Petőfi Népe, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. január 9. A Minisztertanács közleménye az árintézkedésekről i. ii. A népgazdasági tervben számított gazdasági teljesítmények és feltéte­lek szerint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél mérsékel­tebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és szolgáltatást érintő, átlagosan 20-22 százalékos mértékű központi áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a ráfordítások növekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások csökkentésével, az adózás feltételek változásaival van­nak összefüggésben. Január 9-étől az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások je­lentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költségváltozá­sok következtében átlagosan 16-17 százalékkal emelkednek. Ezen belül a húsárak 15-16 százalékkal növekednek. A marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. így például a vastaglapocka, fartő, Stefánia kilogrammonkénti ára 130 forintról 170 forintra nő. A sertéshúsok és húskészítmények átlagosan 13-14 százalékkal drá­gulnak. így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról 170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forintról 100 forintra, a veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka jelenlegi 220 forintos kilogrammon­kénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfiárak átlagosan 13-14 százalékkal növekednek. A vágott csirke fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak. A ZSIRADÉKOK ARAI átlagosan 15 százalékkal emelkednek. így például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos napra­forgó-étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A TEJ ES TEJTERMÉKEK árai átlagosan közel 40 százalékkal emelkednek. így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrö­zött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107 forintról 152 forintra változik. A SÜTŐIPARI TERMÉKEK árai 15-16 százalékkal emelkednek, így például a fehér kenyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra "változik. A finomliszt ára kilogrammonként 9,10 forint­ról 10,90 forintra nő. A kristálycukor ára 26,10 forintról 27.90 forint­ra emelkedik kilogrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprikafélék és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyag- drágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igénybevevők hozzá­járulását. A MOSÓSZEREK árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek, így például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő. * VÁLTOZIK A GYÓGYSZERRENDELÉS, -kiadás és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési díjai jelentős differenciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybe- . vehető gyógyszerek köre,.elsősorban akrónikus betegségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül)i kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A SZEMÉLYGÉPKOCSIÁRAK az importárak, a vevőszolgálati költségek növekedése és az importforgalmi-adó emelése miatt átlago­san mintegy 25 százalékkal növekednek. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha — a Merkur Vállalat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján a gépkocsi teljes vételárát január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magasabbak. Február 1-jétől módosulnak az élelmiszerárak emelésével össz­hangban — a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai. SZÁMOS SZOLGÁLTATÁS díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapes­ten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 százalék. így például a villamosvonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távol­sági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mérték­ben drágulnak á postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek-, a szabvány levél feladási díja belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefonalapdíj—az előfizető tulajdonában álló készülékek esetében —148 százalékkal nő. így például a távhívásba bekapcsolt ikerállo­mások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv-előfizetés havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1-jétől kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temet­kezés) díjainak átlagosan 10-14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220- 290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásokban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A HÁZTARTÁSI ENERGIAHORDOZÓK (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól — a támogatás csök­kentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében— átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átla­gos mértéken belül az egyes energiahordozóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakossá­got az új feltételekről. Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekö­vetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek meg­felelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés követ­keztében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A köz- ségekbeivélőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Buda­pesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fogyasztá­si javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociá­lis ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor ke­rül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növeke­dése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikái intézkedésekhez alapul Vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. Á NYUGDÍJAK az eddigi százalékos mértékkel szemben—szociá­lis szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelked­nek. 1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megalapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változat­lan marad). A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összeges 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átla­gosan további havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő | vakok, hadi gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ legkisebb összege havi 360 fo­rinttal nő. A gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék ösz- szege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkeres­kedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszony­ban nem álló előadóművészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére (gyermekihtézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelem- pótlék. A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden to­vábbi gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, to­vábbá a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelés­be vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek hároméves koráig a családi pótlék továbbra is 100 forint­tal emelt összegben jár. 1989. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrend­szere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a , hároxh- és többgyermekesek körében, valamint a diákotthonban elhe­lyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túl­menően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január 1-jétöl megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korláto­zások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkásta­nuló-otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett intézeti vagy állami nevelt gyermek után — a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizethe­ti. Arra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltar­tót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelem­pótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad N a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására. . A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami.gondozottak életkezdését segítő pénzbe- ni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelye­zési formák (krízis-otthon) kialakítására, öregek hetes napközi ottho­nának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberkép­zés beindítására. * * * * A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indo­kolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények érvé­nyesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelé­sekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás — egye­bek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szank­cionálásával is — a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mind jobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a la­kosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől — a terme­lőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatá­sú árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyere­ségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással^ kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. (MTI) ÚJ AUTÓÁRAK Lada 1300 S 199000, Lada 1300 Combi 216000, Lada Szamara 211000, Lada 1500 L 302 000, Moszkvics 2140 156 000, Trabant 601 S 91000, Trabant Hycomat 101000, Trabant Combi 102 000, Wart­burg 363 Tourist 168000, Skoda 120 L 176000, Polski Fiat 126 120 000, FSO 1500 216 000, Dáda 1310 TX171000, Dácia 1310 TLX 183 000, Dácia 1310 Combi 186 600. á f Beszélgetés egy kitüntetett munkásőrrel Mikor lépett a testületbe? — kérdez­tem Bogár Imrét. — Éppen tíz esztendeje. Akkor még a Zala megyei Bánokszentgyörgyön él­tem és a KFV ottani üzeménél dolgoz­tam. így a helyi olajipari munkásőr- zászlóaljhoz kerültem. A műhelyben sok esztergályos kollégám tagja volt a testületnek, ők gyakran meséltek élmé­nyeikről. Láttam néhány gyakorlatu­kat is. Megtetszett ez az önként vállalt szolgálat, az a közvetlen, oldott hangu­lat, ami a munkásőröket jellemzi. Be­léptem hát, és nem csalódtam. Aztán átköltöztünk a családdal Halasra, ahol továbbra is vállaltam ezt a pártmegbí­zatást. — Hogyan sikerült a beilleszkedés az új közösségbe? — Eleinte nehezen. Talán azért is, mert itt katonásabb a fégyelem. De aztán hamarosan befogadtak és sok jó barátra leltem, olyanokra, akik bármi­kor készek segíteni is, ha kell. — Legutóbb miben segítettek mun- kásőrtársai? —- Vásároltam itt Halason egy la­kást. Ezt alakítottam át központi fűté­sűre a segítségükkel. — Manapság gyakran hallani olyan ne váljanak arra, bogy majd a cég „e{- rendezi" a további sorsukat: sájatma- guknak kell azt kézbe venniök. A belyi tanácsok, illetve a szolgálati iroda, vagy kirendeltségei segítenek a tájéko­zódásban. A munkanélküli segély adó­köteles, nyugdíjjárulékként öt százalé­kát vonják le. A közvetítő szerv re­miként a fizetést —, a tárgyhónapot követő hónap elején számfejti, illetve küldi el postán a segélyt. Vargáné Ve- rasztó Jolán elmondta: ebben az esz­tendőben 2,4 milliárd forintot különí­tett el az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a foglalkoztatási alapba. En­nek terhére segítik az erre jogosult munkanélkülieket. jyj; (Folytatás az 1. oldalról.) közös nyilatkozattal megerősíti az 1925-ös genfi jegyzőkönyv hatályát és kinyilvánítja a világ országainak eltö­kéltségét e fegyverek egyetemes és vég­leges betiltására. Már a konferencia megnyitása előtt több kétoldalú megbeszélésre került sor a külügyminiszterek között. George Shultz amerikai külügyminiszter talál­kozott nyugatnémet és kínai kollégájá­val. Megállapodtak, hogy a jövő héten tanácskoznak a két' ország képviselői arról: milyen szerepet játszhattak nyu­gatnémet vegyipari cégek a vitatott lí­(Folytatás az 1. oldalról.) nem haladhatja meg a havi kilencezer forintot. A 181. naptól a folyósítható összeg tíz százalékkal csökken, 365 na­pon túl pedig egyszerűen nem adható. Arra a kézenfekvő kérdésre, hogy mi történik, ha valaki egy évig nem tud elhelyezkedni (a közvetítő szerv nem tud megfelelő munkaalkalmat biztosí­tani számára), egyelőre nincs megnyug­tató válasz. A munkanélküli segélyre való jogo­sultságot a közvetítő szerv állapítja meg —, a dolgozó igénylése alapján. Ha például egy vállalatnál nagyobb lét­számleépítésre került sor, az érintettek véleményeket, hogy a munkásőrségre nincs szükség. Önnek mi erről a vélemé­nye? — Nem értek egyet ezzel. Szerintem a haza védelme és belső biztonsága ér­dekében napjainkban is szükség van a testületre. Úgy gondolom, ezt mi halasi munkásőrök naponta bizonyítjuk, amikor a rendőrökkel, a határőrökkel közös szolgálatunk során hatékonyan segítjük e társfegyveres testületék mun­káját. --4—a Szuperkémhold a Szovjetunió fölött? Az Atlantis útja óta a világsajtó „hírszerzői” — a hírügynöksé­gek — szorgosan gyűjtik az adatokat az amerikai űrrepülőgép által pályára állított, rendkívül titkosnak minősített kémholdról. Nyu­gati szakértők szerint ez a műhold ^forradalmasítja” az űrkémke­dést: mindig „lát” célpontja fölött — időjárásra és napszakra való tekintet nélkül. Az eddigiek csakgó fényviszonyok közepette tud­nak fényképezni, az új kémhold radarberendezésének azonban nem akadály a felhő és a sötétség. Ez azért fontos, mert az Európában telepített közepes hatótá­volságú nukleáris eszközök — amelyek felszámolásáról megálla­podás jött létre Moszkva és Washington között — mozgathatók, s a Szovjetunió és Kelet-Európa fölött az év nagyobb részében felhős az ég, véli William Burrows, a New York-i Egyetem környe­zetvédelmi intézetének vezetője. Mások szerint a képkészítés gyor- \ sasága és ütemessége folytán háborúban is^ nélkülözhetetlen ez kémhold. Annál is inkább, mert sugarai képesek álcázó rétegek ala is behatolni. 1981-ben egy amerikai űrrepülőgép kísérleti radarja öt méterrel a Szahara felszíne alatt húzódó, rég kiszáradt folyó­medret fedezett fel. A kémholddal tehát gyorsan mozgó vagy álcázott tárgyak, hajók, repülőgépek, tankQk felderítésére is lehet­séges, idejekorán. —■ „Ez az első olyan kémholdunk, amelynek fő funkciója háborús • jellegű” — mondta John Pikp, az Amerikai Tudósok Szövetsége űrkutatás-politikai csoportjának vezetője. A kémhold 500 millió dollárba került, mondják a szakértői?. Radarsugarainak visszhangját a hold antennája gyűjti, s az adato­kat a földön alakítják át, számítógéppel, látható képpé. A titkos kémholdról bőven ömlő információk szerint ezúttal polgári célra kifejlesztett műszaki módszert alkalmaztak katonai célra, ami viszonylag új jelenség a műszaki tudományok történeté­ben. A rendszert 1973-ban kezdték fejleszteni, amikor az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) felbocsátotta a jieasat műholdat a tengerfenék tanulmányozására. 1981-ben űrrepülőgépről 30 méte­res radarantennát feszítettek ki amerikai űrhajósok, s akkor fedez­ték fel — állítólag véletlenül —- az említett sivatagi folyómedret. Konferencia a vegyi fegyverek betiltásáról biai vegyi üzem felszerelésében. Egyet­értettek abban, hogy mindenképpen el kell kerülni a vegyi fegyverek elterjedé­sét. Ugyanerről volt szó Csien Csi-csen kínai külügyminiszterrel folytatott ta­nácskozásán. Csien Csi-csen sajnálko­zását fejezte ki a két líbiai vadászgép amerikai lelövése miatt, és leszögezte, hogy Kína ellenzi bármely ország biz­tonságának fenyegetését, bármely ürüggyel teszik is ezt. Shultz és Csien Csi-csen véleményt cserélt a közel-kele­ti helyzetről és Kambodzsáról is. Egyetértettek a vietnami csapatok mie­lőbbi kivonásának követélésében. Sok a jelentkező, kevés a jogosult

Next

/
Oldalképek
Tartalom