Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 108. szám Árai 2,20 Ft 1988. május 7., szombat Hol marad a haszon a zöldségpiacon? (3. oldal) Eladósodhatnak-e a tanácsok? (4. oldal) A helyi kultúra mecénásai (5. oldal) Rejtvénypályázat (6. oldal) KITÜNTETÉS AZ ŐSI TELEPÜLÉSNEK Zászlódíszben Tiszaalpár GRÓSZ KÁROLY TEGNAPI PROGRAMJA LONDONBAN Az üzleti és bankvilággal ismerkedett a miniszterelnök Valaha, amikor még azt tanították az iskolában, hogy a honszerzés döntő csatáját Alpár mezején vívták meg Árpád vitézei Zalán bolgár fejedelem seregével — akinek itt volt a székhelye —, a település nevét nagyobb dicsfény övezte a küztudatban, mint az utóbbi évtizedekben. Ráadásul a fölszabadulás után jó ideig váratott magára az igazi fejlődés; ez csak az alapítás 900. évfordulója táján, 1975 után következett be. Sokáig csak az itt készült fűzvessző kosarak vittek hírt az országba, annak határain túlra az ősi Tisza menti faluról; a mai kor ipara teljességgel hiányzott, s jelentősebb kezdeményezésekkel a mezőgazdaság sem hívta föl magára a figyelmet. Ám hogy a fejlődés hullámai Tiszaalpárra is elértek — 1973 óta ez a neve a településnek, akkor egyesült Tiszaújfaluval — azt a tegnapi szép ünnep is jelzi: az utak mentén, a tereken zászlók lengedeztek, mintegy köszöntötték azt a Nemzeti Zászlót, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a településfejlesztésben tavaly elért kimagasló eredményeiért — csaknem 50 millió forintot érő társadalmi munkáért — adományozott a nagyközségnek. • Dr. László Andor — jobbról - nőknek.- átadta a Nemzeti Zászlót Novák Lajos tanácsciA lakóhelyért végzett társadalmi munkával kiérdemelhető legmagasabb kitüntetés átvételére az Árpád Művelődési Házban gyűlt össze a lakosság. Az ünneplő közönséget, az önzetlen vállalásokban jeleskedőket, a vendégeket — köztük dr. László Andort és dr. Bán- hidi Sándort, a HNF Országos Elnökségének tagjait, dr. Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, To- hai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és más közéleti személyiségeket — dr. Horváth László, a népfront nagyközségi bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő köszöntötte a helység vezetőtestületei nevében. Ezt követően Novák Lajos tanácselnök mondott beszédet. — Úgy gondolom, nagy öröm minden tiszaalpári lakos számára, hogy áldozatos, kemény munkánk eredményei (Folytatás a 2. oldalon.) A londoni City, az üzleti és bankvilág idegközpontjával ismerkedett tegnap délelőtt Grósz Károly. A Minisztertanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában, évszázados hagyományú, ám napjaink pénz- és értékvilágpiacán ma is kulcsszerepet játszó intézményeket keresett fel. Olyanokat, amelyek működése iránt a megújuló magyar gazdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés. Első útja a határidöügyleti értékpapír- és devizatőzsdére vezetett, ahol David Burton elnökhelyettes magyarázta el énnek a viszonylag újkeletű, a hagyományos értéktőzsde „segédmotorjaként” létrehozott intézmény különleges szerepét. Funkciójának lényege az, hogy a hosszabb lejáratú határidős üzletkötéseknél viszontbiztosító ügyletekkel védje ki a valutaárfolyamok. illetve a bankkamatlábak hevesebb ingadozásából keletkező veszteségeket. Grósz Károly sétát tett az alkuszok termében, ahol az ügyletkötők a kívülállók számára kiismerhetetlen hang- és zűrzavarban kiáltozzák egymásnak eladási és vételi ajánlataikat. Ezután a magyar kormányfő minden börzék ősét, a londoni értéktőzsdét kereste fel, ahol Sir Nicholas Goodison elnök adott áttekintést a kétszázötven éves múltú intézményről. Itt adják- veszik az állami és intézményi kölcsön- kötvényeket, illetve jegyzik az ötezer legnagyobb brit ipari és üzleti vállalat részvényeit, amelyek összes névértéke meghaladja a 600 milliárd forintot. Ebben a teremben a kiabálásnak és sürgés-forgásnak már nyoma sincs — az alkuszok helyét 1986-ban számítógép- terminálok foglalták el. Grósz Károly nem hagyott kétséget az iránt, hogy Londonnak ez a közkedvelt turisztikai érdekessége számára nem pusztán látványosság: elmondotta vendéglátóinak, hogy Magyarországon is napirenden vap az értékpiac továbbfejlesztése. Délben a Bank of England (Angol Bank) kormányzója, Robin Leigh- Pemberton látta vendégül Grósz Károlyt és kíséretét a Bank of England székházában. A brit és a nemzetközi pénzpiacon egyaránt kulcsszerepet játszó Bank of England vezetőivel folytatott eszmecserét megelőzően látogatott el a Minisztertanács elnöke a parlamentbe. Itt előbb Robert Adlcy alsóházi képviselővel, a brit magyar parlamenti csoport vezetőjével, majd Sir Bemard Wcathe- rill házelnökkel találkozott. Mindkét megbeszélésen szó esett a kedvezően fejlődő magyar—brit törvényhozói kapcsolatokról és ezek további bővítésének lehetőségeiről. Délután London főpolgármestere, Sir Greville Spratt köszöntötte a magyar kormányfőt a Mansion House- ban, amely évszázadok óta a mindenkori főpolgármester rezidenciája. Grósz Károly csütörtöki és pénteki találkozóin részt vett Kovács László Bőséges választék borból és üdítőitalból Kiosztották a megyei verseny díjait Csütörtökön befejeződtek a bírálatok, tegnap délután pedig átadták az érmeket és különdíjakat a megyei bor- és üdítőital-verseny győzteseinek. A Kecskeméti Borgazdasági Kombinát székházában tartott zárórendezvényen Tamás István, az Országos Borminősítő Intézet igazgatója, a bírálóbizottság egyik elnöke értékelte a versenyt. Kiemelte, hogy a korábbi évekhez képest javult a vörösborok minősége, az üdítőitalok választéka pedig tovább bővült. A több mint négyszáz bemutatott bor közül 75 kapott aranyérmet, a 99 üdítőitalból mindössze nyolc. Legsikeresebben a Helvéciái és Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság, valamint a Kecskeméten termékei szerepeltek. E három üzem vitte el az érmek nagy részét. KOSÁRLABDA Mi I Kikapott a Baja a hosszabbításban BAJA—ZALAEGERSZEG, NB l-es férfibajnokság az első helyért: 82- 84 (36—32) Baja, Posta Sándor Sportcsarnok, 2500 néző. Vezette: Horváth, Toók. BSK: Hosszú, Likár, Gorjanácz, Kovács, Veress. Csere: Szabó, Palás, Rátvay, dr. Varga, Kiss. Edző: Kovács József. Szaunában érezhette magát tegnap az a 2500 néző, aki már három órától „melegített”, fülsiketítő buzdításba fogott. Zalaegerszegről körülbelül 200 néző érkezett, de hangpárbajban felvették a versenyt a hazai szurkolókkal. Az első „esemény” az eredményjelző hibája volt, a vihar ugyanis megrongálta az egyik trafóházat és emiatt mondta fel a szolgálatot. A mérkőzést ezért 40 perccel később kezdhették meg. Mondani sem kell. hogy mikor ezt hangosbeszélőn bejelentették, kifütyülték a vihart. . . Kulondijat vehetett at a Jakabszalla- si Népfront Szakszövetkezet, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a Kiskun- majsai Jonatán Termelőszövetkezet, a Hos'szúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Első ízben ajánlott fel díjat a hazai szőlő- és bortermelés fejlesztéséért, a minőség javításáért egy pénzintézet. Az Agrobank Rt. különdí- ját a Kecskemétvin és Bicsérdi László hajósi kistermelő kapta. A verseny zárónapján ülésezett az Alföldi Szőlő- és Borgazdasági Vállalatok Társasága, amely arról döntött, hogy a 38 nagyüzemet tömörítő szervezetet országos érdekvédelmi képviseletté alakítja. M. Á. Bedobás után Veress szerezte meg a labdát, de mégis zalaegerszegi játékos értékesítette az első helyzetet. Ezt követően hosszú percekig vezettek. Bajának a 7. percben sikerült Gorjanácz révén egyenlíteni. 12—12. Utána ismét a vendégegyüttes ragadta magához a kezdeményezést és újabb 5 percnek kellett eltelni az egyenlítésig. Egy perccel később azonban már — először a mérkőzés folyamán — vezetéshez jutott a BSK. 23— 21. Ezt követően az első játékrész végét jelző sípszóig nem engedte ki kezéből a hazai gárda a vezetést. 36—32. A második félidőben végig a Baja vezetett, de az utolsó másodpercekben kiegyenlített a vendégcsapat. A hosszabbításban a győzelmet is megszerezte a Zalaegerszeg. A bajnoki cím sorsa így majd egy újabb találkozón dől el. külügyminiszter-helyettes és Domokos Mátyás londoni magyar nagykövet. Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke pedig a brit partnereikkel, kormánytisztviselőkkel, intézmények és vállalatok vezető képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Grósz Károly délután nemzetközi sajtókonferencián összegezte hivatalos nagy-britanniai látogatásának eredményeit. • A vendégek és a lakosság képviselői. (Tóth Sándor felvétele) KIVÁLÓ SZÖVETKEZETEK A legjobb tíz között a félegyházi áfész Néhány évvel ezelőtt még a gyengén gazdálkodó szervezetek közé tartozott a kiskunfélegyházi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, az Integrál Áfész. Az utóbbi négy évben azonban olyan eredményeket ért el, amelyek alapján az ország 274 áfésze között a tíz legjobb sorában szerepel jelenleg. A kimagasló teljesítmény elismeréseként megkapták a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Az ezt jelképező oklevelet tegnap a helyi Aranypáva étteremben tartott ünnepi közgyűlésen vette át Martus Gyula, a szövetkezet elnöke Takács Józseftől, az MSZMP KB alosztályvezetőjétől. Hogyan sikerült ezt a kivételes fejlődést elérni — erről beszélt az elnök ünnepi beszámolójában. Kereskedelmi forgalmuk 1984 és 1987 között az átlagosnál dinamikusabbban növekedett, mértéke meghaladta a 32 százalékot. Ennél is nagyobb arányban nőtt e tevékenységük nyeresége: 1984-ben az árbevétel egy százalékát sem érte el, tavaly már meghaladta a 2,5 százalékot. Ez és a munka minőségében tapasztalható javulás alapvetően annak köszönhető, hogy sikerült megteremteniök a szakmában dolgozók anyagi érdekeltségét. A szövetkezet kereskedelmi árbevételének 60-65, nyereségének 90-95 százalékát a szerződéses, valamint a jövedelemérdekeltségű rendszerben működő egységeik adják. Amióta személyes jövedelmük a munkájuk eredményességétől függ, a dolgozók jobban sajátjuknak érzik az üzletet, következésképpen növekedett a forgalom, csökkentek a költségek. A boltok áru- választéka a fizetőképes keresletnek megfelően alakult, olcsóbb cikkekkel bővült. Szállítókkal jó kapcsolatot alakítottak ki a szövetkezetiek, kisiparosokkal, kistermelőkkel kötöttek szerződést, elsősorban a hiánycikkek termelésére, illetve forgalmazására. A tanyák kereskedelmi ellátásáról mozgóboltokkal gondoskodnak. Tavaly több kistelepülésen felújították, korszerűsítették üzleteiket, a városban szőrmeboltot nyitottak. Másik alaptevékenységük nagy részét, 46 százalékát a feldolgozóüzemük kapacitásának megfelelő mennyiségű baromfi felvásárlása jelenti. Emellett megkezdték a csiga, újraindították a toll, tervezik a gyógynövény és a szárazvirág felvásárlását. A magasabb jövedelem érdekében a tollat fel- és kidolgozva akarják exportálni, a feldolgozó- üzem építését már elkezdték. Ipari ágazatuk árbevételéből a vágóbaromfi 85,7 százalékban részesedik. A terme- lésiszerkezet-váltás következtében az üzem nyeresége az 1984. évi 8,6 millió• A szövetkezet kiskunfélegyházi mezőgazdasági szakboltja az idén megkapta a Fogyasztók Kiváló Boltja kitüntetést. (Gaál Béla felvétele) ról 38 millió forintra növekedett 1987- ben. Baromfitermékeikkel a belga piacon is megjelentek. Az általuk forgalmazott libamáj iránt is egyre nagyobb a külföldi kereslet, francia vevőjük mellé immár egy dán cég is jelentkezett. A szövetkezet árbevétele tavaly megközelítette az 1,2 milliárd, nyeresége elérte a 72 millió forintot. Nehezedő hazai és nemzetközi körülmények között érte el a félegyházi áfész ezt az országos átlagnál sokkal jobb eredményt hangsúlyozta Takács József . ez növeli a kitüntetés értékét. Ezt a véleményt erősítette meg Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV titkára, egyebek között arra a tényre hivatkozva, miszerint ezt megelőzően legutóbb 1983-ban kapott Bács-Kiskun megyei áfész Kiváló Szövetkezet — országos kitüntetést. Dr. Szaszkó László, a SZÖVOSZ főosztályvezetője elismerését fejezte ki a szövetkezet tagjainak, dolgozóinak az elért eredményekért, majd az Országos Szövetkezeti Tanács kitüntetését adta át Martus Gyulának, Czombos Józsefnek és Cseri Imrének. Huszonötén a Kiváló Dolgozó szövetkezeti kitüntetést kapták meg a tegnapi ünnepségen. A. M. Az emberiesség szolgálatában Nemrég felkerestem egy ismerősömet, aki több mint egy évtizede vöröskeresztes titkárként dolgozik. Amikor beléptem az irodájába, csodálkozva láttam, hogy mindenhol ruha- és cipőhalmok hevernek. Rögtön megmagyarázta a helyzetet: — Éppen ruhát gyűjtünk a rászorultaknak. Alig fejezte be a mondatot, amikor egy fiatal nő nézett be az ajtón. — Ruhákért jöttem —szólt kissé zavartan. A gyerekeimnek kellene. Képtelen vagyok mind a háromnak újat venni. Ismerősöm barátságosan bevezette az irodába. Hozzáláttak, hogy együtt kiválogassák a megfelelő ruhadarabokat. Hány emberen segített már a Vöröskereszt! Létrejötte óta 125 év telt el, s ha feladatai változtak is, azok lényege nem. Ennek az önkéntes segélyszervezetnek mindig az volt a célja, hogy megvédje az életet, az egészséget, biztosítsa az ember személyének tiszteletben tartását. A mozgalom az emberekben meglevő jóakaratra, segítőkészségre, önzetlenségre épített. Aki a Vöröskereszthez csatlakozott, sohasem érdekből, vagy valamiféle haszon reményében vállalta, hogy enyhít embertársai szenvedésén. Napjainkban mintha háttérbe szorult volna az önzetlen emberi magatartás. A Vöröskeresztbe belépők száma mégsem ezt bizonyítja. Csak a Magyar Vöröskeresztnek több mint egymillió 200 ezer tagja van, s a megyében minden tizedik lakos vöröskeresztes tag. A ma önkénteseinek nem a harcmezők sebesültjeit kell ápolniuk. A hétköznapok betegségben szenvedő vagy éppen anyagi gondokkal küszködő kisembereit védelmezik. Ez sem kisebb feladat Henry Dunant, a Vörös- kereszt megalapítója önkénteseinek munkájánál. Megóvni az ember egészségét. Ebben segít legtöbbet a Vöröskereszt. Gyakran hallani az egészségügyi hónapokról, hetekről, a megalakuló természetgyógyász-klubokról, környezetvédelmi akciókról, a tisztasági és elsősegélynyújtó versenyekről. A szervezők között mindig ott van a Vöröskereszt. Sfelhívásukra jelentkeznek minden évben a véradók, s azok, akik egy-egy orvosi műszer kifizetéséhez akarnak hozzájárulni. Az sem lebecsülendő, amit a szociális gondok enyhítéséért tesznek. Segélyben részesítik a többgyermekes családokat, az időseket. Tavaly a megyében 2 ezer 567 embernek juttattak ruhát, 231-nek élelmiszert és ezerhét- százkilencvennégy rászorulónak adtak egyéb segélyt. A Romániából áttelepültek is a Vöröskereszt ajtaján kopogtatnak. Tudják, oda bizalommal fordulhatnak, ott segítenek. A napokban valaki egy vöröskeresztes tag véleményét szerette volna tudni az áttelepü- lésről. — Nekem nem véleményeznem, hanem segítenem kell az embereken — hangzott a válasz. — Ha hozzám fordul valaki, csak azt nézem, kell-e neki hajlék, ruha. Megjegyzem, nem véletlen íródtak ezek a sorok. Holnap lesz a Vöröskeresztes Világnap. Jelszava: 125 év az emberiesség szolgálatában. Benke Márta
