Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

au,», cvf. m. ütátn Ár*: 2*20Ft íwr. jéai«« a, Faluházavatás Érsekhalmán rmm tAsüAi, mtssmaswmt AZ MSZMP JJÁtS-KlSKl'$ MECVRI WZOlTSAGANARNAPILAPJA Legfelső szintű lengyel—kínai Varsóban csütörtökön megkez­dődtek a legfelső szintű lengyel —kínai tárgyalások. Csao Ce- jang, a Kínai Kommunista Párt megbízott főtitkára, miniszterel­nök, Wojclcch Jaruzelskinek. a LEMP KB első titkárának, a len­gyel Államtanács elnökének meg­hívására érkezett a párt- és ál­lami küldöttség élén a lengyel fővárosba. A Lengyelország után az 1 NDK-t, Csehszlovákiát, Magyar- országot és Bulgáriát is felkereső Csao Ce-jang személyében elő­ször látogat ilyen magas rangú kínai vezető az európai szocia­lista országokba. A kínai párt vezetője és ven- , déglátója első tárgyalási napját a Varsó melletti Otwock kasté­lyában mindenekelőtt a kétol­dalú kapcsolatok áttekintésének szentelte, különös figyelmet szen­telve az országaikban folyó re­formoknak, egyben megelégedés­sel nyugtázva a lengyel—kínai kapcsolatok gyors fejlődését és az együttműködés előtt álló szé­les lehetőségeket. Wojciech1 Jaruzelski este Var­sóban díszvacsorán látta vendé­gül Csao Ce-jangot, ahol mind­ketten pohárköszöntőt mondtak. A lengyel vezető Kínának a szo­cializmus építésében elért ered­ményeit méltató, valamint a szo­cialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió békepolitikáját és a nemzetközi politika kérdései újszerű megközelítésének fontos­ságát taglaló szavai után a kí­POSTAFELÚJÍTÁSOK, KÖZPONTBŐVÍTÉSEK Korszerűsödik tárgyalások nai vendég részletesen szólt az országában folyó átalakításról, amelynek lényege a Kína saját­ságainak megfelelő korszerű szo­cializmus felépítése a marxizmus alapelveinek tiszteletben tartá­sával. „A Kína előtt álló nagy fel­adatok megoldásához — mondot­ta Csao Ce-jang — tartós és szi­lárd békére van szükség. Ennek megfelelően Kína külpolitikájá­nak alapja az önálló, független békepolitika, ami egyben elisme­réssel adózik a kelet-európai or­szágok táiikadatían törekvésének az európai és az egész világra ki-, terjedő enyhülés és párbeszéd fenntartására.” Emlékeztetett Kína és a kelet­európai országok hagyományos baráti kapcsolataira. „Népünk soha nem felejti el azt a támo­gatást — mondotta —, amelyet ezektől az országoktól kapott Kí­na forradalmi átalakulásának Idején. Viszonyunk egy bizonyos időszakban elhidegült — tette hozzá —, de az elmúlt néhány évben jelentős haladást értünk el együttműködésünk fejlesztésé­ben az élet minden területén, Lengyelország mellett az NDK- val* Csehszlovákiával, Magyaror­szággal és' Bulgáriával." „Természetes dolog — hangsú­lyozta Csao Ce-jiang —, hogy az egyes országok sajátos helyzeté­nek megfelelően lehetnek kü­lönbségek bel- és külpolitikájuk­ban. Ez azonban nem lehet a ba­ráti kapcsolatok és a gazdasági együttműködés akadálya.” Bács-Kiskun telefonhálózata Oátér on fektetik a kábelt A község apraja-nagyja ott szorongott a kicsinosított műve­lődési háziban;, amikor tegnap Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első-titkára kife­jezte jókívánságait a nemrég ön­állóvá vált Érsekhalma' lakossá­gának. Hangsúlyozta, hogy a 800 lélek összefogásával, nagyon, sok társadalmi munkával felépült új faluház —, melyben az elöljáró­ságon kívül helyet kapott az or­vosi rendelő, a takarékszövetke­zet és a posta is — jelképezi az összefogás teremtő erejét. Ezt követően Katona Imre. a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára szólt az egybegyűl­tekhez. Először átadta az Elnöki Tanács; üdvözletét, majd elmond­tál, hogy személy szerint ő is ar­ra adta szavazatát, hogy Érsek­halma községi rangot kapjon. „Az lesz a legnagyszerűbb, hogy A már több éves hagyományt követve, a környezetvédelmi vi­lágnapról együttes ülésen emlé­kezett meg a megyei tanács te­lepülésfejlesztési és környezet­védelmi bizottsága, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa és a Ha­zafias Népfront megyei környe­zetvédelmi bizottsága. Tegnap a j szakszervezetek kecskeméti székházábani Princz László, az SZMT titkára köszöntötte a részt­vevőket, majd Tokai László, a megyei ^tanács általános elnök- helyettese, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság el­nöke mondott beszédet, Megemlékeziésében rámutatott, hogy a környezetvédelem a vi­lág lakói számára közös ügy, <s csak úgy végezhetünk eredmé­nyes munkát, ha minden ország részt vállal ebben, az igen fontos és mára már sürgetővé vált fel­adatban. Az UNESCO 1968-ban hívta fel a figyelmet a mindany- nyiunkat fenyegető jelekre. Saj­nos akkoriban még kevesen tu­lajdonítottak jelentőséget ennek a problémának, s nem látták át a várható következményeket. Fé­lelmetes Mértékű az élet pusztu­lása a Földön!, s ez súlyos követ­kezményekkel járhat a jövőben. Hazánk kiveszi részét a környe­zetvédelemből. Bács-Kiskun me­gyében a különleges kezelésű hulladékok tárolása, a légszeny- nyezés mérséklése, valamint az ivóvíz tisztaságának megóvása jelent fontos teendőket. A megemlékezést követően Princz László emlékserleget és oklevelet adott át a „Rendet, tisz­taságot az üzemben és környé­kén !”-akció legjobbjainak. A me­gyei tanács és az SZMT által alapított vándorserleget a követ­kező üzemek nyerték: az Észak- Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vál­lalat, a Kiskunhalasi Faipari Vállalat, a Kecskeméti Borgaz­dasági Kombinát kiskunfélegy­házi pincészete, a kalocsai Rubin Ruházati Vállalat, a Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás, a kecskeméti MMG gyár és a 628-as Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. Rajtuk kívül hét kollek­ha az új faluház úgy teljesíti fel­adatát, hogy a község szorosabb közösséggé formálja az embere­ket. Legyen ez a ház az önbe­csülés, a belső tisztaság és er­kölcsösség, a közösségi élet ott­hona!” — fejezte be beszédét az Etnöki Tanács titkára. Az elöljáróság nevében Boro- misza Tibor válaszolt az elhang­zottakra* és megköszönte a párt- és állami szerveknek, valamint a gazdasági egységeknek a falu­ház megépítéséhez nyújtott se­gítséget. Az ünnephez hozzátartozott a színvonalas műsor. Lévai Klára szavalatában, az általános isko­lások és a népdalkor énekében gyönyörködtek a jelenlevők, majd a kalocsai honvéd fúvószenekar a Szózat hangjaival zárta a ben­sőséges ünnepséget. G. Z. tóvá kapta meg a SZOT elismerő oklevelét. A környezetvédelemben élen­járó népfrontaktivistáknak is ez alkalommal adták át az elisme­réseket. A HNF országos titkársá­ga Környezetünk védelméért, fejlesztéséért kitüntető jelvényt adományozott dr. Kiss Árpád­nak, a HNF megyei környezet- védelmi bizottsága tagjának és Selb Lászlónak, a kiskunfélegy­házi népfrontbizottság gazdasági és településpolitikai bizottsága titkárának. Kiváló Társadalmi Munkás-jelvényt öten kaptak. F. A. Nagyszabású rekonstrukciós programot hajt végre a posta. A Szegedi Postaigazgatóság forgal­mi osztályvezetőjével, Rabovszky Mátyásnéval, és fejlesztési cso­portvezetőjével, Török Józseffel arról beszélgettünk, hogy Bács- Kiskun megyében milyen postai építkezésekre, telefonhálózat- korszerűsítésekre kerül sor az idén és jövőre. Elmondták, hogy Kiskunhala­son, Kiskunfélegyházán és Ba­ján felújítják a postaépületeket. Befejezés előtt áll a solti, hama­rosan kezdődik a szabadszállási hivatal teljes tatarozása, és még az idén rendbehozzák a jakab- szállási, lajosmlzsei, tompa! pos­ta épületét is. Dunaszentbenede- ken, Kömpöcön, Érsekhalmán új fiókposta nyílt, Felsőlajoson pe­dig folyamatban van az építése. Oj hivatali épületet kap Bugac. A kiskőrösi kötvényprogramban részt vevő tizenhárom község hi­vatalait kivétel nélkül mind fel­újítják. A telefonrendszer bővítéséről, a nemzetközi hálózatba való be­kapcsolásáról megtudtuk, hogy 1985-ben már elkészültek Kis­kunfélegyháza távhívásba való bekapcsolásával, jelenleg Gátéron fektetik a kábelt. Jövőre Kunszál­lást 200 állomással, négy nagy­községet, Lajosmizsét, Kunszent« miklóst, Szabadszállást és Izsá­kot 1000—1000, Császártöltést és Fülöpszállást 400—400, Csengő- döt — a hozzá kapcsolódó Solt­szentimrével —, Akasztót, Páhit, Bocsát, Tázlárt pedig 200—200 ál­lomással kapcsolják be a távhí­vásba. (Kaskantyút Páhihoz, Tab- dit Kiskőröshöz, Imrehegyet Ke­cel telefonközpontjához kötik.) Kiskunhalas is 1988-ban kapja meg a hazai és a nemzetközi táv­hívásra alkalmas berendezést. Kiskőrösön az idei nyáron — előreláthatóan júliusban — két­ezres telefonközpont készül el. Az esztendő végén pedig 1000—1000 készülék bekapcsolására kap le­hetőséget két nagyközség: Kecel és Soltvadkert. Arra a kérdésre, hogy mikor lehet közvetlen hívással megyénk valamennyi településéről távol­sági beszélgetést folytatni, a válasz a következő: előrelátha­tóan 1995-ben. Egyébként a táv­hívóhálózat kiépítésével egy- időben mindenütt pénzbedobós készülékeket is elhelyeznek a posta, illetve a tanácsház elé. Kalocsán állítják üzembe, 1990 —1995 között, az első hazai gyárt­mányú elektronikus telefonköz­pontot. Csávolyon már bővítet­ték, Dunapatajon, Hartán, Mis­kén és Érsekcsanádon folyamat­ban van ez a munka, Dunaszent- benedeken, Fajszon, Sükösdön és Dusnokon pedig jövőre korsze­rűsítik, bővítik a telefonközpon­tokat. A bővítés azt jelenti, hogy a jelenlegi előfizetők többszö­rösét tudják a központokhoz kapcsolni. A pedagógusok ünnepén Építők napja, vasutasok nap­ja, bányásznap, a költészet napra ... Hosszan sorolhatnánk azokat a hivatásokat, amelyek fontosságára, értékeire, ered­ményeire és gondjaira külön hívjuk Jel a figyelmet. S két­ségtelen, hogy a felnövekvő nemzedékeket oktató-nevelő pedagógusok ugyancsak meg­érdemlik az ilyenfajta meg­különböztetett figyelmet. Nemcsak a katedrákon mo­solygó virágcsokrokra, a diá­kok köszöntő kedvességére gondolok... Hanem mire? Egyebek mel­lett a pedagógusok erkölcsi és anyagi presztízsének immár több évtizedes, folyamatos csökkenésére, miközben a ve­lük szembeni elvárások, a kö­vetelmények egyre növeked­nek. Talán ünneprontás most erről beszélni, mégsem mehe­tünk el szó nélkül amellett, hogy ez a nagyszerű, szép hi­vatás az említett okok miatt egyre többet veszít népszerű­ségéből, ami törvényszerűen előidézi a „felhígulását”, a pá­lyaelhagyók számárunk növe­kedését. Persze igazságtalanság len­ne csak az egyik oldalt szem­lélni, hiszen a pedagógusok többsége ma is rendíthetetlen meggyőződéssel, nemes meg­szállottsággal, hivatástudattal áll a katedrán, hogy gyerme­keinket betűvetésre, bonyo­lult egyenletek megoldására, humanizmusra, hazaszeretetre tanítsa, nevelje. Ugyanakkor feladatokat vállalnak ezek a pedagógusok a legkülönbö­zőbb területeken: aktiv tag­jai a tömegszervezeteknek, sportegyesületeknek, művészeti közösségeknek stb. Mondhat­ni: teszik a dolgukat meggyő­ződésük és a társadalom elvá­rásai szerint, vagyis igyekez­nek minél jobb eredményeket elérni nem éppen könnyű pá­lyájukon. Csakhogy sok felesleges aka­dály is tornyosul e pályán, sok mindent „dobálnak be", s egy­re több okoskodó hallatja a hangját a pályán kívülről. Gondoljunk erre is a pedagó­gusok ünnepén, és nyújtsunk segítő kezet becsülettel — gyer­mekeink, unokáink érdeké­ben is — azoknak, akik az or­szág különböző oktatási intéz­ményeiben csaknem kétmillió 300 ezer diákot oktatnak, ne­velnek! Bács-Kiskunban hu­szonháromezer óvodás, het­venezer általános- és húszezer középiskolás köszönti tanárait, tanítóit és az óvó néniket most, június első hétvégéjén. A megyei pedagógusnapi ün­nepséget ma délelőtt 10 óra­kor tartják Kecskeméten, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának székhazá­ban. Koloh Elek Megemlékezés a környezetvédelmi világnapról Kicsöngeítek a középiskolákban • A kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumban már csütörtökön befeje­ződött a tanítás, pénteken honvédelmi nappal zárták az 1986—1987-ei tanévet. Képünkön az orosz—angol tagozatos !/£ osztály várja az utol só csengőszót. (Tóth Sándor felvétele) Tegnap az ország valamennyi középiskolájában befejeződött a tanév. Az utolsó csengetés az idén 587 középiskolában több mint 237 ezer diák számára je­lezte a vakáció kezdetét Bács- Kiskun megyében 19 szakközép- iskolában több mint négyezer- ötszázán, a 15 gimnáziumban pe­dig csaknem négyezer-kilencszá- zan tették „talonba” a tanköny­veket, és írták fel a táblára ma­tematikai tételek helyett a vaká­ció betűit. A mintegy huszonöt- ezer végzős gimnazista és a har­mincegy és fél ezer szakközép- iskolás számára azonban még hátra vannak a szóbeli érettségi vizsgák; ezeket a különböző is­kolákban június 9. és 19. között tartják. Megyénkben is több mint kétezer nappali tagozatos fiatal készül a szóbeli megmérettetés­re. Az Idén mintegy negyvennégy­ezren jelentkeztek az ország fel­sőoktatási intézményeibe. Az írásbeli és szóbeli felvételi vizs­gák június 22. és július 3. között lesznek. Az általános Iskolákban még egy hétig tart az oktatás. Az utolsó tanítási napon, június 12-én mintegy egymillió-három­százezer diák számára kezdődií meg a várva várt szünidő. At idén százharmincnégy és fél ezer nyolcadik osztályos tanuló feje­zi be az általános iskolát, közü« lük százharmincezren jelentkez­tek továbbtanulásra. Az új tanév 1987. szeptember elsején kezdődik, és az első fél» év 1988. január 31-éig tart majd. A két és fél hónapos vakáció alatt bőven jut idő pihenésre, kikapcsolódásra, ugyanakkor a szünidő eltöltésének immár év­ről évre egyik hasznos módja n diákok nyári munkavállalása. A dolgozni kívánkozó diákok iskolá­jukban érdieklődhetnek a mun­kába állás feltételeiről, valamint itt kapják meg a szükséges en­gedélyt is. T. T. Szövetkezeti r exportvállalkozások Fémbútorok 62 millióért Kecskemétről • Kecskeméti termékek egy kiállításon. Az ipari szövetkezetek az idén 9—10 százalékkal növelik kon­vertibilis elszámolású exportju- v kát, a tervek szerint 6 milliárd 440 millió forint értékben szállí­tanak tőkés piacokra különféle árucikkeket. Az OKISZ-ban elmondták, hogy az év első negyedében az ipari szövetkezetek 1 milliárd 506 mil­lió forint értékű árut szállítot­tak tőkés piacokra, és a már meglevő rendeléseket figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a gazdálkodó szervek telje­sítik vállalásaikat. Az export növelését jól segíti a korábban meghirdetett pályá­zati rendszer. Ezzel élve tavaly mintegy 75 ipari szövetkezet vett fel hitelt, kért állami alapjutta- tást, adókedvezményt, bérelt vagy vásárolt gépet, illetőleg igényelt kedvezményes kölcsönt az OKISZ központi fejlesztési alapjából. Az idén eddig további 50 ipari szö­vetkezet jelezte, hogy ily módon kívánja korszerűsíteni műszak!, technikai színvonalát, ami alap­ja a versenyképes áruk előállí­tásának és a konvertibilis pia­cokon való nagyobb arányú ér­tékesítésének. A Herukon Hegy­alja Ruhaipari Szövetkezet azt vállalta, hogy öt év alatt 258 mil­lió forint többletexportot telje­sít. Ehhez 30 millió forintért bé­relt olyan modern, konfekcionáló berendezéseket, amelyekkel gaz­daságosabban képes előállítani a kisszériás női és lányka felsőru­házati termékeket. A szövetkezet emellett korszerűsíti gyártáselö- készítését és befejező részlegét is. A Kecskeméti Alumíniumipa­ri Szövetkezet, amely öntött ker­ti bútorokat kínál vevőinek, ko­rábban viszonylag keveset szállí­tott termékeiből tőkés piacokra. Most azonban az exportbővítő pályázat lehetővé tette, hogy nö­velje öntödei kapacitását, átáll­jon a többműszakos termelésre, és így már az idén több minti 62 millió forintért szállít fémbú­torokat Nyugat-Európába. Az export bővítésére több ipa­ri szövetkezet a külkereskedelmi vállalatok közvetítése nélkül, köz­vetlenül vállalkozik. így például a Soform Építőipari Műszaki Fej­lesztő és Kivitelező Kisszövet­kezet tervezési munkákat és épí­tést—szerelést vállal külföldön, a Gobelin Háziipari Szövetkezet pe­dig közvetlenül külföldi partne­reinek — NSZK-beli, francia é* svájci cégeknek — szállít kézzel hímzett, különleges cikkeket. Né­hány ipari szövetkezet arra Is vállalkozik, hogy komplett kis­üzemet hozzon létre tőkés pia­cokon. A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat az idén három vegyes vállalat alapítását tervezi. Hajdúnánáson holland, Sopronban és Sárváron NSZK« beli partnereket von be a szövet- kezeti ruhaipari ckkek gyártá­sába.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom