Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

1988. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYE TANÁCSA Terv és költségvetés 1988-ra Az állami költségvetés stabilizálásá­ra, a belföldi felhasználás, a közkiadá­sok mérséklésére tett intézkedések kö­vetkeztében 1988. évben a tanácsi fel­adatok ellátásának pénzügyi-gazdasági feltételei a korábban tervezettnél ked­vezőtlenebbek lesznek. így a VII. öt­éves terv számított üteme nem tartha­tó. Bács-Kiskun megyében a tanácsi költségvetés tervezett kiadásai — az adó- és árreform-előirányzat növelő hatását figyelmen kívül hagyva mind­össze 1,8 százalékkal haladják meg az 1987. évre tervezettet. Ilyen körülmények között az erősen leszűkült pénzforrásokat úgy kell fel­használni, hogy az alapellátás színvo­nala legalább az egészségügyi és szociá­lis ellátás, valamint az oktatás területén megtartható legyen. A fejlesztési tervek tekintetében módosítani szükséges a prioritásokat, nagyobb hangsúlyt he­lyezve a hosszú távú tervek legfonto­sabb céljaira. A súlypontot a kiemelt területekre, illetve a feladatok ellátására kell he­lyezni: legfontosabb cél az intézmények működőképességének fenntartása, a fi­atal házasok és nagycsaládosok lakás­hoz jutásának segítése, a lakásellátás javítása, a középfokú oktatási intézmé­nyek tanterem-fejlesztése; helyi erők összefogásával, a lakosság társulásával szervezett fejlesztések folytatása. A kiemelt feladatok megvalósítása érdekében szükséges a teendők szigorú rangsorolása, a bevételek növelését cél­zó vállalkozások előmozdítása, az ön- tevékenység fokozása, a hatékonyabb szervezeti rendszerek kialakítása a ta­nácsok minden szintjén és a költségve­tési intézményeknél egyaránt. Bevételek Az adóreform következtében 1988. évtől megváltozik a tanácsi bevételek összetétele és aránya. Megszűnik a vá­rosi-községi hozzájárulás és a béradó, valamint a lakossági adókon belül az általános jövedelemadó, a magánsze­mélyek forgalmi adója, az árbevétel alapján fizetett külön (háztáji) jövede­lemadó, az erőgép utáni adó, a lóadó és az ebadó. A magánszemélyek jöve­delemadója a tanácsok bevétele lesz. Az egységes pénzalapban a szabá­lyozott bevételek aránya csökken, míg az állami támogatásé nő az előző évi előirányzathoz képest. A kiadások nö­vekményét az állami támogatás szá­mottevő növekedése fedezi, míg a sza­bályozott bevételek dinamikája több százalékponttal kisebb* A megválto­zott bevételi szerkezet a nagyobb gaz­dálkodási biztonság lehetőségét mutat­ja, de ennek megvalósulása alapvetően függ a magánszemélyek jövedelemadó­jának teljesülésétől. A működési bevételi előirányzat 7,4 százalékkal haladja meg az előző évi tervszámot. Az előirányzat egyrészt tartalmazza az 1987. évi élelmezési nor­maemeléssel egyidejűleg bevezetett té- rítésidíj-növelést, valamint az intéz­ményhálózat bővítésével kapcsolatos bevételi többletet. A növekedés alapja másrészt az 1988. évben várható téríté- sidíj-emelkedés, mivel terv szerint a díj­tételek meghatározása a bruttó jövede­lem alapján történik. A lakossági adóbevételek 1988. évtől a helyi tanácsokat illető tárgyi adók és a megyeközponti bevételt jelentő illeté­kek. Összességében mintegy 200 millió forinttal lesz kisebb a saját kezelésű lakossági adó az eddigieknél, a koráb­ban említett adónemek kiesése miatt. Az állami támogatás előirányzata 3 milliárd 304 millió forint, 610 millió forinttal több az 1987. évre tervezett­nél. Összege a VII. ötéves terv számítá­si anyagához képest változott az időkö­zi központi elvonások, a bevételi sza­bályozás módosulása és a többletfel­adatok következtében. A megváltozott bevételi szabályozás miatt a községek, nagyközségek költ­ségvetésében nagyobb arányú az állami támogatás, és ez a feladatok biztonsá­gosabb finanszírozását teszi lehetővé. A helyi tanácsok állami támogatása év közben még tovább nőhet a céltámoga­tások működési és fejlesztési pénzesz­közeivel, valamint pótlólagos felada­tok fedezetével. Kiadások A megye tanácsi intézményhálózatá­nak működtetésére 6296 millió forint áll rendelkezésre, amely 1144 millió fo­rinttal több az előző évi tervszámnál. E növekedésből 630 millió forintot tesz ki az adóreform hatásának ellensúlyo­zására biztosított előirányzat. Ezt nem számítva, működésfenntartásra 9,9 százalékkal több pénz áll rendelkezésre 1988-ban, mint az előző évben. A béralap előirányzata 4 százalékos bérfejlesztési lehetőséget tartalmaz az 1988. évre bruttósított bérekre számít­va, és így a bérfejlesztés éves kihatása közel 100 millió forint. Ennek fedezete központi forrásból csak az egészség- ügyi és szociális, oktatási ágazatokban, az állami tűzoltóság, valamint a közsé­gi igazgatás területein biztosított. Az egyéb ágazatokban a bérfejlesztés for­rását saját hatáskörben, a kiadási meg­takarítás, bevételi többletek terhére le­het biztosítani. A tanácsok költségvetése tartalmaz­za a bérbruttósításhoz szükséges elő­irányzatokat. A központilag biztosított mintegy 250 millió forint fedezi a mun­káltatók által számított kiadási többle­tet. A bérbruttósítás megyei szinten át­lagban 11,1 százalékos növekményt eredményez az 1987. évi béralaphoz vi­szonyítva. A megye úthálózatának ismert gondjai már évek óta komoly igénnyel terhelik a költségvetést. Az út—híd fenntartási-korszerűsítési előirányzat 125 millió forint, s ez 25 millió forinttal haladja meg az előző évi lehetőséget. A jelentős növekmény ellenére sem ele­gendő ez a pénzeszköz a legfontosabb feladatok megvalósításához. Az 1988. évi kiadási előirányzatok nem biztosítják a megyei kommunális, környezetvédelmi pályázatok koráb­ban tervezett indítását. A feladatok el­látásához helyi tanácsi forrásból szük­séges biztosítani a fedezetet. Egészségügy Az egészségügyi ellátás színvonalá­nak megtartása kiemelten fontos fel­adat. Ezt segíti a működési kiadási elő­irányzatokba beépített 65 millió forint szintjavító keret, amely 40 millió fo­rinttal haladja meg az előző évit. Ennek jelentős része a kórházaknál nyújt fede­zetet az eddigi színvonalat meghaladó ellátásra. Tovább nőtt az egyszerhasz- nálatos eszközök beszerzésére rendel­kezésre álló pénzügyi lehetőség. A ter­vezett 10 millió forint a kórházak költ­ségvetésébe kerül, ahonnan ellátják eszközökkel a helyi tanácsok alapellá­tást nyújtó orvosi körzeteit is. Szociális ellátás A szociális ellátásra fordítható elő­irányzat — 536 millió forint — az adó­reform hatása nélkül mintegy 58 millió forinttal haladja meg az előző év lehe­tőségét. A többlet pénzügyi források mellett is gondok jelentkeznek azon­ban az egyre növekvő igények miatt. Ezért a helyi tanácsoknak a rendelke­zésükre álló erőforrásokat koncentrál­ni szükséges. 1988-ban javul a szociális otthonok létszámellátottsága, bővül a házi gondozói hálózat. Oktatás Az oktatás területén 65 millió forint szintjavító keret segíti az ellátási szín­vonal megtartását. A helyi tanácsi költ­ségvetésekbe beépített előirányzat ter­hére bővül a szakmai anyagok és fo­gyóeszközök beszerzési lehetősége — A megyei tanács saját fejlesztési kia­dásainál a legfontosabb feladat marad a folyamatban levő beruházások befe­jezése, a kórházak fejlesztése és az egészségügyi gép-, műszerbeszerzések támogatása, valamint a sütőipari alap­ellátás fejlesztése. Feládatok elhagyá­sára, halasztására vagy lényegesen mérsékeltebb kiadást igénylő módon való megvalósítására kerül sor (például levéltárbővítés, zománcművészeti stú­dió, vállalati támogatások szűkítése). Lakásellátás A lakásellátás a kiemelt társadalmi­gazdasági programok közé tartozik. A feladatok és a fejlesztési célra fordít­ható pénzeszközök összehangolása egyre nehezebb helyzet elé állítja a ta­nácsokat. Ezért előtérbe kerülnek a lakásgaz­dálkodás olyan elemei, amelyek az ed­diginél eredményesebben szolgálják az igények komplex módon való kielégíté­sét. Ilyen a szociális lakástámogatások növelése, a lakások mobilizálásához nyújtott támogatás vagy például a szo­ciálisan rászoruló személyeknél a la­kásvásárláshoz felvett hitel kamatának részbeni átvállalása. A terv 3000 lakás felépítését irányozza elő, melyből 200 az állami lakás. A rendelkezésre álló eszközök — az eddigiektől eltérő módon gondolkodva és cselekedve — a kiemelt rétegek (két- és többgyerekes családok, fiatal háza­sok) lakáshoz jutási programjának folytatását hivatottak biztosítani. A tervezett építéssel, támogatásokkal és a mobilitással együttesen várhatóan ezer család lakáskörülményei javítha­tók. Környezetvédelem, energiagazdálkodás A tanácsok pénzügyi lehetőségéinek szűkülése előreláthatóan súlyosan érin­ti a településtisztasági és környezetvé­delmi feladatokra fordítható kiadások mértékét. Jellemzi a kialakult helyzetet, hogy a környezetvédelmi követelmé­nyeknek megfelelő szemétlerakóhely kialakítását csak Jánoshalmán terve­zik. A szemétgyűjtés technikai feltéte­leinek javítását szolgáló beruházások mértéke nem éri el a kívánalmakat. To­vábbra is gondot okoz a köztemetők állapota, a kulturált temetkezési felté­telek anyagi eszközeinek biztosítása. Kedvezőbb helyzet várható az ener­giagazdálkodás területén a gázellátási mind az alsó-, mind pedig a középfokú oktatásban. Az oktatási szakmai programok elő­irányzata meghaladja a 12 millió forin­tot. Kiemelt feladatok: a nyelvoktatás fejlesztése, a csoportbontások, a tö­megsport-órák számának emelése és a számítástechnikai szakkörök fejleszté­se. Kecskeméten és Baján indítják a két­nyelvű oktatást, amely lényegesen eme­li az oktatás minőségi színvonalát, erő­síti a nemzetiségi tudatot. 1988 január­tól megkezdi működését Baján a fogya­tékos gyermekek oktatását, nevelését ellátó új — megyeközponti irányítású — intézmény. (Elnevezése: általános is­kola és diákotthon.) A VII. ötéves tervben meghatározot­taknak megfelelően kerül sor felújítási célú megyei támogatásra, a bajai kór­házhoz 15 millió forint, a szociális ott­honok felújításához 20 millió forint összegben. A helyi intézményhálózat felújításának támogatására további 37 millió forint növeli a tanácsok lehető­ségét. A felújítási kiegészítésből 15,5 millió forint (22 százalék) az egészség- ügyi ellátás, 23,8 millió forint (33 szá­zalék) a szociális ellátás és 17,8 millió forint (25 százalék) az oktatás feltétele­inek javítását szolgálja. Fejlesztési kiadások A közkiadások mérséklése alapvető­en befolyásolja valamennyi tanács fej­lesztési lehetőségeit és céljait is. Az adóreform hatását ellentételező köz­ponti forrást nem számítva, a VII. öté­ves terv 1988. évi, korábban meghatá­rozott üteméhez képest 35 százalékkal csökken a szabályozott fejlesztési kia­dás. Az elvégzett sokirányú elemzések, számítások alapján — figyelembe véve az intézkedési tervből adódó teendőket — az 1988—90-es években elérendő célokat a megváltozott gazdálkodási lehetőségekkel összhangba hozni a kö­vetkezők szerint lehet: — a céltámogatások megtartása fel­tétlenül indokolt, végrehajtva a szüksé­ges korrekciót (lakásellátasi támogatás rugalmasabbá tétele, kötöttségek oldá­sa, valamint a társulati támogatások kiegészítése a földgázellátás támogatá­sával); — a normatív fejlesztési lehetőség közel felére való arányos mérséklése szükséges valamennyi tanácscsoport­nál; így a helyi tanácsok központi for­rásból származó normatív fejlesztési összegei a következőképpen alakulnak: forint/fó 1179 834 688 365 221 program ütemes megvalósításától. To­vább folytatódik a megyei települések bekapcsolása az országos földgázveze­ték-hálózatba. Ennek érdekében indo­kolt 1988. évtől kezdődően a céltámo­gatások körének bővítése a községek földgázbekötéséhez nyújtott megyei tá­mogatással. 1988-ban Bácsbokod— Bácsborsód, Ballószög, Borota, Csá­szártöltés, Fülöphüza, Helvécia, Pálmo- nostora, Rém és Szentkirály községek társulásos földgázbekötési programjá­nak megvalósulásához a megyei tanács összesen 7,5 millió forinttal járul hoz­zá. Napirenden kell tartani a Baja— Kalocsa közötti földgázvezeték építé­sének előkészítését. A tanyavillamosítási program kere­tében további 148 tanya bekötésének műszaki-gazdasági előkészítését szer­vezték meg a helyi tanácsok, amelyhez 2 millió forint céltámogatás áll rendel­kezésre. Kórházi rekonstrukciók, műszervásárlás Az egészségügyben a fő feladat az alapellátás fejlesztése, tárgyi feltételei­nek javítása. A tervezett ütemben foly­tatódik Lajosmizsén a 14 munkahelyes egészségügyi központ építése. Sükös- dön átadják a Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombináttal és a Gyógyszertári Központtal koordinált beruházásként megvalósuló egészségügyi központot. Dunapatajon és Kecelen központi orvo­si rendelő építése kezdődik. Baján a kórházi rekonstrukció fon­tos szakaszához érkezik: befejeződik a szülészet épületének korszerűsítése és megkezdődik az új diagnosztikai tömb beruházása. Kalocsán a kórház moso­dájának rekonstrukciójára és bővítésé­re kerül sor a következő években. A megyei tanács 50 százalékos arány­ban támogatja a városi kórházak kor­szerű gépekkel-műszerekkel való fel­szerelését. Az egyre drágább műszerek beszerzése a helyi tanácsokkal közös erőfeszítést igényel. A tervezettnél na­gyobb léptékű fejlesztéseknek azonban korlátot szab az igen szűkös devizake­ret. A megyei tanács a lehetőségek mér­séklődése ellenére is ösztönzi és támo­gatja a szociális helyzetük miatt rászo­ruló idős emberek ellátását, gondozá­sát segítő helyi kezdeményezéseket Solton elkezdődik a szociális foglal­koztató főépületének rekonstrukciója. Több településen — például Kecskemé­ten, Baján, Szentkirályon stb. — alakí­tanak ki idősek klubját, Kiskőrösön szállást is biztosító intézményt szervez­nek. Bácsborsódon folytatódik a szoci­ális otthon 40 férőhellyel való bővítése, Tiszakécskén 60 munkahelyes szociális foglalkoztatót és a fürdőnél fizikoterá­piás részleget hoznak létre. Befejeződik Kecskeméten a Margaréta Otthon II. üteme, így 600 idős ember korszerű, sokféle szolgáltatást nyújtó szociális el­látása, gondozása válik lehetővé. T anteremprogram Jó ütemben folytatódnak az oktatási beruházások, amelyekhez a megyei ta­nács céltámogatást biztosít! Ebből 68,2 millió forint segíti 7 városban a közép­iskolai és szakmunkásképző-intézeti tantermi fejlesztéseket. 1988-ban tan­évkezdésre elkészül Kalocsán az új ipa­ri szakmunkásképző intézet oktatási szárnya (8 tantermes), bővül Kiskunfél­egyházán 6 tanteremmel a Móra Fe­renc Gimnázium és Kiskőrösön 4 tan­teremmel a Petőfi Sándor Kertészeti Szakközépiskola és Gimnázium. Meg­lévő épületek átalakításával nyernek új tantermeket Kecskeméten (7 tanterem) és Kiskunfélegyházán (4 tanterem). Ál­talános iskolai tanterem — 40,7 millió forint céltámogatással — 15 települé­sen épül. A korábban megkezdett beru­házások közül 1988 szeptemberig 7 tanterem belépése várható. (Szalk- szentmárton 2 tanterem, Ballószög 4 tanterem, Páhi 1 tanterem). A Közművelődési Alap támogatásá­val új művelődési ház épül Rémen, mű- velődésiház-rekonstrukció fejeződik be Tázláron. Garán várhatóan az év köze­pére készül el a művelődési ház épülő nagyterme. Lakossági társulások támogatása A tanács anyagi pozícióinak változá­sa leginkább a kommunális igények tel­jesítési lehetőségeit mérsékli. Ugyanak­kor a lakossági önerő ilyen fejlesztések­hez aktivizálható a legdinamikusab­ban. Az így keletkező ellentmondás legalább részbeni oldását a megyei ta­nács a céltámogatások széles körű ská­lájával ösztönzi. 1988-ban Csikéria és Bocsa községekben készül el az ivóvíz- tisztító berendezés megyei céltámoga­tással, a Dél-Bács-Kiskun Megyei Víz­mű Vállalat, valamint a helyi tanácsok eszközeinek bevonásával. Tovább foly­tatódik a „Gudmon”-foki kistérségi vízmű beruházásának előkészítése, várhatóan 1988-ban próbakutak fúrá­sával megkezdődik a vízbázis feltárása. Folytatódik a III. számú vízmű beru­házása Kecskeméten. Az év végére vár­hatóan elkészül Kiskunfélegyházán a II. számú vízmű gépháza, valamint megkezdődik a szennyvíztisztító telep bővítése. Társulati formában Baján és Kiskunhalason folytatódik a szennyvíz­csatorna-hálózat bővítése. Kiskőrösön és Mélykútion nagyarányú társadalmi összefogással — az utóbbi helyen köt­vény igénybevételével is — termálfürdő építésének előkészítése kezdődik. A fokozott lakossági igények kielégí­tésére a helyi tanácsok feladataik át­csoportosítása árán is támogatják az útépítő társulásokat. A lakásépítéshez kapcsolódóan 1988-ban 30 kilométer új út készül. Lakossági társulásokkal megyei céltámogatással további 48 ki­lométer burkolt út készül 51 települé­sen. Összekötő út épül Tázlár—Pirtó, valamint Kaskantyú és az 5303. számú út között. Hírközlés, kereskedelem A tanácsi támogatás és a helyi koor­dinációs, valamint nagyarányú köz­ponti eszközök felhasználásával 1988- ban is jelentős hírközlési kapacitásbő­vítés valósul meg Lajosmizsén, Szabad- szálláson, Kunszentmiklóson, Kunszál­láson és Miskén. Kilenc település 13,4 millió forint céltámogatásban részesül, amely összesen 4400 új állomást ered­ményez és biztosítja a távhívást. A kereskedelemben kiemelt jelentő­ségű a napicikk-kereskedelmi hálózat bővítése és a szinttartó beruházások, a műszaki színvonal javítása, a hálózat technikai fejlesztése. Az új létesítmé­nyek közül hiánypótló funkciót lát el a Császártöltésen és a Kecskemét — Ya- csi közben állami támogatással épülő ABC-áruház. Az idegenforgalmi kapacitásbővítő beruházások között meghatározó az 1988-ban átadásra kerülő 80 férőhelyes kecskeméti, továbbá az épülő új kalo­csai szálloda. Mindkét fejlesztés a me­gyei tanács támogatásával valósul meg. A megye egyes iparhiányos térségei­ben várhatóan felmerülő foglalkozta­tási gondok enyhítésére a megyei ta­nács támogatja azokat a gazdálkodó szerveket, amelyek vállalkoznak új munkahelyek létrehozására. Elsősor­ban azok a fejlesztési elképzelések szá­míthatnak támogatásra, amelyek esély- lyel pályáznak a Központi Területfej­lesztési Alapból, illetve a Foglalkozta­tási Alapból igényelhető forrásokra és hosszabb távon eredményes ipari tevé­kenység fejlesztésére irányulnak. Igen fontos, hogy a foglalkoztatási gondok­kal küzdő térségekben á helyi tanácsok saját támogatási lehetőségeiket is tár­ják fel és kezdeményezzék, segítsék a munkaalkalmak bővítését. Kecskemét város Baja város 8 kiemelt tanács (6 város+2 városi jogú nagyközség) 9 kiemelt nagyközség 85 tanács (község és nagyközség) SZÁMLÁT NYITNAK A KÖZÖS ÉPÍTKEZÉSRE Ballószög haladni akar Vetithetnének-e olyan sikeres filmet a ballószögi moziban, amelynek annyi nézője lenne, mint most itt hallgatója és hozzászólója az esti falugyűlésnek? Tanyavilágból fejlődő község Háromnegyed hatkor azt találgat­tam: érdemes volt-e eljönnie annak a pár embernek a kultúrháznak is használt mozihoz, aki akkor még kívül álldogált? Negyedóra múltán tágra nyílik a sze­mem a csodálkozástól. A tanácselnök asszony, Máté Lászlóné alig győzi befe­lé tessékelni az embereket. Minden hely foglalt! Pótszékeket is hoznak be. Hiá­ba minden igyekezet. Az utolsóként ér­kezők a falhoz húzódva zárják az ér­deklődők sorát. A valamikor elmaradott tanyavilág­nak számító, egyutcás, manapság vi­szont sokat fejlődő Kecskemét környé­ki község lakói ezúttal sem tagadták meg igazi énjüket. Azok a férfiak és nők, akik ma itt ülnek, nem csupán a falu mindannyiukat érintő fórumára jöttek ilyen gyorsan, szép számban. Akkor sem várattak magukra, amikor tavaly életük jobbra fordulásáért ösz- szefogtak és ... de erről inkább hall­gassuk Gáspár Istvánnét, a népfrontbi­zottság elnökét, a falugyűlés egyik elő­adóját: — Mindannyiunk örömére mondha­tom, hogy a lakosság nagy anyagi áldo­zatvállalásával, társadalmi munkájá­val, az Univer Áfész, az Orgoványi Ta­karékszövetkezet, a Szegedi Postaigaz­gatóság pénzbeli hozzájárulásával és mások segítségével tavaly csaknem négyszáz családhoz jutott el a vezetékes gáz. A Kerekegyházi Dózsa Tsz szere­lőbrigádja jó és gyors munkát végzett, A lakók áprilisi elhatározása nyomán október 24-én már égett a gáz az első lakásokban. A gyorsaság és az összefogás a döntő Semmi más nem pótolhatta volna az elmúlt évben a gyorsaságot és az össze­fogást Ballószögben az itt élők helyze­tének javításáért — így látja Sztrapák Ferenc képVisélő. Beszél a kormány munkaprogramjából adódó helyi fel­adatokról is, és azokról a törekvések­ről, amelyeknek fontos része a társa­dalmi igazságosság. Ebbe épp úgy bele­tartozik a nehéz helyzetű nyugdíjasok és a fiatal családalapítók segítése, mint a helybeli feladatok megvalósításában nélkülözhetetlen személyi jövedelem- adó is. Ám az életkörülmények javítása azon is múlik: mennyire emberközpon- túak egy-egy településen a vezetők? Bal­lószögben a tanács a népfronttal és az « intézményekkel együtt eredményesen dolgozik a lakosság érdekében. — Amennyire fontos, hogy a rádió és a televízió jó színvonalúan, közért­hetően szóljon az emberekhez, nem szabad megfosztani a falvakat a műve­lődés és a közösségi élet lehetőségeitől sem — mondja. S a gázvezeték-építés­hez hasonlóan ezzel kapcsolatban is közreműködését ajánlja fel a képviselő, ha ezt a lakosság óhajtja. Szükség vol­na egy faluházra. Legyen faluház is — de ne mindenáron! Voltak, akik-"' azt javasolták, hogy azokat a 4500 forintokat, amelyeket Ballószögben többletmunkával megta­karítottak a tavalyi gázvezeték-építés­kor a lakók húszezer forintos befizeté­seiből, ne adja vissza a tanács. Építse­nek abból inkább faluházat — a műve­lődési otthonra a következő 10—15 év­ben úgysem futná a község anyagi ere­jéből —, hiszen Kovács László, az egyik felszólaló szerint is: — Ez a mozi nem kultúrház, ez egy roncstelep! — Az a szerencse, hogy sötétben nem látni, ínilyen a környéke! nem fékezi a nyelvét egy másik ballószögi sem. —' Egy terméskő alapú pincét — mi­vel erősek a falai, és nincs kihasználva —, a fölötte levő helyiségekkel együtt átalakíthatnánk faluházzá. Tetőtér­beépítéssel itt könyvtárnak is lenne hely — szól közbe a népfrontbizottság elnöke. — Tisztelt falugyűlés! Tavaly április­ban szavamat adtam, hogy a tanács becsületesen elszámol a lakosság gáz­pénzével. Ami megmaradt, visszafizet­jük. Négyezer-ötszáz forint nem kis pénz. A családoknak hiányozna — így Máté Lászlóné tanácselnök. A falugyűlés résztvevői Fehér Péter­rel értenek egyet: — Nyissunk számlát, és arra fizessen be mindenki a faluház építésére, amennyit akar! Iskola, idősek napközije Ennyi munka és kiadás után, mint amivel a múlt évi gázvezetés járt, oko­sabb a zsebeket most békén hagyni. Ballószög azonban haladni akar. Újabb házhelyek kialakítása, útburko­lás, a temető már megoldott vízellátá­sa, az alapellátás javítása, és a tehóból és megyei tanácsi támogatással őszre felépülő új iskola, majd az idősek nap­közi otthonának tervezett átadása jelzi ezt a továbbélő szándékot. Bár termelőüzeme is lenne a falunak, hogy a ma még szabad (kihasználatlan) munkaerőt helyben foglalkoztathat­nák! Kohl Antal A Duna- parton Az időjárás idén nemcsak a mezőgazda­ságnak, a természet- kedvelő embereknek is kedvez. A vízpart télen is ' adhat alkalmat • a pihenésre, felüdülésre, amit a Kalocsa melletti meszesi Duna-parton készített felvételeink is bizonyítanak. (Tóth Sándor fotói)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom