Petőfi Népe, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÜLÉSEZIK A VSZ KATONAI TANÁCSA XLIII. évf. 237. szám Áf3! 1,80 Ft ( 1988. október 4., kedd Meghalt Franz Josef Strauss REGENSBURG Meghalt Franz Josef Strauss, az NSZK-beli Bajorország tartományi miniszterelnöke, a CSU elnöke. Az NSZK történetének egyik legismer­tebb, legbefolyásosabb politikusát 73 éves korában érte a halai. (A politikus pályafutását a 2. oldalon méltatjuk). Sikeresen landolt a Discovery Szerencsésen visszatért a Földre a Discovery. Az amerikai űrrepülőgép tegnap magyar idő szerint 17 óra 38 perckor landolt a kaliforniai Edwards légitámaszpont közelében. A Discove­ry személyzete négy napot töltött az űrben. Az űrhajósokat Bush alelnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje fogad­ta a légibázison. Grósz Karoly fogadta a Világbank első elnökhelyettesét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben fo­gadta Moeen Ahmad Qureshit, a Világbank első elnökhelyettesét. A szívélyes légkörű megbeszélésén részt vett Pulai Miklós miniszterhe­lyettes, a Világbank magyarországi kormányzója. (MTI) 0 Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke október 3-án a Parlamentben fogadta Moeen Ahmad Qureshit, a Világbank első elnökhelyettesét OKTÓBER 6-ÁTÓL 8-ÁIG Országos Közművelődési Filmfórum A hazai filmgyártásban a népsze­rű tudományos film, á dokumen­tum- és riportfilm a legutóbbi évek folyamán szinte egyenrangú part­nerévé vált a bizonyos vonatkozás­ban előjogokat élvező játékfilmnek. Hogy azonban ezek az alkotások hatni tudjanak, megtalálják az utat saját közönségükhöz, ahhoz fon­tos, hogy megfelelő mértékben is­mertek legyenek a közművelődés­ben dolgozó szakemberek előtt. Eb­ben is igyekszik segítséget nyújtani a VII. Országos Közművelődési Filmfórum, melynek október 6-ától 8-áig Kecskemét ad otthont. A többségükben az Otthon mozi­ban szervezett vetítések minden ko­rábbinál nyitottabbak lesznek az érdeklődők számára. A rendezvénysorozat első dél­utánján az Országos Egészségneve­lési Intézet, a MOVI Katonai Film­stúdiója és az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács rövidfilm- összeállitásaival találkozhatnak a nézők. A vetítéseket követően az alkotók, stúdióvezetők -í-Lakatos Iván, Fehéri Tamás — szívesen fo­gadják a látottakhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat, véle­ményeket. A második nap rendez­vényei a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán kezdődnek, a kortárs magyar képzőművészek kiállításá­nak megnyitójával. Ugyanitt talál­kozhatnak a látogatók a vetítőte­remben a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának filmprogram­jával is. A vetítést az alkotók rész­vételével kötetlen beszélgetés zárja. Este hét órától az Otthon mozi­ban A mi csodálatos tavunk című dokumentumfilmet láthatják a né­zők. A vetítést követően alkotó— közönség találkozón találkozhat­nak az érdeklődők Magyar József­fel, a produkció rendezőjével. Ugyanebben az időpontban a Stú­dió moziban lesz az ősbemutatója György István Szembesítés című dokumentumfilmjének. A rendez­vény utolsó napján cserélhetik ki tapasztalataikat a megyei filmtárak vezetői. A közművelődési filmek idei se­regszemléjének záróprogramjaként dr. Bokor László, a MOVI igazga­tója összegzi a rövidfilmek és néző­ik, alkotóik és forgalmazóik által felvetett, a további munka szem­pontjából is hasznosítható gondo­latokat. K. J. Postaavatás Miskén Újabb korszerű létesítménnyel bővült a Magyar Posta Bács-Kiskun me­gyei hálózata: tegnap délelőtt Miskén átadták a csaknem 3 millió forint költséggel épült új postaépületet. Az avatáson részt vettek a megye és Kalo­csa város vezető szerveinek képviselői, s a község lakói közül is sokan megjelentek az ünnepségen. Horváth Mihály, Miske tanácsel­nöke köszöntötte az egybegyűlte­ket, majd Mondik László, a megyei tanács közlekedési osztályvezetője adta át a létesítményt. Egyebek kö­zött a következőket mondotta: — Ismertek az ország postai gondjai, melyek Bács-Kiskunban fokozottan érződnek, Kalocsa és környéke pedig a legutolsó helyre szorult a szerény fejlesztési prog­ram megvalósítása során. Ezért kü­lönösen fontos a miskei beruházás. Kalocsán csak a nyolcadik ötéves tervben létesülhet automata tele­fonközpont, s erre számítva, a mis­kei postaépület már úgy készült, hogy könnyen alkalmassá lehessen tenni a crossbar rendszerre való csatlakozásra. Ez a fejlesztés része a hetedik ötéves terv 1,5 milliárdos Bács-Kiskun megyei postafejleszté­si programjának. A létesítményt átvevő Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese a pél­dás társadalmi összefogás jelentő­ségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a postaigazgatóság 2 millió forintot adott a községi postaház műszaki-technikai berendezésére, a többi költséget helyi erőből terem­tették elő, és segített a megyei ta­nács is. Az egyelőre még kézikap­csolású telefonközpontra összesen 240 előfizetőt kapcsolhatnak rá jö­vőre és azután, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden helyi tele­fonigényt ki tudnak majd elégiteni, természetesen megfelelő anyagi hozzájárulás ellenében. A miskei posta már most áttérhetett az éjjel­nappali telefonügyeletre, s közve­tetten a telefontulajdonosok cross­bar-hívását is ki tudják elégíteni, országon belül. Már ezzel jelentő­sen lerövidül az előfizetők hívása és a kapcsolás közötti idő. R. M. t Hadnagy Ildikó a korszerűsített telefonközpontban. (Straszer András felvétele) Cél a haderők és fegyverzetek alacsonyabb szintjének kialakítása A Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsa Budapesten tartja soron következő, 38. ülését. A tanácskozásra tegnap hazánkba érkezett a Bolgár Néphadsereg, a Csehszlovák Néphadsereg, a Lengyel Nép­hadsereg, az NDK Nemzeti Néphadsereg, a Román Szocia­lista Köztársaság Hadserege és a Szovjet Hadsereg küldött­sége. A delegációkat Mórocz Lajos vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtitkár, valamint Tóth Tibor altábor­nagy, az MN vezérkari főnökének első helyettese fogadta. A katonai küldöttségek röviddel megérkezésük után megko­szorúzták a Hősök terén a hazánk szabadságáért és függet­lenségéért elesett Magyar Hősök Emlékművét, valamint,a Szabadság téri Szoyjet Hősi Emlékművet. A Katonai Tanacs délután megkezdte munkáját. Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kormány és a Magyar Néphadsereg vezetése nevében köszöntötte a Ka­tonai Tanács ülésének résztvevőit, akik Viktor Knlikov- nak, a Szovjetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának elnökletével ültek össze. A miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a Ka­tonai Tanács olyan időben ülésezik, amikor a világpoliti­kában bonyolult folyamatok mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb kérdésben, a leszerelés témakörében a Var­sói Szerződés, azon belül is elsősorban a Szovjetunió ra­gadta magához a kezdeményezést. Ezt igazolják a szoyjet —amerikai csúcstalálkozók, a közepes és rövidebb ható- távolságú rakéták megsennnisítéséről kötött megállapo­dás, a hadászati támadőiegyverek Ötvenszázalékos csök­kentéséről folyó tárgyalások előrehaladása, valamint az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentését szolgáló tanácskozás előkészítésének eredménye. Minde­zek mellett azonban =— mutatott rá Kárpáti Ferenc—azt is világosan látni kell, hogy az enyhülési folyamat még nem vált visszafordíthatatlanná. Ezt igazolják, hogy a NATO vezető körei változatlanul folytatják korábban megindí­tott fejlesztési programjaikat, keresik annak lehetőségét, hogy a leszerelésre, megsemmisítésre kerülő közepes és rö­videbb hatótávolságú atomeszközök hiányát más, korsze­rű, hagyományos eszközökkel pótolják. Továbbra is tö­rekszenek a katonai erőfölény megszerzésére, hogy a tár­gyalásokon számukra kedvezőbb pozíciókba kerüljenek. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületé ez évben Varsó­ban megtartott ülésén ismételten állást foglalt az enyhülési politika folytatása mellett — hangsúlyozta beszédében a honvédelmi miniszter. Ennek értelmében erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mielőbb megkezdődjenek és konkrét eredményeket hozzanak az Európában található haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások, a köl­csönös biztonság szem előtt tartásával törekednünk kell az aszimmetriák megszüntetésére, a haderők és fegyverzetek alacsonyabb szintjének kialakítására. Szövetségünk kato­nai vezetésére mindezek szellemében új, nagy horderejű feladatok hárulnak — mondotta befejezésül Kárpáti Fe­renc. Védelmi doktrínánknak megfelelően kell alakíta­nunk hadseregeink szervezeti struktúráját, hogy azjobban megfeleljen a megnövekedett követelményeknek, ugyan­akkor egyszerűsödjék, s váljék hatékonyabbá. Mindeze­ket a testvéri hadseregeink közötti sokoldalú együttműkö­dés további erősítésével kell elősegíteni. A Katonai Tanács ülésén amelyen részt vesz Anatolij Gribkov hadseregtábomok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke — a tárgyalóküldöttségeket Radnu Mincsev altábornagy, a Bolgár Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese, Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Fritz Streletz vezérezredes, az NDK Nemzeti Néphadsereg főtörzsének főnöke, nemzet- védelmi miniszterhelyettes, Antoni Jasinski vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének első helyettese, Nicolae Eftímesctr altábornagy, a Román Szocialista Köztársaság Hadserege vezérkari főnökének első helyettese, Mihail Ivanovics Szorokin hadseregtábor­nok, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese, Karel Rusov vezérezredes, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi miniszterének első helyettese ve­zetik. A tanácskozás előreláthatóan szerdán fejezi be munká­ját. Fizetni tudjuk az esedékes tartozásokat Az MNB elnökének sajtótájékoztatója Sajtótájékoztatót tartott tegnap Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank idei tevékeny­ségétől és jövő évi feladatairól. Elmondotta: a népgazdaság külső megítélése szempontjából kulcskérdés a tervben előirányzott feladatok teljesí­tése. A jegybank folytatja szigorú pénz.- ügyi politikáját, a IV. negyedévben az MNB további 17 milliárd forinttal csökkenti a refinanszírozási hitelkere­tet, a kereskedelmi bankok hitelezési lehetőségét. A külső pénzügyi egyen­súly szempontjából fontos, hogy a fo­lyó fizetési mérleg hiánya a tervezetthez közel fog alakulni. Gondot jelent azon­ban, hogy a költségvetés hiánya a ter­vezett 10,4 milliárd forintot túllépi. A deficit azonban Bartha Ferenc sze­rint 15 milliárd forinton belül lesz. Az ország külső megítélésének az is lényeges szempontja, hogy mennyire halad előre a tervezett' liberalizálási program. Az MNB szükségesnek tartja a bér-, az ár-, és az importrendszer libe­ralizálását. Az MNB azzal számol, hogy jövőre némiképp tovább javul a folyó fizetési mérleg helyzete, qz idei 5—600 millió dolláros hiány 4—-500 millió dollárra csökken, bár a kormányprogram még úgy számolt, hogy jövőre a fizetési mér­leghiánynak 250 millió dollárra kell mérséklődnie. Ilyen mértékű egyen- súlyjavitásra a gazdaság—a liberalizá­lási program végrehajtása közepette — valószínűleg nem lesz képes. Ám arra nincs lehetőség, hogy az egyen­súly-javulás irányzata megváltozzon, jelentős egyensúlyromlás alakuljon ki. Bartha Ferenc hangsúlyozta, hogy a liberalizációval párhuzamosan is min­denképpen szükség van a külgazdasági egyensúly javítására; az eladósodás to­vábbi fokozatos lassítására. Ezért csak akkor kerülhet sor a vál­lalati gazdálkodás jelenlegi szigorú pénzügyi feltételeinek fokozatos enyhí­tésére, ha a kibontakozási program si­keres végrehajtása következtében je­lentkeznek az eredmények a gazdaság­ban. Az MNB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre mindenképpen szükséges az árszínvonal emelkedésé­nek ütemét csökkenteni. Az idén a ter­vezett 15 százalék helyett az infláció éves mértéke, eléri a 16—17 százalékot. Sikernek könyvelhető el, hogy a tervtől csak viszonylag kis mértékű az eltérés. Az infláció jövőre az importverseny erősítésével, a szigorú pénzmennyiség­szabályozással és a szigorúbb költség- vetési gazdálkodással csökkenthető. Így teremthetők meg a feltételek ah­hoz,' hogy éves szinten az inflációs ráta 12—15 százalék közé szoruljon. A gazdaságirányítás továbbfejleszté­sének, a reform-elképzelések megvaló­sításának nemzetközi feltételei kedve­zőek. Jövőre valószínűleg folytatódik a tőkés országokban kibontakozott kon­junktúra. A nemzetközi pénzpiacokon javult a magyar gazdaság megítélése az elmúlt egy év során. Nemzetközi támo­gatást élveznek azok a törekvések, amelyek Magyarországon a gazdaság­irányítás átalakítását, a piacgazdaság feltételeinek megteremtését célozzák. Kedvező számunkra az is, hogy a Valu­taalap legutóbbi közgyűlésén olyan döntés született, hogy aktívabb támo­gatást kell adni a fejlődő és közepesen fejlett országoknak az adósságproblé­ma alapvető okainak rendezésében. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a népgazdaság idei külföldi adós­ságszolgálatának finanszírozása már biztosított. A közelmúltban vett fel az MNB egy jelentősebb hitelt az NSZK- tól, tervezi 200 millió dolláros kölcsön felvételét Japánból, s tárgyalásokat folytat a Világbankkal a jelenlegi egy évre megkötött stand by-megállapodás hosszabb lejáratú szerződéssé átalakí­tásáról. Jövőre a törlesztési kötelezett­ségek csökkennek, így az MNB a jelen­legi ismeretek szerint biztonságos mó­don meg tudja oldani az adósságszol­gálat finanszírozását 1989-ben is. Ép­pen ezért Magyarország számára jelen­leg nem jelenthet alternatívát az adós­ságok átütemezése. Ugyancsak nem lenne szerencsés megoldás az úgyneve­zett adósságkonverzió, vagyis az, hogy tartozásaink fejében külföldi befekte­tők válnának magyar vállalatok résztu­lajdonosaivá. Ezek kényszermegoldások, amelyek jelentős veszteségeket okoznának. Ugyanakkor mindenképpen szükség van a külföldi működőtőke bevonásá­nak nagymértékű felgyorsítására. Erre a bank elképzelései szerint beruházási alapokat kellene létrehozni, amelyek ezt a folyamatot szervezettebbé és haté­konyabbá tehetnék. Az MNB elnöke szerint szükséges a monetáris irányítás továbbfejlesztése. Ehhez azonban elengedhetetlen egy jegybanki törvény megalkotása, amely pontosan meghatározza az MNB moz­gásterét, hatáskörét és felelősségét, s ugyanakkor biztosítja a kormánytól való nagyobb önállóságot. A hazai pénzügyi rendszerben több reformlé­pésre is sor kerül már jövőre. így elen­gedhetetlen a kereskedelmi bankok je­lenlegi megkötöttségeinek felszabadí­tása. Szükség van arra, hogy ezek a pénzintézetek bekapcsolódhassanak a lakossági hitelek folyósításába, a devi­zaműveletekbe. Ennek érdekében azonban meg kell változtatni a lakásfi­nanszírozás rendszerét. Az elképzelés szerint úgynevezett lakásalapot hoznak létre, amely átveszi a már korábban folyósított kedvezményes lakáshitelek finanszírozását. A pénzellátás biztosí­tására az alap kötvényeket bocsáthat (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom