Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-17 / 116. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V ■, • • PETŐFI NÉPE xi.in. évf. 116. szám Ára: 1,80 Ft Marjai József Moszkvába utazott — Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, hazánk állandó KGST-képviselője hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a-KGST V. B. 127. ülésén. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1988. május 17., kedd Emelkednek ■ ) ' ' a kamatok (2. oldal) ÉRETTSÉGI VIZSGÁK A KÖZÉPISKOLÁKBAN Az írásbelik első napja Az érettségiző diákok tegnap reggel az ország valamennyi középiskolájában egyforma izgalommal várták, hogy táblára kerüljön a magyar nyelv és irodalom írásbeli tételeinek a címe. A szaktanárok ennek alapján már értékelik, hogy az elmúlt évek folyamán e tárgyból mennyit s hogyan sajátított cl a mintegy huszonötezer (nappalis) gimnáziumi tanuló, s a valamivel több mint harmincezer szakközépiskolás diák. Az Írásbelire mindenki azonos időt kapott, ám a rendelkezésére álló órákat ilyenkor ki hosszúnak, ki pedig túlságosan rövidnek találja. A Kecskeméti Egészségügyi Szakközépiskola diákjai úgy érezték, gyorsan letelt a feladat súlyához méretezett négy teljes óra. Bár a most érettségizők többsége a szakmai pályák valamelyikén kívánja továbbképezni magát, sokan akadnak olyanok is, akiknek — tanító- vagy óvónőképzőbe készülvén — az e tárgyban elért eredmény is komojy tétet jelent. A diákok — és tanáraik — a tapasztalatok szerint nagy megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy jól előkészí- tettnek bizonyultak a feladatok, és határozottan körvonalazhatók voltak a korábbi évekkel ellentétben csak a törzsanyagból összeállított tételek. • Dolgoznak az egészségügyi szakközépiskolások. (Méhesi Éva felvétele) A három választható lehetőség közül a legtöbben huszonkilenc vizsgázóból tizenkilencen — Arany János szabadon választott balladáit elemezték. A diákok népszerűségi listáján Aranyt Déry Tibor követte, Szerelem című novellájának értelmezése, elemzése volt a feladat. A szakközépiskola tanulói közül csak néhányan döntöttek Kassák Lajos Mesteremberek című költeményének a kor művészeteszményének és kifejezésmódjainak tükrében történő elemzése mellett, Ugyancsak általános tapasztalat, hogy az írásbelizők többsége komolyan készült az első nagy megmérettetésre. Sokan akadtak, akik túlteljesítették azt a 120 sort, ami az átlagosan elvárható, de a minősítést nem befolyásoló teljesítményt jelentette. K. J. BŐVÜLT A BANKOK KÖRE Újabb pénzintézet a megyeszékhelyen Tegnap fiókot nyitott Kecskeméten a Budapest Bank Rt. ceglédi igazgatósága. Az új pénzintézet Bács-Kiskun megyében a fővárosi bank első hálózati egysége. — Mit várnak a kecskeméti bankfiók működésétől? — kérdeztük Varga Ernőtől, az alapító szervezet igazgatójától. — Szeretnénk versenytársa lenni a hitelbankoknak. Gazdasági életünk csak akkor újulhat meg, ha nem csak egyetlen bank kínálja szolgáltatásait a gazdálkodó szervezeteknek és kisvállalkozóknak, hanem egyre több kereskedelmi bank kapcsolódik be a versenybe. Ebben akarunk üzleti partnerekké válni. Bács-Kiskun megyében körülbelül 2 milliárd forint értékű forrás hiányzik a normális pénzgazdálkodáshoz. Egy új bank jelenléte ezt a hiányt csökkentheti. Működésünkkel a jövedelmezően gazdálkodók helyzete stabilabbá tehető, ugyanakkor a pénz- forgalmi zavarok megszüntethetők, vagy legalább is mérsékelhetők. De az új bankfiók megnyitásának igazi jelentőségét a kormányprogramban meghirdetett reform adja: valósággá válik a szabad bankválasztás lehetősége. Ma már az ügyfél maga döntheti el, hogy számára melyik banknál a legkedvezőbb — gyorsabb, rugalmasabb, szakszerűbb — a szolgáltatás színvonala. — Mit nyújtanak ügyfeleiknek? — Különböző vállalkozásokhoz hitelt és saját tőkével közös kockázatvállalást — tájékoztatott Gyebnárné Po- csai Klára, az új pénzintézet vezetője. — Emellett kisiparosok, kiskereskedők, vállalati gazdasági munkaközösségek, gmk-k, szerződéses üzletek, polgári jogi társaságok és egyéb egyéni gazdálkodók részére számlavezetést, hitelnyújtást és betétgyűjtést végzünk. Lakossági szolgáltatásként foglalkozunk kötvények és kincstárjegyek eladásával és vételével, valamint érme- eladással. De vállalkozunk vagyonjegy- kibocsátás megszervezésére es az -értékesítésre is. A kecskeméti bankfiókot Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank Rt. elnök- vezérigazgatója adta át. A Katona József tér 20. számalatt az új pénzintézet május 23-ától áll az ügyfelek rendelkezésére. K. Á. VÉLEMÉNYEK A TOT-ÜLÉSRŐL: Módosítani kell az árrendszert Szabó István elnökletével tegnap Budapesten ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. A testület a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt évi munkáját, gazdálkodásuk helyzetét értékelte és az üzemek előtt álló legfontosabb tennivalókat tárgyalta meg. (Folytatás a 2. oldalon) A HELVÉCIÁI ÁLLAMI GAZDASÁG KERESKEDELMI ÁGAZATA Leányvállalat lesz Úttörő volt a Helvéciái Állami Gazdaság, amikor — az ország agrárvállalatai közül elsőként — 1957-ben mintaboltot nyitott Kecskemét központjában. A megyeszékhely lakossága megismerte, megkedvelte a városkörnyéki homokon termő gyümölcsösök és szőlőskertek terméséből készült italokat és a húsüzem házias termékeit, így a nyereség sem maradt el. A siker ösztönözte a vállalat irányítóit: folytassák tovább az üzletalapításokat. Ma már a nagyüzem árbevételének harmada — 300 millió forint — származik a kereskedelmi főágazatból. — Nem titok — mondja dr. Mucsi Ferenc, a főágazat ügyvezető igazgatója —kezdetben a megyei és a városi vezetők kérésére, ösztönzésére foglalSZOVJET CSAPA TKIVONÁS Búcsúszemle az afgán fővárosban A barátság töretlen marad Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti: KABUL Díszünnepségen búcsúztatták el tegnap Kabulban a távozó szovjet csapatok első egységét, a dzsalalabadi helyőrség lövészezredének katonáit. A búcsúszemlén jelen volt Nadzsibullah köz- társasági elnök, a kormány tagjai, a szovjet kontingens magas rangú tisztjei, az afgán társadalom és a kabuli diplomáciai testület képviselői. Az emelvényen foglaltak helyet az ENSZ jószolgálati missziójának tagjai is, élükön Ráüli Helminen finn vezérőrnagy- gyal, a megfigyelőcsoport vezetőjével. A dzslalabadi egység ezerötszáz katonája vasárnap reggel hagyta el a helyőrséget és késő délután érkezett a főváros körzetébe. Hétfő reggel konvojuk végigvonult Kabulon, hogy a főváros másik szélén sorakozzanak fel a szemlére. A díszünnepségen a katonáknak felolvasták az SZKP Központi Bizottságának üdvözlő üzenetét, amelyben a testület köszönetét fejezte ki az internacionalista küldetés teljesítése során tanúsított hősies helytállásért. Nadzsibullah elnök búcsúztató beszédében emlékeztetett rá: amikor az áprilisi forradalmi fordulat sorsa forgott kockán és az ország függetlenségét veszély fenyegette, a Szovjetunió önzetlen támogatást nyújtott az afgán népnek. A szovjet kontingens hazatér, de a Szovjetunióval fenntartott barátságunk töretlen marad — mondotta. Az elnök felkérésére a résztvevők egyperces néma főhajtással tisztelegtek azoknak a szovjet katonáknak az emléke előtt, akik életüket vesztették afgán földön. Nadzsibullah ismét felszólította az összes afgánt éljenek akár otthon, akár külföldön —, hogy a nemzeti megbékélés széliemében szüntessék be a testvérharcot és hagyjanak fel az ellenségeskedéssel. Az ünnepélyes szemle végén Borisz Gromov altábornagy, a szovjet kontingens parancsnoka engedélyt adott az ezrednek az elvonulás és hazatérés megkezdésére. A menetoszlop a hegyek felé vette az útját, hogy négyszázharminc kilométer megtétele után elérje a szovjet határt. Abdul Hak Úlomi tábornok, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt honvédelmi osztályvezetője közölte a díszünnepség helyszínén tartózkodó újságírókkal: a dzsalalabadi egység hazaindulásával Nangrahar tartományban nem maradtak szovjet katonák, a terület ellenőrzését teljes égésiében az afgán fegyveres erők látják el. Elmondta azt is, hogy az utóbbi huszonnégy órában nem voltak harci cselekmények az országban. Fagykárok után az ültetvényekben A szőlők jól fejlődnek — őszi- és kajszibarackból kevés terem Különösebb gond okozása nélkül „távoztak” a néphit szerint faggyal érkező „szentek”, Pongrác, Szervác, Bonifác és szerencsére Zsófia is csak hűvöset hozott. Április 25-e hatását azonban jócskán megérezték a mezőgazdászok. Akkor hajnalban megyeszerte mínusz 5 Celsius-fokot mértek a talaj szintjén; két méteren — a gyümölcsfák koronamagasságában — szintén minuszfokot jeleztek a hőmérők. A szántóföldi növényekben nem okozott mérhető kárt a lehűlés, csupán a korai’ burgonyákat csípte meg egy kicsit, de mára ezek is behozták hátrányukat. A fagyos hajnal utáni napokban végzett reprezentatív felmérés szerint a kajszi 80—100, az őszibarack 40—50 százalékban károsodott, de a cseresznyésekben, a meggyesekben és az almásokban is észleltek károkat. A szabadszállási szőlőknél száz, a jakabszállásaiaknál 90, a Kiskőrös környékieknél 80—90, a Kecskemét környékieknél 15—20 százalékos előrelátható terméskieséseket jeleztek. Tegnap már olyan tájékoztatást kaptunk a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, hogy a szőlők — fajtától függően késve ugyan, de szépen hajtanak. Komoly gondok vannak azonban az őszibarackosokban, ahol már ténylegesen láthatók az elfagyás, megfázás nyomai. A kajszibarackosok egyes területeken — Lajosmizse környékén és a Duna mentén — nem tértek magukhoz, míg a Homokhátság nagyobb részén majdnem dió nagyságú, szép termést mutatnak. Ä méhészeknek előreláthatóan nehézségeket okozhat majd az akácosok virágzása, ugyanis a megfigyelések szerint a virágrügyek közül igen sok elpusztult. Az ember azt hinné, hogy az utóbbi időben sok csapadék hullott. Az elmúlt évek aszályát azonban nem volt képes pótolni a természet, a megye jó néhány részében ismételten mutatkoznak a csapadékhiány jelei. A téli enyhe időjárás kedvezett a kórokozók és a kártevők á delelésének, az idén nagyobb mértékben támadják a növényzetet. Feltűntek a szőlőben a levélatkák, a gyümölcsösökben az aknázómolyok, a gabonákban a vetésfehérítő bogarak, a kukoricákban és a cukorrépában a barkók. A védekezést gátolja, hogy — gyakran vegyszerhiány miatt — sok helyen elmaradt a talajfertőtlenítés, és hogy az éppen esedékes, védekezésre alkalmas növényvédő szer nem kapható. G. E. Információs társadalom Telefonon udvarolni nyilván már a készülék megszületését követő első napokban lehetett, de az 1865-ös esztendő — amelyikben a Nemzetközi Távközlési Egyesület (angol rövidítéssel UIT) megalakult — még a szikratávíró korszaka volt, amikor is a közlemények távirati stílusa, tömör és célszerű információtartalma volt az elsőszámú követelmény. Igaz lehetett ez a tőzsdei, kereskedelmi hírekre, az elnöki és vezérigazgatói utasításokra ugyanúgy, mint az olyan, műszaki, technológiai jellegű információkra, mint például egy bányageológiai kutatócsoport jelentése a megtalált érc összetételére vonatkozóan. A távközlés tehát már az első időkben semmivel sem pótolható szerepre tett szert az emberi tevékenység hatékonyságát illetően; a pontos információ birtoklása vagy hiánya könnyítette, illetőleg nehezítette a munkát. Sokkal inkább így van ez napjainkban, amikor a fejlett ipari országok az úgynevezett „információs társadalom” felé tartanak (ha már el nem érték azt). A nemzeti jövedelemnek egyre nagyobb hányada keletkezik — közvetve vagy közvetlenül — az információáramlással összefüggésben. A mai nap az UIT megalakulásának évfordu- < lója: távközlési világnap. S a világszerte megrendezendő tudományos tanácskozások mottója: „ Technológiai ismeretek átadása az elektronika korában." Ha távközlésről beszélünk, már nemcsak a távíróra vagy telefonra gondolunk, hanem az adatközlés és műsorszórás legkülönbözőbb eszközeire is, a teletextöl a műholdakig. Ezek fejlettsége egy-egy országban nagymértékben befolyásolja a lakosság életszínvonalát. Számítógépek összeköttetése vagy annak hiánya elősegítheti vagy hátráltathatja különböző gyárak működésének összhangját, javíthatja vagy ronthatja a piaci fellépés esélyeit. S a távközlés eszközei elektronikus berendezések, csúcstechnológiával előállított gyártmányok. Ha belegondolunk a mai nap fent idézett mottójának tartalmába, könnyen beláthatjuk, hogy az elektronika önnön új, öntörvényű világát teremtette meg. A közvetítő médiumok egyes elemei maguk is az információ fontos részévé váltak, s aki ezeket nem birtokolja, nem jut hozzá más fontos információkhoz sem. Aki tehát az elektronika világát nem teszi saját világának szerves részévé, az lemarad a fejlődésben. Hazánk 1865-ben alapítói közé tartozott a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek, vagyis nemcsak lépést tartott, de élen járt a fejlődésben. Ma ha Kecskemétről Kalocsára akarunk telefonálni, jobb, ha nyugtátokat teszünk a készülék mellé. Megoldhatatlan nehézségek elé állítjuk az OTP-t, de még a Postát is, ha kiskunfélegyházi takarékbetétkönyvünkre Baján kérjük a pénzt. Vannak persze biztató jelek. A kábeltelevíziózás hazai terjedése, a távhívható automata telefon- központok számának felgyorsult növekedése optimizmusra adhat okot, de nyugodtak csak akkor lehetünk, ha a napirenden lévő társadalmi változások következtében visszanyeri rangját a minőség, s vele együtt a magas színvonalú műszaki alkotómunka. Bálái F. István (Folytatás a 2. oldalon)
