Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 59. szám Ara: 1,80 Ft 1988. március 10., csütörtök AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYSZERŰSÍTÉSE A SZÖVETKEZETEKBEN Törvényjavaslatok vitája a Parlamentben Részjegyek a bevitt föld arányában? Az Országgyűlés mezőgazdasági és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tegnap a Parlamentben együttes ülésen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény, valamint az 1976. évi élelmiszertörvény módo­sításáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg. A bizottság tagjai elé terjesztett írásos anyag hangsú­lyozta: a szövetkezeti törvény jól szolgálta a közös gazdaságok fej­lődését, ám a következőkben foko­zottabban kell törekedni az önkor­mányzat szabályainak egyszerűsí­tésére, valamint az önigazgatás, önszabályozás kiszélesítésére. A termelőszövetkezeti jogszabá­lyokat összhangba kell hozni az elmúlt időszakban megjelent más jogszabályokkal. Ami az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosítását illeti: az Írásos anyag szerint a kor­szerűsítés alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élelmezés­egészségügyi feltételekkel tegye le­hetővé a kisüzemek bekapcsolódá­sát az élelmiszerek előállításába, és az eddiginél jobban szolgálja a fo­gyasztói érdekeket, szigorítva a minőségi követelményeket. Meg kell teremteni az eddiginél átfo­góbb ellenőrzési feltételeket is. A képviselőket Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter tájékoztatta a két törvény- javaslat előzetes vitáiról. Kifejtet­te, a megyei képviselőcsoportok szinte egységesen kifogásolták, hogy az eddigi rendelkezések a gazdaságoknak, vállalatoknak kö­telezően előírtak egyes munkakö­röket; ezeket a kötöttségeket a MÉM eddig is igyekezett feloldani, és a jövőben erre még inkább lehet számítani. Vita alakult ki a tagok és a tsz-ek vagyoni kapcsolatáról; egyebek között azt javasolták a vi­tapartnerek, hogy a tsz-ekbe bevitt föld arányában a tagok kapjanak részjegyeket. A gazdaságokból egyes részlegek időnként megpró­bálnak kiválni — ez is szóba került az előzetes elemzéseknél. A véle­mény az, hogy erről a tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlésnek kell döntenie. Sokan adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy eset­leg mindkét törvény érvényesülését megakadályozhatják egyes alacso­nyabb szintű, más szellemben ho­zott rendeletek — mint ahogyan az a jelenleg érvényben levő törvé­nyeknél nem ritkán megesik. Ezzel kapcsolatban Váncsa Jenő kijelen­tette: a kormányzati szerveknek kell figyelemmel kísérniük a törvé­nyek életbe lépésének folyamatát, megelőzve a „visszarendeződése­ket”. Az ülésen több fontos kér­déscsoportban alakult ki vita. A két bizottság egyhangúan sza­vazta meg a mindkét törvény mó­dosítására vonatkozó javaslato­kat. Keresettek a ZKI újabb növényfajtái Több üzleti kapcsolat — kevesebb kutatói ambíció A tavalyi munka mérlegét vonta meg, illetve az idei tervekről dön­tött tegnap Kecskeméten a Zöld­ségtermesztési Kutató Intézet Fej­lesztő Vállalat vállalati tanácsa. A ZKI FV főigazgatója dr. Balázs Sándor az elmúlt esztendőről el­mondta, hogy a várakozásokkal ellentétben igen jó eredmények születtek. Mind a négy állomás — a kecs­keméti központ, az újmajori, a ma­kói és a kalocsai — teljesítette ter­vét, így a vállalat 1987-ben 39,3 millió forint nyereséget ért el. Az intézet nemesítői szinte valameny- nyi kutatott nyövényfajnál jelent­keztek újabb fajtákkal, hibridek­kel. Határainkon belül, sőt külföl­dön is elismerést aratnak a paradi­csomnemesítés, a gombakutatás, a biotechnológiai fejlesztés eredmé­nyei. A külföldi kutatói kapcsolatok mellett ma már egyre több az üzleti is, a ZKI fajtáinak vetőmagját na­gyobb mennyiségben exportálják. A főigazgató a múlt esztendei ta­pasztalatok alapján felhívta a vál­lalati tanács figyelmét arra, hogy a kutatók közül tavaly az eddigiek­nél kevesebben törekedtek további tudományos fokozat elérésére. Ugyanígy elmaradtak a nyelvvizs­gára jelentkezések, csökkent a publikációk száma és az eredmé­nyek propagálása is visszaesett. Az 1988-as év indítását nehézsé­gekkel telinek ítélte, hiszen a kuta­tókhoz beérkezett megrendelések értéke a mai napig mintegy 12 mil­lió forinttal kevesebb, mint a múlt évben volt. A vetőmag-előállításra szóló megállapodás 40 millió fo­rint értékű, amely szintén csök­kent. Ezek kiegyenlítése érdekében az intézet idei tervei feszi tettebbek. Az elképzelések között szerepel a tevékenységi kör bővítése, így 100 tonna fűszerpaprika-őrlemény ér­tékesítése is. A ZKI FV vállalati tanácsa mindezek figyelembevéte­lével 1988-ra 27,9 millió forintos eredménytervet fogadott el. A hozzászólók a beruházások finanszírozásának, a munkaerő le­építésének, illetve a béremelésnek a gondjait vetették fel. A szervezeti és működési szabályzathoz készült személyzeti mellékletre tett javas­lat is elhangzott, amelyben megha­tározták a kutatókkal és az intézet vezetőivel szemben támasztott kö­vetelményeket. r p ZÖLDÚT A FEHÉR HÁZ FELÉ Bush győzött a szuperkedden A Republikánus Pártnál szinte teljesen el­dőlt — George BusJi javára — az elnökjelölt­ségért folytatott verseny a „szuperkedden” egyszerre húsz amerikai államban és területen megtartott előválasztások és párttanácskozá­sok után. A Demokrata Pártnál viszont to­vábbra sincs olyan jelölt, aki egyértelmű fö­lényben lenne. Ä választások közül Bush csupán egyetlen­egyet vesztett el: a Washington államban meg­tartott párttanácskozáson a televíziós evangé­listából lett politikus, Pat Robertson győzött. Súlyos vereséget szenvedett viszont Róbert Dole szenátor, aki mindössze 98 küldöttet szerzett a pártkonvencióra Bush 577 küldötté­vel szemben. Az eddigi előválasztások után Bush már 704 küldött szavazatára számíthat, ez több mint a fele a jelöléshez szükséges számnak. Dole 163, Robiertson mindössze 17 küldöttet szerzett eddig. A Demokrata Pártnál sokkal szorosabb verseny alakult ki. A legtöbb szavazatot ugyan a fekete bőrű lelkész, Jesse Jackson kapta, de a legtöbb küldöttet Michael Duka- kis szerezte. Dukakis 383 küldött támogatá­sát kapta meg a szavazás eredményeként s ezzel összesen 453 támogatója van már a párt­konvencióra, ez azonban messze van a jelölt­ség elnyeréséhez szükséges szavazatok számá­tól. Jackson most 363 küldöttet kapott s ezzel a második helyre került, összesen 393 delegá­tusa van már az Atlantában sorra kerülő párt- tanácskozásra. A harmadik helyre Albert Go­re szenátor került, aki eddig nem vett részt komolyabban a versenyben, s csupán a szuper- keddre alapozta taktikáját. A taktika bevált: 326 küldöttet szerzett s ezzel már 348 szava­zata van. Genscher hazánkban Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövet­ségi Köztársaság alkancellárja, külügyminisz­ter az NSZK kulturális hete alkalmából, an­nak fővédnökeként tegnap Budapestre érke­zett. Társaságában van felesége, Barbara Genscher asszony is. Hans-Deitrich Genscher útja a Ferihegyi repülőtérről a Magyar Nem­zeti Galériába vezetett, ahol ünnepélyes kere­tek között kezdődött meg az NSZK-bcli kul­túra és művészet egyhetes magyarországi se­regszemléje, s annak első eseményeként meg­nyílt a Bauhaus-utópiák című vcndégtárlat. Az NSZK alkancellárját a késő délutáni órákban a Parlamentben fogadta Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, a magyar miniszterelnök elmúlt évi bonni láto­gatása alkalmával aláírt megállapodások vég­rehajtásának helyzetét, s véleményt cseréltek az együttműködés további elmélyítésének le­hetőségeiről. A szerdai program befejezése­ként Köpeczi Béla és felesége díszvacsorát adott Hans-Dietrich Genscher és felesége tisz­teletére a Gundel étteremben. (MTI) GYÁRLÁTOGATÁS, TALÁLKOZÓ BRIGÁDVEZETŐKKEL, AKTÍVAÉRTEKEZLET Fejti György Bács-Kiskunban Kétnapos látogatást tett Bács-Kiskun megyében Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Befejeződlek a lugköiiyvcserét meg­előző elbeszélgetések, véget értek az ideológiai tézisekről, illetve a párt veze­tő szerepéről folytatott viták; az embe­rekben türelmetlenséggel vegyes a ten- niakarás — így jellemezte Bács-Kiskun megye pillanatnyi politikai helyzetét dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára Fejti Györgyöt tájékoz­tatva. A kétórás, kedd esti tanácskozá-' són hangsúlyosan tették szóvá a megye • Fejti György előadást tartott a megyei pártbizottságon. (Tóth Sándor felvételei) • Gyárlátogatás Kiskunfélegy­Egy ország taniilnnmyozia in hány hete fizetési szalagját, bér­lapját, számítógépes ivét — ki­nek mi dukál —, hogy megtudja, hogyan járt a bruttósítás utáni első fizetésnapon. Rossz nyelvek szerint Bruttó a hét vezért követő nyolcadik ma­gyar nagysággá vált, azt hiszem, egy ideig emlékezni fogunk rá. Bruttót a személyi jövedelemadó páratlanul gyors bevezetése ül­tette hatalomra. Más kérdés vi­szont, hogy az adófizetés a bé­reknek az árnövekedéseknél las­súbb növelése miatt szűkíti fo­gyasztásunkat is, meg átrendezi a jövedelemstruktúrát a központi alapok javára. Mert számolga­tásainknak most az a lényege: a lakosságnak meg kell hoznia az áldozatot a gazdasági vérfrissí­téshez és vérátömlesztéshez. Hiába, hogy az elmúlt évek túl­fogyasztásának zöméért az ipar, az indokolatlan támogatások, a megnövelt import okolható, pil­lanatnyilag nincs más tőke, mint a lakossági megtakarítás az ipari szerkezetet javító beruházások­ra, a költségvetési hiányok pót­lására, az adósságállomány csökkentésére. Ennek megértése egyet jelen­tett a január elsejei áremelések megértésével, habár a számolga­tások ezzel nem fejeződtek be. Azért egyrészt, mert az év hátra­lévő részében még várhatók ár­emelkedések, s ha nem romlik egyensúlyi helyzetünk, ezek már nem érik el az év eleji magassá­got. Azért számolgatunk, ponto­sabban számolunk azzal, hogy a több pénzért jobb minőséget, tar- tósabb", élvezhetőbb árut kapunk. A cikkek dotációjának megszün­tetésével — reméljük — ezután az állam sem pótolja a vállala­toknak a vásárlói érdektelenség miatti kieséseit, a rosszabb áru nyakán marad termelőnek és ke­reskedőnek egyaránt. Reméljük. Azt ugyanis még el kell érni, hogy a vásárló ítélete döntő le­gyen: szankciókkal, versennyel, ellenőrzéssel. Mert bár nem kí­vánhatjuk, hogy a drágábbért új minőséget kapjunk — hiszen mi csak az állami dotációt pótoljuk —, de méltán elvárhatjuk, hogy a minőséget ne rontsák le, az erre vonatkozó eddigi előírásokat be­tartsák. Számolgatásaink közepette azon is elgondolkodunk, hogy rendben van, korlátozódik a la­kosság fogyasztása, de vajon ez mindent megold? Aligha. E jó­zan, állampolgári számolgatás­sal is számolva a stabilizáció sze­rencsére előirányozza az állami fogyasztás csökkentését is, első­sorban az indokolatlan vállalati támogatások megszüntetését, a veszteségesek jórészt saját mun­kán alapuló talpraállítását, a nélkülözhető intézmények bezá­rását is. E lépések nélkül a la­kossági fogyasztás megrövidíté­se aligha segítene bajainkon. Habár ez evidencia, mégsem tű­nik annak azok számára, akik feszültségektől tartva félelmezik az ipari struktúraváltást, a fel­számolásokat: nagyhírű üzemek „szétverését" emlegetik a gazda­sági decentralizációról hallva, bankuralomnak nevezik a pénz­ügyi követelmények alkalmazá­sát a rosszul gazdálkodókkal szemben. Nem számolnak azzal, hogy a feszültségek gazdaságunk működési zavaraiból keletkez­nek, azok vannak, azok tünetek, amelyeket kezelni kell. Magya­rán, ha nem vállaljuk e feszültsé­geket —, amelyeket egyébként előrelátással, figyelemmel tom­pítani is lehet — lehetetlenség a gazdaság alapvető bajait meg­szüntetni, s akkor már kockára tesszük egész létünket is. A kritikával, amely „vissza­rendezést" óhajt, nehezen azono­sulhatunk, de már könnyebbért azzal, ha az állami eszközök megtakarításakor öncélú lépése­ket kifogásol. Nem számoltunk például azzal, hogy egynémely minisztérium, mint háttérintéz­ményét, megszünteti továbbkép­ző és átképző bázisait, holott az új profilra lelt vállalatok talán szívesen kibérelték volna ezeket az intézményeket dolgozóik át­képzésére. Jóllehet ez csak egy példa, de ilyesmikkel nem szabad spórolni, ugyanúgy, mint a mér­nökök, kutatók fizetésén, a tech­nikai információszolgálaton, merthogy nélkülük írott malaszt marad a modernizáció követel­ménye. És számogatásban is megrekedünk valahol az alsó ta­gozatban. Komornik Ferenc képviselői a napi munkát igen komo­lyan akadályozó gondokat, ezek kö­zött kiváltképp az év eleje óta tartó hitelbefagyasztást. Jól gazdálkodó üze­mek is nehéz helyzetbe kerültek a meg­különböztetés és a konkrét helyzet fi­gyelembe vétele nélkül bevezetett kor­látozás miatt; helyenként nem tudnak fölvásárolni a háztájiból, nincs pénzük tápra, műtrágyára; az ország sínylené meg, ha ilyen, kizárólag pénzügyi okok miatt teremnének hektáronként 8—10 mázsával kevesebbet a gabonaföldek — érveltek a vendéglátók. Fejti György utalt arra, hogy kétna­pos látogatását a májusi országos párt­értekezletre való fölkészülés állomásá­nak is tekinti; Bács-Kiskunban is keresi a választ azokra a kérdésekre, amelyek ma párttagokat és pártonkívülieket egyaránt foglalkoztatnak: milyen az emberek hangulata, mit gondolnak napjaink tennivalóiról, és mit a holnap feladatairól. A KB titkára ennek jegyében tájéko­zódott szerdán reggel először a megyei országgyűlési képviselőcsoport tevé­kenységéről. A megyei pártbizottság vendégházában megtartott találkozón Fejti György eszmecserét folytatott vendéglátóival, köztük dr. Gajdócsi Ist­vánnal, a megyei tanács elnökével, or­szággyűlési képviselővel, valamint Mis- kő Istvánnal, a megyei képviselőcso­port vezetőjével és dr. Horváth László tiszaalpári képviselővel. A megyei sajá­tosságok, munkamódszerek, sürgető tennivalók mellett szó esett a képviselői munka új vonásairól, a fejlesztés lehe­ld Folytatás a 2. oldalon) ELSŐ FÉLÉV: NYOLC KÖZSÉG Bővül Örvendetes, hogy az utóbbi időben lapunk hasábjain gyak­ran adhattunk hírt a távbeszélő­hálózat fejlődésé­ről. Legutóbb például Kiskun­halasról tudósí­tottunk, s a kör­nyező községek automata köz­pontjainak felál­lításáról, a távhí­vás lehetőségéről számoltunk be. Legfrissebb hir, hogy a bajai kör­zetszámon táv­hívható már olyan kisközség is, mint Szeretnie. Sok helyütt azon­ban még ma is „tekerős” mód­szerrel kell a központtal beszélni, s csak azután kapcsolják a hívott felet. Szabó László, a megyei távközlési üzem helyettes vezetője az idei fejlesztési elképzelések­ről tájékoztatott. Még az első félévben automata telefonközpontot kap Akasztó, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Bocsa, Tázlár, Páhi és Kaskan tyű. Azon túl, hogy a felsorolt községekben múzeumba lehet majd küldeni a tekerős készülékeket, mód lesz távhívásra is, a 78-as körzetszámú kiskőrösi gócközponton keresztül. A fejlesztési munkálatokra a telefonkötvények nyújtanak anyagi fedezetet, befejezésük ezért szigorúan határidőhöz kötött. A második félévben kap új, ezer készüléket befogadó automata központot Lajosmizse, Izsák, Szabadszállás és Kunszentmiklós. Ezek a nagyközségek szintén bekapcsolódnak a távhívásba, mégpedig a 76-os számú kecskeméti góckörzethez tartozva. Felvételünk a megyeszékhely központjában készült, ahol a Lajosmizse irányába haladó csőhálózat fektetésén dolgoztak. (Fotó: Tóth Sándor) B. F. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom