Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. május 8. ÉRTÉKŐRZŐK Fazekas István „Közel kerültem Mórához” Dr. Fazekas István, a kiskunfélegy­házi Kiskun Múzeum igazgatója fárad­hatatlanul gyűjti, őrzi a múlt emlékeit, az irodalomtörténeti dokumentumo­kat. Sok szívügye van. Értékőrzőként neves felegyházi elődök nyomdokain' halad... Szerencsés embernek tarthatom magam, mert azt csinálhatom, amit serdülő koromban elkezdtem — mond­ja. — Már akkor megigézett a múze­um. A félegyházi tanítóképzőbe jár­tam. Dr. Mezősi Károly volt az igazga­tó itt. a múzeumban is. Engem nem tanított, de ennek ellenére nagy hatás­sal volt rám. Az önképzőkörben Mórá­val foglalkoztam, munkámban sokat segített Somogyvári Zoltán magyarta­nár. Mezősi is felfigyelt arra, hogy von­zódom az irodalomtörténethez. Lehe­tővé telte, hogy bármikor bejöhessek a múzeumba, kutathassak a mcgsárgult itatok között. Az pedig éppen kapóra jött, hogy akkoriban rendeztek a vá­rosban Móra-cmlékkiállítást. Ettől kezdve érlelődött bennem az elhatáro­zás. hogy Móra Ferenc élete, munkás­sága alapos megismerésének szentelem az éveimet. Diákként találkozhattam azokkal az emberekkel, akik a nagy író gyerekkori pajtásai voltak, vagy vala­honnan ismerték őt. Ezek a beszélgeté­sek, visszaemlékezések nagyon sokat jelentettek számomra. De azt nem gon­doltam akkor, hogy néhány esztendő­vel később muzeológusként folytatha­tom megkezdett kutatásaimat. — Miért, hogyan képzelte el pályá­ját? Tanítani szerettem volna. És to­vábbtanulni. Fiatal diplomásként Fel- vön kaptam tanítói állást. Jutott időm arra is, hogy búvárkodjam a korabeli dokumentumok között. Eredményei­met cikkekben adtam közre. írásaimat elküldtem Mezősinek, ő pedig azzal tüntetett ki, hogy szintén postára adta publikációit. Harmincévesen végeztem el a JATE magyar szakát. Lcvelezős- ként tanultam, közben pedig Tápén ta­nítottam. Később az egyetemi könyv­tárban szorgoskodtam. Szakdolgoza­tomat Móra parasztábrázolása címmel írtam. Tanulmányom révén az a véle­mény alakult ki rólam, hogy mindenkit Mórához hasonlítok-viszonyítok, pe­dig igyekeztem a szubjektivitást kizár­ni, amikor a népi írók és Móra paraszt­látását elemeztem. Doktori disszertáci­óm is ebből a témából készült. — Évtizedek óta foglalkozik Félegy­háza szülöttével. Szerepet játszik-e eb­ben az, hogy közvetlen környezetében hasonló élményekhez jutott, mint ami­lyeneket Móra is megörökített? — Minden bizonnyal az is fontos motívum, hogy jól ismertem a parasz­tok sorsát, eletet. Apám kubikos volt. A mai napig kötődöm ehhez a világ­hoz, saját élményeimet, mondandó­mat, véleményemet is beleszövöm írá­saimba, tanulmányaimba, sőt olykor a meglevő irodalomtörténeti értékelése­ket is bírálom. Móra életrajzkutatásá­ban jelentős lépéseket tett például Me­zősi Károly, Péter László, Tóth Béla, azonban szükségessé váll egy újabb összegző értékelés, egy friss Móra- monográfia... — Amit Fazekas István is megírhat­na! — Egyszer talán el is készülök vele. Tényleg, már tizenöt éve várat magára ez a mű. Mezősi 1971-ben halt meg. © A Kiskun Múzeumhoz tartozó szél­malom az utóbbi évek­ben gyakran felújításra szorult. Ka- marusun ismét ez a sors vár rá. G Fazekas István utána kerültem ide a múzeumba. A szegedi városi tanácstól jöttem Fél- egyházára. Sokan marasztaltak, ne menjek kisebb városba, főképp ne mú­zeumba. Nem tudtak meggyőzni. Ak­kori döntésemet ma sem bánom. Tulaj­donképpen azzal érveltem, hogy Kis­kunfélegyházához is erős, mondhatni meghatározó szálak kötötték Móra Ferencet, hiszen itt ringott a bölcsője. — Első feladata éppen a Móra-ház berendezése, emlékhellyé alakítása volt, amikor ide költözött. Igen, először 1972-ben kezdtem ehhez a nem kis feladathoz, másodszor pedig 1979-ben. Szegeden és Félegyhá­zán gyűjtöttem dokumentumokat, tár­gyi emlékeket. Egyre inkább fontosnak véltem a történetkutatói tevékenységet is. Az volt a célom, hogy Mezősi útján haladjak tovább. Igen ám, de sokszor mással is foglalkozni kellett, nemcsak az irodalomtörténettel. Számos teher nehezedett rám, azért is, mert sokáig megoldatlan volt a félegyházi közgyűj­temény szakembergárdája. Amikor pe­dig úgy éreztem, hogy jó kollégákra leltem, mindig történt váratlan fordu­lat és ismét egyedül maradtam. így olyan szakterületek is vártak rám. me­lyekhez. nem éreztem igazán felkészült­nek magam. Szerencsére, mára stabili­zálódott a helyzeti ....................* □ □ □ A felegyházi múzeum országos híre nem a muzeológusok számától függ. A századelőn létrehozott intézményben van mit őrizni, például a börtöntörté­neti emlékeket, a Móra-anyagol, a Holló-örökscgct, a több ezer — tetová­lásokat is őrző — üveglemezt, a türe­lemüvegeket, a korabeli iratokat, újsá­gokat, dokumentumokat,.. Dr. Faze­kas István tizenöt esztendeje méltókép­pen védelmezi a félegyházi kincseket. A jövőre nézve azonban akad más dol­ga is. Csak egyet említek: annak a bizo­nyos Móra-monográfiának a megírá­sát... . Borzál; Tibor FI LM JEGYZET Silverado Furcsa lenne, ha egy egészen újnak számító, 1985-ben készült szórakozta­tó film figyelmen kívül hagyná, meg sem próbálná felhasználni a műfaj épp aktuális, naprakész leleményeit és vív­mányait. Főleg akkor, ha rendezője rá­adásul ezeknek a — már-már a profi szórakoztatás mestermüveinek számító — produkcióknak a társalkotója is volt. Lawrence Kasdan ugyanis előző­leg — egyebek mellett — A birodalom visszavág, Az elveszett frigyláda fosz­togatói és a Jedy visszatér forgató­könyvírója volt. Hogy mi történik ak­kor, ha a western műfajának mechaniz­musát ötvözni próbálják George Lucas és Steven Spieíberg szuperprodukciói­nak szédítő iramával, megtudhatjuk, ha végignézzük a Silverado című filmet. Többféle klasszikus alapképlet ele­venedik meg történetében. Bár a mes­terlövészek száma — az inspirátorként sem elhanyagolandó A hét mesterlö­vészhez képest — csak négy, úgy tűnik, a minden pillanatot kihasználó rende­zés folytán épp elegen vannak ahhoz, hogy megmutassák országnak-világ- nak, mitől is western igazán a western. Már a legelső képsorban kiadós pisz­tolypárbaj vezeti be a nézőt a műfaj felségterületeire. A békés telepesek, a megvesztegetett, de a rendcsináláshoz mindig kedvet érző serifT mellett megis­merkedhetünk a tulajdonképpen igen rokonszenves, a fegyverrel kifogástala­nul bánó hősökkel, akiknek hol szétvá­ló, hol összefonódó története adja a film meséjének fonalát. Valamennyien- Silvcradóba tartanak, úti kalandjaik lazán összefüggő epizódjaiból épül fel a cselekmény. Menet közben pontosan azt teszik, amit a filmben és a nézőtéren elvárnak tőlük. A hősök normál etikai érzékünkhöz alkalmazkodva vereked­nek, lőnek, hullákat hagynak maguk után a díszletváros utcáin. Kasdan, a film rendezője nem valószínű, hogy produkcióját a western feltámasztásá­nak szánta. A tempós, játékkal, ötle­tekkel teli Silverado sokkal inkább a méltán híres (és hírhedt) szuperpro­dukciók cowboy-jelmezcs folytatása. Szerepcsere A John Landis rendezte színes ameri­kai film meglehetősen sajátos a maga nemében. Mintha a prospektusokból ismerős Amerika lepne elénk, de csak azért, hogy kapjon egy szigorúan pros­pektus-mélységű kritikát. Olyan arany- igazságokból próbál történetet kerekí­teni, amelyekkel ki-ki már meggyő­zőbb formában is találkozhatott. Nem kell hosszasan bizonygatni, hogy el­higgyük, „a pénz nem minden”, és ah­hoz se, hogy tudomásul vegyük, „a pénz — mindenek előtt!” Azt is tudjuk, hogy hosszú távon célravezetőbb, ha nem csinálunk embertársainkból bo­hócot, bábot vagy más effélét. A film főhőse két öregember, több­szörös milliomosok, tőzsdespekulán­sok, akik mintha minderről hosszú és praktikus életük folyamán még nem értesültek volna. Ugyanis egydolláros fogadást kötnek, vajon a környezete teszi-e az embert emberré, vagy pedig ez már eldöntődött a fogantatás pilla­natában. Nem kerül nagy fáradságuk­ba, hogy a kékvérű mágnáscsemetét kizüllesszék hivatalából, s helyét egy fekete csavargó fiúval töltsék be, aki a kelleténél jóval gyorsabban illeszkedik be az új világba. Hamarosan mint sike­res üzletember olyan helyzetbe kerül, hogy elégtételt vehet. Minden szemező- készségét latba vetve hozzálát, hogy sorstársával együtt igazságot szolgál­tasson. Az elkoptatott vígjátéki szituációkat újra élesztő produkció a második felé­ben, lendülete fogytával egyre több se­gédeszközhöz folyamodik, melyek azonban még látványéhségünk csillapí­tásához is kevésnek bizonyulnak. Károlyi Júlia A Szovjet Irodalom májusi száma A költő pályáját Szergej Baruzgyin írá­Izotópok a régészet szolgálatában Néhány évtized óta a régészek fontos eszköze a radiokarbonos kor­meghatározás. Az élet megszűnte után új szén-14 már nem juthat a szervezetbe, a benne levő pedig 6000 éves felezési idővel elbomlik. Így az élő anyag maradványainak régészeti kora meghatározható a bennük ta­lálható szén-14 izotóp arányából, il­letőleg mennyiségéből. Ezidáig a radiokarbon arányát annak bomlási termékei alapján ha­tározták meg. Oxfordi kutatók sok­kai érzékenyebb eljárást dolgoztak ki. Az elpárologtatott és ionizált anyagot iongyorsítóban felgyorsít­ják. Mivel a különféle ionok külön- iHizőképpcn gyorsulnak, meghatá­rozható az anyagban levő szén-14 atomok száma. Az új eljárás az. eddi­ginél sokkal kisebb — mikrogramm- nyi — anyagmintán is alkalmazható, így sikerült régészeti leletek korát a főzőedényekre lerakódott koromból, illetőleg néhány gabonaszemből is meghatározni. A folyóirat új számában közli Csin- giz Ajtmatov Vesztőhely című regényé­nek harmadik, befejező részét, Makai Imre fordításában. Ez a rész a regény­nek tulajdonképpen már a negyedik síkja, amely egy kirgiz csobánnak, Boszton Urkuncsijevnek, az élenjáró munkásnak, közösségi embernek és nagyszerű apának a tragédiáját állítja a középpontba. Folytatja a folyóirat a világhírű bábművész. Szergej Ohrazeov Az emlékezet lépcsőfokain című ön­életrajzi regényének közlését. Az első amerikai út, saját színház Moszkvában, a húszas—harmincas évek Moszkvája, új házasság, új műsorok — egész a há­ború kitöréséig követhetjük figyelem­mel a művész életútját. Obrazcov művét Nikodémusz Elli fordította. A lira rovat Áron Vergelisz jiddis költő verseiből ad válogatást. „Vergi- lisz, Áron Alterovics leheletfinom szim­bólumokkal építkező költőnek mutat­kozott előttem. Olyan lírikusnak, aki­től nem idegen az enyhe mélabúba búj­tatott remény, akár a behomályosodott ablakon kinézők pasztellje, az egykor virágzó jiddis kultúra rajzolata” — írja a versek elé bevezetőül Mezei András. sabol ismerheti meg az olvaso. Verge­lisz verseit Győré Imre. Hárs György, Mezei András és Szilágyi Ákos ültette át magyar nyelvre. Georgij Korotkevics interjúja mutat­ja be Jelcna Tumarkinát, a magyar iro­dalom fordítóját, aki pályáját a Kroko- gyil munkatársaként, humoreszkek fordítójaként kezdte az ötvenes évek­ben, majd több magyar klasszikust ül­tetett át oroszra, köztük Mikszáthot, Tömörkényt, Jókait. Ebben a hónapban emlékezik meg a lap Király István és Lengyel Béla írásá­val a nemrégiben elhunyt Kardos Lász­lóról A folyóirat májusi számában Alek- szej Ljubomudrov Puskinnak az orosz történelemhez való viszonyát elemzi munkásságának tükrében. E. Fehér Pál Hónapról hónapra címmel folytatja a szovjet kulturális élet eseményeinek is­mertetését. Közli a folyóirat a minden évben szokásos bibliográfiát, amely a szovjet népek irodalmának 1986-ban Magyarországon megjelent termését dolgozza fel. K. E. ixr771 (TN r~' TIT TTTl 7*717 N A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es­te 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folya­matosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyiri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb. diagnosztika. Gyerme­keknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pa­vilon. földszinti ambulancia (T.: 22- 822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Heténycgyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybenc: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszcnlimrc: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszcnt- miklós, Kunpcszcr, Kunadacs, Tass: Kunszcntmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecsc, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecsc, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-101); Lakitelek: dr. Glied J. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-152); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). BAJA: a hétvégi ügyeletét a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo­nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, felsőszentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, ncmcsnád- udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikcriai, madara- si, katymári lakosokat látják cl (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a kör­nyék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőinté­zet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrchcgy; Kecel, .központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő' (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton és vasárnap 7 19 óráig. Helye és telefonja azonos a köz­ponti ügyeletével. T1SZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és lászlófalvi betege­ket látják el (T.: 41-261). KALOCSÁ: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Gédcrlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcscrtő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.:.,10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. URH-szoba: 219-cs mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa. Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok. Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dus­nok, Dcmbinszki u. 13. T.: 24); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). Solt, Újsolt. Dunaegyháza: Solt, központi rendelő, T.: 167); Duna­pataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletét. (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják cl a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, ki­szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jásszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kélcshalom, Borota, Rém: Jánoshal­ma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kclcbia: dr. Császár .1. (Kelcbia, Baj- csy-Zs. u. 27. T.: 47). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ---------- ügyeletét: K ecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.: Izsák: Dózsa György u. 7.; Já­noshalma: Béke u. 1/a.; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kis­kunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmik- lós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kis­kunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Bé­ke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi u. 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/a, T.: 12-482), Bácsszcntgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a, T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tol- buhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Ma­daras, Katymár: dr. Varga M. (Mada­ras, Hunyadi u. 1/a, T.: 2), Hercegszán­tó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bá­tya, Foktő: dr. Simon E. (Kalocsa, Vö­rösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmár­ton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Had­sereg u. 8/a), Solt, Újsolt, Dunaegyhá­za, Állampuszta! Célgazdaság solti ke­rülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbcnedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás kir. u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11), Mis­ke, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.:-I I), Fájsz, Dusnok, Bátya—BAFAMI: dr. Kis-Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/b, T.: 46-791), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófalva, Dózsa Gy. u. 1, T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, Bajcsy-Zs. u. 52. T.: 117), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tisza­kécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Ke­rekegyháza, Kunbaracs, Ladánybcne: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros O. A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszcntmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszent- miklós, Marx tér 5.), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Loboda J. (Fülöp- szállás, Ady E. u. 2. T.: 19), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Solt­vadkert, Bocskay u. 29. T.: 250), Akasz­tó, Csengőd; Tabdi, Páhi, Soltszentim- re, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Fa­ragó Gy. (Kecel, Temető u. 8.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2/a, T.: 62- 115), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Geszti M. (Kiskun­majsa, Lenin u. 12. T.: 31-033), Jász- szentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Csé- pányi N. (Jánoshalma, Magyar u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Pa- tocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Má- tételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom