Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 11. Grósz Károly interjúja a The New York Times-nak Radikális reformokat sürge­tett Grósz Károly a The New York Times-nak adott 80 per­ces nyilatkozatában. Az MSZMP főtitkára, miniszterel­nök elismerően szólt a Politikai Bizottság két új tagjáról, Pozs- gay Imréről és Nyers Rezsőről. Nem zárta ki, hogy Pozsgay Imre lesz a kormányfő. Mint a Magyar Rádió tudósítója jelen­tette, Grósz Károly az interjút abból az alkalomból adta, hogy hamarosan az Egyesült Álla­mokba utazik. Nyugatnémet hetilap a magyar gazdaságpolitikáról SZAKOLCZAI PÁL KISKUNFÉLEGYHÁZI LÁTOGATÁSA Cselekvés és vállalkozói magatartás Sevardnadze és Matlock találkozója A közép-amerikai helyzetről és az iráni utasszállító repülőgép tragédiájá­ról folytatott megbeszélést szombaton Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Jack Mat­lock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. A találkozót az amerikai diplomata kérte. Az eszmecsere során Sevardnadze kifejtette: a Szovjetunió továbbra sem tapasztalja, hogy Washington építőjel­legű hozzáállást tanúsítana a közép­amerikai problémák megoldása iránt. A szovjet külügyminiszter bírálta az amerikai kormányzat Nicaragua-elle- nes politikáját. A szovjet kormánynak eltökélt szándéka, hogy a jövőben is együttműködik a nicaraguai független­ség és szuverenitás megvédéséért har­coló sandinista kormánnyal — hangsú­lyozta a szovjet diplomácia vezetője. Állhatatos munkát kell folytatni azok­nak a lehetőségeknek a felkutatására, amelyek révén igazságosan rendezni le­het a közép-amerikai helyzetet, az ér­dekelt felek törvényes érdekeinek figye­lembevételével, a közép-amerikai or­szágok bel ügyeibe való külső beavat­kozás nélkül — mondta Sevardnadze. Az amerikai rekétatámadás követ­keztében lezuhant iráni utasszállító re­pülőgép ügyéről szólva /; rdnadze újólag megerősítette országa elvi állás­pontját: az, ami történt, nem a véletlen műve, hanem az erőpolitika, a feszült­ség szándékos szításának tragikus kö­vetkezménye. Azt is kifejtette, hogy az öbölbeli robbanásveszélyes helyzet ren­dezése csak az ENSZ BT határozata alapján, a külföldi katonai flottaegysé­gek távozásával és ENSZ hadiflotta­egységek fölállításával valósítható meg. Mindaz, ami jelenleg a magyar gaz­daságpolitikában végbemegy, igen fon­tos a Német Szövetségi Köztársaság szempontjából is — állapította meg a Welt am Sonntag című hetilapban megjelent cikkében Helmut Hauss- mann, a Szabaddemokrata Párt (FDP)’ főtitkára, az ismert gazdasági szakértő. A Springer lapkiadó konszern nagy példányszámú, befolyásos újságjának politikai rovatában napvilágot látott tanulmány emlékeztet, hogy az NSZK — Magyarország legfontosabb nyuga­ti, és általánosságban is a Szovjetunió utáni második legnagyobb kereskedel­mi partnereként — kereken tíz száza­lékkal részesedik a közép-kelet-európai ország külkereskedelmi forgalmában. — Magyarország most átalakulóban van, úttörő vállalkozásba kezdett, hogy új utat építsen ki a szocialista eszmerendszer és a piacgazdasági gya­korlatiasság.között — mutat tá Hauss- mann. Az ország már 1968 óta erőfe­szítéseket tett, hogy a gazdasági rend­szert a piaci viszonyokhoz alkalmazko­dó reformokkal rugalmasabbá, nyíl­tabbá és hatékonyabbá tegye. Helmut Haussmann — éppúgy is­mertetve a magyar gazdasági törekvé­seket, az adó-, a bankrendszer reform­ját, a készülő társasági törvényt, mint a lakosságra háruló súlyos terhek jelle­gét és kihatásait — kiemeli: noha a vezetés igen sokra vállalkozott, és a társadalom gazdasági átalakításának előnyei a szakértők egyöntetű vélemé­nye szerint nem fognak gyorsan meg­mutatkozni, nagy a megelőlegezett.bi­zalom az új vezetés ama képessége . iránt, hogy meg is tudja oldani a prob­lémákat. Genscher a Szovjetunióba látogat Hans-Dietrich Gensher, az NSZK al- kancellárja és' külügyminisztere au­gusztus elsején kétnapos látogatásra a szovjet fővárosba utazik, hogy partne­rével, Eduard Sevardnadzéval minde­nekelőtt a helsinki folyamatba illeszke­dő bécsi utótalálkozó eredményes befe­jezésének problémáját tekintse át. A külügyminisztériumhoz közelálló bonni General-Anzeiger című napilap diplomáciai levelezőjének értesülései szerint a találkozón az utóbbi időben egymással rendszeres véleménycserét folytató külügyminiszterek a befejezést nehezítő kérdések áthidalásához szük­séges kezdeményezésekről tanácskoz­nak majd. A jelenlegi bécsi tárgyalási forduló utolsó ülését július 29-ére tűzték ki, de Románia magatartása, a semleges és az el nem kötelezett államok csoportja ál­tal előterjesztett záróokmány-tervezet­tel szembeni fenntartása a konferencia elhúzódásával fenyeget. Ceausescu nem fogadta az NSZK parlamenti delegációját . Az eredeti tervektől eltérően Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető nem fogadta azt a nyugatnémet parla­menti küldöttséget, amely néhány nap­pal ezelőtt az. emberi jogok problémá­jának és a nemzeti kisebbségek helyze­tének tanulmányozására látogatást tett Romániában. A szövetségi gyűlés (Bundestag) öt tagjának a müncheni Süddeutsche Zei­tung és a bonni General-Anzeiger című újságokban megjelent beszámolója sze­rint Bukarestet nyilvánvalóan sérti a Bundestag legutóbbi határozata. Eb­ben az NSZK pártjai pellengérre állí­tották a román kormányt az emberi és a nemzetiségi jogok megsértése, továb­bá ezzel összefüggésben a falusi lakos­ság tömegeit esetleg otthonuk elhagyá­sára kényszerítő úgynevezett település- rendezési terv végrehajtásának erőlte­tése miatt. A megbeszélések légköre ■ ezért mint a képviselők jelezték — végig feszült volt. A nyugatnémet törvényhozók min­denekelőtt ez utóbbi terv kérdését; nemkülönben a hatóságoknak a romá­niai német és a magyar népesség beol­vasztására irányuló politikáját fesze­gették, amire a házigazdák részéről a nyugati áajtó tudósításainak a vissza­utasítása, elítélése volt a válasz. Hiába­valónak bizonyult a képviselőknek az az óhaja is, hogy a helyszínen többet tudjanak meg a Magyarországgal tá­madt feszültség hátteréről. Az ilyen jel­legű tudakozódás tilalmasnak számí­tott. Helyreállították Buharin és Rikov párttagságát Az SZKP KB Pártellenőrzési Bizott­sága posztumusz helyreállította Buha­rin és Rikov párttagságát. Ugyanígy döntött a bizottság Rozengolc, Cser- nov, Bulanov, Makszimov-Gyikovsz- kij és Rakovszkij — vagyis az úgyneve­zett jobboldali trockista blokk résztve­vőinek — személyét illetően is. A júni­us 21-én hozott döntést szombaton hozták nyilvánosságra Moszkvában. Az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak — a harmincas, negyvenes, illetve a korai ötvenes évek tisztogatásaival kapcsolatos anyagok megvizsgálására létrehozott — bizottsága soros ülésén az úgynevezett szovjetellenes jobbolda­li trockista blokkban részt vevők párt­tagsági ügyét vizsgálta meg. Meghall­gatta a KB Pártellenőrzési Bizottságá­nak. tájékoztatását és megállapítást nyert, hogy 1937. március 3-án a SZK(b)P KB Központi Bizottságának ülésén a Belügyi Népbiztosság (NKVD) vizsgálati anyagai alapján zárták ki a pártból Buharint és Riko- vot, azzal vádolva őket, hogy trockista, terrorista, kém- és diverzánstevékeny- séget folytattak, magatartásuk pártel­lenes volt, rágalmazták és támadták a pártot, harcoltak a párt és Lenin ellen. A nyomozás és a bírói eljárás során meghamisított anyagok alapján a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma 1938. március 13- án Buharinnal és Rikovval együtt az ügy vádlottjainak többségét golyó álta­li halálra ítélte. 1988. február 4-én a Legfelsőbb Bí­róság teljes ülése semmisnek nyilvání­totta a Buharinra, Rikovra és az ügy többi vádlottjára kimondott ítéletet és lezártnak nyilvánította az ügyet, meg­állapítva, hogy nem forog fenn bűncse­lekmény elkövetésének esete. Mint a szombaton kiadott hivatalos közlés megállapította, Buharin és Ri­kov egyaránt követett el hibákat politi­kai tevékenységében, a kiélezett eszmei harcban sokszor külön álláspontot képviseltek a szocialista építés útjait és módszereit illetően, de hibáik és külön álláspontjuk nem volt pártellenes jelle­gű, ezért az SZKP KB Pártellenőrzési Bizottsága — tekintettel az ellenük fel­hozott politikai vádak megalapozat­lanságára, teljes jogi rehabilitációjukra és a párt és a szovjet állam előtti érde­meikre — Buharin és Rikov párttagsá­gát posztumusz visszaállította. Ugyan­így helyreállították Rozengolc, Cser- nov, Bolanov, Makszimov-Gyikovsz- kij és Rakovszkij párttagságát is. Az úgynevezett szovjetellenes jobb­oldali trockista blokkhoz sorolt Ze- lenszkij, Ivanov, Zubarjov, Grinyko, Besszonov, Kresztyinszkij, Ikramov, Sarangovics és Hodzsajev párttagságát már korábban helyreállították; az ügy­ben elítélt többi személy nem volt párt­tag. A Pártellenőrzési Bizottság megvizs­gálta Mihail Tomszkij párttagságának ügyét is. Tomszkij 1918-tól 1929-ig a szakszervezetek központi tanácsának elnöke volt. A harmincas években Tomszkij ellen is megalapozatlan poli­tikai vádakat hoztak fel. Tomszkij ön­gyilkos lett. Tekintettel az ellene felho­zott vádak megalapozatlanságára, a bi­zottság megerősítette 1904-től számí­tott folyamatos párttagságát. Az SZKP KB PB különbizottsága folytatja munkáját. Tüntetés Újvidéken Jugoszláviában tovább éleződik és mind bo­nyolultabbá válik a szerb tagköztársaság és az annak részeként autonómiát élvező vajdasági tartomány vitája az alkotmány tervezett mó­dosításáról. A legújabb fejlemény az, hogy szombaton Újvidékre, a Vajdaság székvárosába érkezett a Koszovóban élő szerbek és crnagoraiak mintegy 200 tagú csoportja, s miután az újvi­déki szerbek közül is többen csatlakoztak hoz­zájuk, gyűlést tartottak a város főterén. Mint hangadóik kijelentették, azért jöttek a Vajda­ságba, hogy tájékoztassák a népet a koszovói állapotokról és hangot adjanak annak a gya­nakvásuknak, hogy az itteni vezetők egy része együttműködik egyes koszovói vezetőkkel, úgymond, szeparista céljaik elérése érdeké­ben. A demonstráció délután rendbontás nél­kül ért véget. Mint ismeretes, az autonóm tartományok, amelyekben a jugoszláviai nemzetiségek, így a magyarok legnagyobb része is otthonra ta­lált, az alkotmány módosítása után is meg kívánják őrizni viszonylag széles körű nyilvá­nosságukat, és Szerbia egyes módosítási ja­vaslatait az autonómia szűkítésére irányuló lépésként értékelik. A vajdasági tartományi pártbizottság el­nökségi üléséről kiadott közlemény határozot­tan visszautasítja Szlobodban Milosevicsnek, a Szerb Kommunista Szövetség KB elnökének álláspontját, amelyet a Nin hetilapnak adott nyilatkozatában fejtett ki. Eszerint a tartomá­nyok vezetőségeinek egy része azt akarja, hogy a tartományok (Vajdaság és Koszovó) államokká váljanak, s ez oda vezethet, hogy Szerbia három különálló részre szakad. A vaj­dasági állásfoglalás rámutat: az ilyen fajta elszakadási törekvések eddig a koszovói albán nacionalisták jelszavaiban jelentek meg, Mi­losevics viszont legutóbbi kijelentéseivel lénye­gében a vajdasági vezetést is szeparatista ma­gatartással vádolja. A megyei vezetők látogatási programjának megfelelően Kiskunfélegyházán töltöt­te csütörtöki munkanapját Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, majd Horváth Gáborné, a Vörös Csillag Tsz elnöke tájékoztatta. A megyei pártbizottság titkára megnézte a szövetkezet központi üzemegységeiben és melléküzemágaiban folyó termelést, ezután részt vett a városi párt-végrehajtóbizottság ülésén, majd a késő délutáni órákban a város és környékének gazdaságvezetőivel folytatott eszmecserét. Szóba került, hogy a pártértekezletet követően gyakorlati változásokat igé­nyelnek a vezetők a kormányzati mun­kában, s ennek hatásaként a vállalati, szövetkezeti szférában. Mint mondot­ták, készek a megújulásra, azonban még soknak tartják a korlátokat, a gyakorlatban az önállóságra — és az információszerzése — kisebbek a lehe­tőségeik, mint ahogyan a deklarált el­vekben megfogalmazódott. Érthetetlennek mondották azt a pénzügyi hitelezési politikát, ami nap­jainkra jellemző, nevezetesen: a műkö­dő tőke hozadéka kisebb, mint a bank­tőkéé. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Szakolczai Pál, hogy bár folyamatos, de egyoldalú még a bankszervekkel va­ló együttműködés, sok fiskális elem ta­pasztalható a bankok tevékenységé­ben, s a valódi monetáris politikai lépé­sek még váratnak magukra. A hozzászólók azt is • kifejtették, hogy csökkentek, több esetben nincse­nek meg a piaci garanciák a termékek értékesítésére. Szakolczai Pál a marke­tingmunkának egész évi folyamatossá­gát hangsúlyozta. A politikától ehhez ne várjanak segítséget, mivel ez vállala­ti és szövetkezeti feladat. Még ponto­sabban: a piaci igényeknek megfelelően — ehhez alkalmazkodóan — szükséges a termékszerkezetet kialakítani (vál­toztatni), s csakis azokat termeljék a gazdálkodó egységek, aminek már megvan a piaci háttere. A vezetők célratörőbb agitációt, po­litikai munkát és aktivitást várnak, va­lamint kiszámíthatóbb és stabilabb szabályozórendszert. Csak ilyen felté­telek mellett képesek a hosszú távú, tervszerű gazdasági szerkezetátalakító munkára, a vállalkozói magatartásra. Türelmetlenség érződött a felszólalók­ban, mert az elvek gyakorlati megvaló­sításához lassúak a szükséges intézke­dések. Kitartó, folyamatosan jó munkával lehet elérni a tervezett. változásokat — állapította meg a megyei pártbizott­ság titkára. Fontosnak mondotta a ve­zetői alkalmasság javítását: a szakmai­lag legképzettebbek kerüljenek vezetői pozícióba. Helyi eszközökkel is elő kell segíteni a szakmai továbbképzést, hogy a vezetőnek alkalmas személyek még- inkább megfelelhessenek a velük és az általuk irányított gazdasági egységek­kel színiben támasztott mai (és holna­pi) követelményeknek. A párt külön­böző szintű szerveinek eszmei-politikai befolyása a termelés különböző szférái­ban nem elég erős, illetve kedvezőtlen a másik szélsőség is, amikor túl elapró­zott, részletes és operatív. A gazdálko­dást érintő döntések meghozatala a vállalati vezetők dolga és feladata, s helytelen felfogás, amikor felülről vár­ják az instrukciókat, a receptet. A poli­tikai és gazdasági munka hatékonysá­gára hívta föl a vezetők figyelmét, vala­mint az alkalmazkodóképesség javítá­sára, a cselekvő vállalkozói magatar­tás Cs. I. Össze! országos KISZ-értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) Aláhúzta: minden korábbinál rosszab­bat jelez az a prognózis, amely az ifjú­ság társadalmi beilleszkedésével kap­csolatban kialakult, és ami a következő évekre nagy társadalmi feszültségeket jósol. Ezek a feszültségek az ifjúság soraiban fognak sűrűsödni. Viszont a társadalom zöme ma még riogatásnak véli a KISZ-nek ezzel kapcsolatos és jó ideje hangoztatott álláspontját. Ä pártértekezlét után is az a tapasz­talatom — mondotta Hámori Csaba -, hogy a KISZ ezzel kapcsolatos ész­revételeit igazán nem veszi komolyan sem a társadalom, sem a párt egésze. Ezért fontos lenne a párt, a társadalom és az ifjúsági mozgalom számára is az országos KISZ-értekezlet, amely dönt­hetne a KISZ-kongresszus összehívá­sáról is, akár 1989-re, meghatározhatja azokat a téziseket, amelyek a kongresz- szus vitájának alapjául szolgálhatnak. Az országos KISZ-értekezlet napi­rendjéről szólva a KISZ KB első titká­ra elmondotta: a KISZ-szel, az ifjúsági mozgalom reformjával foglalkozik majd, munkaprogramot vitatnak meg. Ezen túlmenően foglalkozhat személyi kérdésekkel is, bár a KISZ jelenlegi delegálási, illetve visszahívási sziszté­májával a személycserék folyamatosan elvégezhetők. Hámori Csaba javasolta, hogy az országos KISZ-értekezlet idő­pontjáról és képviseletéről egy későbbi időpontban döntsön a testület. Pozsgay Imre felszólalásában hang­súlyozta: talán jobb politikai viszo­nyok, körülmények jöttek létre éppen a pártértekezlet után ahhoz, hogy a KISZ kezdeményezései ne fulladjanak érdektelenségbe, és ne vesszenek el, ne tűnjenek el a társadalom szeme elől. A KISZ az elmúlt egy-két esztendőben nagyon érdekfeszítő, figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezésekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. — Gondolok itt — mondotta a Po­litikai Bizottság tagja — a Jövőnk a tét akcióra éppúgy, mint a Milyen szocia­lizmust akarunk kérdésének a megfo­galmazására. Ezek társadalmi-politikai hatása mégsem lehetett olyan mértékű, mint azt a kezdeményezők szerették volna. Ennek okait nem a KISZ-ben látóin. Ennek okai’abban a társadalmi, politikai helyzetben és válságban lele- dzenek, amelyek mögött ott volt az MSZMP defenzív magatartása, az or­szág kormányzásáért felelős vezető párt élcsapat-magatartásának elnéhe- zülése és vezetőinek felelőssége azért a helyzetért, amely ebben az országban bekövetkezett. így mondhatnám azt is, hogy a KISZ-ből és más ifjúsági cso­portokból kiinduló kezdeményezések, okos, előremutató, javító szándékú gondolatok éppen a politikában, a po­litikai környezetben, a bizalom leépülé­se miatt kialakult társadalmi közöny­ben vesztek el, nem pedig a KISZ-ben. Ezt azért is fontosnak tartom kimon­dani, mert ha a KISZ országos értekez­letet készít elő, annak gondolatát tá­mogatom — hangoztatta Pozsgay Im­re. Pozsgay Imre a kormány és a KISZ együttműködéséről szólva kifejtette: — Úgy vélem, hogy azt a tartalmasnak ígérkező együttműködési formát, amely a kormány és a KISZ között kialakult, fenn kell tartani, dinamizálni kell, és egy sajátos konfliktuskezelő vi­lágban elhelyezni. A kormány helyzeté­nél fogva más módon és más aspektu­sokból közeledik ugyanahhoz a társa­dalmi valósághoz, amelyhez az ifjúság szenvedő alanyként. Csak egyetlenegy dolgot említek: a kormánynak a stabi­lizációs szakaszban mindenképpen ar­ra kell berendezkednie, hogy jelentős, számottevő nemzetijövedelem-növeke- dés nem lesz. Ha tehát preferenciákért vagy egyik-másik területen úgynevezett priprjtásokérl jelentkeznek a Társada­lom különböző csoportjai, alckőr''a meglevő nemzeti jövedelem újraelosz-. tásában kell magának a kormánynak is konfliktusokat vállalnia és következe­tes magatartást tanúsítania. Önmagára nézve is világossá kell tennie céljain túl azt, hogy mekkora benne az eltökéltség céljainak eléréséhez. Véleményem sze­rint — mondotta —, ha újraelosztási harcokra kerül sor, akkor a kormány­nak a társadalmi kibontakozás irányá­ba mutató és a stabilitást szolgáló dön­téseiben a progresszió oldalán kell áll­nia. A KISZ Központi Bizottsága Há­mori Csaba javaslata és az elhangzott hozzászólások alapján úgy döntött, hogy az országos KISZ-értekezIetet őszre összehívja. A nyár folyamán kü­lönböző KISZ-fórumokon összegzik azokat a kérdéseket, amelyekre az érte­kezletnek választ kell adnia. Magyar—amerikai vegyesvállalat telefonhálózat létesítésére Vegyesvállalatot hoz létre az egyesült államokbeli VSI (Vi­sion Systems) cég a magyar Technika Külkereskedelmi Vállalattal, valamint a Coopin- vesttel vezeték nélküli, mikro­hullámú rendszerű telefonháló­zat magyarországi honosításá­ra. Ä vegyesvállalat alapítására a partnerek előszerződést írtak alá. A tervek szerint a vállalko­zást 10 millió forintos alaptő­kével még az idén létrehozzák. Az amerikai vállalat a közel­múltban mutatta be az érdekelt magyar szakembereknek az ál­tala kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú telefonhálózati rendszert. Jelenleg a világ kü­lönböző országaiban már 300 ilyen rendszer működik, ezek­ből 180-at a VSI tervezett. Elő­nye, hogy mivel nem kell kiépí­teni az igen költséges kábeles telefonhálózatot, így segítségé­vel viszonylag kis befektetéssel gyorsan növelhető a telefon- ellátottság. A tervezett vegyesvállalatot azért hozzák létre ilyen vi­szonylag alacsony alaptőkével, mert csak fejlesztésre és termel­tetésre vállalkozik. A termelés­sel magyar vállalatokat kíván­nak megbízni. Az amerikai szakemberek felkeresték a BHG Híradástechnikai Válla­latot és a Távközlési Kutatóin­tézetet, s technikai felszereltsé­güket alkalmasnak találták a fontosabb műszerek gyártásá­ra. Arra számítanak, hogy más magyar vállalatok is bekapcso­lódnak fontos részegységek előállításába. A vegyesvállalat a rendszer továbbfejlesztésére is vállalko­zik, s lehetőséget kap arra, hogy termékét az Egyesült Ál­lamokon kívül a világ bárme­lyik országában értékesítse. Tisztavatás, kitüntetések a 38. vasutasnapon (Folytatás az 1. oldatról) gél, a szellemi, szakmai, anyagi kapaci­tásokat jobban kihasználva, közös vál­lalkozásokkal is segíteni a kilábalást a súlyos gondokból. A nehéz helyzet elle­nére igyekeznek javítani a vasutasok közérzetét: jelentős összegeket fordíta­nak a jóléti beruházásokra és a vasuta­sok lakásgondjainak enyhítésére. Ezt követően Fejti György kért szót, és átadta az ünneplő vasutasoknak az MSZMP KB üdvözletét és jókívánsá­gait. Hangsúlyozta: nagyra értékeli a vasutasok egymás iránti szolidaritását, amelynek különös aktualitása van a magyar társadalom kisebb és nagyobb közösségeiben egyaránt. A kitűzött fel­adatok, a felzárkózás programja össze­fogás, szolidaritás nélkül megvalósít­hatatlan. Fontos, hogy a vasút szolgál­tatásainak színvonalával hozzájáruljon a közhangulat javításához, a gazdasági eredmények fokozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom