Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-18 / 298. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Továbbra is borult, párás, helyenként ködös idő lesz. Ónos eső és eső várható. Gyöngéi marad a szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között lesz. ELFOGADTÁK A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST, TÖRVÉNY A JOGALKOTÁSRÓL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 298. szám Árai 1,80 Ft 1987. december 18., péntek NÉPFRONTTANÁCSKOZÁS Új munkastílust a fiatalok körében Farkas József elnökletével tegnap ülést tartott a HNF Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, aidelynek tagjai ezúttal a mozgalom ifjúságpolitikai tevékenységéről, s az ezzel kapcsolatos további feladatokról tanácskoztak. A napirend előadója dr. Bognár Lajosné, a népfront megyei titkárhelyettese volt, aki írásban előteijesztett tájékoztatójához részletes szóbeli kiegészítést is adott. Ebben kritikus helyzetelemzést tárt a bizottság elé, külön-külön is foglal­kozva három igen lényeges kérdéssel: a fiatalok lakáshoz jutásával, munkavállalá­suk megyénkben is érzékelhető gondjaival, valamint a közéletben való részvéte­lükkel. Kifejtette a többi között azt is, hogy a népfrontnak az ifjúságpolitika terén is új munkastílust kell kialakítania. A vitában felszólaló F. Tóth Pál (Kecskemét) elmondotta: a békemozgalomban növekedett a fiatalok aktivitása, Tóth-Szöllős Mihály (Kecskemét) pedig azt a gondolatot hangsúlyozta, amely a beszámolóban is megfogalmazódott: súlyos következményekkel járhat, ha a gyerekek egy része olyan anyagi körülmények között nő fel, amelyet felnőttként nem tud megtartani, megteremteni magának. Lux Márta (Kiskunfélegyháza) hiányolta azokat a klubokat, ahol a fiatalok náluknál tapasztaltabb, idősebb személy segítségével, de önállóan, a saját elképze­léseik szerint élhetnének közösségi életet. Dr. Kalmár Vera (Baja) az ifjúsági szervezetek helyi jó példáit említette, dr. Kálmán Lajos (Kecskemét) pedig a szakmai klubélet igényéről és szükségességéről beszélt. Felszólalt az ülésen dr. Vass Csaba, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője, aki hangsúlyozta: fontos megteremteni a fiatalok számára a szer­vezeti lehetőséget arra, hogy önállóan cselekedve tevékenyen részt vegyenek saját sorsuk alakításában. Érre mód nyílhat klubokban, körökben, egyesületekben is. Fekecs Gézáné (Tiszakécske) a többi között az olykor háttérbe szoruló munkára nevelésről beszélt, majd Fekete János (Kiskunfélegyháza) a fiatal korosztályoknak a honismereti mozgalomban való részvételéről. Kifejtette véleményét Taracközi Katalin, a KISZ megyei bizottságának titkára is, kérte a fiatalok arányának növelését a népfrontbizottságokban és -elnökségek­ben. Az ülésen elhangzottak szerint a/jövő év első negyedében felülvizsgáljak a megyei népfront és a megyei KISZ-bizottság együttműködési megállapodását. Az ülés résztvevői állásfoglalás-tervezetet fogadtak el az ifjúságpolitikai munka további feladatairól. - V. Z. A településfejlesztés útjai Első vidéki ülését tartotta Kecs­keméten a Regionális Tudományos Tanács. Szakólczai Pál, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Cravero Róbert, a tudományos tanács elnöke, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyettese szólt arról, hogy ez a szervezet is alkalmazkodik az igényekhez és ezért most Bács-Kiskun megye tele­pülésfejlesztésének aktuális kérdé­seit, később pedig az ország egyik tájegységének e témához kapcsoló­dó gondjait és elképzeléseit vitatják meg. Gaborják József, a megyei ta­nács tervosztályának vezetője is­mertette meg a jelenlevőket a me­gye településfejlesztésének, gazda­sági egységeinek helyzetével és be­szélt azokról a tennivalókról is, amelyeket az elkövetkezendő idő­szakra határoztak meg. A résztve­vők elemzően kifejtették vélemé­nyüket, és javaslatokat tettek a fej­lesztés irányára is. Ezt követően Kőszegfalvi György, a Váti tudomá­nyos igazgatóhelyettese tartott elő­adást a településfejlesztés és a tech­nikai fejlődés kölcsönhatása, külö­nös tekintettel az elmaradott régi­ókra címmel, amit ugyancsak meg­vitattak a jelenlévők. az Országgyűlés téli ülésszaka Tegnap reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés téli üléssza­ka. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők az 1988. évi állami költségvetésről, illetőleg az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott törvénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságá­nak több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja a diplomáciai páho­lyokból figyelte a törvényhozó testület munkáját. A vitában elsőként Polgár István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.) kapott szót. A Kemikál Építőipari Vállalat üzemve­zetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat még mindig túl sok pénzt költ a termékek es a vállalatok támoga­tására. A pénzügyi-gazdasági folyama­tok irányításában nagyobb szerepet kell biztosítani a hitel es a piac önsza­bályozó mechanizmusának. Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.) a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója megállapította: a szabályo­zórendszer-reformmal szükségszerűen együtt járó változásainak kidolgozása és kihirdetése késett; a vállalatok csak most, vagy csak még ezután tudnak számolni ezekkel. A vállalati szintű tervezés a változá­sok miatt még nem rendelkezik kész jövő évi tervekkel. Dr. Borsos Sándor (Somogy m., 9. vk.), a Marcali Városi Kórház főorvo­sa, igazgatóhelyettese elmondta: szó; moruan vette tudomásul a költségvetés tervezetének áttanulmányozásakor, hogy veszélybe került több egészség- ügyi fejlesztés, s a rendelkezésre álló összeg talán csak a válságos helyzetek elkerülésére lesz elegendő. Tartalékok­kal azonban rendelkezünk, s megértek a feltételek az irányítás igazi- korszerű­sítésére, talán még az egészségügyi tör­vény újrafogalmazására is. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerespestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke indítványozta, hogy a képvise­lők felelős gondolkodása, a parlamenti munka teljesebb megismerése érdeké­ben az országgyűlések ülésszakait — zárt ülések kivételével — teljes egészé­ben közvetítse a televízió. Bevezetőben köszönetét mondott a vitára jellemző reális hangvételért. Olyan kérdések kerültek terítékre — mondotta —, amelyekről a kormány is tudja, hogy fontosak, és úgy vélekedik, hogy azokat a következő időszakban meg kell oldani. A képviselők közül többen sürgették a kormányprogram gyorsabb megvalósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az eredményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kormányzattól cselekedeteinek intenzitását, de az ered­ményeket még korai lenne. A ma leját­szódó folyamatokat ugyanis alapvető­en az évekkel ezelőtt meghozott dönté­sek határozzák meg. A közelmúltban elfogadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt inkább évek múlva érezteti határát. Felvetődött a vitában: a beterjesztett elgondolások nem tartalmaznak alter­natívát. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívüli mértékben leszűkült a kor­mányzat mozgástere. Ennek ellenére néhány kérdésben született alternatív javaslat. A tanácsokkal kapcsolatos képvise­lői felvetésekre Medgyessy Péter el­mondotta: a kormányzat biztosítani kívánja, hogy a tanácsok működésük pénzügyi feltételeivel előre számolhas­sanak. Ez azonban nagyon szigorú pénzügyi politika alkalmazását kívánja meg. Horváth János (Fejér m., 2. vk.), a Videoton tv-gyáregységének csoport- vezetője egyetértett azzal, hogy a költ­ségvetés biztosítja a 70 éven felüli nyugdíjasoknál a tervezett árintézkedé­sek teljes körű ellentételezését. Viszont azt javasolta, hogy a női nyugdíjasok­nál 65 éves kortól biztosítsad költség- vetés a teljes kompenzálást. Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.) a Lakástextil Vállalat művezetője megál­lapította, hogy az Országgyűlés szép-, temberi ülésszaka óta a kormány tevé­kenysége felgyorsult, a vezetés keresi az új módszereket. A nyílt, őszinte szóval párosulva mindez növelte a bizako­dást, javította a közhangulatot. Ugyanakkor — fűzte hozzá a képvi­selő — az aggodalmak sem múltak el, hiszen miközben a dolgozók határo­zott intézkedéseket, . cselekedeteket, egyértelmű állásfoglalásokat várnak az élet minden területén, tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a változások egy­általán nem olyan következetesek, mint ahogyan joggal elvárnák. Simon Péter (Bo'rsod-Abaúj-Zemp- lén m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombi­nát gyáregységvezetője kiemelte, hogy a most bevezetett hozzáadottérték tí­pusú adót jobbnak tartja, mint az eddi­gi, az erőforrásokat adóztató rend- szért. Bevezetése azonban jelentősen — és megbízhatóan fel nem mérhető módon — megváltoztatja a gazdálko­dó szervezetek jövedelmi viszonyait. Ez. sok vállalatnál bizonytalanná teszi a jövő évi tervezést. Az előteijesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medgyessy Péter miniszterelnök- helyettes válaszolt. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szolgáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógyszerek­hez térítésmentesen juthassanak hozzá. A pénzügyi kormányzat korábban azt tervezte, hogy bizonyos körben ingye­nessé teszi, más körben viszont drágítja a gyógyszerellátást. Miután ez összes­ségében rontotta volna a lakosság élet- színvonalát, olyan megállapodás szüle­tett a szakszervezetekkel, hogy később egy jobb elgondolást terjesztenek a parlament elé. A miniszterelnök­helyettes nem javasolta, hogy a tanácsi pénzeszközök szétosztásánál a fejkvó­tába az ideiglenes lakosokat is beszá­mítsák. Az idegenforgalmi szolgáltatá­sok fejlesztésére más módon is meg le­het találni a pénzforrásokat. Szentend­rének például a Közép-Dunavidéki In­téző Bizottság, valamint az Országos Idegenforgalmi Alap is juttatott eszkö­zöket. A kormányzat egyébként dolgo­zik azon, hogy a pénzek megyék közöt­ti elosztása igazságosabbá váljon. A felzárkózás gyorsítása érdekében négy megye — köztük Pest megye — kiemelt összeget kapott. Emellett a ta­nácsok működését finanszírozó költ­ségvetésben 400 millió forint, a terület- fejlesztési alapban félmilliárd forint áll rendelkezésre hasonló célra. Mi lesz a sorsa a tehónak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem javasol­ja központi intézkedéssel megszünteté­sét; mert ahol kellően megszervezték felhasználását, ott jól szolgálja a lakos­sági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellátás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a személyi jövede­lemadók. Ez 60 milliárd forinttal, nö­velné a költségvetési hiányt, amelyhez a parlament nyilvánvalóan nem járul­na hozzá. Viszont a kormányzat szán­dékában áll, hogy 1989-től a helyi taná­csok bevételévé tegye a személyi jöve­delemadóból befolyt összegeket. Ezál­tal növelhető érdekeltségük az adó kö­vetkezetes behajtásában. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az egészségügy és az oktatás területén mindenfajta bérelem bruttósítására biz­tosítják az anyagi feltételeket. Tény, hogy egyes megyékben a helyi tanácsok ebből tartalékot képeznek—s bár ezzel a pénzügyi kormányzat nem ért egyet —, ehhez joguk van. A költségvetés köz­pontilag biztosítja a szükséges állami tá­mogatást a bruttósítás elvégzéséhez. A jövő szempontjából alapvető kér­dés az oktatás es a művelődés fejleszté­se. A jövő évi költségvetés az oktatásra az ideinél — nominálértékben — 4,2 százalékkal többet fordit. Ha levonjuk ebből az árnövekedést, akkor el kell ismerni, hogy a reálérték összességében csökken. Ezért egy meghatározott tar­talékkeretből 150 millió forintot szaba­dított fel a kormányzat a felsőoktatási alap létrehozására, és 70 millió forintot biztosít a műszerellátásra, a folyóirat­beszerzésre és a nyelvoktatás korszerű­sítésére. Jövőre nyolcszáz új általános iskolai tanterem, hatszáz középiskolai tanterem és négyszáz tanműhely léte­sül. Medgyessy Péter elmondotta, hogy a "kormányzat egyelőre csak a 70 éven felüliek nyugdíjának teljes mértékű kompenzálására tud vállalkozni. Képviselői kérdésekre válaszolva el­mondotta, hogy a költségvetésben a táppénz jelentős növekedése részben a bruttósításból származik, részben ab­ból, hogy a kiadások között most már megjelenik a szövetkezeti tagok táp­pénze is. A társadalombiztosítás"egyéb kiadásaiban a gyógyszerekre fordított állami támogatás képviseli a legna­gyobb hányadot. A nyugdíjrendszer és a lakáspolitika korszerűsítésével kap­csolatban beszámolt arról, hogy azok tervezetein már dolgoznak a szakembe­rek, és rövidesen a parlament elé kerül­nek az elgondolások. A vállalati telje­sítményhez kötött bérszabályozással kapcsolatban a kormányzat álláspont­ja az, hogy a teljesítmény és a bér egyé­nileg köthető össze. Vállalati szinten ez a módszer nem vált be. Egyébként meghatározott kör számára S- olyan vállalatoknak, amelyek támogatás nél­kül gazdálkodnak, és nem belföldi ár­emeléssel növelik eredményűét — tel­jes szabadságot adnak a bérpolitika te­rén. Ezzel összefüggésben aláhúzta: az inflációnak alapvető gazdasági okai vannak, a többi között az, hogy nem teljesítmények szerint fizetik ki a bére­ket, a termelési szerkezet korszerűtlen, pazarló az erőforrások felhasználása s nem elég szigorú a pénzpolitika. (Folytatás a 2. oldalon) MEDGYESSY PÉTER VÁLASZA KEVESEBB ENERGIÁVAL — JOBBAN Felújították a solti rádióádót Tegnap délután ünnepség volt a solti rádióállomásén: átadták a felújított, kor­szerű műszaki központot. Munkás Béla, a Postás Szakszervezet üzemi titkára kö­szöntötte a megjelenteket, köztük dr. Rit­ter Tibort, a Magyar Rádió általános el­nökhelyettesét, és Heckenast Gábor mű­szaki igazgatót, valamint Bugyi Józsefet, a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igaz­gatóságának vezetőjét. Ezt követően dr. Walter Ferenc, a Magyar Posta távközlé­si elnökhelyettesé mondott köszönetét a júliusban megkezdett nagy jelentőségű építkezésnél közreműködő kollektívák­nak, valamint a munkálatokat szervező svájci Brown—Boveri Corporation kép­viselőinek a lelkiismeretes, pontos mun­káért. , — Milyen korszerűsítés folyt az elmúlt félévben Solton? — kérdeztem az avató ünnepség után Krauss Ottótól, a PRTI üzemviteli igazgatóhelyettesétől. , — Az átadása óta szinte folyamato­san üzemelő két megavattos nagy adó — mondta Krauss Ottó — tíz év óta sugározza az éterben a Kossuth rádió műsorát az 556 méteres középhullámon. Egy évtized alatt azonban nagyon sokat haladt előre a rádiótechnika, és természe­tesen az előfizetők is igényesebbek lettek. Á hat hónapig tartó munkák legfőbb cél­ja az volt, hogy a rádiózók hazánkban és az országhatárokon túl is élvezhetőbben tudják hallgatni kedvelt műsoraikat. Szükségessé vált persze az is, hogy job­ban takarékoskodjunk az energiával. — 1987-ben is fontos volt ez? ■ — Soltra most egy 1936-ban szaba­dalmaztatott elgondolás szerint épült egyenirányító rendszert építettünk be. Régóta ismert volt tehát az elgondolás, de megbízható — ilyen nagy energiával sugárzó adóknál is alkalmazható — sza­bályozott egyenirányítókat nem gyártot­tak sehol a világon. Soltra a bécsi és a helsinki adók felújításánál világhírnevet szerzett Brown—Boveri,-cég most a szó szoros értelmében csúcstechnológiát tele­pített. A hosszú kísérletek és mérések után ma üzembehelyezett műszaki rend­szer működésének lényege: az adó kom­puterrendszere a sugárzáshoz felhasznált energiát a műsor hanghatásaihoz adap­tálja (eddig például egyforma nagyságú energia kellett a szünet és az esti krónika szignáljához is). — A svájci cég a posta műszaki szak­embereivel közösen tervezte és készítette el a solti, valamint a jászberényi állomá­sok korszerűsítését. A rekonstrukció eredménye, hogy mától 50 százalékkal kevesebb áram kell a 24 órás adáshoz. Ez éves szinten 25 millió forintos energia­megtakarítást (hazánk éves energiafel­használásának 0,5 ezreléke) jelent. A posta a száziúillió forintos korszerű­sítést világbanki hitelből fedezte. A köl­csön a tervek szerint 4 év alatt térül majd meg. v - _ F. P. J. TEHETSÉGGONDOZÓK Tizenöt éves, most doktorál. — Nem ma­gyar az illető. Vannak azonban országok, ahol a tehetséggondozásnak igen széleskörű intéz­ményesített formái alakultak ki, s lehetőség van arra, hogy a különleges készségekkel, in­telligenciával megáldott gyerekek hamarabb végezzenek a különböző szintű iskolákban, mint hasonló korú társaik. Vagyis nem az életkor, hanem a tehetség a meghatározó. Ami vitathatatlanul nagy kincs. Kezdeményezések persze Magyarországon is történnek a tehetséggondozás érdekében, különösen az utóbbi esztendőkben. Figyelmet érdemel a tagozatos iskolák térhódítása. így lehetővé válik, hogy az érdeklődés, a készség szerint alaposabb ismereteket, nagyobb tudást mondhasson magáénak a diák a választott tantárgyat illetően. Ha jiobban megvizsgáljuk, több dolog együttes hatása kell ahhoz, hogy felfedezhető, gondozható legyen a tehetség. Először a csa­lád, a szülők figyelme, céltudatos nevelő mun­kája ezen a téren is. S ami nagyon fontos: a pedagógusok személyisége, hivatásszeretete. Ők — lehetnek — ugyanis, az igazi tehetség- gondozók. A megyei tanács művelődési osztályának legutóbbi felmérése szerint szerencsére sok ilyen pedagógus van Bács-Kiskunban* is. A felmérés a középiskolás diákok országos tanulmányi versenyeken elért eredményeire vonatkozott, s dicséretesen kedvező képet mu­tat. A győzelem, a siker esetében hajlamosak vagyunk arra, hogy csak a győztest, a sikere­kei elérőt dicsőítsük, holott a háttérben mun­kálkodó, a tehetséges fiatal fejlődésében, ered­ményei elérésében rengeteg plusz munkát vál­laló tanárt, edzőt is megkülönböztetett elisme­rés illeti. A jelek szerint erről hasonlóan véle­kednek a megye illetékes vezetői. Tegnap dél­után ugyanis'sajátos ünnepség színhelye volt a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont, amelyre Bács-Kiskun 12 középiskolájá­nak harminc pedagógusa kapott meghívást. Valamennyien az országos tanulmányi verse­nyeken .jól szereplő diákbk felkészítő tanárai, ákiket Papesch László, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője köszöntött, mél­tatva és jutalmazva kiemelkedő munkájukat. Ez az a gesztus, melyet rendszeresíteni kelle­ne. Hiszen a tehetséggondozás mellett nem feledkezhetünk meg a tehetséggondozókról sem, a sikerekben még gazdagabb jövő érde­kében. • K. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom