Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-27 / 22. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Napközben már az ország nagy részén csökken a felhőzet. Időnként megélénkülhet a nyugati szél. A köd föloszlik. Enyhe lesz az idő. Napközben 5-10 fokig emelkedik a hőmérséklet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xliii. évf. 22. szám Ára: 1,80 Ft 1988. január 27., szerda Ma ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa A végrehajtó bizottság január 27- ére, szerdán délelőtt 9 órára a megyeháza nagytermébe összehívta Bács-Kiskun Megye Tanácsát. Az ülés napirendjére a következő témák megvitatását javasolja: — Tájékoztató a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. — Előterjesztés az 1988. évi terv és költségvetés megállapításáról. — Beszámoló a megyei tanács nemzetiségi bizottságának tevékenységéről. — A megyei népi ellenőrzési bizottság 1988. évi ellenőrzési tervének jóváhagyása. — Egyéb ügyek, interpellációk. Változásra van szükség a gazdasági és az ideológiai munkában Előadás és konzultáció a kertészeti főiskolán Tegnap dr. Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán vállalati és tanácsi vezetőknek, pártmunkásoknak aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást. Bevezetőben az 1987. évi gazdasági építőmunka tapasztalataival és az 1988. évi feladatokkal foglalkozott. Az elmúlt esztendő gazdálkodásában kedvező folyamatnák értékelhető, hogy az 1985. és 1986. évi visszaeséssel szemben a magyar gazdaságban jó irányú — bár egyelőre lassú ütemű — elmozdulás tapasztalható. A tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben növekedett a nemzeti jövedelem, nagyobb az ipar teljesítménye. (A népgazdasági terv teljesítéséről a Központi Statisztikai Hivatal a napokban fogja közzétenni részletes jelentését.) Növekedett a progresszív, a jó megoldásokat kereső vállalatok köre. Országosan javult némileg a munkafegyelem — a vállalatoknál, intézményeknél egyaránt —, mert az emberek ráébredtek, hogy a munkahelyet el lehet veszíteni. Pozitív külső körülményként jelentkezett, hogy a szocialista országok többségében gazdasági és társadalmi reform-folyamatokat indítottak el, melyek kedvező megítélést, légkört jelentenek a hazai építőmunkához is. Ugyanakkor kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Nagyobb külső teher- tömeg, adósságállomány nehezedik a gazdaságra. Újabban nemcsak a tőkés, hanem a szocialista piacokon is egyre keményebbek a szállítási feltételek, lehetőségek. Január elsejétől új adó- és árrendszer lépett életbe, ami sok bizonytalansággal jár együtt. A tapasztalatlanság, felelem miatt az indokoltnál lassúbb az átállás az új szabályozásokra, követelményekre. Az 1988. évi és a hosszabb távú feladatokról az előadó elmondta, hogy a pártnak, a kormánynak, az ágazatoknak van előremutató, összehangolt programjuk, munkatervük. Számottevő szervezeti és személyi jellegű változás történt a kormányzati munkában. A gazdasági építőmunka sikere nagymértékben függ a káderpolitika következetességétől, az ideológiai munkától, a párt vezető szerepének markánsabbá tételétől. Változásokra nemcsak a gazdasági életben, hanem az ideológiai munkában is szükség van. Fel kell oldani a megcsontosodott konzervatív ideológiai nézeteket, a gazdaság felemelése érdekében is. Nem kevésbé fontos a párt vezető szerepének újraértékelése, továbbfejlesztése, a politikai mechanizmusának és intézmény- rendszerének korszerűsítése. Konzultációs kérdések kapcsán szóba került még az agrárgazdaság, a szovjet exportszállítási lehetőségek, a bérreform. A gyár -gyáregységi rendszer, az exportösztönzés, a hitelfinanszírozás, a veszteséges vállalatok, az eocénprogram és egyéb, a gazdaságvezetőket kiemelten érdeklő kérdés. A konzultáció után dr. Kovács Imre — Szakolczai Pálnak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárának kíséretében — a kecskeméti Agrikon Vállalat és a Kecskemétvin vezetőivel, kommunistáival találkozott. H. Gy. 4 MAGYAR NEMZETI BANK ÉRTÉKELÉSE Alapvető fordulat még nem következett be A gazdaság múlt évi teljesítményéről, a pénzügyi folyamatok alakulásáról, a bankrendszer tevékenységéről ;] kedden sajtótájékoztatót tartott Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Elmondotta: tavaly a gazdaság teljesítménye, a népgazdaság egyensúlya javult, nem sikerült azonban továbbra sem létrehozni a jövedelemtermelés és -felhasználás között a kívánt összhangot. Így a gazdaság stabilizálásához szükséges alapvető fordulat még nem következett be. A nemzetközi fizetési mérleg egyenlege a múlt évben— 1986- hoz képest — kedvezőbben alakult, j A konvertibilis elszámolású viszonylatokban a folyó fizetési mérleg hiánya 900 millió dollár volt, míg 1986-ban a deficit elérte az 1,4 milliárd dollárt. A külkereskedelmi mérleg egyenlege is kedvezőbb lett az előző évinél, a cserearányok a nem rubelelszámolású kereskedelemben nem változtak, míg a rubelforgalomban javultak. Az ország idegenforgalmi bevételei rekordszintet értek el, az ebből származó aktívum mintegy 365 millió dollárral javította a külgazdasági egyensúlyt. Mindezek hatására Magyarország megítélése a pénzpiacokon nem romlott, továbbra is jó adósként tartják számon hazánkat. Normálisak és korrektek az MNB kapcsolatai a hitelezőkkel, beleértve a nemzetközi pénzintézeteket, így a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot is. A nettó adósságállomány tavaly a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, s ez több hitel felvételét tette szükségessé. Az MNB két új hosszú lejáratú köl- csönmegállapodást kötött a Világfi Folytatás a 2. oldalon) KÖZBELÉPETT A MINISZTÉRIUM A bakfis méretű termék ára nem haladhatja meg a felnőttét A Kereskedelmi Minisztérium közli, hogy az 1988. január elsejével végrehajtott árváltozásokat követően több bírálat érte a bakfis, kamasz és felnőtt ruházati termékek árainál kialakult aránytalanságokat. Az átárazási munkákat a rendeletben meghirdetett árindexekkel kellett végrehajtani, és ezek felülvizsgálatára a leltárak feldolgozása után nyílt lehetőség. így az aránytalan árak helyreigazítására is csak ezt követően kerülhetett, illetve kerülhet sor. N Az árellenőrzés eddigi megállapításai alapján a tapasztalt áraránytalanságok megszüntetésére a Kereskedelmi Minisztérium a vállalatokkal az év eleje óta konzultációt folytatott, majd ajánlást tett közzé, amelynek értelmében: „Ha azonos alapanyagú és azonos modellű bakfis, kamasz méretű termék ára meghaladja a közel azonos felnőtt méretű termékét, akkor a bakfis, kamasz méretű termék árát csökkentsék, lehetőleg a termelői árarányok alapján, de legalább a felnőtt termék árára”. Az eddig feltárt aránytalanságokat a bakfis, kamasz méretű termékek árának csökkentésével a vállalatok megszüntették. Az ilyen és hasonló jellegű problémák korrigálása érdekében a január elsejei árváltozás szabályszerű végrehajtását kiemelten, nagy apparátussal, széles körben, az illetékes árhatóságok és társadalmi szervek szakértői folyamatosan ellenőrzik. Új gyártmányok, új piacok • Tizenkétmillió forintba került az új, hatvan szerszám befogására képes marógép. Burunyi Pál és Tittmann József a beprogramozást végzi. Az Agrikon kecskeméti törzsgyára tavaly félmilliárd forint értékű terméket állított elő, a nyeresége meghaladta a 136 millió forintot. Mindkét eredmény 3—4 százalékkal több a tervezettnél. Az idei elképzelések is hasonlóak, de remélik, hogy még jobb munkával sikerül ezeket a nem kis számokat túlszárnyalni. A gyárban 47 különböző konzervipari és mezőgazdasági gépet készítenek, jó néhány változatban. A külföldi licencek alapján előállított korszerű konzervipari berendezések teszik ki a gyártmányok nagyobb részét. Az innen kikerülő gépek egyaránt keresettek a szocialista és a tőkés piacon. Legnagyobb vásárlójuk a Szovjetunió, de a szocialista országok közül szállítanak Bulgáriába, Csehszlovákiába is. A keményvalutáért vásárlók köre is növekszik. Szerződésük van Kínával, Törökországgal, szállítanak Laoszba, Marokkóba és Nigériába is. Idén megkezdik egy új típusú kőfelszedő, talajmegmunkáló gép sorozatgyártását. Ezt elsősorban a norvégoknak készítik, de remélik, hogy a hazai szakembereknek is megtetszik és rendelnek belőle. Az idén olasz licenc alapján megindul a nagy teljesítményű aszeptikus konzervgyári berendezés részegységeinek gyártása. Az elsőt a Kecskeméti Konzervgyárban szerelik össze. Persze az igényesebb gyártmányokhoz új szerszámgépekre, berendezésekre is szükség van. A hegesztések minőségét nagyban javítja a nemrégen vásárolt robot. A különböző öntvények megmunkálását segíti majd a most üzembe helyezett nagy teljesítményű NC vezérlésű marógép. (P. Z.) • Szállításra vár a svájci licenc alapján készülő dugattyús töltőgép. Próbára a Nagykőrösi Kon- zervgyárba viszik. • A kétmunka- helyes hegesztőrobot ötszörös teljesítmény mellett kifogástalan minőséget produkál. Szalai Gábor technológus konzervgyári gépek alkatrészén dolgozik. wm E jó értekezlet Fólianemesítő üzemet avattak Kecskeméten Világszínvonalú gépsor — korszerű csomagolóanyag Már működik az új olasz kasírozó-lakkozó gépsor. (Tóth Sándor felvétele) A hétköznapi tapasztalások szerint sok az időt rabló, a rosszul'elő- készített, a homályos célú, így döntést nem eredményező értekezlet, melyben egyetlen pozitívum: a meghívottaknak a szünetekben alkalmat ad, hogy egymás közt megbeszéljenek néhány közös feladatot, melyet az ügy kényes volta miatt telefonon nem akartak. A jó megbeszélések kulcsa pontos célmegjelölésben, a körültekintő, gondos előkészítésben rejlik. Ezt egészíti ki a célratörő, operatív értekezlet-vezetés. Már az előkészítés szakaszában érdemes a meghívottakkal ismertetni, hogy mit várnak el személy szerint tőlük, milyen a tárgyalás jellege, mi a kívánatos „végtermék". E kérdések tisztázása az értekezletet tervező fejében azért is fontos, mert így nemegyszer kiderülhet, hogy a kívánt célt más mun- kaf rrmákkal, kevesebb szófecsérlés- sel, kollektív időveszteséggel is el lehet érni. Mivel az értekezleteken rendszerint a vezető tekintélyének megszilárdítása és újrateremtése is folyik, óhatatlanul jelen vannak a hatalmi erővonalak is, Nyilván a vezető a saját elképzelését igyekszik elfogadtatni, és ehhez mindig nagyobb a helyzeti energiája, mint másoknak. Márcsak azért is, mert az előzetes információk egyenlőtlenül, az ő javára vannak megosztva. Ezért gyakorta érzékelhető, hogy a csoport teljesen rábízza magát a vezetőre, feltétlenül megbízik benne. A baj ilyenkor csak hosszabb távon jelentkezik, a hibák egyre gyakoribbak, s a végén e folyamatnak maga a vezető is áldozatul esik, hiszen pont a nehéz helyzetekben nem talál kritikus, kezdeményező és felelősségvállalóbb munkatársakra. A megoldásokra irányuló, kezdeményező szellem kibontakozását nemegyszer maguk az értekezleten résztvevők gátolják azzal, hogy a szokatlan, újszerű javaslatokat kapásból elvetik, nemegyszer légből kapott „tényekkel” igyekeznek azokat leszerelni. Ebben a szakmai féltékenységek mögött gyakran ott húzódnak a lényegbevágó érdek- különbségek, hiszen minden új megszaggatja az anyagi és presztízsviszonyokat, bizonytalanná válik annak újraelosztása. Az értekezlet operatív vezetése közben is szükség van a kutató szellemre, az önfegyelemre, amelynek egyik célja, hogy szigorú ellenőrzés alá vonják a felmerülő elképzeléseket. E szándéknak azonban sokszor ellentmond a vezető viselkedése, amely azzal kezdődik, .hogy nem egész egy órában, tételesen, kétséget nem hagyva, kategorikusan kifejti a megoldandó kérdésről a véleményét. Ez nyilvánvalóan a vita szükségességét megkérdőjelező konformitást eredményez, hiszen itt már szinte minden kritika, megjegyzés, új javaslat a .főnök" gondolatait csorbítja. Am az sem segíti a szabad véleménynyilvánítást, ha a vezető a vita során célzatosan emel ki kijelentéseket, és nagyobb érdeklődést tanúsít a koncepcióba illő tényeknek. Zavaró, ha véleményét folyamatosan elárulja arcjátékával, figyelmével vagy éppen szemmellátható érdektelenségével. Elkerülésének módja a figyelmes és tárgyilagos meghallgatás, a pozitívumok keresése. Célravezető az elhangzottak lényegének rövid összefoglalása, és annak megvitatása, jóváhagyatása a résztvevőkkel. Célszerű őrizkedni a könnyű kompromisszumoktól, mert azok rendszerint fajsúlytalan döntést, a probléma elodázását hozzák. Időnként érdemes külön vitát nyitni arról, hogy miként mérsékelhetők az előre látható hátrányok, nehézségek. Nem tekintélyromboló az sem, ha a vezető nem akar mindenáron dönteni, vagy döntetni, inkább javasolja, hogy aludjanak rá, s közben a résztvevők egy csoportját megbízza az új javaslatok kidolgozásával. Összegezve: semmiképpen nem mindegy, hogy bármely szintű munkaértekezletek hasznot hoznak vagy éppen céltalan, tartalmatlan locsogások. Kerüljük hát az öncélú, rósz- szül előkészített értekezleteket. Gondosan mérlegeljük, mikor melyekre van szükség, és csak akkor kezdeményezzük összehívásukat, ha a feladatok jó megoldásához, a demokratikus döntésekhez, a helyzet reális megítéléséhez nélkülözhetetlenek. b p A hazai gyártócégek ma már tisztában fannak vele, hogy mind a világpiacon, mind pedig itthon csak úgy tudják megfelelően értékesíteni termékeiket, ha a csomagolásuk kellően ízléses, esztétikus. A felismerés nyomán az utóbbi esztendőkben a csomagolóanyaggyártó vállalatok jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, és ennek eredményeként több eladásra szánt hazai áru kapott a korábbinál tetszetősebb „ruhát”. Az egyik legmutatósabb és legkorszerűbb csomagolóanyag az úgynevezett nemesített fólia. Ez egy olyan alumíniumfólia, amit lakk-, papír- vagy műanyagréteggel látnak el. A nemesített fólia iránt amit elsősorban az élelmiszeripar használ fel — egyre nő hazánkban a kereslet. E növekvő igényeket kielégítendő, új üzemet avattak kedden a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységében. Az avátó- ünnepségen megjelent Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes, dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára és dr. Fáy Ferencné, a kecskeméti városi tanács elnökhelyettese. Elöljáróban dr. líalala Pál, a Kőbányai Könnyűfémmű igazgatója köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója mondott avató beszédet. Mint mondta, a magyar alumínium- iparban jelentős átalakítást, modernizálást hajtottak végre az V. és a VI. ötéves terv során, amelynek eredményeként egyre nőtt a tröszt tőkés exportja. Mára már eléri az évi 187 millió dollárt. Ennek folytatása a Kecskeméten, 230 millió forintos beruházással megvalósult fejlesztés. A megyeszékhelyen felépült új, 1800 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokban világszínvonalú olasz „Rotomvert” kasirozó-lakko- zó gépsort szereltek be, amellyel a próbaüzemet követően évente akár 1800 tonnányi nemesített fóliát is elő lehet állítani. Ezzel a hazai kereslet kielégítése mellett a jövőben lehetőség nyílik arra is, hogy tőkés piacokra exportáljanak ebből a korszerű csomagolóanyagból. A beszéd után kitüntetéseket és jutalmakat adtak át azoknak a dolgozóknak, akik a kivitelezési munkákból kiemelkedően kivették részüket. Ezt követően Vörös Árpád átadta az új üzemet, majd megnyomta a berendezés megindítására szolgáló gombot. Végezetül a résztvevők megtekintették az új létesítményt és látogatást tettek a gyáregységben. G. B.
