Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
! IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Éjszaka többfelé keletkezik köd, amely néhol egész nap megmarad. Többnyire gyönge vagy mérsékelt lesz a délkeleti szél. Hideg idő várható. Napközben 1-6 fokig emelkedik a hőmérséklet. ÁZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliii. évf. 269. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 11., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PROGRAM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE Álekszandr Jakovlev budapesti megbeszélései Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a KB székházában fogadta Álekszandr Jakovlevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón az MSZMP főtitkára szólt a pártértekezlet óta eltelt időszakról. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása, á hosszú távú kibontakozás feltételeinek megteremtése további politikai erőfeszítéseket, a társadalom áldozatvállalását, a párt határozott és következetes cselekvését követeli meg. Megkülönböztetett jelentősége van a nemzeti sajátosságoknak leginkább megfelelő megoldások alkalmazásának, a társadalom belső tartalékai hatékony felhasználásának. Az MSZMP internacionalista elkötelezettsége mellett ez a mai magyar politika legfontosabb eleme. Álekszandr Jakovlev — az SZKP vezetése megbízásából — a szovjet párt támogatásáról biztosította a magyar kommunistákat, sok sikert kívánt a pártértekezlet határozatainak megvalósításához. Elmondta, hogy az SZKP fő feladatának a XIX. konferencia határozatainak végrehajtását, a politikai és gazdasági reform következetes megvalósítását tekinti. A megbeszélésen a felek kiemelték, hogy szükségesnek tartják a magyar —szovjet együttműködés korszerűsítését, a két ország kapcsolatainak értékes hagyományaihoz méltatlan rárakódá- sok megszüntetését. A két párt kölcsönös szándéka a magyar—szovjet politikai, kulturális, tudományos kapcsolatok fejlesztése, az emberek közötti érintkezések bővítése, a gazdasági együttműködés, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok hatékony, korszerű fejlesztése. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió párt- és állami szervei nyújtanak a kárpátaljai magyarság nemzeti arculatának megőrzéséhez, kulturális fejlődéséhez, a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok ápolásához. Kiemelte, hogy ez a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eleme, egyúttal nemzetközi jelentőségű tényező. A találkozón kölcsönösen hangsúlyozták a szocializmus építésében szerzett közös és nemzeti tapasztalatok tanulmányozásának és érdemi hasznosításának fontosságát. A két párt együtt- (Folytatás a 2. oldalon) A kormány az Országgyűlés élé terjeszti |az egyesülési és gyülekezési törvény- javaslatot Ülést tartott a Minisztertanács Csütörtökön ülést tartott a Mi- ''nisztertanács. A kormány jóváha- . gyólag tudomásul vette Grosz Ká■ rolyjelentésétaz Iráni Iszlám Köztáí- • saságban tett hivatalos látogatásáról Á kormány megtárgyalta a gyüle• kezési és egyesülési jogiról szóló tör- | vényjavaslatokat, és úgy határozott, J hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. * - A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgá■ lat lehetőségeinek kibővítéséről ffe A kormány jelentést hallgatott , meg az Országos Műszaki Fejlesztési : Bizottság tevékenységétől, továbbá az új Nemzeti Színház építésének ' helyzetéről és a teendőkről Mi kor- | mány szó vivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük) MEGKEZDŐDÖTT A CAIRNS-I CSOPORT MINISZTERI ÉRTEKEZLETE Áz agrárkereskedelem visszásságainak felszámolásáért Grósz Károly megnyitója Megkezdődött csütörtökön Budapesten az agrárexportban érdekelt 14 ország, a Caims-i Csoport 4. miniszteri értekezlete. A tanácskozás első napján Beck Tamás kereskedelmi miniszter elnökölt. A résztvevőket Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke köszöntötte. Rámutatott, hogy ä budapesti értekezlet fontos, időszerű témák megvitatására vállalkozott. A nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása az egész világgazdaság fejlődésének lényeges kérdése. Ha e téren sikerül eredményt elérni, akkor Caims-i Csoportban részt vevő országok nemzeti boldogulásának feltételei is kedvezőbbé válnak. A világon a mezőgazdasági termelés jelentős részét nem hatékony körülmények között, ifiagas állami támogatással végzik. A fejlett ipari országok együttesen több mint százmilliárd dollárral támogatják mezőgazdasági termelésüket és kereskedelmüket. Ennek következménye, hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önköltségüknél olcsóbban, nagyarányú exporttámogatással kerülnek a világpiacra, s így eltorzítják az értékarányos árakat. — Jelenleg számos állam küzd gazdasági problémákkal, s az eladósodás terhe országok sorát bénítja meg. Az országok többsége gazdasága korsze- rűsítéséhez, fellendítéséhez mezőgazda- sági exportjával is szeretne hozzájárulni, egyre nagyobb mértékben bekapcsolódva a világkereskedelembe. A protekcionizmus következtében ennek feltételei mind nehezebbé válnak. 'r- A Caims-i Csoport tagországaiban a mezőgazdasági export fontos ípjjP (Folytatás a 2. oldalon) Mit hozott a stabilizációs kormányprogram egy esztendeje? képviselőcsoport ülése Különböző elfoglaltságok miatt a húsz Bács-Kiskun megyei országgyűlési képviselő közül összesen tízen vettek részt a tegnap Kecskeméten megtartott csoportülésen. A résztvevőket és a meghívott vendégeket az elnöklő dr. Bak István köszöntötte. Az első napirendi pont keretében Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezetője ismertette á Politikai Bizottság által előzetesen megtárgyalt javaslatot a miniszterelnök személyére vonatkozóan. A konzultáció során az eddigi lehetséges jelöltek jjjt Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára és Pozsgay Imre államminiszter — mellett, akárcsak a budapesti képviselőcsoport tegnapi ülésén, amint arról a rádió is beszámolt, újabb személyek neve is felvetődött: Nyers Rezsőé és Tatai Ilonáé. Volt, aki a jelenlegi megoldás fenntartását indítványozta — maradjon Grósz Károly mindkét tisztségében —, míg többen olyan elképzelést támogatnak, hogy a parlament elé is legalább két javaslat kerüljön, s ezekből lehessen választani. Ezt követően Borsódy Miklós, mint egy e célra alakult megyei munkabizottság vezetője, foglalta össze a stabilizációs és kibontakozási program Bács-Kiskun megyei megvalósulásának eddigi tapasztalatait. (Ezt részletesen ismertettük lapunkban a megyei pártbizottság üléséről készült tudósításunkban.) Főbb megállapításai a következők: a megvizsgált vállalatok -3 elkészítve saját programjukat — offenzív termelési és piacpolitikát tűztek la célul, amelyhez azonban a feltételek nem alakultak kedvezően. így a megvalósítás lassúbb ütemű a tervezettnél, a korábbinál sokszorta több energia szükséges nemcsak a termelés növeléséhez, hanem a szintentartáshoz is. Főként a hitelpolitika okoz gondot a megyében, s különösen a mezőgazdaságban. Jellemző szám: a tavalyi 7,6 milliárd forinttal szemben, idén várhatóan 2,6 milliárd forintot használhatnak fel a gazdálkodók hitelként. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a kormány jelentéséhez fűzött magyarázatot, és a jövő évi gazdasági elképzelésekről szólt. Annak indoklásaként, hogy miért lesz a következő két esztendő is igen nehéz, elmondta: egyik ok az eladósodottság, amelynek nettó értéke 10 milliárd dollárra tehető, de a bizonytalan kintlévőségeink miatt még ennél is több. A másik ok: a KGST-kapcsolatokban 1980 óta stagnálás mutatkozik, importnövekedésre nincs lehetőségünk, ráadásul az itteni termékstruktúránk „puha” a nem rubelelszámolású piacon. Harmadikként a társadalmi feszültségeket említette: (Folytatás a 2. oldalon) SZAKSZERVEZETI TANÁCSKOZÁS A KORSZERŰSÍTÉSRŐL IS Utoléri a Magyar Posta Európát? A lakosság körében kecskeméti főpostaként ismert épület emeleti tanácstermében azt mondta tegnap délelőtt Keresztes Mihály, a Szegedi Postaigazgatóság területi szakszervezeti bizottságának a titkára: viszonylag kevesen vagyunk, de számarányunknál többet tehetünk a jobb lakossági közérzetért Odafigyelnek munkánkra. Bólogattak a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa Elnökségének tagjai, az SZMT és a Postások Szakszervezete Központi Vezetősége Titkársága együttes ülésére meghívottak, hiszen ki ne tudná, hogy már gyerekkorunkban, környezetünkkel barátkozva a postás bácsi volt a külvilág legelső hírnökeinek egyike. Sok minden megváltozott az utóbbi évtizedekben, levélszekrényes korunkban. Bajuszos férfiak helyett mind több lány, asszony dolgozik a megújuló intézménynél amely maga is vállalattá alakult. Nő szakszervezetük főtitkára (Gricsemé Heszky Enikő), egyik titkára (Péntek Petronella). . Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatója friss adatokkal elgondolkodtató összefüggések felvillantásával egészítette ki a megye hírközléséről, a tervezett beruházásokról, a megyében dolgozó postások élet- és munkakörülményeiről készített jelentést. Aligha minősíthető panasznak az a megállapításuk, amely szerint csak az átlagosnál több munkával teljesíthetik a megye nagysága, településszerkezete miatt feladataikat. Több élőmunka, több eszköz kell a 121 postahivatalnál, 11 fiókpostánál adódó tennivalók ellátásához. Nincs könnyű helyzetben az ezekben dolgozó 1978postás, a távközlési üzem 464 alkalmazottja. Rossz a gépesítettség), az automatizáltság arány, messze az igények, a nemzetközi szint alatti a távbeszélő-szolgáltatás, elsősorban a szükségesnél jóval kevesebb készülék miatt. A tanácskozáson mégis kevesebb panasz, kiutat nem látó kritika hangzott el, mint ahogy ezt mostanában megszoktuk. A posta Ugyanis — tétován, mellékvágányokra tévedve olykor, de —| megkezdte a felzárkózást. Ezt ismerte föl Bács-Kiskun megye és számos településének tanácsa, amikor szövetséget kötött a küldemény- és a hírto- vábbító szervezettel. Csak a távbeszélő-hálózat fejlesztésére egymillíárd forintot fordítanak a közösen elfogadott terv szerint. Ebből helyi erőforrásokból csaknem 250 millió Ft-ot teremtettek elő. Ma már ~ mint Bazsó Péter, a megyei pártbizottság munkatársa megegyezte — minden második Bács-Kisktm megyei település távhívással elérhető. Remélhető, hogy Kalocsa még modernebb, elektronikus központot kap. Ahol lehetett, tartós megoldásra törekedtek, de olyan helyeken, ahol még nincsenek meg az automatizálás műszaki feltételei, CB-központok telepítésével, éjjel-nappali szolgálat bevezetésével elfogadható állapotot alakítottak ki. Jó példaként Dunaszentbe- nedekre. Hajósra, Miskére, Bácsalmásra, Hartára, Dunapatajra hivatkoztak. Jelenleg 11 településen szervezik á részben önerős hálózatfejlesztést. Ebben az ötéves tervben végül is 17 ezer új állomással bővülhet a hálózat, jóval több, mint felerészben lakossági, tanácsi segítséggel Még kimondva is sok: 22 millió levelet, 300 ezernél több csomagot vesznek fel, 50 milliárd forintot továbbítanak évente a postaforgalmi szolgálat dolgozói. Próbálkoznak új módszerekkel: kedvezően fogadta a lakosság a Forte filmek árusításúi kidolgozásra való átvételét. Kecskeméten, az 1. számú postahivatalban van már egy számítógépes felvételi hely. Nincs helyünk a jóval több mint 3 órás tanácskozás minden mozzanatának ismertetésére. (Alkalomadtán visszatérünk néhány közérdekű megállapításra, kezdeményezésre.) Ha valaki netán úgy vélné, idáig cikkemet olvasva, hogy szakmai.érte- kezletről tudósítok, gondoljon arra: bármennyire hihetetlennek tűnik, még ma is többen bosszankodnak a folyamatos, jóízű, ésszerű munkát akadályozó felelőtlenségek, a munkavégzés rossz feltételei, mint a reálértékben csökkenő kereset miatt. Dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára is elmondta a kalocsai postán tapasztaltakat. Az ott szűkösködöket aligha, vigasztalja, hogy Szabadszálláson, Jászszentlászlón és még 7 településen új hivatal épült vagy vár átadásra. A megyeszékhely vasúti postáján is áldatlan (folytatás a 2. oldalon) A mezőgazdaság jelene és jövője Szabó István előadása a MUOSZ-ban Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke csütörtökön a MU- OSZ-ban előadást tartott újságíróknak a mezőgazdasag helyzetéről, szerepéről és fejlődése várható irányairól. Elmondta: az idei esztendő a magyar mezőgazdaság története egyik legsikeresebb éve, ám több alkalommal is értékesítési gondok adódtak. Kiütköztek azok a fogyatékosságok is, amelyek a termelők nem megfelelő érdekeltségével vannak összefüggésben. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy jövőre az agrárágazatnak mintegy 2-3 milliárd forintot ki kell gazdálkodnia, a mérséklődő dotáció és más elvonások miatt ugyanis a termelők növekvő költségeit a megemelt felvásárlási árak, az árrendszer változásai és a meg mindig megmaradó állami támogatás csak részben tudja ellensúlyozni. Mindez nagy tehertételt jelent a mezőgazdaság számára; annál is inkább, mert az üzemi jövedelmeknek mintegy kétharmadát az állam elvonja, s ilyen körülmények-között a termelők pozíciójában javulásra nem lehet számítani. Gondot jelent az is, hogy mivel a gazdálkodók eléggé széles köre fizetésképtelen, az elvonások mindenekelőtt azokat a nagyüzemeket sújtják, amelyek jövedelmezően gazdálkodnak, ennélfogva képesek a központi befizetésekre. Szerinte a vállalkozáshoz, amennyiben ez valóban reális alapokon nyugszik, a mezőgazdasági árakon feltétlenül változtatni kell. Ezek ugyanis sok esetben még mindig nem tükrözik a tényleges ráfordításokat és elszakitják az agrártermelőket a piactól. Amennyiben az árakban nem sikerül megteremteni a kellő érdekeltséget, úgy a vállalkozások kiszélesedése sem várható, ennélfogva a legfontosabb időszerű feladatnak ezt ítélte meg Szabó István. A továbbiakban is szükség van az ágazat dinamikájának fenntartására, egyebek között azért, mert az adósságállomány törlesztése az élelmiszertermékek konvertibilis piacokon történő értékesítése nélkül jelenleg nehezen elképzelhető. A mezőgazdasági termelőknek világosan látniok kell: szükség van az árujukra, de arra is, hogy anyagi érdekeltségük rendeződjön. E tekintetben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa igyekszik javítani érdekképviseleti tevékenységén. Az eddiginél határozottabban törekednek a termelői erdekek érvényesítésére oly módon, hogy ennek a munkának kamarai jelleget adnak. Fölkarolják az alulról jövő kezdeményezéseket, köztük az ágazati szakcsoportok létrehozását. Lord Henry Plumb, az Európa Parlament elnöke — aki szerdán este érkezett Magyarországra —- csütörtökön magas rangú politikusokkal tárgyalt Budapesten. A 12 közös piaci ország választott képviselőiből álló testület vezetője most első ízben látogatott hazánkba. Az Országházban Lord Plumbot fogadta vendéglátója, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Az eszmecserén főként a magyar országgyűlés és az Európa Parlament közötti kapcsolatokról esett szó. Ezt megelőzően Stadinger István rövid tájékoztatást adott a brit politikusnak a Magyarország előtt álló legfontosabb politikai es gazdasági tennivalókról, s említést tett a magyar törvényhozó testület szerepéről, feladatairól. • Lord Plumb — aki egyébként tavaly január óta tölti be az Európa Parlament elnöki tisztét hangsúlyozta: mostáni látogatása az első hivatalos kapcsolatfelvétel parlamentje és a magyar országgyűlés között. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés a jövőben mind szélesebb körűvé válik. Nyers Rezső, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke ugyancsak az Országházban találkozott Lord Plumbbal. A megbeszélést követően Nyers Rezső rövid nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Mint mondotta, a találkozón véleményt cseréltek hazánk és az integrálódó Közös Piac közötti gazdasági kapcsolatokról. Áttekintették Nyugat-Európa, valamint Középkelet-Európa jövőbeni fejlődésének kulcskérdéseit. Lord Plumb véleménye szerint az egységesülő Nyugat-Európátol „nem kell félnie” a világ más térségeinek, s így Kelet-Európának sem. Ugyanakkor — vélte Nyers Rezső — ez nehézségeket is jelenthet a kelet- és nyugat-európai országok kapcsolódásában, mindkét oldalon, hiszen más-más gazdasági mechanizmusok, pénzügyi rendszerek, szabványok érvényesülnek. g- Szó esett a jelenleg még nem egységes nyugat-európai pénzügyi, valutáris rendszerről is, annak várható jövőjéről. Lord Plumb utalt arra, hogy vannak ellenzői is az egységes rendszer megteremtésének. Ő maga azt vallja, előbb-utóbb szükséges egy közös központi bank megvalósítása. A találkozón a vendég bepillantást engedett az.Európai Közösség belső problémáiba, s ez tanulságos lehet számunkra, hiszen Kelet-Európábán egyelőre nem jellemző a „belügyek” ilyen kezelése — mondotta Nyers Rezső. A Európa Parlament elnöke hazánkban
