Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. november II. „SIMA HATALOMÁTADÁS” AMERIKÁBAN • • Üzenet Gorbacsovtól George Bush, az Egyesült Államok megválasztott elnöke szerdán este Washing­tonba érkezvén közölte, hogy „nagyon tartalmas” üzenetet kapott Mihail Gorba­csovtól. Az Andrews légitámaszponton adott nyilatkozatában Bush kijelentette: „A szovjet nagykövettel közöltem, hogy eltökélt szándékunk a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztése”. Washingtonban tegnap tartották az első üléseket az elnöki tisztség átadását elősegítő tanácsadók. Reagan elnök szerdán sima hatalomátadásra tett ígéretet. Az elnök kongresszusi vezetőkhöz intézett levelében közölte, hogy nem áll szándé­kában a Nicaragua és az Irán ellen elrendelt kereskedelmi embargó feloldása. TITKOS SZA VÁZÁSSAL Új pártvezetőség a Vajdaságban MÁRKUS GYULA, AZ MTI TUDÓSÍTÓJA JELENTI: Ez év december 20-áig meg kell tartani a Vajdasági Kommunisták Szövetségé­nek rendkívüli értekezletét, amely értékeli az autonóm tartomány jelenlegi, igen összetett politikai, társadalmi és gazdasági helyzetét, s meghatározza a stabilizáció és kibontakozás érdekében megvalósítandó legfontosabb feladatokat. így határo­zott a tartományi pártbizottság szerdán a késő éjszakai órákban véget ért plénuma 13 órás vita után. Miután a 1 IS tagú pártbizottság 25 tagja és egész elnöksége egy hónappal ezelőtt az újvidéki tiltakozó gyűlések és tüntetések követelésére lemon­dott tisztségéről, az ülésen titkos szavazássál, 44 jelölt közül megválasztották a pártbizottság új. tagjait, s 18 jelölt közül a 11 tagú új elnökséget. A testület tagjai közül öt szerb, három magyar, kettő cmagorac és egy szlovák nemzetiségű. DECEMBER L: Szovjet—kínai külügyminiszteri találkozó A kínai külügyminiszter december 1-jén utazik Moszkvába a szovjet—kínai csúcstalálkozó előkészítése végett —jelentette be tegnap a pekingi szovjet nagykö­vet. Oleg Trojanovszkij közölte, hogy Csien Csi-csen kínai külügyminiszter moszk­vai tárgyalásai három napig tartanak, majd január végén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter utazik Pekingbe, a csúcselőkészítés folytatására. Kínai vezetők szerint Mihail Gorbacsov és Teng Hsziao-ping találkozójára 1989 első felében kerülhetne sor, ha minden jól megy a külügyminiszteri tárgyalásokon. Trojanovszkij óvatosan úgy fogalmazott, hogy a csúcs valószínű, de még nem biztos: minden attól függ, hogy mire jutnak a külügyminiszterek. Azzal öszefüggésben, hogy a csúcstalálkozó érdekében milyen kérdésekben kell közös nevezőre jutni a két külügyminiszteri tárgyaláson, Trojanovszkij utalt arra, hogy Kambodzsa lehet az egyik fontos probléma, de vannak megoldatlan kétolda­li kérdések is. A Reuter hírügynökség szovjet hivatalos személyektől származó értesülések alapján úgy tudja, hogy Csien Csi-csen moszkvai tárgyalásainak fő kérdése Kambodzsa lesz. Rejtélyes „járvány” Egyelőre nem tudni pontosan, mi okozza az ukrajnai Csernovci városában a 14 év alatti gyermekeknél jelentkező különös megbetegedést. A rejtélyes .Járvány” okának mielőbbi kiderítése érdekében moszkvai, kijevi és leningradi kutatóintéze­teket és klinikákat is bevontak az esetek tanulmányozásába — közölték a tegnapi szovjet újságok. A megbetegedés a tudósítások szerint torokgyulladáshoz hasonló tünetekkel kezdődik. Később a gyermekeknél fokozott nyugtalanság és hallucináció jelentke­zik. Az esetek nagy részénél a betegség lefolyását hajhullás kísérte. A jelentések szerint teljességgel kizárható, hogy a betegséget radioaktivitás vagy valamilyen gyógyszerészeti probléma idézte volna elő. Csemovciban eddig több mint száz gyermek betegedett meg. A megfigyelések tapasztalatai azt mutatják, hogy az ismeretlen betegség a szőke, kék szemű, gyengébb fizikumú 14 év alatti gyermeke­ket támadja meg. A kémiai és toxikológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a városban és környékén a levegőben a szokásosnál nagyobb mennyiségű tallium nevű fém részecskéit találták. Ez az anyag, amelyet korábban a juhok „vegyi nyírására” is használtak, heves és krónikus mérgezési tüneteket okozhat és a szakértők szerint feltételezhe­tő, hogy a hajhullást is a tallium idézi elő. Minthogy a környéken egyetlen olyan üzem sincs, amely talliummal dolgozna, a szakemberek azt feltételezik, hogy a ritka fémet a július végén lehullott savas esők „szállították” a térségbe. (A varos egyébként a román határ közelében van. A szerk.) A legfrissebb közlések szerint a megbetegedések száma az utóbbi napokban nem növekedett, a beteg gyermekek állapota szépen javul. A betegségen túlesett gyerekek haja ismét növekedésnek indult. KÉP-ZEUÜK CSAK EL! Záptojás és rothadt gyümölcs E képtávírón érkezett fotó Amszterdamban készült. A középen látható urat (kellő védelemben) Willen Deetman közoktatásügyi minisztert rend­őrök segítették a közelben parkoló autójához. Mindez november kilence­dik napján történt, azt követően, hogy a minisztérium épülete előtt a felsőoktatási költségvetés megnyirbálása ellen tiltakozó diákok záptojással és ibthadt gyümölccsel dobálták meg. Rá sem merek gondolni, hogy a „mindent szabad” világban idehaza, magyar földön is előfordulhatna) ilyen incidens. Mi lenne, ha a gyökeres átalakításra szoruló honi oktatásügy kedvezőtlen fordulatú változtatásai­ról döntenének az illetékesek, és ezután a minisztérium ajtajában találkoz­na az alig néhány hónapja hivatalban álló miniszterünk a forrongó kedvű diákokkal... Bár, a mindenre elszánt, oktatási intézmények padjait kop­tató fiataloknak' nem biztos, hogy lenne pénzük 3-4 forintos tojásokra és borsos áru gyümölcsökre, esetleg primőr paradicsomra. Nem tudni. Mindenesetre Amszterdamban ez sem okozhatott gondot, látva a közoktatásügyi miniszter elkeseredett, kétségbeesett tekintetét. (B.T.) Az agrár­kereskedelem visszásságainak felszámolásáért (Folytatás az 1. oldalról) szerepet játszik. így természetes az a törekvésük, hogy a komparatív előnve- iket a világpiacon érvényesíteni kíván­ják. A csoport tevékenysége ugyan­akkor példaként is szolgálhat arra is, hogy a különböző társadalmi rendsze­rű, eltérő fejlettségű és földrajzi elhe­lyezkedésű országok nyílt, konstruktív, eredményes együttműködést tudnak kialakítani olyan bonyolult kérdésben, mint az agrárkereskedelem visszássá­gainak felszámolása. A Caims-i Cso­port fellépésének is köszönhető, hogy a GATT keretében 1986 óta agrárke­reskedelmi tárgyalások is folynak. A csoport konstruktív szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi agrárkeres­kedelem liberalizálása az uruguayi for­duló témái közé került. A csoport aktív kezdeményező szerepet vállalt a tár­gyalási célok kimunkálásában. Ez azért is fontos, mert az uruguayi forduló egé­szének eredménye és hitele függ az ag­rártárgyalások sikerétől. — Magyarország közvetlenül érde­kelt a Cairns-i Csoport erőfeszítéseinek sikerében — hangsúlyozta Grósz Ká­roly. A magyar mezőgazdaságot is sújt­ják az agrárkereskedelemben kialakult állapotok. Évente mintegy 200-250 mil­lió dollár árveszteség éri a magyar agrár- gazdaságot az exportszubvenciókkal el­torzított világpiaci árszint miatt. Ez a mezőgazdaság konvertibilis árbevételé­nek mintegy negyedét jelenti. Magyar- ország nem képes arra, hogy a nála gaz­dagabb országok által biztosított támo­gatásokkal, az igy kalakuló agrárpro­tekcionizmussal felvegye a versenyt. — A magyar kormány törekszik az agrárgazdasag továbbfejlesztésére, an­nak érdekében, hogy ez az ágazat képes legyen folyamatosan alkalmazkodni a világgazdaság követelményeihez. Ma­gyarország nem mondhat le a mező- gazdasági és élelmiszer-gazdasági ex­portról, kedvező adottságai és sajátos helyzete miatt. A hasonló érdekű or­szágokkal együttműködve síkraszáll a tisztességes nemzetközi feltételek meg­teremtéséért, azért, hogy a világpiacon ne a támogatások, hanem a termékek versenyezzenek. — Á magyar kormány támogatja a Caims-i Csoport erőfeszítéseit a mező- gazdasági kereskedelemben a kompa­ratív előnyök érvényesítésére. Ezáltal lehet ugyanis megteremteni a feltétele­ket a nemzeti és a globális erőforrások jelenleginél ésszerűbb felhasználására. A Caims-i Csoportnak — a mezőgaz­dasági világkereskedelemben játszott súlyánál fogva — minden gazdasági és erkölcsi alapja megván ahhoz, hogy cél­jaiért továbbra is határozottan kiaíljon. — Az agrárkereskedelem liberalizá­lására tett erőfeszítések összhangban vannak a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésének korszerű követelményeivel is. A világ biztonsága is szilárdabbá válik, ha sikerül a diszkrimináció min­den formáját kizárni a nemzetközi gya­korlatból, s olyan demokratikus viszo­nyokat létrehozni, amelyek garantálják valamennyi állam egyenlő gazdasági biztonságát. A magyar kormány elvi meggyőződése és gyakorlati érdeke az, hogy tovább keresse a békés együttélés és együttműködés lehetőségeit — mu­tatott rá végezetül Grósz Károly. Utoléri a Magyar Posta Európát? (Folytatás az 1. oldalról) körülmények rontják a hangulatot. Az érdekvédelmi szervezet tehát érdekelt a vállalat korszerűsítésében. Németh Ferenc, az SZMT megyei tit­kára, dr. Mondik László, a megyei ta­nács osztályvezetője egyaránt megígér­te, hogy arra illetékes testületeknél megpróbálják előmozdítani e két pos­tahivatal korszerűsítését. Növök Rostás Sándor, a kecskeméti posta vezetője a hírlapterjesztésről szólt, Gyenes Géza, a távközlési üzem vezetője, Juhász Sá­ra, körzeti szakszervezeti titkár a mun­kalehetőségekre, a továbbképzésre is kitért hozzászólásában. Hegedűs Ist­ván, Sibalin Istvánná SZMT-titkárok egyebek között a dolgozók élet- és munkakörülményeivel foglalkoztak. Már több mint 70 ezer levelet, mint­egy 800 csomagot, 90 ezer napilapot kézbesítettek tegnap szerte Bács- Kiskunban, amikor Gricsemé Heszky Enikő főtitkár, a délután második órá­jában megállapította: nagyon élénk, nagyon hasznós volt a Bács-Kiskun megyeiek, a postásszakszervezet titkár­sága és a szegedi igazgatóság tanácsko­zása. Immár hetedszer'rendezett egy-egy országos szakszervezeti központ kihe­lyezett ülést Bács-Kiskunban. Heltai Nándor A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tá­jékoztatása szerint a lottó 45. játékhetén a kővetkező számokat húzták ich 3, 9,46, 70,90 Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülésén elhangzottakról délután Marosán György kormányszó­vivő tájékoztatta az újságírókat. El­mondta, hogy az ülés tálán legfonto­sabb vitatémája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényterve­zet. A szóvivő ezzel kapcsolatban elöl­járóban azt emelte ki, hogy a javasla­tok a társadalmi demokratizmus elmé­lyítését, a politikai intézményrendszer korszerűsítését szolgálják. Döntés szü­letett az alternativ katonai szolgálat kérdéséről is. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegy- vernélküli katonai szolgálat mellett le­hetővé teszik az úgynevezett polgári szolgálatot is. Ennek lényege, hogy a hadseregtől vallási vagy lelkiismereti okokból „idegenkedő” fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt mun­kahelyen, a katonai elhelyezéshez ha­sonló körülmények között dolgozniuk. Marosán Györgytől a sajtótájékoz­tató meghívott vendége, Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter vette át a szót, s részletes tájékoztatást adott a nagy társadalmi érdeklődéssel kísért gyülekezési és egyesülési törvényterve­zetekről. Az érdeklődést mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy csaknem ötvenezren mondtak véleményt a terve­zetekről, s számos, megfontolásra érde­mes javaslatot fogalmaztak meg. Jó­részt ezeknek is köszönhető, hogy a korábbi változatoktól jelentősen kü­lönböző megszövegezés mellett döntöt­tek a törvény-előkészítők. így például a tervezet megfogalmazásában figye­lembe vették azt a nézetet, miszerint a vitára bocsátott anyag paterhálisan kö­zelíti meg e jogokat. Bár a törvényalkotók mindig is ab­ból indultak ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember elidegeníthe­tetlen joga, figyelembe veszik a kifogá­sokat, s az új tervezetben világosan ki- mondatik: e két alapvető, elidegeníthe­tetlen emberi és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelen­tősebb változás, hogy az új törvényter­vezetek t7-r ismét csak a társadalmi vi­ták tapasztalatait hasznosítva — egyértelműbbé teszik a jogok gyakorlá­sának korlátáit. Úgy fogalmaznak, hogy sem az egyesülésnek, sem a gyüle­kezésnek nem lehet célja bűncselekmény elkövetése, illetve arra való felhívás, vagy mások jogainak és szabadságá­nak sérelme. Sok támadás érte a beje­lentési, illetőleg az engedélyezési eljá­rást is. Kulcsár Kálmán ezzel szemben védelmébe Vette a tervezetnek ezeket az intézkedéseit. A kormány úgy foglalt állást, hogy a gyülekezést a rendőrhatóságoknál kell bejelenteni. E döntés mellett szól, hogy a rendőrség ma már mind na­gyobb szerepet vallat a közigazgatási, rendészeti feladatok ellátásában, s a gyülekezéssel kapcsolatos rendészeti tennivalók többsége éppen e körbe tar­tozik. A tanácsoknak ezért — ameny- nyiben az alternatív megoldást válasz­tanák — amúgy is a rendőrséghez kel­lene fordulniuk a bejelentések elbírálá-' sakor, s ez feleslegesen meghosszabbí­taná az ügyintézést, a gyülekezés beje­lentésére szánt időt. A gyülekezést egyébként legalább három nappal előbb kell bejelenteni. Amennyiben til­tó határozatot hozna a rendőrség, a bírósághoz lehet fordulni felülvizsgála­ti kérelemmel, s a bíróságnak peren kívüli eljárással három napon belül meg kell hoznia határozatát. Ugyancsak jelentős feladatot tölte­nek be a bíróságok az egyesületek re­gisztrálásában is, hiszen az alapítóknak megyei bíróságokhoz kell fordulniuk kérelmükkel. Jelentős változás az egye­sülési törvény tervzetének szövegezésé­ben, hogy „magánszemélyek, jogi sze­mélyek, valamint ezek jogi személyi­séggel nem rendelkező szervezetei tevé­kenységük célja és alapítóik szándéka szerint politikai pártot, szakszerveze­tet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más, e tör­vény rendelkezéseivel nem ellentétes szervezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyűlés lényegében elismerné a többpártrendszer lehetőségét Magyar- országon. Ugyanakkor a törvényterve­zet kimondja azt is, hogy a politikai pártnak a társadalmi rendszerben be­töltött szerepére az alkotmány rendel­kezései irányadóak. A szervezetek megalakulására, nyilvántartásba véte­lére, felügyeletére, valamint megszűné­sére pedig külön törvényi rendelkezé­sek vonatkoznak. Mindez tehát azt je­lenti, hogy bár az egyesülési jog elvileg elismeri a politikai párt alapításának lehetőségét, e jog konkrét gyakorlásá­hoz szükség lesz az alkotmány megúju­lására, illetve a hozzá kapcsolódó jog­szabályok megalkotására. A két tör­vénytervezetet decemberi ülésén vitatja meg az Országgyűlés. A Veszprém Megyei Napló munka­társa kérdése a napokban nagy felhá­borodást keltett bűncselekmenyekhez kapcsolódott. Azt tudakolta: a kor­mány tervez-e intézkedéseket a rend­őröket ért támadások megakadályozá­sára. Marosán György elmondta, hogy ezek az ügyek a kormányülésen is szó­ba kerültek. Az esetek egyébként azt jelzik, hogy terjedőben vannak az erő­szakos jellegű cselekmények. ,A kor­mány ezért szükségesnek tartja, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazság­szolgáltatás határozottan lépjen fel ezekkel a jelenségekkel 'szemben. A hathatós intézkedést sürgeti, hogy évente mintegy ötszáz esetben támad­nak meg rendőröket. A Magyar Hírlap munkatársa bő­vebb felvilágosítást kért a november 7-én megtartott Vörösmarty téri de­monstrációról is, amelyről egyébként a nyugati sajtó is *■ beszámolt. A kor­mányszóvivő megerősítette, hogy az ünnep napján a délelőtti órákban egy, a FIDESZ-hez tartozó kisebb csoport transzparensekkel demonstrálta az ün­neppel kapcsolatos ellenérzését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 személyt előállított, kényszerí­tő eszközt azonban nem alkalmaztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rövid időn belül szabadon bocsátották az V. kerületi rendőrkapitányságról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőrség épülete előtt .Jelenetet rendezett”: a földre vetette magát, és azt kiabálta, hogy bántal­mazták. Kisvártatva a helyszínre érke­zett az időközben kihívott mentőautó is, mielőtt azonban az orvosok hozzá­kezdhettek volna a „sérült” vizsgálatá­hoz, a fiatalember kiugrott az autóból, és eltávozott a helyszínről. Marosán György leszögezte: a kor­mány semmifele adminisztratív rend­szabálynak nem híve, azt azonban el­járja, hogy a játékszabályokat betart­sák. Ébben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kifejezték az ün­neppel kapcsolatos véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnepli-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Min­denkinek szíve joga, hogy erről véle­ményt formáljon. Mi több, nem is bizo­nyos, hogy november 7-e emlékezete a jövőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bárhogyan is van, a no­vember 7-ei ünnep kigúnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” — fogalmazta meg álláspontját a kor­mányszóvivő. (MTI) Jól vannak a törökországi autóbusz-baleset sérültjei Telefonbeszélgetés az isztambuli főkonzulátussal A harminchét, vonattal utazó kiskőrösi turista mellett tegnap „terven felül” még hárman hazaérkeztek Magyarországra az autóbusz-balesetet szenvedett csoport tagjai közül. Ők a svájci légitársaság, a Swissair egyik járatán kaptak helyet. így már csak négyén tartózkodnak Törökországban. Telefonon felhívtuk az isztambuli magyar főkonzulátust, hogy érdeklődjünk a még-kintlévők állapotáról: — Ketten vannak még kórházban, ketten pedig azért marad­tak itt, hogy majd a hazautazásban segítsenek lg mondta a főkonzulátus ügyeletes munkatársa. — S milyen a sérültek állapota? — Jól vannak. Lényegében megfigyelés alatt tartják őket fejsé­rülésük miatt. Csupán azért kell szombatig várniuk a hazautazás­sal, mert a tegnapi repülőjáraton nem volt több szabad hely. — Kérem, segítsen feloldani egy ellentmondást! A légtöbb ma­gyar újság az MTI nyomán még tegnap is arról adott hírt, hogy az Osztrák busz utasai közül négyen haltak meg, míg mi a Petőfi Népében a szemtanúk beszámolója alapján egyetlen halálesetről tájékoztattuk olvasóinkat. Mi az igazság? — Megerősíthetem: a balespt során egyetlen személy halt meg, az osztrák gépkocsivezető. Ő is azért, mert az ütközésnél egy karosszériadarab szerencsétlenül eltalálta. Az osztrák busz egyébként is kevésbé sérült meg. Tehát a szemtanúk beszámolója, s így az önök tegnapi tájékoztatása volt pontos a halálesetek számáról. — Köszönöm a felvilágosítást! Örömmel adjuk tovább olvasó­inknak a jó híreket. Lovas Dániel Alekszandr Jakovlev budapesti megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról) működését e területen a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztése fontos tartalékának tekinti. G célt jól szolgálja az ideológiai együttműködésük továbbfejlesztésének átfo­gó programja, amelynek dokumentumát e napon írták alá az MSZMP és az SZKP képviselői. A megbeszélésen véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdésekéi is. A találkozón részt vett Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délelőtti órákban Alekszandr Jakovlev a KB székházában találkozott Berecz János­sal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Központi Bizottság titkárával. A po­litikusok véleményt cseréltek arról: hogyan járulhat hozzá a két párt ideológiai együtt­működésének bővítése annak a reformprog­ramnak a végrehajtásához, amelynek fő célja mind Magyarországon, mind a Szovjetunió­ban a kedvező változások gyorsítása a társa­dalomban, a gazdaságban. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tit­kára ugyancsak délelőtt folytatott megbeszé­lést Alekszandr Jakovlewel. A magyar— szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet ala­kulását áttekintve különös figyelmet fordí­tottak az európai helyzetre és az emberi jo­gok kérdéskörére. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erősítését szolgáló dokumentumot írt alá Berecz János és Alekszandr Jakovlev. Az MSZMP és az SZKP közötti ideológiai együttműködés továbbfejlesztésének új, át­fogó programjában meghatározták ideoló­giai, tudományos és kulturális együttműkö­désük fő irányvonalait. A délutáni órákban Alekszandr Jakovlev — Kótai Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének kíséretében — a Külügyminisztériumban tett látoga­tást. A vendéget Várkonyi Péter miniszter üdvözölte. A szovjet politikus találkozott a minisztérium párt- ás állami vezetőivel. (MTI) A megyéi képviselőcsoport ülésé (Folytatás az I. oldalról) a hetvenes évek óta nem nőttek vagy csökkentek a reálbérek, hétszázezer ember él a létminimum alatt, bizalmi válság alakult ki a társadalomban. A kormányprogram megvalósítása során 1988 biztató eredményeket is ho­zott, de mindezekből nagyon kicsi a gazdasági szerkezetátalakítás hatása. Ä kibontakozás kerete az „A” válto­zatként közismert program lehet, ezt segíti a társasági törvény, amelynek azonban a megfelelő jogszabályi kör­nyezetét is meg kell teremteni. Az eredményesen gazdálkodók bizo­nyos liberalizációt élvezhetnek a gép és gépalkatrészek, valamint a fehérjeta­karmányok behozatalában. A teljesít­mény-visszatartás ellensúlyozására módosítják a személyi jövedelemadót, s ez irányban hatnak majd a szabadabb bérintézkedések (ám ez még nem bérre­form). A többletterheket — amelyek idén csaknem teljesen a lakosságra hárultak — 1989-ben kisebb részben a lakosság­nak és a költségvetésnek, nagyobb részt a vállalatoknak kell viselniük. Ezt közvetítené a most már 55 százalékosra tervezett vállalkozási nyereségadó, s az egyéb befizetési kötelezettségek. Moravcsik Ferencné és Tóth Istvánná egyaránt elismerően szólt a magabiztos tervezésről, de kérdezték: vajon ho- yan kalkulálnak a spontán bekövet- ező történésekkel, illetőleg mivel ma­gyarázható ilyen tervejc mellett számos sikertelenség. Dr. Mátyus Gábor is azt hangsúlyoz­ta, hogy hallgatva a két előteijesztést, számára az ellentmondások szaporod­tak. Megítélése szerint a pénzügypoliti­ka teszi lehetetlenné vagy nehezíti meg a kibontakozást. Ez okozza, hogy az agrárágazat is válságban van. A rende­zés módja: vagy figyelembe venni az ágazat sajátosságait vagy egy árrende­zéssel egyenlő helyzetbe hozni a mező- gazdaságot is a többi ágazattal. A meggyőző érvek ellenére sok a ké­telye Madár Istvánnak is. Különösen azok után, hogy a napokban választó- kerületében a termelők felkeresték: ve­szélyben egész évi munkájuk eredmé­nye, 130 vagonnyi zellert takarítottak be, de azt a szerződések ellenére sem veszik át tőlük. Tóth István a látható és a nem látható pazarlás csökkentését kérte nyomátékkal, mért ez javítaná a politikai hangulatot és gazdasági előnyt is jelentene. A meghívottként jelen lévő dr. Szabó Miklós, a megyei partbizottság első tit­kára bírálta a kusza dotációs rendszert, ami miatt valójában nem tudjuk pon­tosan, hogy mit mennyiért termelünk, vásárolunk, mi a gazdaságos és mi nem. Az sem tiszta, hogy mibe kerül­nek nekünk a szűkén értelmezett lobbi­érdekek (az egymillió hektoliter import bor, vagy hogy szervesen egybe nem kapcsolódó gyárak, vállalatok tarta­nak el „vízfejeket”, s nem képesek ön­állósulni), de biztosan fogyasztják a nemzeti jövedelmet, s ez súlyos hiba. Kovács Imre szerint a szerkezetvál­tás társadalmi, gazdasági feszültségeit nem mertük vállalni a gyakorlatban, ez okozta a további botladozást. Szerda­helyi Péter is a következetlenséget em­legette: az elfogádott határozat után a végrehajtás során teret kapott a külön- alku. A vállalkozási nyereségadóról szóló ismertetésben a. legfontosabb infomá- ció az volt: az adó tervezett mértéke immár 55 százalék. Joggal tették fel a kérdést többen is: Ezt nem lehetett elő­re látni? S mi lett volna, ha a parlament októberben elfogadja az 50 százalékot? Végezetül a képviselőcsoport tudomá­sul vette a politikai intézményi rendszer korszerűsítésével kapcsolatos tájékoz­tatót. V. T. ' / §

Next

/
Oldalképek
Tartalom