Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

1988. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Eredmények, gondok és tervek Vb-tagi látogatás Tiszakécskén A megye egyik dinamikusan fejlődő városa Tiszakécske. Itt töltötte március 25-én munkanapját dr. Kőrös Gáspár, a megyei párt-vegrehajtóbizottság tag­ja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára. A progam a városi pártbizottságon kezdődött, ahol Tóth Sándor első titkár tartott tájékoztatót a város és körzete pártszervezeteinek tevékenységéről, a lakosság munkájáról, a településfejlesz­tési elképzelésekről. — „Nálunk dol­goznak az emberek — mondta az első titkár—, változatlan lendülettel építjük a várost és térségét.” Tiszakécskén az elmúlt évben több új létesítményt hoz­tak létre: gimnáziumot, egészségügyi központot es takarékszövetkezetet, La­kiteleken az Univer Áfész bővítette há­lózatát. Portalanított utak épültek, sok utcába bevezették a gázt. Tóth Sándor a gazdasági év indításá­nak nehézségeiről is szólt. Elmondta, hogy a gazdasági egységek helyzetét ne­hezíti a bizonytalan alapanyag-ellátás, az anyagárak emelkedese és egy-egy vállalatnál a termékszerkezet-váltás. Az eredmények és tervek felsorolása után az első titkár hozzátette: tevé­kenységük egyik legnehezebb része az ideológiai munka. A tanfolyamokon, oktatáson részt vevő embereket nem a tananyag, hanem inkább a napi esemé­nyek, az aktuális problémák érdeklik. Sokat kérdeznek, igénylik a pontos in­formációkat, mindenről van vélemé­nyük. — „Ez a politizáló lakosság — jegyezte meg Németh Béláné, a HNF városi titkára — 1987-ben 69 millió forint értékű társadalmi munkát vég­zett.” * * * A tájékoztató után dr. Kőrös Gáspár a Remix Rádiótechnikai Vállalat és a Budapesti Likőripari Vállalat tiszakécs- kei gyárába látogatott. Babák Ferenc, a Remix helyi gyárának igazgatója ismer­tette a vállalat múltját, majd a gondjaik­ról beszélt. Jelenleg a gyár rendeléshi­ánnyal küszködik. Fő profiljuk a poten- ciométer-gyártás. Ennek a terméknek eddig 40 százaléka készült szocialista — főleg román—exportra. Az idén 30 mil­lióval csökkentették a rendelést, ezt nem , tudják újabb piaccal pótolni. Természe­tesen van lehetőség a megyén belül is ko­operációra, később pedig az autógyár­tás adhat újabb perspektívát a műszer- gyártó vállalat számára. A gyár 470 dolgozójának 80 százalé­ka nő, nagy részük betanított munkás. Munkakörülményeikről személyesen győződött meg a vezető titkár. A dol­gozókkal folytatott beszélgetés során a keresetükről és közérzetükről érdeklő­dött. A megkérdezett asszonyok el­mondták, hogy teljesítményben dol­goznak, a megállapított norma reális, de a fizetés esetenként alacsony. A vál­lalat teljes árbevételének egyötöd része a bértömeg. Ez jóval elmarad a buda­pesti gyár bérszínvonalától. A munka­helyi vezető ezt azzal magyarázta, hogy már az indulás is hátrányos helyzetű volt, ezért minden évben nagyobb ará­nyú béremelésre lett volna szükség ah­hoz, hogy a központi és vidéki gyár közti különbség eltűnjön. * * * A likőripar helyi vállalatának három részlegébe kalauzolta a vendégeket Rozsinszky László gyárigazgató. A tiszakécskei egység üdítőital, kivo­natpárlat és szeszes ital készítésével foglalkozik, nyereségük mintegy 140 millió Ft. Az évenkénti 500 tonna hul­ladékot is hasznosítják. A hulladék fel- használásának módszerét a kécskei ve­zetők kísérletezték ki, s a kivitelezés is •helyben történik. A vállalaton belül időnként az igények szerint átcsoporto­sítják a dolgozókat, éppen ezért senki­től nem kell megválni, mindenki biz­tonságban érezheti magát. 1983 óta a bérszínvonal évente 10 százalékkal emelkedett. Dr. Kőrös Gáspár a gyárlátogatáson a dolgozókkal, szakszervezeti tisztség- viselőkkel folytatott eszmecsere után úgy ítélte meg, hogy a tiszakécskei em­berek a stabilizációs program megvaló­sításáért megteszik a szükséges erőfe­szítéseket. Az itt élők munka- és életkörülmé­nyei városiassá váltak. A vállalatok jó munkalehetőséget kí­nálnak, nincs létbizonytalanság. Benke Márta A sütödétől a vonalkódig Kezdeményezések a kereskedelmi hálózat műszaki fejlesztésére A Kereskedelmi Minisztérium anyagi támogatást nyújt a kereskedelmi munkát javító műszaki fejlesztésekhez. A támogatás elnyerésére pályázatot hirdetett, amelyben meghatározza a legfontosabbnak ítélt fejlesztési irányokat. A pályázatokat elsősorban a kereskedelem technológiai korszerűsítésére, új munka- és üzemszervezési módszerekre — tehát nem eszközberuházásokra — lehet benyújtani. De várnak ötleteket számos más, a bolti kiskereskedelmi munkát segítő fejlesztésre is. Ilyen lehet egyebek közt az ABC-áruházak mellé épített mini sütöde, hogy mindig friss kenyér legyen a boltban. Szívesen fogadnának a pályázat kiírói olyan javaslatokat is, amelyek segítenének az üvegvisszaváltás gondjain. Elképzelhető lenne például ezt is önkiszolgáló rendszerben végezni, esetleg speciá­lis tárolókat létesíteni. A vendéglátásban további fejlesztésre vár a gyors étkezést biztosító hálózat, s az ehhez szükséges technológia. A pályázatoknak azt is tartalmaznia kell, mekkorák a javasolt fejlesztés költsé­gei, milyen gazdasági eredmények várhatók a bevezetéstől, vagyis megéri-e a megvalósítás. Korszerűbb technikai eszközök kifejlesztésére is adható támogatási Elsősorban olyan kisgépek, anyagmozgató eszközök, pénztárfülkék, hűtőrendszerek, energia- takarékos vendéglátó-ipari berendezések kifejlesztésére kérnek ötleteket, amelyek­kel a boltok, vendéglátóhelyek forgalma a költségek csökkenésével egyidejűleg növelhető, a bolti munka pedig könnyebbé válik. Olyan új, elsősorban a hazai technikára alapozott megoldásokra is várnak javaslatokat, amelyekkel a kereskedelem gazdálkodó szervezetei kibővíthetik a számítástechnika eddigi alkalmazási területeit. Ilyen lehet például az elektronikus pénztárgépen alapuló, kiskereskedelmi hálózatban alkalmazható értékesítési és adatfeldolgozási rendszer, különös tekintettel a vonalkód alkalmazására, vagy olyan módszer, amellyel a kiskereskedelemben és a vendéglátásban az általános forgalmi adóval járó adminisztratív többletmunka mérsékelhető. A pályázatokat elsősorban kereskedelmi vállalatoktól, szövetkezetektől, illetve a velük közösen dolgozó szervező, tervező intézményektől várják. Újfajta gépek, berendezések kifejlesztésére a leendő gyártók is tehetnek javaslatokat. A pályáza­tokat egész évben be lehet nyújtani, s a szakmai zsűri negyedévenként bírálja el a beérkező ötleteket. A támogatás mértékét nem határoztak meg, ezt is a várható eredményesség dönti el. Bővül a telefonhálózat Még az idei első félévben automata telefonközpontot kap Akasztó, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Bocsa, Tázlár, Páhi és Kaskantyú. Azon túl, hogy a felsorolt községekben múzeumba lehet majd küldeni a tekerős készülékeket, mód lesz távhívásra is, a 78-as körzetszámú kiskőrösi gócközponton keresztül. A fejlesztési munkálatokra a telefonkötvények nyújtanak anyagi fedezetet, befejezésük ezért szigorúan határidőhöz kötött. Felvételünk Kecel térségében készült, ahol a tele­fonkábelt az út alatt húzza át a Szegedi Postaigazgatóság hálózatépítő üzeme. A kábelfektető gépsor naponta 300 métert halad előre. A fejlesztési munka sajnos nem érinti Kalocsa térségét. Az ottani góckörzetben várhatóan csak a kilencvenes évek elején lehet megteremteni a távhívás lehetőségét. (Fotó: Tóth Sándor) Amíg a gyalogátkelőhely elkészül... Háromórás, hasznos vita Párttaggyűlés a Bajai Városi Tanácsnál A megyeszékhely egyik leghaszno­sabb létesítményeként tisztelik a közle­kedők a Halasi úti felüljárót. Mint minden jóban, ebben is akad rossz. A Halasi út négy forgalmi sávos, jó burkolatú, sőt a felüljáróról a város felé haladva széles panorámát, jó rálá­tást biztosít a gépjárművezetők számá­ra, az egész útszakaszra. Csoda-e, hogy a felüljáró felső pontján minden autós — a gépjármű nagyságától függetlenül — egy kissé jobban megereszti a gépet, s a rendőrségi trafipax a tanúja, hogy a Zománc- és Kádgyár melletti sza­kaszon a megengedett sebességet nem­egyszer még 20 kilométerrel is túl­lépik. Ez csupán az egyik baleseti veszély. A másik ott kezdődik, hogy a Zománc- és Kádgyár konyhája vállalta — gaz­dasági, illetve takarékossági okok mi­att — a diákélelmezést. Mi köze 'az élelmezésnek a közlekedéshez, a gyors­hajtáshoz? Bármennyire is hihetetlen, nagyon sok. Mivel a diákok a gyár éttermében naponta háromszor étkez­nek, legalább hat alkalommal kelnek át szabálytalanul a széles, négy forgalmi sávos úton. Miért nem mennek el a biztonságos, forgalomirányító jelző lámpával védett gyalogátkelőhelyig? Talán azért, mert oda, s vissza 300 mé­tert kellene gyalogolni, s az emberek — fiatalok és idősebbek egyaránt saj­nálják az időt, a fáradságot, s inkább vállalják a veszélyt, a szabálytalan át­kelést. Emiatt ebben az évben már két súlyos baleset történt. Mit lehetne tenni ennek megelőzése érdekében? Közlekedési szakemberek, a rendőrség is lehetetlennek tartja ezt a helyze­tet. Gondolkodnak illetékesek azon, hogy a gyár előtt gyalogátkelőhelyet létesítenek olyan, a gyalogosok által kezelhető forgalomirányító jelzőlám­pával, amely egyébként nem zavarná a gépjárműforgalmat, s ugyanakkor megvédené a gyalogosokat. Ez nem kis összegbe kerül, s a kivitelezésre még várni kell. S addig? A legegyszerűbb, s talán nem túl drága megoldás: a sebes­ségkorlátozás. Arra már most megvan az ígéret: a korlátozás betartását a rendőrség korszerű sebességmérővel el­lenőrzi. Gémes Gábor Határozottan kíváncsi voltam, ami­kor elindultam a Bajai Városi Tanács pártalapszervezetének beszámoló tag­gyűlésére tudósítani. Egyrészt még élt bennem saját alapszervezetünk taggyű­lésének élénk vitája, másrészt tudtam olyan összejövetelekről, ahol szinte hozzászólás vagy érdemi véleménynyil­vánítás nélkül teljesítette a pártalap- szervezet a „kötelező éves feladatot”, megtartotta a beszámoló taggyűlést. Na, gondoltam, ha itt is ilyen lesz... Tévedtem. A munkaidő után, haj­szálpontosan a meghirdetett időben, 4 órakor kezdődő taggyűlés este 7 után fejeződött csak be. És senki sem nézte az óráját, hogy mikor lesz már vége, mert valódi vita volt. A városi tanács kommunista dolgozói itt a taggyűlésen el akarták mondani azt, ami őket párt­tagként és az államigazgatás tisztvise­lőiként foglalkoztatja. Ehhez alapot adott az éves munkáról készült vezető­ségi beszámoló, valamint a tagkönyv- cserét megelőző személyes beszélgeté­sekből összeállított tájékoztató. Alapot adott, és hozzászólásra, később vitára is késztetett. A tanácsi apparátus munkája döntő módon befolyásolja a lakosság életét, a közhangulatot. Érthető hát, hogy az 1987-es feladatok között nagy figyel­met kapott az alapellátás megoldása, a kereskedelem, az egészségügy, a műve­lődés zavartalan tevékenységének meg­teremtése. Magasabb követelményt ál­lítottak az itt dolgozók — s különösen a párttagok — elé a hatósági munká­ban, a törvényesség biztosításában, a lakossággal való széles körű kapcsolat- tartásban, a gyors, udvarias, hatékony ügyintézésben. Ezen igényeknek a szakembergárda megfelelt — állapítot­ták meg a beszámolóban. A tanácsi átszervezéshez igazodva megváltozott a pártcsoportok felállása, ám azt is elismerték, hogy ezek a cso­portok csoportként nem tudtak meg­újulni, és korántsem volt olyan szerve­zett a munkájuk, mint a vezetőségé vagy az alapszervezeté. S jóllehet ez nem egyedi eset, még csak nem is bajai sajátosság, az elbeszélgetések során a városi tanács párttagjai ezt több ízben is szóvá tették -— változást sürgetve. Ezen eszmecserék másik tanúlsága, hogy napjainkban a párt, a gazdaság, az egész társadalom olyan feladatok előtt áll, amelyek nem oldhatók meg a korábban általánosan alkalmazott módszerekkel. Változtatnunk kell. Többen felvetették annak szükségessé­gét, hogy az alapszervezet legyen rugal­masabb a tanácsnál végrehajtandó szer­vezeti korszerűsítések előzetes megbe­szélésében, s ha kell, hívjanak össze rendkívüli taggyűlést is ilyen alkalom­ból. Ugyancsak elhangzott, hogy a szű­kén értelmezett tanácsi témákon túl az országos politika napi kérdései is kerül­jenek terítékre egy-egy összejövetelen. Erre igény van, s így természetesen nem sajnálják rá az időt sem. Ily röviden persze nem lehet a teljes­ség igényével összegezni a beszélgeté­sek tanulságait. Erre a beszámoló sem volt, nem is lehetett alkalmas, azon túl, hogy a legfontosabb, s általánosítható tapasztalatokat rögzítse. Ezért történt, hogy a vitában néhányan kifogásolták is ezfi mondván: „a megfogalmazás túl általános”, avagy „nem látom a saját gondolataimat az előterjesztésben”. Emiatt aztán a résztvevők egy része nem is tartotta igazán hasznosnak és követendőnek az elbeszélgetés módsze­rét. Mások viszont éppen az egyéni be­szélgetések fontosságát emelték ki, hangsúlyozva, hogy az legyen rendsze­res, ne kampányszerű, s gyakrabban is sor kerülhetne rá. A jelenlévők többszörösen megerősí­tették, hogy igen fontos az őszinteség, az egyenes, világos beszéd — még ak­kor is, ha netán kellemetlen az, amit ki kell mondani. A tisztánlátáshoz azon­ban tisztázni kell az ideológiában je­lentkező elbizonytalanodást. Ez persze felsőbb szinten jelent feladatot, de ilyen témákat az alapszervezetnek is több­ször kell napirendjére tűzni. Ehhez ru­galmasabban alakítható munkatervre, és a mindenkori aktualitásokhoz igazo­dó napirendekre van szükség. Az elfo­gadott éves program ne merevíthesse meg a munkát. A rugalmasság további hozzászólá­sokban is fontos szerepet kapott, hi­szen, mint mondták, enélkül a város tavalyi gazdálkodása sem lehetett vol­na eredményes, s a közszolgálatot sem tudta volna megfelelően ellátni az ap­parátus. Változott körülöttünk a világ, s efihez alkalmazkodni kell a tanácsi dolgozóknak is — mondta az egyik felszólaló. Ennek érdekében a pártta­goktól az eddiginél nagyobb aktivitást várnak. Jó munkáról, megalapozott terve­zésről, sikeres végrehajtásról beszélt a városi pártbizottság munkatársa, ami­kor a tanács és kommunistái 1987-es tevékenységét értékelte — hozzátéve, hogy az itt elhangzott felvetések alap­ján mindenki levonhat saját maga szá­mára egyenként is hasznosítható tanul­ságokat. A politikai intézményrendszer korszerűsítéséből (például a pártirányí­tás módosulása), az államigazgatás struktúrájának változásából (az átfogó kétszintű tanácsi igazgatás kialakulása, a közvetlen demokrácia nagyobb érvé­nyesülése) a Bajai Városi Tanácsra há­ruló feladatokat azonban együttesen is át kell tekinteni. Az idei programot már a vitában felvetett javaslatoknak megfelelően fo­gadta el a tagság, azzal, hogy egyes kérdéseket az időszerűségnek megfele­lően előre hoznak, s igény esetén nem helybéli, a témához jól értő előadókat is felkérnek. Elhatározták azt is, hogy a pártalapszervezet vezetősége minden taggyűlésen ismerteti az előző megbe­szélés óta eltelt időszakban végzett munkáját. Váczi Tamás Vizsgázik az új Zaporozsec A mérőszobában, valamint Budapest útjain tesztelik az új, 1100 köbcentiméte­res, ötsebességes, elsőkerék-meghajtású, Zaporozsec típusú gépkocsit. A Kereske­delmi Minőségellenőrző Intézet gépjárműosztályának munkatársai több ezer kilo­méteres futáspróba után szakvéleményezik a tetszetős kivitelű, középkategóriába tartozó autót. A BIRO TOLLÁBÓL E sertéstartási perek tapasztalatai * A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből megállapít­ható, hogy hazánkban az elmúlt évben csökkent a sertésállo­mány, és ezen belül az anyakocák száma is. Ezt a folyamatot mindenképpen szükséges megállítani. A tartási kedv fokozá­sához a megfelelő árintézkedések mellett az is hozzátartozik, hogy a kistermelők megfelelő jogi tájékoztatásban részesül­jenek és alaptalan eljárásokkal ne zaklassák őket. Az a tapasztalat, hogy az állatok szavatossági hibájával kapcsolatban sokszor felesleges perekre kerül sor. Néhány nagy felvásárló vállalat rugalmasan kártalanítja a kisterme­lőt és megfizeti a kárát, ami általában a tenyészár és a vágóár különbözetéből tevődik össze. (A továbbtenyésztésre alkal­matlan állatot rendszerint levágják.) Vannak viszont gazda­ságok és termelőszövetkezetek, amelyek nem akarják átvál­lalni a hibás teljesítés ellenére az így kifizetett kártérítést és ezért bírósági eljárásra kerül sor. A sertésállomány növelése egyformán fontos érdeke kell hogy legyen az állatot előállító, megtermékenyítő vállalat­nak és gazdaságnak, valamint a továbbtartó kistermelőknek is. Összehangolt és egymásra utalt tevékenységüket szükség­telen pereskedéssel nehezíteni. Az egységes jogi értelmezés és gyakorlat kialakítása érdekében az alábbiakban ismertetem a leggyakoribb sertésszavatossági hibákat és az ezzel kapcso­latos igényérvényesítési lehetőségeket. Vemhes vagy nem? Az általános gyakorlat szerint a gazdálkodó szervek adás­vételi szerződést kötnek továbbtartásra alkalmas vemhes kocasüldőkre, amelyeket azután külön szerződés alapján kistermelőkhöz helyeznek ki. Az állatok megtermékenyítése mesterséges úton történik, és a szállítás előtt ultrahangos készülékkel állapítják meg, hogy fennáll-e a vemhesség. Ez a vizsgálat azonban nem ad tökéletes bizonyosságot az állat állapotáról, ezért később nem lehet megalapozottan arra hivatkozni, hogy a készülék nem mutatta ki a sertés „üressé­gét” (vemhetlenségét). Ennek a kérdésnek az eldöntésénél az állatorvosi vizsgálat eredménye a perdöntő. Az igazolás kia­dására azonban csak a sertés kihelyezésétől számított 114. nap után kerülhet sor. A kistermelőnek az állatorvosi igazo­lás birtokában kell igényével a sertést kihelyező gazdálkodó szervhez fordulnia, aki azután dönt az állat levágásáról és a kár megtérítéséről. Szűk medence és szülőút Gyakran fordul elő, hogy az anyakoca ugyan vemhesen kerül kihelyezésre a kistermelőhöz, de a szűk medence miatt mégsem tud lefialni. (Ilyen esetekben császármetszéssel igyekszik az állatorvos könnyíteni az állaton.) Ezeket a serté­seket, ha túl is élik a műtéteket (bár gyakori, hogy elhulla­nak) levágják, mert továbbtenyésztésre nem alkalmasak. A szállító gazdaság ilyen esetekben arra hivatkozik, hogy a szerződés szerint neki megtermékenyített süldőt kellett szolgáltatnia, ami meg is történt. A bíróság ezt a védekezést » nem fogadja el, hanem megállapítja, hogy a szállító kellékhi­ányos szolgáltatást nyújtott. Ugyanis önmagában az állat vemhessége még nem elegendő, mivel jó minőségű, tovább­tartásra alkalmas tenyészkocát kell átadnia, amelyik azután többszöri lefialással biztosítja az utánpótlást, az állomány szaporodását. Nyilvánvaló, hogy az olyan állat, amelyik a szűk medencé­je és szülőútja miatt nem tud természetesen lefialni, tovább­tartásra nem alkalmas. Ezért a kellékhiányos szolgáltatásra figyelemmel a kárt az állatot eladó gazdaságnak kell viselnie. Idő előtti termékenyítés Lényeges, hogy a sertés ne kerüljön idő előtt vemhesítésre. Ehhez a művelethez legalább 8 hónapos életkor és 100 kg-os testsúly szükséges. Mindkét tényezőnek együttesen kell fenn­állnia. Korábbi megtermékenyítés esetén ugyanis az állat már nem a saját testére, hanem a magzataira fordítja az energiát, aminek következtében csontos, szűk szülőút alakul ki, és az alkalmatlanná teszi az állatot a fialásra. Ha ilyen sertésről van szó, azt kell vizsgálni, hogy a megtermékenyítés milyen súlynál és életkornál történt, továbbá, hogy a sertés milyen tartási körülmények között élt. Kellékhiba-e a sántaság? Az egyik perben a vitára az adott alapot, hogy az eladott vemhes sertés súlyosan sánta volt. Az állatorvos szerint a vemhesség ellenére az állat tenyésztésre alkalmatlan volt, ezért levágták. Az eladó azzal védekezett, hogy a sántaság már az átadáskor külsőleg is látszott és ezért a vevőnek nem kellett volna átvennie, de ettől függetlenül a sertés továbbte­nyésztésre alkalmas. A megyei bíróság megállapította: nem kizárt, hogy az állat sántasága már az átvételkor is észlelhető volt. Önmagában ez a tény még nem jelentette az állat továbbtenyésztésre alkalmatlanságát. Ezt csak az állatorvosi vizsgálat tárta fel, amelyik szerint a sántaságot idült csontosodó ízületgyulla­dás, könyökízületi tályog és ízületi csontkinövés okozta. Ilyen betegség mellett az állat továbbtenyésztésre alkalmat­lan és ezért a kárt a szállítónak kell megfizetni. Meddig érvényesíthető a kárigény? A polgári törvénykönyv szerint, ha a szerződés állatszol­gáltatás, a szavatossági jog a teljesítéstől számított 60 nap alatt évül el. E kötelező rendelkezés ellenére az egyik állami gazdaság a szerződéseiben a szavatosságot az átadástól szá­mított 45 napig határozta meg. A bíróság megállapította, hogy ez a 45 napos határidő jogszabályba ütközik, ezért semmis. Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja 60 nap alatt érvényesíteni (például csak később állapítják meg, hogy az állat nem vemhes), szavatossági jogait a teljesítéstől szá­mított 1 évig terjesztheti elő. Dr. Varga Miklós megyei bírósági elnökhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom