Petőfi Népe, 1988. december (43. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ha súlyos betegem van, nem tudok aludni 4. oldal írta: dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára Emlékeinkkel vagyunk itt a jelenben 1988 végén. Eveink száma szerint tekintünk vissza a múltba, s tervezünk a jövőre. Sorsfordító évet hagyunk magunk mögött, amikor terveinknek korlátot szab a konok realitás, s amikor emlékeink is más dimenzióba kerültek. Vallomásokat olvashattunk elvesztett illúziókról, hitekről és tévhitekről, kicsiny és nagy hazugságokról, tévedésekről. . Május óta birkózunk a múlttal, múltunkkal. „Az időt mi hoztuk magunkkal!" Maga a párt akarta a változást, a szembenézést. A jelen tükröt tart elénk, s mi nem a tükröt átkozzuk, ha az arcunk ferde. Kell, hogy legyen erőnk szembenézni a múlttal, megőrizni belőle mindazt, ami érték, s elvetni, ami ócska, ami talmi, ami frázis. Emlékeinkkel vagyunk itt a jelenben. Emlékszem 1946 karácsonyára, amikor néhány kincs — papírba csomagolt kockacukor — került a fára. Emlékszem az iskolai szünetek hangulatára és a szénszünetekre. Emlékszem a disznótorokra, és arra is, hogy elvittem, leadtam a zsír egy részét. És sorba- álltam fagyoskodva kenyérért. Ezektől az emlékektől messze jutottunk. De vannak közelebbi emlék töredékek. Kacagtatok és szívbemarkolók, mint a legutóbbi, talán két éve. Józsi bácsi Kelebia tanyavilágában várta gyermekeit a nagy hóban, a buszmegállóban. Pécsről, Komlóról várta érkezésüket — mindhiába — már négy éve, minden év karácsonyán. Vajon az idén volt-e érkezésük hazajönni, s volt-e még, aki várja őket * ezen a fekete karácsonyon, ott a dűlőút végén?! Karácsonyi hangulatképek? — Nem! Az elmúlt 40 év történelme: kínja, bánata, öröme. És most? Most is, mint minden évben, tervezzük a jövőt. Ha hozzájutunk, s van időnk, nézzük a statisztikákat. Megállapíthatjuk, hogy 1985 óta négyezerrel nőtt a lakásokba fölszerelt telefonkészülék, tizenháromezerrel több a személygépkocsi megyénkben, s megközelíti a százezret. Több száz kilométergázvezeték épült, sok tanterem, s 1985 óta több mint ötezer családi ház. És micsoda házak! Azután eszünkbe jut: az adatok csalókák. A fejlődést ne önmagunkhoz mérjük. S ha a fejlett világgal vetjük össze, akkor kiderül, hogy lemaradtunk, s adósságállományunkat cipelve kell nyomába erednünk. Karácsony és újév között 8362 négyzetkilométeren 553 ezer ember tervez, közöttük 31 ezer párttag. Ez Bács-Kiskun megye, a Duna—Tisza közén. Egyedül rendezi gondolatait a némagépek között a Papíripari Vállalat igazgatója. A Bajatex vezérigazgatója viszont a rádió mikrofonjába mondja: a kibontakozás igazi energiái bennünk feszülnek. Tervezünk, miközben az idő itt kopogtat sürgetően. Az egyik állami gazdaság vezetője arról győzködi munkatársát, egy találmány társszerzőjét,hogyazötvenezer ausztráldollárral honorált szabadalmidíj reáesőrészénekfölvétele nemetikátlan. Ha újra a statisztikára tekintünk, azt látjuk, hogy termelőszövetkezeteink 25%-a ötmillió forint alatti „alig" nyereséget produkált, 10%-a pedig veszteséges lett. Tervezünk, számolunk. Ráfizetéses a csirke, elfagyott a barack, alig van haszon a sertésen. A szakcsoport leendő tagja azt számolja, érdemes-e öt évre előre befektetni. Miközben az ország egyik fele számol, a másik fele kalandozik, s rohamozza Bécs belvárosát vagy a szabadkai piacot. És együtt nem értjük, miért nem költhetjuk el itthon — esetleg vámszabad területen —valutánkat? Miért érimegahatáron túl fóliasátorban, istállóban hűtőgépet, videomagnót, színes televíziót árusítani, s miért nem éri meg itthon tartani a kiskereskedelmi hasznot legalább? Sok még az indulatot korbácsoló jelenség. Itthon is, nálunk is. Az év utolsó hónapjában tartott megyei pártértekezlet új arcokat hozott a pártbizottságba, s elhatározott szándéka, ■ hogy meghirdetett jelszavai ne szólamok maradjanak: „Minősítsen a teljesítmény! Valódi teljesítményt elismerő nagyobb jövedelmet! Egészséges embert, gondoskodó társadalmat! Vállalkozásokat bátorító politikai légkört! Közkiadásokat csak közmegegyezéssel! Demokratikus szocializmust!" E jelszavakkal nem könnyebb évet ígérünk, ezt nem tehetjük. Cselekvő együttmunkálkodást kérünk! Mindez a nemzeti közmegegyezés újjáteremtésével érhető el. A megfogalmazott gondolatok régebbi keletűek. A megvalósítást azonban nem lehet tovább halogatni. Nincs idő a fontolgatásra. Egy ének jó kapcsolata, a szabályozók útvesztőibenjól tájékozódó vezető helyett teljesítő közösségek és vezetők ideje érkezett el. Csak a valódi teljesítmény jelenthet objektív mércét. Ne mozdítsa a mutatót sem hízelkedő szó, sem ajándék, se múlt- bélihöstett. A valamikori harctéren szerzett sebekért afeudaliz- musban latifundiumokat lehetett kapni. Az itthoni előjogokat azonban nem ismeri el, s főleg nem honorálja a világ. „Hass, alkoss, gyarapits: s a haza fényre derül!" A múlt század reformkorszakát indította útjára e gondolattal Kölcsey Ferenc. Áfa is megszívlelendő tanács. Sokan ismerjük, többen szeretnénk e szellemben élni. Nem mindenki! Ismerünk környezetünkben mindannyian olyan embert, aki eltűri a tétlenséget, a tunyaságot, s maga is olyan; aki, ha semmittevést lát maga körül — nem teszi szóvá, aki lefogja az alkotó energiákat, aki bomlasztja a teljesítő közösségeket, aki beszél, de nem tesz, aki játékot űz a demokratizmusból, aki azt vallja: „minél rosszabb, annál jobb", aki fölkészültség nélkül vezetni mer, aki energiáit holnapra tartalékolja, aki csak kér, de a maga helyén soha nem teljesített, aki vádol, de soha nem kezdeményezett, s keveset tett. A várva várt új év nélkülük jöhet csak el. S valamennyiünk számára akkor lesz boldog, ha végre elismeri a teljesítményt, az ötletet, a tudást, honorálja a becsületet és a kitartást, ha megbecsüli a közösségért, a közösséggel együtt gondolkodó, élő, cselekvő embert. A fentiekben, s önmagunkban bízva, ajtónkon kopogtató reménnyel kívánjunk egymásnak reményteljes, alkotó, békés, boldog új évet. Boldog új esztendőt kívánunk minden Kedves Olvasónknak! A HÁLÓZATFEJLESZTÉS MÉRLEGE: Három és fél ezer új telefonállomás 22 ezer készülék távhívható a megyében Bács-Kiskun megyében az esztendő végén körülbelül 26 ezer telefonállomás működik, s körülbelül ugyanennyi a kielégítetlen igénylések száma is. Ám valószínű, hogy ha semmi akadálya nem volna, ennél jóval több állomást lehetne még fölszerelni, hisz sokan azért nem jelentkeznek az igényükkel, mert tudják, hogy belátható időn belül úgysem kapnak telefont. A posta megyei távközlési üzemének dolgozói — mint azt Gyenes Géza üzemvezető elmondta — az idén 4100 új állomást tudtak bekapcsolni a hálózatba, de az előfizetők száma csak három és fél ezerrel növekedett, mert hatszáz készüléket kellett kikapcsolni vagy áthelyezni. A fenti hálózatfejlesztéssel párhuzamosan, illetve annak feltételeként tizenkét településen helyeztek üzembe új automáta központokat 1988-ban. Ezek a települések a következők: Akasztó, Bocsa, Tázlir, Soltvadkert, Páhi, Kecel, Császár- töltés, Izsák, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Kunszállás. A felsorolt községekhez mint távközpontokhoz van hozzákapcsolva Ladánybene, Kunbaracs, Kaskantyú, Tass, Szalkszentmár- ton, Kunadacs, Imrehegy és Tabdi — ezeken a településeken is felváltotta tehát az automata tárcsázás a kézi kapcsolást. A meglevő 26 ezer állomásból 22 ezer automata központhoz van kapcsolva, ezek mind távhívhatók is, sőt a kiskőrösi góckörzet kivételével nemzetközi távhívásra is alkalmasak. A megyében mintegy ötvén helységben — tehát hozzávetőleg a települések felében — van lehetőség automata központon keresztül való hívására, a fennmaradó községekben (és Kalocsán) még kézi kapcsolású központok működnek, körülbelül négyezer állomással. A legI 0T m * j 1 %3yÉ ■jf ___, 3 «fll ■ jj Wf V'®/ V ■ JiA | 0 Felvételünk a keceli posta új telefonközpontjának szerelésekor — májusban — készült. rosszabb a helyzet Kalocsán és a . környező községekben, ahol várha- ' tóan csak 1990-ben kerülhet sor automatizálásra. 1988-ban új postai szolgáltatásként Bács-Kiskun megyeben is megjelent a telefax. Ilyen távolba- fénymásoló gép rövidesen működésbe lép minden megyeszékhely főpostájan, s ezek között az állomások között lehetőség lesz egész oldalas szövegeket táviratszeruen, viszonylag olcsón feladni. Az új szolgáltatást néhány intézmény is igénybe vette, főleg olyanok, amelyek nemzetközi kapcsolatai ezt igénylik. Ezekbe az intézményekbe — például bankokba — a megyében mintegy tucatnyi telefaxgépet szereltek fel. j$, p, j. MADARAS, KATYMÁR, BÁCSBOKOD, BÁCSBORSÓD Finanszírozási gondok a községi tanácsoknál Még a családi háztartás egyensúlyát is megingatja, sőt nemritkán felborítja december hónap, melyet a legtöbben nagyon bosszúnak érzünk. Nincs ez másképp a községi tanácsoknál sem: tartalék hiányában nehezen vészelik át ezt az időszakot. Mégis hogyan? Madarason Krizsák Károly tanácselnök és Bagócsi Károly vb-titkár éppen a számadásokkal foglalkoztak, amikor odaértem: — Nem ilyennek képzeltük el az 1988-as esztendőt. Azt reméltük, hogy valamivel kevesebb gondot és valamivel több örömet hoz. A januári tanácsülésen előre jeleztük, hogy az ötéves terv idei feladatait nem tudjuk megoldani, legalábbis nem mindent. Nagy erőfeszítések árán mégis sikerült. Két alkalommal azonban kölcsönt kellett felvennünk. Elkészült az arzénmentesítő második üteme és egy olyan szeméttelep, melynek messzi vidékről is csodájára járnak. Az iskolát és a tanácsházát kívülről tatarozni kellene, erre most nem telt. Jövőre rendbe hozzuk az orvosi rendelőt, de ezzel nem dicsekedhetünk, hiszen már a két év előtti tervünkben szerepelt a felújítása. Az elnök a finanszírozási rendszer hibájának tudja be, hogy a jövő januárt egymilliós adóssággal kezdik. Nem kapták meg még ugyanis a földadó fele összegét, ez a 900 ezer forint pedig nagy pénz egy község költségvetésében. A jövőbeli megoldás az lenne, ha minden bevétel közvetlenül visszaáramla- na a községekbe. (Folytatás a 2. oldalon) Újra itthon 4. oldal Mire alapozza optimizmusát? 5. oldal Az ember és a munka 5. oldal Látogatás Bodri Ferencnél 6. oldal A legnagyobb ember 6. oldal A rádió és a tévé jövő heti műsora 7—8. oldal Szilveszteri körkérdés 9. oldal Van képünk hozzá 9. oldal SPORT 11. oldal ELEGENDŐT TÁROLTAK ZÖLDSÉGBŐL, GYÜMÖLCSBŐL Banánt, narancsot a kistelepülésekre is küldenek Főiröppent a hír: veszélyben a téli zöldség- és gyümölcsellátás, mert a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat készleteinek finanszírozásához nem kap hitelt. Kemény Endrétől, a Zöldért kereskedelmi igazgatójától a hír valódiságáról érdeklődtünk. gfr Fele igaz a hírnek — válaszolta, — ugyanis valóban nem kaptunk hitelt, azonban a pénzeszközök átcsoportosításával, váltó alkalmazásával sikerült megoldani készleteink finanszírozását és a tavalyinál nagyobb mennyiségű zöldséget, illetve gyümölcsöt tárolunk, így a téli ellátás folyamatos. A kereskedelmi igazgató elmondta, hogy burgonyából húsz százalékkal nagyobb a készlet, a múlt évinél mintegy kétezer tonna, s van még gyökérzöldség, fejes káposzta, cékla, zeller stb. és alma is bőven. Csupán kelkáposztából kisebb a készlet, így ennek várhatóan magasabb lesz az ára, mint tavaly volt a hasonló időszakban, de a többi zöldség áremelésére nem igen kell számítani. Gondot okoz, hogy az alma a megszokottnál rosszabbul tárolható, az idei kedvezőtlen évjárat miatt az eltarthatósága nem megfelelő. Ezért az első negyedév közepétől — a romlási veszteségek miatt, a gyorsabb készletapadás következtében — ára drágulhat A megyei Zöldért ebben az évben olyan üzletpolitikát valósított meg, amely a fogyasztóknak és a termelőknek egyaránt kedvező volt Ife- állította a kereskedelmi igazgató. Tavasszal és ősszel is a többhetes értékesítési akcióik alkalmával a piaci áraknál lényegesen olcsóbban árusítottak néhány zöldségfélét és gyümölcsöt a megye egész területén. A termelői kedv fenntartása érdekében a felvásárlást és az értékesítést úgy növelték, hogy az ország kevésbé ellátott térségeiben, városaiban g| például Tatabányán, Miskolcon, a főváros munkáskerületeiben, Csepelen — üzleteket, elárusítóhelyeket nyitottak, ahol többnyire a Bács-Kiskun megyei termelők áruit kínálták. Másrészt (Folytatás a 2. oldalon.) • Zöldségfélét, burgonyát, paradicsomot, körtét még tegnap is szállítottak a Zöldért raktárából.
