Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-14 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HARMINC ORSZÁGBÓL KÉTEZERNÉL TÖBB KIÁLLÍTÓ PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 114. szám Ára: 2,20 Ft 1988. május 14., szombat Az összefogás segített a gondokon Küldöttközgyűlést tartott a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége A Bácskai és Dunamelléki Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó 59 szövetkezet átlageredménye tavaly minden eddigi esztendőnél jobb volt. Javult az erőforrásokkal való gaz­dálkodás, 4 százalékkal nőtt a foglal­koztatás hatékonysága, ugyanennyivel emelkedett a termelési érték, viszont a bértömeg csak 2,8 százalékkal. Az ár­bevétellel arányos nyereségráta nyolc százalék alatt maradt, az alaptevékeny­ségben ennél jóval szerényebb a nyere­ségtermelés. A múlt évi gazdálkodást, az ebből levonható tanulságokat, valamint az 1988-as év tennivalóit, az eddigi gon­dokat elemezték tegnap Baján a tsz- szövetség küldöttközgyűlésén. A váro­si pártbizottság nagytermében dr. He­gedűs Lajos, a szövetség elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd az írá­sos jelentést szóban egészítette ki dr. Somoskövi István, a tsz-szövetség tit­kárhelyettese. Az elemzésekből kitűnt, hogy tovább nőtt a különbség a jó, közepes és alacsony hatékonyságú tsz-ek között. Hat veszteséges gazda­ság közül kettőnél szanálási veszjeség- rendezési eljárás után állt helyre a pénzügyi egyensúly. A szövetkezetek többségében kimerültek a tartalékok, szerény nyereséget értek el, amivel az idei hatékonyabb termelés lehetőségét is csökkentették. (Tipikus példa erre a műtrágya-felhasználás 17 százalékos mérséklődése). A szövetkezetekben csökkent a munkaerő, és gond, hogy a szakképzettekből van a legnagyobb hi­ány. Az állattartó telepek elhasználód­tak, felújításukhoz nincs pénz, s az 1985 óta tartó beruházáscsökkenés az idén is tovább folytatódik. Csaknem két tucat szövetkezetben állandósult a pénzhiány az év első negyedében. Dr. Somoskövi István szóvátette: „Ha igaz, hogy a pénz is áru, akkor miért emelik az árát? Erre nem vonat­kozik a kormány önmegtartóztatást kérő felhívása? Ma már maga a betéti kamat is duplája annak, amit az áruter­melés nyereségével lehet elérni, nem ösztönöz a tőkebefektetésre, a termelés fejlesztésére.” A tsz-ek évkezdő munkáját jónak értékelte a szövetség elnöksége: nagy erőfeszítéseket tettek a gazdaságok an­nak érdekében, hogy terveik szerint 5,1 százalékkal növeljék az alaptevékeny­ségből származó termelést, fegyelme­zett munkával igyekeznek teljesíteni az ágazat kibontakozási programjában megfogalmazott feladatokat. Tovább erősítik az egymás közötti együttmű­ködést a termelésben, a feldolgozóka­pacitások kihasználásában, valamint folyamatosan fejlesztik integrációikat a háztáji gazdaságokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) Május 18-án nyílik a tavaszi BNV Az idei tavaszi BNV-t május 18. és 26. ^között rendezik meg. A kőbányai vásár­városban hazánkkal együtt harminc or­szágból vesznek részt kollektív kiállí­tók, s bemutatják gyártmányújdonsá­gaikat nyugat-berlini cégek és izraeli egyéni kiállítók is. A vásár legnagyobb nemzeti bemutatói ezúttal is a szovjet, a lengyel és a csehszlovák, valamint az osztrák és az NSZK-beli kiállítások lesznek. Olyan távoli országokból is ér­keznek kiállítók, mint Brazília, Auszt­rália, Mexikó és Tajvan. Spanyolország először vesz részt a tavaszi vásáron. A programról pénteken tartottak sajtó- tájékoztatót a Hungexpónál. A tavaszi BNV-t ezúttal 12 árucso­portban rendezik meg. A mintegy száz­ezer négyzetméternyi összterületen több mint kétezer cég újdonságai látha­tók. A hazai kiállítók nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a seregszemlén tükröződjék a korszerű tudományos­technikai eredmények gyakorlati alkal­mazása, a számítástechnika, a híradás- technika térhódítása. Ennek megfelelő­en az elektronikai és elektrotechnikai ipar bemutatója különös hangsúllyal szerepel a tavaszi BNV-n. Szabó Imre ipari állaniijitkár a ma­gyar ipar részvételével kapcsolatban arról szólt, hogy az idei bemutató érzé­kelteti majd azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a vállalatok tettek és tesznek a korszerű termelési szerkezet kialakí­tására, piaci kapcsolataik bővítésére. Láthatók majd a különböző gazdaság- fejlesztési programok megvalósítása során előállított anyag- és energiataka­rékos technológiák, gépek, műszerek, szerszámok. A számos újdonság között a vállalatok bemutatnak egyebek kö­zött értékes ötvözött öntészeti gyárt­mányokat, kohászati minőségi szala­gokat, nagy termelékenységű szer­számgépeket, amelyekből a legfejlet­tebb nyugat-európai országok is vásá­rolnak, tőkés kooperációban készülő autóbuszokat és teherjárműveket, kü­lönféle méréstechnikai eszközöket, sokféle ipari alapanyagot, nyersanya­got. A BNV nyitónapján, továbbá az öt szakmai napon a nagyközönség dél­után 14 órától látogathatja a vásárvá­rost, a hétvégén és a zárónapon egész nap. A vásári belépők — részben az ÁFA miatt — emelkedtek: a napi belé­pő 40 forintba, a napi szakmai belépő 120 forintba, a szakmai bérlet 400, az állandó belepő pedig 1300 forintba ke­rül. A MÁV a vidékiek számára 33 százalékos utazási kedvezményt bizto­sít, a BKV sűríti a vásár körül közleke­dő 100-as autóbuszjáratokat, valamint a 29, 29/Y és a 37-es villamosjáratokat. Egészségvédelmi tanács alakult Miért riasztóbb a megyei kép az országosnál? Ajavuló egészségügyi ellátás ellenére az utóbbi két évtizedben a lakosság egészségi állapota rosszabbo­dott. Ennek oka lehet az egészségtelen táplálkozás,,a túlzott alkoholfogyasztás, a rendszeres mozgás hiá­nya, a tartós idegi feszültség és a különböző vegyi anyagok mértéktelen és szakszerűtlen alkalmazása. Bács-Kiskun megye lakóinak egészségi állapota bizo­nyos területeken még az országosnál is rosszabb. így például az idült májgyulladás, májzsugor okozta ha­landóság 35 százalékkal az átlagos felett van, a száz­ezer lakosra jutó öngyilkosok száma pedig 69, szem­ben például Győr-Sopron megye 22,2-jével. E riasztó jelenségek visszaszorítása érdekében hoz­ták létre a megyei egészségvédelmi tanácsot, mely tenap tartotta alakuló ülését Kecskeméten, a megyei tanács épületében. A munkájában való részvételre olyan embereket (orvosokat, pedagógusokat, lelké­szeket) kértek meg, akik eddig is sokat tettek a nép- egészségügyért. A tagokat dr. Geri István, a megyei tanács elnökhe­lyettese köszöntötte, majd elmondta, hogy az egész­ségvédelmi tanácsnak segítenie kell az egészségmegőr­zés megyei programjában megfogalmazott feladatok megvalósítását. Ezek után dr. Gubacsi László megyei főorvos tájé­koztatta a jelenlévőket az országos egészségvédelmi tanács első üléséről. A hozzászólók között dr. Ligeti Zsuzsanna, a me­gyei kórház főigazgató-helyettese javasolta, hogy te­kintse feladatának a szakbizottság a halálozási okok szélesebb körű kutatását. Nemcsak az egészségtelen életmódot folytató lakosság okolható a jelenlegi álla­potokért — állapította meg—, hanem az egyre többet emlegetett környezeti ártalom is. Érdemes megvizs­gálni, hogy miért vannak óriási eltérések a megye különböző településeinek halálozási adatai között Dr. Szabó Mária kiskunfélegyházi városi főorvos a piaci termények végyszerszint-ellenőrzését sürgette. Ezenfelül kifogásolta, hogy nem kapott elég hang­súlyt az egészségmegőrző feladatok között a lelki egészségvédelem. B. M. A kereskedelem hatása a zöldségtermelésre A XXIII. műszaki hónap rendezvényei­nek sorában tegnap Kecskeméten került sor a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezetének ren­dezvényére, amely a kereskedelem lehető­ségeiről és feladatairól adott számot a zöldségtermesztés fej lesztésében. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium kereskedelmi főosztályának he­lyettes vezetője, Göndör József a jelenlegi helyzetet alátámasztó számadatokat mon­dott, amelyek szerint az utóbbi tizenöt év­ben hazánkban a zöldségnövények terme­lése alig növekedett. így a sokat emlegetett kínálati piac nem alakult ki. A termelés szervezeti formái megváltoztak ez idő alatt, azonban a kereskedelem ezen az úton sokkal később, a nyolcvanas évek közepe táján indult el. Ma 245 szervezet­nek van nagykereskedelmi jogosítványa, alakulnak az új együttműködések, a közös vállalatok, a GT-k is. A kiskereskedelem­mel foglalkozók száma szinte napról napra megváltozik, az alapellátásban igazán nem lehet rájuk építeni. Az előadó szólt a mani­pulált kereslet-kínálatról, a lefelé alig moz­duló árakról is. A mai helyzet javításának lehetőségeként egyebek között az integrá­ció fejlesztését, a kereskedői, termelői ér­dekek közelítését és a nagybani piacok ki- terjesztését jelölte meg. VSZ-küIügyminiszteri találkozó Berlinben BERLIN A Varsói Szerződés tagállamai­nak külügyminiszterei pénteken Berlinben találkozót tartottak, amelyen Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájé­koztatást adott George Shultz ame­rikai külügyminiszterrel a moszkvai csúcstalálkozó előkészítéséről Genfben folytatott megbeszélései­ről. A külügyminiszterek teljes támo­gatásukról biztosították a Szovjet­uniónak az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon képviselt álláspontját. Reményüket fejezték ki, hogy Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan megbeszélésein lénye­ges megállapodások születnek a ha­dászati támadófegyverek felére csökkentéséről, más leszerelési kér­désekről, valamint a kétoldalú kap­csolatokról. A találkozó testvéri légkörben zajlott le. A találkozón részt vett Petar Mladenov, Bulgária; Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia; Marian Orzechowski, Lengyelország; Vár- konyi Péter, Magyarország; Oskar Fischer, az NDK és Eduard Sevard­nadze, a Szovjetunió külügyminisz­tere, valamint a román külügymi­niszter képviselőjeként Georghe Caranfil, Románia berlini nagykö­vete. A tanácskozás befejezése után Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsá­nak elnöke fogadta a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügyminisz­tereit. A KÖTVÉNYJEGYZÉS MEGGYORSÍTOTTA A FEJLESZTÉST • Az utolsó méréseket végzi Schilsong János az 1000 állomásos keceli telefonközpont berendezésein a bekap­csolás előtt. Korszerű telefonhálózat Kiskőrös körzetében Nem ok nélkül térünk vissza lapunkban többször is egy- 3 egy községi telefonközpont bekapcsolásának hírére. Szinte nem lehet eléggé hangsúlyozni, micsoda változást hoz egy- egy település lakóinak életében, amikor az ósdi kézikapcso­lású központokat felváltják az automata berendezések, s megnyílik a lehetőség újabb állomások bekötésére is. Tegnap Kecelen adtak át új telefonközpontot, sezzel befeje­ződött a Kiskőrös környéki hálózat korszerűsítése. Megjelent az átadáson dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is, a nemzetiszínű szalagot pedig Doros Béla, a Magyar Posta álta­lános elnökhelyettese vágta át. Megnyitóbeszédében elmond- , ta, hogy az elmúlt két évben Kiskőrösön és a környező kilenc községben készültek el az új, crossbar rendszerű telefonköz­pontok. Közel 300 millió forintba került a Kiskőrös környéki fejlesztési program, s ebből 64 milliót a lakosság adott össze kötvények formájában. A jelentős kötvényjegyzés négy-öt év­vel gyorsította meg, hozta előbbre a korszerűsítést. Az érintett településeken hosszú távra sikerült megalapozni a távközlési hálózat fejlesztését. A berendezések egy része már a digitális technikára épült, s minden központ tovább bővíthe­tő. A tíz településen összesen 6 ezer állomás bekötésére nyílik lehetőség. Egyelőre a belföldi távhívást vehetik igénybe a tele­fontulajdonosok, s a folytonos éjjel-nappali szolgálat előnyeit, a jövő évtől pedig a nemzetközi hívásba is bekapcsolódhat a 78-as hívószámú körzet. Kecelen a posta—a többi településhez hasonlóan—először a 340 jelenlegi állomást kapcsolta a távhívásba, június végéig pedig itt is, s az egész kiskőrösi körzetben bekapcsolják a köt­vényeseket a hálózatba. Ezzel 3800-ra emelkedik a telefontu­lajdonosok száma a körzetben. A hálózatbővítés és a gyorsabb telefonálási lehetőség a vállalatok, szövetkezetek munkáját is segíti. A korszerű telefonhálózat jótékony hatással lehet az egész térség fejlődésére. ' L. D. Együttműködés a tanácsok és a rendőrség között Feladategyeztető megbeszélést tar­tottak tegnap a Bács-Kiskun megyei rendőri és tanácsi igazgatással foglal­kozó szervek szakemberei Soltvadker- ten. Az összejövetelre azért került sor, hogy megvitassák azokat a tennivaló­kat, .amelyek korábban 24, ma már harmincnál is több jól körülhatárolha­tó területen közös feladatot jelentenek mind a rendőri, mind a tanácsi igazga­tási, hatósági munkában. S jóllehet ez szorosan vett munkaértekezlet volt, amelyre a városok, városi jogú és köz­vetlen megyei irányítású nagyközségek tanácsi vb-titkárait, rendőrkapitányo­kat és a rendőrőrsök parancsnokait hívták meg, hasznosnak és szükséges­nek ítélték a sajtó jelenlétét, rajta ke­resztül pedig a közvélemény tájékozta­tását, a nyilvánosságot, amelynek — mint mondták — egyre fontosabb sze­repet kell kapnia a rendőri és a tanácsi munkában. Dr. Fehér Géza megyei rendőrfőka­pitány köszöntötte a megjelenteket, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnö­két, s bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a hagyományos együttműködés keretei kibővültek azzal, hogy idén ja­nuár 1-jétől ugyanaz a minisztérium látja el a tanácsok és a rendőrség fel­ügyeletét. Megvitatásra ajánlotta a té­mát a közös feladatokról, a tanácsok igazgatási tevékenységéhez esetenként szükséges rendőri közreműködésről, valamint a tanácsok szerepéről — me­lyet a tanácstörvény is rögzít — a köz- biztonság, a bűnmegelőzés fokozásá­ban. Bevezető előadásában dr. Árvay Ár­pád, a megyei tanács vb-titkára az eddi­gi együttműködési gyakorlat értékelé­sére és a problémák feltárására hívta fel a figyelmet. Ami ne általános, elvont mérce szerint történjék, hanem minde­nütt a helyi sajátosságokhoz igazodva. Ezután kell meghatározni az újabb fel­adatokat — akár egyéves program ke­retében is — az információtovábbítás­ban, a határterületekre vonatkozó jog­szabályok kölcsönös ismertetésében s a bűnmegelőzésben jobban kell építeni a tanácsok szakosztályaira. Dr. Tóth Antal megyei rendőrfőkapi­tány-helyettes referátumában áttekin­tést adott a megye közbiztonsági hely­zetéről, amelyet még ma is jónak lehet (Folytatás a 2. oldalon) Megépül-e az ötven kilométeres gázvezeték? A Duna-táji községek ismét megpróbálják Több mint félszáz gazdasági és taná­csi vezető találkozott tegnap délelőtt a Dunavecsei Nagyközségi Tanács dísz­termében. Az eszmecsere napirendje megegyezett az öt évvel korábbival. 8 bar üzeminyomás-szintű gázvezeték építése, mely elláthatná Szalkszentmár- ton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyhá- za és Solt nagyüzemeit, intézményeit, * lakótelepeit korszerű energiával. A tanácskozáson a három éve elké-í szült tanulmánytervet vitatták meg az érdekeltek. E szerint az építkezés első szakaszában a három északi település (Szalkszentmárton, Dunavecse, Apos­tag) kaphatna gázt, s csak később csat­lakozna erre a vonalra a Solt felé indu­ló vezeték. A vita megnyitása előtt Dömötör Ti­bor, a megyei tanács osztályvezetője, Adorján Endre, az ipari osztály főelő­adója, valamint Száraz Ferenc, a Dé- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom