Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

NV f* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 269. szám ÁfSS 2,20 Ft 1987. november 14., szombat Mongol népi ellenőrzési vezetők látogatása a megyében 6 Tájékoztató a megyei népi ellenőrzési bizottságon. (Méhesi Éva felvétele) Tegnap Csuvaandorzsin Mó­lómnak, a Mongol Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek, a mongol párt központi bi­zottsága és a minisztertanács tag­jának vezetésével delegáció ér­kezett Bács-Kiskun megyébe. A küldöttség tagja volt N. Luv- szapdzsav, a mongol KNEB fe­lelős titkára és N. Hongort, a Gó­bi megyei NEB elnöke. Jelen volt a látogatáson Ballal László, a Minisztertanács tagja, a KNEB elnöke és Szálkái István, a KNEB elnökhelyettese is. A vendégeket Kecskeméten Szvorény János, a megyei NEB elnöke fogadta, s tájékoztatta őket a Bács-Kiskun .megyei né­pi ellenőrzés szervezeti felépíté­séről, tevékenységéről, s a párt-, állami és társadalmi szerveze­tekhez fűződő kapcsolatairól, va­lamint az utóbbi évek NEB-vizs- gálatainak témaköréről, tapasz­talatairól. A tájékoztató után a küldöttség tagjai több kérdést tettek fel, fokozott érdeklődést tanúsítva a munkaidőalap védel­mével kapcsolatos vizsgálatok eredményei és a népi ellenőri munka elismerése iránt. A mongol delegációt fogadta dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke és Babinyecz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára. A találkozás alkal­mával dr. Gajdócsi István tájé­koztatást adott Bács-Kiskun fej­lődéséről, a megye lakosságának életéről,. s az elkövetkezendő idő­szak feladatairól. Délután a Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát munkájá­val ismerkedtek a mongol népi ellenőrzési vezetők, majd Hajós megtekintésével ért véget egyna­pos Bács-Kiskun megyei prog­ramjuk. V. Z. Üzemorvosi tanácskozások Kiskunhalason A dolgozók egészségének védelmében, és a speciális helyi gondok' ismeretéből adódó felkészültségük miatt is egyre inkább szükség van az üzemorvosokra. Ma már hálózatuk kiépültnek mond­ható. Pénteken Kiskunhalason a szakszervezetek városi bi­zottságának székházában I — a textilipari üzemorvosi szol­gálat megszervezésének ti­zedik évfordulója alkalmá­ból cseréltek véleményt az ország különböző szövőipari vállalatainak főállású üzem-, orvosai. A házigazdák — a Texcöop Kötőipari és Keres­kedelmi Vállalat — nevében Oláh Györgyné igazgatónő köszöntötte a huszonöt részt­vevőt és beszélt a vállalat tapasztalatairól. A _ társadal­mi szervek és az üzemegész­ségügyi szolgálat együttmű­ködését, az üzemorvosi szol­gálat fejlődését ismertették a halasiak. Dr. Szirányi Miklós, r TT"* 1 rr •• •• es Kiskoroson a győri textilipari munka­egészségügyi bázis vezetője az ottani észrevételekről ej­tett néhány szót. Köztudott, hogy ebben a szakmában a szokásosnál gyakrabban for­dul elő a cukorbetegség és a magas vérnyomás, ezek a be­tegségek pedig jelentős ha­tást gyakorolnak a munkaké­pességre. Megelőzésük és gyógyításuk tehát kiemelt feladat. A szív- és érrendsze­ri elváltozásokról a ' textil­ipari üzemorvosok külön ke- rekasztal-beszélgetésen cse­rélték ki tapasztalataikat. Ugyanezen a napon! Kiskő­rösön — 44'Bács-Kiskun me­gyei résztvevővel — szokásos, negyedévenkénti üzemorvosi továbbképzést tartottak. A vénás betegségek gyakori­ságából dr. Kovács Borbála, az üzemorvosi szűrővizsgá­latok eredményeiről Lányi Borbála tartott előadást. O. H. M. wmmmmmmmmmmmm ítélet a halasi kettős gyilkosság ügyében (2. oldal) t. ■ ‘ A reform hívei és ellenzői I I (3. oldal) A jövő hét rádió- és tévéműsora (7—8. oldal) Parlamenti bizottságok ülése Pénteken a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága Bognár József akadémi­kusnak, a testület elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné, az' Országgyűlés alelnöke, s meg­jelentek a Minisztertanács parlamenti titkárságának képviselői is. A bizottság tagjait Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tájékoz­tatta az 1988. évi népgazdasá­gi terv kidolgozásáról. A tájé­koztatót követő vitában fel­szólalt számos képviselő. Az elhangzottakat Bognár József összegezte, s a képviselők kérdéseire, felvetéseire Ma­róthy László, valamint az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium más vezető képviselői válaszol­tak. A dohányzás megelőzésé­nek és csökkentésének átfo­gó programjához készített egészségnevelési tervet vi­tatta meg az Országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága pénteken a Parla­mentben — Pesta László el­nökletével — tartott ülésén. A dokumentum — ame­lyet közösen adott ki az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet és az Országos Pedagó­giai Intézet — megállapítja: hazánkban mintegy négy- millióan dohányoznak. Saj­nálatos, hogy mind fiatalabb korban szoknak rá a dohány­zásra, a gyerekek egy része már az általános iskola vége felé elkezdi a cigarettázást. Az utóbbi években a cigaret­taforgalom folyamatosan növekedett, a lakosság töb­bet költött dohánytermék­re, mint nyers húsra vagy tüzelőre, csaknem kétszer annyit, mint kenyérre, könyv­re, újságra. A dohányzás fe­lelős a tüdőrák kialakulásá­nak 90, a krónikus hörgő­gyulladások létrejöttének 75 százalékáért, de elősegíti más típusú rákos megbete­gedések, valamint a meddő­ség kialakulását is. . Szóbeli kiegészítőjében dr. Bottá Ádám, az Országos Egészségnevelési Intézet fő­igazgató főorvosa hangsú­lyozta: a dohányzás ellen egyre erőteljesebben lépnek fel szerte a világon a külön­böző egészségnevelési moz­galmak. Az Egészségnevelési Intézet a dohányzás megelő­zésére és csökkentésére irá­nyuló programjában külön­féle feladatcsoportokat ha­tározott meg, ezek között helyet kaptak a leszoktatás különféle módszerei, a nem dohányzók védelmét szol­gáló elképzelések, a dohány­zást helyettesítő egészséges alternatívák, illetve a do­hányzásról való lemondás ösztönzésével kapcsolatos ötletek. Jó évet zárnak a szakmán halászok . 9 A halászat igazi csapatmunka. A falu határában kialakított mesterséges tavakon évtizedek óta eredményesen gazdálkodik a Szakmári Petőfi Termelőszövetkezet ha­lászati ágazata. Bevételük jelentős része az úgynevezett egynyári hal, továbbtenyésztésre való eladásából származik, de a környék telepü­lésein saját üzleteikben piaci halként is értékesítenek jeleptős meny- nyiséget. A napokban fejeződött be a közös gazdaságban az őszi csúcsmun­ka: a lehalászás. A pikkelyeseket a téli tározókba gyűjtötték. Onnét történik majd az értékesítés. Mint az ágazat vezetőjétől, Kaszás Bélától megtudtuk: az időjárás az év nagy részében kedvezett a tenyésztésnek, s az egészséges állo­mányt szívesen vásárolták a háziasszonyok, a partnergazdaságok. F. P. J. Januártól: külkereskedelem — saját jogon Mint ismeretes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter csü­törtökön Győrben, a kormány és a vállalatvezetők közötti kon­zultáción bejelentette, hogy jö­vőre hatósági eszközökkel köny- nyítik a vállalatok kijutását a tőkés piacokra. A Külkereske­delmi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondották: januártól valamennyi hazai jogi személy számára lehetővé válik, hogy külkereskedelmi tevékeny­séget folytasson a konvertibilis elszámolású piacokon. Az ezzel kapcsolatos, előkészületben lévő rendelet szerint a vállalatok, szö­vetkezetek az úgynevezett kivé­teli listán szereplő — a népgaz- daságilag különösen fontos — cikkeken kívül valamennyi ter­mék tőkés exportjával és im­portjával foglalkozhatnak. Ezek a változások a szocialista kül­kereskedelemben kialakult je­lenlegi rendszert nem érintik. A konvertibilis külkereskede­lemre feljogosító engedély meg­adása a korábbi rendszerhez ké­pest lényegesen egyszerűbbé vá­lik. Amennyiben a gazdálkodó szervezetek megfelelnek a köve­telményeknek, a Külkereskedel­mi Minisztérium nyilvántartásba vétele elegendő ahhoz, hogy ön­állóan — saját jogon — kezd­hessék meg a külkereskedelmi tevékenységet. A követelmények­nek megfelelő szervezet és szak­emberek meglétéről a vállalat igazgatójának kell nyilatkoznia. Az is feltétel, hogy a vállalatok legalább egyéves gazdálkodási múlttal rendelkezzenek, s a fo­lyószámlájukat kezelő pénzintézet igazolja, hogy fizetési kötelezett­ségeiknek a korábbi időszakban rendben eleget tettek. Jelenleg 350 vállalat — terme­lő vállalat, szövetkezet, nagy- és kiskereskedelmi cég — rendelke­zik önálló külkereskedelmi-jog­gal. A minisztériumban arra szá­mítanak, hogy januártól ezek­nek a köre tovább bővül, így lé­nyegesen nő piaci érzékenysé­gük, gyorsabbá válik reagálásuk a vásárlói igényekre. Ugyanak­kor a minisztérium szigorítani fogja ellenőrző tevékenységét. Azoknál a szervezeteknél, ame­lyek nem tartják be a jogsza­bályban meghirdetett feltétele­ket, s jelentős kárt okoznak, ha­tározott vagy határozatlan időre felfüggeszthetik a külkereske­delmi tevékenység folytatását. A verseny szélesítésével számot­tevően megnő a jelentősége a vállalatok együttműködésének is. A külpiacokon dolgozó cégek kapcsolatának szorosabbra fű­zésére a minisztérium felkérte a Magyar Kereskedelmi Kamarát. A kamara segítséget nyújt majd a külpiaci politika összehangolá­sára, a koordinált fellépésre. ^»GÁLNIA PARTNEREKET A mezőgazdasági termelési rendszerekkel szem­ben támasztott követelmény, létrejöttük óta. alapo- . san megváltozott. A kezdetben technológiák készí­tése, ezek táblaszintű alkalmazhatóságának kimun­kálása, gépek beszerzése stb. elegendő volt, hogy partnergazdaságaik körét bővítsék. Manapság en­nél sokkal többre van szükség. Arra, hogy milyen szerteágazó is a követelmény, a .meghívott, tegnap délelőtt Hartán, a Lenin Termelőszövetkezetben rendezett KSZE-részközgyűlésen képet alkothatott. A szekszárdi székhelyű KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat budapesti tájegységéhez tartoznak Bács-Kiskun megyei gazdaságaik is. Szám szerint tizennégyen, mint­egy 30 ezer hektáron alkalmazzák a KSZE-technó- lógiát. Gabrovitz Zoltán tájegységvézető számolt be az idei esztendő tanulságairól. Itt - is hallhattunk az aszályról, ja drágán megvásárolt külföldi gépek ál­datlan ellátásáról és mindarról, amit a termelőüze­mekben, ha az elmaradt nyereségről érdeklődünk, „rajtuk kívül álló okokban” jelölnek meg. Ennél izgalmasabb téma volt a fejlesztési elkép­zelésekről szóló. A KSZE egyik fontos programjá­nak jelölte partnereik szárító- és tisztítótelepeinek korszerűsítését. Sajnálatos, hogy a taggazdaságaik­ban lévő 288 szárítóberendezés átlagéletkora 13 év. — A jelenlegi lehetőségeinket figyelembe véve — tájékoztatott a szünetben dr. Szőllősi Károly, a Bács-Kiskun megyéért felelős szaktanácsadó — korszerűsíteni az energiatakarékos Sirokkó 2000 KSZE-részközgyülés típusú berendezés építésével tudunk. A Bábolna- rendszerűeknél hasonló energiatakarékos átalakí­tásokat tervezünk. Itt a megyében a napokban meg is kezdjük a Solti Szikra Termelőszövetkezetben és a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben vaz átépítés előkészületeit. Természetesen nagy érdeklődést váltott ki a KSZE fehérje-, illetve szójaprogramja. Komplex techno­lógiájának még jó néhány kérdőjeles pántja van. A feldolgozási módszert az Agrokomplexszel közö­sen kívánják terjeszteni. A számba vehető variá­ciók közül az extrudálási eljárást választották, mert a drága nyugati extruderek a szója feldolgozásán kívül alkalmasak más növények „feltárására” is. Így jobban kihasználhatók. Jövőre próba céljaira már két berendezést kapnak. A szervezők előkészítő munkáját dicséri, hogy meghívták dr. Bozsits Attilát, a dunaújvárosi szék­helyű Szalmacell ipari szalmatermelő gazdasági társaság titkárát, aki beszámolt arról, hogy a jö­vőben papíripari alapanyagnak a Bács-Kiskun me­gyei gazdaságok szalmatermésére is számítanak, ami növelheti a gabonatermelő üzem árbevételét. Erdős Árpád, a Felsőbabádi Állami Gazdaság ipari kerületének igazgatóhelyettese kis gépbemutatón is­mertette termékeiket. Á bádi úszószivattyúról ér­dekességként megemlíthető, hogy súlya 50 kilo­gramm, óránként 70 köbméter vizet tud továbbíta­ni, akár 4 centiméter mély „pocsolyából” is. Ca P. Töltik az ország éléstárát A lakosság téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsszükségleté­nek mintegy háromnegyedét az állami és szövetkezeti kereske­delmi vállalatok tárolják. Bár az idén, főként az időjárás miatt, késett a betakarítás, előrelátha­tóan a tervezett időpontig — december 31-éig — a tárolókba kerül a jövő évi termésig szük­séges árumennyiség. A burgonyatermés az idén jóval gyengébb volt, mint az el­múlt esztendőkben, s nehezíti a tárolást az is, hogy a termelők egy része — anyagi megfontolás­ból — halogatja szerződéses kö­telezettségeinek teljesítését. A kereskedelem lengyel import burgonyával pótolta a hiányt, elsősorban mostani fogyasztás­ra, s további szocialista orszá- gokbeli szállítópartnereket ke­res, hogy a későbbiekben se le­gyen fennakadás az ellátásban. A magyar konyha másik fon­tos ■ alapanyagából, vöröshagy­mából már a tárolókban van a télire szükséges mennyiség, ami várhatóan elegendő is lesz. A fokhagyma azonban nem elég, mert a tavalyi gyenge termés miatt az idén a szaporítóanyag kevés és drága volt. A hazai ter­més pótlására a Szovjetunióból vásárolt fokhagymát a keres­kedelem. Folyamatosan — bár szintén megkésve — tárolják a vállala­tok a gyökérzöldséget, káposz­taféléket, céklát. A télire ren­delkezésre álló mennyiség ele­gendőnek ígérkezik. Ugyancsak kellő mennyiségű alma és körte kerül a hűtőhá­zakba. Az almafajták közül a leginkább tárolható a jonatán, a starking és a golden, de kapható lesz a télen a hazánkban csak né­hány éve termesztett idared -fajta is. A tárolókba kerülő burgonya, zöldség és gyümölcs minőségét a KERMI a vállalatok kérésére folyamatosan vizsgálja. A télen árusított burgonya zöldség és gyümölcs jó minősé­gének garanciája az is, hogy az áruk túlnyomó többségét ma már korszerű tárolókban óvják az időjárás ártalmaitól és a kárte­vőktől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom