Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1987. december 9. Történelmi megállapodás (Folytatás az 1. oldalról) csov repülőtéri nyilatkozatában közölte: új mondanivalója is van az amerikai elnök számára a hadászati fegyverek korlátozásának témakörében. Reagan előzőleg egy másik rövid nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés aláírását „a csúcstalálkozó csúcspontjának” tartja. „Mindig is azt hangoztattam, hogy csak olyan szerződést Írok alá, amely növeli országunk és szövetségeseink biztonságát. Ez a szerződés megfelel az ilyen követelményeknek” — mondotta, kijelentve, hogy a fegyverek megszüntetése „nem gyengíti az Egyesült Államok európai katonai helyzetét” és a szerződés a legszigorúbb ellenőrzési módszereket irányozza elő. Tárgyalási készségét hangoztatta hétfőn Reagan amerikai elnök is. „Abban a reményben találkozunk, hogy előremozditsuk a békét mind saját népeink, mind a világ minden népe számára” — mondotta az elnök röviddel Gorbacsov megérkezte után. Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón más területeken is előre akar lépni, főként a hadászati fegyverek csökkentését előirányzó szerződést illetően, de „csak akkor, ha az jó, ellenőrizhető és megerősíti a biztonságot”. Washingtonban rendkívül nagy érdeklődés kíséri Mihail Gorbacsov látogatását — annál is inkább, mert szovjet vezető 14 év óta nem járt az amerikai fővárosban. Kisebb csoportok ugyan igyekeznek megzavarni szovjetellenes tüntetésekkel a jó hangulatot, az amerikai főváros elsöprő többsége azonban szeretettel fogadta szovjet vendégét és a kis tüntetések nem keltettek különösebb figyelmet. Vannak azonban másfajta tüntetések is: egy csoport például Reagan elnök űrfegyverkezési programja ellen tiltakozott, mások a teljes nukleáris leszerelést sürgették felvonulásukon. Érdekes fejlemény, hogy Robert Dole, a republikánusok szenátusi vezetője rendre intette pártja jobbszárnyát, kikelt azok ellen, akik durván bírálták Reagan elnököt az INF-szerződés miatt. Mihail Gorbacsovot ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták kedden a szovjet—amerikai csúcstalálkozó kezdetéit.'' A szovj'et"Ve2ét& :gépkoeslja-' pontban tíz órakor állt meg a' Fehér Ház déli bejárata előtt, ahol GorbacSo-' vöt és feleségét Reagan és felesége üdvözölte. Az ünnepélyes fogadtatáson jelen voltak a szovjet küldöttség tagjai: Eduard Sevardnadze külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, a KB titkárai, Szergej Ahrome- jev marsall, vezérkari főnök, Jurij Du- binyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és mások. Ott voltak az amerikai kormány vezető személyiségei: George Bush afelnök, George Shultz külügyminiszter, Frank Carluc- ci hadügyminiszter, Howard Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának főnöke és a kormány több más tagja. Ugyancsak jelen voltak a leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttségek vezetői. Ott volt a törvényhozás két házának számos tisztségviselője és tagja. Az amerikai fegyveres erők díszalakulata felsorakozott az épület előtt. Az alakulat parancsnoka jelentést adott Gorbacsovnak, majd eljátszották a szovjet és az amerikai himnuszt, miközben ágyúlövések dördültek a szovjet vezető tiszteletére. Az úgynevezett régi gárda, az amerikai fegyveres erők egy alakulatának XVIII. századi egyenruhába öltözött, parókás, háromszögletű kalapos zenekara zárta a katonai fogadtatás parádéját. Mihail Gorbacsovot ezután Reagan elnök köszöntötte. Az elnök kijelentette: bár hét év alatt számos vezetőt fogadott már hasonlóan, ez történelmi jelentőségű alkalom, mivel „nem szövetségesek, hanem ellenfelek” találkozójára kerül sor. A két nép óhajának megfelelően azonban, hangoztatta, alapvetőjavulást kell elérni a két nép kapcsolataiban. „Tudom, hogy sokan írtak Önöknek, sokan elküldték lakásuk kulcsát is, hogy legyen vendégük. Ez az Ön és az Ön népe iránti őszinte jóindulat jele” — mondotta az amerikai elnök. Reagan azt hangsúlyozta, hogy a nézeteltéréseknek nem szabad megakadá- lyozniok az együttműködést a közös feladat megvalósításában, a két országnak olyan viszonyt kell teremtenie, hogy a konfliktusoktól az együttműködés felé haladjanak. Az amerikai elnök történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy aláírják a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött egyezményt, amely a szovjet és az amerikai nukleáris fegyverek egy teljes osztályának megsemmisítését eredményezi. A világ ránk tekint - mondotta, oroszul is megismételve ezt a néhány szót: Mir na nasz szmotrit!. Az elnök utalt arra, hogy tárgyalni kíván a csúcstalálkozón más kérdésekről, így az emberi jogokról, a regionális kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról is. Leszögezte: mind a szovjet, mind az amerikai nép elhatározott szándéka a béke megőrzése. Az amerikai elnök az Egyesült Államok népe nevében köszöntötte a szovjet vezetőt. Mihail Gorbacsov válaszbeszédében emlékeztetett arra a nagy felelősségre, amely a két ország kormányzatára, vezetőire hárul. A két nép, s a világ minden népe bízik abban, hogy együttes munkával meg tudják törni a fegyverkezési verseny logikáját. A világ fejlődése sokban függ attól, milyen eredményekre jutnak a találkozón, sikerül-e felszámolni a félelem és a bizalmatlanság légkörét, amely konfrontációhoz vezet, sikerül-e józan észen alapuló politikát megvalósítani. Gorbacsov leszögezte: a Szovjetunió népe megtette már a választást. Bár tisztában van azzal, hogy a két országot nem csupán az óceán választja el egymástól, hanem a társadalmi rendszerek, az ideológiák különbözősége is, azt akarja, hogy a különbözőségeket ne a konfrontáció, az ellenségeskedés, a fegyverkezési hajsza ürügyéül használják fel. A szovjet vezető emlékeztetett arra, hogy 46 évvel ezelőtt, amikor az Egye-. sült Államok belépett a fasizmus elleni háborúba,"'a 'szovjét'1 'csapatok meg-* kezdték Moszkva alatt a náci hadsereg megsemmisítését. A közös évforduló jelképes: a két ország ekkor lépett szövetségre egymással. Gorbacsov ugyancsak történelmi jelentőségűnek nevezte az új leszerelési szerződést, megállapítva: annak aláírása azt mutatja, hogy mindkét kormány felelősséggel tekint a megoldandó kérdésekre, és képes meg is oldani azokat. Leszögezte: az új szerződés csak az első lépés a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtése felé, amelyről már Reykjavíkban is tárgyaltak Reagan elnökkel. Megállapította: azzal a szándékkal érkezett az amerikai fővárosba, hogy előbbre lépjenek a hadászati fegyverek számának ötvenszázalékos csökkentése felé. A szovjet vezető aláhúzta: országa most bátran lépett a társadalom, a gazdaság, a politika átépítésének útjára, a peresztrojka útjára. Ezek a változások a demokratizálás és a nyíltság, a glasz- noszty jegyében mennek végbe, s a reformok megvalósítása biztosítja, hogy előbbre lépjenek. A szovjet népnek ehhez békére van szüksége, azt akarja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata ne csak úgy kerüljön be a huszadik század történelemkönyvébe, mint amely a fasizmus elleni harcban létrejött szövetség volt, hanem úgy is, hogy a két ország felelősséggel működött együtt a béke megszilárdításában. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kézfogással üdvözölte egymást. Ezután a két vezető a Fehér Ház épületében megkezdte első négyszemközti tanácskozását. A tárgyalások befejeztével Mihail Oorbacsov és Ronald Reagan rövid beszédben méltatta a soron következő eseményt. Helyi idő szerint kora délután írták alá a történelmi jelentőségű megállapodást: a szovjet—amerikai szerződést a közepes és rövidebb fiátótávolságú rakéták felszámolásáról. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan emellett több más, olyan okmányt is ellátott kézjegyével, amelyek a megállapodás elidegeníthetetlen részét i fogják képezni. Ezek között szerepel egy emlékirat a szerződéssel összefüggő kiinduló adatok rögzítését tartalmazó megállapodásról, egy jegyzőkönyv a rakétaeszközök felszámolását szabályozó eljárásokról, és egy jegyzőkönyv a szerződéssel kapcsolatos ellenőrzésről. Mint a szerződés szövegéből kitűnik, a feleknek szándékában áll felszámolniuk a fegyvereknek ezt az osztályát, „felismerve, hogy egy atomháború megsemmisítő következményekkel járna az egész emberiségre nézve, szem előtt tartva továbbá a hadászati stabilitás erősítésének célját. A szerződés előirányozza, hogy mindkét fél felszámolja összes közepes hatótávolságú rakétáit és az ilyen rakéták indítóberendezéseit, mégpedig oly módon, hogy legkésőbb e megállapodás hatályba lépése után három évvel, és továbbiakban soha többé ne rendelkezzék egyik fél sem ilyen rakétákkal, indítóberendezésekkel, kisegítő felszerelésekkel és berendezésekkel. A csökkentés két szakaszban történik. Az első szakasz a szerződés hatályba lépése után 29 hónappal zárul le. Ekkor a felek mindegyikénél rendszerben álló és közepes hatótávolságú rakéták indítására szolgáló berendezések száma nem lehet több, mint az az indítóállásszám, ahonnan egyidejűleg lehet indítani 171 robbanótöltetet hordozni képes vagy annyit tartalmazó rakéta- mennyiséget. A rendszerben levő közepes hatótávolságú rakéták száma nem haladhatja meg a 180 robbanótöltet hordozására alkalmas ilyen rakéták számát. A szerződés szerint a közepes ható- távolságú rakéták rendszerbe állított és rendszerbe nem állított indítóberende- zésejnek számg egyik félnél sem haladhatja meg a 200 robbanótöltet egyidejű hordozására alkalmas, vagy ilyen számú robbanótöltetet tartalmazó rakéták indítóállásainak számát, a rendszerbe állított és rendszerbe nem állított közepes hatótávolságú rakéták száma pedig nem haladhatja meg a 200 robbanótöltet célba juttatására alkalmas rakéták számát. A második szakasz végére, vagyis nem később, mint három évvel a szerződés hatályba lépése után meg kell semmisíteni az összes közepes hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit, továbbá a megfelelő kisegítő felszereléseket és berendezéseket. Ami a rövidebb hatótávolságú rakétákat, az ilyen rakéták indítóberendezéseit és a megfelelő berendezéseket illeti, nem később, mint 18 hónappal a szerződés hatályba lépése után egyik fél sem rendelkezhet ilyen osztályú fegyverrel. A megállapodás úgy rendelkezik, hogy e szerződés hatályba lépése után egyik fél sem fog előállítani semmiféle közepes hatótávolságú rakétát, nem végez ilyen rakétákkal repülési próbákat, nem fog előállítani rövidebb hatótávolságú rakétákat és nem végez ilyenekkel repülési próbákat. A szerződés külön cikkelye foglalkozik a kölcsönös.ellenőrzés módozataival. A feleknek a szerződés hatályba lépését követő tizenhárom éven át jogukban áll helyszíni ellenőrzést végezni mind a másik fél saját területén, mind az olyan egyéb országokban, ahová a rakétaeszközöket telepítették. Joguk van továbbá felügyeletet kezdeni a megállapodásról szóló emlékeztetőben feltüntetett hadműveleti rakétatámaszpontokon és járulékos rakétaobjektumokon, kivéve a rakéták előállítására szolgáló objektumokat, továbbá a rakéták felszámolására szolgáló összes helyszíneken, mégpedig harminc nappal a szerződés hatályba lépése után. A megállapodás külön ellenőrző bizottságot hív életre, amely a vállalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő kérdések megoldásával, a szerződés hatékonyságának és életrevalóságának fokozását célzó intézkedések összehangolásával foglalkozik. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok betartja a jelen szerződést, nem vállal semmi olyen nemzetközi kötelezettséget, és nem foganatosít semmi olyan nemzetközi akciót, amely ellentétben állna rendelkezéseivel. A jelen szerződés nem határidőhöz kötött. (Lapzárta után újabb tárgyalás következett.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. december 8-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) dolgozásakor a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjából, illetve a kormány stabilizációs munkaprogramjából indultak ki, és azokat az idei várható fejlődésre, a gazdálkodás belső és külső feltételeire alapozták. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a Miniszter- tanács az 1988. évi népgazdasági tervet az ismertetett fő előirányzatok szerint véglegesíti: Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építés-szerelés Mezőgazdasági termelés Lakossági fogyasztás Egy főre jutó reáljövedelem Szocialista szektor beruházásai Ebből: vállalati beruházások Az 1988. évi terv az 1987. évi várható teljesítés százalékában 101,0 98.0— 98,5 101,0 96.0— 97,0 105,0—105,5 97,5—98,0 97.0— 97,5 97.0— 98,0 102,0 O A Központi Bizottság a stabilizációs program megvalósítása és ezen belül az 1988. évi terv eredményes végrehajtása érdekében szükségesnek tartja: — a konvertibilis valutákban fennálló adósság növekedésének erőteljes lefékezését, áruforgalmi aktívum elérését, — a rubelelszámolású forgalomban a kivitel fokozásának a megalapozását a behozatal gyorsabb ütemű emelkedésével, — a belső pénzügyi egyensúly javítását szigorú pénzügyi politikával és a költségvetés hiányának jelentős csökkentésével, — a termelési szerkezet szelektív átalakításának felgyorsítását, — a gazdaságtalan termelés visszaszo'rítását, az állami támogatások jelentős csökkentését, az ésszerű takarékosság érvényesítését minden területen. O A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdálkodás fő folyamatait illetően 1988-ban az alábbiakkal számol: — A gazdasági növekedés a termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhangban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése szerény ütemben, a mezőgazdasági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása kismértékben csökkeni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a vállalati döntési körben megvalósuló termelő — főként feldolgozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A beruházások hatékonyságának javítása vegett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszírozásuk. — Változik a vállalati jövedelmek szabályozása, létrejön az egységes vállalati vagyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalati teljesítmények megítélésében kiemelt szerephez jut a vagy onarány os nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vál- laráfok ihözgástérénék' növelése és a megfelelő költségvetési pozíció elérése egyenrangú követelmény. —- Az eredményesen gazdálkodó szervezetek működési feltételei javulnak. Folyamatban van a gazdasági társasági és szövetkezeti formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek működési feltételeinek javítása. — A vásárlóerő és az árualapok egyensúlyának biztosítása érdekében átmenetileg széles körben központi bérszabályozás érvényesül. O A Központi Bizottság .szükségesnek tartja a lakosság megfelelő színvonalú áruellátásának biztosítását. Figyelembe véve a szeptemberben bejelentett jövő évi mintegy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, s fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. © A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosulásba fegyelmezett és szervezett munka, a felelős, kezdeményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer változásainak a vállalatokra és a lakosságra-gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Áz indokolatlan termelői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A követelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő vallajati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását határozottan folytatni kell. A tartósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illetve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátását szem előtt tartva — példám u- laló határozottsággal kell végrehajtani. O A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket és a párt valamennyi tágját, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jövő évi népgazdasági tervet, és mozgósítsanak annak végrehajtására. A televízió, a rádió, a sajtó munkatársai propagáljak a terv céljait, népszerűsítsék a jó példákat és szánjanak szembe a végrehajtást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. n. A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt. 1. Párttisztségekkel kapcsolatban az alábbi határozatokat .hozta: — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét saját kérésere felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a Politikai Főiskola rektorának. 2. A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a kormányzati munka átszervezésével kapcsolatos elgondolásokról. Úgy határozott, hogy ezzel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek állami tisztségek betöltésére. 3. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára úgy döntött, hogy 1988 első félévében összehívja a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletét a szocialista építőmunka időszerű kérdéseinek megtárgyalására. (MTI) Élénk vita az országgyűlési bizottságokban (Folytatás az 1. oldalról) rendről a hírlapterjesztési, valamint a távbeszélő alapdíj év közbeni emelése. 1988-ban mintegy 62 ezer fő- és mellékállomás létesül, közülük 29 ezer telefont lakásokban szerelnek fel. A belföldi távhívóhálózatba újabb 110 helységet kapcsolnak be, s bővülnek a városi tv-műsorok sugárzási lehetőségei. A távközlési műholdas adások vételére jövőre 20-30, úgynevezett elosztópontot telepítenek az országban, s ezek a televíziós kábelhálózatokra kapcsolódhatnak majd. A posta még az idén megkezdi a szovjet televízió műsorának vételét, amely az 58-as frekvencia- csatornán lesz fogható. A vitában felszólalók egyebek között hangsúlyozták, hogy nem fogadható el az, hogy jövőre még kevesebb pénz jut az utak fenntartására, nincs ■ garancia a bejelentett áremelkedések utáni további árnövelés megakadályozására, valamint a közlekedési dolgozók fizetésének bruttósításával kapcsolatban vetettek föl számos megoldatlan kérdést. Egy képviselő — a posta fejlesztési lehetőségeire utalva — hangoztatta, hogy a lakosság akár többet is áldozna a telefonért, ha reális lehetőséget látna a gyors megvalósításra. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden, Cselőtei László elnökletével, a Parlamentben ülést tartott. A testület a mezőgazdasági és a vízügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg, és véleményt mondott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok tervezett módosításáról. A bizottság ülésén több témakörben élénk vita alakult ki. A testület elé terjesztett írásos dokumentációhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár is elismerte: a keresetszabályozás ugyan az új szabályozás feltételei közepette a korábbinál jobban alkalmazkodik majd a teljesítményekhez, ám továbbra is az előző évi teljesítményeket veszi alapul. Ez az úgynevezett bázisszemlélet hátrányt jelent azok számára, akik eddig is jól teljesítettek, számukra ugyanis az előrelépés nehezebbé válik. Ilyen körülmények között nem érvényesül az a korábbi elhatározás, hogy a jó színvonalon termelők részesüljenek előnyben, előlük háruljanak el a fejlődés akadályai. A keresetszabályozásnak ezt az ellentmondását nehezményezte Deák Géza (Hajdú-Bihar megye, 14. vk.) és Fábián Károly (Győr- Sopron megye, 13 vk.). Válaszában az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a jeles vállalatokat és szövetkezeteket részesítenék egyfajta előnyben ezen a téren,*úgy a lemaradók kerülnének nehezebb helyzetbe, márpedig a termelőknek ezt a rétegét védeni kell. Annál is inkább, mert az idei tapasztalatok szerint legtöbbjük nagyon sokat tesz azért, hogy elkerülje a szanálást, kilábaljon a hullámvölgyből. A testület az árak alakulását vizsgál-, va abból indult ki, amit Villányi Miklós mondott erről: az áraknak a fogyasztási szerkezetet torzító hatása megszűnőben van, mivel a költségek a korábbinál markánsabban jelennek meg az árakban. A képviselők közül ugyanakkor többen is feltették a kérdést: a várható ármozgásokat vajon minden esetben az igazi piaci hatások vezérlik-e majd, avagy olyan vállalati érvényesülési szempontok, amelyek összefüggésben vannak egyes feldolgozók és felvásárlók monopolhelyzetével. A mezőgazdasági termelők által felhasznált anyagok, eszközök ása alkalmasint ugrásszerűen növekedhet a jövő év közepétől, léteznie kell tehát az érdekegyeztetés valamiféle mechanizmusának — hangsúlyozták. Villányi Miklós válaszában nemcsak az érdekképviselet, hanem az állami szervek tevékeny részvételét ígérte atekintetben, hogy az árak alakulásában ne játszhassanak indokolatlan szerepet csoportérdekek. Szerdahelyi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az agrárágazatnak a külgazdasági egyensúly fönntartásában meglévő alapvető szerepét hangsúlyozta. A témához kapcsolódva. Fábián Károly képviselő azt javasolta: a tőkés gépek beszerzésénél kerüljenek előnyösebb helyzetbe azok, akik maguk is az átlagosnál nagyobb szerepet vállalnak a külpiacra szánt áru előállításában. Többen kifejezésre juttatták, hogy fönn kell tartani a mezőgazdasági beruházások idei arányát, enélkül ugyanis kétséges: megvalósulhat-e az előirányzott exportbővítés-. Békési László pénzügyminiszter-helyettes hangoztatta, hogy vállalati, szövetkezeti körből egyébként sem szándékoznak nagyobb jövedelmet kivonni annál, mint amennyi elviselhető a termelők számára, s nem megy pozíciójuk rovására. Mindazonáltal nem hagyott kétséget afelől, hogy a költségvetés jövőre egyfajta korlát lesz, amely megakadályozza a jövedelmek túlzott kiáramlását. Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese az ágazat jövő évi terveiről szólva azt emelte ki, hogy lényegében kisebb anyagi erők felhasználásával kell megfelelni az előirányzatoknak. Csökkennek a központi támogatások, ezért azt tervezik, hogy fokozottabban vonják be a vízügyi fejlesztésekbe a vállalati forrásokat, továbbá a magánerőt. Foglalkoztak az ülésen a termelők és feldolgozók közötti kapcsolatok javításának fontosságával. A MÉM illetékes vezetői ezzel egyetértve bejelentették: a kapcsolatok kiteljesítését a főhatóság is ösztönzi, arra indítványokat, ajánlásokat tesz. Fölszólalt Kosa Antal, Bács-Kiskun megyei képviselő is. A testület a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabályok módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét is megvitatta. Szabó Ferenc, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes bevezetőjében a jogszabály korszerűsítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az a stabilizációs program végrehajtását is segíti. Az írásos előterjesztés vitájában a képviselők felvetették: ne az Elnöki Tanács hozzon határozatot a kérdésben — törvényerejű rendelettel —, hanem az Országgyűlés törvénnyel —, lévén, hogy hárommillió embert érint hazánkban közvetlenül is a tsz- törvény módosítása. Mások vitába szálltak ezzel és az eredeti javaslat mellett foglaltak állást, kiemelve: a tsz- eknek a gyakorlatban gyorsabban megszülető és végrehajtható módosításra van szükségük. Ä bizottság ez utóbbi indítványt fogadta el. Vita volt az ülésen arról, hogy a tsz-tag tulajdonába került földet hogyan kell beszámítani a háztáji föld kiadásánál; ebben Eleki János álláspontját fogadták el: tartozzék ez a kérdés a közgyűlés elé. (MTI)
