Petőfi Népe, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
8 I 1989. február 1. • PETŐFI NÉPE • 5 Mi Porszűrési kísérletek Az ipar számos területén egyre több gondot fordítanak a szűréstechnikai kutatásokra. A Budapesti Műszaki Egyetem Jármű- gépészeti Intézetének munkatársai most egy ipari porleválasztó berendezésén végeznek sorozatvizsgálatokat. A kísérlet folyamán zeolitot és ben- tolítot —- púderszerű anyagokat — szűrnek a laboratóriumban felépített berendezés segítségével. A munka egyaránt szolgálja a tudományos célokat és — közvetlen üzemi felhasználás révén — a gazdasági érdekeket (MTI-fotó) Kulcsszava: megújulás Hasznosítható a nagyüzemben és a háztájiban is Örüljünk vagy bosszankodjunk amiatt, hogy szinte egy időben két hasonló cúnű könyv kerül ki a nyomdákból? Az egyiket dr. Bognár Károly szerkesztette, a másikat a megyei tanács nyugalmazott főkertésze, Pfenning Gyula írta. Mindkét Szőlő a homokon nagyot markolt: az előbbi elsősorban a mai szőlő- termesztőket segíti korszerű agrotechnikai módszerek, a homoki'szőlőtáj „egyedülálló szőlészeti mesterfogásainak” ismertetésével, a volt köztisztviselő főként a nagyüzemi szőlő- termesztés kialakításának folyamatát, a telepítések tapasztalatait foglalta össze. Ill, m a Most a Mezőgazdasági Könyvkiadó gond'öíasálian> (a' Mathiász János Emlékbizottság közreműködésével készült tanulmánykötetre szeretném fölhívni a figyelmet, de utalnom kell csaknem három évtizeddel korábbi hasonló „kettőzésre”. Időszerű Akkor is dr. Bognár Károlyt kérte föl a Mezőgazdasági Könyvkiadó, hogy munkatársaival „szerelje föl” az új utakra induló termelőkét a nagyüzemekben szükséges ismeretekkel, közvetítse a legújabb tudományos eredményeket az átállás meggyorsítására, még inkább az új lehetőségek minél átgondoltabb kihasználására, a kampány- szerű szervezés várható hibáinak csökkentésére. A másikat dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság akkori első titkára jegyezte. „A megyei agrárpolitika” mellőzte az.előbbit, noha Erdei Ferenc akadémikus előszavában kifejezte azt a reményét, hogy e könyv ",,a modem nagyüzemi szőlőkultúra fejlesztésének jelentékeny képviselőjévé válik.” Tudomásom szerint, lapunk sem méltatta az addig legigényesebb, legátfogóbb, évtizedek óta várt szakkönyvet, feltehetően azért, mert szerzői közül többen rámutattak az átszervezési program szakmai fogyatékosságaira. Sajnos, az idő igazolta aggályaikat. Az Olvasóhoz címzett bevezetőjében dr. Romány Pál több okból is szükségesnek minősítette a könyv bővített, módosított új kiadását. Változnak a fogyasztói és mukavállalási igények, a ter- . mesztési módszerek, eljárások, a piaci körülmények. Megszűnt a — szerintem is látszólagos—harmónia a termelők és az értékesítők között. Éppen ezért — hangsúlyozza az előszó szerzője — a veszteségek elkerülésére, a csalódások megelőzésére fel kell készülni a várható folyamatokra,, tudatosabban kell építeni a táj, a talaj, a természet adottságaira, a Kecskeméten és környékén felhalmozódott szellemi tőkére. a kecskeméti városi tanácsházán elmondott beszédét engedte át közlésre. Az alkalomhoz minden tekintetben méltó - megemlékezés a dr. Bognár Károly által írt, A homoki szőlő- termesztés múltja és jelene című fejezetben kapott helyet. Ő vállalta a Homoki szőlőtelepítési rendszerek, tőkeművelés és metszésmódok fejezet elkészítését dr. Elek Gyulával társszerzőként, valamint ő összegezte az elhanyagolt öreg szőlők rendbehozásához szükséges, sok évtizedes gyakorlati tapasztalataira alapozott ismeretek összegereblyézését. Dr. Botos Ernő az alföldi termőhelyi adottságokat és ezek minősítését elemezve kiemeli, hogy az országos szőlőtermőhelyi kataszterben Bács-Kiskun- ban legnagyobb a minősített terület. Kiemelkedően jó adottságú összefüggő területek találhatók Hajós, Soltvad- kert, Kecel, Vaskút környékén. Szőlőültetvényeink sajnos a ter- meszthetőség északi zónájában helyezkednek el, emiatt időjárási szélsőségek miatt esetenként kritikussá válhat a termesztés gazdaságossága, különösen gyengébb termőtalajokon, állapította meg Csapó Piroska és dr. Kozma Ferenc. Gyakorlatias Régi és új A szerkesztő most is elsősorban az itt élő, itt dolgozó, vagy sok szállal e tájhoz kötődő tudósok, gyakorlati szakemberek közreműködésére számított. A korábbi kötetben foglalkoztatottak közül a szerkesztőn kívül csak dr. Kozma Pál szerepel a népes szerzőgárdában. (Többen — Darnay Ernő, Kways- ser István, dr. Szegedi Sándor —> meghaltak.) Az akadémikus Mathiász János születésének százötvenedik évfordulóján, A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója, dr. Zilai János által írt két fejezet közül az alföldi bor- és csemegeszőlő-fajták értékelését tartalmazó joggal sorolható — ha egyáltalán bármiféle rangsor felállítható — e kötet legfontosabb fejezetei közé. Sok gyakorlati tanácsot ad dr. Elek Gyula, a homoki telepítésekről szóló részben. Nagyon tanulságosaké Hosszúhegyi Mezőgazdasági. Kombinát (Novák István), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet (Bakacsi László), a Kiskunhalasi Állami Gazdaság (Kam- pós Jenő) szolőágazatáról készített beszámolók. Mit tettek, tehetnének a katasztrofális elemi károk elhárítására; egyik szakíró sem kerülhette meg napjaink időszerű kérdését. Egyebek között az érdekeltségi viszonyok továbbfejlesztésétől remélik hasonló veszteségek elkerülését, a továbbélés reményét. André János a homoktalajok elemzése után a tápanyagpótlás célszerű módHTO-val, azaz háztartási tüzelőolajjal tüzelünk. Iszonyú nehéz. Mert csak pislákol a láng, mert csak agyonkormozza a tűzteret, így aztán miért is lenne meleg? A hatezer kalóriás kályha ama bizonyos HTO-val annyi meleget sem ad, ami legalább a megfázáshoz elegendő lenne. Ráadásul ez az olaj, úgy plusz tíz fok körül már-már kocsonyássá dermed, tetején piszkosszürke, ujjnyi vastag paraffinszerű réteg képződik. így aztán nem tüzelünk, csak tüzelnénk, ám emiatti magándühöngéseimet már csak azért is illetlenség lenne a nyilvánosság elé tárni, mert ugye tudnivaló, hogy ez a tűzálló tüzelőolaj az állami költségvetés kontójára agyontámogatott termék; és ajándék olajnak nem illik firtatni a minőségét. Ráadásul még az is tudnivaló, hogy e hazai HTO külföldi változatait is agyontámogatják — igen! szociális megfontolásokból! —, ám kíméletlenül keményen büntetik mindazokat, akik arra vetemednek, hogy tüzelőolajjal hajtják dízelkocsíjaikat. (Az NSZK-ban például ezt rendszeresen ellenőrzik, s egyetlen elcsípett csaló azon nyomban 1000 márka büntetést köteles fizetni.) Nálunk ez a veszély senkit nem fenyeget. Egyrészt, mert ilyen ellenőrzés gyakorlatilag nincs. Másrészt miért is lenne? Nincs az a dízelmotor, amely ezzel a tüzelőolajjal működőképes lenne. ‘Hiszen nincs az a közönséges olajkályha sem, amely rendeltetésszerűen fűtene ezzel a kotyvalékkal. Állították ezt nekem korábban többen is, ám mindaddig nem hittem, amíg kényszerűségből — mert a környékbeli kutak egyikénél sem volt HTO (ráadásul éppen az elmúlt év végi ünnepek napjaiban) — kényszerűen normál dízelolajat kellett vásárolnom. MéTüzelünk regdrágán. De megérte! Az addig hasznavehetetlennek tartott és már- már kidobásra ítélt kályha egyszeriben megváltozott és ontani kezdte a meleget, de annyira, hogy nem győztük visszafogni. Miközben kint mínusz tizenvalahány fok volt, bent — ahol soha nem sikerült 18 fok fölé tomásztatni a hőmérőt — plusz 24-25 fok, az olajadagoló minimum állása mellett. Mindez még mindig magánügy. De talán közüggyé emeli a történetet néhány kérdés: Miért kell gyakorta azt hallanom a legkülönbözőbb fórumokon és hangszerelésben, hogy igenis érez- zem magam megtisztelve, majdhogynem megajándékozottként ezzel a semmire sem való tüzelőolajjal? És tessék a tüzelőolajat behelyettesíteni szinte bármiféle hazai gyártmányú termékkel... Miért — miféle gazdasági vagy gazdaságossági megfontolásból — kapok akár kedvezményezett áron is olyan árut, ami számomra hasznavehetetlen? Miféle etika, miféle — általam csakis minősíthetetlennek vélt — morál készteti, vagy éppenséggel kényszeríti a termelőt arra, hogy átverjen, hogy becsapjon, tudván tudva — persze, a nyüvá- nosság előtt körömszakadtáig tagadva —, hogy átver és becsap? Miféle erkölcs az, hogy ennek ellenében vaskos állami támogatást és ugyancsak nem soványka fogyasztói fizetséget zsebel be? _ ., Továbbá: miféle információs rendszer az, amely annyira működésképtelen, hogy például a HlO áráról és a dotáció arányáról donto hatósági embereknek a jelek szerint nincs tudomásuk arról, hogy ez a tennék gyakorlatilag használhatatlan. Mert hogy erről semmiféle információjuk nincs, az holtbiztos. Ha lenne, akkor nem merték volna megkockáztatni, hogy az éppen aktuális áremelések sorában — ahogy azt egy legutóbbi tájékoztatón hallottuk —e hasznavehetetlen tüzelőolaj árát szabályos luxusadóval terheljék. Am legyen, akár még a „luxusadó” is. Fizessünk csak korábbi ostobaságunkért, hogy tudniillik, amikor megvásároltuk és fölszereltettük az olajkályhákat és kazánokat — tettük ezt csak azért, mert gondolkodás nélkül hittünk az akkori — nem mellesleg manapság csak kínos mosolygással emlegetett — „bukaresti árelven” alapuló propagandának. A saját ostobaságért előbb vagy utóbb mindenkinek fizetnie keŰ... De könyörgök: a pénzemért miért nem kaphatok hasznavehető terméket? Miért kell, ugyancsak ostoba módon, eltűrnöm, hogy például HTO-ügyben egyszerűen és közönségesen becsapnak? HTO-ügyben is... Hogy miért kell ezt eltűrnöm? Megmondom: e jegyzetre rögvest érkezik majd az agyonsértődött hivatalos válasz, s ebből számomra csak az derülhet ki — gondolom, hogy kellőképpen gazdag, s általam persze követhetetlen „számszaki érvekkel alátámasztva —, hogy a kifogásolt HTO az európai kőolajfeldolgozás egyik legkiválóbb produktuma. S mert nekem semmiféle szakmai ellenérvem nem lehet, ezért kínomban csak annyit mondhatok, hogy tán beszéljék meg ezt az egesz ügyet a kályhámmal. Az nem vitázik, nem perlekedik, annak nincsenek ellenérvei. Az csak pislákol, es persze nem melegít. | Pedig én tüzelek. Es fizetek. Vértes Csaba KsrHunatrur dr. Boásarkárolv szereit vizsgálja. A szőlő szaporítását ismertető fejezet dr. Elek Gyula, a szőlők ápolását összefoglaló rész Bányai Antal, a növényvédelem fejezet dr. Mikulás József munkája. Dr. Varga Sándor vállalta a szőlőtermesztés gépesítését tárgyaló rész elkészítését, dr. Fri- gyesy Ferenc és Váczi István az üzem- szervezési és gazdaságossági jellemzők feltárását. A borkészítés, borkezelés fejezet szerzői: Kerényi Zoltán, dr. Biró Ernő és dr. Urbán András. Biztató? A vázlatos fölsorolásból is érződik a Mezőgazdasági Könyvkiadó vállalkozásának jelentősége. Bizonyos szakmai kérdésekről mások talán másként vélekednek. Maga a szerkesztő kéri, hogy . senki se rejtse magába esetleges ellenvetéseit, kételyeit. Még mindig jobb, ha újságokban, folyóiratokban vitatkoznak a szakemberek, mint ha elfuserált ültetvények, az elérhetőnél kisebb hozamok miatt keseregnének a termelők. Igaza van dr. Bognár Károlynak: az „elemi erejű” telepítések előtt kellett volna tisztázni, hogy a gépekhez tervezzék az ültetvényeket, vagy fordítva; viszonylag téltűrő fajtákkal megkockáztatható-e a takarásos szálvessző nélküli magasművelés; íróasztalnál készült rendeletek pótolhatják-e sok ezer ember napi termelési tapasztalatait. Bízhatunk-e abban, hogy a homoki szőlőtermesztés újabb tapasztalatainak közreadásával nein kell ismét 28 esztendőt várni, és egy évtized múltán is a mostanihoz hasonlóan támogatják ilyen tudományos mű megjelenését országos szakbizottságok, Bács-Kiskun megyei szövetkezetek, gazdaságok. Vagyis pénzük is lesz az ilyen fontos szellemi beruházásokhoz és továbbra is fontos termelési eszköznek tekintik a szakkönyvet, az ilyen átgondolt szak- könyvet. Heltai Nándor A cikk nyomdába adása után értesültünk arról, hogy az utolsó pillanatban sikerült Pfenning Gyula könyvének címét módosítani. A nyugalmazott főkertész munkája hamarosan Szőlő a Duna—Tisza közén címmel kerül az olvasókhoz. Városok alagútjai Az Angliában kidolgozott, úgynevezett minialagutas módszer gé- pesitett változata nagyban egyszerűsíti és gyógyítja a városi területek csatorna- és közműhálózatának építését. Az első minialagutak a lágy talajban végzett alagútfúrási munkákat könnyítették meg városi területeken, ahol a forgalom leállítása a földmunkák miatt nemcsak a mindennapi életben okozott volna fennakadást, de nagymértékben növelte volna a költségeket. A rendszert 1,0—1,2—1,3 méter belső átmérőjű alagutak építésére tervezték. Alapelve: egyenes vonalú szakaszok a maximum 400 méterenként elhelyezett munkaaknák között. (Ezek az aknák utóbb könnyűszerrel kialakíthatók végleges kezelőaknákká.) Az építőfelszerelés a következőkből áll: pajzs, sínpálya, földszállító csillék, mozdony, kavicsbefecskendező és szelvényhordozó berendezés, valamint egy iránykitűző lézer. Ezeken kívül a többi szükséges felszerelés a szokásos építési eszköz: daru, hordozható kompresszor, vízszivattyú és világítóberendezés. Az alagútfúró pajzs lebocsátásá- hoz 4 méter átmérőjű aknára van szükség. A pajzsot teljes felületén elfordítható fogakkal kialakított vágószerkezettel látták el. Ezt elektrohidraulikus motor működteti, gyűrűs hajtóművön át, amely lehetővé teszí a központosán szerelt földszállító szalag akadálytalan mozgását. A kezelő a pajzs belsejében ül, szemben az irányító- táblával.. A pajzsot irányban tartó kormányzóelemek hidraulikusan működnek. A föld eltávolítása után a végleges alagútbélés három egyforma, előre gyártott, 420 fokos szelvényből készül (továbbításukat egy speciális berendezés végzi). A szelvények 80 milliméter vastag, 600 milliméter hosszúságú gyűrűket alkotnak. Minden szelvényen van egy nyílás, amelyen keresztül kavicsot fecskendeznek be, hogy kitölt- sék azt a gyűrű alakú üreget, amelyet a pajzs előrehaladása hoz létre. Egy-egy gyűrű elkészítését követően az elektrohidraulikus tolószerkezet a már beszerelt alagút- szegmentekre támaszkodva előretolja a vágópajzsot, 600 milliméteres lépésekben. Mikor egy munka- szakasz elkészült, cementhabarcsot fecskendeznek a kavics közeibe, s ez megadja a teljes alagútszer- kezet végső szilárdságát. Képünkön a minialagút-készítő szerkezetet láthatjuk előkészítve a hajtóaknába való lebocsátásra. . (MTI-Press) é «a- ts hhzvon tutHÓmtu ► Tisztelt Hölgyem,. Uram! afaöan. hogy már átolvasta az f ííífVf ás< utmuíatóf- Valószínűleg már az iv kitöltésével Is megpróbálkozott. Reméljük tapasztalta, hogy az útmutató ehhez kellő segítséget nyújt Ha mégis maradt az ön számára nyitott kérdés, ~ te számoltunk. Az ország nagyon sok Pontján szolgálunk személyesen tanáccsal. Az Önhöz legközelebbi tanácsadihelyet feltüntettük az 5 Fontos Poni című plakáton. További jelentkezésünkig Üdvözlettel: ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL ELNÖK
