Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Változóan fel­hős idő lesz. Rövidebb-hosszabb időre mindenütt kisüt a nap. Az időnként megélénkülő északnyugati, északi szél, elsősor­ban az Alfoldön, gyakran megerősödik. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 20—25 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE __:_____________________________:___________________________________________________- ....................... ­A Z MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 144. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 17., péntek • • Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó kül­földi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság tevé­kenységéről és letelepedési alapot hozott létre. A Minisztertanács meghatározta a KGST 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. A kormány döntött a központi államigazgatási szervek háttérintézmé­nyeinek korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfogadta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelentést. (A kormányszóvivői tájékoztató további ismertetése a 2. oldalon) KÉRDŐJELEK A HOMOKON Terület vagy termék támogatása? Miskei beruházások • Képünkön: Már vakolják a tornacsarnokot. Miskén egyszerre két olyan építkezés is folyik, amelyre az egész falu figyel. Az egyik a régen várt tornacsarnoké, itt tornázhatnak majd a falu gyermekei, sportolhatnak a felnőt­tek, de lehet majd filmet vetíteni, vagy nagyszabású bálát is rendezni. A helyi termelőszövetkezet építőbrigádja azt ígéri, augusztus 20-ára elkészül. A másik építkezés nem ilyen nagyságrendű, de szintén igen fontos. A néhány éve összedőlt posta helyett a falu hozzájá­rulásával újat, korszerűbbet emelnek. A hagyományos szol­gáltatásokon kívül több telefon bekötésére és éjjel-nappali hívásra is lehetőség lesz. (P. Z.) Nem elég tervezni: építeni kell! Tanácskozás Bács-Kiskun telefonhelyzetéről A NYILVÁNOSSÁG KITERJESZTÉSE Berecz János az újságíró­szövetségben A Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének Elnöksége tegnap a Magyar Sajtó Házában — több szerkesztőség és szakosztály képviselőjének részvéte­lével — kibővített ülést tartott, ame­lyen megvitatta a szövetség politikai, szakmai, érdekképviseleti munkája korszerűsítésének időszerű kérdéseit, a nyitott, demokratikus mozgalmi élet kialakításának további feladatait. Az elnökség elhatározta, hogy kidolgozza és az újságíró-társadalomban vitára bocsátja a szövetség tevékenységének megújítására vonatkozó téziseit. Az elnökség ülésén részt vett és fel­szólalt Berecz János, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tájékoztatást adott a pártértekezlet utáni belpolitikai hely­zet fő vonásairól, a társadalmi és gaz­dasági reformfolyamat összehangolt folytatásának és meggyorsításának so­ron lévő feladatairól. A pártértekezlet állásfoglalásával összehangban rámu­tatott arra, hogy az MSZMP a társa­dalmi nyilvánosság kiterjesztését szor­galmazza, ezen belül konkrét intézke­déseket tervez a párt vezető testületéi, szervei munkájának széles körű nyilvá­nossága érdekében. Aláhúzta, hogy a párt a jövőben az elvi irányítás, a szer­kesztőségekben dolgozó kommunisták révén kívánja növelni befolyását a saj­tóban. Egyetértettek azokkal a javasla­tokkal, amelyek a MUOSZ társadalmi súlyának, befolyásának, az újságírók anyagi-erkölcsi megbecsülésének növe­lésére az elnökségi ülésen elhangzottak. (MTI) Búzabemutató Baján Előtérben a korai fajták Kalocsának szinte mindene van, csak tele­fonja nincs. Az utcán járva először is ezt hallotta a városba tegnap ellátogatott dr. Oláh László, a Magyar Posta elnökhelyette­se. A kijelentés némileg túlzó: 844 készüléket számolnak a Duna-menti településen. Azon­ban már most is újabb 560 igénylő várja, hogy részese lehessen a távbeszélő-szolgálta­tásnak, nem szólva a következő esztendők­ben jelentkező állampolgárokról. Az elmara­dottságot figyelembe véve, joggal mondta tehát az egyik felszólaló a megyei tanács és a Magyar Posta csütörtöki tervegyeztető tár­gyalásán Kalocsán: a telefonellátásban en­nek a városnak és környékének mostohák a körülményei. Milyenek a kilátások a jövőt illetően? Bevezetőjében, a városi tanácsnál tartott megbeszélésen, dr. Oláh László elmondta: gyorsított ütemű hálózatfejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a távbeszélő-ellátásban az ország — s természetesen Bács-Kiskun megye is — a lemaradását pótolhassa. A népgazdaság fejlettsége ez idő szerint is azt kívánná, hogy 25 telefon jusson száz lakosra. Ezzel szemben csupán 14-15-nél tartunk. Jól­lehet, a Magyar Posta nagy erőfeszítéseket tesz a telefonhelyzet javításáért — ebben az ötéves tervben hazánkban 434 ezer készülé­ket adnak át a lakosságnak —, nem nélkü­lözheti az összefogást, a tanácsok és a lakos­ság támogatását. A megbeszélésen jelenlevő Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Oláh László egyetértett abban: általános­ságok helyett a jelenlegi valós problémák megoldását szorgalmazzák. Kalocsán a leg­sürgősebb a 100 vonalas telefonszerelés a lakótelepen, de már gondolni kell a nem any- nyira távoli jövőre is. Terület-előkészítéssel, a postaforgalmi központ megépitésével, ^öt- vények kibocsátásával, a lakosság és az üze­mek anyagi hozzájárulásának felmérésével hozzá kell fogni a munkákhoz, hogy két év múltán Kalocsán üzembe helyezhessék az ország első elektronikus telefonközpontját. S ne csupán a tervezés, az építkezés is kez­dődjön el. Ezen múlik a távbeszélő-ellátott­ság javulása, de a nyolcadik ötéves tervben szereplő távbeszélő-beruházás, sőt Baja és Bácsalmás tervezett hálózatfejlesztésének megvalósítása is. S hogy valóban itt az ideje a gyorsabb cselekvésnek, arra számos tény figyelmeztet. Szalóki István, Kalocsa tanácselnöke szerint —- a lakosság alapvető érdekén túl — a helyi gazdálkodó szervezeteknek is fontos, hogy a telefonellátás a városban jelentősen javuljon. Örömmel fogadta a Magyar Posta elnökhe­lyettesének ajánlatát, hogy amennyiben a helyzet azt kívánja, Bajáról idehoznak két konténerközpontot, a beruházás kezdete­ként. A megye más helyiségeiben is bőven van még tennivaló — hangoztatták. Néhol aka­dozik a munka. Bugacnak a postaforgalmi épületre egyelőre csak annyi pénze van, amennyi ajető költségét futná. Izsákon még meg sem kezdték a műszaki épület kivitelezé­sét. Jó példaként említették Szabadszállást, ahol kész a telefonközpont épülete, s már dolgoznak benne a szerelők. A tárgyalás résztvevői — köztük a válasz­tókerület országgyűlési képviselője is az ország gazdaságfejlesztő programjával össz­hangban sürgették a nagyobb összefogást, s a helyi erőforrások fokozottabb felhasználá­sát a megyei távbeszélő-hálózat fejleszté­séért. K—1 A Kalocsai Népművészeti Egyesület kiállítása 9 Pandur Istvánná alkotás közben. (Archív felvétel.) Sarkalatos kérdést fogalmaztak meg a kiskunsági mezőgazdasági szövetke­zetek képviselői a tegnap Szabadszállá­son tartott megbeszélésükön: egyálta­lán szüksége van-e az országnak az itte­ni mezőgazdasági termelésre? Csak a válasz ismeretében foglalhat állást az érdekképviseleti szervezet abban, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek tervezett támogatásával kapcsolatos »változatok közül melyik mellett teszi le a voksot. A terület nagysága után járó támo­gatás elve ugyanis nem az intenzív ter­melésre, hanem a kényelmességre ösz­tönöz a felszólalók véleménye szerint. Éppen ezért elfogadhatatlannak tart­ják annak ellenére, hogy a kiskunsági szövetkezetek túlnyomó többségének lényegesen kedvezőbb lenne, összessé­gében 200 millió forinttal nagyobb tá­mogatást jelentene ez a módozat. A termeléshez nem kötött nagyobb anyagi támogatás azonban — mond­ták többen — visszavetheti az eredmé­nyesen gazdálkodó szövetkezeteket, s mivel a kisüzemi integrálást nem érinti, beláthatatlanul súlyos következménye­ket okozhat a falvak sorsában. A tanácskozás résztvevői némi mó­dosítással inkább a támogatás árkiegé­szítéshez kapcsolódó változatát válasz­tanák, ha bizonyosak lehetnének afe­lől, hogy a terméklista a termelés cikli­kusságával párhuzamosan nem válto­zik. Konkrétan a szőlőre és a zöldségre gondolnak a kiskunsági nagyüzemek, amelyek hat kivételével csaknem teljes valószínűséggel tönkremennének, ha e két kultúrára nem terjed ki az árkiegé­szítő támogatás. Ezt az aggodalmukat azért fogalmazták meg az ülés felszóla­lói, mert úgy látják, hogy például a zöldségtátmesztés két évtized óta visz- szatéró problémáit nem követi kellő hatású központi intézkedés. A szőlővel, gyümölccsel, zöldségfé­lékkel hasznosítható kiskunsági homo­kon rendkívüli erőfeszítések történtek a biztonságosabb termelés érdekében. Igazi eredmények azonban — például az ellenállóbb fajták kikísérletezése, a jó minőségű palánta olcsó előállítása, a kis- és nagyüzemek közötti munka- megosztás — csupán a termesztés terén születtek, a megfelelő értékesítési hát­tér változatlanul hiányzik. A túlterme­lés feszültségeit fokozza, hogy miköz­ben a felvásárlási ár 6-7 százalékkal csökken, a zöldségfélék szabadpiaci, bolti ára növekedik. A térségben — így Szabadszálláson, Kiskunmajsán — megteremtett több száz millió forint értékben megvalósult feldolgozóüze­mek is átmeneti megoldást hoztak. A túltermelés ugyanis most már a fel­dolgozott termekek felhalmozódott készleteiben is érződik. Pedig ezeknek az áruknak, a tapasztalatok szerint, ke­reslete van a külpiacon, a külkereske­delemre frissen vállalkozók köre — a szövetkezetek vagy a TSZKER — azonban szembe találja magát a „na­gyok” monopóliuma alapján is felállí­tott mesterséges korlátokkal, tilalmi listákkal. ,, ,, Tizennégy növény, hetven hektáron, 4650 parcellában. Ez látható a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat Baja melletti kísérleti telepén, ahol tegnap országos búzafaj- ta-bemutatót tartottak. A termelési rendszer 16 megyében, valamint Csehszlovákiában és Bulgári­ában összesen 210 ezer hektár érdekelt­ségi területen irányítja a gabona, kuko­rica, napraforgó, szója és különféle ta­karmánynövények termesztését. A ha­zai 178 és a külföldi 108 partnergazda­ságban a legújabb fajtákat és hibride­ket terjeszti el — emellett táblaméretre kidolgozott termesztéstechnológiát ad az üzemeknek —, amelyek alkalmazá­sával a mennyiségi és minőségi növeke­dést elősegíti. Az elmúlt években besze­rezték a legkorszerűbb NSZK, ameri­kai és olasz traktorokat, illetve kom­bájnokat a világbanki hitel keretében. Most az aratást is segítő lízinglehetősé­get biztosítanak 15 Claas 108-as kom­bájn használatbavételére. Erről is tájékoztatta a bemutatóra érkezetteket Nagy Ignác termelési igaz­gatóhelyettes, aki elmondta mág, hogy 70 szervizkocsival állnak partnereik rendelkezésére az aratás időszakában, a hét minden napján — szombaton és vasárnap is —, hogy a géphibákat gyorsan kijavítsák az üzemekben. Bur- kus Barnától, a kísérleti ágazat vezető­jétől megtudtuk, hogy összesen 349 (törzs és fajta) kalászos gabonáról sze­rezhetnek információt a szakemberek a kísérleti telepen — amelyeket kispar- cellán —, valamint 37 búzafajtát, ame­lyeket félhektáros táblán mutatnak be, A magyarba jugoszláv, a cseh és a francia búzák közül a martónvásáriak — az MV jelűek — a legihkább re­ménykeltők, de a szegedi fajták közül is (elsősorban az ország déli vidékeire) ajánlanak köztermesztésre a többszöri kísérletek tapasztalatai alapján. Az MV 14, 15 és 16 legújabb fájják mellett marton vásári búzahibridek I is találha­tók a kisparcellákban, amelyek még elismerés előtt állnak. A tegnapi bemutatón az érdeklődők láthatták a tavaszi- és ősziarpa-, vala­mint a rozs-, zab- és tritikáléfajtákat is. (Az elmúlt napokban egyébként cseh, jugoszláv és bolgár szakemberek is megnézték a kísérleteket és elismeréssel szóltak a BKR FKV munkájáról.) Fi­gyelemmel hallgatták az intézetekből érkezett kutatók azt a kritikai megjegy­zést, hogy a rezisztencia nemesítésében csekély az előrelépés, a kalászosok be­tegségekkel szembeni ellenálló képessé­ge alig javult. A korai éréscsoportba tartozó fajtákra hívták fel a figyelmet, ezeknek a termésbiztonsága és hozama is a hazai igényeknek leginkább megfe­MA ESTE NYÍLIK: A Kalocsai Népművészeti Egyesület és a Viski Károly Múzeum reprezenta­tív kiállítást rendezett a kalocsai és kör­nyékbeli népművészek munkáiból. A tárlaton láthatók András Ferencné (Morvái Mária) pingálásai. A népmű­vészet mestere távoli országokban is bemutatta már tudományát, úgy mint Boldizsár Gáborné (Sivó Julianna) Úszódon élő tojásdíszítő, babakészítő, pingáló. A kiállításon megcsodálhatok Egry Károlyné (Szőnyi Marcsa), Gál Tamásné (Aranyos Ilona) homokmégyi mintaírók, pingálók művei. A fajszi Heim Antalné (Gyebnár Edit) szintén rég eljegyezte magát a kalocsai népmű­vészettel, munkáit messze földön meg­ismerhették. Hasonlókat mondhat el magáról a kalocsai Ivók Lászlóné (And­rás Julianna) és Nagyné Bagó Erzsébet is. A Drágszélen élő Pandur Istvánná jeles elődöktől tanulta meg a mintaírás, a pingálás titkait, ugyancsak sokat járt már külföldön. A Viski Károly Múzeumban látható kiállításon láthatók még Hontváriné Arth Julianna kalocsai kirakatrendező, kézifestő kisiparos díszített tojásai, me­lyek iparművészeti remekeknek számí­tanak. A miskei Czár János fafaragá­sokat, természetes anyagokból készült gyerekjátékokat tár közszemlére. A Kalocsán meghonosodott Kovács László népi iparművész legszebb faze­kasmunkáiból mutat be néhányat. A helyi népművészeti egyesület tag­jainak kiállítását ma este hat órakor nyitja meg dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese. A tetszetős és látványos tárlat ez év végéig tekinthető meg. A KISZ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPIRENDJÉN: A fiatalok mozgalmi munkája, az értelmiségiek tevékenysége Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága. A na­pirenden több téma szerepelt, egyebek mellett jelentés hangzott el a KISZ Kecskemét Városi Bizottsága küldött­gyűlés óta végzett tevékenységéről, a további feladatok meghatározásáról, valamint a megyei KISZ-bizottság mel­lett működő értelmiségi fiatalok taná­csának munkájáról. Dudás Ferenc, a KISZ Kecskemét Városi Bizottságának első titkára az 1986. április 12-én megtartott küldött- gyűlés óta eltelt időszakban végzett mozgalmi munkáról számolt be. A KISZ XI. kongresszusának határo­zatait feldolgozva középtávú munka- programot fogadtak el az ifjúkommu­nisták, melyben meghatározták a kü­lönféle rétegtanácsok feladatait. így ki­emelten foglalkoztak a lakásgondok enyhítésével, az egészséges életmóddal, a tömegsporttal, a politikai képzéssel, az amatőr művészeti mozgalommal és számos egyéb témakörrel. Időközben kiderült, hogy a rétegtanácsok nem váltották be teljesen a reményeket, ezért megújulásra van szükség. Ugyan­ez mondható el más vonatkozásban is, nemcsak a tartalmi-politikai tenniva­lók várnak átformálásra, hanem a munkamódszer, a munkastílus is. Taracközi Katalin, a KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottságának titkára a helyi értelmiségi fiatalok tanácsa te­vékenységéről adott áttekintő képet. A háromesztendős múltra visszatekin­tő közösség tagjai a humán értelmiség köréből kerültek ki. Az utóbbi időben fórumokat, szakmai tanácskozásokat tartottak, foglalkoztak a fiatalok beil­leszkedésével, az ifjúsági mozgalomban elfoglalt helyükkel, szakmai-közéleti tevékenységükkel. A jövőben is szor­galmazzák az értelmiségi klubok, kö­rök létrejöttét, segítik a munkájukat. A tervekben szerepel, hogy a művészeti nevelés, az amatőr mozgalom, a műve­lődés lehetőségeit kiszélesítik, illetve az érintett fiatalokat igyekeznek megnyer­ni. Jó alkalom a találkozásra a nyári művészeti és az anyanyelvi tábor, a színjátszók seregszemléje. A megyei ér­telmiségi fiatalok tanácsa tevékenysé­gének homlokterében a küldöttgyűlés óta eltelt időszakban az egészséges élet­módért folyó törekvések kerültek. Erre a jövőben is figyelnek. b. r. CSÖKKENŐ MÉHÁLLOMÁNY — VESZÉLYBEN AZ EXPORT Gyógyszerválasztékot a védekezéshez! Tavaly nyár óta a méhészeket leginkább két dolog foglalkoztatta: az ázsiai nagy méhatka térhódítása, elszaporodása és eddig soha nem tapasztalt mértékű pusztítása, valamint az irtószer, a Varrescens fíistölőcsík gyakori hatástalansága. Az összegyűjtött vizsgálati anyag tudományos értékeléséről, illetve a hazai méhegészségügy jelenlegi helyzetéről tartottak sajtó- tájékoztatót tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. A felmérési adatok szerint 1987 nyara és 1988 tavasza között a méhcsaládok száma átlag 19 százalékkal (Bács-Kiskun megyében 2I-gyel) csökkent annak ellenére, hogy a méhészek túlnyomó többsége eredményesen alkalmazta a biológiai és a gyógyszeres védekezési eljáráso­kat. A vizsgálati jelentésekből kiderült az is, hogy a kritikus időszakban a betegség ellen használt hazai gyártású gyógyszer 30 százaléka csökkent hatóanyag-tartalommal rendelke­zett. A Magyar Tudományos Akadémia és a MÉM Állatorvostudományi Bizottságának állás- foglalása szerint a megnövekedett veszteségek nem indokolhatók csupán egyetlen tényező figyelembevételével. Hiszen a szomszédos országok hasonló nagyságú károkról számoltak be, sőt a méhatka elterjedése az amerikai és az afrikai országokban is fokozódott, ami arra utal, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó. A sajtótájékoztatón a minisztérium munkatársai hangsúlyozták, hogy a járvány visszaszorításában a méhészeknek döntő szerepük lehet, ha időben észreveszik az atka pusztítását és megfelelő módon védekeznek ellene. A méhészet fejlődését, termelési biztonságát az egészségügyi helyzet jelentősen befolyásolja, ezért növelni kell a védekező gyógyszerek választékát. A Varrescens füstölőcsíkot szigorú ellenőrzés mellett változatlanul gyártják. Megjelent egy új, hazai előállítású irtószer is, az Antivár, amelyből eddig már félmillió adagot eladtak. A hazai méztermelési rendszer legfőbb gazdája, a Hungaronektár mindent elkövet a kárté­telek mielőbbi felszámolása és a korábbi méhállomány helyreállítása érdekében. Nemcsak vállalati, hanem népgazdasági érdek is fűződik az évi mintegy 18 ezer tonna méztermeléshez, amelynek jelentős hányada — évente 15 ezer tonna — tőkés exportra kerül. K. Á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom