Petőfi Népe, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

i S PETŐFI NÉPE m 1887. június 16. Karpov és Teltschik a Bundeswehr rakétáiról BONN Szovjet vélemény szerint az Egyesült Államok és a Szovjet- unió tervezett megállapodásuk értelmében Európában nem tart­hatna robbanótölteteket, sem a közepes hatótávolságú, sem pe­dig a rövidebb hatótávolságú (hadműveleti-harcászati) raké­ták számára, és ennek vonat­koznia kell azokra az amerikai robbanótöltetekre is, amelyeket Washington a nyugatnémet Bun­deswehr birtokában tevő Per­shing 1A típusú eszközökhöz tart készenlétben. Ezt Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium le­szerelést és fegyverzetkoriátozá- si osztályának vezetője állapítot­ta rneg a Der Spiegel című nyu­gatnémet hetilap hétfői számá­ban megjelent cikkében, ^ Karpov paradoxnak nevezte az Egyesült Államoknak és az NSZK-nak azt az álláspontját, hogy az úgynevezett harmadik országokhoz tartozó fegyverek nem alkothatják a genfi tárgya­lások témáját. Hia ugyanis abból indulunk ki, hogy a nyugatnémet Pershingekhez tárolt robbanótöl­tetek az amerikai vélemény sze­rint „harmadik ország'1 fegyve­rei,. akkor azt. kell feltételezni: ezek nem az Egyesült Államok birtokát képezik. Ám akkor ki a birtokos? Világos, hogy ez nem lehet az NSZK. Azért nem, mi- v.el az atomsorompő-saerzodés ’ második pontja értelmében az NSZK az alábbi kötelezettséget vállalta: sem közvetlenül, sem közvetve nem vesz át senkitől sem atomfegyvereket vágj" atom­robbanótölteteket, illetőleg nem gyakorol ellenőrzést ilyen eszkö­zök felett. A kérdés tehát Viktor Karpov szerint így hangzik: vagy tovább­ra is az Egyesült Államok birto­kában maradnak, és nem kerül­nék át az NSZK ellenőrzése alá a nyugatnémet Pershingek szá­mára tárolt robbanótöltetek, és ily módon Washington teljesíti az atumsorompó-szerződés kiköté­seit, vagy pedig az Egyesült Ál­lamok talán mát átadta a rob* banótöitetek ellenőrzését az NSZK-nak, és ezzel megsértette a szerződésben vállalt kötelezett­ségeit. * Horst Teliseink, az NSZK kan­cellárjának külpolitikai tanács­adója külföldi sajtótudositókkal beszélgetve hétfőn kifejtetteykor- mánya sohasem állította, hogy;a Pershing 1A típusú eszközökről semmikor sem folyhatnának tár­gyalások. Bonn ezt soha nem zárta ki véiegegesen, ám más kér­dés, hogy értük mikor és milyen árat kérve lehetne megbeszélé­seket kezdeni. Megbeszélések Angolában Korom Minálynak, atz Ország- gyűlés alkotmányjogi ibanócsa el­nökének, az MSZ1M1P KB .tagjának vezieftósévei június 12—ilS. között magyar parlamanitt küldöttség tett látogatást az Angolai Népi Köz­társaságban és megbeszélésekét folytatott a Népi Gyűlésnek Lucio Lara, a Népi Gyűlés első titkára, az MPLA, Muinkapártt KB-titkáia vezette küldöttségévé! Kölcsönö­sen tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről, a kéit parlament tevékenységéről. Az áttekintett nemzetközi kérdésekben állás- pontjaikat a teljes mézeftazonoisság jellemezte. Kedvezően ítéliék meg a 'két ország kapcsolatainak fejlődését és rámutattak, hogy ezek elmélyítésére további tehe­tőségek nyílnak. A küldöttség hiétfőn továbbuta-' zott Dúsakéba. Párbeszéd és összhang Nemcsak mi mondjuk, nyúga- ti lapok is írják: felértékelődtek a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latok Számunkra mindig is ki­emelkedő fontosságú volt a ma­gyar-szovjet viszony, de az utóbhi időszak megnövekedett szovjet kül- és belpolitikai akti­vitása jócskán felértékelte a rendszeres eszmecsere rangját. A magas szintű tárgyalások per­sze csak a betetőzését jelentik egy-egy szakasz kitartó munká­jának, a különböző csatornákon folytatott együtt gondolkodás­nak, közös munkának. Miután a mindennapok során teljes egyetértés, a közös célok hasonló megközelítése tapasztal­ható, nem lehet csodálkozni azon, hogy a politikai párbeszédben is teljes az összhang a magyar és a szovjet vezetők között. Az egy­ségnek ez a formája különös je­lentőséget kap a jelenlegi nem­zetközi feltételek között, ami­kor a nagyhatalmak minden fó­rumon tárgyalási pozícióik erő­sítésére törekszenek Hazánk kül­politikai kezdeményezései is azért számíthatnak sikerre Bécstől New Yorkig, mert magunkénak tud­hatjuk a szocialista közösség és a Szovjetunió támogatását. De korántsem csupán külpoli­tikai téren van jelentősége a ma­gyar—szovjet kapcsolatok ápo­lásának. Mindkét ország a jelen­tős változások periódusában van, amikor minden tapasztalat hasz­nosítható, minden kis segítség nagy eredményeket hozhat. Ter­mészetesen. nem a „modellek” másolásáról van szó — az ilyen módszer eredménytelensége ma már történelmi tény. Az sem vé­letlen azonban, hogy a két or­szág elméleti közgazdászai egy­re jobban megértik egymást, és a gazdasági szakemberek is mind­inkább „egy nyelven, beszél­nek”. Mihail Gorbacsov tavalyi bu­dapesti. Kádár János és Lázár György moszkvai tárgyalásai, a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének budapes­ti, majd berlini ülése által kínált lehetőség a tartalmas eszmecse­rére — mind jó alkalom annak felmérésére, hol tart, milyen problémákkal kénytelen szembe­nézni a másik fél, hogyan véle­kedik a partnerek által hozott döntésekről, a világ objektív fo­lyamatairól. Alapvető kérdésekben kapha­tunk majd első kézből származó információkat e napokban is, Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter budapesti látogatá­sakor. A nemzetközi életben ma minden nap szó esik a közelgő szovjet—amerikai külügyminisz­teri tárgyalásokról, az egyre kö­zelibb lehetőségnek tűnő újabb, ezúttal már konkrét eredménye­ket hozó csúcstalálkozóról. Nem érdektelen tehát meghallgatni, hogyan vélekedik ezekről a kér­désekről az egyik közvetlenül is érintett politikus. Persze Eduard. Sevardnadze nem csupán külügyminiszter — az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjaként részt vesz más döntések előkészítésében is. Em­lékezetes élmény maradt az az el­sősorban belpolitikai vonatkozá­sú interjúja, amit még a grúz KB első titkáraként a Magyar Televíziónak adott: realista, őszinte, nyílt tekintetű és gon­dolkodású, a humort is értő em­bernek ismertük meg. Mostani látogatása mindenképpen fontos állomás a két ország örvendete­sen erős kapcsolatainak fejlődé­sében. \ Horváth Gábor AMERIKÁBÓL: Levél Gorbacsovhoz „Mi, egyszerű amerikaiak, bí­zunk Önökben. Rendezett kör­nyezetben, viszonylag jó anyagi körtilmények között élünk. Ál­landó olvasód vagyunk az Önök­ről szóló cikkeknek, írásoknak. Tájékozódunk arról, hogy mennyi mindent tesznek a választási rendszer megváltoztatásáért, a fegyverkezés megfékezéséért; és arról is, milyen tárgyalásokat folytatnak a világ vezetőivel, köz­tük a mi országaink vezetőivel. Bízunk Önökben” — ir.ta Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében Fred Shipoie amerikai pedagó­gus, Connecticut állam Water- town városából! A levél hétfőn jelent meg a Pravda szovjet párt­lap Olvasók levelei rovatában. — „Sokat hallottunk annak ér­dekében tett erőfeszítéseiről, hogy javítson országa helyzetén, stabilitást teremtsen a világban, és mindezt azzal a céllal, hogy ön és munkatársai egész erejü­ket országuk gazdasági erejének növelésére tudják fordítani. Tu­dom, hogy a hasonló változtatá­sok megvalósítása igen nehéz. A demokrácia több a puszta szónál. Tisztelettel adózom nagyszabású vállalkozásuknak.” , < „Tisztában vagyok azzal, hogy történelmi okok miatt országaink között nincs meg az egyetértés, a bizalom. Levelemmel arról sze­retném meggyőzni, hogy szerin­tem és családom véleménye sze­rint máris jelentős sikereket ért el. Engem például sikerült meg­győznie. Biztosítani szeretném önt arról, hogy sikerült változ­tatásokat elérnie az egyszerű, a politika iránt nemigen érdeklő­dő, középosztálybeli amerikai nők és férfiak szívében.” „Nem tudom, hogy az ame­rikaiak hány százalékát képvise­lem. De tudom, hogy nálunk és máshol egyre növekszik azok száma, akik úgy gondolkodnak, mint én és családom. Hiszem, hogy erőfeszítéseik nyomán új­raéledhetnek azok a remények és álmok, amelyeket sokan már eltemetetteknek hittek” — írta Gorbacsovhoz intézett levelében az amerikai pedagógus. Űjabb libanoni nemzeti front ? Valid Dz&umblatt, a HSZP ve­zetője vasárnap (kétségbe vonta egy újabb libanoni nemzeti front megalakításának szükségességét. Szerinte igen nehéz tesz áthidalni azokat az ellentéteket, amelyek a „haladó nemzetül mozgalmak” és a síita Amal között vannak. Dzsumhlaltt ezeket az ellentéteket a palesztin kérdés megítélésében és a dél-libanoni ellenállás szere­pében látja. A libanoni—palesztin megállapodás semmissé nyilvání­tásét Dzsumblatt ellenzi, egyben pedig az Amal -mozgalom szemé­re vett, hogy Dél-Libanonból ki­űzi a baloldali élteniállókat. Az új, széles nemzeti front megteremtését elsősorban Szíria szorgalmazza, mégpedig a Nabih Berri—Valid Dzsumblatt közötti együttműködés alapján tömörítve a haladó muzulmán erőket, sőt a keresztény tábor bizonyos szemé­lyiségeit is. Asszem Kanszu, a libanoni baaithisiták vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy az új nemze­ti front politikai programja 90 százalékban készen áll. hátizsákkal a sárkányok országában (i.) Az első élmények és Kujlin mesevilága A határállomás színes neon­reklámokkal pazarul kivilágított épülete hirtelen tűnt fel a Góbi­sivatag éjszakai sötétjében. Vo­natunk méltóságteljesen futott be Erljany vasút- és határállo­másra. Vasutasok kék, határőrök és vámosok hófehér egyenruhá­iban tisztelgő vigyázzállásban sorakoztak fel a sínek mellett. Az állomás hangszóróin keresz­tül egy bájos nőd hang angol és kínai nyelven köszöntötte az ér­kezőket, ezután pedig dallamos zene szórakoztatta az utasokat. Felfokozott izgalomban csüng­tünk az ablakban. Az első kínai percek voltak ezek. Milyen is lesz valójában Kína? — találgattuk. Hiszen az utóbbi időben annyi ellentmon­dásos hír érkezett ebből a ha­talmas országból, hogy valójá­ban nem tudtuk, mire is számít­hatunk. Utunk megszervezésekor — mely rekordidő, négy hónap alatt történt — még azt sem tud­tuk biztosan, hogy lehet-e sza­badon mozogni az országban, hogyan lehet utazni, megszállni, étkezni. Nos, Kína ma hatalmas tem­póban fejlődő, változó ország. Aki a Mao-korszaik emlékeit ke­resi, azt lépten-nyomon megle­petés éri. A Mao-kosZtümök, a kék munkásegyenruhák igencsak eltűnőben vannak, és ma már nagyon sűrűn találkozhatunk csi­nos, európai ruhákba öltözött nőkkel. A városok utcái üzletek­kel zsúfoltak, melyekben még a kényes amerikai, európai ízlés­nek megfelelő áruk is széles vá­lasztékban kaphatók. Az elektro­nikai boltok japán szupercsodák­kal vannak tele, de lassan felzár­kóznak mögéjük a kiváló kínai termékek is. Bár az utcákon jó­részt még mindig kerékpárok haladnak — iszonyatos kavaro­dást okozva egy-egy kereszte­ződésen —, a gépkocsik száma is rohamosan növekszik. Zömmel japán termékek, de elvétve né­hány Mercedes, Volga, Ifa és Ko­mán Diesel is akad. öt fős csapatunk a Kossuth Lajos Tudományegyetemről ver­buválódott, és zömében biológia és földrajzos érdeklődésűekből állt. Ezért is vitt utunk elsőként Kujlin városkába, amely mind­össze két fokkal fekszik észa­kabbra a Ráktérítőnél, és a szub­trópusi világ minden csodájával rendelkezik. Ha megfeledkezünk a forró, párás éghajlatról, a világ iegbá- josabb részén érezhetjük magun­kat. A Kecskemétnél valamivel nagyobb település a Dél-kínai Karsztvidék legszebb hegyei kö­zött bújik meg. A karszt- (mész­kő-) fennsíkok a trópusi éghaj­lat alatt és a trópusi csapadék- mennyiség hatására fantaszti­kus alakú hegyekké formálódnak. Szédítően meredek, sőt függőle­ges falak zuhannak; alá 2—300 méteres magasságból a Lt folyó síkságára. Ezek a kaktusz és cukorsüveg alakú hegyek a tró­pusi napsütésben káprázatos szí­nekben pompáznak. Előfordul­nak magányos csúcsok is, több­ségük azonban csoportokat alkot. A város belterületén Is több Ilyen együttes fellelhető, melyek üde zöld parkjukkal a helybeliek — és ma már a külföldi turisták — pihenését és kulturált szóra­kozását szolgálják. A parkok és hegyek buja trópusi, szubtrópu­si növényzettel fedettek, a 10 mé­teres banán- és az ennél is ma­gasabb bambuszcserjék között te­nyérnyi pillangók röpködnek. A mészkőhegyek belsejében többszintes, kiépített, csodálatos színekkel megvilágított barlang- rendszerek húzódnak, de vannak itt hatalmas osamok nagyságú, két oldalt nyitott, szaknyelven átmenő barlangok is, melyekbe • Kujlin mesevilága. csak sejtelmesen világít be a nap. A hegycsúcsokon pavilonok épül­tek, jellegzetes, fölfelé kunkoro- dó kínai tetőkké! ahonnét pazar kilátás nyílik a több tízezer négyzetkilométer kiterjedést, kúp alakú hegyek birodalmára. A hegyek lábánál, hangulatos bambuszligetek alján még ki­csiny, de szép állatkertet is ta­lálunk, melynek ritka lakója a csak a nyugat-szecsuáni bam­buszerdőkben élő nagy panda. A hegyoldalak árnyas erdeiben a hangulatos buddhista templomok egybeépültek a természetes szik­laalakzatokkal, és egyik-másik teraszáról akár 100 méteres mély­ségbe is letekinthetünk. A szép mesterséges tavakat nyíló lótusz­virágok pompája lepi e! a part­jukon pedig árusok hada kínál­ja ezernyi portékáját. Mindezen látnivalóik és a kí­nai életforma ezernyi gazdagsá­ga ellenére is nem ez a város tu­risztikai attrakciója. A legfőbb szenzáció ugyanis a hegyek kö­zötti egész napos hajóút a Li fo­lyó kristálytiszta vizén. A 83 ki­lométeres vízi túrának meglehe­tősen borsos az ára — legalábbis a magyar turisták számára. Egy jegyért 50 jüant kérnek (1 dol­lár mintegy 3,7 jüan). Ez sok kí­nainak még ma is egyhavi ke­resete. Ennek megfelelően a ha­jót amerikai és hongkongi turis­ták lepik e! A jegy árában ben­ne foglaltatik az étkezés is, amely minden képzeletünket felülmúl­ta. Az első öt fogásnál már jól­laktunk, a következő ötnél már nagyon-nagyon megteltünk, az ezt követő újabb ötből pedig csak csipegetni tudtunk. A sok isme­retlen ételkülönlegesség ellenére amerikai asztal társaink unottan, és meglehetős közönnyel fala­toztak. Mi azonban semmikép­pen sem akartuk megsérteni kí­nai vendéglátóinkat, hogy ételei­ket érintetlenül hagyjuk. A kü­lönlegességeket bőségesen rendel­kezésre álló, kiváló minőségű kí­nai sörökkel öblítettük le. A táj és a hegyek szépsége sza­vakkal talán ki sem fejezhető. A fényképezőgép csodákkal ren­delkező nyugatiak — és jóma­gunk is, csodamasinák nélkül — egész nap csak ámultunk és kat- togtattuk gépeinket. A folyópar­ti végállomás, Jangshuo a befe­jezését jelentette a hajóútnak, de nem a kirándulásnak. Ugyanis a rekkenő hőségben, felüdülésként vidáman lubickoltunk egyet a Lt folyó kristálytiszta vizében. (Következik: Jünnan, az Örök Tavasz hazája.) Szabó OdBo Megkezdődtek a magyar—kínai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) A kétoldalú kontaktusok alaku­lásét értékelve mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy a politikai, a gazdasági és a tudományos kapcsolatokat az élet szinte minden területén egyez­mények szabályozzák. Az együtt­működés a munkaterveknek meg­felelően eredményesen fejlődik. Ehhez jelentősen hozzájárulnak a magyar és a kínai politikusok, szakemberek; társadalmi és tö- megszervezeti aktivisták rend­szeres találkozói. Az egymás gya­korlatának, a szocialista építés feladatainak megismerésére köl­csönös a2 érdeklődés. Ez közvet­lenül hozzájárul a kapcsolatok fejlesztéséhez is. Mint a megbe­széléseken is hangsúlyozták, mindkét fél érdekelt az együtt- működés elmélyítésében. A plenáris találkozón előtérbe kerültek a gazdasági kapcsola­tok; erősítésének kérdései. Ezzel Összefüggésben emlékeztettek ar­ra, í>ogy az 1980-as évek első fe­lében igen jelentősen növekedett ,a két ország kereskedelmi for­galma: az 1982-es százmillió sváj­ci frank értékű összforgalommal szemben 1886-ta már 747 milliós kölcsönös szállításokat tervez­tek. A dinamikus növekedés azon­ban az utóbbi időszakban meg­torpant. Ezzel kapcsolatban mind­két fél állást foglalt a gazdasági kapcsolatok élénkítése me.llett, hangsúlyozva, hogy még koránt­sem merültek ki a lehetőségek, Egyetértettek abban, hogy szük­séges az együttműködést gátló okok feltárása, az érdekek haté­konyabb egyeztetése, s a keres­kedelmi forgalom növelésére új termékekkel is bővíteni kell az árucserét. A továbblépés fontos előfelté­tele — a hagyományos formáik mellett — az együttműködés me­chanizmusának korszerűsítése, amihez jó alapot biztosít a két ország gazdaságirányítási rend­szerének több hasonló vonása. A kor követelményeihez igazodó mechanizmus a többi között ma­gába foglalja olyan új együttmű­ködési formák alkalmazását — így például közös vállalatok lét­rehozását, a termelési kooperá­ció elmélyítését, a közös fellépést harmadik piacokon, a bankközi kapcsolatok kiépítését —, amelyek egyúttal a kétoldalú kontaktu­sokban is jelentős stabilizáló szerepet töltenek be, s a jövőben is fontos formái lehetnek a fej­lődésnek. A kereskedelmi kama­rák is hozzájárulhatnak az együtt­működés elmélyítéséhez, és a piacfeltáró munkában is sok tar­talék van még. A kínai fél kész­ségét fejezte ki, hogy az elkövet­kezendő időszakban növekedjék Magyarország részesedése a tá­vol-keleti ország külkereskedel­mében. Kádár János és Csao Ce-jáng találkozója Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára hétfőn délután a Központi Bizottság székhazában megbeszélést foly­tatott Csao Ce-janggal, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának megbízott főtitkárá­val. A találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet fon­tosabb kérdéseiről, áttekintették a két ország fejlődésének tapasz­talatait, a két, párt előtt átló ten­nivalókat, valamint megvitatták a párt- és államközi kapcsolatok elmélyítésének időszerű felada­tait. Kádár János megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság Kínát a nemzetközi élet, a világ­béke megőrzésének fontos ténye­zőjeként értékeli, és a szocialis­ta Kínai Népköztársaság fejlő­désében érdekelt. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt közötti viszony rendeződése a kapcsolatok olyan fontos eseménye, amely megfelel a két párt és a két nép érdekei­nek, jól szolgálja a szocializmus, a társadalmi haladás ügyét. Kádár János és Csao Ce-jang egyaránt hangsúlyozta annak fon­tosságát, hogy folytatni kell a gazdaságirányítás rendszerének reformja kérdésében a két or­szág között kialakult együttmű­ködést. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón^ jelen volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, a KB-iroda vezetője, Kó- tai Géza, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője, Iván László, ha­zánk pekingi nagykövete, vala­mint Ven Csia-pao, a KKP Köz­ponti Bizottsága irodájának ve­zetője, Li Su-cseng, a KKP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője, Csien Csi-csen külügy­miniszter-^helyettes és Zhu An- kang, a KNK budapesti nagykö­vete. Díszvacsora a Parlamentben Csao Ce-jang a nap folyamán koszorút helyezett el, a magyar hősöik eirílókművién a Hősök te­rén. Esite az MSZMP Köizpantt Bi­zottsága és a Minisztertanács díszvacsorát adott a magas rangú kínai vendég (tiszteletére a. Parla­mentben. Kádár János és Csas Ce-jang poh ár-köszöntőt mondott. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGI ÜLÉS Postai szolgáltatások Az Országgyűlés építési és köz­lekedési bizottsága Stadinger Ist­ván elnökletével tegnap ülést tar­tott a Parlamentben. A testület az építő- és az építőanyag-ipar, a közlekedés, valamint a posta és a távközlés 1986. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló jelentést vitatta meg, illetve tá­jékoztatót hallgatott meg a ha­gyományos postai szolgáltatá. sok helyzetéről és fejlesztésétől. Doros Béla, a Magyar Posta elnökihelyettese a zárszámadás­hoz fűzött szóbeli kiegészítőjé­ben kiemelte: tavaly teljesítette fejlesztési tervét a Posta. A ko­rábbinál kedvezőbb helyzet ala­kult ki a munkaerő-gazdálko­dásban: gyarapították a postafor­galomban tevékenykedők és a szellemi foglalkozásúak számát, a hálózatfenntartói és építési te­rületen azonban továbbra Is a munkaerőhiány maradt jellem­ző. Az éves tervet 25 százalékkal! meghaladták a beruházások a távbeszélésben: 31.400 főállomást kapcsoltak be, a belföldi távhí­vásban részt vevő helységek szá­ma pedig 107-tel bővült. A bizottság tagjait Abraháltl Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- é$ Természetvédelmi Hivatal elnöke tájékoztatta azok­ról az időszerű környezetvédelmi kérdésékről, amelyek a közeli napokban kerülnek majd az Or­szággyűlés nyári ülésszakának plénuma elé. VALUTA- (BANKJEGY. 8» CSEKK-) ÁRFOLYAMOK SItVCNVBEN: IS». JON1US M-TÓL ti-KJ Pénznem Vételi »adást árfolyam * tát. egységre forintban 7583.51 8052.58 3314.97 3520.01 122,37 1129,92 874,59 118,413 1046.52 1111,30 760,09 807J1 a> 34,41 86,8t 22514*8 2891,29 6792.98 1213,1« 319,86 339,64 7,60 8.06 3450,10 3664,1* 16447,53 11*64,93 687,93 730,49 2537.26 2694,20 35,05 37,21 360.96 393,20 32,65 34,6) 36.4« 38,72 3063.03 3252,49 729,88 775,02 4626.70 4913,88 5368.9« 5594,90 Angol font Ausztrál dollár Belga frank Pán korona Finn marka Francia frank Görög drachma Holland forint ír font Japán yen (1080) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona VSA dollár ECU (Közös Piac) a) Vásárolható lermagaaaM > ja#.*#.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom