Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-21 / 118. szám
198t. májra 2t. « PETŐFI NÉPE » 3 TELEFON, ÚT. ISKOLA Képviselő a Homokhátság hat községében — Pesti ember létére, hogy érzi magát falun? — Vidéki állatorvos akartam lenni már gyerekkoromban. Az lettem. Dűlőutak kátyúit kerülgeti Skodájával dr. Horváth László tiszaalpári állatorvos. Ma éjfélkor kezdődött számára a munkanap, akkor zörgették feL Ivicz Béla hívta, menjen ki hozzájuk, kálikát kapott a lova. Topogott, nyögött fájdalmában szegény jószág. Sikerült megnyugtatni. Kettőkor hazament ugyan a doktor, de fél hatkor már a Tiszatáj Tsz- jbem vizsgálta az üszőket. Héttől nyolcig otthon rendéit. Most a termelőszövetkezet másik telepére tartunk, útba ejtve egy-két tanyát, ahová sürgős benézni. Ügy tűnik, nála ismertebb ember nemigen jár errefelé a faluból. Ez érthető, hiszen a tanya állatok nélkül nem tanya; ha baj van, őt hívják. Sokszor arra sincs ideje, hogy hazamenjen ebédelni, ilyenkor nem utasítja vissza a tanyaiak meghívását. — Mennyi ideje él Tiszaalpáron? — Tizenegyedik éve. — Es mikor kapcsolódott be itt a közéletbe? — Hat-hét évvel ezelőtt választottak meg a Hazafias Népfront helyi bizottsága elnökének, de már korábban kezdődött. Bekanyarodunk a nyárfasorokkal bekerített tehenészeti telephez, ahol mintegy nyolcszáz kérődzőt tartanak, amiből körülbelül hatszáz a tejelő szarvas- marha. A községi feladatok mellett látja el dr. Horváth László itt az egészségügyi felügyeletet, s gyógyítja a rászoruló állatokat. Egy számos teendője közül: ha a háztájiból behozott tej napi vizsgálata higiéniai problémát jelez, ellenőriznie kell a helyszínen, hogyan fejik a teheneket. Toldi Sándorné állategészségőr jön — Pintér Sándor telepvezető-helyettessel — a doktor elé, és „jelent”. Naponta találkozik a tsz több vezetőjével is, s ilyenkor kölcsönösen tájékoztatják egymást az állományról, egyebekről. Ma ez a találkozó a többiek egyéb elfoglaltsága miatt elmarad. De a szemle nem. Végigmegyünk az istállókon — a kötelező „bemosakodás” és -öltözködés után —, s a doktor jó néhány állatot kezelésben részesít. Mikorra ismét a portán vagyunk, már várják: Lakó József mezőőr jött szólni, hogy a borsihalmi határszélen, a Szekeres tanya mellett döglött rókát találtak. Csernák Sándor, a másik mezőőr ott őrzi, a doktornak oda kell mennie sürgősen, mert nincs kizárva, hogy az állat veszett volt. Az ilyen esetet azonnal tudatják a kerületi főállatorvossail, s a másik községi állatorvossal, dr. Berényi Ferenccel is értesítik egymást. Ezen kívül nyomozásra is szükség van; ha veszett volt az állat, átadhatta-e a betegséget háziállatoknak stb. A tetemet a fővárosba kell küldeni vizsgálatra. Vagy tíz hélyen várják, de a rókáért indulunk először. — Nyolcvanhat óta hat falu országgyűlési képviselője. Az ilyen munkásnapokon van ideje ebben a tisztségében is vinni az ügyeket? — Az utóbbi két-három napban is kaptam és továbbítottam információkat a folyamatban lévő ügyeinkről. Közbenjárásomra a Bácsépszer Vállalat KISZ-szervezete védnökséget vállalt a gátéri iskolabővítés felett, egészen konkrétan: társadalmi munkában elkészítik a terveket. Ékről értesítettem a helyi tanácsot. A Szegedi Postaigazgatóságtól kaptam a hírt, hogy a pálmonostori Lehegő dűlőben megvizsgálják a telefonfülke elhelyezésének lehetőségét. Megyei tanácsülésen is felszólaltam annak érdekében, hogy a tanyaközpontokban létesítsenek távbeszélőállomást. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az ott élőknek gyors összeköttetésük legyen a mentőkkel, tűzoltókkal stb. Ma kedd van; péntekre meghívtam a Generálimpex vezérigazgató-helyettesét a választókerületbe. A helyi gazdaságok vezetőivel, a TESZÖV képviselőivel arról beszélgetünk, milyen exporttermékeket lehetne itt előállítani. Szóval, a munka mellett muszáj a képviselői feladatokra is időt szakítani. Szerencsére, amikor szükséges, a kollégám, Berényi Feri helyettesít. — A ciklusból eltelt idő alatt miben tudott segíteni, milyen ügyekben képviselte választói érdekeit? — Amikor üzembe állították a félegyházi crossbar telefoniközpontot, lehetőség nyílt rá, hogy Gátér is bekapcsolódjék a távhívásba. Igen ám, de ehhez több millió forint kellett volna. Ennyi pénzt a kisközség nem tudna előteremteni. A Szegedi Postaigazgatóságot sikerült megnyerni, átvállalta költségekből, s támogatást ad a megyei tanács is, így a gátériak vágya nemsokára teljesülhet. Pál- monostoráról már tavaly ősz óta közvetlenül hívhatják a nagyvilágot. A helyi vezetőkkel mostanában a Dégáznál meg az Országos Kőolaj és Gázipari Trösztnél voltunk olykor-olykor vendégek. Ennek eredményeképp az idén négy utca vezetékes gázt kap. Ezen kívül igyekszem segíteni, hogy mielőbb fúrjanak egy új kutat, amelyre égető szükm Ezen * tanyán m csikó a beteg. ség lenne a faluban. Napirenden van az iskolabővítés is. — Gátéron kívül van még olyan település a választókerületben, amelyik nincs bekapcsolva a távhívó rendszerbe? — Már csak Kunszállás van hátra, Petőfiszállást tavaly, Bugacot mostanában csatlakoztatták. Kunszálláson egyébként kultúrházat szerettek volna építeni ebben a tervidőszakban, ehhez kérték a segítségemet, de sajnos erre, úgy tűnik, nem lesz lehetőség. Viszont javaslatom alapján elkészülhet az új postaépület, amelyben körzeti megbízotti iroda és szolgálati lakás is lesz. A megyei rendőr-főkapitányság 1,5 millióval hozzájárul a beruházáshoz, a posta több százezer forintot vállalt a költségekből közbenjárásomra. így 1990-ig ezt a kis falut is bekapcsolhatjuk a távhívásba. Valószínű, hogy Patő- fiszálláson szintén sikerül egy, a helybelieknek nagy jelentőségű dolgot keresztül vinni. A Petőfi Tsz szarvasmarhatelepét jelenleg csak egy huszonkét kilométeres útvonalon lehet a faluból elérni, használva az E 5-öst is, amelyen a KRESZ tiltja a mezőgazdasági gépek közlekedését. Egész évben földúton kénytelenek a takarmányt szállítani, az pedig nagyon nehezen járható. Egy tíz kilométeres út megépítésével lehetne a gondon segíteni, ez a tanyai lakosság közlekedését is rendkívüli módon megkönnyítené. A Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Tör öcsik Frigyes és a megyei tanács közlekedési osztályának munkatársai kérésemre a helyszínen tájékozódtak; pályázatot nyújtottak be a petőfiszállásiak, amelyet az illetékesek harmadik helyen jelöltek elfogadásra — ez a legfrissebb információm —, tehát reális az esély az út megépítésére. — A legtöbb helyen a világgal, pontosabban a legközelebbi nagyobb településsel, várossal való összeköttetés elhanyagoltságán kell változtatni, útépítés vagy telefonfejlesztés formájában? — Más szükségletek is kielégítésre várnak. Buga- con például a tornaterem hiányzik. Az Országgyűlés téli ülésszakán meghallgatást kértem Deák Gábor államtitkártál ez ügyben, majd írásban is támogatásért folyamodtam. Ugyanezt a kérelmet elküldtem a Művelődési Minisztériumba. Bízom a kedvező elbírálásban. Tiszaalpár a többi községben napirenden lévő fejlesztések egyikén-másikán már túl van, viszont itt is építettek egy utat a tanyai, zárdái szeretetotthonhoz, a telefont is odavitték — az ehhez szükséges többoldalú együttműködést igyekeztem elősegíteni. — Közvetlen emberi problémákkal megkeresik-e a képviselőt a fogadónapjain, vagy máskor? — Hogyne, közbenjártam már magatehetetlen gyermek egészségügyi otthonban való elhelyezéséért, egy arra egészségügyi okokból rászoruló családnak soron kívüli gépkocsikiutalást szereztem a Mercurtól és még sorolhatnék hasonló ügyeket. Legelésző birkák között áll meg az autó. A puskás mezőőr elmondja dr. Horváth Lászlónak, hogy a döglött róka innen még messzi van, csak motorral közelíthető meg. Ellő a nejlonzsákokat, a hónaljig érő kesztyűket —, s pillanatokon belül eltűnik velük a motor ott, ahol a szántóföld a gyeppel találkozik ... - A. Tóth Sándor HALASI ÉS TOMPÁI SIKEREK A SZEMLÉN Együtt a gárda Két Úttörő Gárda határőr zászlóalj szerveződött a Dunától Keleb iáig a hetvenes évek elején, a „végeken”. Hercegszántó, Baja és Bácsalmás körzetében Szál- vay Mihály, Kiskunhalas körzetében Sziklai Sándor forradalmár nevét viseli az Úttörő Gárda-egység. Mindkét zászlóalj elsősorban a határmenti városok, községek általános iskoláiban tanuló úttörő határőr szakalegységeket tömöríti. Az utóbbi években a határőr szakaszok mellé sorakoztak a honvéd, munkásőr, közlekedési, tűzoltó, egészségügyi szakalegységek is. A zászlóaljakhoz tartozó úttörők a mozgalom irányítói és szervezői, és az őket segítő fegyveresek által készített éves nevelési, oktatási, kiképzési programok, tervek szerint — meghatározott óraszámban — vesznek részt a katonai jellegű foglalkozásokon. A határszéli általános Iskolák Igazgatói, tantestületei, és minden esetben az úttörőcsapatok vezetői, nagy felelősséggel, erkölcsi elkötelezettségből, tiszteletre méltó lelkesedéssel biztosít• Vizsga KRESZ-Ismeretből. Ják a foglalkozásokhoz szükséges feltételeket. A szakalegységek munkáját minden évben területi szemlén értékelik a mozgalom vezetői, az egységparancsnokok. A szemle napján kerül sor a szakalegységek közti versenyekre, vetélkedőkre is. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával és Kiváló Határőr jelvénnyel kitüntetett Sziklai Sándor Úttörő Gárda-zászlóalj Kunfehértón tartotta meg az évzáró szemlét. Fehér Géza megyei parancsnoktól — a balotaszállási általános iskola igazgatójától — és Tóth Barnabás határőr őrnagytól tudtuk meg, hogy a szakalegységek többsége jól hajtotta végre a kiképzési feladatokat ebben az oktatási évben is. Általános tapasztalat — állapította meg a megyei Úttörő Gárda-parancsnok —, hogy a tantermi és a terepfog- lalkozásokon aktívan és őszinte érdeklődéssel vesznek részt az úttörők. Különösen nagy figyelmet tanúsítanak a határőrizetről, fegyverismeretről, lőelméletről, közlekedésről, tűzvédelemről, egészségvédelemről, és az elsősegélynyújtásról szóló foglalkozásokon. A szakalegységek jelentős része a szemlén rendezett versenyre és vetélkedőre is szorgalmasan készült fel — jegyezte meg Tóth őrnagy —, és azokon sok úttörő kiemelkedő eredménnyel, példamutatóan állt helyt. Legeredményesebben a kiskunhalasi Szüts József és felsővárosi, valamint a Tompái Általános Iskola úttörői szerepeltek. Az úttörők honvédelmi nevelését segítő tervfeladatok végrehajtása, és a szakaszok szemlén produkált sikere az egységek tevékenységét irányító pedagógusok, fegyveresek és azok segítőinek összehangolt, szorgalmas munkáját dicséri. tt Lövészet a szemlén. Gazsó Béla MAGÁNSZEMÉLYEKNEK, VÁLTOZATOS FORMÁBAN Kötvények a gyógyszergyártás fejlesztéséhez A Kőbányai Gyógyszerárugyár a fejlesztések és a kutatások fel- gyorsításához 400 millió forint névértékben kötvényeket bocsátott ki magánszemélyek részére. A kötvények eladásából befolyó összeget a vállalat elsősorban a gyógyszerhatóanyagok gyártásának fejlesztésére költi, illetve arra használja fel, hogy mielőbb megjelenhessen a piacon több új készítményével, és a tervezettnél előbb elkészüljön az új biotechnológiai laboratórium. A gyógyszergyár a jelenlegi ötéves terv időszakában több mint négy- milliárd forintot fordít beruházásokra, korszerűsítésekre, amelyek felgyorsításával most kedvező lehetőség kínálkozik termékei tőkés exportjának bővítésére. A vállalat már az elmúlt években is számottevően, tavaly például 16 százalékkal növelte dolláreladásait. Az idén várhatóan ennél is nagyobb mértékben, csaknem 20 százalékkal bővíti tőkés kivitelét. A kedvező külpiaci helyzet kihasználásához azonban pótlólagos forrásokra is szükségük van; ehhez a bankhitelnél előnyösebbnek ígérke-. zett a kötvények kibocsátása, mert így a vállalat rövidebb idő alatt, kedvezőbb feltételek mellett tudja kiegészíteni saját anyagi eszközeit. A lakossági tőke bevonásával megvalósítandó beruházások többsége a tervek szerint már jövőre elkészül. A vállalat kötvényeit a szokásosnál változatosabb feltételekkel bocsátotta ki. A 11 százalékkal kamatozó, 10 ezer és 50 ezer forint névértékben megvásárolható kötvények lejárati ideje hat év, és törlesztésükre a harmadik év után kerülhet sor. A kötvénytulajdonosok választhatnak, hogy mindig felveszik-e az esedékes törlesztő részleteket és a kamatokat, vagy pénzüket érintetlenül bent hagyják a kötvény lejártáig, és akkor kamatos kamattal kapják vissza. Akik bent hagyják a pénzüket, azok, további, kötvényük névértékének 5 százalékát kitevő külön prémiumban is részesülnek, ha a vállalat vagyonarányos nyeresége 1987 és 1992 között átlagosan eléri a 20 százalékot. Erre jók a kötvénytulajdonosok kilátásai, mert a vállalat vagyonarányos nyeresége tavaly 25 százalékos volt. A kötvények árusítását a vállalat dolgozói között is megszervezték. Bizalmukat jelzi, hogy egyedül a budapesti gyáregység dolgozói már eddig mintegy 29 millió forintért jegyeztek kötvényt. Kérésükre a kötvények helyszíni árusítását az eredetileg tervezett május 19-1 határidőhöz képest a hét végéig meghosszabbították. A kötvényekből bárki vásárolhat a Magyar Hitel Bank Rt. fővárosi és vidéki fiókjaiban. Mindenki szemét bántja a szemét Tétován álldogálok az egyik nagyáruház bejárata előtt, mert még a környékén sem látok szemétgyűjtőt, melybe az égő cigarettacsonkot dobhatnám, mielőtt az üzletbe vásárolni betérek. Mit tegyek? Zsebre tenni vagy lenyelni a parázsló csikket nem ajánlatos, az áruházban „füstölögni” pedig kimondottan tilos. Induljak el felfedező körútra, hátha szerencsével járok, és valahol a közelben mégis rátalálok egy szeméttartóra? Kétségtelen, hogy vevokol- légáim sokasága is hasonló dilemmával kénytelen szembenézni, mígnem az egyik úgy dönt, hogy dühösen eltapossa inkább a kövezeten, és mert a rossz példa ugyancsak ragadós, immár bokáig gázolnak a járókelők a cigicsonkok között az áruház bejáratánál. Eggyel több vagy kevesebb, itt ez már úgysem számít — állapítom meg végül, és én is a földre dobom, széttaposom a füstölgő Sopianaet. Nyoma sincs bennem a lelkifurdalásnak. Inkább boszszúság az, amit érzek. És minden hiába, nem tudom eldönteni, hogy most előidézője vagy áldozata vagyok a szemetelés vétségének... Eszembe jut egy német kisváros, ahol nemrég ugyancsak csúnya magatartásra ingerelt, hogy nem láttam az utcán sehol szemétgyűjtő ládikát. Csakhogy ennek ellenére szemetet sem. A kövezet mindenütt olyan tiszta volt, mint végül is a lelkiismeretem, mert ott mégsem hajítottam el a csikket, bár a körmömre égett, mikorra méltó helyet találtam számára. Nem attól féltem, hogy megbüntetnek, ha tetten érnek, vagy valaki erélyes hangot adva nemtetszésének rám kiált, rendre int, hanem mert láttam, hogy e városkában az ilyesmi nem szokás, és az embereknek ugyebár megvan az a hasznos tulajdonságuk, hogy általában tudnak alkalmazkodni az adott körülményekhez, elvárásokhoz. Ebből persze az következik, hogy nálunk mások az elvárások és a körülmények. Ám nem hiszem, hogy a jóérzéséi emberek szemét nem bántja Kecskemét, Baja, Kalocsa vagy mondjuk Kiskunfélegyháza szép épületei között sétálva a papírlabdákkal „de- káző” szél, a kicsorduló, bűzlő szemétgyűjtő, az eldobált papírzsebkendők, cigis dobozok, csikkek, almacsutkák látványa. És bizonyos, hogy ezt azok is fintorogva, rossz szemmel nézik, akik a rossz példa, illetve a megszokás hatására — vagy szemétgyűjtő híján —, rendre a szemetelés vétkét választják. Mindenekelőtt a feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy köztereink tiszták legyenek, maradhassanak, ez egyértelmű. Hiszen a szemetelést nemcsak a felelőtlen magatartás, a nemtörődömség idézi elő. Mindenki szemét bántja a szemét, ebben bizonyos vagyok. Csak egyszer el kellene már érni minden településen, hogy a tisztaság, az ápolt közterületek látványa legyen a természetes. És ezt olyan szemlélettel elérni, hogy „eggyel több vagy kevesebb, itt ez már úgysem számít!" — nem lehet. Ezért önkritikát gyakorolva, visszamegyek az áruház elé, és felveszem az előbb eltaposott csikket. Úgy látom, benneteket sem fizetnek valami jól — mondja egy ismerős hang mögöttem, ahogy a csikkek között keresgélem felelőtle- .nül elhajított Sopianaém maradványát. Egyik pedagógus ismerősöm áll mögöttem. Így Igaz — motyogom, és találomra felemelek két ujjam ,közé csippentve egy jókora csikket. — Nem láttál egy szemetest a közelben? Megrázza a fejét, és elképedve bámul utánam. Ez az! — villan át az agyamon, amikor lopva visszanézek. Ilyen elképedve kellene, hogy nézzen mindenki arra, aki elhajítja a szemetet, mint ahogy most ő rám. És a vétkes legalább olyan kényelmetlenül érezné magát, mint ahogy most én. Vagyis a megoldás pofonegyszerű: a jelenlegi gyakorlat ellenkezője! Kelőit Elek EGYENLŐ FELTÉTELEK A FŐVÁROSBAN ÉS VIDÉKEN Gyors, friss tudományos információk Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) bizottságának határozata alapján az idén országos kutatási információs hálózat kiépítését kezdik meg hazánkban. Egységes számítógépes rendszerbe kapcsolják a szakkönyvtárakat, s az ott tárolt több millió információt munkahelyükre ,;h ív hatják” az ország legjelentősebb kutató- és felsőoktatási intézeteiben dol°ozó tudományos kutatók. A hálózat létrehozására 1990-ig több mint 200 millió forintot költenek. A VH. ötéves terv végéig a természet- és társadalomtudományi területeken dolgozó ezer tudományos kutató munkahelyére telepítenek személyi számítógépeket. Ezekkel a postai vonalon azonnal le tudják majd hívni a ■nagy könyvtárakban összegyűjtött, a szakmai munkát segítő információkat. A személyi számítógépekből már ebben az esztendőben több mint háromszázat adnak át a kutatóintézeteknek. A szakcikkek és egyéb információk továbbítására 23 könyvtárat tesznek alkalmassá. A számítógépes adattároló és -továbbító rendszer megteremtésére az MTA könyvtára és az Országos Széchényi Könyvtár kapja a legnagyobb támogatást, egyaránt 21,8 miillió forintot. Az Akadémia könyvtárában lesz az országos központ, s ezt a későbbiekben bekapcsolják a Philadelphiában működő Nemzetközi Tudományos Információs Központ hálózatába is. Az információs hálózat létrehozásával a tudományos kutatások eredményességét kívánják elősegíteni. A tapasztalatok szerint eddig is elegendő mennyiségű nemzetközi szakfolyóirat és egyéb tudományos publikáció állt a kutatók rendelkezésére. Ezekhez azonban csak a kutatók egy szűkebb rétege jutott hozzá, a tehetséges fiatal szakemberek többsége nemigen kapta kézbe a legújabb tudományos eredményeket tartalmazó munkákat. Az országos — teljesen nyilvános — rendszer kiépítése után minden hazai szakember azonnal hozzájut a legfrissebb információkhoz. A hálózat előnye lesz az is, hegy egyenlő munkafeltételeket teremt a fővárosban, valamint vidéken dolgozó kutatóknak.
