Petőfi Népe, 1988. november (43. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
\ AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ÄpttM . .. XLIII. évf. 265. szám 1988. NOVEMBER 5. SZOMBAT .VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!, Ára: 2,20 Ft GRÓSZ KÁROLY ÉS FRANZ VRANITZKY SAJTÓTÁJÉKOZTA TÓJA Példamutató, fejlődő kapcsolatok Grósz Károly ausztriai látogatásának második napja azzal a sajtóértekezlettel kezdődött, amelyet a pártfőtitkár-miniszterelnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancellárral együtt pénteken kora délelőtt tartott Bécsben, a kancellári hivatal épületében. A tájékoztatón a hazai és. külföldi sajtó több mint ötven tudósítója vett részt. Bevezetőül mindkét vezető rövid mel mondhatom, hogy a tárgyaláso- nyilatkozatot tett. kon az összes felvetődött kérdésben Franz Vrapitzky megállapította, egyetértettünk. Nagyra értékeljük azt a hogy a magyar—osztrák kapcsolatok találkozót, amelyet csütörtökön a Gaztöbb évtizede kedvezően alakulnak és dasági Kamara székházában rendez- ez hozzájárult a mai kedvező európai tek, ahol az osztrák gazdasági, pénz- politikai .légkörhöz i?. ügyi, kereskedelmi élet vezetői, gyakorAz osztrák kormányfő ezután arról ló szakemberek, menedzserek, üzletbeszélt, hogy Ausztriában nagy figye- , emberek mondták el véleményüket, ta- lemmeLés rokonszenvvel figyelik a ma- pasztalataikat, amelyeket felhasznál- gyarországi - reform-erőfeszítéseket. hatunk a kapcsolatok továbbfejleszté- Mínt mondotta, az európai politikai séhez. mozgásokat most Nyugat-Európában Grósz Károly a kétoldalú kapcsolaelsősorban az integrációs törekvések, a tokát a kelet—nyugati párbeszéd szemkontinens keléti részén pedig a.szocia- pontjából is példamutatónak értékelte, lista országok reformváltqzásai-jellem-. A politikai kontaktusok fejlődéséről zik, bár ez utóbbiak országonként élté- szólva elégedettségét fejezte ki, ugyanra formában és ütemben mennek vég- . akkor nem volt ilyen kedvező a vélemé- be. Véleménye szerint á magyar—oszt- nyé a gazdasági kapcsolatok alakulásárák kapcsolatok különlegesen magas ról. Hangsúlyozta: politikai értékűnek, színvonala a különleges közép-európai jelentőségűnek tartjuk a több milliós helyzetből adódik, és ennek lehetősége- - turizmus továbbfejlesztését. Grósz Ká- it a jövőben is ki kell használni. A gaz- roly különösen fontosnak Ítélte a ha- • dasági együttműködésben az a cél, tártnenti körzetekben tevékenykedő hogy ez ne . korlátozódjék'csupán az vállalatok, vállalkozók együttműködé- árucserére, hanem minél inkább bővül- sét. Franz Vranitzkyvel egyetértettek jön ki olyan "korszerű formákkal, mint abban, hogy az eddiginél is nagyobb a vegyesvállalatok létrehozása, a közös figyelmet kell fordítani a környezet vé- beruházás és kutatás. delmére és a természeti értékek kiaknáVranitzky kifért a magyar vezetővel zására, fejlesztésére. Ezzel kapcsolatfolytatott tárgyalásainak főbb témáira ban fontosnak tartják a Fertő-tó és is. Közölte: biztosították egymást környéke értékeinek megmentését, mindkét országnak a Bécs—Budapest jobb turisztikai hasznosítását, világkiállítás, közös megrendezésére A miniszterelnök tájékoztatta oszt- irányuló szilárd szándékáról és együtt- rák kollégáját arról, hogy á bős—nagyműködési készségéről. Az osztrák kor- marosi vízlépcső magyar építése folytainányfő a nagymarosi vízlépcső épité- tódik, s ebben hazánk, számit arra, sét illetően leszögezte, hogy áz ebben hogy a szerződésben foglalt osztrák felváló osztrák közreműködés szerződé- adatoknak is eleget tesznek part- seken alapul, e szerződések változatta- nereink. núl érvényesek és az osztrák félnek Grósz Károly beszámolt arról, hogy semmi oka sincs a közreműködés Magyarországon dinamikusan folyta- „megfontolására" vagy módosítására. tódik a reform megvalósítása. Kiemel- Ugyanakkor kész részt venni a te: építünk, számítunk azokra a tapasz- Magyarországon elhatározott kiegészí- tálatokra, amelyeket Ausztria szerzett tő környezetvédelmi beruházások meg- az ország gazdaságának megszervezé- valósitásában. A tárgyalásokon szó sében, működtetésében. .volt a magyar határ menti osztrák terű- A Magyar Postát — ezen belül a letek természetvédelmi és idegenforgal- telefonszolgáltatási rendszert — vegyes mi fejlesztéséről is, és Grósz Károly kő- tulajdonú vállalattá alakítjuk át. zölte, hogy Magyarország ebben is szí- Külpolitikai kérdésekről szólva vesen együttműködik Ausztriával. Grósz Károly hangsúlyozta: nagyra ér- Az osztrák kancellár végül közölte, tékeljük Ausztriának a béke és bizton- hogy tájékoztatta tárgyalópartnerét: ság egyetemes ügyéért folytatott fára- Ausztria szorosabbra akarja fűzni kap- dozását. Tisztelettel szólt a miniszterel- csolatait a Közös Piaccal, de csakis an- nők azokról az erőfeszítésekről is, ame- nak a követelménynek feltétlen teljesí- lyek a bécsi utótalálkozón nyilvánultak tésével, hogy Ausztria fenntartja örö- meg az osztrák kormány részéről. HoZ- kös semlegességét. zátette: a magyar és az osztrák küldöttGrósz Károly bevezető nyilatkoza- ség együttműködése a tárgyalások so- tában értékesnek, előremutatónak és rán példás volt. őszintének nevezte Franz Vranitzkyvel A magyar külpolitikával kapcsolatfolytatott tárgyalásait. Elmondta, ban kiemelte, hogy a korábbinál is érhogy eszmecserét folytattak a kétolda- demibb együttműködésre törekszünk a lú kapcsolatokról, a nemzetközi hely- Szovjetunióval és a többi szocialista zet időszerű kérdéseiről és országaik országgal. Nemzeti érdekeinknek meg- életéröl. Hangot adott véleményének, felelő kapcsolatépítés a cél a világ azon hogy a kancellár tavaly szeptemberi régióival, amelyekkel eddig nem voltak budapesti látogatása óta még jobban kontaktusaink. Még intenzivebb megismerték egymást, s még haszno- együttműködésre törekszünk a fejlett sabbá vált a két ország közötti együtt- tőkés országokkal és folytatjuk a kap- működés is. csölatépítést az integrációs szervezetek— Nagyra értékeljük azt az érdeklő- kel, itt is keresve az új formákat, dést, amely a hazánkban zajló változá- Grósz Károly és Franz Vranitzky sok iránt megnyilvánul Ausztriában, ezután kérdésekre válaszolt. Munkatársaink tárgyalásain jelentős A Magyar Rádió arról érdeklődött, megállapodások előkészítéséről is szó hogy Ausztria közeledése az EGK-hoz volt, körvonalazódik egy újabb hosszú milyen hatással lesz az osztrák—matávú együttműködés köncepcicya — hangsúlyozta Grósz Károly. — őröm- (Folytatás a 2. oldalon) Támogatáscsökkentési programot terjeszt az Országgyű elé a Miniszter- tanács A Minisztertanács tegnapi ülésén támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy , határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írásos tájékoztatást ad a novemberi ülés- * szakon. Úgy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási és az állami szanálási eljárásról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jogszabály korszerűsítését. A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció korszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag . tudomásai vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vett magyar küldöttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szereplésért. A kormány szóbeli tájékoztatást hallgatott mega mozgás- sérültek rehabilitációjáról. Á nemzetközileg elismert gyógyító munka támogatására a Pető Alapítvány bővítését kezdeményezte. • A Minisztertanács végül felmentésekről és kinevezésekről határozott. (Szóvivői tájékoz- I tató a 2. oldalon.) ■ NOVEMBER 7. TISZTELETÉRE Új létesítményeket avattak Tegnap a megyében több helyen avattak új létesítményt november 7-e tiszteletére. Átadták a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium impozáns új épületét, mely négy tantermet, nyelvi szaktantermet és szertárat, jól felszerelt biológiai előadótermet és laboratóriumot foglal magába. Az oktatási létesítmény kivitelezője a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat. Csátalján tornacsarnokot vettek birtokukba az általános iskolások, Csólyospáloson pedig új útszakasz készült el. (Pásztor Zoltán és 0 A FÉLEGYHÁZI GIMNÁZIUM ÚJ ÉPÜLETE. Tóth Sándor felvételei.) 0 A CSÖLYOSPÁLOSI ÚJ ÚTSZAKASZ. 0 TORNACSARNOK CSÁTAUÁN. Irta: Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője A nagy október felejthetetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újragondoljuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait, az eredményeket és a,hibákat is. Elmélkedünk, s egyben a jövőbe tekintünk. Kutatjuk, mi az, amit még nem tártunk fel vagy nem mondtunk el múltunk é szakaszáról —talán azért, mert magunk sem értettük minden összetevőjét. Döbbenten látjuk: annyi lényeges vonásról még alig beszéltünk, s az igazságok is részben cáfolhatatlanok. A politika persze sok tekintetben ma sem más, mint eddig: hajlamos arra, hogy a múlthoz önigazolásért forduljon. Csakhogy e több mint hét évtized tükre ma egyre kényszerítőbb erővel vonzza tekintetünket, s belenézve nemcsak a múltunk néha alaktalan vonásai tűnnek szemünkbe, hanem az is, hogy hol torzított eddig ez a tükör. De éppen ezek a felismerések adhatnak esélyt a továbblépésre. Múltunkhoz való viszonyunk ma nem lehet önigazolás kérdése: előrehaladásunk, jövőnk múlik rajta. Ha nem látjuk tisztán-értékeinket, amelyekre építhetünk, s mulasztásainkat, amelyeket pótolnunk kell, újra látszaterővé torzulhat a gyengeség, vakhitté az öntudat, ellehetetlenül a mozdító erő. Október legfontosabb tanulságainak elemzését a szocializmus mai helyzetéből kiindulva kell elvégezni. Szembe kell néznünk létünk alapkérdéseivel: hol tartunk ma, hét évtized után? Milyen az a társadalom, amelyetszocializ- musnak hívunk? Nevezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e 'megújulni, van-e biztosíték a továbblépésre s milyen erő viheti előre? Hogyan lehetünk ma méltóak október eszméihez, miképpen valósíthatjuk meg a máig beváltatlan ígéreteket? Ezek nem csupán és nem is elsősorban a kétkedés, sokkal inkább az útkeresés kérdései. Mi kényszerít bennünket arra, hogy feltegyük őket s szembenézzünk velük? Mindenekelőtt világrendszerünk állapota, mély gazdasági, politikai és erkölcsi válságtünetei. Teljesítményünk stagnál vagy csökken, erőforrásaink beszűkültek, tartalékaink lényegében kimerültek. Adósságaink és kamatter- heink nyomasztóak. A gazdaság működésében egyre több a bénító zavar. A helyzet paradoxona, hogy azokban az országokban is rosszabbodtak a körülmények, ahol már felismerték az átalakítás szükségességét és megkezdték a szocializmus reformját. Jugoszláviában harminc, Magyarországon húsz, Kínában tíz, a Szovjetunióban pedig három évvel ezelőtt megindult a folyamat, amely azonban nem csökkentette a feszültségeket. Sőt újak, más természetűek keletkeztek. Hiába nehéz a helyzet, a megújulás még nem vált a szocializmus fejlődésének egyetlen meghatározó irányává: túl sok a visszahúzó erő. Pedig a legfontosabb közösségi érdek ma annak 6 felismerése, hogy a világ kihívására csak együtt adhatunk megfelelő választ-. Helyzetünk sokszorosan jobb, mint 1917-ben Szovjet-Oroszországé volt, amely közvetlenül megszületése után egyedül volt kénytelen szembenézni a létét■ is fenyegető ellenséges környezettel. Ma senki sem tör az életünkre, mégis szorít bennünket az idő. Szülte az utolsó órában vagyunk. Ha a teljesítőképessége határaihoz érkezett társadalmunk fejlődési kereteit nem sikerül tágítanunk, akkor a világtól való lemaradásunk, értékcsökkenésünk elkerülhetetlen. Nem a szándék, hanem az eredmény híján találtattunk könnyűnek. Újból meg kefl határoznunk a szocializmushoz vezető utat, az átmeneti időszak legfontosabb jellemzőit. Bátran élhetünk Lenin és október sokáig figyelmen kívül hagyott tanításaival és gyakorlatával. A fő mozgatóerő e folyamatban továbbra is a párt, amely‘■azonban egyedül a nyíltság, és a demokrácia körülményei között képes úgy működni, hogy eleget tegyen e feladatának. Látnunk kell, hogy a szocializmusra való történelmi áttérés nem csupán elhatározás és néhány rövid évtized kérdése. Csak évszázadokban gondolkodhatunk. Ismét talpára kell áüifanunk a társadalmi formációváltás marxi elméletét. Világossá vált — éppen a magyar tapasztalatok alapján —f,\ hogy a gazdasági reformokat politikai reformokkal kell összekapcsolni, s ezek célja csakis az állampolgári önszerveződésre építő szocialista jogállam lehet, jól kiépült, az alkotmány szerint működő demokratikus intézményrendszerrel. Az átmenet időszakának árutermelő gazdasága olyan piacgazdaság, ahol nem akkor jut érvényre a piac szabályozó szerepe, amikor a központi irányítás hatástalan, hanem megfordítva: az állam csak akkor avatkozik be a gazdaságba, amikor a piac erői nem bizonyulnak elégségesnek. Teljes minőségi megújulásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsákutcába torkolló kényszerpálya senki számára sem eleve elrendeltetett. Csöppet sem erőszakolt az évforduló adta párhuzam: miként az oroszországi események 1917-ben történelmi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunió- beli fejlődés kezdete is az a szocializmus egésze számára. Az átalakítás forradalma október forradalmának folytatása. Ezért szeretnénk, ha a peresztrojka politikája minél előbb visszafordithatatldnná válna, s ezért is támogatjuk az átépítés erőit. Sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek, nemzeteinek: előrehaladásuk a mi érdekeinket is szolgálja. Biztos, tágas háttér számunkra a Szovjetunió új külpolitikája, amely — összhangban az 1917-es békedekrétum szövegével 9 összemberi szempontokra épít, az értelemre irányul, s nyitottságával, kezdeményezéseivel, tevékenységével mindinkább eloszlatja az indokolatlan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett, hamis ellenségképeket. E politika a nukleáris korszak végzetes veszélyei által megkövetelt nagyhatalmi felelősség megnyilvánulása, amely az eddigi mindenoldalú szembenállásból a kiutat a világméretű, tartós együttműködés kialakításában látja. E kooperatív világrend csakis a kölcsönös előnyök alapján, ideológiamentes államközi viszonyok mellett jöhet létre. Az enyhültebb környezet Magyarországnak is jóval nagyobb nemzetközi lehetőségeket biztosit: a szovjetunióbeli átalakítás folytatódása nekünk ezért is alapvető nemzeti érdekünk. A nagy október évfordulóján van honnan bizakodást merítenünk. Bár a kihívások, teendöóik sok tekintetben bonyolultabbak a korábbiaknál, tapasztalataink is gazdagabbak és van érőnk a kibontakozáshoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell járnunk. RS9
