.Gorbacsov és Khomeini ajatollah üzenetváltását. Az üzenetek lehetővé teszik az iráni—szovjet kapcsolatok kiterjesztését „az ideológiai különbségek ellenére is” -^-jelentette ki a szovjet külügyminiszter Ali Hamenei államfővel folytatott megbeszélésén. A szovjet diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy — az iráni vezetők kérésének megfelelően — lépéseket tesz, hogy haladást érjenek el az irak—iráni béketárgyalásokon. Az AP amerikai hírügynökség szerint a Szovjetunió volt Irak legnagyobb fegyverszállítója a nyolc évig tartó háborúban és feltehetőleg egyike Irak legnagyobb hitelezőinek is. Sevardnadze három napot töltött Teheránban, tíznapos közel-keleti kőrútjának utolsó állomásán. Gazdasági és politikai vezetők előadásai a vasasakadémián Az év tavaszára elkészülő új kormányprogramnak legfontosabb eleme lesz a vállalkozások élénkítése — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes az 500 ezer szervezett dolgozót tömörítő Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete függetlenített tisztségviselőinek hétfőn kezdődött értekezletén, a vasasakadémián. A kormány elnökhelyettese elismerte: a gazdaságpolitika sorozatos sikertelenségei után érthetően megcsappant a bizalom at?ban,jbogy a?; irányítók képesek lesznek megtalálni a kivezető utat; azt, amely a pillanatnyi veszélyek elhárításán túl a gyökeres átalakulás lehetőségét nyújtja! ám 'romboló visszáésés 'és súlyos társadalmi konfliktusok nélkül. A stabilizációs kormányprogram az irányokat helyesen jelölte meg, viszont a gazdaságpolitika mindig jelenlévő nagy kérdését, a rövid távú stabilizáció és a hosszú távú kibontakozás között jelentkező ellentmondást nem tudta feloldani. Az új program kialakításával elsősorban a túlzott, szabályozásnak kívánják elejét venni. Az új programban előtérbe kerül az adópolitika kialakítása, mivel — mint Medgyessy Peter hangsúlyozta — adórendszere már van az országnak, de adópolitikája nincsen. Hároméves program keretében tervezik az adómértékek csökkentését, a személyi jövedelemadónál az adósávok és a progresszivitás mérséklését, és az egységesen alacsonyabb szintű áfa megállapítását, miközben csökkenteni fogják a kedvezmények körét, s fokozottan leépítik a támogatásokat. A vállalkozások élénkítése az állam szerepvállalásában minőségi változást jelent. Előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű tevékenységek, például a munkaerőpiacon és a vállalkozásokhoz szükséges információk nyújtásánál. Medgyessy Péter elmondta: a gazdaság átformálódásának látható jelei vannak. Az utóbbi időben a cserearányok másfél százalékkal javultak. Kiugró volt tavaly például a kohászat exportja, s a gépipar kivitele is jelentősen nőtt. Áz agrárgazdaság exportja pedig túlszárnyalta a 80-as évek első felében elért csúcsteljesítményt. A miniszterelnök-helyettes a KGST-ről szólva rámutatott: a rossz elszámolási gyakorlat a magyar gazdaság számára nagy tehertételt jelentő rubelaktívumhoz vezet. Nem vállalhatjuk az ellentételezés nélküli többletexportor— hangsúlyozta. Cél a kontingensek áltál szabályozott kereskedelem lépésről lépésre való csökkentése, s az, hogy a vállalati bevetett ne rögzített rubelarfolyamon számolják el. Ezután Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára időszerű belpolitikai kérdésekről beszélt. Mindenekelőtt azzal foglalkozott, hogy van-e stratégiája a pártnak a politikai rendszer reformjára. Elmondta, hogy a pártnak egyszerre kell hosszú távú stratégiai kérdésekkel és-konkrét gyakorlati megoldásokkal foglalkoznia. A Kádár János nevével fémjelzett időszak sok eredeti, sajátos elemet tartalmazott, de a mai szocialista gazdasági modell megcsontosodott, konzerválódott és kizárólagossá vált. Rá kellett jönnünk, hogy a jelenlegi intézményi modell sem alkalmas a nemzetközi gazdasági életben elszenvedett hátrányok ellensúlyozására. Kisebb lépésekkel lehet ugyan „javítgatni” a helyzeten, végső soron azonban új gazdasági, politikai modellre van szükség. S alapvető átalakításra, radikális változásokra, amelyeknek végrehajtásánál vissza kell menni egészen a gyökerekig. Áz MSZMP nem tart igényt hegemén szerepre — mondotta a továbbiakban —, törekvése viszont, hogy a társadalom meghatározó tényezője maradjon, legyen. Hogy erre képes lesz-e a párt, vagy sem, az politikájának sikerességétől függ. Fejti György kérdésekre is válaszolt. Elmondta, hogy a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre, mint ahogy az MSZMP sem, sőt egyetlen hagyományos vagy új politikai szervezet sem. Ez utóbbiak törekvései még nem is igazán tisztázódtak. A folyamat gyorsítása vagy mesterséges akadályozása egyaránt feszültségekhez vezetne, sőt, bármiféle destabilizáció a gazdaság összeomlásával járhat. Arra a kérdésre, hogy az MSZMP ideológiai vagy programpárt akar-e lenni, így válaszolt: a történelemben a kommunista pártok ideológiai pártként léptek a porondra, ezt a továbbiakban is figyelembe kell venni, de kétségtelenül felerősödik a programpárti jelleg is. Ámíg korábban megfellebbezhetetlen ítéleteket mondtak az ideológusok, addig most inkább a sikeresebb gyakorlatból kell levonni ideológiai következtetéseket. Az MSZMP hangsúlyozza „egyesült” jellegét, építve a szociáldemokrácia legéletképesebb alapelemeire. Ki legyen a házelnök? A független képviselők csoportjának ülése Az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát, a parlament külügyi bizottságának elnökét javasolja az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére —- jelentette be Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn, a független képviselők csoportjának a Parlamentben rendezett ülésén. Az MSZMP Politikai Bizottságában tartott konzultáció során a jelölésnél Pozsgay Imrének és Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság tagjainak, államminisztereknek a személye is felmerült, mert a párt álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert, közmegbecsülésnek örvend és kellő politikai tekintéllyel rendelkezik — hangsúlyozta Fejti György. Hozzátette: az Országgyűlés új ügyrendje szerint a parlament elnökének választására jelölőbizottságot kell felállítani, ez a jog a Hazafias Népfrontot illeti meg. A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy vélekedett: Fontos, hogy a házelnök ne csak politikai, hanem jogi értelemben is tisztában legyen a parlament lehetőségeivel, ezért ő személy szerint egy jogász mellett szavazna. Varga Imre (országos lista) megdöbbenésének adott hangot Pozsgay Imre és Nyers Rezső esetleges jelölésével kapcsolatbán. Úgy tűnik, mintha a pártvezetés a jövőben ezt a két személyt nem venné tekintetbe“— mondotta. Szűrös Mátyás jelölésével azonban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még sarkosab- ban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hiba lenne Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölése; arra utalna, hogy az egyes vezetőkkel kapcsolatos pártdöntéseket a kapkodás jellemzi. Morvái László (Budapest) vitatkozva az előtte szólókkal kifejtette: a parlament tekintélyének növelését jelentené, ha markáns politikai személyiség kerülne a Tisztelt Ház élére. Az elhangzottakra reagálva Fejti György elmondotta: a házelnöki funkció,felértékelődőben van. Az Országgyűlés elnöke komoly politikai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevékenysége alapvetően befolyásolhatja a kormányzat és a parlament egészséges, eredményes együttműködését. A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt négy. évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel, véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel. Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak vétójogot a parlamentben. A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György kiemelte: A honvédség államjogi szerepének tisztázása elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor —• mutatott rá — a közvetlen pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az, hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista. A Központi Bizottság titkára elvetette a vétójog bevezetésének lehetőségét. Úgy vélekedett, a belpolitikai helyzet nem megfelelő az alkotmányozási folyamat felgyorsításához, ezen a téren megfontolt előrehaladásra van szükség. A köztársasági elnök párttag lehet, de kívánatos, hogy tevékenysége a napi politikai gyakorlat fölé emelkedjen — hagsúlyozta. Az igazságszolgáltatás jelenlegi szervezetének megtartása mellett is lehetségesnek tartotta az állampolgári jogok szószólója intézményének kialakítását. A képviselők függetlenítését lehetőségként veszi figyelembe a koncepció — mondotta —, de nem írja elő kötelező jelleggel. Végezetül nyomatékkai szólt arról, hogy az MSZMP nem akarja a saját ízlésének megfelelő parlaméptj^r^mj- előbb elfogadtatni az új alkotmányt. Értelmetlen a sietség, hiszen a politikai viszonyok változása esetén az alaptörvény támadások sokaságának szolgálna céltáblául. Vita a sztrájktörvényről A kormánynak' nem célja, hogy a sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen — mondta Nyers Rezső államiniszter azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a sztrájk- törvényről és a munka törvénykönyvének tervezett módosításáról. Áz államminiszter rövid hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások megelőzésének, kiküszöbölésének a módját. A csaknem két és fél órás vita lényegében a körül folyt, hogy időszerű-e a sztrájk'törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek — köztük a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság — képviselőinek álláspontja a vita során sem változott: részben eltérő okokból ugyan, de egyöntetűen elsietettnek minősítették a mai gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény megalkotását. Őry Csaba, a TDDSZ képviselője szerint a törvény- tervezet elfogadása kifejezetten károsan hatna, mert konszolidáció helyett a konfrontáció irányába vinné társadalmunkat, s megnehezítené a megegyezéses politika kialakítását. A társadalmi szervezetek többsége a jogszabályi rendezésnél most fontosabbnak tartja az érdekegyeztetés feltételeinek, s intézményrendszerének kialakítását. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény, hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat: A nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a munkabeszüntetéseket. A HNF apparátusa is azzal ért egyet, hogy a törvény ne szorítsa a gyárkapukon belülre a sztrájkot, hanem tegye lehetővé az érdekek kifejezését minden olyan gazdasági, szociális és politikai kérdésben, amely az emberek tömegeit érinti. Fodor László, a Magyar Gazda- ^giv)y^mara képviseletében "viszont nem, tudott azonosulni ezzel az állásponttal^. Mint mondotta! a kamara a sztrájkot csak a munkáltatók és a munkavállalók közötti gazdasági érdekkonfliktusok rendezésének végső eszközeként tudja értelmezni, mert a munkáltatóknak nincs ráhatásuk az. egyéb problémák megelőzésére, megoldására. Ezzel kapcsolatban nagy hangsúlyt kapott a vitában, hogy.— tulajdonviszonyainkból adódóan — a tulajdonosi érdekek nem különülnek el élesen a munkavállalói érdekektől, s így bizonytalan, hogy az egyeztetések során ki kit képvisel. Több kifogás érte a munka törvény- könyvének tervezett módosítását. A társadalmi szervezetek részéről felmerült, hogy a tervezett változtatások veszélyeztetik a független szakszervezetek létét, s a módosított forma sem ad elegendő mozgásteret érdekeik érvényre juttatásához. Halmos Csaba — egyetértve az észrevételek többségével — elmondta, hogy 1990 végére elkészül az új munka törvénykönyve. Addig is követni kell a gazdasági élet változásait, s így indokoltnák tartja a tervezett módosításokat. Március 1-jétől emelkedik néhány ifjúsági lap ára Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat közli, hogy a laptulajdonosokkal egyetértésben — március 1-jétől a Világ Ifjúsága cimű lap ára 17 Ft, a Kisdobosé 15 Ft, a Dörmögő Dömötöré 14 Ft és a Pajtás újság ára 9,50 Ft lesz. Az előfizetési díjak azonban csak április elsejét követően emelkednek. Az áremelés az előállítási költségek folyamatos növekedése és a laptulajdonosok anyagi támogatásának megvonása miatt vált szükségessé. Az ILKV tájékoztatása szerint a szerkesztőségek kollektívái arra törekszenek, hogy e lapok tartalmi színvonalának további növelésével, szolgáltatásaik bővítésével megfeleljenek az olvasók elvárásainak. (MTI) Az Országgyűlés kulturális bizottságának nyilatkozata Az Országgyűlés kulturális bizottsága a parlament sajtóirodáján keresztül nyilatkozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Ebben a testület utal arra, hogy Pécs város tanácsának februái' 9-ei ülésén a pénzügyi osztály vezetője indítványozta: a tanács csökkentse a közművelődési intézmények költségvetését, a Pécsi Nemzeti Színház esetében 14 millió forintból 4, a szimfonikus zenekar esetében 15 millió forintból 5 millió meghagyásával. A kérdés tanulmányozására ad hoc bizottság létesült. Az ügy messze túlmutat Pécs városának és az ottani közművelődési, művészeti intézmények ügyén. Ezért áz Országgyűlés kulturális bizottsága úgy foglalt állást: a közművelődés és a művészetek szerepének lebecsülése nem változik. A látszatintézkedések társadalmi hasznossága eltörpül az okozott kár mellett. A kibontakozás megvalósíthatatlan a szellemi munka értékének megbecsülése nélkül. Hogyan váüható el a magasabb szintű felsőoktatás népszerűsége, a mérnöktársadalom társadalmi tekintélyének helyreállítása olyan közgondolkodásban, amelyet nem sző át a kultúra igénye az általános «iskolától az egyetemekig és a felnőtt korosztályokig? — teszi fel a kérdést a dokumentum. A kulturális bizottság elítéli az ilyen és ehhez hasonló szűk látókörű, rossz döntésekét. Felhívja a társadalom figyelmét a hosz- szabb távlatokban gondolkodók érveinek elfogadására. (MTI) Vizsgálja különmegbízott a romániai jogsértéseket! (Folytatás az 1. oldalról) , a helyzet javításának, a problémák megoldásának szándéka vezérli. Úgy érezzük, felelősséggel tartozunk, hiszen az emberi jogok védelme'és érvényesítése egyetemes követelmény. Ebből természetesen az is következik, hogy magunkra nézve is kötelezőnek ismeijük el az ebből eredő elvárások érvényesítését. Horn hazánk támogatásáról biztosította azt a svéd kezdeményezést, hogy kerüljön sor egy különmegbízott kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberijog-sértések vizsgálata lenne. Horn megerősítette, hogy Magyar- ország a nemzeti kisebbségek sorsában különösen érdekelt. A szomszédos országokban él Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége, a magyarság. A jogok és kötelezettségek rögzítése érdekében az államtitkár olyan ENSZ- akcióprogramot javasolt, amely megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a kormányok biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára egyenjogúságuk valódi és teljes értékű megvalósítását. A kisebbségek jogainak részletes és kellően hatékony nemzetközi ellenőrzési mechanizmust is magában foglaló szabályozása egyebek között kiteijed- hetne kultúrájuk, kulturális értékeik és történelmi emlékeik megőrzésének védelmére, vallásuk anyanyelven történő gyakorlásának maradéktalan tiszteletben tartására. Igény van anyanyelvűk használatának, tanulásának és tanításának minden iskolai szinten történő támogatására és garantálására. Horn javasolta, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogai megsértésének kivizsgálására — az ENSZ akcióprogramja keretében — az Emberi Jogok Bizottsága nevezzen ki külön- megbízottat, aki munkája során és mandátuma keretében kapcsolatot teremthet konkrét jogsértések megállapítására az érdekelt államokkal, nemzetközi szervezetekkel, tekintélyes emberi jogi és kisebbségi jogokkal foglalkozó intézményekkel és természetesen egyénekkel. Tevékenységéről készített jelentését az Emberi Jogok Bizottsága alapos vizsgálatnak vetheti alá. A Magyar Néppárt tervei Keskeny az út, de történelmi a lehetőség — hangsúlyozta a Magyar Néppárt szervezése megindításának politikai okairól szólva S. Hegedűs László, a szervezőbizottság vezetője a hétfőn, az Erdélyi Szövetség budapesti irodájában tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a szélsőségeket elkerülő, úgynevezett „középpárt” kívánnak lenni. Nem akarnak túlzottan hangsúlyosan foglalkozni a múlt manapság élesen felmerülő kérdéseivel, de a Néppárt is szorgalmazni fogja, hogy anyagi és főképpen erkölcsi elégtételt kapjanak mindazok, akiket az elmúlt évtizedek hibás politikája következtében valamilyen sérelem ért. — Azzal kell elsősorban foglalkoznunk, ami egyaránt lényeges népünk, a köröttünk élő népek és Európa számára: hogy milyen demokratikus társadalmat és hogyan alakítunk ki hazánkban — mondotta S. Hegedűs László. Ä szerveződő párt programjának legkidolgozottabb része az agrárérdekek politikai vállalása. A sajtótájékoztatón Kónya László, az előkészítő bizottság tagja hangsúlyozta: a Magyar Néppárt ideiglenes vezetősége örömmel vette tudomásul, hogy az MSZMP nemrég megjelent agrárprogramjával sok a közös elem. Varga Csaba író, szociográfus azonban rámutatott a lényeges eltérésekre is: a Néppart a haza és a haladás jelszavával következetesebben kívánja képviselni a vidéki Magyarország érdekeit. Az egyes kérdésekben koalícióra, szövetségre vagy együttműködésre is kész Néppárt szorgalmazza a falvak, kisvárosok alárendeltségének gyors megszüntetését, a helyi önkormányzatok megerősítését, önálló gazdálkodásuk kialakítását. A pártnak háromféle tagsága lesz: a természetes személyek mellett gazdálkodó vállalatok, illetve kulturális egyesületek — népfőiskolák, olvasókörök és gazdakörök — is tagjai lehetnek a Magyar Néppártnak, ha azonosulnak annak politikai céljaival. • A valaha országosan 57 lappal rendelkező szervezet — minthogy a Nemzeti Parasztpárt és az 1956-os Petőfi Párt jogutódjának tekinti magát — hetilapként újraindítja a Szabad Szót, s még a tavasz végén kiadja a Valasz évkönyvet. (MTI)
