Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

1987. december 9. • PETŐFI NÉPE • 5 I. A GABONA- ÉS SZÓJATERMELÉS A GAZDASÁGOSSÁG TÜKRÉBEN Arányeltolódás a búza javára Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben Az agrárágazat munkaprogramja elsősorban a minőséget szorgalmaz­za, s olyan termékszerkezet kialakítását, amely a hazai és exportérdekek­nek megfelel. A mezőgazdasági kormányzat az elmúlt esztendőkben a gabonaprogram kibontakoztatásáért tett legtöbbet és ez sikeresnek mond­ható, elősegítette a termelés növekedését," a technika és technológia korszerűsítését, ugyanakkor pillérévé vált az agrártermék-külkereskede­lemnek is. A gabonaprogram tovább folytatódik, azonban belső szerkeze­tében módosítások szükségeltetnek, amelyek a jövedelmezőséget, sőt a gazdaságosságot is javítják. Ettől az évtől fehérjeporgram (amit szója- programnak is neveznek) kezdődött, ami végül is a jövő esztendőtől teljesedik ki. Mennyire indokolt ez a program, és milyen hatású lesz? Erről és a két programmal összefüggő témákról réndezett kerekasztal- beszélgetést a Petőfi Népe szerkesztősége együttesen a Magyar Rádió Falurádió szerkesztőségével. Vetomag-minosegi gondok Kovács J.: — Jövőre 15,6 millió tonna gabona megtermelésére van szükség. Megvannak-e ennek reális feltételei, azt is figyelembe véve, hogy az elmúlt idő­szakban a gabonaprogram meghatáro­zott értékeit nem sikerült elérni. EKE I.: —■ Azok a tervcélok, ame­lyeket a mezőgazdasági kormányzat az országos szervekkel együttesen kialakí­tott, reálisak. Ezt igazolja, hogy az or­szágban az őszi kalászos gabonákat a tervezett területen elvetették. A termés mennyisége és minősége jórészt attól függ, miként alakul majd az időjárás. A termeléshez szükséges anyagok, esz­közök a mezőgazdasági üzemek ren­delkezésére állnak. Csabai 1.: — Szavaiból az tűnik ki, hogy a gabonaprogram jövő évi teljesíté­se körül a dolgok rendben vannak. Ugyanakkor meg kell említenem, hogy Bács-Kiskun megyében ezen az őszön búzavetőmaggondok voltak. Az igényelt fajtákból és a magasabb fokúakból nem volt elegendő, s emiatt kétségeim van­nak, hogy megfelelő terméseredménye­ket érhetnek el a mezőgazdasági üze­mek. Az időjárás pedig kifejezetten ked­vezőtlen volt a vetés- és ez utáni idő­szakban. EKE I.: — A gondot abban látom, ha a mezőgazdasági nagyüzemek saját Kukoricar és BORSZÉKI É.: — A 15,6 millió ton­na gabona jövő évi megtermelését nem., látom biztonságosnak. Elsősorban közgazdasági okokból. Az'új szabályo­zással az üzemek nem jutnak megfelelő jövedelemhez a kukoricatermeléssel, aminek — népgazdasági szempontból — a fokozására lenne nagyobb szük­ség. Az elmúlt 15—20 évben az ország­ban a szántóterület hat százalékkal csökkent, a gabona vetésterülete kilenc százalékkal. Ezen belül viszont a búza és kukorica együttes területe nem válto­zott, ugyanakkor a két növény közötti arányeltolódás a búza javára történt, s a kukoricaterület folyamatosan csök­kent. Ezen árrendszerrel, közgazdasági szabályozással kellene változtatni. A jövő évi szabályozás szerint a kukori­catermelés adókedvezményei megszűn­nek,, viszont tonnánkénti ára 240 fo­rinttal emelkedik, a búzáé pedig száz forinttal. Ezzel, nem kerül kedvező po­zícióba a kukorica, s a két növény jöve­delmezőségi viszonyai sem kerülnek közelebb. Szerintem a búza és kukorica jövedelmezőségének fölcserélésére vol­na szükség, amit az árrendszer közve­títhet. Ahhoz, hogy a 15,6 millió tonna gabona jövőre magtárakba kerüljön, a kalászos gabonákat és kukoricát közel azonos területen kellene termeszteni. Ha például az 1980-as években ez tör­tént volna, akkor 700 ezer tonnával lett volna most több gabonánk. Másik gond: a kukoricamennyiség csökkené­se miatt egyre több búzát takarjnány­szapontásu es nem megfelelő minőségű vetőmagot használtak. Akik ilyen fele­lőtlenek voltak, azok magukat okol­hatják majd a a gyenge termésért. Két­ségtelen, hogy a kalászosoknál voltak gondok a vetőmagvak minőségével. A kukoricánál ez nem fordul elő, ele­gendő fajta és minőségi csoport között 'választhatnak az üzemek. SZABÓ L.: — Az aszály Bács- Kiskunt erősen sújtotta, az árugabona­termelésben is jelentős kiesések voltak, vetőmagból is gyengébb minőségű és kisebb mennyiségű termett. Igyekez­tünk az ország más területéről besze­rezni, s így az üzemekben el tudták vetni az eredetileg tervezett területen az őszi kalászosokat. Az is igaz, hogy nem minden gazdaság fajta- és minőségigé­nyét tudtuk teljesíteni, például a Mar­ton vásári 14-esből nagy volt a kereslet, kevés a mennyiség. BERECZKY L.í — A gazdaságok pénzügyi helyzetük miatt az alacso­nyabb minőségű szaporítóanyagot vá­sárolták. Elsősorban azért, mert a ve­tőmagért a pénzt most kell kiadniuk, a bevétel viszont csak egy év múlva je­lentkezik. Egyes gazdaságokban a szükség szülte ezt a helyzetet, egyszerű­en rákényszerülnek ilyen intézkedések­re a szövetkezetek. fehérjehiány ként használnak, az elmúlt években .2,7-3, millió tonnát. Ezért a jelenlegi takarmányokban a kukorica- és fehér­jehiány együtt jelentkezik. KISS I.: — A jövő évi gabonatermé­sünket az őszi időjárás miatt sem látom biztatónak. Ugyanakkor a búza jöve­delmezőségét kétségkívül csökkenti, hogy 6—7 művelettel tudtuk vetésre előkészíteni a talajt, ami egy-két ezer forint többletköltség hektáronként. A magágy még így sem a legjobb. Az adókedvezmény megszüntetésével a kukorica árát szerényen emelték, s ez tovább rontja az egyébként sem jöve­delmező kukoricatermelés helyzetét. Pénzügyi gond, hogy a gazdaságok nagy része hitelfelvételre szorul, s nem mindegy, hogy júliusban, a búzatermés értékesítése után, vagy novemberben, a kukoricabetakarítást követően kap pénzt termékeiért. A két időpont kö­zötti különbség négy hónap, amikor is 12-13 százalékos kamatot kell fizetni a hitelek után. Ez a tény ugyancsak a kukoricatermelés üzémi szintű költsé­geit drágítja. Nem beszélve még a beta­karítási körülményekről, ami késő ősz­szel kedvezőtlenebb és általában költ­ségesebb is. Egyébként gazdaságunk­ban elemeztük a jövő évi szabályozás hatását és egyértelműen kimutatható, hogy az általános forgalmi adó — ami a gépeket, alkatrészeket stb. terheli — drágítja a mezőgazdasági üzemekben a termelést, s a szerény gabonaár-emelés a költségnövekedéseket nem fedezi. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Baki, Ferenc, a Bács- Kiskun Megyei Tanács osztályvezető-helyettese; dr. Bereczky László, a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke, a GITR igazgató- tanácsának elnöke; dr. Borszéki Éva, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet tudományos osztályvezetője; Csala Imre, a Dávo- di Augusztus 20. Tsz elnöke; dr. Eke István, a MÉM osztály­vezető-helyettese; Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke; dr. Sömssich István, a Vetömágtermeltétő és Értékesítő Válla* lat igazgatóhelyettese; Szabó Lajos, a vállalat területi köz­pontjának főmérnöke; dr. Takács László, az Iregszemcsei Ta­karmánytermesztési Kutató Intézet igazgatója. (Képeinken balról jobbra). A Falurádió szerkesztőségét Kovács Jenő, a Petőfi Népe szerkesztőségét Csabai István képviselte. Ösztönzőbb árakkal BORSZÉKI É.: — Egyetértek ezzel a véleménnyel, a számítások szerint a mezőgazdaság jövedelemhelyzete rom­lik. Meg kell említenem még egy elő­nyét annak, ha a kalászos gabona és kukorica termőterülete közel azonos nagyságú. A hazai időjárásunk általá­ban egyik esztendőben a búzának, a másikban a kukoricának kedvez. Eb­ből következik, ha a vetésterület közel azonos, a gabona összes mennyisége egyik évről a másikra Kevésbé ingado­zik, kiegyenlítettebb. EKE I.: — Nem látom megalapo­zottnak a kukorica vetésterületének még az 1,3 millió hektárra történő nö­velését sem, a jelenlegi közgazdasági körülmények között. CSALA I.: — Az ágazati program­ban is megfogalmazódott, hogy nem nyílik tovább az agrárolló, de sajnos, a tények mást mutatnak, az eszközök, gépek ára az elmúlt egy-két hónapban is megdrágult, s emelkedik a műtrágya ára is. Azt is gondként vetem föl, hogy a minőségi búzatermesztéshez — a har­minc százalék fölötti nedves sikértarta­lom eléréséhez — nincsenek meg a megfelelő fajták, és ennek ösztönzése a kétszáz forintos minőségi felárral na­gyon csekély, mert termőképességük az ilyen fajtáknak lényegesen kisebb, mint a hagyományosaké, s a hektáronkénti nyereség ettől kevesebb lesz. BERECZKY L.: — El kell dönteni, hogy milyen minőségű búza termeszté­sére van szüksége az országnak: javító, étkezési vagy takarmánybúzából kell több, illetve ezek közötti arány milyen legyen. A felvásárlásiár-különbség is ezek között legyen a jelenleginél na­gyobb és ösztönzőbb. Ä piaci igények­hez alkalmazkodva szükséges irányíta­ni a vetőmag-termeltetéstől a felhasz­nálásig az egész folyamatot. (Folytatjuk) Új teherfuvarozási műszaki bázis Forrasztás a parányok világában 9 Új műszaki bázist adtak át rendeltetésének a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi üzemében. A 70 millió forintból felépített komplex szervizállomás felavatásával befejeződött a pécsi telephely öt éve kezdődött, két ütemben megvalósult, 150 millió forint értékű korszerűsítése. A képen: a javítóműhely. i Sokan úgy vélik, hogy forrasztani mindenki tud. S ez igaz is, egy bizonyos pontig: valóban nem tart soká kita­pasztalni, hogy miként rögzíthető a he­lyén, mondjuk, egy vaskos huzal. De hol vagyunk már az ilyen feladatoktól! A forrasztás az elektronika fejlődése által tudománnyá, művelése pedig szakmává vált. A forrasztás legrégibb és legáltalá­nosabban használt eszköze a forrasztó­páka. Az elektronika által támasztott követelmények azonban ennek a szer­kezetét is igencsak megváltoztatták, és sók új — a forrasztópákára nem is em­lékeztető — eszközt hívtak életre. A legutóbbi évtizedekben ugyanis a fél­vezető eszközök mérete folyvást csök­kent, s ma egy-egy szilíciumlapkán hal­latlanul bonyolult, több tízezer elem­ből álló áramköröket alakítanak ki. Eközben kisebbek lettek a forrasztás pontjai is. A tranzisztoros korszakban a forrasztás pontjainak keresztmetsze­te 1—3 mm2 volt. Ez a méret a nagy integritású elemeknek — például a mikroprocesszoroknak — a megjelené­sével 0,1—0,3 mm2-nyire zsugorodott, a chipekben pedig egy-egy kivezetésnek a felforrasztására néha már csak 0,01 mm2-nyi hely van. Emellett a mikro­elektronika új és nagyon szigorú minő­ségi követelményeket is támaszt a for- rasztásos kötések iránt. Ha pákával dolgozunk, a forrasztás­hoz szükséges hőt a pákacsúcs közvetí­ti a forrasztás helyére. Ezért ezt jó hő­vezető képességű anyagból, rézből ké­szítik. A rezet azonban az általánosan használt ón-ólom forraszok oldják. Ezért az egész rézcsúcsot vassal vonják be. Kézi forrasztópákával a parányok világába aligha nyúlhatnánk bele. Meg egyébként is, ez az eljárás néha túlzot­tan lassú is. A mikroelektronikában az ún. impulzusforrasztásos eljárások ke­rültek előtérbe. Ezeknek az eljárások­nak az a közös jellemzőjük, hogy az összeforrasztando alkatrészek egymás­hoz viszonyított helyzetét hideg állapo­tukban állítják be, s hogy a hőt kis adagokban, lökésszerűen juttatják a forrasztási pontra. Hőforrásként legin­kább infravörös sugarat, forró levegőt, parányi lángot és lézert használnak vagy ellenállasfűtéssel melegítik fel a forrasztóanyagot. Végül is ezekben az új eljárásokban nincs szükség különleges hőközvetítő szerszámokra, ezért ezek viszonylag könnyen gépesithetők. A gépesítés ré­vén pedig termelékenyebbek, mint a kézi forrasztás, é& általában pontosab­bak is amannál. ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK: TÁVMÁSOLÁS, TELETEK, KONFERENCIA Hol tart a távbeszélő-hálózat fejlesztése? Első hallásra meghökkentő a bejelentés: új, a távbeszélő-háló­zatra épülő szolgáltatásokat veze­tett be a posta. Nevezetesen, 1987. december elsejétől már külföldre induló távmásolást is kérhetnek a magyarok. Európában tizennyol­cadikként hazánkban vezették be a teletexet, az új távközlési szolgál­tatást. Január elsejétől pedig bár­mely magyar automata telefon- központtal rendelkező településről konferenciabeszélgetés kezdemé­nyezhető. Ami azt jelenti, hogy összesen tíz ember, magyar és kül­földi létesíthet telefonkapcsolatot egyazon időben. Teszi mindezt —- hogy tudnüllik: új szolgáltatásokat vezet be — a posta akkor, amikor ugyanis rengeteg kára van a nép­gazdaságnak a távközlés jelenlegi állapota miatt. Dr. Valter Ferenc elnökhelyet­tes azzal érvel, hogy az új távközlé­si szolgáltatások gyorsabb átvitelt, egyszerűbb kommunikációt tesz­nek lehetővé, következésképpen: gyorsabbá válik az információcse­re. Voltaképpen javul a telefon­helyzet; ugyanakkor korszerűbb kapcsolattartásra nyilik mód. Ami egyúttal csökkenti is a más álla­mokkal szembeni lemaradásunkat. Az bizonyos, eddig ismeretlen szolgáltatásokról van szó. Nézzük a távmásolást! A szükséges beren­dezés a már meglevő távbeszélő- vonalra telepíthető úgy, hogy a te­lefonkészülék a távbeszélgetésen kívül távmásolásra is használható. Csaknem kétmillió távmásoló mű­ködik a világon pillanatnyilag. Hazánkban mindössze százötven van, nagyrészt külkereskedelmi vállalatoknál. A távmásolás elő­nyeit jól érzékelteti a következő adat: égy Ä/4-es oldáínyi szöveget hozzávetőlegesen egy perc alatt to­vábbít. A távmásolót az előfizetőnek kell megvásárolnia, a posta viszont engedélyezi és üzembe helyezi. Nyilvánvaló, nem mindenki juthat ilyen készülékhez. Ezért a posta két budapesti és öt vidéki nagyvá­ros egy-egy postahivatalában üze­meltet nyilvános távmásolót. Itt meghatározott díj ellenében bárki igénybeveheti a szolgáltatást. Ez ideig tíz európai ország jelezte: „fogadják” a távmásolón tőlünk induló küldeményeket. A teletex talán még a távmáso­lónál is „többet tud”: egy gépelt oldalt tíz másodperc alatt továb­bít. Szövegszerkesztővel rendelke­zik, sőt, az érkező hívás informáci­óját is képes tárolni. A teletex elő­revetíti az automatizált és integrált irodai munkahelyek képét. Ma- gyaroszágon négy teletex üzemel, három állomást most kapcsolnak be a rendszerbe. A hazai teletex-berendezés kifej­lesztésére kiírt pályázatot a Tele­fongyár—SZTAKI páros nyerte meg, a munkálatokat előrelátható­an 1990 végéig befejezik, s a követ­kező esztendőben megindulhat a sorozatgyártás. A fejlesztést a pos­ta anyagilag is támogatta. Valószínűleg a konferencia- beszélgetés lesz a legnépszerűbb az új szolgáltatások közül. Azért, mert egy időben akár tíz ember is telefonkapcsolatba kerülhet, amely minden bizonnyal gyorsítja bizonyos ügyek intézését, teszem azt: az anyagbeszerzést. Nyilván mondani sem kell, a be­szélgetés résztvevői csupán más­más helységek távbeszélő­központjainak előfizetői lehetnek. Egy egységes helyi hálózatból leg­feljebb három előfizető vehet részt a beszélgetésben. A postának mindössze az az egy kikötése, hogy a beszélgetés megkezdése előtt 24 órával jelentsék be az igényt, a szolgáltatás zavartalansága érde­kében. Mindezek mellett tovább folyta­tódik a telefonfejlesztés. A szüksé­ges pénzt több forrásból „hozzák össze”, egyebek mellett egyrészt kötvények kibocsátásával teremtik elő. Volt terület, ahol kudarcba fulladt „hollóék” próbálkozása, a kibocsátott kötvényt nem vásárol­ták meg az emberek. Mindenesetre a telefonra váró embert pillanatnyilag közelebbről érinti az: miből fizeti a posta vissza a kötvénybe fektetett pénzét. Dr. Valter Ferenc elnökhelyettes tájé­koztatása szerint a fejlesztésekkel akkora többletbevételhez jutnak, hogy abból fedezni tudják a vissza­fizetéshez szükséges összeget. H. T. A szögelés tudománya — Vaszkin, már megint úgy dolgozol, hogy nem nézed a mű­szaki művelettervet! Hányszor figyelmeztesselek a műszaki le­írás fontosságára?— kérdezte a műhelyfőnök a munkáshoz lép­ve. — Minek az nekem, Pjotr Petrovics? — válaszolt némi ki­hívással a hangjában Vaszkin. Már csukott szemmel is össze tudom szegelni. — Nem összeszegelni, hanem előállítani —javította ki a mű­helyfőnök. — Az egyre gyorsab­ban fejlődő tudomány és techni­ka századában minden munká­nál, műveletnél tudományos megközelítésre van . szükség, nem pedig lélektelen gépiesség­re. Most pedig kapd magad, ba- rátocskám, menj fel a dokumen­tációba, kérd el a műszaki le­írást! — fejezte be a társalgást a főnök. Tíz perc múlva jött is vissza Vaszkin, de műveletterv nélkül. — Miért nincs nálad a leírás? — Nincs meg a dokumentáci­óban, Pjotr Petrovics — mondta kedvszegetten Vaszkin. Látszott rajta, hogy elege van a főnökével elkezdett vitából, legszívesebben a munkáját folytatná tovább. A műhelyfőnök mérgesen né­zett Vaszkinra, sóhajtott egyet és továbbment. Másnap, kora reggel az üzem­technológus két szép leányzó kí­séretében kereste fel Vaszkint. — Köszöntelek—mondta ne­ki. — Ismerkedjetek meg! Ez itt Vera és Natasa. A főtechnoló- gusi iroda munkatársai. Te ne zavartasd magad, dolgozz, ahogy szoktál, mi pedig leírjuk a munkafolyamatokat, a műve­letek sorrendjét, a gyár techno­lógiai részlege számára elkészít­jük a művelettervet. A lányok nekem fognak segíteni: A technológusi trió munkához látott. Több órán át figyelték Vaszkint, minden műveletet rög­zítettek, mindent feljegyeztek. Egy hét múlva a műhelyfőnök negyvenkét oldalas technológiai művelettervet nyújtott át Vasz- kinnak. —I Tessék, itt a teljes műszaki leírás, amit kidolgoztunk. Ne­ked ezután szigorúan e doku­mentumok alapján kell dolgoz­nod — hangsúlyozta a műhely­főnök, s a tudományos-műszaki forradalomról is mondott még néhány fontos gondolatot. Amikor a főnök elment, Vasz­kin kalapácsot vett a kezébe meg egy nagy szöget, és belemé­lyedt a műszaki műveletterv ta­nulmányozásába. Mellette ott tornyosult egy halom gyümölcs- tároló farekesz, amit a múlt hé­ten szögeit össze. Mondani sem kell, hogy felelőtlenül, minden technológiai leírás nélkül. Oroszból fordította: Kiss György Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom