Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

- ® PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 12. Irán igazságtevést kíván Irán továbbra,is ragaszkodik ahhoz, h :>gy Irakot. mint agresszort büntessék meg, és „súlyos következményeket” he­lyezett kilátásba, ha a világszervezet elmulasztja ezt az igazságszolgáltatást. Hasemi Rafszandzsani, az iráni fegy­veres erők főparancsnoka szerda este Teheránban tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: „világosan leszögeztük, hogy igazságtevést kívánunk, s azt, hogy a minden alapelvet felrúgó ag- resszor nyelje el büntetését”. „Azért fogadtuk el a tűzszünetet, mert reméljük, hogy a felelősség kérdé­sével foglalkozó bizottság komolyan veszi a dolgát” — mondotta Rafszan­dzsani, majd hozzáfűzte: „Bízunk ab­ban, az események nem azt fogják mu­tatni, hogy Iránt félrevezették a felelős­ség megállapításának kérdésében. Ha Irán úgy érzi, hogy félrevezették, ez súlyos következményekkel járhat az egész térségre” — mondotta a teheráni vezető. A BT 598-as határozata pártatlan testület létrehozását irányozza elő an­nak tisztázására, hogy melyik felet ter­heli a felelősség a háború megindításá­Rodrigo Borja, Ecuador sze i n be­iktatott elnöke nyilvánosságra hozta az új kormány névsorát. A 13 tagú új ka­binet kilenc minisztere a kormányzó Demokratikus Baloldal (1D) tagja. Az ID alapítója (1968) és szellemi vezére R odrigo Borja. Az új külügyminiszter Diego Cordo- vez, a hadügyminiszter Jorge Feliz nyugállományú tábornok lett, a bel­ügyminiszteri tárcát Andres Vallejo kapta. A kormány főtitkári posztjára Washington Herrerát nevezték ki. Rodrigo Borját szerdán ünnepélyes külsőségek között iktatták be államfői tisztségébe. Az eseményre érkezett George Shultz amerikai külügyminisz­ért. Irán eredeti álláspontja szintén az volt, hogy addig nem fogadja el a tűz­szünetet, amíg agrcsszorként meg nem bélyegzik Irakot. * Irán ENSZ-küldötte szerdán tiltako­zást jelentett be amiatt, hogy iraki re­pülőgépek iráni városok fölött repültek át. A küldött kijelentette, hogy az iráni légtér megsértése ellentétes a két félhez intézett és az augusztus 20-ai tűzszünet előtt maximális önmérsékletet sürgető felhívással. Mohammad Dzsafar Mahallati ENSZ-küldött Pérez de Cuellar főtit­kárral tartott találkozója után újság­írók előtt hangoztatta: Irán a legerélye­sebb formában tiltakozott amiatt, hogy iraki gépek iráni városok fölött repültek át. Hozzátette, hogy az iraki lépés „rossz nyitánynak" bizonyulhat. A főtitkár és a BT elnöke a biztonsá­gi tanács hétfői ülésén szólította fel a két felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet. Pérez de Cuellar ezen az ülésen jelentette be, hogy augusztus 20- án életbe lép a tűzszünet. tér a sajtó képviselői előtt úgy nyilatko­zott, hogy szívélyes megbeszélést foly­tatott az új elnökkel. Egyúttal kifeje­zésre juttatta nemtetszését a beiktatási ceremónia színhelyéül szolgáló ecuado­ri kongresszus épületének egyik falfest­ménye miatt. A faliképen ugyanis egy náci egyensapkát viselő halálfej is lát­ható, rajta a felirat: CIA. Shultz szerint a festmény „sértő üze­net az Egyesült Államoknak”. Sőt mi több, lehet — mondta —, hogy a beik­tatáson való részvételtől akarták őt ily módon eltántorítani, csakúgy, mint ahogy a bolíviai merénylet célja is a körút megszakítása volt. Afganisztán déli részén nincs szovjet csapat Befejeződött a szovjet csapa­tok kivonása Afganisztán déli részéről. Kandahar, Kanah és Geljhman tartományt augusz­tus 2-a óta 10 ezer szovjet kato­na hagyta el. A csapatok nagy részét még júliusban szállították el. Az utolsó 10 ezer katona 380 harci járművel együtt a Szovjetunió legdélibb pontján, Kuskánál lépte át a határt. A csapatok kivonása akadálytalanul lezaj­lott. A kormányellenes erők ugyanakkor néhány helyen rá­támadtak a távozó egységek út­vonalát biztosító- katonákra. Hivatalos tájékoztatás szerint a támadók több szovjet katonát megöltek és megsebesítettek. HAZARENDELTÉK — HÚSZ TITKOSRENDŐR Román ENSZ-szakértők „betegsége” \ überall,, vhoz közelálló igen tekin­télyes brüsszeli Le Soir, a legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga lap csütörtökön háromhasábos cikket kö­zölt „az ENSZ-be delegált román sza­kértőket sújtó járványról”. Emlékeztet rá a cikk: ezelőtt három évvel Liviu Botát, aki 1985-ig az ENSZ leszerelési kutatóintézetének igazgatója volt Genfben, konzultációra hazaren­delték Bukarestbe. Bota ott — a hivata­los jelentés szerint — megbetegedett. Valójában — írja a lap — a román tit­kosrendőrség, amely szerint túlságosan független volt, kémkedéssel vádolta és őrizetbe vette. Az ENSZ nyomására ké­sőbb kiengedték, de házi őrizetben tar­tották és csak az ENSZ ismételt követe­lésére engedték vissza két évvel később Genfbe, ahol már nem mert semmilyen nyilatkozatot tenni. Csak annyit mon­dott, hogy kiszabadulását az amerikai külügyminisztériumnak köszönheti. Nem kizárt — folytatja a Le Soir — hogy Washingtonnak most újból inter­veniálnia kell. Az emberi jogok Genfben székelő ENSZ-bizottságának román szakértője, Dumitru Mazilu „kapta el a betegséget”, és egy éve nem engedik vissza Genfbe. Most Bukarest Ion Dia- conu személyében mást küldött a helyé­be. Az ENSZ követeli, hogy adják visz- sza Mazilu mozgási szabadságát. Ezután a lap így folytatja: „Érthető Mazilu betegsége abban az értelemben, hogy az emberi jogok tiszte­letben tartása nem erős oldala Ceauses- cu elnök kormányzatának. A szakértők eltűnése román specialitás lett, mivel Mazilu, akárcsak korábban Bota, nem volt elég buzgó a román álláspont támo­gatásában. Igaz, a szakértők feladata Ceasescu politikájának támogatásában lehetetlenné válik, amikor a területren­dezésnek, azaz a falvak lerombolásának és az erőszakos urbanizációnak képte­len programja a megvalósítás szakaszá­ba lépett”. Ugyanezzel a témával foglalkozik csütörtökön a La Libre Belgique, a má­sik igen tekintélyes francia nyelvű belga lap. A cikk szerint a héten Genfben az Emberi Jogok Bizottságában titokban egy levelet adtak kézről kézre. Ebben Dumitru Mazilu leírja, hogy amióta nem engedélyezik visszatérését Genfbe, erős nyomás nehezedik rá és családjára, zaklatják őket. Minisztériumi beosztá­sából visszahívták és éjjel-nappal 20 tit­kosrendőr tartja őt szemmel. Ä levélben — fejezi be cikkét a La Libre Belgique — szó sincs szívbajról, amelyre a román hatóságok hivatkoztak. AMERIKAI SZENÁTUS Heves vita a kontra-segélyről Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Csak humanitárius segélyt volt hajlandó megszavazni az amerikai szenátus demokrata párti többsége a nicaraguai ellenforradalmároknak. A rendkívül heves vita után elfogadott határo­zat csaknem 27 millió dollár értékű élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű beszerzését engedélyezi. A republikánusok, a Fehér Ház ösztönzésére és támogatásával, katonai segély megszavazását is el akarták'érni, s mikor ezt a többség elutasította, nem voltak hajlandóak még a humanitá­rius segély megszavazására sem, noha a többségi javaslat nyitva hagyja a kaput az előtt, hogy Reagan szeptemberben javasolhassa a katonai segélyek felújítását is. Az újabb segélyösszeg a szeptember végén lejáró jelenlegi — ugyancsak kizárólag nem katonai tételeket tartalmazó segélyprogram felváltására szolgál. Új kormány Ecuadorban Shultz: „sértő üzenet” Rodrigo Borja, az új ecuadori elnök integet augusztus 10-én, beiktatása után. A jugoszláviai „petőfisek” A második világháború viharában a jugoszláv népfelszabadító hadsereg kö­telékében, Szlavóniában 45 évvel cz- / előtt alakult meg az első magyar egy­ség: a Petőfi Sándor zászlóalj, amely­nek még élő harcosaival együtt az utó­kor most büszkén emlékezik az évfor­dulóra. 1943 nyarán, azokban az emlékeze­tes napokban a jugoszláv partizánhad­sereg magyar tagjai a 2. hadtest pa­rancsnokságának döntése alapján Szla- tins/ki Drcnovacnál, a Junkovac patak mentén gyülekeztek. Augusztus 15-én a zá /lóai j létrehozását bejelentő ünne­péi cs patxineshirdelésre vártak, ami- k a a csendet váratlan fegyverzaj verte lel. Egy fasiszta osztag rajtaütött a fa­lun. A partizánok szétszóródtak és a tűzre tűzzel válaszoltak. A tűzharc nyomán a hitleristák visszavonultak, a partizánok pedig még ugyanazon a napon — a rijenci szénbányánál ismét összegyűltek. Itt olvasták fel a hadtest 127/43. számú parancsát a Petőfi Sán­dor magyar zászlóalj megalakulásáról. Két századot kiegészítettek az ugyan­akkor életrehívott Ernst Thälmann né­met századdal. A „petőfisek” tevékenységének szín­teréül a Dráva menti területet jelölték ki. A parancs szerint az ottani német és magyarlakta területeken állomásoztak, s ha kellett, fegyverrel csaptak le a fa­sisztákra. Ezért a zászlóalj 16 hónapos működése alatt több dandár aláren­deltségébe került — mindig az alá, amely éppen Szlavóniában harcolt. A zászlóalj első parancsnoka Kis Fe­renc százados volt. A szlavóniai Cabu- nán élt, borbélymesterként dolgozott, 1930-ban vették fel a Jugoszláv Kom­munista Pártba. Kezdettől fogva részt vett a jugoszláv antifasiszta fegyveres harcokban. Az egykori dokumentu­mok megemlítik, hogy büszke volt ma­gyar mivoltára és kommunista meg­győződésére. A nehéz körülmények kö­zött hamar kitűnt szervezői és kitűnő vezetői készsége. 1943 májusában lép­tették elő századossá. A Petőfi zászlóalj híre nemsokára túljutott a Dráván, az országhatáron. Kapcsolatot teremtett a Barcson és környékén dolgozó magyar antifasisz­tákkal, akik ezt a kontaktust használ­ták fel arra, hogy politikai üldözötteket és zsidókat menekítsenek át a jugoszláv néphadsereg soraiba, vagy tovább, biz­tonságos területekre. A Vajdaság felszabadulása után a bácskai és a bánáti magyarok tömege­sen jelentkeztek a jugoszláv népfelsza­badító hadseregbe. Újabb három ma­gyar zászlóaljat hoztak létre, s a Petőfi Sándor zászlóalj 1944. december 31-én Sellyén brigáddá bővült, amelynek pa­rancsnokává Kis Ferencet nevezték ki. A brigád legnagyobb ütközetét Bol- mannál vívta. Ez a csata 1945. március 21-én győzelmesen befejeződött, de a magyar dandárt súlyos veszteség érte. Egy Dráva menti fán rejtőzködő német mesterlövész Kis Ferenc százados éle­tét is kioltotta. A Petőfi Sándor magyar brigád hős fiainak emlékét Szlatinszki Drenova- con és Bolman-nál emlékmű őrzi. A márványtáblákba az egység megala­kulásának rövid történetét is belevés­ték. Márkus Gyula Az új kormányszóvivő: ifj. Marosán György A kormány ülését követő tájékozta­tón a főbb napirendi pontok előterjesz­tői: Kulcsár Kálmán igazságügyminisz- ter. Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, vala­mint lványi Pál, a Fővárosi Tanács el­nöke informálták az újságírókat. A sajtóértekezletet Raft Miklós állam­titkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke nyitotta meg. Bemutatta ifj. Marosán Györgyöt, akifa Miniszterta­nács most nevezett ki miniszterhelyet­tessé és bízott meg a Minisztertanács sajtóirodájának vezetésével, egyben a kormányszóvivői feladatok ellátásával. (Marosán György 42 éves, okleveles fizikus, később tudományszervezéssel foglalkozott, s elnyerte a filozófiai tu­dományok kandidátusa címet is. Az MSZMP Központi Bizottságának po­litikai munkatársa, majd a Társada­lomtudományi Intézet tudományos ta­nácsadója volt.) Raft Miklós a sajtóiroda feladatairól szólva elmondta, hogy az a Miniszter- tanács elnökének és elnökhelyettesei­nek a tevékenységével — programjuk­kal, tárgyalásaival, hivatalos útjaik­kal — összefüggő tájékoztatási teendő­ket látja el. Szükség szerint sajtókonfe­renciákat szervez a Minisztertanács el­nöke vagy elnökhelyettese részére; el­készíti a Minisztertanács, a miniszterel­nök, illetőleg elnökhelyettes által ki­adandó közleményeket. A sajtóiroda vezetője — mint szóvivő — előkészíti és szervezi a hazai, illetve a nemzetközi sajtónak szánt rendszeres kormányszó­vivői tájékoztatókat. Szükség szerint tart, illetőleg szervez rendkívüli sajtó- tájékoztatókat, például kormánynyi­latkozatok publikálása, vagy egy-egy fontos belpolitikai eseményhez kapcso­lódó kormányzati állásfoglalás ismer­tetése céljából. A kormánynak az a szándéka, hogy tagjai jobban kapcsolódjanak be a kor­mány munkájáról szóló tájékoztatás­ba, maguk is álljanak a sajtó rendelke­zésére egy-egy kormányülést követően, de azon kívül is. A Minisztertanács mostani ülésén is kifejezte, hogy javíta­ni akarja a sajtó tájékoztatását mennyi­ségi és minőségi szempontból egyaránt, jobban ki akar tárulkozni a közvéle­mény előtt, nemcsak a döntéseit akarja magyarázni, hanem a döntés-előkészí­tési folyamatba be akarja kapcsolni mind a társadalmi érdekképviseleti szerveket, mind pedig a közvélemény segítségét — mondotta egyebek között Raft Miklós és átadta a szót Marosán Györgynek. A szóvivő az újságírók segítségét, együttműködését kérve kijelentette: a kormányszóvivői munka a jövőben — éppen abból fakadóan, hogy a kor­mány nagyobb szerepet szán a közvéle­mény tájékoztatásának — meg fog vál­tozni. Építeni akarok azokra a bevált formákra, amelyeket elődöm. Bányász Rezső dolgozott ki. Mindenképpen to­vább szeretnék azonban lépni; napra­készebb, rugalmasabb, gyorsabb tájé­koztatásra törekedve. Hozzátette: a kormányszóvivő feladata az, hogy tájé­koztasson. Tehát nem véleményt mond, hanem mindig tényeket. Ténye­ket, információkat arról: mit tesz a kormány, mit kíván tenni, milyen szán­dékok és milyen célok vezetik. Elsőként lványi Pál szólt a főváros általános rendezési programjáról. Mint mondotta, annak is jelentősége van, hogy a Minisztertanács ezt a progra­mot most jóváhagyólag tudomásul vet­te. Korábban ugyanis az ilyen tervek felett a kormány döntött, most azon­ban a tudomásulvételével egyidejűleg felhatalmazta a Fővárosi Tanácsot ar­ra, hogy a program alapján készülő tervet saját hatáskörében ez év végéig fogadja el. Ez is abba az irányba hat, hogy a tanácsi népképviseleti-önkor­mányzati szervek lényegesen nagyobb önállósággal és felelősséggel döntsenek a saját területüket érintő kérdésekben. Kérdésekre válaszolva lványi Pál a fejlesztési program lényegét úgy foglal­ta össze, hogy a főváros alapvető szer­kezete nem változik, de a korábbi ex- tenzív városfejlesztés egy intenzív jelle­gű folyamattá válik. Vagyis Budapest meglévő értékeinek fokozottabb védel­me, megóvása a cél. Az állami tulajdonú ingatlanok ma­gántulajdonba adására vonatkozó kér­désre válaszolva a Fővárosi Tanács el­nöke kifejtette, hogy a lakóházak el­adásának programja folytatódik. lványi Pál a rendezési terv pénzügyi hátteréről érdeklődő kérdésre kifejtet­te, hogy számításaik szerint, ha a prog­ram prioritásait 2000-ig minden terüle­ten érvényesíteni kívánják, akkor a jö­vő évtől kezdve az ideinél jóval több fejlesztési eszközre lenne szüksége a vá­rosnak. Ebből következik, hogy az el­jövendő néhány évben sem lehet elke­rülni bizonyos fájdalmas döntéseket, s a megérett problémák között szigorúan rangsorolni kell. Alapelv, hogy a város működtetéséhez, üzemeltetéséhez szük­séges feltételeket minden körülmények között biztosítani kell. ^ Ezt követően Kulcsár Kálmán igaz­ságügyminiszter, a kormányülés alkot­mánnyal kapcsolatos napirendi pontjá­nak előadója szólt arról, hogy a hosszú évek óta folyó tudományos munka mellett a társadalomban is világossá vált - s egyre inkább magáévá tette a gondolatot a politikai vezetés is —: a gazdasági reform politikai reform nél­kül nem lehet igazán sikeres. Az orszá­gos pártértekezlet a kormányzat fel­adatává tette az alkotmány felülvizsgá­latát. A mostani ülésen ennek a mun­kának a szervezeti kereteit és ütemezé­sét tárgyalta meg és fogadta el a Mi­nisztertanács. Az alkotmány jelenlegi szerkezeté­nek vizsgálatára tíz, egyes tartalmi té­maköröket vizsgáló munkabizottság is alakult; elnökei a témával foglalkozó állami vezetők, illetve a tudományos élet jeles képviselői. A miniszter hozzátette: a bizottsá­gokban való munkára felkértek úgyne­vezett másként gondolkodókat is, hogy az ő szaktudásukat is hasznosítsák. A kormányzat elképzelése szerint az alkotmánytervezet első szövegét — a társadalmi vitát követően — 1989. de­cember 31 -éi| a Központi Bizottság és az Országgyűlés is véleményezi. Kérdésekre válaszolt ezután a mi­niszter. A törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom különválasztására vonatkozó felvetésre — saját vélemé­nyeként — elmondta: a hatalom meg­osztásának elvét az alkotmányozás so­rán érvényesíteni kell. A politikai és jogi ideológia nagy tévedése volt, ami­kor ezt az elvet valamifajta polgári el­gondolásként értékelte, olyannak, ami­nek nincs helye a szocialista állam­életben. A továbbiakban utalt arra, hogy a bírói függetlenség elvileg elis­mert a jelenlegi alkotmányban is. Meg kell azonban teremteni a biztosítékát annak, hogy a bíróság felügyelete ne tartozzon az Igazságügyi Minisztéri­umhoz, hanem egy, az Országgyűlés által kijelölt független testület irányítsa a bíróság munkájának olyan elemeit, amelyeket irányítani kell és lehet, mint például a személyzeti politikát, a fize­tésrendezéseket, a beosztásokat. Kulcsár Kálmán egy kérdés kapcsán megállapította: a bíráskodás anyagi feltételei valóban nem felelnek meg a bírósági munkával szemben támaszt­ható igényeknek, sem azoknak a fel- • adatoknak, amelyek megoldására a bí­róság hivatott. A jogállam egyik elengedhetetlen fel­tétele és az elképzelésekben is szerepet kap a bírósági rendszeren belül a köz- igazgatási bíráskodás kifejlesztése. Ezek az új igények azonban olyan fel­adatokat jelentenek a bíróságok szá­mára, amelyek a jelenlegi feltételek kö­zött megoldhatatlanok. További tarta­lékok nincsenek az új feladatokhoz, te­hát új feltételek teremtésére van szük­ség — fejtette ki a miniszter. E feltéte­lek kimunkálása már folyik: a kor­mánytól kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács Hivatala elnökének, a pénzügy- és az igazságügyminiszter­nek kell kidolgoznia az év végéig a bí­róságok jövőbeni működését biztosító feltételrendszert. Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke arról tájékoztatta a jelenlévő újságírókat, hogy a kormány elfogadta a Központi Ifjúsági Alap szabályozá­sát. A szabályozás indokáról elmond­ta: összhangba kellett hozni az alap működését az állami pénzügyekről szó­ló törvény módosításával, érvényesítve az elmúlt két évben szerzett tapasztala­tokat is. Az új szabályozásról kifejtette: az eddigiekhez képest nagyobb szere­pet kap majd a pályázati úton, bárki számára elérhető támogatás. Az államtitkár ezután körvonalazta az ifjúság élet- és munkakörülményeit az utóbbi évtizedben nehezítő tényező­ket. Ezek veszélyeztetik a szocialista társadalom nemzedéki folyamatossá­gát. A téma napirendre tűzését indo­kolja az is, hogy ifjúságpolitikánk ko­rábban kitűzött céljait.a,megváltozott társadalmi, gazdasági környezethez kell igazítani. A kormáiiy ugyanakkor tudatában van annak, hogy az ifjúság cselekvő részvétele nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági program megva­lósításához. Éhhez azonban a fiatalok­nak ma már több cselekvési lehetőség­re, s nagyobb segítségre van szükségük. (MTI) NINCS SORON KÍVÜLI GÉPKOCSI A Kereskedelmi Minisztérium közleménye A kereskedelmi miniszter augusztus 11-étől — további intézkedésig — a lakossági sorszámon kívüli személygépkocsik kiadását (beleértve a közü- letek kiszolgálását is) felfüggesztette. A jelzett időpontig beérkezett érvényes kiutalásokat teljesítik. Ebben az évben — az előző évihez képest — eddig kevesebb személygép­kocsi érkezett be, és a várható összes gépkocsiimport is elmarad a tervezet­től. Az intézkedésnek az a célja, hogy a lakossági várakozási idő növekedé­sét korlátozza, és elősegítse a gépkocsi-elosztási rendszer folyamatban lévő felülvizsgálatát. Marjai József miniszterelnök­helyettes, kereskedelmi miniszter az MTI munkatársának nyilatko­zott az intézkedés hátteréről. — Köztudott, hogy ebben az évben a tervezettnél kevesebb gép­kocsi érkezik hazánkba szocialista partnereinktől. 1987-ben 145 ezer személygépkocsit hoztunk be, s (Folytatás az I. oldalról.) gazdaság termelési struktúráját je­lentős mértékben megváltoztatja. Akadt olyan pályázó vállalat is, amely nem teljesitette a vállalt kö­telezettségeket, ilyennek tekintet­ték már azokat is, amelyek vállalá­saik 50 százalékának nem tudtak eleget tenni. Ezeknek a vállalatok­nak vissza kellett fizetniük a támo­gatásokat és kedvezményeket. A tájékoztatón Dunai Imre be­jelentette, hogy a Kopint—Datorg Konjunktúra és Piackutató Intézet ez év szeptemberében Tradeinform néven kereskedelmi információs és ügyfélszolgálati irodát nyit a Do­rottya utca 4. szám alatt. Az infor­mációs központ létrehozása azért vált szükségessé, mert — miután a vállalatok alanyi jogon ez év ja­nuár 1-jétől önállóan külkeresked- hetnek — a vártnál több, jelenleg már 610 azoknak a cégeknek a szá­idén is körülbelül 145 ezer vásárlá­sát vettük tervbe, de jelenlegi isme­reteink szerint — hangsúlyozom, hogy a pillanatnyi helyzetben, hi­szen partnereinkkel rendszeres, a vitákat sem nélkülöző tárgyaláso­kat folytatunk — feltehetően csak 120 ezer személygépkocsi értékesí­tésére lesz lehetőségünk. ma, amelyek külkereskedéssel is foglalkoznak. Ezenkívül 70 magán kisvállalkozás is kapott külkeres­kedelmijogot. Információs igénye­ik kielégítésére kezdeményezte a minisztérium az iroda létesítését, s annak létrehozását és működteté­sét anyagilag is támogatja. Az iro­da a hazai kereskedőknek bel- és külpiaci információkkal szolgál, szakmai tájékoztatást nyújt a Ma­gyarországra érkező külföldi üzle­tembereknek. A szolgáltatások részben ingyenesek lesznek, pél­dául a könyvtár igénybevétele, a dokumentáció adatai vagy az egyéb szakmai tájékoztatás. Térí­tés ellenében piac- és közvélemény­kutatást, idegennyelvű telex- és te­lefonszolgáltatást, valamint kül­földi adatbázis használatát is biz­tosítja az iroda. Ugyancsak vállal­ja — szintén nem ingyen — a kül­kereskedelmi ügyletek lebonyolítá­sát. — Ebben a helyzetben túl nagy terhet jelent, hogy — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — mód van jelentős számú sze­mélygépkocsi megvásárlására a la­kossági kereten kívül. 1987-ben a szocialista országokból hazánkba érkezett gépkocsik körülbelül egy­negyedét vették át ilyen módon. Az úgynevezett lakossági sorszá­mon kívüli személygépkocsikat fő­ként közületeknek, vállalatoknak, szervezeteknek, intézményeknek értékesitette a Merkur, emellett ki­sebb arányban magánszemélyek is hozzájuthattak ezekhez a kocsik­hoz, ha 10 százalékos felárat fizet­tek és valamilyen jogcímen soron­kívüliséget kértek. Egyébként az ilyen módon értékesített kocsik számát már ebben az évben jelen­tősen csökkentettük. — A Kereskedelmi Minisztéri­umban most dolgozunk az egész gépkocsi-elosztási rendszer felül­vizsgálatán, mert a jelenlegi konst­rukció bonyolult, nem racionális. A mostani intézkedés után ezt a tevékenységet is meggyorsítjuk, összefüggésben természetesen azokkal a munkálatokkal, ame­lyek a hazai személygépkocsi­források bővítésére irányulnak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a lottó 32. heti nyerőszámai a következők: 9,24,29,59, 63. Javult a külkereskedelmi mérleg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom